Anglia első európai országként lő fel űreszközt A Snap felvásárolta az okosnapszemüveg gyártóját A Snapchat multimédiás üzenetküldő tulajdonosa félmilliárd dollárt fizetett az oxfordi WaveOpticsért, ahol a kiterjesztett valóságot (AR) megjelenítő okosnapszemüveg kulcsfontosságú alkatrészeit gyártják. „Büszke vagyok arra, hogy az elmúlt öt évben ezt a csodálatos társaságot vezethettem, és részese lehettem a ragyogó csapatának”, méltatta az új gazdához kerülő céget Martin Harriman, miután sajtóérdeklődésre megerősítette az eladás tényét. A vállalatot eredetileg David Grey, a Marconi Research és a BAE Systems korábbi optikus-mérnöke alapította, és a rajthoz rögtön 60 millió dollárt gründolt össze. A befektetői csoportban ott volt az Octopus Ventures, a Robert Bosch Venture Capital, az IDM Goertek és az ipgroup is. A WaveOptics mostantól a Snapchat számára készíti Oxfordban az AR-szemüveg hullámvezetőjét. Az eszköz legfrissebb verziója májusban jelent meg, Spectacles néven: 26,3 fokos látószögű, dupla 3D kijelző üzemel benne, de ezért cserébe kissé nehéz, hiszen 134 grammot nyom, ami olyan, mintha egy kisebb okostelefont viselnénk az arcunkon. Annak ismeretében már kevésbé meglepő a tömege, hogy a fent említett kijelzők, valamint a processzor mellett két 15 milliszekundumos késleltetésű kamera, négy mikrofon, két hangszóró és egy touchpad is van benne. Nem a Snap az egyetlen a nagy informatikai cégek közül, aki bevásárolt AR-szemüvegen dolgozó startupokból: tavaly a Google vette meg a Northot, a Focal holografikus okosszemüveg gyártóját. Ez a készülék jelenleg arra képes, hogy információkat vetít a való világ képére, olvashatóvá teszi a bejövő üzeneteket, vagy éppen kapcsolódik az Alexa virtuális asszisztenshez. eeNews Europe / NEW technology magazin Fotó: WaveOptics Snap
32
NEW technology
Az Egyesült Királyság országgyűlése engedélyezte, hogy elinduljanak az első felbocsátások, ráadásul mindjárt négy állomásról, a brit Cornwallból, valamint Skóciából és Walesből. Ezzel kétségkívül az elsőkké válnak az európai országok sorában, akik önállóan, nem pedig külföldi űrvállalatok segítségével állítanak műholdakat Föld körüli pályára. Kereskedelmi járatokról van szó, tehát vélhetően nem csak hazai cégek és intézmények vehetik majd igénybe a szolgáltatást. A jogi hátteret a Nagy-Britanniai Űrügynökséggel és a Polgári Repülési Hatósággal közösen dolgozták ki a törvényhozók. „Az űrrepülési törekvéseink döntő fontosságú pillanatához érkeztünk, hiszen a program 2017-es elindításakor tisztáztuk, hogy az első olyan európai állammá akarunk válni, amelyik űreszközöket képes Föld körüli pályára állítani”, nyilatkozta Grant Shapps közlekedésügyi államtitkár, hozzátéve: az első kilövésekre 2022-ben lehet számítani. A szabályozás még idén nyáron életbe lép, és nemcsak szatellitek, hanem nagy magasságban mozgó ballonok és űrhajók felbocsátását is lehetővé teszi. A Highlands and Islands Enterprise kormányhivatal – együttműködésben a Lockheed Martinnal és az Orbexszel – jelenleg a skóciai Sutherland megyében építi-fejleszti kilövőállomását, ami hagyományos és teljesen új űrrakéta-technológiák használatára is alkalmas lesz, legkésőbb 2024-ig. Három további helyszín előkészítése zajlik még: a cornwalli Newquayben, a skóciai Glasgow Prestwick Repülőtéren és a walesi Snowdoniában speciális kifutópályák és irányítóközpontok létesülnek, űreszközöket szállító és pályára állító repülőgépek számára. „Arra készülünk, hogy idővel kiterjesztjük az űrközpontok tevékenységét, például orbitális pályára irányuló turistajáratokkal vagy olyan új közlekedési rendszerekkel, például hiperszonikus repülésekkel, amelyek drámaian csökkentik a légi közlekedésben megszokott utazási időt”, jósolta Shapps.
eeNews Europe / NEW technology magazin Fotó: eeNews Europe
