ÁTVÁLTOZÁSAI

Építészet: POTZNER FERENC | KÖZTI ZRT.

Szerző: PAPP GÉZA

Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS

A Nemzeti Hauszmann Program keretében 2020-2021-ben új terület vált látogathatóvá a budai Várnegyedben: a palota krisztinavárosi szárnyától északra, a Hunyadi udvartól nyugatra, egy mélyebben fekvő teraszon, a Csikós udvaron elkészült az eredetileg 1902-ben átadott Lovarda és az 1903ra elkészült Főőrség újraépítése, valamint a teraszok közötti járást lehetővé tevő Stöckl lépcső újjáépítése. A várhegy nyugati oldaláról – a Palota útról a palota szintjéig – kialakított akadálymentes közlekedési tengely részeként új liftek épültek.

[A Főőrségről és a Lovardáról lásd még lapunk 118-119. oldalait– a szerk.] fokos előrelépő szakasszal indul, kétoldalt törpekorláttal. Felette félköríves boltívvel épített forduló épült pillérrel, amely felett egy újabb, toszkán fejezetű oszloppal kialakított pihenő. Ezekben a mennyezetről függesztett kovácsoltvas lámpatestek adnak fényt.

A Hauszmann rámpa

A munka folytatásában a Csikós udvarból a Hunyadi udvar felé felvezető rámpa megépítése, majd a Karakas pasa tornyának helyreállítása is befejeződött. Ezzel a Palotanegyed nyugati teraszán egy komplex rendezvényterület készült el. A királyi palota Hauszmann-féle bővítésével a napjainkban az Országos Széchényi Könyvtár által lakott nyugati szárny kettévágta a nyugati erődrendszer területét, az ún. lőréses várfalat: dél felől az Újvilág-kertre, észak felől a Csikós udvarra. Az 1945-ös ostrom pusztítása után új koncepció szerint állították helyre a Várnegyed déli felét, a Palota-negyedet: Hauszmann és Ybl építkezéseivel szemben a középkori erődrendszer bemutatása vált kizárólagossá, így a Lovardát 1950-ben, a Főőrséget és a Stöckl lépcsőt pedig 1971-ben elbontották. A mostani újjáépítést megelőzően az OSZK autóparkolójaként igencsak alulhasznosított volt a terület, amelyet mára új mélygarázs váltott ki a felszín alatt.

Tabáni liftpavilon

Fontos eleme a Budavári Palotanegyed – és benne a Csikós udvar – Krisztinaváros felőli gyalogosforgalmában a nyugat felőli akadálymentes gyalogostengely, amely két elemből áll, a Tabáni liftpavilonból és a nyugati palotaszárny északi átjárójából induló liftekből. A Tabáni pavilon a Dózsa György tér felett, a krisztinavárosi palotaszárnyhoz csatlakozó Ybl-támfal visszahúzott egyenes szakaszán indul. A támfal és a mögöte lévő Anjou-kori várfal között két 33 személyes gyorslift viszi a látogatókat a Csikós udvarra, ahol két tükröződő üvegkubusként jelennek meg a liftházak. Közvetlenül a térszín alatt egy nagy befogadóképességű raktár szolgálja a rendezvények alatti érzékenyebb technika tárolását. Az érkezéssel szemben, a Stöckl lépcsőn érhető el a királyi palota szintje. A lépcsőtől délre lévő átjáróban újabb két lift – színes üvegtestekként megjelenve – visz a nyugati palotaszárny északi szárnyába. A liftek pozíciója figyelembe veszi a szárny eredeti térstruktúráját, abba illeszkedik.

A Tabáni pavilon építészeti megjelenésében az előregyártott fémbetétekkel díszített színes betonelemek dominálnak. A liftre várakozó feltekintve az Anjou-kori várfal megvilágított konzervált látványának részese.

A Stöckl lépcső

A Stöckl lépcső a nevét a Hauszmann által elbontatott hivatali épületről, a Stöckl-Gebäudéról kapta, amely a Főőrség helyén állt. Délről a Főőrséghez illesztett, a középkori felső, ún. támpilléres várfalra támaszkodó – így azt eltakaró – lépcsőt neoreneszánsz stílusban tervezte meg Hauszmann Alajos. Az 1896-ban megnyitott lépcső a háborús sérülésekből ugyan helyreállítható lett volna, csakhogy az időközben kialakított koncepció feleslegessé tette: nem volt mit megközelíteni rajta keresztül a Csikós udvarban. „A Csikós-udvarból a felette álló ún. Hunyadi-udvarba felvezető kocsiút helyreállítását nem javasoltuk, nehogy a várfal gótikus támpillérrendszerét megcsonkítsuk” –írta Gerő László 1980-ban. Akkor tehát a középkori várfalak bemutathatósága kapott elsőbbséget. Az újbóli felépítés során kb. 120 köbméternyi süttői mészkőből faragták ki a jókora kőtömböket. Az armírozott sarkok rusztikus faragása mellett hasonló méretű kváderkövek adják a lépcsőfeljáró díszes elemeinek hátterét. Alulról egy néhány lépcső-

A Lovardától keletre, a Főőrség épületétől északra, a lőréses várfal mentén az egykori rámpát is újjáépítették. Eredetileg ez arra a célra épült, hogy lovakkal is járható összeköttetést teremtsenek a fenti, régi istálló, a lenti Lovarda és az újabb istálló között. A Lovarda alatti várfal rész elé Ybl Miklós egy támfalat tervezett, amely egyben rámpaként is szolgált, a Palota út felől biztosítva feljárást a Lovarda előtti térre. Ennek érdekében 1884-ben elbontották a középkor egyik fontos emlékét, Karakas pasa tornyát – a bontás előtt felmérési rajzokon és fotókon örökítve meg azt. A jelenkori újjáépítéskor klinkertéglával burkolták a mintegy 300 méter hosszan futó rámpát. A Főőrség épülete mellett indul, majd egy hajtűkanyarral a Lovarda mellett elnyúló szélesebb udvarra érkezik. Csikós udvari falán a haderőnemeket ábrázoló négy nagy reliefet is láthatunk. Ezek eredeti példányai a BTM raktáraiból kerültek elő erősen sérült állapotban, és egykor a barokk főőrségi épületet díszítették, amely a palota krisztinavárosi szárnya helyén állt. A műalkotásokat Hauszmann mentette meg azzal, hogy a rámpa falába építette. Az egyik dombormű eredetijét a BTM megújult kiállításán lehet megtekinteni.

A rámpa feljárója alatt létrejött terekben műhelyeket és tárolóhelyiségeket alakítottak ki Hauszmann idejében, és a mostani rekonstrukció során is kihasználták az így létrejött tereket, többek között a rendezvényterület számára kialakított mosdók is itt kaptak helyet.

A 2021-ben átadott rámpa újraépítése ugyanúgy szakmai vitákat váltott ki, mint az eredeti megépítése. Ennek oka részben az, hogy így a középkori várfal bemutatása egy hosszabb szakaszon lehetetlenült el, akár az eredeti, akár a mostani rámpát tekintve, részben pedig az, hogy ha liftek és lépcső is rendelkezésre áll, akkor szükség van-e még pluszban egy rámpára is az alsó és a fenti szint összekötésére. A kérdés újra és újra felmerül és vitákat vált ki: melyik korszakot, melyik réteget tekintsük előrébb valónak. Zsigmond kora vagy Hauszmann kora legyen a fontosabb? A jelenlegi rekonstrukció az utóbbi mellett teszi le a garast – bár Karakas pasa tornya kivételt jelent ez alól. Az alsó, Ybl-féle rámpa teljes helyreállítása elmaradt, bár a támfalat felújították. A rámpa szintjén, a Lovarda nyugati oldalában, északra, egy keskenyedő gyalogsétányon keresztül érhetünk el egy kis, török mintázatú szökőkúttal díszített udvarig. Az udvar –járatos elnevezése Török-kert – végét a Karakas pasa tornya zárja, amelybe lépve feljuthatunk a Csikós udvar szintjére. A sétány elkeskenyedése azt is elárulja, hogy a Lovarda nem pontosan az eredeti szögében áll: a Lovarda alatt részben ugyanis a mélygarázs húzódik, amely meghatározta az újjáépítés koordinátáit.

Karakas pasa tornya

A torony a nyugati erődrendszer ún. lőréses várfala és a kelet-nyugati kortinafal találkozásánál áll. Középkori alapra építtette Karakas Mehmed budai pasa 1618 és 1621 között. A torony jelentőségét emeli, hogy a török alig építkezett a Várnegyedben. Eredetileg a kör alaprajzra tizenkétszögű, kétszintes ágyútorony épült. 1884-ben az Ybl-féle rámpa építése kapcsán bontották el a középkor e fontos emlékét. A bontás előtt egy részletes felmérési rajzot készíttettek, és fotók is maradtak fenn róla. A hatvanas évek elejére újjáépítették, ezzel értelemszerűen megszüntetve az Ybl-féle rámpán keresztüli feljutást. Az újjáépítés nem véletlenül váltotta ki a kortársak kritikáját: a felső szintet körbefutó ablaksorral látták el, amitől inkább „szocreál” összképe lett a helyreállított toronynak, erősen csorbítva annak hitelességét. 1997-ben – a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság irodái számára történő átépítéskor – tetővel fedték le. A mostani helyreállítás kétszintes kialakítású. A felső a Csikós udvar szintjén lévő bejárat. Innét lépcsőn közelíthető meg az alsó szint, amely átjárható. Déli irányban kijárattal a Török-kerti fogyasztó teraszra, észak felé a Palota úti gyalogoslépcsőhöz csatlakozva. Az épület elemeiben kíván reflektálni a történeti hagyományra: szamárhátíves random ablakaival, színes padlócsempéivel idézve az eredeti építményt. Mindkét