Nosztalgikus fénytörésben egy különleges korszak

A rendszerváltás kultfilmjei

A rendszerváltást követően jelentősen megváltozott a kádárizmus világához való viszonyulás. Míg a nyolcvanas évek emlékezetes filmjei az államszocializmus kilátástalan, perspektíva nélküli közérzetéről tudósítottak, sőt a tabutémákat feldolgozó dokumentumfilmek hozzá is járultak a rendszerváltás előkészítéséhez, a magyar mozi mély válságot élt át. A filmek nézettsége mintegy a tizedére csappant. A rendszerváltást követő időszakban két film tudta visszahozni a nézőt a moziba: a Sose halunk meg és a Csinibaba. Koltai Róbert és Tímár Péter filmjeiben a félmilliós nézettség mellett az is közös, hogy utánozhatatlan kisemberekről mesélve különös fénytörésben, nosztalgikusan vagy groteszk szemlélettel tekintenek vissza a hatvanas évek világára.

Csinibaba

Sose halunk meg

A Sose halunk meg a rendszerváltás utáni első közönségsiker volt (1993). Már a nyolcvanas években, Bujtor István „magyar Piedone”- filmjeiben megfigyelhető volt az a jelenség, hogy a legnépszerűbb színészek saját embermeséiket is el akarták mondani a világról. A két színészlegenda, Garas Dezső (A legényanya, 1988) és Kern András (Sztracsatella, 1996, A miniszter félrelép, 1997) mellett a neves kaposvári színész és kabaréhős, Koltai Róbert is rendezni akart. A belépő olyan jól sikerült, hogy a Sose halunk meg után még több, hasonló jellegű szomorúvígjátékot készített (Csocsó, Szamba, Világszám). Koltai saját nagybátyja történetét mintázta meg a csupaszív vállfaárusban, aki néhány napos „nagy utazásra” magával viszi tizenhét éves, tapasztalatlan unokaöccsét, hogy „embert neveljen” belőle.

Elviszi a vásárba, megtanítja, hogy kell a vállfát eladni, a nőknek szépet tenni, a rendőröket kicsúfolni, fogadni a lovin, egyszóval hogyan kell az életet szeretni, szabadon. Koltai nemcsak a pénzét, hanem élettapasztalatát is beletette ebbe a mindenkit megértő, lerázhatatlan kisemberbe, aki egy vállfakereskedő „nagykapitalizmusával” mutat fityiszt a kollektív diktatúrának. A film jól mozog a dramedy keretei között: az életszeretet, a szenvedély és a humor hirtelen vált át drámába, de a kora hatvanas évekbeli spiclik, megalkuvók és rendőrök világa inkább csak háttér, hangulat e szertelen, szeretnivaló karakter mögött. A nagy utazást, a film többször visszatérő betétdalát Dés László eredetileg a Pantaleon és a hölgyvendégek vígszínházi előadásához írta, de a filmen lett halhatatlan sláger Bereményi Géza szövegével, Presser Gábor előadásában.

Ahogy a Sose halunk meg a Lenin-kötetek eladását is „elsiratja”, parodizálja a maga módján, úgy a Lenin-sapkás Lovasi András a Kispál és a Borz alternatív zenekarával a háta mögött a boldogtalanságot énekli meg a Csinibabában. „Kicsit szomorkás a hangulatom máma, / kicsit borús lett ez a bűbájos világ”. — Ez a hatvanas évek italozó, kártyázó termelési klipjébe oltott sláger egyszerre nevetni- és szeretnivaló. A film laza történetét számos újrahangszerelt hatvanas évekbeli sláger és geg fűzi össze. 1962 nyarán a mozik Az édes életet játsszák, amikor a szigorú tömbházfelügyelő (Gálvölgyi János) hangszórón látja el megrágott hírekkel, tanácsokkal és fülbemászó slágerekkel a rábízott állampolgárokat. Ekkor derül ki, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) Ki mit tud? vetélkedőt szervez. A győztesek jutalma a finnországi VIT-en (azaz Világifjúsági Találkozón) való részvétel. Elindul a versengés, a csapatok persze nem tudják, hogy a győzteseket már előre kiválasztották.

A Csinibaba színészei lubickolnak szerepeikben: Gálvölgyi mint volt ávós, Reviczky Gábor mint fő lumpen, Lázár Kati mint szerelmes rendőrnő, Cseh Tamás mint zakós funkci… A Csinibaba stíluserejét fokozta a táncdalszövegek különös nyelvi és vizuális kiaknázása. A színészek a hangszórón hol gyorsítva, hol lassítva hallgatták az általuk már felvett slágereket, s a sebességnek megfelelően kellett a szájmozgásra lassítva vagy gyorsítva mozogniuk, játszaniuk a szerepeiket. Így maga a szirupos „süsü világ” egyszerre lett nosztalgikus és parodisztikus. Tímár Péter, aki a hetvenes évektől a Mafilm trükkoperatőre volt, olyan korai experimentális munkáiból „hozta” ezeket a kép- és hangmanipulációs technikákat, mint a Bódy Gáborral készített Amerikai anzix (1975) vagy a Mozgóképanalízis (1977), illetve a későbbi Egészséges erotika (1985), melynek lerázhatatlan munkavédelmise épp Koltai Róbert volt.

Gálvölgyi mint volt ávós, Reviczky Gábor mint fő lumpen, Lázár Kati mint szerelmes rendőrnő, Cseh Tamás mint zakós funkci…

Fazekas Eszter

2022. május 2., 16.

Előadóterem MÜPAMOZI. 120 ÉVES A MAGYAR FILM

CSINIBABA, SOSE HALUNK MEG

Házigazda: Barkóczi Janka