Modulfüzet a
Szállodai animátor tanfolyam „Szabadidős programok szervezése animátorok számára” c. modul oktatásához Összeállították: Magyar Márton, MSc
Bősze Júlia, MSc
animációs tanácsadó
animációs tanácsadó
főiskolai adjunktus
egyetemi tanársegéd
Turisztikai és Gazdálkodási
Egészségfejlesztési és
Intézet
Sporttudományi Intézet
Harsányi János Főiskola
ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar
Készült: 2009. június 20. 1
A modulfüzet alapadatai SZAKMACSOPORT: SZAKMA:
Szállodai animátor
MODUL:
Szabadidős programok szervezése animátorok számára
A modul célja:
A modul befejezése után a hallgató képes legyen a szállodai vendégek igényeihez alkalmazkodó, változatos szabadidős programok
megtervezésére,
megszervezésére
és
lebonyolítására.
A modul időtartama:
102 óra (30 óra elmélet + 72 óra gyakorlat)
Bemeneti követelmények: Felsőfokú végzettség Előzetesen teljesítendő modul(ok): 2. Szervezési és marketing alapismeretek animátorok számára
A modul során elsajátított főbb kompetenciák: − Labdajátékokat szervez, lebonyolít a szállodai vendégek számára − Vízisportokat szervez, bonyolít a vendégek számára − Ügyességi játékokat szervei, bonyolít a vendégek számára − Szellemi sportokat szervez, bonyolít a vendégek számára − Wellness programot népszerűsít, bonyolít a vendégek számára A modul tanulása során bizonyos ismeretkörök még ismeretlenek lehetnek, mivel egy későbbi modulban (például Hétköznapok a középkorban - művészettörténeti alapok animátorok számára) kerülnek előtérbe. Ezért javasoljuk a kapcsolódó modul megtanulása után ezekre a kérdésekre újból visszatérni, a helyes szintetizálás érdekében.
A modulban alkalmazott értékelési módszerek: - gyakorlati feladatok megoldása - szóbeli felmérés
2
A modul tartalma
Sorszám
Témakör
Időtartam (óra)
1.
2.
3.
A szállodai környezetben megvalósítható labdajátékok A szállodai környezetben megvalósítható ügyességi játékok A szállodai környezetben megvalósítható szellemi játékok
16
16
14
A szállodában megvalósítható sportokkal, fizikai 4.
szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos alapvető
14
élettani ismeretek A szállodában megvalósítható sportokkal, fizikai 5.
szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos alapvető
8
biztonsági, munkavédelmi ismeretek A szállodában megvalósítható sportokkal, fizikai 6.
szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos alapvető
8
elsősegély nyújtási ismeretek 7.
A csapatépítéssel kapcsolatos alapismeretek
12
8.
Alapvető wellness ismeretek
14
Összesen:
102
3
1. A szállodai környezetben megvalósítható labdajátékok
Bevezetés Ebben a tananyagrészben a diák megismerkedik a szállodai környezetben megvalósítható labdajátékok típusaival, korosztály és egyéb specifikus szabályaival, előkészítésükkel, játékvezetésükkel, az alapverziók módosítási lehetőségével. A tanár az előadások során ismerteti az elméleti hátteret, majd a diákok részére levezeti az alapjátékokat – figyelemfelhívással a tipikus hibákra. Végül a diákok különböző játékvezetői szerepekben diáktársaiknak vezetnek játékot a tanár felügyelete, illetve értékelése mellett.
A tanulási feladatok elvégzése után a hallgató képes lesz: labdajátékokat szervezni, tervezni és lebonyolítani a szálloda vendégei számára.
Rész célkitűzések:
4
•
pályakijelölés
•
időtartam maghatározás
•
résztvevő toborzás
•
csapatbeosztás
•
játékvezetés
•
játékadaptáció
•
életkori és egyéb sajátosságok figyelembe vétele
•
bajnokság lebonyolítás
•
hallgatói helyzetgyakorlatok
1.1. Tanulási feladat - A szállodai környezetben megvalósítható labdajátékok •
hagyományos / klasszikus labdajátékok (kézilabdázás, kosárlabdázás, labdarúgás, röplabdázás) szabályai, lebonyolítása, eszközigénye, létszámok, bajnokság szervezés
•
népi játékok labdás változatai magyarországi és külföldi példákkal
•
ütős – labdás játékok (asztalitenisz, tenisz, tollaslabda, floorball ) alapszabályai, lebonyolítása, eszközigénye, létszámok
•
a különböző játékok adaptációja a változó igények alapján (életkor, speciális helyzet, terepadottságok …)
Utasítás, instrukció, tanulási feladatok: 1. Szállójában szervezzen Strandröplabda bajnokságot! Határozza meg a szükséges keretfeltételeket, készítse elő a programot tárgyi, személyi feltételek vonatkozásában! Ne feledkezzen meg a hirdetésről és toborzásról sem! 2. Nevezzen meg egy labdás népi játékot! Gondolja végig, hogy azt, illetve annak adaptációját hogyan lehet megvalósítani egy szállodában! 3. Streetball program megvalósítására kap felkérést a szállodában. Gondoskodjon az alábbiakról
és
mutassa
be
választásai
szempontjait:
pályakijelölés,
időtartam
maghatározás, résztvevő toborzás, csapatbeosztás, játékvezetés, játékadaptáció.
5
1.2. Önellenőrzés - A szállodai környezetben megvalósítható labdajátékok 1. Szállójában szervezzen Strandröplabda bajnokságot! Határozza meg a szükséges keretfeltételeket, készítse elő a programot tárgyi, személyi feltételek vonatkozásában! Ne feledkezzen meg a hirdetésről és toborzásról sem! •
A szálló jelege, vendégek összetétele, párhuzamos programok, állandó vagy mobil játékterület, napszak, időtartam, előzetes részvételi arányok, várható vendégszám becslés
•
Tárgyi feltételek: megfelelő „pályafelület” biztosítása, játékbiztonság eszközei, pályakijelölő anyagok – eszközök, labdák, hálók, eredményvezetés eszközei, értékelés eszközei, jutalmazás eszközei
•
Személyi feltételek: animátor létszám optimalizálása, szabályokat ismerő játékvezető(k), biztonsági felügyelet megszervezése
•
Hirdetés – toborzás: Mikor (napszak, mennyivel előtte …)? Hol? Hogyan? Kikkel együtt? Esetleges „előnevezési” szükségesség
http://www.nivea.hu/uploads/file/7942/scaledimages/17992_juni_2-1.jpg
2. Nevezzen meg egy labdás népi játékot! Gondolja végig, hogy azt, illetve annak adaptációját hogyan lehet megvalósítani egy szállodában! Egy labdás nép játék megnevezése, például: karikázás.
6
A teniszhez, illetve tollaslabdához hasonló népi játék a karikázás, amelyről ugyan kevés adat van, de az ország egész területén ismerik valamilyen formában. Tömör fakarikával és buzogány formájú botokkal játsszák. Az egyik csapat első játékosa elüti a karikát. A másik csapat igyekszik azt bottal megállítani: ahol sikerül, onnan ütik vissza. Így előre-hátra haladnak aszerint, hogy milyen hosszút tudnak ütni. A cél az, hogy az ellenfelet a falu végéig kiszorítsák. Amelyik csapatnak ez sikerül, az győz. Játsszák úgy is, hogy nem a kiszorítás az érdekes, hanem az, hogy vissza tudják-e ütni a karikát anélkül, hogy az leesne. Ha leesik, az egy pontot jelent az ellenfélnek. Az a csapat győz, amelyiknek a játék végére több pontja gyűlik össze. •
szállodában fontos a terület meghatározás és inkább pontra játszani
•
megfelelő „talajfelület” választás
•
viszonylag egyenlő erősségi csapatok kialakítása
•
több játékból álló programegység részeként
3. Streetball program megvalósítására kap felkérést a szállodában. Gondoskodjon az alábbiakról és mutassa be választásai szempontjait: pályakijelölés, időtartam maghatározás, résztvevő toborzás, csapatbeosztás, játékvezetés, játékadaptáció. •
pályakijelölés: szabályos helyen – fix mérettel és vonalakkal, magunk által kijelölt egyéb terület felhasználásával (talajminőség!)
•
időtartam maghatározás: programelem jellege szerint, játék a játékért (bármennyi idő), bajnokság jelleggel (meghatározott idő, csapatbeosztások szerint …)
•
résztvevő toborzás: játék a játékért (akár helyben is – közvetlen invitálás fontosabb), bajnokság jelleggel (esetleg szükséges előjelentkezés …) Mikor (napszak, mennyivel előtte …)? Hol? Hogyan? Kikkel együtt?
•
csapatbeosztás: játék a játékért (többnyire helyben), bajnokság jelleggel (többnyire már összeálltak – de lehet hogy csapat találásban is segíthetünk), erőviszonyok
•
játékvezetés: kommunikáció, lelkesítés, eredményvezetés, eredményjelzés, hangulati elemek
•
játékadaptáció: adottságok/lehetőségek alapján, létszám alapján, csoport összetétel miatt, speciális helyzetben lévő résztvevők miatt.
7
2. A szállodai környezetben megvalósítható ügyességi játékok
Bevezetés Ebben a tananyagrészben a diák megismerkedik a szállodai környezetben megvalósítható különböző ügyességi játékok típusaival, korosztály és egyéb specifikus szabályaival, előkészítésükkel, játékvezetésükkel, az alapverziók módosítási lehetőségével. A tanár az előadások során ismerteti az elméleti hátteret, majd a diákok részére levezeti az alapjátékokat – figyelemfelhívással a tipikus hibákra. Végül a diákok különböző játékvezetői szerepekben diáktársaiknak vezetnek játékot a tanár felügyelete és értékelése mellett.
A tanulási feladatok elvégzése után a hallgató képes lesz: ügyességi játékokat szervezni, tervezni és lebonyolítani a vendégek számára.
Rész célkitűzések:
8
•
helyszín kijelölés
•
időtartam maghatározás
•
résztvevő toborzás
•
játékvezetés
•
játékadaptáció
•
életkori és egyéb sajátosságok figyelembe vétele
•
verseny/bajnokság lebonyolítás
•
hallgatói helyzetgyakorlatok
2.1. Tanulási feladat – A szállodai környezetben megvalósítható ügyességi játékok •
a darts alapjátékainak szabályai, lebonyolítása, eszközigénye, létszámok, bajnokság szervezés
•
a bowling szabályai, lebonyolítása, eszközigénye, létszámok, bajnokság szervezés
•
a teke, lengőteke szabályai, lebonyolítása, eszközigénye, létszámok, bajnokság szervezés
•
az íjászat szabályai, lebonyolítása, eszközigénye, létszámok, bajnokság szervezés
•
a petanque szabályai, lebonyolítása, eszközigénye, létszámok, bajnokság szervezés
•
ügyességi népi játékok / próbák és változatai magyarországi és külföldi példákkal
•
a különböző játékok adaptációja a változó igények alapján (életkor, speciális helyzet, helyszíni adottságok, „kocsmai” változatok …)
Utasítás, instrukció, tanulási feladatok: 1. Szállójában szervezzen délutáni íjászprogramot vegyes korosztály részére! Határozza meg a szükséges keretfeltételeket, készítse elő a programot tárgyi, személyi feltételek vonatkozásában! Ne feledkezzen meg a hirdetésről és toborzásról sem! 2. Szállodájában újabb, ügyességi programot kívánnak bevezetni. Ön a petanque-t ajánlja. Ismertesse a játékot, majd indokolja meg javaslatát! 3. Soroljon fel 4 ügyességi jellegű népi játékot és mutassa be, hogy ezek hogyan, mikor, milyen feltételekkel lehetnek a szállodai animáció részei!
9
2.2. Önellenőrzés - A szállodai környezetben megvalósítható ügyességi játékok 1. Szállójában szervezzen délutáni íjászprogramot vegyes korosztály részére! Határozza meg a szükséges keretfeltételeket, készítse elő a programot tárgyi, személyi feltételek vonatkozásában! Ne feledkezzen meg a hirdetésről és toborzásról sem! •
A szálló jelege, párhuzamos programok, állandó helyszín vagy mobil játékterület, napszak, időtartam, előzetes részvételi arányok, várható vendégszám becslés
•
Tárgyi feltételek: megfelelő „pályaterület” biztosítása, játékbiztonság eszközei, pályakijelölő
anyagok
–
eszközök,
íjak
(száma,
fontereje),
nyílvesszők
(darabszám), biztonságos találati felület, eredményvezetés eszközei, értékelés eszközei, jutalmazás eszközei •
Személyi feltételek: animátor létszám optimalizálása, szabályokat és tanítási módszertant ismerő játékvezető(k), biztonsági felügyelet megszervezése
•
Hirdetés – toborzás: Mikor (napszak, mennyivel előtte …)? Hol? Hogyan? Kikkel együtt?
2. Szállodájában újabb, ügyességi programot kívánnak bevezetni. Ön a petanque-t ajánlja. Ismertesse a játékot, majd indokolja meg javaslatát!
A pétanque francia eredetű golyójáték. Neve a „mozdulatlan lábak” jelentésű francia pieds tanqués kifejezés szavainak összevonásából származik. A pétanque játszható egyéniben (egy játékos – egy játékos ellen játékosonként 3 golyóval), duplettben (két játékos – két játékos ellen játékosonként 3 golyóval) és triplettben (három játékos – három játékos ellen játékosonként két golyóval). A pétanque golyó fémből készül, átmérője legalább 70,5 milliméter és legfeljebb 8 centiméter. A kivétel az élénk színűre festett célgolyó, az „Öcsi”, amelynek anyaga fa, vagy műanyagból készül, átmérője legalább 25, legfeljebb 35 milliméter. A fémgolyókon a könnyebb megkülönböztetés érdekében rovátkák, azonosító kód és márkanév található bevésve. Az amatőr golyók ára 3000 Ft/3 db alatt van, míg az azonosítóval ellátott, rozsdamentes versenygolyók 10 000 Ft/3 db felett is lehetnek, nagyobb sportáruházakban kaphatók. Országos és nemzetközi versenyeknél kötelező a versenygolyó használata. A
10
fémgolyókat általában Öcsivel együtt árusítják. Találhatunk kényelmet szolgáló eszközöket is, mint golyófelszedő mágnes, öcsitároló, pontszámláló stb. A viták elkerülése érdekében ajánlott valamilyen távolságmérő eszközt használni, versenyeken pedig pártatlan versenybírót és pontozótáblát kell biztosítani. A pálya vízszintes, tömör alsó réteggel. A felső réteg 1,5 cm vastag, zúzalékos, kicsit lazább az alsó rétegnél, de ideálisan tömör. Nagysága tetszés szerinti lehet, de nemzetközi és országos bajnokságban 15,0 méter hosszú és 4,0 méter széles, más versenyeken legalább 13,0 méter, szélesség 3,0 méter. A játékban először az Öcsit dobja el a kezdő csapat, nem érhet semmihez és senkihez és úgy kell megállnia, hogy a dobókörből legalább hat, legfeljebb tíz méter távolságra legyen, a pálya szélétől és bármilyen akadálytól pedig legalább egy méterre. A cél a saját golyót minél közelebb juttatni az Öcsihez. Mindig a rosszabb helyzetben lévő csapat(vagy játékos) következik, ha még van hátra golyója. A csapat a kör végén annyi pontot kap, amennyi golyója közelebb állt meg az Öcsihez, mint az ellenfél legközelebbi golyója. A verseny akkor ér véget, ha az egyik csapat eléri a 13 pontot és ezzel győz. A szállodai animáció része lehet: •
hogyan? /kis aktivitású vagy nyugalom programokon
•
mikor? /tervezett vagy spontán, mással párhuzamosan vagy csak ezzel foglalkozva
•
milyen feltételekkel? /talaj, létszám, felszerelés, pályakijelölés
http://www.dakhi.com/petanque.gif
3. Soroljon fel 4 ügyességi jellegű népi játékot és mutassa be, hogy ezek hogyan, mikor, milyen feltételekkel lehetnek a szállodai animáció részei!
11
Például ugróiskola, hordó lovaglás, sok- és váltó verseny adaptációk, elkapós – kidobós játékok, kacsázás. A szállodai animáció része lehet:
12
•
hogyan? /kis vagy közepes aktivitású programokon
•
mikor? /tervezett vagy spontán
•
milyen feltételekkel? /talaj, létszám, felszerelés, pályakijelölés
3. A szállodai környezetben megvalósítható szellemi játékok
Bevezetés Ebben a tananyagrészben a diák megismerkedik a szállodai környezetben megvalósítható szellemi
játékok
több
típusával,
korosztály és
egyéb
specifikus
szabályaival,
előkészítésükkel, játékvezetésükkel, az alapverziók módosítási lehetőségével. A tanár az előadások során ismerteti az elméleti hátteret, majd a diákok részére levezet alapjáték típusokat – figyelemfelhívással a tipikus hibákra. Végül a diákok különböző játékvezetői szerepekben diáktársaiknak vezetnek játékot a tanár felügyelete, értékelése mellett.
A tanulási feladatok elvégzése után a hallgató képes lesz: szellemi játékokat szervezni, tervezni, lebonyolítani a szállodai vendégek számára.
Rész célkitűzések: •
feladattípus ismeretek
•
helyszín kiválasztás
•
időtartam maghatározás
•
résztvevő toborzás
•
csoport beosztás
•
játékvezetés
•
játékadaptáció
•
életkori és egyéb sajátosságok figyelembe vétele
•
vetélkedő/verseny lebonyolítás
•
hallgatói helyzetgyakorlatok
13
3.1. Tanulási feladat – A szállodai környezetben megvalósítható szellemi játékok •
egyéni résztvevők játékai (sakk, kártyajátékok, asztali társasjátékok …)
•
többnyire
csapatosan
játszott
szellemi
játékok
(óriás
társasjátékok,
csapatvetélkedők …) •
csapatvetélkedők tematizálása (ünnepek, hagyományok, ismeretek, zene, művészetek, hátköznapi ismeretek, szerencsén alapuló …)
•
feladat
típusok
(képrejtvény,
TOTÓ,
mozaik,
felismerés,
különböző
érzékszervek használata, találós kérdés …)
Utasítás, instrukció, tanulási feladatok. 1. Önnek ismerkedést segítő, tematikusan szellemi jellegű vetélkedő programot kell tervezni egy 500 vendég fogadására alkalmas szállóba, többnyire középkorú – jól szituált vendégek részére! Mutassa be tervezetét, indokolja választását! Ne feledkezzen meg a programot záró feladatokról sem! 2. Szállodájában egész napos szilveszteri partit szervez. Alakítson ki két különböző, de mégis szellemi jellegű feladatot a naphoz kapcsolódóan! Tervezetét egészítse ki indoklással, magyarázattal! 3. Mikor, hogyan, hol, miért alkalmaznál óriás társasjátékot a szállodai animációban? Válassz ki /vagy hozz létre egy konkrét játékot és azon keresztül mutasd meg tulajdonságait, a megvalósításának szükséges minimumfeltételeit.
14
3.2. Önellenőrzés - A szállodai környezetben megvalósítható szellemi játékok 1. Önnek ismerkedést segítő, tematikusan szellemi jellegű vetélkedő programot kell tervezni egy 500 vendég fogadására alkalmas szállóba, többnyire középkorú – jól szituált vendégek részére! Mutassa be tervezetét, indokolja választását! Ne feledkezzen meg a programot záró feladatokról sem! •
téma kiválasztása
•
helyszín kiválasztása
•
témához kapcsolódó, változatos feladatok kiválasztása
•
csapatbeosztás megtervezése
•
a helyszín elrendezésének, berendezéseinek (például szék, asztal, egyéb tárgyak) optimális megtervezése
•
forgatókönyv elkészítése (előkészítésre, lebonyolításra, programot záró mozzanatokra)
2. Szállodájában egész napos szilveszteri partit szervez. Alakítson ki két különböző, de mégis szellemi jellegű feladatot a naphoz kapcsolódóan! Tervezetét egészítse ki indoklással, magyarázattal! •
Szilveszterhez kapcsolódó egyéb téma kiválasztása
•
Napi helyszínek kiválasztása
•
Témához és napszakokhoz kapcsolódó, változatos feladatok kiválasztása (gondoljon a különböző korosztályúakra is!)
•
Az egyes napszakok, feladatok helyszíneinek elrendezése, berendezéseinek (például szék, asztal, egyéb tárgyak) optimális megtervezése
•
Forgatókönyv elkészítése minden feladathoz külön, illetve a nap egészéhez (előkészítés, lebonyolítás, programot záró mozzanatok)
15
http://m.blog.hu/fl/flashjatekok/image/kepek15/hapikatsa_1.jpg
3. Mikor, hogyan, hol, miért alkalmaznál óriás társasjátékot a szállodai animációban? Válassz ki /vagy hozz létre egy konkrét játékot és azon keresztül mutasd meg tulajdonságait, a megvalósításának szükséges minimumfeltételeit.
16
•
Óriás társasjátékok kialakítása
•
Óriás társasjátékok felhasználási területei napszak szerint
•
Óriás társasjátékok felhasználási területei életkor szerint
•
Óriás társasjátékok felhasználási területei tematikájuk szerint
•
Óriás társasjátékok felhasználási területei helyszínük szerint
•
Óriás társasjátékok egyéb feltételei
4. A szállodában megvalósítható sportokkal, fizikai szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos alapvető élettani ismeretek
Bevezetés Ebben a tananyagegységben a diákok megismerkednek a fizikai aktivitások alapvető élettani hátterével, biológiai folyamataival, az emberi szervezet fiziológiás működésével. Az élettani ismeretanyag teszi érthetővé a fizikai aktivitások során fellépő elfáradási és alkalmazkodási jelenségeket. Ez a tanegység így nagyrészt elméleti jellegű információk átadásából, illetve tankönyvi anyagok feldolgozásából és megismeréséből áll.
A tanulási feladatok elvégzése után a hallgató képes lesz: a célcsoport igényeinek és felkészültségének megfelelően a fizikai aktivitások időtartamának és intenzitásának helyes tervezésére a kívánt célok szerint.
Rész célkitűzések: •
különböző szervrendszerek alapműködései
•
változások a szervrendszerekben fizikai aktivitások hatására
•
a különböző fizikai aktivitások „energia igénye”
•
a különböző fizikai képességek és az animáció
•
pulzustan
•
az elfáradás jellemzői
17
4.1. Tanulási feladat – A szállodában megvalósítható sportokkal, fizikai szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos alapvető élettani ismeretek •
Az izomrendszer felépítése, működése, változásai fizikai aktivitások hatására
•
Az emésztés alapelvei, kapcsolódó szervei, megváltozott működési fizikai aktivitások hatására, tápagyagok emésztése
•
A légző-rendszer felépítése, működése, változásai fizikai aktivitások hatására
•
A keringési rendszer felépítése, működése, változásai fizikai aktivitások hatására
•
Alapenergia fogyasztás, az energiafogyasztás általános jellemzése, a különböző fizikai aktivitások „energia igénye”
•
A kondicionális (erő, gyorsaság, állóképesség) és koordinációs képességek használata és fejlesztése az animációs programokban
•
A pulzus fogalma, az alap-pulzus, a nyugalmi pulzus, célpulzus, maximális pulzus meghatározása/mérése és értelmezése
•
Az elfáradás szakaszai, fáradási zónák, az elfáradás típusai, az elfáradás tünetei
•
A fizikai aktivitások előtti bemelegítés célja, szakaszai
•
Az egészségügyi (saját megfigyelések, szakmai ellenőrzések) kontroll szerepe a fizikai aktivitásoknál
Utasítás, instrukció, tanulási feladatok. 1. Értelmezze az alapanyagcsere jelentőségét! Mutassa be, hogy a szénhidrátok hogyan lehetnek az energiaforrás alapjai! 2. Egy fizikailag aktív programhoz több, eddig kevésbé aktív ember csatlakozik! Mit tudhatunk meg az aktivitás során mérhető pulzusszámunkból? Hogyan, mi módon lehet pulzust mérni? Van-e számukra is célpulzus? 3. Fogalmazza meg, hogy a fáradtság miért alakulhat ki az egy óra időtartamot el sem érő, de legalább közepes fizikai aktivitásokhoz kapcsolódó animációs programoknál!
18
4.2. Önellenőrzés - A szállodában megvalósítható sportokkal, fizikai szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos alapvető élettani ismeretek 1. Értelmezze az alapanyagcsere jelentőségét! Mutassa be, hogy a szénhidrátok hogyan lehetnek az energiaforrás alapjai! Az alapanyagcsere arra az energiamennyiségre mutat, amelyet a szervezetünk az alapvető életfunkcióinak ellátására naponta felhasznál (pl. légzőizmok mozgatása, emésztési folyamat, szívverés, stb.) Az alapanyagcsere egyénileg más és más, függ:
a kortól (az idő múlásával csökken a zsírmentes testtömeg, és emiatt lassul az alapanyagcsere is)
nemtől
zsírmentes testtömegtől (sportolóknál, illetve férfiaknál nagyobb)
befolyásolhatjuk továbbá rendszeres mozgással is.
Egyéni alapanyagcserénk ismerete főként akkor fontos, ha fogyni szeretnénk, mert ha az alapanyagcserénél kevesebb energiát fogyaszt naponta a fogyni vágyó, akkor a szervezet védekezni kezdhet. A védekező folyamat miatt alakul ki pl. a jojo-effektus.
A szénhidrátok energiaforrásként funkcionáló két csoportját a cukrok és a keményítő, harmadik nagy csoportját pedig a rostok alkotják. Az első két szénhidráttípus grammonként 4 kcal energiával látja el a szervezetet. Az összehasonlítás kedvéért ugyanekkora mennyiségű, vagyis 1 gramm zsír 9, míg ugyanennyi alkohol 7 kcal, a fehérje pedig 4 kcal energiát biztosít. A szénhidrátok harmadik nagy csoportját a rostok alkotják, melyek bár szervezetünk emésztőrendszere számára nagyrészt feldolgozhatatlanok, ezáltal az energiaellátásban nincs szerepük, számos fontos élettani feladatuk van, például a bélműködés egészséges működésének fenntartásában ballasztanyagként és prebiotikumként vesznek részt. A napi energia felvételünk több mint felét szénhidrátból (főként keményítőből) javasolt kielégíteni. Keményítőben gazdag élelmiszereink a gabonafélék (pl. rizs, kukorica, búza) és az ezekből készült termékek: a tészták, kenyerek, péksütemények, valamint a malomipari termékek, a burgonya és a hüvelyesek. A cukrok családjába a répa- és szőlőcukor (előbbit elsősorban kristálycukor formájában ismerjük és használjuk), a gyümölcs- és tejcukor, valamint a malátacukor
19
tartozik. Természetes cukorforrásként a gyümölcsök, zöldség- és főzelékfélék, valamint a tej és tejtermékek említhetők. Az élelmiszeripar is gyakran használja fel a cukrot, ilyenkor más-más tulajdonságát használják ki a jó minőségű végtermék előállítása érdekében. A cukor számos fontos szerepet tölt be, mint technológiai alkotórész – felhasználásától függően pl. mint ízesítővagy sűrítőanyag. Az élelmiszerek állaga, textúrája (pl. krémesség) lényeges eleme a termék élvezeti értékének. Talán jobban ismert a cukor természetes tartósító hatása, melyet zselék, lekvárok, befőttek készítésekor használunk ki. A répacukor (mely egy szőlő- és egy gyümölcscukor molekula kettőse) egy édes ízű szénhidrát, melyet egyes növények, például a cukorrépa és a cukornád állítanak elő széndioxidból és vízből a napfény segítségével. A répacukrot az említett növényekből egy természetes eljárás révén vonják ki, főbb tulajdonságait tekintve megegyezik a gyümölcsökben és a zöldségekben megtalálható egyéb cukrokkal.
2. Egy fizikailag aktív programhoz több, eddig kevésbé aktív ember csatlakozik! Mit tudhatunk meg az aktivitás során mérhető pulzusszámunkból? Hogyan, mi módon lehet pulzust mérni? Van-e számukra is célpulzus?
Alapfogalmak A pulzus a szív összehúzódásával a verőerekbe (artéria) préselt vér „lökés-hullámának” végigvonulás (pulzálása). A pulzusszám egyrészt egészség-, másrészt terhelésmutató. Egészséges embernél a pulzusgyakoriság (frekvencia) a mozgás erősségének, azaz intenzitásának megfelelően változik. Szívünk komótosan, ráérősen végzi munkáját nyugalomban, ugyanakkor nagy „fordulatszámon” pörög erőteljes munkavégzés közben. A rekreációs edzést végzőknek emiatt feltétlenül meg kell tanulnia, rutinná, készséggé kell tennie a pulzusmérést és annak kiértékelését.
Pulzusmérés Egyszerű, könnyen megtanulható módszer a kézi-mérés. Hátránya, hogy a „lökéshullámot” tapintjuk, ami nem mindig megbízható. Az is probléma, hogy a maximális terhelésnél „késése” van, magyarán akkor tudjuk csak mérni, amikor már beindult a megnyugvás. [Cooper emiatt 10%-os (föl)korrigálást javasol.]
20
A műszeres pulzusmérésnél a kommersz karórák, valamint a vérnyomás-mérővel kombinált mérőműszerek adatait fenntartással kell kezelni. Megbízhatónak csak a szív ingerképzését „vevő” rendszereket tartjuk.1
Manuális pulzusmérés A verőér lüktetése több helyen is kitapintható. Viszonylag könnyű a csukón, a nyakon, a szívtájékon, a belsőbokánál és a könyökhajlatban. Leggyakrabban (és viszonylag egyszerűen) a csukló belső, hüvelykujj-felőli oldalán (a sing és orsócsont árkában) mérjük. A nyaki verőér kitapintása (mivel nincs csontos alátámasztás alatta) inkább csak intenzívebb szívműködésnél könnyű, tehát jobbára a terheléses pulzus mérésére ajánlott. A méréshez helyezzük el több ujjbegyünket (mutató, középső, sőt ha lehetséges a gyűrűst is) a verőér fölé. Másodpercmutatós órával számoljuk 15 másodperc hosszan a verőérlökdösődést. (A 15 másodperc már elegendő hosszú ahhoz, hogy az alacsony pulzusfrekvenciából fakadó méréshibát minimalizálja, de nem túl hosszú, hogy a megnyugvásos pulzus csillapodási torzítása túlzottan érvényesüljön. Ennek négyszerese adja a percenkénti aktuális pulzusszámot.)2
Pulzusmérő eszközök Az elfogadott rendszer egy rugalmas övvel a mellkasra csatolt érzékelő és egyben rádióadó, ami a szív összehúzódását kiváltó elektromos impulzusokat veszi és továbbítja a vevőkészülékhez, ami többnyire egyúttal egy karóra. Ezen már a pillanatnyi percenkénti pulzusátlag jelenik meg. A mérési érték Az igényesebb készülékeknél 5, 15, vagy 60 másodperces mérési intervallum is választható.3 A mérési tartomány alsó és felső értéke beállítható, aminek átlépését az óra jelzi, ezzel támogatva az edzésvezetést.
1
A szívet összehúzódásra „utasító” elektromos akció-potenciált fogó készülék. Csoportos mérést akkor lehet kezdeni, amikor a csoport minden tagja az animátorra/oktatóra nézéssel jelzi, hogy „fogja” a pulzusát. A számolást rajt vezényszó indítja, és stop/állj utasítás állítja meg. (Véleményem szerint csoportos mérésnél nem célszerű a föl-szoroztatás, egyszerűbb az abszolút számot megjegyeztetni, ezáltal a foglalkozás különböző szakaszaiban mért adatokat összehasonlítani.) 3 Az egyszerűbb eszközök csak a pillanatnyi érték követésére alkalmasak, az igényesebbek megőrzik az adatokat (akár több óra mérési eredményét), amelyek később visszanézhetők. Van olyan készülék is, amelyből az adatok számítógépre is áttölthetők, ott feldolgozhatók, őrizhetők, táblázatként, grafikonként is kinyomtathatók. 2
21
http://sportolnek.hu/shop/images/polar/polarcs600power.JPG4
Intenzitás – ideális célpulzus meghatározása Az intenzitás mutatójául a pulzuskövetést ajánlja a szakma. Cooper az életkorral operál, és nem veszi figyelembe az egészségi/edzettségi szintet. Véleménye szerint meg kell határozni a Maximális Pulzust, amihez felhasználjuk az ÉletKort, majd abból számítjuk a CélPulzust (munkapulzus). Ebben a zónában tartva a pulzust érjük el a kívánatos edzéshatást. Nem
MP
CP
Nők
220-ÉK
60-80%
Férfiak
205-ÉK/2
60-80%
A mindennapi gyakorlatban egyre jellemzőbben csak a nőkre vonatkozó számítási mód terjed, ezért a továbbiakban mi is arra hagyatkozunk. Napjainkra divatossá vált a felső értéknek 85%-ot megjelölni. Ez azonban sokaknál (edzetleneknél) már az anaerob tartományba kerülést okozza. Mivel Cooper ajánlása csak az életkort veszi figyelembe a munkatartomány kiszámításához, történtek kísérletek, hogy miként lehetne az egészségi állapot és edzettség számbavételével megadni a célzónát. Az USA-ban Corbin & Lindsey5, Európában Karvonen a munkapulzus kiszámításánál a nyugalmi pulzussal – mint edzettségi mutatóval 4 5
POLAR rendszer kiegészítőkkel CORBIN, B. Charles – LINDSEY, Ruth [1997]: Fitness and Wellness USA, WCB McGraw-Hill, 316 o.
22
– operál Karvonen finn sportorvos abból indult ki, hogy az állóképességileg edzettebb embernek alacsonyabb a nyugalmi pulzusa, tehát ha azt beszámítjuk, akkor pontosabb lesz a terhelésadagolás. Az 1990-es évek végén német szakemberek kidolgozták az Own Zone, azaz saját zóna (mármint saját pulzustartomány) módszert. A megelőző kutatások világ-szerte azt találták, hogy szívünk eltérő egyenletességgel „jár”, azaz egyes frekvenciák között eltérő időtartamok vannak. Minél edzettebb valaki annál egyenletesebb a „szünetek” ideje. (olyannak lehet elképzelni, mint amikor halljuk, hogy az autó motorja egyenetlenül jár.) Korábban már szó volt arról, hogy terhelés hatására valósággal „beszabályozódunk. Ez történik a frekvenciahullámzással is, mivel legkésőbb az MP kb. 65%-ánál egyenletessé válik, kisimul a szív működése. Alkalmas pulzuskövető eszközzel ezt kell megállapítani, hogy hol válik egyenletessé.6
Életkor
MP
CP 80%
CP 70%
CP 60%
20
200
160
140
120
25
195
156
137
117
30
190
152
133
114
35
185
148
130
111
40
180
144
126
108
45
175
140
123
105
50
170
136
119
102
55
165
132
116
99
60
160
128
112
96
65
155
124
109
93
70
150
120
105
90
Tájékoztató táblázat az életkoroknak megfelelő célpulzus tartományról
3. Fogalmazza meg, hogy a fáradtság miért alakulhat ki az egy óra időtartamot el sem érő, de legalább közepes fizikai aktivitásokhoz kapcsolódó animációs programoknál!
6
A szívfrekvencia változás, bár egyénfüggő, pillanatnyi állapottól, hangulattól és napszaktól is függően változhat. Amennyiben nagyon pontosak kívánunk lenni, akkor minden edzés előtt meg kell állapítani a személyes Own Zone-t.
23
A fáradás, a kellemetlen, kényelmetlen érzés lehet az alkalmazkodás kiváltója. Nem szeretnénk újra és újra átélni a nem „komfortosat”. A fáradtság a tevékenység intenzitásának és a tevékenység időtartamának kölcsönhatásában alakul ki. A magasabb munkavégző-, teljesítő képesség tartósabb munkavégzést, később kialakuló fáradtságot eredményez. Az elfáradás tulajdonképpen a szervezet véd-funkciója (a kimerüléstől „véd”), mivel a fáradtság jelentős teljesítmény csökkenést okoz.
http://members.wellbizcenter.com/10108864/product/img/warum_1.jpg
24
5. A szállodában megvalósítható sportokkal, fizikai szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos alapvető biztonsági, munkavédelmi ismeretek
Bevezetés Ebben a tananyagegységben a diákok megismerkednek a fizikai aktivitásokkal kapcsolatos alapvető biztonságot szolgáló intézkedésekkel, folyamatokkal, eszközökkel. A biztonságés munkavédelmi szempontok nem csak a játékvezetők, hanem a játékosok épségét is szolgálják. A tartalomegységekhez, fő kategóriákhoz általános példákat csatol az oktató.
A tanulási feladatok elvégzése után a hallgató képes lesz: az
általa
szervezendő
programelemek
biztonságtechnikai
szempontból
helyes
megtervezésére és kivitelezésére.
Rész célkitűzések: •
animátori biztonsági szemlélet kialakítása
•
biztonságot szolgáló intézkedések rendszeres megtétele
•
speciális védő- és „munkaruha” ismerete és használata egyes sportoknál
•
eszközök karbantartása
•
biztonsági szemlélet továbbadása és tanítása a programon résztvevők felé
•
az életkori és egyéb sajátosságok speciális figyelembe vétele
25
5.1. Tanulási feladat – A szállodában megvalósítható sportokkal, fizikai szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos alapvető biztonsági, munkavédelmi ismeretek •
A
munkavédelem
fogalma,
egészséges
munkakörülmények
feltételeinek
biztosítása, balesetek és ártalmak megelőzése, veszélyforrások ismerete •
Az animátori biztonsági szemlélet kialakítása megfelelő munkamódszerekkel, biztonsági eszközök alkalmazásával, illetve egészségügyi, jogi, közgazdasági és műszaki intézkedések
•
Sportág és feladat-specifikus védő- és „munkaruha” ismeret, azok helyes használata, megfelelő tárolása
•
A szálloda saját fogyó- és állandó eszközeinek biztosítása, rendszerezése, raktározása, tisztítása, karbantartása
•
Bérbe vett eszközök kezelésének szabályai, karbantartása, a kapcsolódó szerződések és átadási – átvételi dokumentumok, az eszközök ellenőrzésének kötelezettségei
•
Biztonsági szemlélet továbbadása és tanítása a programon résztvevők felé példamutatással, figyelemfelhívással
Javasolt irodalmak:
Utasítás, instrukció, tanulási feladatok. 1. Melyek a leggyakoribb fizikai jellegű veszélyforrások? 2. Gyűjtse össze, hogy mit tud a bérelt eszközök, szerek átadásáról, átvételéről (ennek optimális módjáról) és a munkavédelem szempontjából jelentők veszély források kiiktatásáról. 3. Válasszon ki egy szállodai helyszínt és egy foglalkozást, korosztállyal, és azt a helyszínt és programelemet elemezze részletesen baleset megelőzés szempontjából!
26
5.2. Önellenőrzés - A szállodában megvalósítható sportokkal, fizikai szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos alapvető biztonsági, munkavédelmi ismeretek 1. Melyek a leggyakoribb fizikai jellegű veszélyforrások?
A leggyakoribb fizikai veszélyforrások: - munkaeszközök, szállító-, anyagmozgató eszközök, sporteszközök, termékek és anyagok mozgása, stb., - szerkezetek stabilitásának megbomlása, alátámasztás elmozdulása, hiánya, billenés, súlypontváltozás, stb., - csúszós felületek, úttest, padló, stb., - éles, sorjás felületek, asztal- vagy szék-szélek, sarkok, papír, műanyagborító, stb., - tárgyak hőmérséklete, pl. felmelegedett főzőedény, villamos fűtőtest, lámpatest, gyertya, izzó füstölő, stb., - magasság, mélység, - a levegő nyomása, hőmérséklete, áramlása, - zaj és rezgés, - a nem megfelelő világítás, - az áramütés veszélye (i), - a közlekedési akadályok, - a poros levegő, - veszélyes anyagok.
2. Gyűjtse össze, hogy mit tud a bérelt eszközök, szerek átadásáról, átvételéről (ennek optimális módjáról) és a munkavédelem szempontjából jelentők veszély források kiiktatásáról. •
bérleti szerződések és ezek feltételei
•
eszköz ellenőrzése átvett, nyugalmi és működő, próba üzemmódban
•
eszköz telepítésének módjai
27
•
eszköz használatának betanításának lehetősége
•
az eszköz üzemeltetőjének, használójának felkészítése
•
szabályok betartatása
•
felelősség kérdésének előzetes tisztázása
•
az eszköz működésének folyamatos monitorozása
•
az eszköz használat utáni ellenőrzése
•
átvevői szemlék és lépéseik
•
jegyzőkönyvek hiba esetére
•
az esetleges kárrendezés lépései
http://www.alomvidampark.hu/jatekok/img/vizifoci_1.jpg
3. Válasszon ki egy szállodai helyszínt és egy foglalkozást, korosztállyal, és azt a helyszínt és programelemet elemezze részletesen baleset megelőzés szempontjából!
28
•
a foglalkozáshoz, korosztályhoz legmegfelelőbb helyszín kiválasztása
•
a baleset és veszélyforrások felmérése
•
a baleset és veszélyforrások eltávolítása, ha lehetséges
•
ez nem távolítható baleset és veszélyforrások „veszélyességi fokának” csökkentése
•
előzetes figyelemfelhívás esetleges balesetforrásokra
•
program közbeni figyelemfelhívás esetleges balesetforrásokra
•
a résztvevők eszközhasználatának és viselkedésének folyamatos monitorozása
•
tárgyi és módszertani előkészületek egyes, a feladat jellegéhez köthető balesetek, sérülések ellátására, kezelésére, sérültek szakápolás felé való eljuttatására
•
az adott korosztály életkori sajátosságainak figyelembe vétele
29
6. A szállodában megvalósítható sportokkal, fizikai szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos alapvető elsősegély nyújtási ismeretek Bevezetés Ebben a tananyagegységben a diákok megismerkednek a fizikai aktivitások során előforduló alapvető elsősegély nyújtási helyzetekkel, illetve a helyzetek megfelelő megoldásával. A tananyagrész nagymértékben elméleti jellegű, de szükséges megfelelő szemléltetés is a kontaktórák folyamán. Ezt ki kell egészíteni a diákoknak önálló tankönyvi tanulással.
A tanulási feladatok elvégzése után a hallgató képes lesz: az elsősegély nyújtási helyzetekben a kompetenciájának megfelelő lépések egymás utáni sorrendjének betartására és végrehajtására.
Rész célkitűzések:
30
•
megfelelő helyzetfelismerés
•
elsősegélynyújtás alapjai különböző helyzetekben (a mentők megérkezéséig)
•
sportsérülések ismerete
•
baleseti jegyzőkönyv
6.1. Tanulási feladat – A szállodában megvalósítható sportokkal, fizikai szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos alapvető elsősegély nyújtási ismeretek •
Mi az elsősegély, mi az elsősegély célja, hogyan szerezhető elsősegélynyújtó minősítés
•
Az elsősegélynyújtó feladatai vészhelyzetben
•
Az újraélesztés alapelvei
•
A sérültek állapotának felmérése
•
Sebek fajtái, vérzések fajtái
•
A csontok, izületek és izmok tipikus sérülései, felismerésük, alapellátásuk
•
Baleseti jegyzőkönyv készítése
Utasítás, instrukció, tanulási feladatok. 1. Gyűjtse össze logikai sorrendben, hogy melyek az elsősegély nyújtó feladatai vészhelyzetben! 2. Egyik vendége a sporttevékenység közben a combjához kap, fájdalmasan felkiált, majd elesik a pályán. Sorolja fel, hogy melyek a szállodai animátor (sportanimátor) teendői az elsősegélynyújtás terén ebben az esetben! Fedett, nem vérző sérülésről van szó! 3. Gyűjtse össze, hogy milyen következményei lehetnek a sebek elfertőződésének! Mutassa be, hogyan lehet felismerni a sebfertőzés felismerését!
31
6.2. Önellenőrzés - A szállodában megvalósítható sportokkal, fizikai szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos alapvető elsősegély nyújtási ismeretek 1. Gyűjtse össze logikai sorrendben, hogy melyek az elsősegély nyújtó feladatai vészhelyzetben!
A helyszín felmérése (tájékozódás) •
Higgadtan, gyorsan tájékozódni, hogy mi történt
•
Felmérni, hogy milyen veszély fenyegetheti a sérültet, illetve esetleg önmagunkat
•
Soha ne kockáztassa testi épségét
A helyszín biztosítása •
Megóvni a sérültet a további veszélyektől
•
Egyedül ne vállaljunk túl sok feladatot
•
Vegyük számba az összes sérültet és ez után nyújtsunk elsősegélyt
•
Ha több mint egy sérült van, a sérülések súlyossága szerint kell dönteni az ellátás sorrendjéről
Segítségkérés •
Megbizonyosodni róla, hogy a szükséges szakemberek elindultak a helyszínre
2. Egyik vendége a sporttevékenység közben a combjához kap, fájdalmasan felkiált, majd elesik a pályán. Sorolja fel, hogy melyek a szállodai animátor (sportanimátor) teendői az elsősegélynyújtás terén ebben az esetben! Fedett, nem vérző sérülésről van szó! •
A sérülés természetének kiderítése A pályán még fekvő helyzetben vizsgálódunk. Tudja-e mozgatni, terhelhető-e, és látható-e duzzanat, alakbeli deformáció a combján.
•
Hűtés, jegelés Még a pályán igyekszünk azonnali hűtést alkalmazni (hűtő spray, jegelés), a gyors bevérzés megelőzése és a fájdalom csillapítása érdekében.
•
Kompresszió A jeget tartalmazó tasakot rugalmas pólyával szorosan rögzítjük a sérült területhez, hogy egyúttal nyomást gyakoroljunk a sérülésre.
32
•
Felpolcolás, nyugalomba helyezés A sérültet fekvő vagy ülő helyzetben felpolcolt lábbal helyezzük el, és a további terhelést megtiltjuk. Nyugodt körülményeket biztosítunk számára.
•
Szakemberek értesítése Súlyos esetben orvost, mentőt hívunk. Az egészségügyi szakemberek érkezéséig, esetleg fájdalomcsillapító tablettát adunk (Cataflam stb.)
3. Gyűjtse össze, hogy milyen következményei lehetnek a sebek elfertőződésének! Mutassa be, hogyan lehet felismerni a sebfertőzés felismerését!
A sebek elfertőződésének következtében a kórokozók elszaporodhatnak és elterjedhetnek a szervezetben. Az oxigén hiányában szaporodó kórokozók (pl. tetanusz) életveszélyes fertőzéseket okozhatnak. Erősen szennyezett vagy fertőzésre hajlamos sebek esetében szükség lehet antibiotikumra vagy tetanusz injekcióra. Azokat a sebeket, amelyek 48 órán belül nem mutatnak gyógyulásra utaló jeleket, fertőzöttnek kell tekinteni. Ilyenkor gyakran láz is fellép.
http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1997/9723/diak/biosz/images/etbakt1.jpg
33
Amint a fertőződés kialakul, lehetséges a sebfertőződés felismerése. •
növekvő fájdalomérzet
•
duzzanat
•
bőrpír, forróság érzése a sérülés körül
•
genny szivárgása a sebből
•
a nyakon, hónaljon, ágyéktájon lévő nyirokmirigyek megduzzadása és érzékenysége
•
a nyirokmirigyekhez vezető nyirokutak gyulladása a végtagon bőrén
•
ha a fertőzés előrehaladott stádiumban van, a láz jelei mutatkoznak: izzadás, szomjúság, borzongás, hidegrázás
34
7. A csapatépítéssel kapcsolatos alapismeretek
Bevezetés Ebben a tananyagrészben a diák megismerkedik a szállodai környezetben megvalósítható csapatépítő feladatok alapvető típusaival, korosztály és egyéb specifikus szabályaival, előkészítésükkel. A tanár az előadások során ismerteti az elméleti hátteret, majd a diákok részére alap csapatépítő feladatokat vezet – a tipikus hibák kiemelésével. Végül a diákok csapatépítő segéd szerepekben részt vesznek csapatépítő feladatok megvalósításában az oktató és vezető csapatépítők felügyelete, értékelése mellett.
A tanulási feladatok elvégzése után a hallgató képes lesz: kisebb volumenű csapatépítő célú feladatokat szervezni, segédként a lebonyolításban részt venni.
Rész célkitűzések: •
csapatépítés propagálása
•
megfelelő feladat kiválasztása kisebb csapat számára
•
kompetenciájukból adódó szakmai lehetőségeik és feladataik felmérése
•
a szükséges feltételek biztosítása
35
7.1. Tanulási feladat – A csapatépítéssel kapcsolatos alapismeretek •
A csapatépítés népszerűsítése a vendégek felé, a különböző kommunikációs csatornákon keresztül
•
A csapatépítő feladatok főbb csoportjai, igények és lehetőségek szerinti ajánlatkészítés kisebb csapatok számára
•
Szakmai lehetőségek és feladatok felmérése
•
A szükséges feltételek ismerete, biztosítása
Utasítás, instrukció, tanulási feladatok. 1. Ismertesse röviden a csapatépítő feladatok három nagy feladatcsoportját! Mutassa be, hogy mely feladat csoportot használja a leggyakrabban a szállodai animátor! 2. Mutassa be, hogy miért van szükség gyakran nagyobb – más jellegű (nem „sportos”) szakmai tudással rendelkező emberekre is a csapatépítő programok során! 3. Ismertessen egy konkrét csapatépítő feladatot előkészítéssel, optimális résztvevő számmal, egyéb szempontokkal, pontos leírással! Mutassa be az Ön esetleges helyét, szerepét a feladatban!
36
7.2. Önellenőrzés - A csapatépítéssel kapcsolatos alapismeretek 1. Ismertesse röviden a csapatépítő feladatok három nagy feladatcsoportját! Mutassa be, hogy mely feladat csoportot használja a leggyakrabban a szállodai animátor! Mondjon konkrét játékpéldákat is! •
Csapatépítő feladatok alapcsoportjai: (nagy odafigyelést igénylő – intenzív; pihenés – nyugalom; összefogásra
–
együtt
tevékenykedésre
építő
játékelemek
hangsúlyozásával megvalósuló közösségi feladatok) – ezek jellemzése •
Szállodai animátor által leggyakrabban használt: összefogásra
–
együtt
tevékenykedésre
építő
játékelemek
hangsúlyozásával megvalósuló közösségi feladatok (cégeknek, de szállóvendégeknek
is!,
közös
tevékenység
→
közös
élmény,
kommunikáció serkentés )
http://www.develor.hu/develor/develor_files/Image/p1040312.jpg
37
2. Mutassa be, hogy miért van szükség gyakran nagyobb – más jellegű (nem „sportos”) szakmai tudással rendelkező emberekre is a csapatépítő programok során! •
Természeti környezettel kapcsolatos szaktudás o
•
feladat helyszínének felmérése, ökológiailag is helyes kialakítása
Pszichológiai szaktudás
•
o
konfliktuskezelés
o
értékelés
o
kiválasztás
o
helyzetelemzés
o
személyiség elemzés
Technikai, szerelések terén való szaktudás o
egyes eszközök felszerelése
o
bizonyos technikai eszközök biztonságos kezelése
Ez a lista igény és feladat típus szerint tovább bővíthető, de a fenti három terület tipikusnak számít.
3. Ismertessen egy konkrét csapatépítő feladatot előkészítéssel, optimális résztvevő számmal, egyéb szempontokkal, pontos leírással! Mutassa be az Ön esetleges helyét, szerepét a feladatban! Szállodai környezetben ez lehet egy közös főzés, tájékozódási verseny, egy közeli terület felfedezése, valaminek a felépítése … de a lista nagyon hosszú lehet. o legyen konkrét célja o legyenek részfeladatok, amiket meg kell oldani o jellemzően legalább két részcsoportra osztják a programon résztvevőket o a feladat jellege határozza meg az optimális számot o meg kell határozni, hogy hol lehet az egyéniséget, egyéni ötleteket kreatívabban belevinni és hol kell egy vezető személy utasításait pontosan követni o nem biztos, hogy a legidősebb embernek lesz a legtöbb tapasztalata o az animátor legtöbbször a feladat pontos ismertetését segíti; ellenőrzi a folyamatot, de nem mondja meg a jó megoldást; segítséget nyújthat a vezető animátornak az értékelésben
38
8. Alapvető wellness ismeretek
Bevezetés Ebben a tananyagegységben a diákok megismerik a wellness fogalmával, a kapcsolódó rendeletekben megfogalmazott minimális wellness, SPA, gyógyszállói minősítések kritériumaival, továbbá e kategóriák rész-szolgáltatásainak jellemzőivel, tartalmával. A tananyagrész részben elméleti jellegű, de szükséges megfelelő gyakorlati helyszín biztosítása is az oktatási folyamatban. Ezt ki kell egészíteni a diákoknak önálló tankönyvi tanulással is.
A tanulási feladatok elvégzése után a hallgató képes lesz: a szálloda wellness programjait népszerűsíteni, a kapcsolódó szabályokat ismertetni és betartatni,
egyes
programelemeket
megszervezni,
kompetenciának
megfelelően
lebonyolítani.
Rész célkitűzések: •
a wellness alapfogalmai
•
wellness trendek – szolgáltatás ismeret
•
egészségkultúra alapfogalmai
•
táplálkozási ismeretek
•
alapvető alternatív gyógyászati ismeretek
•
szauna használat ismerete
•
stresszoldó technikák ismerete
39
8.1. Tanulási feladat – Alapvető wellness ismeretek •
A wellness, mint rekreációs irányzat, alapfogalmai
•
wellness trendek – szolgáltatás ismeret, minőségbiztosítás, wellness standardok szállodákban
•
Aqua tréningek ismerete
•
Az egészséges életmód, egészségkultúra, egészségtudat
•
Helyesen használt táplálkozási fogalmak (diéta, böjt, méregtelenítés, kúrák) – illetve ezek helytelen használatai
•
A természetgyógyászat fogalma, akupresszúra, alternatív mozgás terápia, reflexzóna terápia, fitoterápia, fülakupunktúrás addiktológiai eljárás, kineziológia, bioenergetikát alkalmazó módszerek, alternatív fizioterápia, szemtréning alapvető tartalmi ismerete
Forrás: http://www.crystalinks.com/acupressure.gif
40
•
Komplementer medicina, komparatív medicina
•
Aura, csakra, alternatív diagnosztizáló módszerek
•
Gyógyvizek használati területei, alapvető hatásai, javasolt és ellenjavallott esetei
•
Szauna használat szabályai, élettani hatásai, illemtana
•
Nyugati és keleti stresszoldó technikák
Feldolgozandó irodalom: Kovács Tamás Attila (2007): A rekreáció főbb irányzatai. Civilizációs kihívások, rekreációs válaszok. Magyar Sporttudományi Szemle, 2007/2. 3-12.o. (letölthető: http://sporttudomany.hu/kiadvanyok/pdf/MSTT_200702.pdf )
Utasítás, instrukció, tanulási feladatok. 1. Fogalmazza meg, hogyan ismertetné a wellness-t, mint rekreációs irányzatot! 2. Soroljon fel alternatív gyógymódokat és az egyiket mutassa be résztelesebben! 3. Ismertesse a szauna használat helyes „műveleti” sorrendjét, valamint élettani hatását! 4. Mutassa be a 54/2003. (VIII. 29.) GKM rendelet alapján, hogy melyek a wellness szállók alapkritériumai!
41
8.2. Önellenőrzés - Alapvető wellness ismeretek 1. Fogalmazza meg, hogyan ismertetné a wellness-t, mint rekreációs irányzatot! •
A rekreáció megfogalmazása (funkciója, motivációja, feladata, célja és eredménye)
•
Különböző rekreációs irányzatok miértjei: választevékenység bizonyos negatívan kihívásokra, amik az életmódot befolyásolják
•
Egészségközpontú rekreációs irányzatok: fitness (testhangsúlyosabb), sportági és wellness
•
Wellness irányzat már az 1970-es évektől
•
Rayen és Trevis szerint a wellness (komplexitás hangsúlyozása) legfontosabb ismérvei: 1. az egyén egészséghez kapcsolódó felelősségtudata 2. egészséges táplálkozás (ételek és italok terén is) 3. rendszeres testmozgás 4. káros szenvedélyek (élvezeti cikkek, függőséget okozó szerek) kerülése, óvatosság a gyógyszerek szedésében 5. rendszeres ellazulás és stresszkezelés 6. környezetbarát szemléletmód 7. igényesség szabadidőtudat terén 8. külső megjelenésbeli és megnyilvánulásbeli igényesség
•
Domináns célcsoportja: a teljes életút, de különösen a felnőtt és érett – felnőtt korosztály
2. Soroljon fel alternatív gyógymódokat és az egyiket mutassa be résztelesebben! Például az akupunktúra, fitoterápia, kiropraktika, homeopátia, akupresszúra, az alternatív mozgás- és masszázsterápia, életmód-tanácsadás és terápia, talpmasszázs, fülakupunktúrás addiktológiai eljárások, szemtréning eljárások. A kiropraktika olyan természetgyógyászati módszer, melynek fő szakterülete a gerinc, annak nyaki, háti, derék és keresztcsonti részei, az ezeket alkotó csigolyák, porckorongok, ízületek, és különösen a gerincből kilépő idegek. A kiropraktika egyrészt azon a biológiai törvényen alapul, hogy a szervezetben megvan a gyógyulásra való képesség, másrészt azon az élettani tényen, hogy a szervezet fő vezérlő rendszere az idegrendszer, mely minden más rendszer és szerv működését irányítja, szabályozza.
42
A kiropraktika központi elve, hogy ha a gerinc csigolyái rendellenesen elmozdulnak és berögzülnek (ezt nevezzük subluxatiónak vagy ízületi blokknak), irritálják a kilépő idegeket, vagyis az idegrendszert. Ennek következtében az adott beidegzett izmokban, testrészekben és belső szervekben fájdalom, működési zavar, kóros állapot alakul ki. A kiropraktőr a vizsgálat során kitapintja az elmozdult csigolyákat és helyre teszi azokat. Felszabadítja az idegeket a nyomás alól, ezáltal hozzásegíti a testet a gyógyuláshoz.
http://www.kiropraktika-valeo.hr/slike/sv3.jpg
A kiropraktika központi elve, hogy ha a gerinc csigolyái rendellenesen elmozdulnak és berögzülnek (ezt nevezzük subluxatiónak vagy ízületi blokknak), irritálják a kilépő idegeket, vagyis az idegrendszert. Ennek következtében az adott beidegzett izmokban, testrészekben és belső szervekben fájdalom, működési zavar, kóros állapot alakul ki. A kiropraktőr a vizsgálat során kitapintja az elmozdult csigolyákat és helyre teszi azokat. Felszabadítja az idegeket a nyomás alól, ezáltal hozzásegíti a testet a gyógyuláshoz.
43
3. Ismertesse a szauna használat helyes „műveleti” sorrendjét, valamint élettani hatását! Egy menet esetében a következő sorrendet kell követni: •
Levetkőzés
•
WC
•
Zuhanyzás (törölközés)
•
Szauna 8-12/15 perc
•
Levegőztetés
•
Hideg víz (lehűtés) 8-12 perc
•
Lábmelegítő fürdő
•
Pihenés 15 perc
•
Öltözés
Ahhoz, hogy a hősugárzás, amely a mennyezet forró fafelületeiből, a falakból és a kályhából áramlik a bőrünket zavartalanul érhesse, ajánlatos meztelenül szaunázni. Fürdőruhában az izzadság ingerelheti a bőrünket, ami rosszabb esetben ekcémát is okozhat. Az a szokás, hogy szaunázás előtt és a toalett használata után a zuhany alatt tisztálkodunk. Zuhanyzást követően megtörölközünk, mert száraz bőrfelülettel könnyebben izzadunk. A szervezet megterhelése a meleg által percekben mérve olyan rövid, hogy a szívet és a vérnyomást nem terheli nagymértékben. A helyesen fűtött szauna helységben nem a legalsó padon kell tartózkodni, hanem a középső, vagy legfelső padon helyezkedünk el ülve, vagy fekve, lábunkat felhúzva, hogy azokat is érje a hő. A „melegedési fázis” határát akkor értük el, amikor testünk eléggé felmelegedett és úgy érezzük, hogy le kell hűteni magunkat. A megfelelő felmelegedésnél bőrünk hőmérséklete eléri a 39 - 40ºC-ot, ritkán többet. A belső hőmérsékletünk közben általában 38 – 38, 5ºC. Nem kell megvárni, hogy teljesen leizzadjunk, mindenkinek saját magának kell kitapasztalnia, hogy mikor érkezik el az a pont, amikor szükségessé válik testének lehűtése. Ez nem mindig ugyan abban az időben következik be, függ a közérzetünktől, idegrendszerünk pillanatnyi állapotától. Általában 8 –15 perc, amit a szaunában tudunk tölteni egyhuzamban.
44
Fontos, hogy ne hirtelen, átmenet nélkül lépjünk ki a szaunából. Először célszerű felülni, és csak lassan felállni, mivel elszédülhetünk, vagy rosszabb esetben elájulhatunk, ha hirtelen változtatunk testhelyzetünkön. A szaunázás e fázisában két dolog fontos, az erős kilégzés (nyugodt belégzés) és a fel – alá sétálás. Pár perc elteltével, még mielőtt elkezdenénk fázni, hideg vizet alkalmazunk. A hideg víz eltávolítja az izzadságot és lehűti testünket. A lábunkkal kezdjük, fel a kezekhez, a szív irányába. Akinek orvosilag megengedett, és szereti, az utána egy hideg vizes medencében hűtheti tovább felmelegedett testét. A hideg víz használatára általában egy arra alkalmas, külön helységben kerüljön sor. Ebben a helységben lehet pihenni, és a lábmelegítő medencét is igénybe venni. A hideg víz szűkíti az ereket, az újra tágulást egy meleg lábfürdővel érhetjük el. 3 –5 percig ülünk pihenve, a lábakat a medencébe tartva. Ezt követően megint hideg vizet alkalmazunk, ami újra összehúzza ereinket. Ezt a folyamatot többször ismételjük, mivel nagyon fontos és hasznos a véredények megedződéséhez. Kezdők egyszer vagy kétszer ismételhetik a „szauna menetét”. Háromnál több menetnek nincs értelme, nagyon kifárasztaná az embert. Fontos a teljes lehűlés az utolsó menet után, hogy ne izzadjunk újra, felöltözött állapotban, mert ez megfázáshoz vezetne. A célzott lehűtési folyamat, egy nem túl hosszú szaunázást követően inkább felfrissít, mint elálmosít. A szaunázás legfontosabb része az izzadás. Az izzadásra való képesség fontos feltétele annak, hogy testünk minden fajta meleghatás ellen védekezni tudjon. Ahhoz, hogy rendesen tudjunk izzadni, fontos a májban lévő véredények jó reakciója, ezt főleg dohányosoknál zavarhatja a nikotin hatása. Az izzadás közvetlenül a szaunába való belépés után kezdődik. Ahogy megindul az izzadás, egyből elpárolog, úgy hogy észre sem vesszük. A kiizzadt víz mennyisége akkor derül ki, ha szaunázás előtt és után a testünk tömegét megmérjük. Amennyiben az elején kevésbé izzadunk tanácsos szaunázás előtt egy meleg lábfürdőt venni, ami a véredényeket, az adott bőrfelületet kitágítja. A hatás fokozható a bőr kefélésével, azonban a szaunában ez kerülendő, mivel e tevékenységünkkel társainkat zavarhatjuk. Szaunázás során felöntésnek nevezzük azt a tevékenységet, mikor az izzó kövekre vizet öntünk. A legtöbb szaunázó a felöntést a meleghatás csúcspontjának tekinti. Érzékeny emberek nyugodtan kihagyhatják, mivel a szaunázás a felöntés nélkül is hatásos. Finnországban olyan vizet öntenek, vagy spriccelnek a forró kövekre, amelyben nyírfaágakat áztattak, ezzel egy friss illatot biztosítanak a szaunázás során. Európa más 45
országaiban különböző olajokat használnak – vízzel higított állapotban -, melyeket direkt e célra fejlesztettek ki. A legtöbb szaunázó hetente egyszer, kevesen kétszer járnak szaunázni, mindig ugyanazokon a napokon. Egyszeri szaunázás körülbelül egy hétre fejti ki hatását, leginkább a véredények reakciójára és a megfázás ellen hat. Ez azt jelenti, hogy a rendszeres szaunázás hosszú távon nyújt védelmet az ilyen jellegű betegségek ellen. A szaunázás veszélytelenségét az is bizonyítja, hogy több mint három „szauna menet” után, vagy a mindennapos szaunázás esetében sem lépnek fel egészségügyi problémák. Azonban a túlzott használat nem vezet nagyobb eredményhez. Ilyenkor már szaunázás közben elálmosodunk, és a túlzásba vitt szaunázás álmatlansághoz, és ingerlékenységhez vezethet.
4. Mutassa be a 54/2003. (VIII. 29.) GKM rendelet alapján, hogy melyek a wellness szállók alapkritériumai! Wellness szálloda: 1. A szálloda minimum l beltéri fürdőmedencével rendelkezik. 2. A szálloda rendelkezik minimum kétféle szauna vagy gőzfürdő létesítménnyel. 3. A szálloda az arc-, test-, kéz-, láb- és hajápolási szolgáltatások közül legalább négyféle szépségápolási lehetőséget nyújt. 4. A szálloda legalább hatféle masszázs, relaxációs és egyéb közérzetjavító - vizes és száraz - szolgáltatást kínál. 5. A szálloda gasztronómiai kínálatában szerepelnek a régióra jellemző, hagyományőrző magyar, továbbá reform- és vegetáriánus étel- és italajánlatok. 6. A szálloda rendelkezik kardiogépekkel is felszerelt fitness-teremmel és sportedzővel, sportoktatóval vagy testnevelő tanárral. 7. A szálloda minimum négyféle szabadidős sportolási vagy keleti mozgásprogramot kínál, és további minimum egyféle aerobik jellegű tréninget. 8.
A
szálloda
minimum
háromféle
közösségi,
kulturális,
zenei,
művészeti
programlehetőséget nyújt, illetve folyamatosan ajánlja a környék nyújtotta lehetőségeket. 9. A szálloda a nappali és a délutáni műszakban rendelkezik legalább 1 fő wellness végzettségű vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkező dolgozóval.
46
Modulzáró vizsga
A diákok a következő gyakorlati szituációkat tartalmazó tételekből húznak egyet. A feleletükbe be kell építeniük az órákon elsajátított ismeretanyagot, a gyakorlati képzés ismereteit, valamint az otthoni tanulási feladatok során kibővített tanulmányi anyagokat is. Az értékelés 5-fokozatú skálán történik, a szaktanár megítélése alapján. A kreativitás is értékelendő a vizsga során!
1. Tétel: Szállodájában Labdajáték Olimpiát szerveznek. Az előzetes tapasztalatok alapján streetballra, strandröplabdára és kispályás focira van igény. A szálloda rendelkezik a mindhárom sportpályával. Készítse elő és tervezze meg a napi programot! Neveztessen csapatokat! A nevezések alapján állítsa össze az időrendet, és írja ki a verseny lebonyolítási rendjét! Szervezze meg a szükséges játékvezetést és az orvosi felügyeletet!
2. Tétel: Mielőtt Önt munkahelyén (sport és wellness szálló) alkalmazták, az idősebb korú szállóvendégeknek is többször szerveztek labdarúgó és röplabda bajnokságot. A labdajátékok alkalmával néhányan megsérültek, és Ön ezt szeretné elkerülni. Mondjon el mindent, amit az idős korban űzhető labdajátékokról tud, csoportosítsa azokat! Különösen hívja fel a figyelmet a balesetveszélyre!
3. Tétel: Készítsen 1 hetes szállodai turnusra programtervet, fiatal felnőttek részére! Mutassa be az esti szállodai játékok összeállítását, levezénylését! (Mókás mozgásos, szellemi-logikai, érzékelős, akár kóstolós vagy szerencsén alapuló játékok is lehetnek benne.)
4. Tétel: Egy, az Önök szállóját választó cég megbízza Önt, hogy szervezzen és bonyolítson le egy szórakoztató estet 36 fős fiatal dolgozó csapata részére. A helyszínen 2 darts, 4 biliárd asztal és 2 bowling pálya van. Bowlingozni mindenki szeret, de a másik 2 ügyességi
47
játékot nem mindenki szeretné játszani. Szervezze meg az estét, ossza időrendbe a játékot, és ismertesse a szabályokat! Hogyan teszi „szórakoztatóvá” a programot?
5. Tétel: Szállodai sportanimátorként melyek a legfontosabb, edzéssel összefüggő szakmai feladatait, melyek az aktivitásokon résztvevők egészségmegőrzését szolgálják!
6. Tétel: Mutasson be wellness szállóban alkalmazható cardio mozgásformákat! Beszéljen a pulzus élettani hátteréről, a pulzus fajtáiról és a pulzusmérés módszertanáról! Ajánljon cardio edzésprogramot - szabadon választott mozgásformában – 30 év körüli, ülő munkát végző nő számára!
7. Tétel: Az üdülőben ahol dolgozik, egyhetes turnusokban érkeznek a családok és a házaspárok. Az egyhetes turnus közepén Ön délutáni mozgásos játékos foglalkozást tart. Célja, hogy mindkét célcsoport nagy számban vegyen részt a játékon. Ismertesse a délutánra vonatkozó tervezetét, valamint a játékos foglalkozás előkészítését, levezetésének, és lezárásának menetét az adott üdülőhelyen!
8. Tétel: Egy kisebb cég csapatépítő programra érkezik az Ön wellness szállójába. Önt kérik fel, hogy a 40 fős munkatársi csapat részére állítson össze csapatépítő játékos feladatokat az első délutánra. Mutassa be, hogy melyek azok a szempontok, amiket ebben az esetben figyelembe kell venni! Különösen hangsúlyozza a csapatok kialakításnak jelentőségét! Ehhez adjon több példát is! Mondja el, hogy milyen hatást vár ettől a programtól!
9. Tétel: Az Ön szállodájába új vendégek érkeznek. Mutassa be számukra a vízi foglalkozások előnyös hatásait, de mondjon példát az ellenjavallatokra is! Térjen ki a különböző jellegű vízi programok testi – lelki – szellemi egészségünk megőrzésében és fejlesztésében betöltött szerepére is!
10. Tétel: 48
Ön saját szállodáját ajánlja egy utazási rendezvényen wellness - pihenésre, rekreációs tevékenységre. Ez egy hegyvidéki területen, egy tóparton helyezkedik el. Indokolja meg ajánlatát, és fejtse ki az ott eltöltött pihenés egészségtani hatásait!
11. Tétel: Az Ön szállodájának profilja, egészségturizmus, sportturizmus és wellness szolgáltatás. Készítsen szöveges ismertetőt a szálloda honlapjára a szálloda szolgáltatásairól, rendszerezze a legfontosabb tartalmakat és mutassa be azt! Említse meg a szálloda minőségi tényezőit a szállodai szolgáltatásban, és részletezze a wellness szolgáltatások körét!
49
Szállodai animátor MODUL:
Szabadidős programok szervezése animátorok számára
ÉRTÉKELŐ LAP Vizsgázó neve: ……………………………………………………………… Tételszám: …………
Pontszámok Max. Elért
Az információtartalom vázlata A feladat megoldásának szakmai elméleti tartalma A feladatok adekvátsága az életkornak, a célcsoportban, a napszaknak, a tartalomnak, a helyszínnek Általános játékvezetési/programszervezési/tervezési módszertannak való megfelelés
Egyéb szakmai készségek Beszédkészség Sportszerek és egyéb eszközök célirányos alkalmazása Összesen Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Megbízhatóság Szervezőkészség Kapcsolatteremtő készség Meggyőző készség Konfliktusmegoldó készség Kreativitás, ötletgazdagság, új ötletek, megoldások kipróbálása Összesen Mindösszesen Pécs, 2009. ……………………………… aláírás
50
60 Max. 5 5 70 Max. 5 5 5 5 5 5 30 100
Elért
Elért
Tartalomjegyzék A MODULFÜZET ALAPADATAI ............................................................................ 1 1. A SZÁLLODAI KÖRNYEZETBEN MEGVALÓSÍTHATÓ LABDAJÁTÉKOK ......... 4 1.1. Tanulási feladat - A szállodai környezetben megvalósítható labdajátékok ............................................... 5 1.2. Önellenőrzés - A szállodai környezetben megvalósítható labdajátékok .................................................... 6
2. A SZÁLLODAI KÖRNYEZETBEN MEGVALÓSÍTHATÓ ÜGYESSÉGI JÁTÉKOK 8 2.1. Tanulási feladat – A szállodai környezetben megvalósítható ügyességi játékok ....................................... 9 2.2. Önellenőrzés - A szállodai környezetben megvalósítható ügyességi játékok ........................................... 10
3. A SZÁLLODAI KÖRNYEZETBEN MEGVALÓSÍTHATÓ SZELLEMI JÁTÉKOK . 13 3.1. Tanulási feladat – A szállodai környezetben megvalósítható szellemi játékok........................................ 14 3.2. Önellenőrzés - A szállodai környezetben megvalósítható szellemi játékok .............................................. 15
4. A SZÁLLODÁBAN MEGVALÓSÍTHATÓ SPORTOKKAL, FIZIKAI SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEKKEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ ÉLETTANI ISMERETEK ... 17 4.1. Tanulási feladat – A szállodában megvalósítható sportokkal, fizikai szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos alapvető élettani ismeretek ........................................................................................................... 18 4.2. Önellenőrzés - A szállodában megvalósítható sportokkal, fizikai szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos alapvető élettani ismeretek ........................................................................................................... 19
5. A SZÁLLODÁBAN MEGVALÓSÍTHATÓ SPORTOKKAL, FIZIKAI SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEKKEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ BIZTONSÁGI, MUNKAVÉDELMI ISMERETEK ............................................................................. 25 5.1. Tanulási feladat – A szállodában megvalósítható sportokkal, fizikai szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos alapvető biztonsági, munkavédelmi ismeretek.............................................................................. 26 5.2. Önellenőrzés - A szállodában megvalósítható sportokkal, fizikai szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos alapvető biztonsági, munkavédelmi ismeretek.............................................................................. 27
6. A SZÁLLODÁBAN MEGVALÓSÍTHATÓ SPORTOKKAL, FIZIKAI SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEKKEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ ELSŐSEGÉLY NYÚJTÁSI ISMERETEK .......................................................................................................... 30
51
6.1. Tanulási feladat – A szállodában megvalósítható sportokkal, fizikai szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos alapvető elsősegély nyújtási ismeretek........................................................................................... 31 6.2. Önellenőrzés - A szállodában megvalósítható sportokkal, fizikai szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos alapvető elsősegély nyújtási ismeretek........................................................................................... 32
7. A CSAPATÉPÍTÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPISMERETEK ............................ 35 7.1. Tanulási feladat – A csapatépítéssel kapcsolatos alapismeretek .............................................................. 36 7.2. Önellenőrzés - A csapatépítéssel kapcsolatos alapismeretek .................................................................... 37
8. ALAPVETŐ WELLNESS ISMERETEK ............................................................... 39 8.1. Tanulási feladat – Alapvető wellness ismeretek....................................................................................... 40 8.2. Önellenőrzés - Alapvető wellness ismeretek............................................................................................. 42
MODULZÁRÓ VIZSGA ......................................................................................... 47
52