a nehezen mondhatót”

Nemes Nagy Ágnes helyettünk és értünk beszél: égetően aktuális. Nemcsak azért, mert nagy történelmi traumák örököse és tanúja, hisz a szülei erdélyi menekültként kerültek Budapestre, ő maga pedig később a megtörhetetlen második világháborús nemzedék tagjaként embereket mentett. Nemcsak azért, mert Arany és Babits moráljának folytatójaként egyenes gerinccel került ki a korszakból, amely őt elhallgatni és elhallgattatni igyekezett. Nemcsak azért, mert folyóiratot alapított, és költőként az első nő volt, akit egyenrangúnak fogadtak el a férfi pályatársak — hanem azért, mert érdeklődése elsősorban ontológiai: a fizikai és a metafizikai tér határán jár, és végletekig sűrített, gyönyörűen intenzív létábrázolásával már csak a leírás pontossága és tisztasága által is kapaszkodót kínál az olvasóinak.

Látni és érezni tanít, segít, hogy létezésünk képtelen csodájának állandó tudatosításával megvethessük lábunkat a gyorsuló, mindent felperzselő időben, hogy megtanuljuk, mi az az erkölcsi és esztétikai minimum — és maximum —, amely nélkül nemcsak hogy nem érdemes, de nem is lehet élni. Új keletű szorongattatásaink között ismét csak a vers az, amivel túlélhetjük a külső-belső veszélyeket.

Nemes Nagy Ágnes költészete a legmagasabb mércével mérve is a klasszikus életművek közé tartozik (a gyerekversektől a hátrahagyott töredékekig), ám ugyanilyen fontosak műfordításai és esszéi: szenvedélyes, pontos és szeretetteli elemzéseitől frissnek és kortársinak érzünk minden régi szöveget, és rögtön megértjük, mit jelent az irodalmi folytonosság.

A születése századik évfordulóját ünneplő est a költő saját szavaival, interjúkkal, posztumusz publikált vers- és prózaszövegekkel és a Kézdy Luca — Tóth Evelin duó revelatív megzenésítéseivel rajzolja meg Nemes Nagy portréját, nagyjából az életmű időrendjét követve. A prózák sorban elhangzó, jól és kevésbé ismert verseinek, versrészleteinek hátteréül szolgálnak. Ily módon az is áttekintheti a költő világát, élettörténetét, aki korábban csak felületesen ismerte, miközben a szövegmozaik mintázata a régi hívek számára is szolgálhat újdonsággal.

Meggyőződhetünk könnyedségéből is kiérezhető erejéről és tisztánlátásáról, játékosságáról és humoráról, finomságáról és vadságáról, izzó vágyakozásáról és fegyelemmel-kitartással ellensúlyozott mély elkeseredéséről. Láthatjuk, ahogyan a földi gyöngédségtől és szerelemtől, a szabadság ifjúi imádatától eljut az égi szféra magasába.

Szabó T. Anna

2022. május 2.

Üvegterem VERS-ESTEK A MÜPÁBAN

NEMES NAGY ÁGNES

Közreműködik: Ónodi Eszter, Rezes Judit, Pelsőczy Réka — színművész Kézdy Luca — hegedű Tóth Evelin — ének A műsort összeállította és bevezeti: Szabó T. Anna Rendező: Pelsőczy Réka