MÉLTÓ KORTÁRS

A SZECESSZIÓ ÉS AZ ART DECO TALÁLKOZÁSA

A HORVÁTH MIHÁLY TÉREN

Építészet: DRASKÓCZY GERGELY | KIMA STUDIO

MÉSZÁROS GABRIELLA |

AVS TERVEZŐ KFT.

Szerző: ZÖLDI ANNA

Építészeti fotó: BATÁR ZSOLT nyezettudatosság és a társadalmi felelősségvállalás hangsúlyozásával igyekeznek ellensúlyozni. Erre mondja aztán a köznyelv, hogy ronda csupasz kocka, bezzeg azok a szép díszes épületek száz évvel ezelőtt, amikor még tudtak építeni!

Budapest lakóinak mentális térképén a Horváth Mihály tér nem tartozik a fancy helyek közé. A környékről legfeljebb a Rigó utca tett szert némi kétes hírnévre a város tanult lakosságának körében. Talán ez is közrejátszott abban, hogy a sarkán álló József Telefonközpont épülete különleges architektúrája dacára sokáig nem találta helyét a rendszerváltás utáni városszövetben. A most ötcsillagos hotelt és luxusapartmanokat rejtő impozáns saroképület csaknem két évtizeden át kereste a szerepét, míg végül megújulva a térség ékkövévé vált.

Nem sziporkázik ezer színben mint sok historizáló kortársa eleganciája eredetileg is valamiféle méltóságteljes szűkszavúsággal párosuló súlyos dWekorativitásból adódott. Az arra járó óhatatlanul felkapta a fejét, és tűnődni kezdett rajta, mi rejtőzhet a monumentális kőarchitektúrával díszített téglafalak, a meredek oromzatok, pártázatok és párkányok mögött. A felbukkanó lehetőségek között nagy valószínűséggel a megfejtés pont nem szerepelt: telefonközpont. Én legalábbis sokáig nem tudtam napirendre térni afölött, hogy a budapesti viszonylatban is egyedi, a szecesszió és az art deco vonásait elegyítő tömegformálású és részletképzésű épület eredetileg is Budapest második távbeszélő központjának épült.

1910-ben persze a telefon mást jelentett, mint ma; gyökeresen új és határtalan kommunikációs lehetőséget, egy új korszak szimbólumát, a modernitás netovábbját. Mai szemmel jelentősége talán az űrkutatáshoz vagy a részecskefizikához mérhető, de semmiképp sem a Telekom- vagy a Nokia-székházhoz, pedig azok is rangos épületek. Eleve a középület műfaja volt más a városon és az építészettörténeten belül – nem csak a méret, de a látvány is megkülönböztette a funkciót; a társadalmi hierarchiában betöltött rangot a dekoratív megjelenés híven tükrözte. Manapság más a nagyvállalatok székházának építészeti megformálása mögött húzódó ideológia, a rengeteg megmozgatott pénzt és monopolhelyzetet inkább szerény megjelenéssel, a kör-

Amúlt századfordulón valóban megadták a módját még egy olyan merőben funkcionális üzemnek is, mint egy telefonközpont. Budapest második ilyen funkciójú intézményét azért kellett viszonylag gyorsan tető alá hozni, mert az elsőt, az 1903ban átadott Nagymező utcait a város hamar kinőtte. Már 1907-ben döntés született a második távbeszélőközpont megépítéséről, és 1910ben el is kezdődött a munka a körúton kívül, az akkori Mária Terézia, ma Horváth Mihály téren. A helyszín – bár tudatosan esett kívül a városközponton – akkor még nem örvendett olyan kétes hírnévnek, mint napjainkban. A Baross utca széles indulása a tér felé, a tengelyben álló templom, a tágas tér, melyet századfordulós házak kerítenek, köztük Budapest legjobb gimnáziumával ma sem arra predesztinálná a területet, hogy csak az járjon arrafelé, akinek feltétlenül muszáj. A Budapesten nem gyakori monumentális art deco épület pedig önmagában is megért egy sétát, még hanyatló állapotában is.

A tervezője, ifjabb Ray Rezső, azaz Ray Rezső Vilmos nem idegenkedett a korszak építészeti újdonságaitól. Ebben vélhetően szerepet játszott, hogy építész apja – Ray Rezső Lajos, akinek számos épülete áll a fővárosban – Svájcból települt át Magyarországra. Az ifjabb Ray Zielinski Szilárddal közösen előszeretettel alkalmazta az új anyagokat, elsősorban a vasbetont: kettejük munkája a margitszigeti víztorony, a balatonföldvári Kaszinó és Balaton Klub, illetve a József Telefonközpont is – a maga nemében mindegyik úttörő alkotás. A József Telefonközpont volt az első nagyszabású, állami finanszírozású vasbeton-építkezés a fővárosban. Ray állandó megbízója volt a Törley család, legismertebb munkái a Törley kastély és Mauzóleum, de Balatonföldváron és Pest belvárosában is tervezett lakóházat számukra. Érdekes munkája még a Bajza utcai iskola, ahol szintén a szecessziós dekorativitás keveredik a modern ízlésre jellemző nagy, sima falfelületekkel és az amerikai felhőkarolókra jellemző art deco nagyvonalúsággal. A Törley Mauzóleum pedig tömegformálásával azt a keleties monumen-

A spanyol belsőépítészek elegáns minimál belsőt terveztek a klasszikus terekbe

A földszinten a födém kibontásával dupla belmagasságú kávézót sikerült kialakítani, amely méltó az épület nagyvonalú eleganciájához

Tervezés: 2016–2018

Építés: 2019–2022

Nettó építési terület: : 13 000 m²

Generáltervezés:

KIMA STUDIO KFT.

Felelős építész tervező: DRASKÓCZY GERGELY

- KOZMO HOTEL ÉS TÁRSASHÁZI

LAKÁSOK „AA” SZÁRNY, MÉSZÁROS GABRIELLA

- TÁRSASHÁZI LAKÁSOK „AB” SZÁRNY

Építész társtervező: BERECZKI SÁNDOR, SZAKOLCZAI ALIDA, NÉMETH TAMÁS, MESTER ISTVÁN

Építész munkatárs:

FÖLDESI TÍMEA, SZŰCSNÉ V. BABETT, KARÁNYI ÁGNES, SZALAI BALÁZS, LÁSZLÓFI KÁROLY, KOHLBERGER DÁNIEL, SOLTÉSZ BENCE, PALOTAI BARBARA, SCHMUTZER ÁRON, OTRUBA GÁBOR, GABARA-BUDAI KRISZTINA Belsőépítészet: GCA ARCHITECTS, ANDREA NAVARRO, DANIELA BAEZA

Építéstörténeti tudományos dokumentáció: CSOMORTÁNY LEVENTE, GÖMÖRY JUDIT, ROZMANN VIKTOR

Festőrestaurátor: BAKÁCS ANNAMÁRIA

Fa- és fémműves munkák: TÓTH ANDRÁS

Falikarok: DORKA JÓZSEF

A korlát fém része, kandeláber tárgyrestaurátor: PÁHI ATTILA

Kőszobrász-restaurátor: LUDÁNYI GÁBOR

Homlokzat:

KOVÁCS CSABA Műemléki szakügyintéző, műemlékvédelmi szakmérnök:

KÁNTOR ANITA KATALIN, KOVÁCS BORBÁLA (Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály)

Építészet: VÉKONY TAMÁS |

BAYER CONSTRUCT

Szerző: VAKLI TÜNDE

Építészeti fotó: BATÁR ZSOLT

Műemlékvédelmi szempontból külön pozitívumként emelhető ki, hogy a ház belső udvarát nem építették be. A növényzettel borított udvar a szomszédos helyén új tetőtéri beépítés készült, ezen a szinten kaptak helyet a tetőteraszos penthouse lakások. A mozgatható lamellás tetőszerkezet révén a szakemberek olyan egyedi tervezői megoldást alkalmaztak, amely egyszerre biztosít egységes felülnézeti képet a műemléki palotának, ugyanakkor a tetőtéri ingatlanoknál is praktikus elemként szolgál.

Liszt Ferenc tér lugasos hangulatát idézi fel.

Az átadás előtti utolsó simítások zajlanak az aprólékos restaurálási folyamaton és modernizáláson átesett Karsai-palotán. Meglehetősen romos állapota miatt az Andrássy út 47. szám alatt található eklektikus, neoreneszánsz stílusú épület hosszú évek óta rontotta a világörökségi városképet, így igencsak időszerűvé vált egy teljeskörű felújítás. A komplex ingatlanfejlesztési projekt a Bayer Property Zrt. és a BBID Kft. közös beruházásában valósult meg, a kivitelezést a Bayer Construct Zrt. végezte.

Az Andrássy út és történelmi környezete kétségtelenül Budapest egyik legismertebb, legimpozánsabb városépítészeti együttesét képezi, ami immár több mint 20 éve, 2002-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára. A magyarországi historizáló építészet remekművei között számon tartott, állandóan nyüzsgő sugárúton az elmúlt években sorra újulnak meg az izgalmas múltú, többemeletes bérpaloták. Ennek egyik legfrissebb példája az A47 néven újjászületett Karsai-palota. Az országos egyedi védettség alatt álló műemléki lakóépületben 4700 négyzetméternyi hasznos alapterületen 13 db prémium kategóriás lakóingatlan, 2 db kereskedelmi egység és 1 db vendéglátóhely került kialakításra. Az 1878 és 1880 között emelt lakóházat Karpelesz (később Karsai) Ignác, a Pesti Viktória Gőzmalom igazgatója megbízásából Freund Vilmos és Quittner Zsigmond tervei alapján építették. Az egykor impozáns palota állapota az idők során jelentősen lepusztult és a kétezres évekre egy düledező, koromtól feketéllő bérházzá silányult. Sőt már nem csak esztétikai, de biztonsági problémák is jócskán akadtak: az épület évek óta rontotta az utcaképet az omlásveszély miatt készült állványozásával. Történt mindez annak ellenére, hogy még az Andrássy úti palotákhoz képest is kiváló helyen áll: Budapest egyik legnépszerűbb találkozóhelye, a kellemes hangulatú Liszt Ferenc tér sarkán, pár lépésre az Oktogontól. Az enyészet évei után az A47-beruházás remek lehetőséget teremtett arra, hogy a Karsai-palota újra eredeti formájában, szépségében tündökölhessen.

Aberuházó víziója a teljes körű felújítás volt, amelynek során a klasszikus és modern megjelenés ötvözeteként a régi találko zik az újjal. Ennek megfelelően az épület korábbi karakterének megőrzése mellett a jelenkor igényeinek megfelelő, különleges kényelmi funkciókkal bíró lakóingatlanokat alakítottak ki. A tervezési folyamat 2018-ban kezdődött, és az azóta eltelt idő alatt építészeti kihívások sokaságát kellett megoldani az aprólékos hatósági előírások messzemenő figyelembevételével. A világörökségi helyszín, a számos egyedi, különlegesen igényes kialakítású tér megkövetelte értékvédelmi tervdokumentáció lett végül a felújítás egyik legfontosabb sorvezetője. Az épület struktúrája, tömege teljes egészében megmaradt, hiszen részleteiben és egészében is kiemelkedően reprezentálja kora alapvető építészeti világát. Az értékmentő és értékteremtő munka során az egyik legnagyobb kihívást a műemléki homlokzat megtisztítása, helyreállítása jelentette. A felújítás előtti állapotában a homlokzat kiterjedt felületen intenzív mállásnak indult, a díszítőelemek hiányosak, töredezettek voltak. A nagy járműforgalomból adódó légszennyezés miatt az eredeti lágy, bézs tónus feketésre változott, erősen elszíneződött.

Afelújítás további fókuszpontjait egyértelműen a korabeli belső épületrészletek jelentették. A védett építészeti értékeket – mint a ház díszes kapualját, főlépcsőházát és a lépcsőkorlátokat – megőrizték és archív dokumentumok alapján restaurálták. A minőségi végeredmény érdekében terület-specifikusan választottak restaurátorokat. Így az egyes részletekkel – fa, fém, díszítőfestés, kő, gipsz, terrazzo – más-más szakember foglalkozott. A különböző szakágak összehangolása nem volt egyszerű feladat ugyan, a végeredmény szempontjából azonban mindenképpen megérte.

Akorhűen restaurált közösségi terekből nyílnak az exkluzív kialakítású lakások, amelyek belsőépítészeti terveit a hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt elismert LIMA Design Kft., illetve három ingatlan esetében egy francia tervezőpáros készítette. A belső tereknél is központi szerepet töltött be a szigorú előírások figyelembevétele, így a villák tervezésére is szakosodott LIMA stúdió a műemléki minősítésnek megfelelően alakította ki a prémium minőségű lakásokat. Sok-sok érték maradt meg – ajtók, stukkók, álmennyezetek, padlóburkolatok – az épületben, melyeket (részben a műemlékvédelmi elvárások miatt, részben viszont saját döntés alapján) szerettek volna megőrizni. A koncepció fő irányvonala ezeknek az értékeknek a helyreállítása, a nagypolgári elemek és hangulat megőrzése volt, amit letisztult designnal emeltek ki. Minthogy ezeket a lakásokat teljesen bútorozottan, vagy a home styling csomagot igénybe véve akár dekorációkkal kiegészítve értékesítik, meg kellett találni azokat a designirányokat, amiket ezek a luxusingatlanok megkövetelnek. Ugyanakkor nem titkolt célként fogalmazódott meg az is, hogy ne szerkezetkész, hanem kompakt lakásokat, tehát tulajdonképpen egy kész terméket kapjanak a tulajdonosok. Ezzel a jól átgondolt lépéssel az újabb felújításokat, bonyolult engedélyeztetési folyamatokat is igyekeztek kiküszöbölni.

Az anyaghasználat miatt viszonylag tömörnek látszó épület nagy üvegfelülettel nyílik meg a kert felé, elmosva a határt kint és bent között, közvetlen kapcsolatot teremtve a természeti környezettel

Külön fejtörést okozott, hogyan lehetne a gondosan megtisztított felületet hosszú távon is sikeresen kezelni. A konzerválást végül egy speciális impregnálás segítségével érték el, mérsékelve ezáltal az ismételt feketedési folyamatot. Az eredeti színvilág helyreállítása mellett azt is kiemelten fontosnak tartották, hogy a homlokzati beavatkozások, javítások ellenére a felületek természetessége, rusztikussága megmaradjon. A másik nagy volumenű feladatot a tetőszerkezet kidolgozása és engedélyeztetése jelentette. A régi tetőszerkezetet elbontották,

Az Oktogon mellett újjászülető több mint 140 éves palota kapcsán mindenekelőtt talán azt érdemes kiemelni, hogy az egész felújítás alatt a műemlékvédelemmel és a szakágakkal szorosan együttműködve zajlott a tervezés és a kivitelezés, aminek eredményeképpen egy valóban minőségi projekt valósulhatott meg. Az A47 névre keresztelt épület, melynek minden részletében a klasszikus nagypolgári elegancia és a modern elemek finom összhangja köszön vissza, kívül-belül ismét teljes pompájában, világörökségi helyszínhez méltó formában tündökölhet.

Új fejezet az Andrássy úti palota életében: az A47 névre keresztelt épület kívül-belül ismét teljes pompájában, világörökségi helyszínhez méltó formában tündökölhet

Tervezés: 2019–2020

Építés: 2020–2022

Nettó építési terület: 4600 m²

—

Generáltervezés:

BAYER CONSTRUCT

Vezető tervező:

VÉKONY TAMÁS

Építészmunkatársak:

NYÉKI GÁBOR, TRIKKAL ADRIENN

Belsőépítészet:

HAJDÚ BIANKA | LIMA DESIGN KFT.

Műemlékvédelem:

GERÉNYI VIKTOR

—

Faanyagvédelem:

NYÁRY PÉTER

Restaurátori munkák:

SZABÓ NORBERT GYÖRGY

Fa restaurátor:

ZÁGONI PÉTER, KÓBOR ZSOLT

Díszítőfestés restaurátor:

HERLING ZSUZSANNA

Fém restaurátor:

LEHOCZKY TIVADAR

Kő, gipsz és terrazzo restaurátor:

KOVÁCS ATTILA (kő restaurátor)

BECKER PÉTER (gipsz restaurátor)

Tájépítészet: DRAGÁN PETRA

—

Beruházó: BAYER PROPERTY