1 minute read

Nagy érzelmi intenzitás

Next Article
Advocatus diaboli

Advocatus diaboli

Az izlandi zene egyik legnagyobb ászának már évek óta a klasszikus, minimalista alapokon nyugvó elektroakusztikus zene több műfajjal kísérletező alakja, ÓLAFUR ARNALDS számít. 2018 után tér vissza a Müpába, ahol két Grammyre jelölt legutóbbi albumának európai turnéját indítja.

Az izlandi popzene evolúciójában a folkrock és a kreatív alterock után a kilencvenes években a posztrock volt a következő lépcső, és a Sigur Rós által játszott, kamarazenére építő, csúcspontvadász, valamint a múm-féle, elektronikát és akusztikus hangszereket keresztező ág hatott a leginkább a helyi zenészek következő generációjára. Minimalizmus, kortárs klasszikus zene, ambient, elektronika keveredik különböző mértékben a színteret uraló Jóhann Jóhannsson, Valgeir Sigurðsson és Ólafur Arnalds zenéjében is. Utóbbi azzal tűnt ki, hogy még csak huszonegy éves volt 2007-ben, amikor már olyan összetett, zongorára és vonósokra írt, torzított gitárokkal díszített, elektronikával játszó művel robbant be, mint az Eulogy For Evolution című debütalbum. Pedig korábban hardcore- és metálzenekarokban edződött dobosként, de az édesanyja által gyerekkorától adagolt Chopin hatása hamar beérett a zeneszerzőben, aki először egy német progmetálegyüttesnek komponált számítógépen klasszikus zenei betéteket, majd ezzel lépett tovább ma ismert zenei világába. A 2007-es bemutatkozás óta sorra adja ki minimalista, elektroakusztikus lemezeit, amelyek néha a modern klasszikus, néha a posztrock, néha az ambient, vagy az elektronikusabb irányok felé lengnek ki. Tehetségére hamar felfigyelt a film- és tévéfilmipar is, a Broadchurch című nagy-

Ezúttal 2020-ban megjelent legutóbbi albumának anyagával turnézik…

sikerű sorozat kísérőzenéjével pedig még többen megismerték. A hasonló stílusban alkotó Nils Frahmmal közös lemezt is jegyeznek (Trance Frendz), és gyakran működnek együtt, adnak közös koncerteket (Magyarországon is hallhattuk őket együtt), egy másik izlandi zenésszel, Janus Rasmussennel pedig Kiasmos néven microhouse-os, minimal technós duót alapított, amely 2014-ben adta ki eddigi egyetlen lemezét. Jól hallható, hogy Arnalds nem hisz a műfaji határokban, sokkal inkább a flowélményben, a kreatív alkotásban való elmerülésben. Ezúttal 2020-ban megjelent legutóbbi albumának anyagával turnézik, a some kind of peace című lemez eddigi legszemélyesebb munkája, amelyet kétféle kategóriában (legjobb dance/elektronikus

felvétel és legjobb hangszerelés instrumentális és énekes zenében) is jelöltek Grammy-díjra. A vonósnégyessel, dobosokkal és saját készítésű, önjátszó Stratus gépzongorájával kiegészülő turné minden fellépése nagy érzelmi intenzitású, egyedi élményt ígér.

Dömötör Endre

2022. június 26.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

ÓLAFUR ARNALDS

Ólafur Arnalds — zongora, szintetizátor Közreműködik: Pétur Björnsson, Sigrún Harðardóttir — hegedű Karl James Pestka — brácsa Unnur Jónsdóttir — cselló Manu Delago / Christian Tschuggnall — dobok

Ólafur Arnalds KÖNNYŰ 2022. május—július 49

This article is from: