Válassz nézőpontot

„Az emberi természet egyik legvonzóbb jellegzetessége, hogy ugyanazt a valóságot számtalan különböző nézőpontból tudja szemlélni. Vonzó, de egyben nyugtalanító is, hogy egy ténynek, egy eseménynek, egy műnek többféle megközelítése, értelmezése lehetséges. Ez arra kötelez minket, hogy nyitottak maradjunk, hogy újra és újra megkérdőjelezzük a saját értelmezésünket, és hogy kerüljünk mindenfajta dogmatizmust. A zene is gazdagodik minden résztvevőjének — alkotójának, előadójának és közönségének — nézőpontja által.”

Ezekkel a szavakkal vezette be Joan Oller, a Palau de la Música Catalana, a Katalán Zene Palotájának főigazgatója a 2020/2021-es évad programját, melynek — hogy az alkotókkal kezdjük — egyik központi alakja Johann Sebastian Bach, az a szerző, akinek művei talán a legtöbb elemzést, feldolgozást, művészi kreativitást ihlették az elmúlt évszázadok során.

Amikor Lluís Millet 1891-ben Orfeó Català néven kórust alapított, a katalán muzsika felvirágoztatása mellett arról is álmodott, hogy amatőr együttese idővel képes lesz megszólaltatni Bach grandiózus kórusműveit is. 1908-ban, a — számukra felépített — Palau megnyitásának évében énekelték először a Magnificatot, 1911-ben a h-moll misét, 1921. február 27-én pedig a Máté-passiót — ez volt a kompozíció spanyolországi bemutatója. A 100. évforduló köré a Palau külön sorozatot tervezett a Tamás-templom karnagyának emblematikus műveiből az intézményben ma működő együttesek (az Orfeó Català, az Orfeó Català Gyermekkara, illetve a Palau Kamarakórusa) és meghívott vendégek részvételével, akik között vannak, akik feltétlen historikus hűséggel, míg mások nagyobb szabadsággal nyúlnak egy-egy kompozícióhoz.

Hogy a programok közül — Magnificat, hegedűpartiták, h-moll mise, Máté-passió (napra pontosan száz évvel az első itteni előadás után), Wohltemperiertes Klavier, Brandenburgi versenyek, János-passió (John Eliot Gardinerrel, a Monteverdi Kórussal és az Angol Barokk Szólistákkal) — mi valósulhat meg, az még kérdéses, mint ahogy bizonytalanná vált a Palau többi terve is. Áprilisra tervezik a Mahler Kamarazenekar és Daniele Gatti koncertjeit, amelyeken Schumann mind a négy szimfóniáját eljátsszák, de az idén 25. évfordulójához érkezett El Primer Palau elnevezésű verseny és koncertsorozat korábbi, illetve még hátralévő eseményeinek egy része már biztosan áldozatul esett a járvány miatti korlátozásoknak. A fiatal muzsikusok életében sorsdöntő az az időszak, amikor a konzervatóriumok, zeneakadémiák előadótermeiből ki kell lépniük a koncerttermek színpadára — ezt megkönnyítendő, a Palau 1996 óta minden évben saját versenyt rendez, hogy aztán a nyertesek a lehető legprofesszionálisabb körülmények között kapjanak bemutatkozási lehetőséget. Az évfordulóra való tekintettel ebben a szezonban a verseny hat győztesén kívül korábbi sorozatok több mint húsz, azóta jelentős hazai vagy akár nemzetközi karriert befutó szereplőjét is felkérték egy-egy koncertre. A nézőpontok sokféleségét, illetve az elsősorban zenei programokat rendező intézmény más művészeti ágak iránti nyitottságát tükrözi az évad rezidens művészeinek névsora: Kaija Saariaho és Marc Timón zeneszerzőn kívül Alba G. Corral vizuális művész, Irene Solá íróköltő és Pere Portabella filmrendező és -producer művei és a velük való találkozások világítanak rá, hogy a különböző művészeti ágak közt létrejövő dialógus is a nézőpontok gazdagítását szolgálja. A Palau beavató programjainak egy része is erre épít — egy speciális bérlet keretében négy koncert elé szerveznek irodalmi programot: Khatia Buniatishvili szólóestjét Elfriede Jelinek A zongoratanárnő című regénye, Mendelssohn Szentivánéji álmát Irene Solá hamarosan magyarul is olvasható új könyve (Énekelek, s táncot jár a hegy), Max Richter elektronikus zenei koncertjét T. S. Eliot Átokföldje című verse, a Cobla Sant Jordi katalán tradicionális együttes hangversenyét pedig Jordi Lara katalán író egyik kötete köré szervezett beszélgetések vezetik be.

A belső teret színes kerámiamozaikok, kristályüvegberakások, íves vonalak és virágminták díszítik, a nagyterem ékessége pedig a mennyezetén található, fantasztikus színekben pompázó fordított üvegkupola.

A változatos programok helyszíne Európa egyik legcsodálatosabb és legjobb akusztikájú zenepalotája. A belső teret színes kerámiamozaikok, kristályüveg-berakások, íves vonalak és virágminták díszítik, a nagyterem ékessége pedig a mennyezetén található, fantasztikus színekben pompázó fordított üvegkupola. A színpad bal oldalán Josep Anselm Clavé, 19. századi komponista Les flors de maig című kórusművének ünneplő fiataljai jelképezik a katalán zenét, míg a jobb oldalon Beethoven mellszobra, fölötte Wagner lovagló walkürjeinek kőből faragott alakjai láthatók. A Palau de la Música Catalana 1905 és 1908 között épült Lluís Domènech i Montaner, Gaudí mellett a szecessziós építészet egyik kiemelkedő mesterének tervei alapján, hogy méltó otthont teremtsenek az Orfeó Català számára. A lenyűgöző modernista épület 1997 óta az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. Külsejét vörös klinkertégla és rikító mozaikok (Lluís Brú munkája) fedik, földszintjét árkádsor és kovácsoltvas ablakrácsok díszítik. Az emeleten bábos korlát fut körbe, az egyik legömbölyített sarkon lévő szoborcsoport pedig azt hirdeti: a zene, az éneklés öröme mindenkié. Magyarszéky Dóra