Logisztika by Edutus Főiskola

MODERN ÜZLETI TUDOMÁNYOK FŐISKOLÁJA TATABÁNYA, 2010.

Az ember legfontosabb feladata az életben, hogy értéket teremtsen és azt meg is őrizze. (Lewis Mumford)

LOGISZTIKA C. TANTÁRGY OKTATÁSI SEGÉDLET

A TANTÁRGY ABSZOLVÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A tantárgy abszolválásának három lehetősége adott, amelyek leírását a táblázat tartalmazza. Szóbeli kollokvium A tantárgy a mintatanterv szerint szóbeli kollokviummal zárul. A tantárgy moduljainak felépítése a szóbeli kollokviumi tételsor szerint történik, így mentesítve a hallgatókat a tételkidolgozás talán fáradságos munkájától. A tantárgyat 15 tétel alapján építettük fel, amelynek vázlata az előadásokon elhangzik, írásos formája pedig ez a tanulási útmutató. Megajánlott jegy szerzése részdolgozatok alapján A tantárgy a folyamatos tanulás eredményeként két 50 pontos részdolgozat segítségével is abszolválható. A dolgozatok írására két előre megadott időpontban kerül sor és az írás időpontjáig terjedően még számon nem kért előadás, ill. szemináriumi anyagra épül. Az összesített értékelés alapján 70%-tól, közepes jegytől adható megajánlott jegy. A részdolgozat nem pótolható és nem javítható. Megajánlott jegy megszerzése évfolyam dolgozat alapján A tantárgy a folyamatos tanulás eredményeként az otthoni kutatómunkát hitelt érdemlően bizonyító évfolyamdolgozattal is abszolválható. Az évfolyamdolgozat előre egyeztetett témakörben min. 30 oldal terjedelmű érdemi (bevezetés és összefoglalás, valamint táblázatok, képek, ábrák nélküli) részt tartalmazó esszé jellegű mű, amely a témavezető tanárral egyeztetett formátumban készül és bizonyítja a hallgató témakörben történő jártasságát. Az évfolyamdolgozatot alapvetően olyanok készítsenek, akik vállalják a dolgozat TDK dolgozatként történő beadását is a témavezető javaslata alapján. Tehát a dolgozatnak a TDK dolgozatokra jellemző paraméterekkel is kell rendelkezni. A dolgozat nyomtatott, kötött formában történő leadási határideje december 1. A határidő be nem tartása jogvesztő. A dolgozat a beadástól számított 10 napon belül írásos értékelőlap segítségével bírálatra kerül. A dolgozat közepes érdemjegytől kerülhet elfogadásra, pótlására, javítására semmilyen módon nincs lehetőség.

TARTALOM SZÓBELI TÉTELSOR ELSŐ TÉMAKÖR A LOGISZTIKA LÉNYEGE: A LOGISZTIKA FOGALMA, TERÜLETEI, CÉLJA, FELADATA MÁSODIK TÉMAKÖR A LOGISZTIKAI FOLYAMATOK KÉT CSOPORTJA: FIZIKAI ÉS INFORMÁCIÓS FOLYAMATOK HARMADIK TÉMAKÖR A RAKODÁSI TEVÉKENYSÉG LÉNYEGE, MÓDSZEREI NEGYEDIK TÉMAKÖR A SZÁLLÍTÁS LÉNYEGE: A BELSŐ ÉS A KÜLSŐ SZÁLLÍTÁS, A KÜLSŐ SZÁLLÍTÁS LEHETŐSÉGEI, A HAGYOMÁNYOS ÉS A KOMBINÁLT SZÁLLÍTÁS JELLEMZŐI ÖTÖDIK TÉMAKÖR A TÁROLÁS LÉNYEGE: A RAKTÁROZÁS FOGALMA, FŐBB ÁRUJELLEMZŐK, A TÁROLÁSI MÓDOK, A RAKTÁRAK CSOPORTOSÍTÁSA HATODIK TÉMAKÖR A CSOMAGOLÁS FOGALMA, A CSOMAGOLÁS FELADATAI, MEGJELENÉSI FORMÁI, A CSOMAGOLÁSI TEVÉKENYSÉG SZAKASZAI HETEDIK TÉMAKÖR A KOMISSIÓZÁS FOGALMA, FOLYAMATA NYOLCADIK TÉMAKÖR AZ EGYSÉGRAKOMÁNY FOGALMA, AZ EGYSÉGRAKOMÁNY KÉPZÉS FOGALMA, LÉNYEGE, ELŐNYEI, HÁTRÁNYAI, MÓDSZEREI KILENCEDIK TÉMAKÖR AZ EGYSÉGRAKOMÁNY BONTÁS FOGALMA, CÉLJA, MÓDJAI TIZEDIK TÉMAKÖR AZ ELLENŐRZÉS FOGALMA, CSOPORTOSÍTÁSA, A LELTÁROZÁS LÉNYEGE TIZENEGYEDIK TÉMAKÖR AZ ANYAGÁRAMLÁSSAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓS FOLYAMATOK FŐ TERÜLETEI, AZ OPERATÍV FELADTOK, AZ INTEGRÁLT INFORMÁCIÓS RENDSZER, A SZERVEZETI RENDSZER TIZENKETTEDIK TÉMAKÖR A VÁLLALATI LOGISZTIKA TERÜLETEI, IRÁNYÍTÁSI SZINTJEI TIZENHARMADIK TÉMAKÖR A LOGISZTIKAI KÖZPONTOK JELLEMZŐI, SZOLGÁLTALÁSAI, KEDVEZŐ HATÁSAI TIZENNEGYEDIK TÉMAKÖR A LOGISZTIKAI TERVEZÉS LÉNYEGE, MÓDSZEREI TIZENÖTÖDIK TÉMAKÖR A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LOGISZTIKAI ASPEKTUSAI

ELSŐ TÉMAKÖR A LOGISZTIKA LÉNYEGE: A LOGISZTIKA FOGALMA, TERÜLETEI, CÉLJA, FELADATA Tananyag feldolgozása A logisztika anyagok, személyek, információk, energia és infrastruktúra működtetését megvalósító tevékenység. Megkülönböztethetünk vállalaton belüli és vállalatok közötti logisztikai területet. A vállalaton belüli logisztika megtervezése, megszervezése a vállalati logisztikai funkcionális egység feladata. A vállalaton kívül a logisztikai tevékenység hatékonyságát gyakran más vállalat, egy állam vagy más országok határozzák meg. A logisztika célját a 6 M elv néven határozhatjuk meg. Ez azt jelenti, hogy az igényekhez igazodva a megfelelő termék, a megfelelő időpontban, a megfelelő helyre, a megfelelő mennyiségben, a megfelelő minőségben és a megfelelő költséggel eljuttatható legyen. A cél érdekében a logisztikai cél teljesítéséhez logisztikai feladatokat kell teljesíteni. A logisztika feladatait a tervezési, szervezési, irányítási és ellenőrzési tevékenységek végzését jelenti. 1. Mit nevezünk logisztikának? 2. Mondjon példákat vállalaton belüli és vállalaton kívüli logisztikai tevékenységekre! 3. Milyen tevékenységeket kell megszerveznünk a vállalati logisztika kialakítása során? 4. A vállalaton kívüli logisztikai tevékenységet milyen tényezők befolyásolják? 5. Fogalmazza meg a logisztika célját – azaz a 6M elvet! 6. Hogyan fogalmazhatjuk meg a logisztika feladatait? Olvasmány Egy magánszemély kellő tapasztalattal rendelkezik a belföldi fuvarozás területén. Úgy gondolja, hogy az önmegvalósítása és természetesen anyagi haszon érdekében vállalkozást alapít. Ennek érdekében meg kell terveznie a leendő vállalkozása tevékenységét. Szükséges lesz megterveznie, hogy hogyan kezdi a vállalkozási tevékenységét, hány főt foglalkoztat, milyen telephelyre van szüksége, hány gépkocsit kell beállítani. (BL) 1. Milyen tapasztalatok szükségesek egy logisztikai vállalkozás kialakításához? 2. Milyen dolgozókat célszerű alkalmazni? 3. Milyen eszközökre (befektetett és forgóeszközökre) van szükség?

5 Első feladat A logisztika anyagok, személyek, információk, energia és infrastruktúra működtetését megvalósító tevékenység. Töltse ki a logisztika tárgyával kapcsolatos táblázatot! Logisztika tárgyai, példákkal Anyagok Példák:

Személyek Példák:

Információk Példák:

Energia Példák:

Infrastruktúra Példák:

Második feladat Rajzolja fel a logisztika lényegét jelentő csoportosítást!

Jellemzők

MÁSODIK TÉMAKÖR A LOGISZTIKAI FOLYAMATOK KÉT CSOPORTJA: FIZIKAI ÉS INFORMÁCIÓS FOLYAMATOK A tananyag feldolgozása A logisztikai tevékenység bonyolult, fizikai folyamatokra és információs folyamatokra bontjuk. A fizikai folyamatok közül ismerünk alapfolyamatokat (rakodás, szállítás, tárolás) és kiegészítő logisztikai folyamatokat (csomagolás, komissiózás, egységrakomány képzés, egységrakomány bontást és ellenőrzést). Az információs folyamatokhoz az információk felvétele, tárolása, továbbítása, feldolgozása és megjelenítése tartozik. A jegyzet következő fejezeteiben ezeknek a tevékenységeknek a részletesebb kifejtését végezzük. 1. Sorolja fel a logisztikai alapfolyamatokat és azok jellemzőit! 2. Sorolja fel a logisztikai kiegészítő folyamatokat és azok jellemzőit! 3. Sorolja fel az információs folyamatokat! Olvasmány … néhány high-tec-nek tekinthető, ökonómiailag is korszerű trendet, illetve javaslatot megemlítek: • csökkentsük az ellátási láncon belüli, „közbenső” raktárak számát, és igyekezzünk olyan JIThez közeli megoldást találni, mellyel a termelési és fogyasztó közötti direkt szállítás megvalósítható, • a regionális logisztikai/áruelosztó központokba épüljenek be és szoros kooperációban (vállalati szervezetben működjenek együtt a csomagolási, végszerelési (finishing műveletek), a nemzeti régiók elosztó központjai egymással, de internacionálisan is kapcsolódjanak, beleértve a legkorszerűbb informatikai/internet megoldásokat és végfelhasználókat is, • előzőkhöz minél rövidebb átfutási időket kell lehetővé tenni, noha így komoly vita van a gyorsabb közúti megoldás, és környezetvédelmileg kedvezőbb, de lassúbb vasút és vízi utak között!! No és a fajlagos tarifák különbsége sem mindegy!! • A logisztikai területen is szerepet kell szánni a kutatás-fejlesztésnek és innovációnak (állami és vállalati K+F támogatások), • ide kapcsolnunk kell a környezetvédelemben előremutató, új áruszállítási megoldásokat (hardver újdonságok), valamint a hulladékgazdálkodás korszerű inverz logisztikai rendszereit… (Knoll Imre: Interdiszciplináris logisztika a gazdaságpolitikában, Kovásznai Kiadó, Budapest, 2006. 5556. p.) 1. Adjon javaslatot az un.”közbenső” raktárak számának csökkentési lehetőségeire a vállaltoknál! 2. Hogyan lehet a logisztikai központokat bekapcsolni a nemzetközi „vérkeringésbe”? 3. Hogyan lehet a szállítási tevékenységben az átfutási időt csökkenteni? 4. Adjon javaslatot arra vonatkozóan, hogy egy vállalat miképpen kezelje a logisztikai innovációt! 5. Mire gondolhatott a szerző?

7 Első feladat Adja meg a logisztikai folyamatok típusait! Oldja meg a feladatot a táblázat kitöltésével! LOGISZTIKAI FOLYAMATOK Fizikai folyamatok Információs folyamatok Alapfolyamatok Kiegészítő logisztikai folyamatok

Második feladat Írjon példát mindegyik folyamati elemre! Oldja meg a feladatot a táblázat kitöltésével! Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

PÉLDÁK LOGISZTIKAI FOLYAMATOKRA Logisztikai folyamat Példa neve

HARMADIK TÉMAKÖR A RAKODÁSI TEVÉKENYSÉG LÉNYEGE, MÓDSZEREI A tananyag feldolgozása A rakodási tevékenység során az üzemen belüli anyagáramlást, valamint a szállítási tevékenység elősegítésére a belső és külső kapcsolat összehangolását végezzük. A rakodás során a kézi munkát, a kézi anyagmozgató eszközöket és az anyagmozgató gépeket különböztetjük meg. A kézi munkára, azaz az ember izomerejével végzett munkára szinte minden rakodási feladatnál szükség van. A dolgozó fizikai ereje, de ügyessége is jelentősen meghatározza a kézi rakodás hatékonyságát! A kézi anyagmozgató eszközök közül a kézi horgokat, az emelő rudakat, kézi targoncákat, kézi kocsikat és a kézi hajtású csörlőket kell kiemelni. Az anyagmozgató gépek csoportjába a szállítószalagok, a daruk és a targoncák tartoznak. 1. 2. 3. 4. 5.

Milyen belső, üzemen belüli anyagmozgatási feladatokat ismer? Hogyan hangolható össze anyagmozgatással a belső és a külső kapcsolat? Mikor alkalmazható kézi munka a rakodáshoz? Vannak-e korlátai a kézi rakodásnak? Keressen példákat kézi anyagmozgató eszközökre! 6. Milyen anyagmozgatásra használhatók a szállítószalagok, a daruk és a targoncák? Olvasmány A targoncás anyagmozgató rendszer gépi hajtású emelőtargoncák alkalmazásán alapul. Ez a rendszer egységrakományok és nagytömegű egyedi darabok mozgatására egyaránt alkalmas. Az emelőtargoncák a raktári anyagmozgatás teljes gépesítését lehetővé teszik. Különböző raktárakban a legkülönfélébb áruk mozgatására, állványok nélküli és különböző állványos tárolási rendszerek kiszolgálására alkalmasak. Emelőtargoncák alkalmazásával hagyományos raktárak esetében 4-6 mes tárolási magasság érhető el. A targoncák sokrétű alkalmazási lehetősége különböző targoncafajták kialakításához vezetett. A targoncafajta megválasztása során elsősorban a hajtás módját (villamos vagy belsőégésű motoros), valamint a raktárüzem szempontjából mértékadó paramétereket (emelési magasság, útszélesség stb.) kell mérlegelni. (Prezenszki J.: Logisztika I. BME Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest 2003. 175.o. alapján) 1. Milyen esetekben alkalmazható villamos emelésű targonca? 2. Keressen targonca márkákat pl. az interneten! Első feladat Adjon anyagmozgató lehetőségeket, módszereket a következő anyagok mozgatására! Töltse ki a táblázatot! Mozgatandó anyagok 12 kg/db tömegű, 0,4x0,4x0,4 m méretű papírdobozba csomagolt iparcikk polcokra rakása 5-6 kg-os halak rakodólapra képzett 200 kg-os egységek ömlesztett sóder egységekbe rakott tégla magassági mozgatása gépkocsit kell trélerre rakni egyedileg csomagolt hűtőszekrény mozgatása jármű rakterében

Anyagmozgatási lehetőségek

9 Második feladat Rajzolja le az anyagmozgatás módszereit ábra segítségével!

NEGYEDIK TÉMAKÖR A SZÁLLÍTÁS LÉNYEGE: A BELSŐ ÉS A KÜLSŐ SZÁLLÍTÁS, A KÜLSŐ SZÁLLÍTÁS LEHETŐSÉGEI, A HAGYOMÁNYOS ÉS A KOMBINÁLT SZÁLLÍTÁS JELLEMZŐI A tananyag feldolgozása A legfontosabb megkülönböztetni belső és külső szállítást. A vállalaton belüli szállítás kisebb távolságra történik, gyakran anyagmozgató gépeket használnak erre a célra. A külső szállítás kívülről történik a vállalat felé, vagy fordítva. A külső szállításnál négy lehetőséget különböztetünk meg. A saját eszközzel, saját célra végzett szállításnál a vállalkozó beszerzi a szállító járművet, üzemben tartja, járművezetőket alkalmaz. Az egyes szállítási feladatokat maga tervezi és szervezi meg. így annak kockázatával is kell, hogy számoljon. A fuvarozók más tulajdonában lévő árukat juttatnak el fuvardíj ellenében a feladási helyről a rendeltetési helyre. A szállítmányozók a saját nevükben a megbízójuk számlájára vásárolják meg és nyújtják a fuvarozási és ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat. A futárszolgáltatók rendszerint kisebb tömegű áru gyors szállítását vállalják. Az eszközöket tekintve maga az áruszállítás történhet hagyományos és kombinált formában. A hagyományos szállítás eszközrendszere lehet vasúti, közúti, vízi, légi és csővezetékes. A vasúti áruszállítás elsősorban nagy árumennyiségek viszonylag nagy távolságra történő továbbítására alkalmazható. Kiemelt előnye, hogy viszonylag független a külső környezeti hatásoktól és a közúti szállításhoz képest kisebb a fajlagos energiaigénye. Legfontosabb hátránya, hogy viszonylag hosszú az áruk eljuttatási ideje. A vasúti teherkocsiknak sokféle típusuk van, legismertebbek: az általános (pl. pőrekocsi), a speciális (pl. élőállat-szállító kocsik) és a kombinált szállításhoz alkalmazott típusok (pl. konténerszállítók). A közúti áruszállítás elsősorban rövid távolságon gazdaságos, mégis az egyszerűsége történő miatt a távolsági és a nemzetközi forgalomban is elterjedt. Legfontosabb előnye, hogy segítségével háztólházig szállítás valósítható meg. Hátránya viszont, hogy nagymértékben függ a környezeti hatásoktól és drága. A közúti áruszállító járműveknek három csoportjuk van: a tehergépkocsik (pl. a nyitott rakfelületű), a pótkocsik (pl. nyerges) és a vontatók csoportja (pl. trélerek vontatására). A vízi szállítást akkor célszerű igénybe venni, ha a vízi út rendelkezésre állása mellett nagy mennyiségű tömegárut kell, viszonylag hosszú távolságon és idő alatt eljuttatni. Ennek a szállítási módnak a legnagyobb előnye az olcsósága, de hátránya, hogy általában hosszú az eljuttatási idő. A vízi áruszállítás járműveit három csoportra osztjuk: a folyami hajók (pl. önjáró áruszállító hajók), a tengeri hajók (pl. nyersolaj szállító hajók) és a folyami-tengeri hajók. Légi szállítást akkor alkalmazhatjuk, ha kis mennyiségű, de egységre nagy értékű árut kell nagy távolságra, rövid határidővel szállítani. A légi szállítás legfontosabb előnye, hogy rövid idő alatt képes eljuttatni az árut nagy távolságra. Hátrányai közül a drágasága és a korlátozott áruköre emelhető ki. A légi szállítás járművei közül a repülőgépeket és a helikoptereket kell kiemelni. A csővezetékes szállítás, akkor alkalmazható, ha az anyag tulajdonságai erre a szállítási módra megfelelően és nagy mennyiséget kell, folyamatosan az egyik helyről a másikra szállítani. Legfontosabb előnye ennek a szállítási módnak a megbízhatóság, a környezettől való függetlenség, az alacsony üzemeltetési költség. Hátrányai közé a magas beruházási költség és az áruk korlátozott köre sorolható.

11 A kombinált vagy más néven multimodális szállításnál két vagy több szállítási alágazat vesz részt a szállítási feladat megoldásában. A kombinált szállítási mód kétségtelen előnye, hogy integrált szállítási rendszerek kialakítását teszi lehetővé, hátránya viszont, hogy nagy szállítási távolságok esetén gazdaságos. Két alapvető típusa alakult ki: a konténeres és a huckepack szállítási rendszer. A konténeres szállítási rendszer esetében két vagy több szállítási alágazat segítségével konténerekkel végzik el a szállítási forgalmat. A huckepack (háton hordást jelent) szállítási rendszer esetében az egyik szállítási mód járművein továbbítják a másik szállítási mód járműveit. Így alakult ki többek között a közúti-vasúti, a közúti-vízi, a vasúti-vízi és a folyami-tengeri rendszer. 1. Mi jellemzi a belső és a külső szállítást? 2. A külső szállításnak milyen típusai vannak és ezeket hogyan jellemezhetjük? 3. Hogyan csoportosítjuk az eszközöket tekintve az áruszállítást? 4. Jellemezze az egyes hagyományos áruszállítási rendszereket! 5. Jellemezze a kombinált szállítási módokat! Olvasmány A kombinált szállítás fejlesztésének időszerűsége. A nyugat-európai országokban már a hatvanas évek végén kialakultak a kombinált szállítás alapformái, és azóta is dinamikusan fejlődnek. Az utóbbi években új lendületet adott a fejlesztésnek az, hogy az Európai Unió közlekedéspolitikájában is előtérbe kerültek a környezetvédelmi szempontok, továbbá az, hogy ugyanakkor a meglévő közúthálózaton egyre nagyobb problémát jelent a – nem csak az áru,, hanem a személyforgalom növekedése következtében is egyre növekvő – közúti forgalom lebonyolítása. Ezért egyre tudatosabb intézkedésekkel törekszenek a közúti áruszállítási forgalom visszaszorítására (pl. a közúti fuvarozók tevékenységének engedélyhez kötésével, az engedélyek számának korlátozásával, a gépjárművek tengelyterhelésének és káros anyag kibocsátásának maximálásával, útadók, gépjárműadók bevezetésével), valamint a – kombinált fuvarozás fejlesztésével – a távolsági áruforgalom közútról vasútra vagy vízi útra terelésére. A kombinált szállítás fejlesztését indokolja az a tény is, hogy a termelés, illetve a beszerzési és értékesítési piacok globalizációja következtében nő a nagy távolságú, nemzetközi szállítások részaránya. A kombinált szállítás európai fejlődését segíti 2003-tól a Marco Polo nevű EU program. (Prezenszki J.(Szerk.): Logisztika I. BME Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, 2003. 266-267.o.) 1. Mikor kezdődött fejlődni a kombinált szállítás? 2. Miért kellett gondolni a kombinált szállítás fejlesztésére? 3. Milyen intézkedésekkel korlátozható a közúti szállítás? 4. A globalizáció hogyan hat a szállításra? 5. Ismeri Ön a Marco Polo programot? Első feladat Ha lehetősége van, akkor a megadott adatok alapján töltsön ki belföldi fuvarlevelet! Ön a JKN-100 típusú Mercédesz-Vito típusú furgon gépjármű vezetője (teherbírás 3,5 t). A mai napon 7 órakor indul rakodva (1.200 kg tűzifa) Budapest telephelyről a 120 km-re lévő Siófokra (SIÓKER kft. Siófok, Bajcsy-Zs. u. 15.), az úton az átlagsebessége 60 km/ó. A lerakodás ideje 30 perc. A lerakodás után visszaindult Budapestre ugyanazon az úton, ugyanolyan sebességgel. Az induló km óra állása 124.500 km. Ha nincs lehetősége, akkor ezt a hasonló formátumú bizonylatot töltse ki!

Rendszám: Gépjárművezető neve: A fuvarozás kezdete: Honnankm-óra hová állása

BELFÖLDI FUVARLEVÉL Gyártmány: óra Indulás

Rakott km: A fuvarozás befejezésének ideje: Gépjárművezető aláírása:

Érkezés

óra

Teherbírás: év hó perc Tömeg (t) fel le

nap Áru megnevezése

Fuvaroztatott távolság: perc Fuvarozott idő:

Ha elrontotta, itt egy másik!

Rendszám: Gépjárművezető neve: A fuvarozás kezdete: Honnankm-óra hová állása

BELFÖLDI FUVARLEVÉL Gyártmány: óra Indulás

Rakott km: A fuvarozás befejezésének ideje: Gépjárművezető aláírása:

Érkezés

óra

Teherbírás: év hó perc Tömeg (t) fel le

Fuvaroztatott távolság: perc Fuvarozott idő:

nap Áru megnevezése

Második feladat Rajzolja le az áruszállítás módszereit ábra segítségével!

ÖTÖDIK TÉMAKÖR A TÁROLÁS LÉNYEGE: A RAKTÁROZÁS FOGALMA, FŐBB ÁRUJELLEMZŐK, A TÁROLÁSI MÓDOK, A RAKTÁRAK CSOPORTOSÍTÁSA A tananyag feldolgozása A raktározás során a készletek állagának megóvását végezzük azok későbbi felhasználása céljából, úgy hogy - ellentétben a tárolással – gazdálkodunk is azokkal. Mikor tárolási módot választunk, akkor meg kell vizsgálnunk azokat az árujellemzőket, amely alapján dönteni fogunk. A főbb árujellemzők: a fizikai állapot (halmazállapot, darabáru vagy ömlesztett áru), a sajátosság (alak, méret, térfogat, felület) és a tárolandó mennyiség (féleség). Amikor a tárolandó készletet megvizsgáltuk, akkor az alábbi tárolási módok közül választhatunk: raktár, tároló, hombár és tartály. A raktárak minden irányban fallal körbevett – általában különleges – építmények, amelyek darabáruk vagy ömlesztett áruk tárolására használhatók. A tárolók határolás nélküli, oldallal határolt vagy tetővel határolt létesítmények. A hombárok elsősorban ömlesztett áruk tárolására szolgáló, gyakran tölcsér alakú építmények. A tartályokban ömlesztett légnemű, cseppfolyós és szilárd anyagok tárolhatók. A tananyagunk szempontjából a raktárak a legfontosabbak! A raktárakat sokféleképpen csoportosítjuk, de a szempontunk alapján az állvány nélküli statikus, az állványos statikus és az állványos dinamikus csoportosítást alkalmazzuk. Az állvány nélküli statikus tárolás olyan készleteknél alkalmazható, amelyeket nagy mennyiségben kell tárolni, halmazolhatók és nem kell egyedileg megközelíteni. Ebben az esetben nincsenek állványok a raktárban, tehát olcsóbb tárolási mód. A statikusság azt jelenti, hogy a készletek nem mozognak a tárolás során. Legfontosabb típusa a soros tárolás, amelynek során a készleteket – a kezelhetőséget figyelembe véve – sorokban helyezzük el. Az állványos, statikus tárolásnál a raktárban állványok helyezkednek el, amelyek nem mozognak és rajtuk a készlet sem mozdul el a tárolás ideje alatt. Az állványos, statikus tárolás legismertebb változata a polcos állványos tárolás. Főleg kis forgalmú, de nagy választékkal rendelkező raktárakban alkalmazzák, mint pl. a szerszámraktárak, szertárak vagy áruházi raktárak. Az állványos, dinamikus tárolásnál az állványzat vagy az azon elhelyezett készletek mozognak. Így jobb lehet a terület kihasználás a raktárban, ill. biztosított a készletek utánpótlása. 1. Mit jelent a készletekkel történő gazdálkodás? 2. Ismertesse a következő anyagok jellemzőit tárolási szempontból: búza, bor, kenyér, szén, hűtőszekrény, szőlő! 3. Határozza meg, hogy a következő készletekhez elsősorban milyen tárolási mód tartozik: gépkocsi, befőttek, gáz, búza, hűtőszekrény, építési anyag, mezőgazdasági gépek, állati takarmány! 4. Hasonlítson össze egy régebbi és egy új, modern raktárt! 5. Mondjon példát az állvány nélküli statikus rendszer alkalmazására! 6. Mondjon példát az állványos, statikus rendszer alkalmazására! 7. Mondjon példát az állványos, dinamikus rendszer alkalmazására!

15 Első olvasmány 2010 tavaszán megnyitotta első budapesti, a külföldön már elterjedt raktározási koncepciót követő telephelyét az Euro Mini Storage. A kifejezetten önkiszolgáló raktározási célokra épült létesítmény 7800 négyzetméteren kínál mintegy 1000 különféle méretű , biztonságos tárolóegységet magánszemélyek és vállalkozások számára. Az önkiszolgáló miniraktárak újgenerációs szolgáltatást kínálnak Magyarországon. Költözéskor, hosszabb utazáskor, lakásfelújításkor jól jöhet, ha értékeinket, tárgyainkat olcsón, biztonságos körülmények között tárolhatjuk. Az önkiszolgáló raktárakban akár rövidebb ideig is kényelmesen elhelyezhetők a téli vagy nyári ruhák, a sportfelszerelés vagy a felesleges bútorok, így azok nem foglalják el mindennapi lakóterünket. A lehetőséggel a növekedő kisés középvállalkozások is spórolhatnak, mivel a hagyományos, nagyméretű raktár bérlése helyett az igényeknek megfelelő nagyságú helyiségeket vehetnek igénybe. (Ingatlan hírek, az ingatlan hírportál az Euro Mini Storage alapján: Már Budapesten is elérhetők az önkiszolgáló miniraktárak, 2010. március 4.)

1. Soroljon fel példákat, amikor egy KKV úgy dönt, hogy igénybe veszi az EMS szolgáltatásait! 2. Milyen követelményeket kell figyelembe venni egy miniraktár helyének a kijelölésekor? Második olvasmány Ha egy régebbi és egy ma épült korszerű raktárt összehasonlítunk, akkor számos szembetűnő különbséget állapíthatunk meg. A legszembetűnőbb különbség, hogy a régebbi raktárak osztottak, azaz a raktározás több épületben történik. Így – előnyként említve – jobban figyelembe vehető a raktározott termékek tárolási igénye. Legnagyobb probléma, hogy megnő az anyagmozgatás költsége az egyes raktárak közötti szállítás miatt. A korszerű raktárak egy légterűek. Leggyakrabban egy raktártelepen csak egy ilyen egy légterű raktárt látunk. Az egy légterű raktárban találunk meg minden – a tároláshoz kapcsolódó – funkciót. 1. Rajzoljon le – felülnézeti rajzzal – egy-egy raktártelepet.

16 Első feladat Ön egy termelő vállalat alapanyag raktárának vezetője! Írja le, hogy egy átlagos munkanapja hogyan néz ki! Legyen a munkaideje 7-től 15-ig! Segítségképpen megadunk egy napi idősémát! Időszak (ó) 7-8

Tevékenységek

8-9 9-10 10-11 11-12 12-13 13-14 14-15

Második feladat Egy raktár méretei: 32,4x12,3x4,2 m. A raktárban a raktárral párhuzamosan szimpla állványegységeket helyezünk el, amelynek méretei: 2x0,8x3,8 m. A faltól való távolság körben 0,5 m legyen, az állvány sorok közötti távolság pedig min. 1,1 m. Számítson különféle mutatókat a megadottak szerint! Töltse ki a táblázatot! Feladatok Kiszámolt adatok Hosszában elhelyezett egységek száma (db) Szélességében elhelyezett egységek száma (db) Összes állványegység száma (db) Területkihasználhatósági mutató (%) Magasságkihasználhatósági mutató (%) Térfogat kihasználhatósági mutató (%) Harmadik feladat Egy raktár méretei: 42,4x25x5,65 m. A raktárban a raktárral párhuzamosan szimpla állványegységeket helyezünk el, amelynek méretei: 2,5x0,95x4,55 m. A faltól való távolság körben 0,8 m legyen, az állvány sorok közötti távolság pedig min. 1,25 m. Számítson különféle mutatókat a megadottak szerint! Töltse ki a táblázatot! Feladatok Kiszámolt adatok Hosszában elhelyezett egységek száma (db) Szélességében elhelyezett egységek száma (db) Összes állványegység száma (db) Területkihasználhatósági mutató (%) Magasságkihasználhatósági mutató (%) Térfogat kihasználhatósági mutató (%)

17 Negyedik feladat Rajzolja le a tรกrolรกs mรณdszereit!

HATODIK TÉMAKÖR A CSOMAGOLÁS FOGALMA, A CSOMAGOLÁS FELADATAI, MEGJELENÉSI FORMÁI, A CSOMAGOLÁSI TEVÉKENYSÉG SZAKASZAI A tananyag feldolgozása A csomagolás három dolgot jelent: egyrészt egy ideiglenes védőburkolat, másrészt egy fizikai tevékenység, harmadrészt pedig egy tevékenységgel előállított, a termékkel együtt értelmezhető dolog. A csomagolásnak műszaki, marketing és logisztikai feladatokat kell teljesíteni. A csomagolás alapvető műszaki feladata kell, hogy legyen a termék védelme a környezettől és a környezet védelme a terméktől. A marketing feladata a csomagolásnak az eladhatóság fokozása. A logisztikai feladatok teljesítése a termék áramlását segíti elő. A csomagolás megjelenési formáit vizsgálva fogyasztói csomagolást, gyűjtő csomagolást, szállítási csomagolást és egységrakományt különböztetünk meg. A fogyasztói csomagolás inkább marketing feladatokat valósít meg, általában önmagában szállításra alkalmatlan. Figyelembe kell azonban venni a kialakítását, mert a nagyobb csomagolás csak ennek a figyelembe vételével történhet. A gyűjtő csomagolásnál meghatározott számú fogyasztói csomagolásban elhelyezett termékek fogunk össze. Mivel alkalmazása a kereskedelemben fontos, ezért a kialakításánál az ott megfogalmazott igényt kell figyelembe venni. A szállítási csomagolásnál az áru mozgatásának, szállításának az igényeit kell figyelembe venni. Tudni kell, hogy az áruforgalmi folyamatban az árut hányszor, milyen gépekkel mozgatják és ezeknek milyen paramétereik vannak. Az egységrakomány a legnagyobb csomagolási forma, megtervezése különösen fontos, mert ennek segítségével tartózkodik az áru legtöbbet az ellátási folyamatban. A csomagolási tevékenység négy szakaszra osztható: előkészítés, a termék csomagolóeszközbe juttatása, a csomagolás zárása és a megjelölés. 1. Mit jelent a csomagolás? 2. Milyen feladatai vannak a csomagolásnak? Fejtse ezeket ki! 3. Milyen megjelenési formái vannak a csomagolásnak? Fejtse ezeket ki! 4. Sorolja fel a csomagolási tevékenység szakaszait!

19 Olvasmány A csomagolás legfőbb feladata az áru védelme a tárolás, kezelés és szállítás során. A megfelelő áruvédelmet jelentő megoldás megtalálása összetett kérdés, nemcsak az optimális védelmi szint meghatározása miatt, hanem a megfelelő csomagolószer kiválasztása és gyártási folyamatba integrálása miatt is. A kulcskérdés: mekkora az optimális védelmi szint? Az abszolút védelmet kínáló csomagolás a legtöbb terméknél óriási költséggel járna. Az optimális védelem meghatározásakor azt kell figyelembe venni, hogy minél nagyobb a termék értéksűrűsége, annál indokoltabbá válik az abszolút védelem. Az áru sérülésének veszélye abból a környezetből vezethető le, amelyben azt mozgatják, tárolják, kezelik. A termék érzékenysége jól mérhető rázó- és ütővizsgálatokkal, és ezek eredményei felhasználhatók arra, hogy meghatározzák, az áru csomagolását mennyire kell ellenállóvá tenni, hogy megfelelő védelmet biztosítson a logisztikai folyamatokban. Ha a vizsgálat alapján a szükséges csomagolás aránytalanul drága volna, felmerülhet a termék áttervezésének kérdése. Nem ritkán – például érzékeny elektromos készülékeknél – először a terméket vizsgálják csomagolás nélkül és csak az itt kiszűrt – konstrukciós – hibák után folytatják a csomagolástervezői munkát. (Demeter Krisztina és társai: Tevékenységmenedzsment, Aula, 2008. 230.p.) 1. 2. 3. 4. 5.

Mit jelenthet csomagolás esetén az optimális védelmi szint? Mondjon példát olyan árukra, amelyek alul és olyanokra, amelyek túl vannak csomagolva! Mit jelent a termék értéksűrűsége? Milyen vizsgálatokkal mérhető az áruk érzékenysége? Mit jelent a termék áttervezés?

Feladat Írjon példát az áruhoz tartozó csomagolási típusra! Töltse ki a táblázatot! Áru Cigaretta Üdítő Gomba Csomagolt virágföld

Fogyasztói

A csomagolás megjelenési formája Gyűjtő Szállítási

Egységrakomány

HETEDIK TÉMAKÖR A KOMISSIÓZÁS FOGALMA, FOLYAMATA A tananyag feldolgozása A komissiózás, áruk megadott megrendelések szerinti kigyűjtését jelenti. A komissiózás folyamata: áruelőkészítés, árukivétel, árumozgatás és áruleadás. Az áruelőkészítés során két lehetőség adott: statikus előkészítés esetén az árukat közvetlenül a tárolótérről gyűjtik össze (általában állványos rendszer esetében a felső szinteken az egységrakományokat, az alsó szinteken pedig a megbontott egységeket tárolják), dinamikus előkészítés esetén pedig a tárolási egységeket a komissiózó térbe szállítják. Az árukivétel lehet gépi, ill. kézi. Leggyakoribb a kézi kivétel. Ekkor a dolgozó megadott lista alapján kézzel kiszedi az árut, majd megfelelő egységrakomány képző eszközbe (pl. sík rakodólap) helyezi. Az kigyűjtés közbeni mozgatás gépi targoncával vagy kézi targoncával történik. Az áruleadás egy adott raktári helyen történik, ahol egységrakomány képzésre kerül sor. 1. Definiálja a komissiózást! 2. Sorolja fel a komissiózás folyamatát! Jellemezze ezeket a folyamati elemeket! Olvasmány Az irányítóközpont és a komissiózást végző dolgozó közötti információs kapcsolat hagyományos (nyomtatványos) és papír (bizonylat) nélküli rendszerrel egyaránt megvalósítható. Hagyományos rendszer esetében a gyűjtőjegyzék vagy a megrendelő lap egyben gyűjtési utasítás is, amellyel a komissiózó dolgozó végig járja a komissiózásra kialakított állványfelületeket, és kigyűjti a megfelelő mennyiségeket. A papír (bizonylat) nélküli információs kapcsolat esetében a komissiózást végző dolgozó valamilyen kijelző terminálon kapja az utasítást. A terminál billentyűzete alkalmas az utasítás végrehajtásának a visszajelzésére is. (Prezenszki József (szerk.): Logisztika II. Logisztikai Fejlesztési Központ, Budapest 1999, 133-135.p.) Feladat Gondolkozzon azon, hogyan lehet elősegíteni a komissiózást! Nézzünk néhány szempontot! Töltse ki a táblázatot! Tényezők Megválasztási lehetőségek A komissiózó személye Áru elhelyezése Komissiózó lap Gépek használata Statikus/dinamikus áruelőkészítés

NYOLCADIK TÉMAKÖR AZ EGYSÉGRAKOMÁNY FOGALMA, AZ EGYSÉGRAKOMÁNY KÉPZÉS FOGALMA, LÉNYEGE, ELŐNYEI, HÁTRÁNYAI, MÓDSZEREI A tananyag feldolgozása Az egységrakomány kisebb méretű és tömegű árukból képzett, nagyobb méretű és tömegű, géppel jól kezelhető halmaz. Az egységrakomány képzés e halmaz összeállítását jelenti. Olyan egységrakományokat célszerű képezni, amelyek alkalmasak az egységesítés követelményeinek a teljesítésére, azaz: termelési egység = tárolási egység = szállítási egység = értékesítési egység. Az egységrakomány képzés alkalmazásának legfontosabb előnye az árukezelési munkák egyszerűsödése. Hátrányai közül a képzőeszközök magas beszerzési ára, a szállítójármű kihasználtságának romlása és az üres képzőeszközök visszaszállításának költségessége emelhető ki. Az egységrakományok képzése történhet segédeszköz nélkül és segédeszközzel. A segédeszköz nélküli egységrakomány képzés módszerei: • átkötés • kötegelés, pántolás • rögzítés nélkül, kötésben való összerakás • hálós egységrakomány-képzés Az egységrakomány képzésre ún. egységrakomány képző eszközöket is alkalmazhatunk. Ezek közül a szállítóládákat és rekeszeket, a rakodólapokat és a konténereket kell kiemelni. 1. 2. 3. 4. 5.

Mit nevezünk egységrakománynak? Mi az egységrakomány képzés? Milyen előnyei és hátrányai vannak az egységrakomány képzésnek? Milyen módszerei vannak a segédeszköz nélküli egységrakomány képzésnek? Sorolja fel az egységrakomány képző eszközök főbb típusait!

Olvasmány A legelterjedtebb rakodólap az ún. EUR raklap. Ennek méretei: 1.200x800x150 mm és terhelhetősége 1 t. Szabvány szerinti a raklap. Ezen az árut még rögzíteni kell. Az elsődleges rögzítéshez célszerű az árut kötésben elhelyezni. Másodlagos rögzítésre leggyakrabban fóliát alkalmaznak, de lehet fóliazsákot, hálót vagy pántot is használni. 1. Miért volt célszerű egységesíteni a rakodólapokat? 2. Milyen anyagból készülhetnek rakodólapok?

22 Első feladat Olvassa el figyelmesen a feladatot, majd számolja ki a hiányzó értékeket és írja a táblázatba! 10.000 db téglát szeretnénk elszállítani. Egy tégla mérete: 30x15x5 cm és 2,5 kg. A téglákat EUR raklapon, kötés nélkül, annak hossztengelyével párhuzamosan helyezzük el. Biztonsági okból tégla nem lóghat le a raklapról. Egy egység (a raklappal együttesen) 1 méternél magasabb nem lehet és ún. tört sorokat nem tartalmazhat. Egy sorban elhelyezett téglák száma (db) Sorok száma a raklapon (db) Egy raklapon elhelyezett téglák száma (db) Egész és tört raklap szám (db) Második feladat Olvassa el figyelmesen a feladatot, majd számolja ki a hiányzó értékeket és írja a táblázatba! 24.000 db téglát szeretnénk elszállítani. Egy tégla mérete: 25x15x6 cm és 2,2 kg. A téglákat EUR raklapon, kötés nélkül, annak hossztengelyével párhuzamosan helyezzük el. Biztonsági okból tégla nem lóghat le a raklapról. Egy egység (a raklappal együttesen) 1,2 méternél magasabb nem lehet és ún. tört sorokat nem tartalmazhat. Egy sorban elhelyezett téglák száma (db) Sorok száma a raklapon (db) Egy raklapon elhelyezett téglák száma (db) Egész és tört raklap szám (db) Harmadik feladat Olvassa el figyelmesen a feladatot, majd számolja ki a hiányzó értékeket és írja a táblázatba! 2.000 db dobozt szeretnénk elszállítani. Egy doboz mérete: 40x25x10 cm és 6 kg. A dobozokat EUR raklapon, kötés nélkül, annak hossztengelyével párhuzamosan helyezzük el. Biztonsági okból doboz nem lóghat le a raklapról. Egy egység (a raklappal együttesen) 1,25 méternél magasabb nem lehet és ún. tört sorokat nem tartalmazhat. Egy szállítójármű rakterének mérete: 3x2,2x2 m. Egy sorban elhelyezett dobozok száma (db) Sorok száma a raklapon (db) Egy raklapon elhelyezett dobozok száma (db) Egész és tört raklap szám (db) Szállítójármű száma (db) Negyedik feladat Olvassa el figyelmesen a feladatot, majd számolja ki a hiányzó értékeket és írja a táblázatba! 25.000 db dobozt szeretnénk elszállítani. Egy doboz mérete: 30x20x20 cm és 20 kg. A dobozokat EUR raklapon, kötés nélkül, annak hossztengelyével párhuzamosan helyezzük el. Biztonsági okból doboz nem lóghat le a raklapról. Egy egység (a raklappal együttesen) 1,5 méternél magasabb nem lehet és ún. tört sorokat nem tartalmazhat. Egy szállítójármű rakterének mérete: 4,5x2,2x2 m. Egy sorban elhelyezett dobozok száma (db) Sorok száma a raklapon (db) Egy raklapon elhelyezett dobozok száma (db) Egész és tört raklap szám (db) Szállítójármű száma (db)

KILENCEDIK TÉMAKÖR AZ EGYSÉGRAKOMÁNY BONTÁS FOGALMA, CÉLJA, MÓDJAI A tananyag ismertetése Az egységrakomány bontás az a tevékenység, amelynek során – hogy hozzáférhessünk a csomagolt áruhoz – az egységet felbontjuk. Az egységrakomány bontás célja kettő lehet: egyrészt szükségünk van az árura, másrészt új egységrakományt kell képeznünk. Ha szükségünk van az árura, akkor azt felhasználhatjuk vagy értékesítésre előkészítjük. Előfordulhat, azonban amikor új egységrakományt kell képeznünk, azért mert nem tudtuk az egységesítést megoldani a logisztikai folyamatban. Az egységrakomány bontását végezhetjük kézzel, vágóeszközzel, kiszedéssel vagy leszedéssel. 1. Hogyan definiálható az egységrakomány bontás? 2. Mi az egységrakomány bontás célja? 3. Milyen módszerrel végezhetünk egységrakomány bontást? Olvasmány A logisztikai költségek egy százalékos csökkentése ugyanolyan hatással járt a vállalat működésére, mint az eladások 10%-os növekedése (Bosch-Siemens, Mitsubishi, General Motors). (Szegedi Zoltán. Logisztika menedzsereknek, Kossuth Kiadó, Budapest, 1998. 134.p.) 1. Adjon javaslatot – az egységrakomány bontás köréből – hogyan lehet csökkenteni a műveleti költségeket? Feladat Írjon példákat az egységrakomány bontás típusara! Töltse ki a táblázatot! Egységrakomány bontás típusai

Példák

TIZEDIK TÉMAKÖR AZ ELLENŐRZÉS FOGALMA, CSOPORTOSÍTÁSA, A LELTÁROZÁS LÉNYEGE A tananyag ismertetése Az ellenőrzés az a folyamat, amelynek során időnként megbizonyosodunk, hogy a készlet valamely paramétere az előírtaknak megfelel-e. Az ellenőrzés végzésének időpontja lehet a logisztikai folyamat • megkezdése előtt (pl. áruátvétel) • közben (pl. időszaki leltár esetén) • befejezése után (pl. áru átadáskor) Az ellenőrzés lehet mennyiségi és minőségi ellenőrzés. A mennyiségi ellenőrzéskor számlálást (pl. szekrények), számolást (pl. köbözés végzése sóder esetén) vagy mérést (pl. burgonya) végzünk. A minőségi ellenőrzéskor pl. a méretet, a színt, a használhatóságot, stb vizsgáljuk. Külön kell említeni a leltározást! A leltározás az a tevékenység, amelynek során a vállalkozás vagyonát számbavesszük. A tantárgyunk szempontjából most a készletek leltározása a kiemelt. A leltározás a vállalkozásoknál a számviteli politika részét képező leltározási és leltárkészítési szabályzat alapján történik. A leltározáskor leltározási tervet kell készíteni, ki kell alakítani a leltározási bizottságot, biztosítani kell a szükséges nyomtatványokat, össze kell állítani a leltárt és értékelni kell az egyes elemeket. Az elkészített leltárnak biztosítani kell a teljeskörűséget, a valós állapot bemutatását és az áttekinthetőséget. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Mi az ellenőrzés? Milyen időpontban végezhetünk ellenőrzést? Milyen ellenőrzés típusokat ismerünk? Milyen módszerekkel végezhetünk mennyiségi ellenőrzés? Mit vizsgálunk minőségi ellenőrzéskor? Mit nevezünk leltározásnak? Milyen szabályzatok alapján történik a leltározás? Milyen szakaszai vannak a leltározásnak? Mit jelent a leltár esetében a teljeskörűség, a valós állapot bemutatása és az áttekinthetőség?

25 Olvasmány A logisztikai controlling alapja a logisztika területét átfogó teljesítmény- és költségmérés, ill. elemzés. A teljesítmények és költségek meghatározása, tartalmának és adatainak megfogalmazása, kimutatása igen nagy körültekintést igényel. A logisztikai controllingnak elsősorban a stratégiai szempontból kritikus teljesítménytényezőkre (idő, minőség, rugalmasság, költség) kell a hangsúlyt fektetnie, mivel ezek a versenyképesség kulcsdimenziói. Egy vállalat hosszú távú fennmaradását az dönti el, hogy ezekben a dimenziókban az egyes részlegek külön-külön, és a cég együttesen képes-e a piaci követelményeknek megfelelő értékeket produkálni. A logisztikai teljesítmények pénzügyi és az anyagi folyamatokkal összefüggő elemeket tartalmaznak. A pénzügyi vagy költségalapú megközelítés a tevékenységek elvégzéséhez kötődő költségekhez, az anyagi folyamatokkal összefüggő teljesítménymérés az átfutási időhöz, a minőséghez, a termelékenységhez, a kihasználtsághoz stb. kapcsolódik. Alapvető követelmény viszont, hogy a logisztikai folyamatok és azok összetevői tükröződjenek vissza a költségnemek, a költséghelyek és a költségviselők megfelelő bontásában. (Prezenszki József (Szerk.): Logisztika II. Logisztikai Fejlesztési Központ, Budapest, 1999. 268.p.) 1. Milyen kapcsolat van az ellenőrzés és a kontrolling (controlling) között? 2. Hogyan értelmezhetők a logisztikai teljesítmények? 3. Hogyan értelmezhetők a logisztikai költségek?

26 Feladat Tervezzen meg egy leltározást! Használja a táblázatot! A Copy-Max kft. (1117 Budapest, Villányi út 25) papírkészletét kell adott év december 31-i fordulónapra, az adott év december 28-i napján felvenni. A vállalkozás ügyvezetője Önt, mint a leltározási bizottság vezetőjét bízza meg a tervezéssel, szervezéssel és a lebonyolítással. Két személy kovács József felvevő és Nagy Péter számláló segítségét veszi igénybe. A leltározott mennyiség 150.000 ív fénymásoló papír, a nyilvántartásokban 180.000 ív szerepel. 500 ív papír nyilvántartási ára 1.200 Ft. A fénymásolási technológia során naplót vezetnek, így az ún. rontott példányokkal is el kell számolni. Nyomtatványként leltárfelvételi ívet használnak, leltározási módszerként a számlálást alkalmazzák. Pontosan áttanulmányozzuk a vállalkozás számviteli politikáját alkotó leltározási és leltárkészítési szabályzatot Leltározási tervet készítünk, amelynek tartalma: 1. A vállalkozás neve, címe: 2. A leltározás időpontja: 3. A fordulónap: 4. A felvett készlet köre (leltározási egység): 5. A leltározási bizottság tagjai: a) ………………………………………………… b) ………………………………………………… c) ………………………………………………… 6. A leltározáshoz használt nyomtatvány: 7. A leltározási jegyzőkönyvet a bizottság tagjai elkészítik és aláírják. 8. A leltár értékelését a vállalkozás gazdasági osztálya végzi. Megválasztjuk a leltározási bizottság tagjait! Milyen szempontokat kell figyelembe venni?

Beszerezzük a leltározáshoz használt nyomtatványokat! Hogyan tudjuk beszerezni? Kiválasztjuk a leltározás módszerét! Milyen módszerek lehetnek? A leltár összeállítása! Ki végezhet? A leltár értékelése! Ki végezze? Mit jelent a leltárérték? Mit jelent a könyv szerinti érték? Milyen lehet a kettő viszonya?

A leltározási jegyzőkönyv összeállítása! Mi a tartalma a leltározási jegyzőkönyvnek?

TIZENEGYEDIK TÉMAKÖR AZ ANYAGÁRAMLÁSSAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓS FOLYAMATOK FŐ TERÜLETEI, AZ OPERATÍV FELADTOK, AZ INTEGRÁLT INFORMÁCIÓS RENDSZER, A SZERVEZETI RENDSZER A tananyag ismertetése Az anyagáramlással kapcsolatos információs folyamatok négy területét tekintjük át: • a logisztikai irányítás feladatainak a rendszerezése, • a logisztikai irányítás integrált információs rendszerének kialakítása, • a logisztikai irányítás szervezeti rendszere, • a logisztikai információs rendszer technikai kialakítása. A logisztikai irányítás operatív feladataihoz a rakodásszervezés, raktárszervezés és a szállításszervezés tartozik. A rakodásszervezéskor döntjük el általánosan és egyes szállításokhoz kapcsolódóan a rakodás módját, eszköz és dolgozó igényét valamint a várható szükséges időtartamot. A raktárszervezéskor vesszük számba az állandó, ill. a esetenkénti raktári feladatokat és döntjük el, hogy mennyi dolgozóra lesz szükségünk. A szállításszervezéskor igyekszünk optimalizálni a szállításokat, figyelembe véve a meglévő gépjármű, rakodóeszköz és dolgozói állományunkat. Integrált információs rendszer kialakítása azt jelenti, hogy olyan informatikai bázist kell kialakítani, amelyben a logisztikai láncban résztvevő ellátó, termelő, felhasználó, kereskedelmi, fuvarozó, szállítmányozó, stb. vállalatok információs rendszerei is kapcsolódnak. Emellett esetenként, más logisztikai szolgáltatások nyújtása céljából kapcsolatot kell kiépíteni más intézmények (bank, vám, biztosító) információs rendszereivel is. Az ilyen jellegű kapcsolatot csak az összes résztvevő vállalat számára hozzáférhető információs és kommunikációs hálózat teszi lehetővé. A logisztikai irányítás szervezeti rendszerét tekintve a lineáris, a funkcionális, a divizionális és a mátrix szervezet hatékonyságát célszerű megvizsgálni. A lineáris szervezet kisvállalkozásokra jellemző, a logisztikai irányítás szempontjából a szerepe nem jelentős. A funkcionális szervezet esetén a feladatokat funkciókba telepítve találjuk meg. Logisztika szempontjából két megjelenési formával találkozunk: egyrészt a logisztikát azon funkcionális egységben oldják meg ahol felmerült, másrészt külön logisztika funkcionális egységet hoznak létre, centralizálják a tevékenységet. A divizionális szervezetekben az egyes logisztikai feladatok kettéválnak: tervezési, elemzési feladatok megoldására a stratégiai, operatív feladatok megoldására az egyes diviziókban – a külön igényeket figyelembe véve – kerül sor. A mátrix szervezetekben funkcionális és tárgyi elvű munkamegosztásra is sor kerül. Természetes, hogy a funkcionális munkamegosztás során a funkciók sorában a logisztikát is megtaláljuk. Az információs rendszerekkel összefüggésben a vonalkódok, a transzponderek és az adatátviteli rendszerek alkalmazásáról kell beszélni. A vonalkódok a legelterjedtebb jelölőrendszert jelentik, a 13-14 jegyű EAN rendszer továbbfejlesztett változatát a GS1 rendszert alkalmazzuk ma elsősorban a termék, ill. rakományazonosításban.

28 A transzponderek átlátszó fóliára nyomtatva tartalmazzák az áramköri elemeket és főbb előnyei, hogy többször felhasználhatók, érzéketlenek a külső körülményekre, nagy távolságból, rálátás nélkül is olvashatók. A termékazonosítás mellett számos helyen, pl. az áruvédelem területén is elterjedtek. Az adatátviteli rendszerek közül a rádiófrekvenciás eszközöket, a GPS-t, az EDI-t és az internetet kell megemlíteni. A rádiófrekvenciás eszközök sokféle változatban léteznek, az adó, ill. a vevő bárhol elhelyezhető. A kézi változata (kézi számítógépnek, kütyünek is nevezik) az áruátvételnél, leltározásnál, árufelismerésnél, ellenőrzésnél egyaránt alkalmazható. A GPS műholdas rendszer elsősorban útvonaltervezésre és nyomon követésre alkalmazható. Az EDI elektronikus adatcsere rendszer, amely az alkalmazó vállalatok közötti közös ún. platformra dolgozás esetén az áru megrendeléshez kapcsolódóan nyújt segítséget. Az internet számos előnyt jelent a vállalati tevékenységben. Kereshetünk különböző keresőrendszerekben terméket és partnert, információt gyűjthetünk a tevékenységünkhöz, e-mailt írhatunk vagy fogadhatunk, honlapot üzemeltethetünk. Alkalmazásának a logisztikai folyamatokban nincs határa. Feladat Alkosson kérdéseket az adott témakörre! Két nehézségi fokozatot különböztessen meg! Alkalmazza a táblázatot! Könnyebb összefoglaló kérdések

Nehezebb összefoglaló kérdések

TIZENKETTEDIK TÉMAKÖR A VÁLLALATI LOGISZTIKA TERÜLETEI, IRÁNYÍTÁSI SZINTJEI A tananyag ismertetése A vállalati logisztika főbb részterületei: • Ellátási (beszerzési) logisztika, • Termelési (gyártási) logisztika, • Elosztási (értékesítési) logisztika, • Hulladékkezelési logisztika. Az ellátási (beszerzési) logisztika a vállalat számára a termeléshez szükséges készletek beszerzését végzi. A termelési (gyártási) logisztika az alapanyag-raktártól – a termelés különböző fázisain át – a késztermék raktárig terjedő készletáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi. Az elosztási (értékesítési) logisztika azért felelős, hogy a vállalatnál előállított késztermékek a 6 Melvnek megfelelően a vevők, felhasználók rendelkezésére álljanak. A hulladékkezelési logisztika fordított irányban az értékesítési piactól a beszerzési piac irányába vizsgálja az üres egységrakomány-képző és csomagolóeszközök, az elhasznált termékek, valamint a hulladékok áramlását! A vállalati logisztika irányítását három szinten kell megszervezni: • stratégiai szinten a hosszú távú logisztikai célkitűzések meghatározására, a hosszú távra szóló döntések meghozatalára az egész vállalatra, ill. egyes részlegei számára, • Taktikai szinten a célok elérési módjának meghatározására, • Operatív szinten az anyag, a termék és az ezzel kapcsolatos információáramlás lebonyolítására. 1. Melyek a vállalati logisztika területei és ezen területek tartalma? 2. A vállalati logisztika irányítási szintjei és ezek tartalma? Feladatok Írjon konkrét logisztikai példákat az egyes irányítási szintekhez tartozó feladatokra! Töltse ki a táblázatot! Stratégiai szint

Taktikai szint

Operatív szint

TIZENHARMADIK TÉMAKÖR A LOGISZTIKAI KÖZPONTOK JELLEMZŐI, SZOLGÁLTALÁSAI, KEDVEZŐ HATÁSAI A tananyag ismertetése A logisztikai központok (logisztikai szolgáltató központok = LSZK) fejlődésére két irány hatott: egyrészt a vállalatok költségcsökkentési törekvése, hogy nem szereznek be és nem üzemeltetnek olyan eszközöket, amelyeket nem tudnak teljesen kihasználni, másrészt a települések azon tevékenységei, hogy kitelepítsék a termelő tevékenységet végzőket a lakott területekről. A logisztikai központok elsődlegesen az ellátási, a termelési és az elosztási folyamatokhoz kapcsolódó szolgáltató jellegű tevékenységet végező szervezetek. A logisztikai szolgáltató központok szolgáltatásait három csoportba lehet sorolni: • Alapszolgáltatások (pl. szállítás előkészítés, fuvarozás, szállítmányozás, rakodás, raktározás, információ szolgáltatás, finishing-jellegű műveletek) • Kiegészítő szolgáltatások (pl. eszközök bérbeadása, tanácsadás, biztosítás, vámkezelés) • Egyéb szolgáltatások (pl. ingatlan szolgáltatások, biztonsági és vagyonvédelmi szolgáltatások, pénzügyi és postai szolgáltatás, éttermi és szállodai szolgáltatás) A logisztikai központok kedvező hatást gyakorolnak a vonzáskörzetben levő vállalkozókra, településre és általában a logisztikai rendszerekre. A vállalkozások számára gyors, pontos, megbízható, rugalmas szállítási kínálat áll rendelkezésre, mert egy telephelyen vehetnek igénybe különböző szolgáltatásokat, javítható a vevők kiszolgálási színvonala és csökkenthetők a vállalatoknál tárolt készletek. A települések adóbevételhez jutnak, új munkahelyek létesülhetnek, a belső városrészekből kitelepíthetők a fuvarozó vállalkozások. Általában a logisztikai rendszerekre is előnyös hatása van a logisztikai központoknak, mert a közlekedési infrastruktúra jobban fejleszthető, optimális gyűjtő-elosztó járatok szervezhetők, együttműködés alakítható ki a különböző tevékenységet végző szervezetek között. 1. 2. 3. 4.

Miért fejlődtek ki a logisztikai szolgáltató központok? Mit nevezünk logisztikai szolgáltató központnak? Hogyan lehet csoportosítani az LSZK szolgáltatásait? Mondjon mindegyikre példákat is! A logisztikai központoknak milyen hatásai vannak a környezetükre?

Olvasmány Nyugat-Európában a nyolcvanas évek második felében indult meg a központok fejlesztése. A 90-es évek elején Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és az Egyesült Királyság 75 régiójában kezdődtek meg a tervezési munkálatok, majd a kivitelezés is. Magyarországon a 90-es évek elején kezdődtek azok a kutatások, amelyek meghatározták azok a területeket ahol logisztikai központ alakítható ki. Megerősítést nyertek azok a területek, amelyek a transz-európai közlekedési folyosók mellett terülnek el. Így Budapesten (BILK), Székesfehérváron, Sopronban, Baján, Győrött, Záhonyban, Nagykanizsán, Szolnokon, stb. is valamilyen szinten megvalósultak a logisztikai központokkal kapcsolatos tervezési, szervezési, ill. lebonyolítási munkák. (Prezenszki J.: Logisztika I. BME Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest 2003 563-576.o. alapján) Feladat Kutasson fel a környezetében logisztikai szolgáltató központokat és írja le ezek jellemzőit! ………………………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………………………..

TIZENNEGYEDIK TÉMAKÖR A LOGISZTIKAI TERVEZÉS LÉNYEGE, MÓDSZEREI A tananyag ismertetése Logisztikai teljesítményeket statikus, ill. dinamikus módon vizsgálhatjuk. Statikus vizsgálat esetén egy időszak adatait elemezzük, dinamikus vizsgálat esetén több időszak adataiból vonunk le következtetést. Három vizsgálati módszert ismertetünk: 1. Kiterhelés számítása 2. Mutatók számítása 3. Optimális rendelési mennyiség számítása A kiterhelés során a logisztikai költségeket az igénybevevő szervezeti egységek számára számoljuk el. Ilyenkor a szokásos vállalati tevékenységeket részfolyamatokra bontjuk – gyakran kódszámokat rendelünk hozzá – és költségekkel látjuk el. Az alkalmazott költségnormák kiszámítása és az ún. nyomonkövetés kiemelt feladat. Többféle mutatót alkalmazhatunk egy logisztikai folyamatban. A forgási sebesség mutatót napokban és fordulatokban mérjük. Mind a két mutatóhoz szükséges az értékesítés vagy termelőtevékenységnél az anyagfelhasználás és az átlagkészlet. Az optimális rendelési mennyiség számításához szükséges adat az évi anyagszükséglet, az alkalmankénti rendelési költség, a készletezés napi egységköltsége és az adott időszak napjainak a száma. Az adott összefüggésből kiszámítható, hogy mennyi az a rendelési mennyiség, amely esetében a legkisebb a beszerzési költség és a készletezési költség összege. Ennél az anyagmennyiségnél többet vagy kevesebbet rendelve a minimálisnál nagyobb az összköltség. 1. Melyek a logisztikai tervezés jellemzői? 2. Melyek a módszerei? Olvasmány A logisztikai kontrolling lépései: 1. A logisztikai kontrolling minden logisztikai műveletet figyelemmel kisérés előre rögzített helyeken információkat (adatokat, eredményeket, hibákat, véleményeket) gyűjt be, ill. rögzít. 2. Ezután őket különböző formában (tényszámok, fajlagos mutatók, …) csoportosítja. Ehhez előzetesen részletesen kimunkált mutatószámokra van szüksége. 3. Következő művelet a tevékenységek, eredmények értékelése, amely a legtöbb esetben egy viszonyítás, vagyis általában a „terv és tény” összevetése. 4. Az értékelés alapján következik a vélemény formálás, melyhez a vizsgált folyamat vagy művelet jövőbeni végzéséhez módosító javaslatokat állítanak össze. Ezt azután visszacsatolják a vállalat illetékes vezetője felé. Előzőek szerint tehát, a korszerű logisztika – kontrolling ismereteivel, módszereivel és segédeszközeivel készül fel a teljesítmények mérésére, az ennek érdekében, előzetesen kidolgozott visszajelző rendszer segítségével. (Knoll Imre: Interdiszciplináris logisztika a gazdaságpolitikában Kovásznai Kiadó, budapest, 2006. 8283.p.) 1. Röviden sorolja fel a logisztikai kontrolling lépéseit!

32 Első feladat Feladat kiterhelés (tk. az elvégzett szolgáltatások pénzértékének a költséghelyre történő elszámolása) elszámolására. Egy szervezetnél egy adott szállítási feladat elvégzésének kódját SZALXY-nal jelöljük. IVECO 5,5 t-ás tehergépkocsi, saját gépkocsivezetővel történő munkavégzés esetén kilométerenkénti (SZAL09) költsége 420 Ft, óránkénti (SZAL13) költsége 3.465 Ft. A rakodási díj (SZAL20) óránként 1.995 Ft. A szállítás kilométerben, ill. órában számolt költsége közül, mindig a magasabbal kell számolni. Az órában számolt díjak esetén a megkezdett órák egésznek számolandók. Egy szállítási feladat Budapestről Debrecenbe 220 km. Az átlagsebesség 75 km/ó. A rakodási idő 1 ó 25 perc. A szállításnál az oda-vissza utat is kell számolni. Töltse ki a táblázatot! Szállítási költség km-ben számolva:

Szállítási költség ó-ban számolva:

Rakodási költség: Összes költség km-ben számolt elszámolás esetén:

Összes esetén:

költség

ó-ban

számolt

elszámolás

Kódonkénti kiterhelés SZAL09 SZAL13 SZAL20 Összes kiterhelés: Második feladat Feladat kiterhelés (tk. az elvégzett szolgáltatások pénzértékének a költséghelyre történő elszámolása) elszámolására. Egy szervezetnél egy adott szállítási feladat elvégzésének kódját SZALXY-nal jelöljük. IVECO 5,5 t-ás tehergépkocsi, saját gépkocsivezetővel történő munkavégzés esetén kilométerenkénti (SZAL09) költsége 260 Ft, óránkénti (SZAL13) költsége 2.100 Ft. A rakodási díj (SZAL20) óránként 1.800 Ft. A szállítás kilométerben, ill. órában számolt költsége közül, mindig a magasabbal kell számolni. Az órában számolt díjak esetén a megkezdett órák egésznek számolandók. Egy szállítási feladat Szolnokról Miskolcra 200 km. Az átlagsebesség 70 km/ó. A rakodási idő 2 ó 10 perc. A szállításnál az oda-vissza utat is kell számolni. Töltse ki a táblázatot!

Szállítási költség km-ben számolva:

Szállítási költség ó-ban számolva:

Rakodási költség: Összes költség km-ben számolt elszámolás esetén:

Összes esetén:

költség

ó-ban

számolt

elszámolás

Kódonkénti kiterhelés SZAL09 SZAL13 SZAL20 Összes kiterhelés: Harmadik feladat Egy vállalkozás bázisidőszaki árbevétele 46.400 eFt, a tárgyidőszaki árbevétel 48.000 eFt. A bázisidőszaki átlagkészlet 5.000 eFt, a tárgyidőszaki 5.100 eFt. Az időszakok napjainak száma 360 nap. Elemezze dinamikusan a két időszakot! Töltse ki a táblázatot! Bázisidőszak Tárgyidőszak Dinamikus viszonyszám (%) Értékesítés (eFt) Átlagkészlet (eFt) Forgási sebesség napokban (nap) Forgási sebesség fordulatokban (ford) Negyedik feladat Egy vállalkozás bázisidőszaki árbevétele 62.100 eFt, a tárgyidőszaki árbevétel 67.000 eFt. A bázisidőszaki átlagkészlet 4.300 eFt, a tárgyidőszaki 4.800 eFt. Az időszakok napjainak száma 360 nap. Elemezze dinamikusan a két időszakot! Töltse ki a táblázatot! Bázisidőszak Tárgyidőszak Dinamikus viszonyszám (%) Értékesítés (eFt) Átlagkészlet (eFt) Forgási sebesség napokban (nap) Forgási sebesség fordulatokban (ford) Ötödik feladat Egy vállalkozás tárgy időszaki anyagfelhasználása 25.000 eFt, átlagkészlete 4.600 eFt. A tervidőszakra a vállalkozás az anyagfelhasználásának a 10%-kal történő csökkentését irányozta elő. Emellett a forgási sebesség fordulatainak számát 2-vel kell növelni. Az időszakok napjainak száma 360 nap. Töltse ki a táblázatot! Tárgy időszak Terv időszak Anyagfelhasználás (eFt) Átlagkészlet (eFt) Forgási sebesség fordulatokban (ford.) Forgási sebesség napokban (nap)

34 Hatodik feladat Egy vállalkozás tárgy időszaki anyagfelhasználása 35.000 eFt, átlagkészlete 4.900 eFt. A tervidőszakra a vállalkozás az anyagfelhasználásának a 15%-kal történő csökkentését irányozta elő. Emellett a forgási sebesség fordulatainak számát 3-mal kell növelni. Az időszakok napjainak száma 360 nap. Töltse ki a táblázatot! Tárgy időszak Terv időszak Anyagfelhasználás (eFt) Átlagkészlet (eFt) Forgási sebesség fordulatokban (ford.) Forgási sebesség napokban (nap) Hetedik feladat Adott vállalkozás egy anyagból évi (360 nap) 60.000 kg-ot igényel. Az egyszeri beszerzési költség 10.000 Ft, az időszaki készletezési költség 1,5 Ft/kg/nap. Töltse ki a táblázatot! Kiszámolt adatok Optimális rendelési mennyiség (kg) Rendelések száma (alk.) Rendelési napok száma (nap) Rendelési költség (Ft) Készletezési költség (Ft) Összes beszerzési költség (Ft) Nyolcadik feladat Adott vállalkozás egy anyagból évi (360 nap) 42.000 kg-ot igényel. Az egyszeri beszerzési költség 7.500 Ft, az időszaki készletezési költség 2 Ft/kg/nap. Töltse ki a táblázatot! Kiszámolt adatok Optimális rendelési mennyiség (kg) Rendelések száma (alk.) Rendelési napok száma (nap) Rendelési költség (Ft) Készletezési költség (Ft) Összes beszerzési költség (Ft)

TIZENÖTÖDIK TÉMAKÖR A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LOGISZTIKAI ASPEKTUSAI A tananyag ismertetése A fenntartható fejlődés – összetett kategória, s mivel számtalan fogalom terjedt el, ezek közül csak egyet önkényesen kiválasztva ismertetek. A fenntartható fejlődés olyan tevékenységek összessége, amelyik úgy gondoskodik a jelen szükségleteinek a kielégítéséről, hogy nem veszélyezteti a jövő generációk lehetőségeit. A fogalmat szélesebb körben értelmezik, leggyakrabban három területre: a gazdaságra, a környezetre és a társadalomra. A gazdasági megközelítés szerint leginkább arról szól, hogy hogyan alakul a tőke, ill. az ebből származó jövedelem. A gazdasági egységek feladata az ésszerű tőkenövelés, azaz nem elegendő a tőke megőrzése, jövedelmet kell képezni. Legfontosabb tétel az lehet, hogy ne a tőkét, hanem a tőke hozadékát éljük fel. Ebben az esetben a fenntartható fejlődés mérése a jövedelem képződés valamint a tőke gyarapodás mértékével mérhető. A környezeti megközelítés szerint a környezetet legalább olyan állapotban adjuk tovább, ahogy megkaptuk. Ennek gyakorlati megvalósítási formája a környezetvédelem. Mérési formája pedig az ökológiai lábnyom. Ez azt a hektárban kifejezett területet jelenti, amely ahhoz szükséges, hogy az ember minden szükségletét kielégíthesse. A társadalmi megközelítés a társadalmi szerkezet, a kultúra fennmaradását, ill. javulását jelenti. Mérésére leginkább az életszínvonal alkalmazható. 1. 2. 3. 4.

Hogyan definiálható a fenntartható fejlődés? Jellemezze a fenntartható fejlődés gazdasági aspektusát! Jellemezze a fenntartható fejlődés környezeti aspektusát! Jellemezze a fenntartható fejlődés társadalmi aspektusát!

36 Olvasmány Az ENSZ Fenntartható fejlődés Bizottsága 1994-ben közreadott dokumentumában összefoglalta a fenntartható fejlődést elősegítő feltételeket és szükséges intézkedéseket: 1. Az erőforrásokat hatékonyan használjuk, a hulladékképződést előzzük meg, ill. tartsuk a legalacsonyabb szinten. 2. A környezetszennyezést korlátozzuk azon a szinten, amely nem károsítja sem a természeti rendszereket, sem az emberi egészséget. 3. Az emberek egészségét biztonságos, tiszta és kellemes környezet megteremtésével és olyan egészségügyi szolgáltatás biztosításával védjük, amely a betegek megfelelő ellátása mellett a betegségek megelőzésére fordítja a figyelmet. 4. A természet sokféleségét (a biodiverzitást) kiemelt értéként kezeljük és óvjuk. 5. A közösségek helye igényeit – ahol csak lehet – helyileg elégítjük ki. 6. Igyekszünk biztosítani, hogy mindenki a jó minőségű élelmiszerből, az ivóvízből és fűtőanyagból elérhető áron jusson hozzá és ugyanakkor megfelelő otthonhoz jusson. 7. Mindenkinek legyen lehetősége a sokszínű gazdaságban a megfelelő munka vállalásához. A munkavégzésért tisztességes fizetés járjon, miközben váljon elismertté az egymásért és a közösségért végzett munka értéke. 8. Az áruk, a szolgáltatások a környezet megterhelése nélkül legyenek megközelíthetőek – s ne csak azok számára, akik autóval rendelkeznek. 9. Az embereknek nem kelljen tartaniuk a bűnözéstől, valamint senkit se zaklassanak személyes meggyőződése, etnikai, nemi hovatartozása vagy szexuális szokásai miatt. 10. Mindenki azonos eséllyel szerezhesse meg azokat az ismereteket, tudást és készségeket, amelyek birtokában a társadalom teljes értékű tagjává válhat. 11. A társadalom minden tagjának legyen lehetősége a döntéshozatali folyamatban való részvételre. 12. Mindenki számára legyen hozzáférhető a kulturális, pihenési és szabadidős tevékenységek széles választéka. 13. Az emberi épített környezetben, a tárgyakban és eszközökben szépség és hasznosság érvényesüljön. A települések legyenek emberléptékűek. Őrizzük meg a sokféleséget és a helyi sajátosságokat. (Forrás: Czippán K. – Havas P. – Victor A.: Környezeti nevelés a fenntarthatóságért) 1. Értelmezze ezeket a feltételeket, ill. intézkedéseket! 2. Hogyan tudjuk összefoglalóan jellemezni ezeket a feltételeket és intézkedéseket?

37 Első feladat Válassza ki az előbbi intézkedések közül azokat, amelyek logisztikai tartalmúak! Adjon rá megvalósítási lehetőséget a tanultak, ill. az Ön elképzelései szerint! Töltse ki a táblázatot! Fenntarthatósági Szükséges operatív intézkedések logisztikai stratégia

Második feladat Keressen az interneten olyan anyagokat, amelyek a fenntarthatósággal foglalkoznak! Írja ezek elérhetőségét, adatait ide a táblázatba! Fontosabb interneten elérhető fenntarthatósági információk