Modulfüzet a
Szállodai animátor tanfolyam „Szervezési és marketing alapismeretek animátorok számára” c. modul oktatásához Összeállította: Magyar Márton animációs tanácsadó főiskolai adjunktus Turisztikai és Gazdálkodási Intézet Harsányi János Főiskola
Készült: 2009. június 18. 1
A modulfüzet alapadatai SZAKMACSOPORT: SZAKMA:
Szállodai animátor
MODUL:
Szervezési és marketing alapismeretek animátorok számára
A modul célja:
A modul befejezése után a hallgató képes legyen a szállodai vendégek igényeihez alkalmazkodó, változatos programok lebonyolításához szükséges szervezési és marketingfeladatok ellátására.
A modul időtartama:
30 óra
Bemeneti követelmények: Felsőfokú végzettség Előzetesen teljesítendő modul(ok): 1. Kommunikáció és protokoll animátorok számára
A modul során elsajátított főbb kompetenciák: − Igényt ébreszt a vendégben a program iránt − Szórakoztató rendezvényeket szervez a szállodai vendégeknek − Javaslatot ad a programválasztásban
A modulban alkalmazott értékelési módszerek: - gyakorlati feladatok megoldása - interaktív feladatok megoldása - szóbeli felmérés - írásbeli teszt
2
A modul tartalma
Sorszám
Témakör
Időtartam (óra)
1.
Vezetés elméleti alapok
4
2.
Szervezési alapismeretek
4
3.
Programszervezési alapismeretek
6
4.
Marketing alapismeretek
10
5.
Rendezvényszervezési alapismeretek
6
Összesen:
48
A modul feldolgozásához javasolt irodalmak: Kristóf Lajos (2004): Szervezés-vezetés. Budapest: Képzőművészeti Kiadó. Bauer András - Berács József - Kenesei Zsófia (2007): Marketing alapismeretek. Budapest: Aula. Vadas Gábor, dr. - Fencsik Ferenc (2007): Rendezvények szállodában. Budapest: KIT. Faragó Hilda (2003): Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése. Budapest: Képzőművészeti Kiadó.
3
1. Vezetés elméleti alapok
Bevezetés Ebben a tananyagrészben a diák megismerkedik a menedzsment alapfogalmaival, illetve a gazdálkodó szervezetek egyes szintjeihez kapcsolódó vezetési feladatokkal. A motiváció és az ösztönzés szintén helyet kap ebben a modulrészben, mint az animációs programokra való toborzás és azokon történő részvétel egyéni teljesítmény-mozgatórugója.
A tanulási feladatok elvégzése után a hallgató képes lesz: Az animátori és vendégcsoportok vezetésének részfeladatait átlátja.
Rész célkitűzések:
4
•
a vezetés fogalma, tartalma
•
a vezetési funkciók
•
a vezetői szerepek
•
a vezetés szintjei
1.1. Tanulási feladat - Vezetés elméleti alapok •
a vezetés fogalmi meghatározása
•
menedzsment vagy vezetés? Alapfogalmak a menedzsment-tudományban.
•
vezetés és szervezet elméleti irányzatok 1. technológia központú ún. „hard menedzsment” (F. W. Taylor és a Scientific Management, H. Fayol és a vezetési teória, M. Weber és az ideáltípusú bürokratikus szervezet) 2. emberközpontú ún. „soft menedzsment” irányzatok (E. Mayo, K. Lewin, stb.)
•
Menedzseri funkciók H. Fayol nyomán
•
Menedzseri szerepek H. Mintzberg alapján, és alkalmazásuk a szállodai animációban
•
Motiváció és ösztönzés a motiváció fogalma a motívumok típusai a motiváció folyamata
1. ábra: A motiváció folyamata Forrás: Robbins, S. P. (1993): Organisational Behavior, 206. o.
A. Maslow motivációs szükséglet-elmélete •
A vezetési szintek és az ott jelentkező feladatok
2. ábra: Menedzsmenti feladatok a gazdálkodó szervezetek különböző szintjein Forrás: Kristóf L. (2004): Szervezés-Vezetés, 9. o.
5
Utasítás, instrukció, tanulási feladatok. 1. Mit jelent a PDCA ciklus a menedzsment folyamatban? 2. Ismertesse a menedzsment alapfogalmait helyesen! (Manage, management, manager, leadership, control, direct, direction, leader) 3. Hogyan jelennek meg a vezetői szerepek a szállodai animátori munkában?
6
1.2. Önellenőrzés - Vezetés elméleti alapok 1. Mit jelent a PDCA ciklus a menedzsment folyamatban? Rutinszerűen ismétlődő tevékenységek, pl. alaptevékenységek esetén van jelentősége. •
tervezés (Plan): elvégzendő tevékenységek meghatározása
•
végrehajtás (Do): a tevékenységek végrehajtása a vonatkozó tervek, leírások alapján
•
ellenőrzés (Check): az elvégzett tevékenységek eredményességének (hatékonyságának, minőségének, stb.) mérése [A tevékenység eredményességét pl. előre meghatározott teljesítménymutatókkal mérhetjük. A tevékenységmutatók mérési módját és elvárt értékeit (vagy értékhatárait) a folyamat tervezésekor határozzuk meg.]
•
beavatkozás (Act): a felmerült problémák megoldása, és szükség esetén a tervek módosítása
A PDCA ciklus lényege, hogy a beavatkozás sohasem közvetlenül a tevékenységet érinti, hanem mindig közvetett módon, a terveken keresztül valósul meg! 2. Ismertesse a menedzsment alapfogalmait helyesen! •
Manage: menedzsel, megvalósít, sikerre visz valamit (nem vezet, vagy irányít!)
•
Management: menedzselés, sikerre vinni a célt, elérni azt az eredményt, amit definiáltunk. (nem pedig vezetés, vezetőség, irányítás, vagy éppen üzletvezetés!)
•
Manager: menedzser, aki képes/kompetens valami megvalósítására, sikerre vitelére (nem pedig vezető, üzletember, vagy vállalkozó, mivel az üzletember = businessman és a vállalkozó = entrepreneur!)
•
Leadership: vezetés (nem pedig irányítás!)
•
Control: irányít(ás), szabályoz(ás), vezérel, vezérlés (nem pedig ellenőriz, vagy ellenőrzés!)
•
Direct: irányít, igazgat
•
Direction: irányítás
•
Leader: vezető
(Pataki Béla (1995): A magyar menedzsment terminológia rendbetételéről és az írástudók felelősségéről. In.: Vezetéstudomány, 26. évf. (1995) 11. szám, p. 47-51.)
7
3. Hogyan jelennek meg a vezetői szerepek a szállodai animátori munkában? Személyközi szerepek: 1. Nyilvános megjelenések (Figurehead): A főanimátor az animátor-csapat képviselője a szálloda egyes részlegei felé. 2. Főnöki szerep (Leader): A főanimátor az animátor-csapat vezetője, „felettese” az egyes szakanimátoroknak. 3. Kapcsolatteremtő és –ápoló szerep (Liaison): Nemcsak a főanimátor, hanem az összes animátor feladata a vendégkapcsolatok kiépítése, mely a turisztikai animáció kulcsfontosságú szerepe. Információs szerepek: 4. Információgyűjtő szerep (Monitor): A főanimátor a programszervezés előkészítési fázisában a szálloda Sales Managerétől információt kér a az érkező vendégekről. 5. Információ-szétosztó szerep (Disseminator): A főanimátor a Sales Managertől kapott információkat közli az animátorokkal, s így alakítják ki az animációs programtervet. 6. Szóvivő szerep (Spokeperson): A többi animátorhoz hasonlóan a főanimátor is hirdeti a programokat, de nemcsak személyesen, hanem mikrofonban is lelkesít a napközbeni és az esti színpadi programoknál. Döntési szerepek: 7. Vállalkozói szerep (Entrepreneur): A főanimátor és az animátorok animációs tevékenységre vállalkoztak, ismerve és elfogadva annak minden sikerét és esetleges kudarcát. 8. Zavarelhárító szerep (Disturbance handler): Bármely félreértést, problémát (vendéganimátor, vagy animátorok és a szálloda dolgozói között, vagy a csapaton belül) a főanimátor a legjobb módon próbálja megoldani. 9. Erőforrás-elosztó szerep (Resource allocator): A tárgyi, anyagi és emberi erőforrásokat a főanimátor próbálja optimálisan „kiutalni”. 10. Tárgyaló – megegyező szerep (Negotiator): Ez kapcsolatban áll a 8. szereppel, de magában foglalja pl. azt is, hogy a főanimátor – esetleg előzetesen a szálloda animációért felelős vezetőjével, majd utána – az animátorokkal megbeszéli a következő program részleteit, melyhez a vendégek javaslatait is felhasználja. (In.: Magyar (2003): Turisztikai animáció, 80. o.)
8
2. Szervezési alapismeretek
Bevezetés Ebben a tananyagrészben a diák megismerkedik a második menedzsment funkcióval, a szervezéssel, illetve a vállalkozások működését befolyásoló szervezeti formákkal.
A tanulási feladatok elvégzése után a hallgató képes lesz: •
Felismerni a kapcsolatok jellegét különböző szervezeti hierarchiákban.
Rész célkitűzések: •
szervezés fogalma
•
szervezés formái
•
szervezés területei
•
szervezeti struktúrák
•
szervezeti alapformák
•
szervezeti kapcsolatok (függelmi, funkcionális, helyettesítési)
9
2.1. Tanulási feladat – Szervezési alapismeretek • • •
a szervezés és a vezetés kapcsolata a szervezés formái (átszervezés, új szervezés) a szervezés területei, részfolyamatai
•
szervezeti struktúrák és formák munkamegosztás szerint: egy- és több dimenziós szervezetek hatáskörmegosztás szerint: egy- és többvonalas szervezetek
•
(koordinációs eszközök és konfiguráció)
szervezeti alapformák
1. ábra: Lineáris szervezeti forma Forrás: Kristóf L. (2004): Szervezés-Vezetés, 34. o.
2. ábra: Horizontálisan kibővített lineáris szervezeti modell Forrás: Kristóf L. (2004): Szervezés-Vezetés, 35. o.
3. ábra: Funkcionális szervezeti felépítés Forrás: Kristóf L. (2004): Szervezés-Vezetés, 36. o.
10
4. ábra: Divizionális szervezeti forma Forrás: Kristóf L. (2004): Szervezés-Vezetés, 37. o.
•
a szervezeti hierarchiákban szereplő munkakörök közötti kapcsolatok (függelmi / irányítási; funkcionális / mellérendelt / tanácskozási; helyettesítési)
Utasítás, instrukció, tanulási feladatok: 1. Értelmezze az alábbi, általánosan elterjedt – hazai - szállodai szervezeti hierarchiát, amelyben az animátorcsapat is szerepel! Milyen típusú szervezeti alapforma? Milyen kapcsolatok értelmezhetők az egyes munkakörök között?
5. ábra: Függelmi és funkcionális viszonyok a szállodában Forrás: Magyar M. (2003): Turisztikai animáció, 34. o.
11
2.2. Önellenőrzés - Szervezési alapismeretek 1. Értelmezze az alábbi, általánosan elterjedt – hazai - szállodai szervezeti hierarchiát, amelyben az animátorcsapat is szerepel! Milyen típusú szervezeti alapforma? Milyen kapcsolatok értelmezhetők az egyes munkakörök között?
Ez egy funkcionális szervezeti felépítés, amelyben az elsődleges munkamegosztás funkciók (szakterületek) szerint történik. Az egyes szakterületek (pl. gazdasági ügyek) önálló szervezeti egységben jelennek meg. Ez a forma itt előnyös, hiszen a feladatok megoldásához speciális szakértelem szükséges. Amint a fenti ábrán látszik, az animátorok csapatvezetője a szálloda minden részleg vezetőjével jó kapcsolatban kell, hogy legyen, hiszen funkcionális viszonyban állnak. Ezek a funkcionális viszonyok a következők: 1. Animátor-vezető – Munkaügy: Ha a játékmesterek a szálloda alkalmazásában állnak (nem külső cég alkalmazottjai), akkor az ezzel kapcsolatos ügyintézések helyszíne a Munka- és bérügyi osztály. 2. Animátor-vezető – Uszodavezető: Medencés, vízi (aperitif) játékok lebonyolítása előtt az animátor-vezetőnek az úszómesterek vezetőjével kell egyeztetnie, hogy biztosítva legyenek a körülmények a játékhoz. 3. Animátor-vezető – Műszaki vezető: Ahogyan azt az előző oldalakon is említettük, a játékok-kellékek javításában segítséget kaphatunk a műszaki dolgozóktól.
12
4. Animátor-vezető – Konyhafőnök: Ha egy vendég születésnapját vagy egyéb különleges alkalmat szeretnénk megünnepelni a szálloda falain belül, akkor a konyhafőnöktől kér az animátor-vezető egy díszes tortát. 5. Animátor-vezető – Étteremvezető: Ha bizonyos játékokat az étteremben (pl. Kalózos kincskeresés); az étterem eszközeivel, ételeivel-italaival (pl. főző-tanfolyam) szeretnénk megszervezni, akkor az étteremvezető előzetes hozzájárulását kell kérni. 6. Animátor-vezető – Gondnoknő: Ha egyes játékokat a szálloda lépcsőházában (pl. Kalózos kincskeresés), vagy szállodai textíliákkal szeretnénk megoldani (pl. bizonyos Sketchek esetén), akkor természetesen a gondnoknővel kell előzetesen egyeztetnie a csapatvezetőnek. 7. Animátor-vezető – Értékesítési igazgató: A Sales Manager, illetve kollégái nyújtanak az előkészületi fázisban információkat a várható vendégek számáról, neméről, korcsoportjáról, nemzetiségéről, állapotáról (egyedülálló emberek, házaspárok, kisgyermekes családok megoszlási aránya), stb. (In.: Magyar (2003): Turisztikai animáció, 35. o.)
13
3. Programszervezési alapismeretek
Bevezetés Ebben a tananyagrészben a diák megismerkedik az animációs programszervezés speciális szakaszaival, az előkészítéstől az értékelésig. Ez alapján képes végiglátni a programszervezés teljes feladatait.
A tanulási feladatok elvégzése után a hallgató képes lesz: •
Az animációs programsorozatok feladatait átlátja.
•
Képes a programok megfelelő tárgyi és személyi feltételeinek kialakítására.
Rész célkitűzések:
14
•
Előkészítési feladatok
•
Az animátor-csapat kialakítása
•
Programterv kialakítása
•
A programok hirdetése (reklámozás, toborzás)
•
A tevékenység értékelése
•
Tárgyi feltételrendszer kialakítása.
3.1. Tanulási feladat – Programszervezési alapismeretek 1. Előkészítési feladatok •
tájékozódás a szezon kezdete előtt
•
tájékozódás a szezon kezdetekor
2. Személyi feltételek kialakítása •
saját animátor csapat vagy bérelt munkaerő?1
•
szakanimátorok programterület-specifikusan vagy ún. „Jolly Jokerek”?
•
kapcsolat az animátorok és a szállodai személyzet között (beintegrálódás jelentősége)
•
az animátor-csapat személyi összetételét meghatározó tényezők
•
animátori munkaterületek program-specifikusan
•
animátorokkal szemben támasztott követelmények
3. Animációs programterv kialakítása •
a programtervet alkotó elemek
•
„Program check-lista”
•
„Tervezési és értékelési lista”
•
„Standard Programlista”
•
Forgatókönyv, projekt-terv készítés a gyakorlatba (mintát talál itt: http://www.konszenzus.org/antidiszkriminacio/projekt_terv_vazlat.pdf)
•
Heti ritmus a programkínálatban
•
Esti programkínálat komplexitása
4. Animációs programok hirdetése Részleteiben áttekintendő az 1. modul 5. tananyagegységében (toborzás), valamint a jelen modul következő tananyagegységében (reklámozás, marketing tevékenység). 5. Animációs tevékenység értékelése •
az értékelés jelentősége a szállodai animációban
•
értékelő személyének megválasztása
•
az értékelő tevékenység szakaszai
•
az értékelési eljárások
1
2007. évi országos, teljes körű felmérés alapján a hazai szállodák 75%-ában saját csapat, 22%-ában külső cég, illetve 13%-ában egyetemi vagy főiskolai gyakornok látja el az animációs feladatokat. A magyar hotelek 5%-a a saját csapata mellett gyakornokot is foglalkoztat ezen a területen, míg 4% a saját animátorai mellett bérelt munkaerőt is alkalmaz. (A kutatást végezte: Magyar Márton, BGF KVIFK)
15
6. Az animációs tevékenység tárgyi feltétel-rendszere •
épületen belüli helyiségek, létesítmények
•
sportlétesítmények
•
létesítményi eszközök
Feldolgozandó irodalom: Magyar Márton (2003): Turisztikai animáció. 66-74., 76-79. és 85-87. o. Kollarik Amália (1995): Animátorok kézikönyve. 142-143. o.
Utasítás, instrukció, tanulási feladatok: 1. Milyen típusú programot tervez be a gyermekeknek és a felnőtteknek az egyes napszakokban, a mozgás-aktivitás figyelembe vételével? 2. Az esti animációs programokhoz kapcsolódóan milyen tárgyi feltételre van szükség? 3. Keressen rá interneten, hogy külföldön milyen animátori munkaköröket különítenek el!
16
3.2. Önellenőrzés - Programszervezési alapismeretek 1. Milyen típusú programot tervez be a gyermekeknek és a felnőtteknek az egyes napszakokban, a mozgás-aktivitás figyelembe vételével? Gyermekeknek délelőtt passzívabb, kevés mozgás kifejtését igénylő, de a kézügyességet és a kreativitást megmozgató kézműves foglalkozásokat, kisebb kirándulásokat szervezünk. Délután szervezhetők a magasabb mozgás-szintet igénylő „sportosabb” programok a gyermekek (átlagos) fejlettségi szintjéhez igazodóan. Amennyiben jó az idő, feltétlenül a medencében szervezzünk vízi játékokat a gyermekeknek, de csak délután 2 óra után, a napszúrás és leégés elkerülése érdekében. Este – a külföldi gyakorlathoz igazodóan – elmaradhatatlan a gyermek disco. A felnőtteknek egész nap a sportosabb foglalkozások szervezése indokolt a keresleti felmérések alapján. Délelőtt inkább a magasabb fizikai megterhelést jelentő sportosabb programokat állítjuk be (például íjászat, röplabda), s délután kerülnek színre a kevesebb aktivitást igénylő sportok (például pétanque, darts), illetve a vízi sportok (vízilabda, vízi torna). Este a gyermekek és a felnőttek számára egyaránt szórakoztató színpadi / színházi programok kerülnek lebonyolításra. Lehetőség szerint a hét egyes napjain felváltva a vendégek részvételét igénylő egyéni, páros, vagy csapat játékokat, az animátori zenéstáncos produkciókat, illetve a családi játékokat.
2. Az esti animációs programokhoz kapcsolódóan milyen tárgyi feltételre van szükség? Helyiség: színház színpaddal és backstage-dzsel vagy ezt helyettesíteni képes más szállodai helyiség (például a bár) és öltőző helyiség; tároló helyiség az eszközöknek. Tárgyi eszközök: jelmezek / kosztümök, kiegészítők (például kalapok, parókák), arcfestő készlet, reflektor / világítás technika, zenei felszerelés, székek és asztalok, játék-eszközök az egyes tervezett játékokhoz igazítva (például a „Tollat az üvegbe!” játékhoz műanyag üveg, toll, madzag), …
3. Keressen rá interneten, hogy külföldön milyen animátori munkaköröket különítenek el! Club Med munkakörök: http://www.clubmedjobs.com/metiers.php3?id_rubrique=161 Robinson munkakörök: http://www.robinson.com/headernavi/jobs/arbeitswelten/ Aldiana munkakörök: http://aldianajobs.ch/45.0.html
17
4. Marketing alapismeretek
Bevezetés Ebben a fejezetben a hallgató elsajátítja a marketingtudomány alapjait. Felismeri a marketing mix elemek fontosságát, s alkalmazni tudja azokat, főként a marketingkommunikáció eszköztárát. A toborzás és meggyőzés modulelemmel (1. modul 5. fejezet) együtt hatékonyan tudja rávenni a vendégeket az animációs tevékenységekre.
A tanulási feladatok elvégzése után a hallgató képes lesz: •
Javaslatot ad a programválasztásban
•
Igényt ébreszt a vendégben a program iránt
Rész célkitűzések:
18
•
A marketing fogalma, szerepe az üzleti életben és a szállodaiparban
•
A marketing mix (4 P, 7 P, 4 C)
•
Szolgáltatásmarketing alapjai
•
Marketingkommunikáció a gyakorlatban
•
4C: a vendégigényekhez kapcsolódó programok kialakítása
•
Reklám-tervezés
•
Szórólapok, plakátok készítése
•
Egyéb marketing eszközök a programok hirdetésére
4.1. Tanulási feladat – Marketing alapismeretek •
marketing tevékenység fogalma, kialakulása
•
a marketing szerepe a gazdasági / szállodai szférában
•
marketing mix elemek (4P, 7P, 9P a turizmusban)
•
Kotler új 4C-szemlélete (customers’ needs / value, customers’ cost, convenience, /2-irányú/ communication)
4P
4C
PRODUCT
CUSTOMER NEEDS
TERMÉK
A VÁSÁRLÓ SZÜKSÉGLETEI
PRICE ÁR PLACE ELOSZTÁSI CSATORNÁK
COSTS, VALUES KÖLTSÉGEK, ÉRTÉKEK CONVENIENCE KÉNYELEM
PROMOTION
COMMUNICATION
PROMÓCIÓ
KOMMUNIKÁCIÓ
6. ábra: Szemlélet-váltás a marketingben Forrás: Magyar M. (2003): Turisztikai animáció, 24. o.
•
a szolgáltatások specifikumai marketing szempontból, speciálisan az animációra (HIPI és SHIPIT-elv)
•
a szolgáltatások tárgyiasításának lehetőségei
•
a marketing kommunikáció fogalma, célja, területei (ATL = Above The Line, klasszikus ~: pl. nyomtatott sajtóban reklám; BTL = Below The Line = nem hagyományos ~: pl. vásárlásösztönzés, vásárláshelyi reklám)
•
reklámtervezés lépései: reklámcélok meghatározása, reklámszöveg tervezése, médiaválasztás (Bauer-Berács-Kenesei)
•
szórólapok, plakátok jellemzői az animációban
•
egyéb marketing eszközök a programok hirdetésére (asztali cédulák, meghívók, hangosbemondó, mikrofonos toborzás, „rejtett animáció”)
19
Utasítás, instrukció, tanulási feladatok. 1. Hogyan jelenik meg a 4C-szemlélet az animációban? 2. Milyen speciális marketing jellemzői vannak a szolgáltatásoknak? 3. Ismertesse a plakátokkal szemben támasztott követelményeket!
20
4.2. Önellenőrzés - Marketing alapismeretek 1. Hogyan jelenik meg a 4C-szemlélet az animációban?
A 4C-elmélet célja: próbáljunk meg ne az eladó, hanem a vevő fejével gondolkodni! Vagyis a vendéglás-szálláshelyszolgáltatás szektorban ne a szolgáltató, hanem az utas/vendég igényeire helyezzük a hangsúlyt a termékfejlesztésnél! 1. C: Customer needs / values: Az animációs tevékenység leginkább ehhez kapcsolódik, hiszen minden esetben a vendégszükségletekhez mérten alakítjuk ki a megfelelő programokat, s az értékelés fázisában vendég-elégedettségi vizsgálatokat folytatunk annak érdekében, hogy biztosítsuk a „játékosaink” számára legmegfelelőbb, legújabb, különleges termékeket, programokat (USP), annak érdekében, hogy a nyaralás, üdülés élmény-telivé váljon. Megéri-e a vendégnek részt vennie az animációban? Természetesen megéri, hiszen így nem kell egyedül vagy éppen csak a kis „mikrokörnyezetével” (a családjával) eltölteni a szabadidejét. Megéri, mert sikerélményre tehet szert; érzi, hogy foglalkoznak vele; új ismeretek birtokába kerülhet; fejlődhet a kreativitása; egyszóval: élményekben dús lesz az ott-tartózkodása, nem unatkozik. 2. C: Cost: Ez azt jelenti, hogy megérje a vendég számára az adott szolgáltatásnak az ára. Megéri-e a vendégnek „all-inclusive package”-t vásárolnia (még egy kicsivel drágábban is, mintha „csak” szoba+reggelit váltana), a benne lévő animációval? Megéri neki, hiszen a nyaralás ideje alatt kevésbé „veszik igénybe a pénztárcáját”. Ugyanis ha a szálloda „all-inclusive” jellegű ellátást biztosít, a vendégek előre fizetnek az egész tartózkodásuk idejére, és az üdülőfaluban / klubhotelben / szállodában nem használnak semmilyen fizetési eszközt, hanem a pénz helyett például gyöngyöket a Club Mednél. A csomagba foglalt szolgáltatások fajlagos ára alacsonyabb, ezért kedvezőbb lehetőséget kínál a vendégeknek. 3. C: Convenience: Ehhez úgy kapcsolódik a játékmesterek tevékenysége, hogy a programokat „házhoz visszük”, vagyis egyenesen a vendégeknek ajánljuk: nemcsak plakátolunk, hanem direktben toborzunk is (mikrofonnal és személyesen egyaránt). A kényelmi elemek közé soroljuk azt is, hogy az animátor a nap szinte minden órájában elérhető a vendégek számára, segítség, információ-nyújtás céljából. 4. C: Communication: Az előbb említett toborzás, mint kényelmi eszköz kapcsolatban áll a kétoldalú kommunikációval, hiszen párbeszédek, beszélgetések nélkül nem tudjuk feltérképezni az adott vendégkör igényeit, nem tudjuk kialakítani a kapcsolatokat az új közösségen belül. A kommunikáció erősítésére használhatunk olyan „PR-eszközöket” is, mint például a céges pólók, sapkák, tollak, oklevelek, stb. (In.: Magyar (2003): Turisztikai animáció, 24-25. o.)
21
2. Milyen speciális marketing jellemzői vannak a szolgáltatásoknak? Az animáció a turisztikai szektor speciális szolgáltatása, így rá is érvényesek az általános szolgáltatási ismérvek, amelyeket először a HIPI-elv alapján mutatunk be: H – Változékonyság (Heterogeneity): Ez elsősorban az emberi tényező következménye. Egy animációs program sikerét /bukását/ nagyban befolyásolhatja az azt irányító és szervező játékmester, animátor tevékenysége. Ez egy 1-személyes program (pl. az aerobic) esetében is ugyanolyan nagy jelentőséggel bír, mint akár az esti shownál, ahol minden animátor szerepel. Ha vonzó az animátor személye, pozitív a kisugárzása, akkor a vendégek szívesen játszanak. A szolgáltatás minőségét ezen kívül befolyásolhatja a nyújtásának időpontja és helyszíne is. Más sikerekre számíthatunk egy délelőtti, délutáni vagy egy esti program esetén (a legnagyobb játékos-szám este figyelhető meg!); de befolyásoló tényező az is, hogy például az adott kulturális témájú program a szállodában (kulturális vetélkedő) vagy éppen egy – a szállodán kívüli – galériában, múzeumban, stb. történik. Általánosan elmondhatjuk: A szolgáltatást mindig akkor és ott kell nyújtani, ahol és amikor a vendégnek arra szüksége van! I – Megfoghatatlanság (Intangibility): A szolgáltatások – szemben a fizikai, tárgyiasult termékektől – nem láthatók, nem ízlelhetők, nem szagolhatók, stb. a vásárlás előtt, hogy meggyőződhessünk arról, jót választottunk-e. A vendégeknek át kell élniük az animációs programok igénybevételét, részt kell venniük bennük, hogy véleményt alkothassanak róluk. P – Romlékonyság, nem tárolható jelleg (Perishability): a szolgáltatás csak akkor létezik, amikor igénybe veszik. Az igénybevétel elmulasztását sem a szolgáltató (animátor), sem a vevő (vendég) nem tudja pótolni. Ha nem tudott eljönni az előző esti Musical-showra a vendég, akkor másnap már nem tudja megnézni, mivel változatos az esti program-kínálat is, így nem ismétlődik 1 (vagy 2) héten belül ugyanaz a program. I – Elválaszthatatlanság (Inseparability): szolgáltatás nyújtása és felhasználása, igénybevétele (termelés és fogyasztás) időben és térben nem választható szét. Az animáció a vendégek és a játékmester/ek együttes jelenlétében történik (előállító fél az animátor, a vevő pedig a játékon részt vevő vendég), bármelyikük jelenléte hiányában nem létező fogalom. Az előző négy tulajdonságot a termelői-felhasználói szolgáltatásoknál kiegészíthetjük a SHIPIT-elv alapján még további két sajátossággal, különösen akkor, ha: a szolgáltatás az igénybevevő egyéni igényeire szabott (ahogyan az animációban is) valamilyen technológiához kapcsolódik. S – Specializáció (Specialization): Az animációs szolgáltatás a vendég speciális (egyedi) igényeire szabott, az igény- és felkészültség-szintjének megfelelő programokat kínálunk. T – Technológia (Technology): Az animációs tevékenység előkészítő szakaszában megismerkedünk a vendég (vagy adott esetben az őt alkalmazó cég) koncepciójával, ismereteivel, tudás- és aktivitás-szintjével (amennyire ez lehetséges), stb. és ennek megfelelően alakítjuk ki a komplex, testre szabott program-kínálatot. (In.: Magyar (2003): Turisztikai animáció, 23-24. o.)
22
3. Ismertesse a plakátokkal szemben támasztott követelményeket! A plakátok tartalmi követelményei: •
a program megnevezése
•
a program lebonyolításának helyszíne, időpontja
•
szükséges-e nevezés a programra? Ha igen, akkor annak helye, szervezője, határidője, esetlegesen nevezési díj feltüntetése.
•
fel kell tüntetni azt is, hogy szükséges-e a programhoz speciális ismeret, előkészület, felkészülés a résztvevők részéről
•
szükséges feltüntetni ezen túl azt is, hogy a résztvevőknek kell-e valamilyen speciális ruházattal vagy kiegészítővel rendelkeznie a részvételhez
•
fel kell írni a plakátra azt is, hogy hol és mikor találkozunk a játékosokkal
•
a szálloda (vagy a szervező cég) támogatásával logo elhelyezése
A plakátok formai követelményei: •
a plakát készülhet számítógéppel vagy kézzel is
•
javasolt az A/3 papírra való készítése
•
mindkét esetben szükséges, hogy képek illusztrálják a programo(ka)t. Ennek feladata a figyelemfelkeltés és az informálás. (A figyelemfelkeltés a képek, a színek és a szöveg együttes hatásának eredménye.)
•
az élénk, figyelemfelkeltő színek használata javasolt
•
nagy, messziről is olvasható betűtípussal és –nagysággal szükséges kiírni a szöveget (javasolt a nyomtatott betű használata)
•
rövid, tömör fogalmazások
•
helyesírási / gépelési hibáktól mentes legyen
•
amennyiben a szálláshelyen külföldi vendégek részvételére is számítunk, akkor ajánlatos több nyelven elkészíteni a plakátokat. Ebben az esetben még inkább oda kell figyelni a helyesírásra, valamint a rövid meghatározásra, hogy egy sorban elférhessen a magyar mellett az angol és a német szöveg is.
23
5. Rendezvényszervezési alapismeretek
Bevezetés Jelen modulelemben a hallgatók alapvető rendezvényszervezési ismereteket tanulnak, amelyek segítségével felismerik a szállodai rendezvények szervezési-lebonyolítási rendezői feladatait. A szállodán belül animációs rendezvények lebonyolítására kevésbé nyílik lehetőség, inkább a szállodai rendezvényeken (pl. locsoló bál) szórakoztató tevékenység ellátására lesznek képesek (a „Szabadidős programok szervezése” című modul során tanult ismeretekkel együtt).
A tanulási feladatok elvégzése után a hallgató képes lesz: •
Átlátni a rendezvényszervezés folyamatát
•
Szórakoztató rendezvényeket szervez a szállodai vendégeknek
Rész célkitűzések:
24
•
a rendezvények fogalma, csoportosítása több szempont alapján
•
a rendezvényszervezés folyamata
•
forgatókönyv
•
értékelés
•
a rendezvényszervezés személyi feltételei
5.1. Tanulási feladat – Rendezvényszervezési alapismeretek •
rendezvény fogalma: A rendezvény egy meghatározott térben, időszakban és témakörben, nem üzemszerű ismétlődéssel szervezett eseménysorozat, továbbá a folyamatos üzemeltetés keretében szervezett egyedi esemény, amelynek során emberek egy csoportja közös cselekvést hajt végre alkalmi, kitüntetett jelleggel. (a Rendezvényszervező Kézikönyv alapján)
•
rendezvények csoportosítása:
– gazdasági cél szerint: nyereségorientált, profit célú, non profit rendezvények – helyszín szerint: zárt térben (épületben) lebonyolódó és szabad térben, illetve ezek kombinációjában megtartott rendezvények – helyszínek száma szerint: egyhelyszínes és többhelyszínes – tervezés jellege alapján: spontán, illetve tervezett események – jellegük szerint: művészeti, tudományos, közművelődési, társadalmi, politikai, egyházi, sport, egyéb, és a fentiek keverékéből álló komplex rendezvények – funkcionális tartalmuk szerint: kongresszus, konferencia és ezek altípusai, előadóművészeti élőműsorok, versenyek, kiállítások, kvíz játékok, látványfelvonulások, demonstrációk, szertartások, protokolláris események, fogadások, ünnepi megemlékezések, több funkciós rendezvények – általános csoportosítás szerint: világ, európai, nemzetközi, országos, regionális, megyei (városi), kisebb tájegységi, kistérségi, fővárosi és kerületi, kisebb közösségi rendezvények – rendezők alapján: állami, céges és magán rendezvények; amatőrök, illetve hivatásos rendezvényszervezők (PCO) által szervezett rendezvények – eredete szerint: kandidált, adaptált, innovált, konvencionális rendezvények – a vendégek elhelyezése szempontjából: álló, ültetett, ültetett-álló rendezvények – az ellátás módja szerint: asztalnál történő felszolgálással, büfészervizzel, tálcáról történő kínálással, illetve ezek kombinációjában lebonyolított rendezvény – a vendégek száma szerint: kis (<50 fős), közepes (51-150 fős), nagy (>150 fős), óriás / mega (több ezer, tízezer fős) rendezvény •
konferencia típusú rendezvények szervezésének folyamata: 1. marketing és szervezési jog elnyerése, 2. finanszírozás és szponzorálás, 3. előkalkuláció, árajánlat és szerződéskötés, 4. programkészítés, 5. ellenőrző (check) lista készítése, 6. lebonyolítás (szakmai programok, társadalmi programok, turisztikai programok), 7. teendők a rendezvény után (elszámolás, zárójelentés, follow-up, referenciadosszié) – Dr. Faragó Hilda: Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése
•
speciális, szállodai rendezvények lebonyolítása
•
szállodai rendezvények lebonyolításának személyi és tárgyi feltételei Javasolt irodalom: Vadas-Fencsik (2007) 25
Utasítás, instrukció, tanulási feladatok. 1. Mit ért a „szállodai rendezvénytermék összetettsége” kifejezés alatt? 2. Mit jelentenek az alábbi szakszavak a rendezvényszervezésben? a.) PCO b.) badge c.) host/hostess d.) outsorcing e.) coffee break f.) business lunch g.) Key Account h.) plenáris ülés i.) szekció ülés j.) feedback k.) deposit l.) earnest money m.) kasír 3. Mi a különbség a forgatókönyv és a diszpozíció között?
26
5.2. Önellenőrzés - Rendezvényszervezési alapismeretek 1. Mit ért a „szállodai rendezvénytermék összetettsége” kifejezés alatt? A rendezvények, akárcsak a vendéglátás, szezonális sajátosságokkal bír. Nyáron jellemző a sport vagy kulturális események, esküvők, csapatépítő tréningek, stb. szervezése, a téli időszak pedig a konferencia-típusú rendezvényeknek kedvez. A rendezvényturizmus komplementer terméke a szabadidős turizmus. 2. Mit jelentenek az alábbi szakszavak a rendezvényszervezésben? a.) PCO = Professional Congress Organiser (helyi rendezvényszervező) ↔ Core PCO = nemzetközi konferenciaszervező b.) badge: névkitűző c.) host/hostess: házigazda, vendégkísérő d.) outsorcing: kölcsönzött, bérelt munkaerő e.) coffee break: kávészünet (rövid, általában 15-20, de maximum 25 perces szünet tudományos előadások között) f.) business lunch: üzleti / rendezvény ebéd, könnyen emészthető ételeket tartalmaz. g.) Key Account: kulcs partner h.) plenáris ülés: teljes ülés. Különböző testületeknek, szervezeteknek olyan ülései, amelyekben minden tagja részt vesz vagy részt vehet, s általánosabb, átfogóbb témáról beszél(nek) az előadó(k). i.) szekció ülés: Különböző testületeknek, szervezeteknek olyan ülései, amelyekben csak egy adott bizottság tagjai tanácskoznak, egy konkrétabb témáról. j.) feedback: a rendezvény végén a partnerek bevonásával értékelünk, visszacsatolunk k.) deposit: előleg, a leggyakrabban használt biztosíték. A végelszámolásnál ennek értékével csökkentjük a számlát. l.) earnest money: foglaló. Foglalóval garantált szolgáltatások esetleges lemondásakor a foglaló teljes összege a megbízottat illeti meg. m.) kasír: asztalok díszítésére használt redőzött textília, szoknya. 4. Mi a különbség a forgatókönyv és a diszpozíció között? Forgatókönyvet általában nagy létszámú, több napos rendezvény esetén alkalmazzák. Ez a rendezvény lebonyolításának részletes ütemterve minden területre kiterjedően. Kronológiai (időrendi) sorrendben tartalmazza az összes feladatot és a végrehajtásukért felelős személyeket. A rendezvénykönyv alapján készítik el. Nagyobb rendezvényeknél készül rendezvénylebonyolítói és résztvevői forgatókönyv is.
27
Diszpozíció a rendezvény előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos írásos vezetői utasítás, amely csak az egyes részterületek feladatait tartalmazza, de rendszerében / felépítésében megfelel a forgatókönyvnek. Kapja: üzletvezetőhelyettes(ek), étteremvezető (teremfőnök / brigád-vezető), konyhafőnök, gazdasszony (áruforgalom) , műszaki vezető. Szálloda esetében még kiegészül ez a felelősi lista a portával, a gondnoknővel és a mosoda-vezetővel. A részlegvezetők ez alapján készülnek fel a rendezvényre, eszerint osztják szét részletesebben a feladatokat beosztottjaik között.
28
Modulzáró vizsga
A „Szervezési és marketing alapismeretek animátorok számára” című modul értékelése írásbeli vizsgafeladatsor alapján történik, amelynek megírására maximum 90 perc áll rendelkezésre. A diákok teljesítményének értékelése 5-fokozatú skálán történik.
Értékelési arányok: 90 -100%
jeles (5)
80 - 89%
jó (4)
65 - 79%
közepes (3)
50 - 64%
elégséges (2)
0 - 49%
elégtelen (1)
Lehetőség szerint biztosítsunk a 9. feladat végrehajtásához: •
A/3 papír lapot, valamint
•
színes ceruzákat (vagy filctollakat) és radírt
annak érdekében, hogy szép színes plakát tervek szülessenek meg!
29
Feladatlap Szervezési és marketing alapismeretek animátorok számára 1. Sorolja fel a menedzseri funkciókat Fayol munkája nyomán! … pont / (5×1) = 5 pont •
……………………………………
•
……………………………………
•
……………………………………
•
……………………………………
•
……………………………………
2. Határozza meg a következő fogalmak jelentését!
…… pont / (8×2) = 16 pont
• vezetés: ………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………. • törzskar: ……………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………. • Welcome-program: ……………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………. • Feed-back: …………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………. • reklám: ………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………. • AIDA: …………………………………………………………………………………. • PCO: …………………………………………………………………………………... • diszpozíció: …………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………. 3. Milyen kapcsolatokat ismerünk az animátori részleg illetve a további szállodai részlegek között? Nevezze meg, s röviden jellemezzen közülük ötöt! …… pont / 5 × (1+2) = 15 pont 1. ……………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………. 2. ……………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………. 3. ……………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………. 4. ……………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………. 5. ……………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………. 30
4. Ismertesse a reklámeszközöket (médiumok) az alábbiak szerint! Fogalom: …………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… … pont / 2 pont Reklámeszközök csoportjai, rövid jellemzéssel:
… pont / 3×(1+1) = 6 pont
1. ……………………… szerint: …………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………….. 2. ……………………… szerint: …………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………….. 3. ……………………… szerint: …………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………….. Kiválasztásuk szempontjai (4 db):
… pont / 4 pont
•
………………………………………………………………………………
•
………………………………………………………………………………
•
………………………………………………………………………………
•
………………………………………………………………………………
5. Az alábbi állítások előtt jelölje meg, hogy Igaznak (I) vagy Hamisnak (H) gondolja! …… pont / (12×1) = 12 pont A vállalat menedzsere lehet a tulajdonos vagy egy alkalmazott is. A funkcionális szervezeti formában a vezetőt nem terhelik koordinációs feladatok. A munkakörnyezetben fiziológiai alapvető szükségletnek számít a jó fizetés is. Hazánkban jellemző a 20-30 fős szállodai animátorcsapatok alkalmazása. Gyermekek számára délelőtt kézműves, passzív programok szervezése javasolt, míg a délutáni órákra az aktívabb, akár vízi programok lebonyolítása indokolt. Nemzeti estet (pl. Magyaros est) a hét (turnus) közepén javasolt szervezni. A marketingkommunikáció mindig egyirányú folyamat. Reklámüzenet megalkotásakor emocionális üzenet megfogalmazása nem javasolt. A 4C-szemlélet alapján abból indulunk ki, hogy az animátor-csapat olyan programokat alakítson ki a vendégeknek, amelyet az animátorok kedvelnek. A partner party egy cég által szervezett olyan rendezvény, amelynek célja az üzleti partnereivel való kapcsolatépítés. A host / hostess feladata a vendégek számára üdítő és egyéb italok felszolgálása. Study tour során egy cég alkalmazottja (pl. nyelvi) továbbképzésen vesz részt.
31
6. Kösse össze a következő példákat a megfelelő rendezvény-csoporttal! … pont / (5×1) = 5 pont 1. koncert
a.) egyházi
2. körmenet
b.) politikai
3. konferencia
c.) kereskedelmi
4. vásár
d.) tudományos
5. közgyűlés
e.) művészeti
7. Milyen tárgyi feltétel-igény van az esti animációs programokhoz kapcsolódóan? Soroljon fel összesen 5 példát!
… pont / (5×1) 5 pont
Helyiség: •
………………………………………………………………………………
•
………………………………………………………………………………
Tárgyi eszközök: •
………………………………………………………………………………
•
………………………………………………………………………………
•
………………………………………………………………………………
8. Milyen típusú programot tervez be a gyermekeknek az egyes napszakokban, a mozgásaktivitás figyelembe vételével? 2-2 példával is szemléltesse választását! Délelőtt Program jellege: …………………………………………………………
… pont / 2 pont
Például: …………………………………………………………………
… pont / 2 pont
Délután Program jellege: …………………………………………………………
… pont / 2 pont
Például: …………………………………………………………………
… pont / 2 pont
Este Legjellemzőbb gyermek program: ………………………………………
… pont / 2 pont
9. Az előző (8. számú) feladatban ismertetett animációs program javaslataira készítsen egy – a tanult követelményeknek helytálló – plakátot!
32
Megoldókulcs Szervezési és marketing alapismeretek animátorok számára
1. Sorolja fel a menedzseri funkciókat Fayol munkája nyomán! … pont / (5×1) = 5 pont •
Tervezés
•
Szervezés
•
Közvetlen irányítás
•
Koordinálás
•
Ellenőrzés
Csak ez az egy válasz fogadható el. Természetesen a sorrendet nem várjuk el a vizsgázótól. Amennyiben nem mindent sorol fel a diák, részpont adható.
3. Határozza meg a következő fogalmak jelentését!
…… pont / (8x2) = 16 pont
• vezetés: olyan sajátos emberi tevékenység, amelyben a vezető közös célok elérésére késztet másokat, és ehhez szervezetileg megteremti a legkedvezőbb feltételeket. • törzskar: különböző szakterületek szakértőit foglalja magában, amellyel a szervezetben jelentkező sokrétű probléma kezelése szakmailag megalapozottá válik. • Welcome-program: a szállodai tartózkodás elején kínált és szervezett olyan (animációs) programok, amelyek szerepe a vendégek fogadása, informálása, valamint megnyugtatása; az érkezéskori stressz csökkentése. • Feed-back: Visszacsatolás. Turnusok közben és azok végén az animációs munka eredményére és hatékonyságára irányuló értékelés a múlt feltárása érdekében • reklám: olyan nem személyes kommunikációs tevékenység, amelynek célja a kiválasztott célcsoport befolyásolása, attitűdjeik megváltoztatása. • AIDA: Attention, Interest, Desire, Action (figyelemfelkeltés, érdeklődés felkeltése, vágyak felkeltése a termék/szolgáltatás iránt, cselekvés/vásárlás/részvétel). • PCO: Professional Congress Organiser (helyi rendezvényszervező). • diszpozíció: a rendezvény előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos írásos vezetői utasítás, amely csak az egyes részterületek feladatait tartalmazza. A magyarázatoknak nem szó szerint, hanem tartalmában kell lefednie a megadottakat. A szaktanár belátása szerint természetesen részpont ennél a feladatnál is adható, ha egy válasz kevés vagy pontatlan.
33
3. Milyen kapcsolatokat ismerünk az animátori részleg illetve a további szállodai részlegek között? Nevezze meg, s röviden jellemezzen közülük ötöt! …… pont / 5 × (1+2) = 15 pont 1. Animátor-vezető – Munkaügy: Ha a játékmesterek a szálloda alkalmazásában állnak (nem külső cég alkalmazottjai), akkor az ezzel kapcsolatos ügyintézések helyszíne a Munka- és bérügyi osztály. 2. Animátor-vezető – Uszodavezető: Medencés, vízi (aperitif) játékok lebonyolítása előtt az animátor-vezetőnek az úszómesterek vezetőjével kell egyeztetnie, hogy biztosítva legyenek a körülmények a játékhoz. 3. Animátor-vezető – Műszaki vezető: Ahogyan azt az előző oldalakon is említettük, a játékok-kellékek javításában segítséget kaphatunk a műszaki dolgozóktól. 4. Animátor-vezető – Konyhafőnök: Ha egy vendég születésnapját vagy egyéb különleges alkalmat szeretnénk megünnepelni a szálloda falain belül, akkor a konyhafőnöktől kér az animátor-vezető egy díszes tortát. 5. Animátor-vezető – Étteremvezető: Ha bizonyos játékokat az étteremben (pl. Kalózos kincskeresés); az étterem eszközeivel, ételeivel-italaival (pl. főző-tanfolyam) szeretnénk megszervezni, akkor az étteremvezető előzetes hozzájárulását kell kérni. Természetesen bármely más, helyes kapcsolat és jellemzés elfogadható a javító szaktanár belátása szerint a tanult ismeretek alapján.
4. Ismertesse a reklámeszközöket (médiumok) az alábbiak szerint! Fogalom: Reklámeszközöknek nevezzük azokat az eszközöket, amelyek segítségével a reklám mondanivalóját eljuttatjuk a célcsoport felé. Reklámeszközök csoportjai, rövid jellemzéssel:
… pont / 2 pont … pont / 3×(1+1) = 6 pont
A reklámeszközök több szempont alapján csoportosíthatók. A csoportosítás a reklámeszközök közötti döntéseket könnyítik meg. 1. érzékelhetőség szerint: látásra, hallásra, látásra és hallásra egyaránt ható, egyéb érzékszervekre is ható 2. hatásának helye szerint: közterületi, zártterületi 3. felhasználhatósága szerint: alapeszközök, kiegészítő eszközök Kiválasztásuk szempontjai (4 db): •
a reklám célja
•
a célközönség jellemzői
•
az üzlet stílusa, tevékenységi köre, a szolgáltatás jellemzője
•
a rendelkezésre álló pénz.
… pont / 4 pont
A magyarázatoknak nem szó szerint, hanem tartalmában kell lefednie a megadottakat. A szaktanár belátása szerint természetesen részpont ennél a feladatnál is adható, ha egy válasz kevés vagy pontatlan.
34
5. Az alábbi állítások előtt jelölje meg, hogy Igaznak (I) vagy Hamisnak (H) gondolja! …… pont / (12x1) = 12 pont A vállalat menedzsere lehet a tulajdonos vagy egy alkalmazott is. (Igaz) A funkcionális szervezeti formában a vezetőt nem terhelik koordinációs feladatok. (Hamis) A munkakörnyezetben fiziológiai alapvető szükségletnek számít a jó fizetés is. (Igaz) Hazánkban jellemző a 20-30 fős szállodai animátorcsapatok alkalmazása. (Hamis) Gyermekek számára délelőtt kézműves, passzív programok szervezése javasolt, míg a délutáni órákra az aktívabb, akár vízi programok lebonyolítása indokolt. (Igaz) Nemzeti estet (pl. Magyaros est) a hét (turnus) közepén javasolt szervezni. (Igaz) A marketingkommunikáció mindig egyirányú folyamat. (Hamis) Reklámüzenet megalkotásakor emocionális üzenet megfogalmazása nem javasolt. (Hamis) A 4C-szemlélet alapján abból indulunk ki, hogy az animátor-csapat olyan programokat alakítson ki a vendégeknek, amelyet az animátorok kedvelnek. (Hamis) A partner party egy cég által szervezett olyan rendezvény, amelynek célja az üzleti partnereivel való kapcsolatépítés. (Igaz) A host / hostess feladata a vendégek számára üdítő és egyéb italok felszolgálása. (Hamis) Study tour során egy cég alkalmazottja (pl. nyelvi) továbbképzésen vesz részt. (Hamis) Csak ezek a megoldások fogadhatók el.
6. Kösse össze a következő példákat a megfelelő rendezvény-csoporttal! … pont / (5×1) = 5 pont 1. koncert
a.) egyházi
2. körmenet
b.) politikai
3. konferencia
c.) kereskedelmi
4. vásár
d.) tudományos
5. közgyűlés
e.) művészeti
1-e, 2-a, 3-d, 4-c, 5-b
35
7. Milyen tárgyi feltétel-igény van az esti animációs programokhoz kapcsolódóan? Soroljon fel összesen 5 példát!
… pont / (5×1) 5 pont
Helyiség: •
színház színpaddal és backstage-dzsel
•
vagy ezt helyettesíteni képes más szállodai helyiség (például a bár)
•
és öltőző helyiség; tároló helyiség az eszközöknek.
Tárgyi eszközök: •
jelmezek / kosztümök,
•
kiegészítők (például kalapok, parókák),
•
arcfestő készlet,
•
reflektor / világítás technika,
•
zenei felszerelés,
•
székek és asztalok,
•
játék-eszközök az egyes tervezett játékokhoz igazítva
8. Milyen típusú programot tervez be a gyermekeknek az egyes napszakokban, a mozgásaktivitás figyelembe vételével? 2-2 példával is szemléltesse választását! Délelőtt Program jellege: passzívabb, kevés mozgás kifejtését igénylő, de a kézügyességet és a kreativitást megmozgató kézműves foglalkozásokat szervezünk. Például: papírból állatok hajtogatása (origami), rajzverseny
… pont / 2 pont … pont / 2 pont
Délután Program jellege: ekkor szervezhetők a magasabb mozgás-szintet igénylő „sportosabb” programok a gyermekek (átlagos) fejlettségi szintjéhez igazodóan. Amennyiben jó az idő, feltétlenül a medencében szervezzünk vízi játékokat a gyermekeknek, de csak délután 2 óra után, a napszúrás és leégés elkerülése érdekében.
… pont / 2 pont
Például: vízi vetélkedő, pétanque-bajnokság
… pont / 2 pont
Este Legjellemzőbb gyermek program: gyermek disco.
… pont / 2 pont
Az esti program kivételével természetesen a szaktanár belátása alapján egyéb példa is elfogadható helyes válaszként.
36
9. Az előző (8. számú) feladatban ismertetett animációs program javaslataira készítsen egy – a tanult követelményeknek helytálló – plakátot! A tanult követelmények szerint az értékelés az alábbiak szerint történik: A plakátok tartalmi követelményei: •
a programok megnevezése
•
a programok lebonyolításának helyszínei
… pont / (3×1) = 3 pont
•
a programok lebonyolításának időpontjai
… pont / (3×1) = 3 pont
•
szükséges felírni a plakátra: a gyerekek speciális ruházattal (fürdőruha,
… pont / (6×0,5) = 3 pont
karúszó, stb.) rendelkezzenek a vízi programhoz •
… pont / 1 pont
fel kell írni a plakátra azt is, hogy hol és mikor találkozunk a játékosokkal … pont / 1 pont
•
a szálloda (vagy a szervező cég) logojának (vagy nevének) elhelyezése … pont / 1 pont
A plakátok formai követelményei: •
képek illusztrálják a programokat.
•
az élénk, figyelemfelkeltő színek használata javasolt
•
nagy, messziről is olvasható betűtípussal és –nagysággal szükséges kiírni a
… pont / (3×1) = 3 pont … pont / 2 pont
szöveget (javasolt a nyomtatott betű használata)
… pont / 1 pont
•
rövid, tömör fogalmazások
… pont / 1 pont
•
helyesírási / gépelési hibáktól mentes legyen
… pont / 1 pont
37
Tartalomjegyzék A MODULFÜZET ALAPADATAI ............................................................................ 1 1. VEZETÉS ELMÉLETI ALAPOK ......................................................................... 4 1.1. Tanulási feladat - Vezetés elméleti alapok .............................................................................................. 5 1.2. Önellenőrzés - Vezetés elméleti alapok .................................................................................................... 7
2. SZERVEZÉSI ALAPISMERETEK....................................................................... 9 2.1. Tanulási feladat – Szervezési alapismeretek ......................................................................................... 10 2.2. Önellenőrzés - Szervezési alapismeretek ............................................................................................... 12
3. PROGRAMSZERVEZÉSI ALAPISMERETEK .................................................. 14 3.1. Tanulási feladat – Programszervezési alapismeretek .......................................................................... 15 3.2. Önellenőrzés - Programszervezési alapismeretek ................................................................................ 17
4. MARKETING ALAPISMERETEK ..................................................................... 18 4.1. Tanulási feladat – Marketing alapismeretek ........................................................................................ 19 4.2. Önellenőrzés - Marketing alapismeretek .............................................................................................. 21
5. RENDEZVÉNYSZERVEZÉSI ALAPISMERETEK ............................................ 24 5.1. Tanulási feladat – Rendezvényszervezési alapismeretek ..................................................................... 25 5.2. Önellenőrzés - Rendezvényszervezési alapismeretek ........................................................................... 27
MODULZÁRÓ VIZSGA ......................................................................................... 29
38