MINDEN KÖZÖSSÉGNEK VANNAK ÉRTÉKEI

MINDEN KÖZÖSSÉGNEK VANNAK ÉRTÉKEI AZ ÉRTÉKGYŰJTŐ MOZGALOM KEZDETE

VESZPRÉM, 2014

Szerkesztette: dr. Horváth Zsolt A könyv megvalósításában közreműködött: Kobán Eszter, Varsányi Bernadett A IV. fejezet kialakításában köszönjük Gyaraky Zoltán segítségét.

Kiadó:

Éltető Balaton-felvidékért Egyesület 8330 Sümeg, Váralja u. 6.

ISBN 978-963-12-1536-6 A kiadvány létrejöttének támogatói:

Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány Pannon Értékteremtők és Hagyományőrzők Közössége Egyesület Pannon Értékmentő és Média Szolgáltató Kft. Készítette: Valczer Z+J Kft., Várpalota • Felelős vezető: Valczer Zita Print Invest Magyarország-H Zrt., 9027 Győr, Almafa u. 13. • Felelős vezető: Ványik László

A kiadvány a

Földművelésügyi Minisztérium és a

Hungarikum Bizottság támogatásával jött létre

BEVEZETŐ Ennek a könyvnek a létrejöttét egy fontos állomásnak tartom. 2008-ban a hungarikummozgalom újkori története kezdődött el. Akkor és ott szinte senki sem tudhatta, hogy mi lesz belőle, talán csak az volt biztos, hogy előbb vagy utóbb egy újfajta jogi szabályozás születik.

A törvény létrejött, de ez a mozzanat „csak” mindennek a kezdete volt. Emberek, közösségek, önkormányzatok, civil szervezetek kapcsolódtak a jogszabály adta lehetőségekhez. A munka és a tanulás elkezdődött. Bátran állíthatom, ez a tanulási folyamat azóta is tart, minden szereplő együtt keresi és kutatja a helyes utat, a jó gyakorlatokat, a közös értelmezéseket.

Ebből a szempontból ennek a könyvnek egy része is csak egyfajta értelmezése a hungarikummozgalom további építésének. A törvény fogalmi magyarázatai, a helyi értéktár kiépítésének gyakorlati megközelítése minden esetben szubjektív elemeket tartalmaz. Személyes meglátásaim, néhány közeli munkatársammal vívott „gondolatcsaták” eredményei és annak a közel két éven át tartó konzultációsorozatnak a tapasztalatai, amely során részt vehettem helyi és megyei értéktárak létrejöttének elindításában.

A kiadvány másik része dokumentumok gyűjteménye. Olyan történeti tényeket is szerettem volna egy helyen láttatni, melyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz.

Parlamenti felszólalások, a törvényhez kapcsolódó dokumentumok, olyan elemzések, melyek megismerése hozzájárulhat a mozgalom hatékony folytatásához.

Hat év telt el az első országgyűlési határozat meghozatala óta. Meglátásom szerint a hungarikummozgalom kialakításának első fejezete lezárult. 2015-ben az új minisztériumi struktúra, az új pályázati rendszer, a jogi szabályozás készülő felülvizsgálata, egy stratégia előkészítése mind azt mutatja, hogy további lendületet kap a magyar nemzeti értékek gyűjtése, dokumentálása és átörökítése a Kárpát-medencében.

Ezt a gyűjteményt azoknak ajánlom, akik szeretnék megismerni a nemzeti értékek védelméről és hungarikumokról szóló törvény kialakításának folyamatát, szeretnének részesei lenni az értéktárak létrehozásának és szeretnének választ kapni a felmerülő kérdéseik egy részére. Ajánlom azoknak is, akik az elmúlt években a munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a települések egy része mára már tényleg elhitte a közösségek és a bennük rejlő értékek kapcsolatát. dr. Horváth Zsolt kuratóriumi elnök, Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány

5

KĂŠkszalag vitorlĂĄsverseny a Balatonon

I.

FEJEZET

ÍGY KEZDŐDÖTT

ÍGY KEZDŐDÖTT A HUNGARIKUMMOZGALOM KIÉPÍTÉSE Nincs egységes álláspont arról, hogy mikortól kell számítani a hungarikummozgalom kiépítésének kezdetét Magyarországon. A vitát nem lehet és talán nem is érdemes eldönteni. Én magam az „újkori” kezdetet szeretném bemutatni, azt az időszakot, amikor a hosszas előkészületek után konkrétan szóba került a jogi szabályozás, a jogi védelem, az értékek gyűjtése és annak intézményesítése.

Hagyományok, Ízek, Régiók program Az újkor kézzel fogható előkészületei a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz köthetők, valamint ahhoz a programhoz, amely a Hagyományok, Ízek, Régiók elnevezést kapta. Ezt a programot 1998-ban a Vidékfejlesztési Minisztérium jogelődje az Európai Unió Euroterroirs (Európa Vidékei) kezdeményezéséhez csatlakozva indította el. A HÍR program célkitűzése, hogy létrehozza Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeinek gyűjteményét és előmozdítsa gazdasági hasznosításukat. A gyűjtemény összeállítása az első lépés volt afelé, hogy a hagyományos termékek az utókor számára is fennmaradhassanak. A HÍR gyűjteményben szereplő termékek jól reprezentálják az egyes régiók hagyományos termékeit és élelmiszereit, azonban a gyűjtemény még nem teljes.

A termékek leírásával nem fog feledésbe merülni a termékek neve és azok leírható tulajdonságai. A termékek ízét, illatát azonban csak úgy őrizhetjük meg, ha a leírásoknak megfelelően elkészítjük ezeket a termékeket és elérhetővé válnak a fogyasztók számára. A HÍR gyűjtemény aktualizálását, illetve bővítését célzó hasznosítási program 2008-ban indult el. A Vidékfejlesztési Minisztérium 2009-ben írta ki első alkalommal a HÍR védjegy használatára vonatkozó pályázatát, amellyel kettős célt tűzött ki maga elé:  Egyrészt a HÍR gyűjteményben szereplő termékek előállítóinak szakmai segítséget kíván adni termékeik ismertségének növeléséhez, piaci lehetőségeik bővítéséhez. A HÍR védjegy használatára kiírt pályázatok nyertesei jogosulttá válnak arra, hogy termékeiken és marketingkiadványaikon feltüntessék a HÍR védjegyet.

9

 Másrészt fontos cél a Hagyományok, Ízek, Régiók gyűjtemény hasznosításának és bővítési lehetőségének megteremtése.

A HÍR program minisztériumi szintű koordinátora az élelmiszer-feldolgozási főosztály volt. Ebben a programban volt látható első alkalommal a nemzeti értékek védelméről és hungarikumokról szóló törvény célkitűzéseinek jelentős része: a gyűjtés, a regisztrálás, a megjelenítés abból a célból, hogy egy következő generáció számára is megismerhetők maradjanak ezek az értékek.

Országgyűlési határozat a hungarikumok védelméről Ez, a Magyar Országgyűlés által elfogadott határozat adta meg a legnagyobb lökést a később létrejövő törvény megalkotásához. Ellenzéki képviselőként Simicskó István és Medgyasszay László nyújtották be a parlament elé a szövegtervezetet. Simicskó István parlamenti felszólalásában utal is arra, hogy nem véletlenül került a Tisztelt Ház elé a dokumentum, és talán az sem véletlen, hogy a képviselők nagy többséggel támogatták a határozat elfogadását.

Az biztos, hogy nem csupán azért vált fontossá ez a határozat, mert a parlament elfogadta. Ezt követően indult el a hungarikummozgalom társadalmasítása. Ekkor szervezte meg Lezsák Sándor a Bács-Kiskun megyei értékgyűjtést, mely sokunk szá10

mára mintát jelentett a későbbiek során. Ezután hirdettük több képviselőtársammal együtt nyíltan, hogy lesz olyan törvény Magyarországon, amely a nemzeti értékek védelméről szól majd. Lezsák Sándor biztatására ekkor indítottam útjára én is azt a Veszprém megyei minikonferencia-sorozatot, amely sokat segített később a törvényalkotás során is.

A történeti hűség kedvéért lássuk, hogy mi szerepelt szó szerint a határozati javaslatban:

77/2008. (VI. 13.) OGY határozat a hungarikumok védelméről A magyar nép méltán lehet büszke a Kárpát-medence egészéhez vagy egy-egy tájegységéhez kötődő, több száz éves történelmi múlttal rendelkező hagyományaira, szokásaira, kultúrájára. A Kárpát-medence magyarlakta vidékein számtalan érték halmozódott fel, melyek szellemi vagy éppen élelmiszer-ipari termékként – mind ez ideig – túlélték a változó világ nehézségeit.

Ezen értékek – melyek egyedien és egyedülállóan magyar különlegességek, azaz hungarikumok – számbavétele a mai felgyorsult, globalizálódó életünkben különösen fontossá váltak. A hungarikumnak földrajzi, történelmi, nyelvi, néprajzi arculata van. A hungarikumok olyan sajátos magyar termékek, melyeknek tulajdonságai között lényeges és kiemelkedő a magyar nemzeti jelleg, és amelyek természeti adottságainkkal, őshonos fajtáinkkal, termelési-tenyésztési hagyományainkkal összefüggésben sajátosan magyar ismérvekkel rendelkeznek.

A hungarikumok magyarságra jellemző mivoltukkal, különlegességükkel, minőségükkel jelentősen öregbítik hírnevünket, növelhetik megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon. Mindezen szempontok figyelembevételével, annak érdekében, hogy nemzeti kultúránk értékeit, eredményeit megőrizzük, a Magyar Országgyűlés: 1. kinyilvánítja, hogy a hungarikumok megőrzendő, egyedülálló nemzeti értéket képviselnek; 2. felkéri a kormányt, hogy a tudomány, a kormányszervek, a regionális és vidékfejlesztési intézményrendszer ágazati érdekképviseletek és szakirányú civil szervezetek bevonásával dolgozza ki a hungarikumok rendszerezését, valamint megőrzésének és hasznosításának lehetőségeit; 3. felkéri a kormányt, hogy vizsgálja meg a hungarikumok körébe tartozó, Hagyományok, Ízek, Régiók program keretében létrejött, a hagyományos mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket tartalmazó gyűjtemény bővítésének és hasznosításának, valamint a határon túli magyarlakta területeken való gyűjtőmunkához szakmai segítség nyújtásának lehetőségét; 4. felkéri a kormányt, hogy ösztönözze az agrártermékek eredetmegjelölései és földrajzi jelzései közösségi oltalmának megszerzését, valamint a hagyományos különleges tulajdonságú termékek közösségi elismerését; 11

5. a fentiekről, valamint a hungarikumok fenntarthatóságáról és hasznosíthatóságáról a kormány kétévente adjon tájékoztatást az Országgyűlésnek, első alkalommal 2009. december 31-ig.

122/2008. (XI. 28.) OGY határozat a hízott kacsából és libából előállított termékek védelméről Az Országgyűlés a hungarikumok védelméről szóló 77/2008. (VI. 13.) OGY határozatban kinyilvánította, hogy a hungarikumok megőrzendő, egyedülálló nemzeti értéket képviselnek, tekintettel arra, hogy a hungarikumok magyarságra jellemző mivoltukkal, különlegességükkel, minőségükkel jelentősen öregbítik hírnevünket, növelhetik megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon.

Ezért az Országgyűlés: 1. felkéri az Állatvédelmi Tanácsadó Testületet, hogy foglaljon állást a hízott kacsa- és libatermelés magyarországi gyakorlatának állatvédelmi és állatjóléti vonatkozásairól, arról, hogy e tevékenység kimeríti-e az állatkínzás fogalmát; 2. felkéri a kormányt, hogy dolgozza ki a hízott kacsa- és libamájtermékek egyedi – az Európai Unió vonatkozó, az áruk szabad áramlását biztosító szabályainak megfelelő – kiegészítő jelölésének rendszerét és jogi szabályozását; 3. felkéri a kormányt, hogy a hízott kacsa- és libamájtermékeknek az európai közös piacra, valamint a harmadik államok piacára jutásának elősegítése érdekében támogassa azok promócióját a vonatkozó európai uniós rendeletekkel és az Európai Bizottságnak a mezőgazdasági promócióra vonatkozó állásfoglalásával összhangban; 4. felkéri a kormányt, hogy ösztönözze a magyar kacsamáj és libamáj földrajzi jelzésként való közösségi oltalmának megszerzését az Európai Unióban; 5. felkéri a kormányt, hogy az országgyűlési határozatban deklarált hungarikumokról – ideértve a magyarországi hízott kacsa- és libamájtermelést – nyújtson be törvényjavaslatot az Országgyűlés elé.

Az idő múlásával egyre többen állítják azt, hogy ezt a határozatot is a hungarikummozgalom eredményeként fogadta el a Magyar Országgyűlés. Én ezzel az állásponttal vitatkoznék. Legfeljebb közvetett kapcsolat állhat az indokok mögött. Az tény, hogy a határozat szövege, stílusa, tartalma a korábbi határozattal teljes összhangban van. Az indoka azonban teljesen eltérő. Ha valaki fellapozza ennek az időszaknak a sajtótermékeit, elolvashatja, hogy egy, magát állatvédő szervezetnek mondó alapítvány hecckampánya zajlott akkoriban Magyarország ellen. Annak a lejárató negatív kampánynak semmi köze nem volt az állatvédelemhez, sokkal inkább a libából készült magyar termékeket szerették volna kiszorítani a nyugat-európai piacokról.

Minden érintett azt állítja, milliárdokban mérhető károkat okoztak a magyar gazdaságnak és az érintett hazai vállalkozásoknak.

12

II. FEJEZET

A TÖRVÉNY LÉTREJÖTTE

A tĂşristvĂĄndi vizimalom

BEVEZETŐ A II. FEJEZETHEZ A nemzeti értékek védelméről és hungarikumokról szóló törvény korábban is létrejöhetett volna. Akár már a 2010-es kormányváltás előtt. Ám nem véletlen, hogy 2012 lett végül a megvalósulás dátuma. Egyrészt a korábbi kormányzat jogalkotási és stratégiai célkitűzései között nem szerepelt ilyen. Másrészt egy teljesen új jogi szabályozásról volt szó. Így nem voltak elővehető sémák, új koncepciót kellett kialakítani.

A 2010-es kormányváltás után szinte azonnal napirendre került a jogi szabályozás előkészítése. Két szálon valósult meg mindez: Lezsák Sándornak, a Magyar Országgyűlés alelnökének kezdeményezésére hungarikum munkacsoport jött létre, tagjai között országgyűlési képviselőkkel és külső szakértőkkel. Ugyanakkor eldőlt az is, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium kapja a jogi szabályozás előkészítésének feladatát, tehát itt is elindult a folyamatos konzultáció.

A történeti tényekhez tartozik, hogy már 2011-ben elkészült egy előzetes jogszabálytervezet, de az „csak” belső munkaanyag maradt. Elsősorban a parlamenti munkacsoportnak köszönhetően, hiszen abban a javaslatban számos olyan elképzelés volt, amely nem tükrözte a társadalmi vita során gyűjtött tapasztalatok jelentős részét. Így tovább folytatódott az egyeztetetések sora és ezért lett csupán 2012-ben törvény javaslat.

Ez a fejezet azokat a felszólalásokat tartalmazza, melyek elsősorban szakmai és nem politikai „oldalról” közelítették meg a témát. Az is szempont volt, hogy itt olyan képviselők szólaljanak meg, akik korábban is részt vettek a törvényjavaslat előkészítésében, majd később annak gyakorlati megvalósításában.

A Parlament dunai látképe 15

DR. FAZEKAS SÁNDOR vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Meggyőződésem, hogy nincs abban semmi túlzás, ha azzal kezdem a hungarikumokról, a nemzeti értékekről szóló törvény expozéját, ha utalok arra, hogy az elmúlt másfél évben jó néhány fontos törvényt, alkotmányt, sarkalatos törvényt is volt módja a Háznak megtárgyalni és elfogadni. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy ebbe a kiemelt sorba illeszkedik az előttünk lévő tervezet is.

Nemzetstratégiai szempontból az egyik legfontosabb törvényjavaslat, amelynek a megtárgyalását kezdjük most, és a célok, amelyeket megfogalmazunk, az értékőrzés, valamennyi magyar értékre kiterjedő értékőrzés átfogja 1100 éves történelmünket, a múltat, a jelent és a jövendőt is megalapozza. A magyarságtudat szempontjából, a határon belüli és határon túli magyar közösségek összefogása szempontjából, szellemi, tudományos, kulturális, művészeti és az anyagi kultúra világának a szempontjából is egy rendkívül fontos javaslat áll előttünk.

Biztos vagyok abban, hogy valamennyien tisztában vagyunk a törvény súlyával. Így volt ez a közelmúltban is, hiszen a törvény megalkotására 2008 júniusában kivételesen egységes politikai akarat adott felhatalmazást, az Országgyűlés egyhangúlag megszavazta azt a 77/2008. (VI. 13.), valamint a 122/2008. (V. 28.) számú országgyűlési határozatot, amely az előttünk lévő célkitűzéseket rögzítette.

A kormányprogram, a nemzeti együttműködés programja a hungarikumokkal kapcsolatban leszögezi: „El kell érni, hogy a nemzeti kiutat jelentő hungarikumaink kiemelt védelemben és támogatásban részesüljenek. A hungarikumok megtartása, leltározása és méltó támogatása nemzeti ügy, elsőrendű kormányzati, állami és társadalmi feladat.”

Tisztelt Ház! Meggyőződésem, hogy a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény tervezetének elkészítésével újabb mérföldkőhöz érkezett a magyar jogalkotás az általam már elmondottakon túl is, hiszen a tudományos világ mellett a civil és szakmai szervezetek körében is hosszú évek óta érlelődő igénynek tesz eleget, egy olyan igénynek, amely a lakosság és a gazdasági élet szereplői, a kultúra és a művészet alkotóerői számára is rendkívül fontos. Érlelődött az igény, hogy vegyük számba és rendszerezzük a magyarság szellemi, tárgyi és kulturális örökségét. Így régi adósságot törleszthetünk most, amikor a törvényhozás él ezzel a lehetőséggel, és elképzeléseink szerint egy átfogó jogszabállyal gondoskodunk értékeink védelméről.

Az előttünk lévő tervezet, ahogy említettem, alapos előkészítő munkának köszönhető. Széles körű társadalmi egyeztetés folyt 2010-ben és 2011-ben is, több ezer javas16

lat érkezett társadalmi szervezetektől, civilektől a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz.

Nem volt az elmúlt időszakban olyan lakossági fórum, gazdafórum, ahol ne került volna szóba a hungarikumok ügye. Külön köszönöm Lezsák Sándor alelnök úrnak és Simicskó István képviselő úrnak, államtitkár úrnak azt, hogy már a korábbi időszakban is nagyon sokat tettek ezért a fontos ügyért, és köszönöm valamennyi segítőnek, aki részese volt a korábbi előkészítő munkának. Számítunk rájuk a jövőben is. A Magyar Tudományos Akadémia, a Gazdasági Versenyhivatal, érdekvédelmi szervezetek, különböző állami szervezetek is részt vettek a tervezet előkészítésében. Valamennyien felelősséggel, nagy odafigyeléssel végezték munkájukat.

A jogszabály alapján a magyar nemzeti értékek körébe lesznek sorolhatók a magyarsághoz kapcsolódó tárgyak, a szellemi és kulturális javak, a szokások, a jelképek, a nemzettudatot megtestesítő alkotások. Különféle szakmai szempontok szerint összeállított értéktárak, hazai, uniós és nemzetközi oltalom alatt álló nemzeti javak eddig is léteztek. Egy közös értéktár létrehozása, majd folyamatos bővítése újabb elemekkel Európában is egyedülálló és követhető példa lesz, és mindezt mi itt Magyarországon tudjuk majd megtenni és felmutatni.

Tisztelt Országgyűlés!

Az eddig elmondottakból is következik az, hogy a benyújtott javaslat egy kerettörvény-tervezet, ami azt jelenti, hogy a jövőben további végrehajtási szabályok megalkotására is szükség lesz. A szabályozás meghatározza a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok fogalmát, kijelöli azok felkutatásának, rendszerezésének, népszerűsítésének, megismertetésének és ápolásának főbb kereteit itthon, Európában és a nagyvilágban. Meggyőződésem, hogy nem kell szerénykednünk. Ha már ennyi tehetséges magyar ember született a földre, élt dolgosan, alkotott maradandót és hagyományozott át értékeket szerte a világban, akkor érezzünk magunkban felelősséget az iránt, hogy szellemi, tárgyi és kulturális kincseinket megóvjuk, összegyűjtsük, átörökítsük és tovább gyarapítsuk. Nem kerülhet veszendőbe semmilyen érték, nem mondhatunk le semmilyen olyan értékről, amelyet a magyarság, bármely részén is a Földnek fölhalmozott, amelyet fölmutatott.

A szabályozás felállítja azt a rendszert, amelyen keresztül az összetett és sokrétű feladatok megvalósíthatók. Keretet adunk az önkéntes cselekvési programokhoz.

Meghatározzuk a feladatokat a hazai és határon túli társadalmi és civil szervezetek, valamint a települési és a megyei önkormányzatok, továbbá a hatáskörrel rendelkező minisztériumok számára.

A tervezet kidolgozásakor kiemelt szempontunk volt, hogy egy alulról felfelé építkező rendszert hozzunk létre. Ennek megfelelően minden lehetőség adott a nemzeti értékek átfogó számbavételére. Ahogy említettem, a magyar nemzethez kötődő értékek összegyűjtése nem állhat meg az országhatároknál.

A magyarság páratlan szellemi, tárgyi és kulturális kincsekkel gazdagította a Kárpát-medencét, Európát. Gyakran már elfeledett vagy idehaza kevésbé ismert értékeink is vannak, amelyeket össze kell gyűjtenünk és fölleltároznunk.

Az első körben a legfontosabb a nemzeti értékek hazai és nemzetközi szintű felkutatása, számbavétele. Ebből születik meg a nemzeti értéktár. Ezt követően tudomá17

nyos alapossággal végzett elemzések, vizsgálatok segítenek kiválasztani az értéktárból, hogy mi sorolható a magyarság csúcsteljesítményeinek számító hungarikumok körébe.

A tervezet kidolgozása során fontos törekvésünk volt, hogy valamennyi tudományos, művészeti, kulturális érték bekerülhessen ebbe a körbe. Meggyőződésünk ugyanis, hogy nem szabad a nemzeti értékek és a hungarikumok körét csupán egyik vagy másik szakterületre szűkíteni, a lehető legtágabban kell ezeket az értékeket értelmeznünk.

A rendszer amellett, hogy értékeket ment, közösségformáló erővel is bír, mivel itthon és a határainkon túl is gyűjtőmunkára ösztönzi az embereket, a helyi közösségeket, a civil szerveződéseket. Sőt, ez a gyűjtőmunka már megkezdődött, aktív helyi közösségek, nemzeti elkötelezettségű társadalmi és civil szervezetek vannak, amelyek már régóta gyűjtik ezeket az értékeket. Fontos, hogy ez a struktúra nyitott legyen, bárki által megismerhető legyen, és befogadja azokat, akik csatlakozni szeretnének ehhez a nagy munkához. Így a munka bármely fázisában és bármely szintjén javaslatot lehet tenni kiemelkedő teljesítmények vagy tárgyak nemzeti értékekké, illetve hungarikummá történő nyilvánítására.

Tisztelt Országgyűlés!

Jól tudjuk azt, hogy a hungarikum szót akár pozitív, akár negatív értelemben ma már egyre gyakrabban használjuk, használják. Fontos az, hogy most fog konkrét tartalmat nyerni ez a kifejezés, és miközben a beépülése megkezdődött a köztudatba, így rögzül a törvény által egy olyan erővel ellátva, amely a méltó helyet is megtartja a hungarikum kifejezés és a gondolatkör számára, amit mindez jelent. A tervezet szerint a hungarikum szó olyan értéket jelöl, amely egyedisége, különlegessége és kimagasló minősége révén a magyarság csúcsteljesítményei közé tartozik.

A hungarikumokat belföldön és külföldön egyaránt a magyar kultúra és tudomány eredményeként kell hogy számon tartsák. Idetartoznak azok a védett természeti értékek, illetve mindazok, amelyeket az e törvény végrehajtására kiadandó jogszabályokban meghozottak szerint végzett egyedi értékelés alapján a Hungarikum Bizottság hungarikummá minősít.

Tisztelt Országgyűlés! Röviden szeretném ismertetni nemzeti értékeink rendszerezésének tervezett folyamatát. Ahogy már említettem, a nemzeti értékek azonosítása, összegyűjtése és az adatok rendszerezése egy alulról felfelé építkező nemzeti értékpiramisban történik. A gyűjtés első lépése a helyi közösségek által azonosított nemzeti értékek nyilvántartására a települési önkormányzatok által létrehozott települési értéktárak. A feladatokat rábízhatják a kezelésükben működő múzeumokra, a meglévő közgyűjteményekre, intézményekre is, munkájukban folyamatosan segíthetik őket egyesületek, civil szervezetek is, a magánszemélyek által nyújtott segítségről pedig külön elismeréssel nyilatkozhatunk.

A települési értéktárak az adatokat a szintén önkéntes alapon létrehozható megyei szintre továbbítják, amennyiben ilyen szint nincs, akkor közvetlenül a Hungarikum Bizottsághoz. A megyei önkormányzatok is az összegyűjtött adataikat a Hungarikum Bizottságnak küldik meg. Költségtakarékossági okokból a gyűjtőmunka az önkor18

mányzatok számára választható feladat, de biztosak vagyunk abban, hogy nem jár különösebben nagy költséggel ez a munka. A lezajlott társadalmi vita kedvező visszajelzései alapján bízunk benne, hogy a települési és megyei önkormányzatok többsége élni fog a lehetőséggel, és létrehozza saját területi gyűjteményét, hiszen meggyőződésem, hogy Magyarországon minden település rendelkezik egyedi értékekkel, olyan értékekkel, amelyek védelemre érdemesek. Minisztériumunk és a többi tárca is áttekinti és rendszerezi az irányításuk alatt működő intézmények vagy a kezelésükben lévő gyűjtemények adatait. Ezekből létrehozzák a saját, úgynevezett ágazati értéktáraikat, amelyek adatait megküldik a HungarikumBizottságnak.

Az európai uniós oltalommal rendelkező, valamint a nemzetközi elismerésben részesített nemzeti értékek külön vizsgálat nélkül hungarikumok lesznek a törvény erejénél fogva, ugyanakkor a nemzeti értékké vagy hungarikummá történő minősítés nem érinti a szóban forgó értékek egyéb jogszabályok alapján fennálló védettségét.

Törvényileg biztosított átjárhatóság van az egyes rendszerek között, tehát itt van egy átjárhatóság, így a korábbi oltalmi formák nem olvadnak be, hanem szerves részét fogják képezni a nemzeti értéktárnak, tehát kiegészítik egymást.

A Hungarikum Bizottság a nemzeti értéktárba felvett gyűjteményből külső vagy saját kezdeményezésére választja ki a hungarikumként is azonosíthatóakat, meghatározhatóakat. Fontos, hogy a kétszintű értéknyilvántartás bevezetésében valóban csak azokat a nemzeti értékeket azonosítsuk hungarikumként, amelyek kiemelkedő tulajdonságaik, elterjedésük, ismertségük, egyediségük révén arra méltóak.

A 13 fősre tervezett Hungarikum Bizottság lesz a rendszer csúcsán álló, valamenynyi érintett terület képviseletének bevonásával létrehozott független testület, amely neves szakértőkből áll. A Hungarikum Bizottság döntéseinek szakmai megalapozása és az egyes szakterületek hatékony képviselete érdekében a bizottság alatt hungarikum szakbizottságok működnek. Az ágazati szakbizottságok munkájában különösen az adott területen működő államigazgatási szervek, hatóságok, tudományos testületek, oktatási intézmények, gazdasági és szakmai kamarák, valamint a szakmai szervezetek képviselői kapnak helyet.

A Hungarikum Bizottság a nemzeti értéktár és a hungarikumok gyűjteményének meghatározásán kívül számos más kapcsolódó tevékenységet is ellát, illetve felügyel.

Ezek közé tartozik, hogy javaslatot tesz a kormánynak a hungarikumok fenntarthatóságára és hasznosíthatóságára vonatkozóan, pályázatokat ír ki a hungarikumok megőrzésére, fenntartására, fejlesztésére, megismertetésére, védelmére, a termékek hazai és nemzetközi piaci bevezetésére, kezdeményezi a magyar nemzeti értékek megismertetését az iskolai oktatásban, erősítve a nemzeti öntudatot, és emellett magyar és angol nyelvű internetes honlapot működtet a nemzeti értéktár és a hungarikumgyűjtemény bemutatására.

Tisztelt Országgyűlés! A szabályozás egyik irányvonala a magyar nemzeti értékek és hungarikumok azonosítására, rendszerezésére és nyilvántartásba vételére vonatkozik. A másik irányvonal a hungarikumként azonosított termékek és szolgáltatások tanúsító védjegy létrehozásával és működtetésével is biztosított védelme, illetve széles körű megismertetése. E termékek előállítása megújulási lehetőséget biztosít a kézműves kis- és középvállalkozások, hagyományőrzők számára, ugyanakkor új vállalko19

zások beindítását is előmozdíthatja, és az ipari vállalkozások szintén felismerhetik bennük azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyek javítják életképességüket, versenyképességüket, és egyúttal munkahelyeket is teremthetnek.

Tisztelt Országgyűlés! Bízunk abban, hogy a tervezet, amely tisztázza a hungarikum fogalmát, stabil hátteret biztosít nemzeti kincseink rendszerezéséhez, védelméhez, áthagyományozásához és gyarapításához. Minderre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/5539. számú törvényjavaslatban foglaltakat vitassa meg és fogadja el.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésezik a Parlament 20

FONT SÁNDOR országgyűlési képviselő: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársak!

Mint ahogy miniszter úr is említette, nem minden előzmény nélküli a most benyújtott és itt vitatott törvénytervezet, hiszen volt ennek egy tárgyiasult formája, ami egy határozati javaslatot jelentett 2008-ban, ami említésre is került. De volt olyan konkrét szervezési része is, amit itt Lezsák Sándor közel két éven keresztül végzett, a felsőházi ülésteremben több alkalommal beszéltünk, tárgyaltunk arról, hogy ki mit ért a nemzeti értékeken, a hungarikumokon, és ezt hogyan lehetne összerendezni. Mert elég széles a tárház, és mondhatnám azt, hogy volt ennek előzménye, az a több száz év, közel ezer év, amit itt a magyarság egyszerűen ránk hagyott. Csak nem volt erő vagy idő vagy késztetés arra, hogy tényleg megfogalmazzuk azt a választ, hogy mi is az a hungarikum. Úgy, ahogy miniszter úr is említette, szinte már sokszor a szavainkba beleivódott, ha tényleg valami a magyarságra jellemző – akár szellemi, tárgyi vagy kulturális örökségről beszéltünk –, akkor egyszerűen azt mondtuk róla, hogy hungarikum. Ezt könynyen mondtuk, mert mi értettük, hogy mit akarunk ezzel mondani, valami olyasmit, ami csak ránk jellemző. De hogyha a dolgok mélyére ástunk, akkor kiderült, hogy definíciószinten igazából senki nem tudta megmondani, hogy akkor mi is az a hungarikum. Ezzel aztán természetesen a piac hol élt, hol visszaélt, úgy, ahogy itt Hadházy Sándor is említette, hogy erre majd esetleg figyeljünk oda.

Természetes, hogy éreztük, mert van valami olyasmi, ami ránk jellemző, és ez talán különleges is, és hála istennek, erről a ránk jellemzőről, ami az egész Kárpát-medencei magyarságra jellemző, ezt tudjuk mondani, hogy hungarikum, és most elérkezett az idő, hogy ezt törvényi szinten, definíciószinten is fogalmazzuk meg. Ha már így ezt a szellemi, kulturális, tárgyi örökséget definíciószinten is meg tudjuk fogalmazni, és ahogyan a törvény ezt majd javasolja is, belehelyezzük abba a nagy magyar értéktárba, akkor legyen egy bizottság, a Hungarikum Bizottság, amelyik a legmagasabb polcra, a hungarikumok polcára ezt fölrakja. És hogyha jól tesszük mindezt, akkor a törvény arról is gondoskodik, hogy bizony ide védjegyet kell tenni. Persze, nehéz, mondjuk, a szellemi örökségeket védjeggyel ellátni, nem is őróluk van itt szó, hanem nyilvánvaló, ennek az örökségünknek van a tárgyi örökségi része, amiről tudjuk, hogy nemcsak nekünk, a magyarságnak jelent értéket, hanem azoknak is, akik ezeket éppen előállítják, netán forgalmazzák, netán megélhetés céljából üzleti hasznot is remélnek.

Nos, én nagyon bízom abban, hogy az a komoly munka, ami több év óta tart, és amint említettem, több száz év óta az őseink termelik nekünk, és örökül ránk hagyták a hungarikumok gyűjteményét, most ennek az összerendezése megtörténik. Ennek a 21

törvénynek és az ebben megfogalmazott eljárásnak az alapja egy értéktár rendszerének a megfogalmazása. Hála istennek, a törvény a helyi értékekkel, tehát az alulról jövő értékekkel kezdi, hiszen a települési, valamint a tájegységi értéktárat tekintjük az alapértéktárnak, majd a megyei értéktárat, emellett társulva az ágazati értéktárat, és itt természetesen nem feledkezünk el a határon túli magyarság által hozott, vitt, örökölt értéktárról. Ha ez az értéktár, mint említettem, összegződik, és az a 13 tagú Hungarikum Bizottság a törvényjavaslat által megfogalmazottak által delegálásra kerül, tehát feláll, és a törvényben leírt módon majd kiválasztja, hogy az értéktárból mit is nevezhetünk hungarikumnak, nos, akkor ez lesz az a nagy érték, amiről a magyarság megismertetik, mert talán a definíciója helyesebb; most mondjuk így, kell egy szövegszerű, törvényszerű megfogalmazás, egy normaszövegszerű megfogalmazás. De én magamban úgy fogalmaztam, amikor megkérdezték, hogy jó, jó, de mi az a hungarikum, akkor azt mondtam, amiről a magyarság megismertetik. Nemcsak a magunk számára mondjuk ezt, hanem remélem, lesz alkalmunk arra, hogy a külföld, a világ számára fel tudjuk ezt mutatni. És igen, eljutottunk egy olyan szituációba, amikor a vendégeink sokasága, de akár, amikor mi megyünk vendégségbe külföldre, és ha azt akarjuk üzenni, mutatni, hogyha egy igazi értéket szeretnél Magyarországról látni, kapni, hallani, akkor, kérlek szépen, nekünk van egy olyanunk, hogy értéktár, hogy hungarikum, és ami ebbe a témakörbe besorolható, és ott meglátod ezeket a szellemi, tárgyi és kulturális értékeket, meglátod felsorolva, na, ez Magyarország, erről ismerszik meg Magyarország és az egész magyarság. Itt, mint említettem, az egész Kárpát-medencére kiterjedve próbálja meg a törvény összeszedni az igazi értékeket. Én azt mondom tehát, hogy hungarikum mindaz, amiről a magyarság megismertetik, mi magunk előtt is, és reméljük, hogy a kívülállók előtt is.

Itt térek vissza újra arra a számomra nagyon fontos részre, ami egy apró rész, hogy bizony itt a védjegy fontos lesz. Aki ismeri, hogy a magyarság, a magyar fogyasztók – most így mondanám – körében végzett kutatás esetében arra a kérdésre, hogy hajlandó lenne-e magyar terméket vásárolni, hála istennek, a magyar fogyasztókban ez az igény még jelentősen él, mintegy 80–90 százalékos a hajlandóság a magyar fogyasztókban arra, hogy magyar terméket vásároljon. Az más dolog, hogy ezeket sajnos ma nem mindenhol találja meg, sőt, ahol megtalálhatná, ott pedig nem tudja őket beazonosítani.

Közismert az a vita, és remélem, hogy az a törvény vagy rendelet is hamarosan életbe lép, ami majd a magyar termék, a hazai termék kérdéskört rendezi, mert az a kistestvére az én felfogásomban itt a hungarikumoknak és ezen belül a tárgyi termékeknek természetesen, különösen, amikor majd az élelmiszerekről beszélünk; nos tehát, hogy a fogyasztóknak meg tudjuk mutatni, na, kérem szépen, ha az ezzel a jellel, védjeggyel ellátott terméket, élelmiszert fogod megvásárolni, akkor itt 100 százalékosan egy magyar terméket fogsz megkapni.

Amint említettem, legyünk földön járók. Bizony sokan ismerik azt a fogyasztói szándékot, hogy szeretnének magyar terméket vásárolni, és bizony a magyar fogyasztók néha olyan terméket is magyarnak gondolnak, ami nem az, de kellő csomagolási praktikákkal úgy tüntetik ezt fel, mintha az lenne. Ez nagyon fontos rész az én szememben, hogy ez a védjegy olyan egyértelmű, hamisíthatatlan és a többi tulajdonsá22

gokkal rendelkezzen, amelyekről a fogyasztó egyértelműen be tudja azonosítani, na, ez magyar, ez a miénk, netán a legnagyobb értéket képviselő termék, mivel a hungarikum védjegyet majd tartalmazni fogja, és a legnagyobb értéket képviselő magyar termékről van szó.

Mindezek a gondolatok, mint említettem, a mezőgazdasági bizottság ülésén is elhangoztak. Én örülök annak, hogy van néhány olyan témakör itt a parlamentben, amelyben, úgy néz ki, hogy félre tudunk tenni minden előéletet, kinek-kinek az egyes benyújtott törvényjavaslatokhoz kapcsolódó előéletét, az egyes tárgyiasult termékekhez való előéletét, netán a politikai előéletét is. Én bízom abban, hogy ez egy olyan bennünket is erősítő, összekovácsoló erő, és őszintén mondom, a magyarságot is, olyan értelemben, hogy meg tudjuk majd mutatni, mennyi kincsünk van.

Az egyik legnehezebb feladat az volt, hogy hogyan lehet ezt az úgynevezett termékpiramist, ezt a hungarikumpiramist felépíteni, mert a tárház nagyon széles, itt a szellemi termékektől kezdve, ahogyan a miniszter úr is említette, a törvény is utal rá, kulturális örökségértékeken keresztül tárgyiasult, ma élelmiszer formájában, netán mint egy Rubik-kocka, amely közismerten, remélem, a világ számára beazonosíthatóan magyar szellemi termék. Remélem, egyszer majd a döntnökök hungarikumnak fogják és tudják ezt minősíteni. Olyan széles ez a repertoár, ami egyben nehézkessé tette, hogy megfogalmazzuk, mi is az a hungarikum, milyen termékeket, szellemi örökséget gondolunk annak, és ráadásul majd most ennek a besorolási rendje és értékrendje hogyan alakul ki, hogy amely termékek, szellemi termékek, tárgyiasult termékek ide bekerülhetnek, azok mindenki számára megkifogásolhatatlanok legyenek, azaz nehogy megforduljon valaki fejében az, hogy nem is biztos, hogy ez hungarikum. Ez nagy baj lenne, mert ezzel rongálnánk ennek a termékpiramisnak a csúcsát.

Ezért fontos az, amit a miniszter úr is említett, hogy a bizottságra komoly feladat hárul. Nem véletlen, hogy az a 13 leendő tag nagyon meghatározott jelölések alapján kerülhet majd remélhetőleg ebbe a bizottságba, hogy ezt az egész nemzet számára fontos értékrendet abszolút biztonsággal állapítsák meg.

Soha ne feledjük el, hogy a csúcson akkor tudnak már csak kiválasztani, amikor a helyi értékek felmenő rendszerben eljutnak arra a szintre, hogy a csúcson hungarikumnak lehet minősíteni, mert az alap mégiscsak az a nagyon széles piramistalp, amely a települési és a tájegységi értéktárat és értékeket jelenti. Ugyanez vonatkozik a régiós és a megyei értékekre. Tehát ez azt jelenti, hogy igazából mindenkinek van helyi hungarikuma, helyi titkos értéke. Bács-Kiskun megyében Lezsák Sándor inspirálására nagyon sok néprajzos kutató, fiatal egyetemista ezeket már megpróbálta összeírni, és tényleg hihetetlenül sok érték került elő, mondhatnám úgy, hogy a semmiből, de nem mondom, ez ott volt, csak nem tudtunk róla, de ezeket fel lehet hozni, és ha jól tesszük a dolgunkat, ez a törvény alapot ad arra, hogy mindenkiben erősítsük ezt a tudatot, hogy igen-igen sok értékünk van, amit most már nevesítünk definícióval is.

Ezért bízom benne, hogy nemcsak én leszek ilyen elfogult ezzel a törvénnyel kapcsolatosan, hanem mindazok, akik fontosnak tartják, hogy ma és majd az elkövetkezendő héten a vitában ehhez hozzászóljanak, és remélhetőleg a jobbító szándékú indítványaikat megtehessék.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

23

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN országgyűlési képviselő: Köszönöm szépen a szót.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés!

Több képviselőtársam beszélt arról, hogy volt ennek a törvényjavaslatnak előzménye az elmúlt néhány évben. Többek között Font Sándor képviselőtársam, a Fidesz vezérszónoka is említette, hogy volt egy országgyűlési határozat, és külön köszönöm a miniszter úrnak, hogy erről külön megemlékezett expozéjában.

Ehhez az országgyűlési határozathoz volt némi közöm, hiszen én magam írtam, nekem volt szerencsém megírni. Medgyasszay László képviselőtársammal együtt nyújtottuk be 2007. december 5-én.

Azért december 5-ét választottam, mert tudjuk, hogy 2004. december 5-én milyen népszavazás volt Magyarországon, és ezzel is próbáltuk érzékeltetni, hogy hogyan lehet a nemzeti összetartozást erősíteni, hogyan lehet az értékekre, a közös nemzeti értékekre építve meghaladni azt a szégyenteljes népszavazást, ami akkor történt.

Miért is írtuk ezt az országgyűlési határozati javaslatot akkor? Szeretném kifejteni azon örömömet, hogy most itt végre a hungarikumokról szóló törvényjavaslatot tárgyalhatjuk, hiszen eljutottunk ide. Ez egy óriási eredmény, köszönhetően miniszter úrnak, köszönhetően a jelenlegi kormánynak. Tehát miért is jutottunk ide, miért is nyújtottuk be ezt az országgyűlési határozati javaslatot?

Az az igazság, hogy amikor én elolvastam egy anyagot arról, hogy az Európai Unióban van egy termékjegyzék, egy terméklista, amelyen akkor 5200 termék volt Európában felsorolva Európa különböző régióiból, különböző országaiból; ezen 5200 termék közül 2300 termék francia termék volt, negyvenvalahány francia sajttal, több száz német termék, portugál termék, olasz termékek, és akkoriban, 2007-ben – képzeljék el, tisztelt képviselőtársaim – egyetlenegy magyar termék szerepelt, a szegedi téliszalámi, ezen a bizonyos európai termékjegyzéken, ezen a terméklistán, amely közösségi jogi oltalmat is jelentett ezen termékek számára. Értelemszerűen ezen termékekre uniós forrásokat is lehetett igényelni. Ezért aztán hasznos volt és fontos volt, hogy az Országgyűlés akkori figyelmét, az akkori kormány figyelmét fölhívjuk erre, erre a problémára, és örülök annak, hogy valóban, ahogyan Gőgös képviselő úr elmondta, az akkori ellenzéki kezdeményezést az akkori kormánypárti többség is támogatta. És most itt tartunk, haladt ez a munka. Lezsák Sándor alelnök úr valóban rendkívül sok rendezvényt tartott, elindított egy mozgalmat ennek az összegyűjtésére, és ezért aztán szükség van arra, hogy ez a törvény is megszülessen, hogy adjon egy keretet ennek a munkának, ennek a folyamatnak, ennek az értékfeltáró, értékmegismerő, értékmegőrző munkának.

24

Azt látjuk, hogy az emberi képességek között sokféle tulajdonság mutatkozik meg.

Ilyen tulajdonság az emberi felismerés képessége. Felismerni a saját kora problémáit, felismerni a gondokat, a bajokat, és felismerni ebben a globalizálódó, rohanó világban az igazi értékeket. S nekünk, magyar képviselőknek az a dolgunk, a magyar kormánynak az a felelőssége, a politikának az a kötelessége, hogy a magyar értékeket fölkarolja, megóvja a jelen kor számára és a jövő nemzedéke, magyar nemzedéke számára. Ezzel tartozunk Európának, ezzel tartozunk a világnak is, hiszen ezeket az értékeket – amelyek fölhalmozódtak őseinknek tudhatóan meg a jelenkor aktív alkotó közösségének tudhatóan – tovább kell vinni, meg kell őrizni.

Ezt az értékgyűjtő munkát segíti elő az előttünk fekvő törvényjavaslat. Úgy érzem, hogy az az elképzelés, amely az értéktárak létrehozására vonatkozik, amely különböző, a hierarchia különböző szintjén, a társadalmi, szervezeti, állami hierarchia különböző szintjein, az önkormányzatoktól egészen az ágazati, megyei, tájegységi, települési értéktárak létrehozásáig irányul, ezek mind-mind lehetőséget adnak a magyar nemzet számára, hogy a nemzeti értékeket összegyűjtse. Valóban úgy, ahogy elhangzott, utalt Font Sándor a Rubik-kockára, de utalhatnék a Negro cukorkától egészen a csigatésztáig, Dreher Antal találmánya volt a Negro cukorka; utalhatnék Réthy Béla találmányára, a pemetefű-cukorkára, az Osztrák–Magyar Monarchia kiváló torokseprő cukorkájára.

Ezek mind-mind olyan értékek, amelyek fontosak mindannyiunk számára. Talán apróságnak tűnnek, de jó, ha ismerjük ezeket, jó, ha tudjuk, hogy a szaloncukor kifejezetten magyar találmány, Jókai Mór nevezte szaloncukkedlinak annak idején. Vagy a csigatészta is csak Magyarországon lelhető föl, és a vasárnapi húslevesek ékes tésztaféléje; azt hiszem, vagyunk úgy néhányan, hogy sokan szeretjük mindezt, még így éjfélhez közeledve is. Vagy a kürtőskalács, vagy a rétes, vagy a halasi csipke, vagy a Zsolnay-porcelán, a Kodály-módszer, és sok-sok ilyan érték halmozódott föl, több száz érték halmozódott föl a magyar nemzeti közösségnek tudhatóan itt, a Kárpát-medencében. Ezeket az értékeket bizony meg kell ismernünk, meg kell ismertetnünk, és védenünk, óvnunk kell. Ez a kötelességünk, a törvény ezt célozza, ezért a Kereszténydemokrata Néppárt messzemenőkig támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Arra szeretném kérni a parlamentben ülő képviselőtársainkat, legyen az bárki és bármilyen frakciónak a tagja, hogy ők is ezt tegyék.

A törvény általános vitája során természetesen fogunk élni néhány technikai módosítással. Itt elhangzott a Hungarikum Bizottság összetétele és tevékenysége. Örülök annak, és teljesen ésszerű és logikus, hogy a Hungarikum Bizottság elnöke a vidékfejlesztési miniszter. Ez kellő garancia arra nézve, hogy a szakértelem is adva lesz a bizottság munkájához, és valóban szerteágazó a bizottság összetétele. A mi részünkről, és egyeztettem a frakcióvezető úrral, egyeztettem a KDNP elnökével is, szeretnénk bővíteni néhány fővel még a bizottság tagjainak a létszámát. Az Országgyűlés által delegált egy fő esetében mi három főt tartanánk indokoltnak. Ezt módosító javaslat formájában be is fogjuk majd nyújtani a jövő héten, vagy nem tudom pontosan, mikor lesz, de azt hiszem, a jövő héten lesz az általános vita, amikor az általános vita lezárásáig ezt megtehetjük. Úgy érezzük, hogy egy 15 fős bizottság még kellő lehetőséget és garanciát ad arra, hogy érdemi munkát tudjon végezni ez a bizottság. Tehát 25

nem olyan nagy létszámú, és talán szükség van arra, hogy a parlamentből még több olyan képviselő is akár részt vehessen ebben a bizottsági munkában, akik az elmúlt időszakban szakavatottként meg elkötelezett emberként segítették ennek az ügynek a továbbvitelét, és abban is közreműködtek talán, hogy idejuthattunk. Úgyhogy szeretnék gratulálni a miniszter úrnak a törvényhez, szeretném megköszönni azt az áldozatos munkát, azt a sok-sok egyeztetést, amit az elmúlt időszakban, miközben európai soros elnökség és sok-sok feladat hárult a kormányzatra, itt most egy kész törvényjavaslat áll előttünk, és sok sikert kívánok a törvény végrehajtásához.

Még egyszer szeretném kérni a tisztelt Országgyűlés támogatását.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

Göröcsfalva temploma Erdélyben 26

LEZSÁK SÁNDOR országgyűlési képviselő, a Magyar Országgyűlés alelnöke: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Nemegyszer hallgattam együttérzéssel onnan a pulpitusról képviselőtársaimat, amint a bőség zavarával küzdöttek, és bizony nehéz volt az időzavaron túl lenni, megküzdeni vele, és tömöríteni a mondandót most nekem is nagyon nehéz feladatom lesz, bár segítségül hívtam ezeket a könyveket illusztrációnak. A hungarikumokról, a magyar értékekről próbálok dióhéjban beszélni, és egy másik felszólalásban majd a törvényről is bővebben.

Rendkívül nagy várakozás és elvárás is előzi meg ezt a törvénytervezetet, és ez a bőség zavara érzékelhető volt már 2008 tavaszán, amikor is elévülhetetlen érdemeket szerzett Simicskó képviselőtársam a hozzá csatlakozó Medgyasszay Lászlóval azzal, hogy megkísérelték egy országgyűlési határozattal elindítani ezt a folyamatot. És dicséret illeti, elismerés illeti Gőgös Zoltán akkori államtitkár urat, munkatársait, hogy megvolt a fogadókészség, és valóban hozzáláttak egy olyan munkához, amelynek ugyan már volt előzménye ott, a hagyományok, ízek, régiók és más területen is, egyáltalán az elmúlt évszázadban, az elmúlt évezredben nagyon sok előzménye volt annak, hogy az értékeket számba vegyük, hogy az értékekre ügyeljünk, oltalmazzuk, működtessük. Tehát itt most valóban Simicskó képviselőtársamék inkább egy korszakot kezdtek ezzel az országgyűlési határozattal, és akkor tapasztaltam azt, hogy milyen rendkívüli az érdeklődés a Kárpát-medencében, különösen akkor, amikor a parlament nyilvánvalóvá tette, hogy nemcsak országhatáron belüli magyar értékekre, hungarikumokra ügyel, gondol, oltalmaz, védelmez és vesz számba, hanem a Kárpát-medence, egyáltalán a magyarság értékeit. Magam is szétküldtem az országgyűlési határozattervezetet, és több mint 600 javaslat, mondandó, tanulmány, levél, két mondat, biztatás érkezett, elképesztő volt. És meg kell hogy mondjam, én kezdetben, húsz évvel ezelőtt könyvet tudtam volna írni az értékekről, és egyre bizonytalanabb lettem, ahogy haladunk a hungarikumtörvény megalkotása felé, egyre óvatosabb vagyok, egyre nehezebben fogalmazok meg mondatokat.

Az a 2008 tavaszán, júniusában véglegesített országgyűlési határozat tehát mindenképpen elindított egy nagyszerű folyamatot, és megint csak Gőgös Zoltán államtitkár úrékat illeti az elismerés azért, hogy azt a jelentést, amelyre kötelezte őket a parlament, a határozat, nem kevés munkával elkészítették. És tapasztalhattuk itt a parlamentben is, a felsőházi termi összejöveteleken három alkalommal – több mint 120 kiselőadás hangzott el ezen három alkalommal –, hogy oda is felkészülten jöttek, és jöttek a Kárpát-medence minden részéből, felelősen, megcsiszolt, megfontolt mondatokkal, hiszen 4–5–6 percek jutottak egy-egy előadóra, egy-egy vetített képes beszámolóra.

27

Munkacsoportot hoztunk létre, és fel kellett mérnünk azt is, hogy bizony itt az országban nagyon sok egyesület, alapítvány, klub, szerveződés, cég foglalkozik ezzel szinte hivatásszerűen. Ilyen például a Magyar Örökség-díj bizottsága, amely ’95 óta, vagy a Magyar Munka Magyar Érték Alapítvány, a Premium Hungaricum Egyesület, a Hungarikum Szövetség, nagyon izgalmas a TÉKA tájérték-adatbázisa, tájértékkatasztere a Corvinus Egyetemen, de az olyanok, mint a Vas megyei Közkincs-kerekasztal, és lehetne szinte minden megyéből, minden tájról hozni egy-egy jó példát arról, hogy felerősödött egy értékőrző, értékmegfogalmazó, értéket számba vevő, lajstromozó, kiállításokon mindezeket bemutató, tulajdonképpen nagyon izgalmas nemzeti mozgalom.

Több mint harminc hungarikum néven bejegyzett cég van. Tudjuk, hogy ezek közül van, amelyik megszűnt, van, amelyik igazán csak vegetált, van, amelyik próbálkozott, volt egy fölfelé ívelő szakasza. Nem mindenkor segítette akár a gazdaságpolitika sem az ő törekvéseiket. Ugyanakkor elindítottunk egy folyamatot a megyékben, amelynek a célja az volt, hogy felmérjük egy-egy kisebb tájban az értékeket, megszólítsuk az értéket teremtő embert, közösséget, a véleményüket meghallgassuk, egyáltalán mozgósítsuk az országot, a Kárpát-medencét ebben az ügyben. Bács-Kiskun megyében mind a tíz kistérségben, Veszprém, Csongrád, Fejér, Szabolcs-Szatmár megyében közel kétszáz rendezvény volt, amelyekről csak én tudok, amelyekhez valamilyen közöm volt. De ezenkívül ennek, nem tudom, hányszorosa volt a rendezvények, konferenciák, különféle bemutatók, kiállítások, vásárok, falunap keretében megjelenő értékbemutatók, hungarikumbemutatók száma. S külön hadd köszönjem meg annak a szűkebb csapatnak, aki velem együtt dolgozott ebben, elsősorban Simicskó Istvánnak, aki a kezdetektől segített ebben, aztán Bányai Gábor, Polyák Albert, Imre Károly, Nagy Sándor, Horváth Zsolt képviselőtársaim, Sira Magdolna, Bartos Mónika, Balogh László, Font Sándor és Birinyi József.

Valóban egy olyan munka kezdődött, amelyben érzékelhető volt, hogy bizony nagyon nehéz lesz törvényt alkotni, mert a jó törvény nem zavarja túlságosan az életet, és tartottunk attól, hogy vagy túl részletező lesz, vagy pedig nem lesz elegendő költségvetési támogatás, nem lesz mindenütt arra alkalmas fogékonyság, hogy a törvény zavartalanul működjön. Könyvtárnyi anyag van erről, és én a magam könyvtárából nem is mertem már tovább keresgélni, mert csak jöttek és jöttek elő azok a könyvek, amelyeket azért is fogok most illusztrációképpen legalább fölmutatni, hogy érzékeljük, milyen sokszínű a hungarikum, a magyar érték világa.

Három-négy esztendővel ezelőtt próbáltam megfogalmazni, hogy mit értek hungarikum alatt. Felidézem ezt: „A hungarikumok olyan sajátos föld alatti, föld feletti természeti kincsek, történelmi emlékek, hagyományok, tájértékek, szellemi és tárgyi csúcsteljesítmények, tudományos elméletek, módszerek, találmányok, sportelemek, művészeti alkotások, növények, állatok, ételek, italok, amelyek tulajdonságai között lényeges és kiemelkedő a magyar nemzeti jelleg, és minőségükkel öregbítik hírnevünket, megbecsülésünket szerte a világban. Hungarikum értéket elsősorban az képviselhet, aminek hagyományai, gyökerei vannak a múltban, a magyar múltban, élő részei a jelennek, s rendelkezik a jövőbeli életképességgel, így a fejlődés távlataiban.”

28

Az első számú hungarikum – elhangzott a vita első részében – a magyar anyanyelv. Anyanyelvünk. Én szándékosan egy gondolkodtató, játékos könyvet választottam, Kiss Dénes: Bábel után, esszék, tanulmányok a magyar nyelvről. És a magyar rovásírás. Ez a könyv az Egri csillagok rovásírással. Itt van a Magyarországért Alapítvány egyik kiadványa. Négyszázötvenen kapták meg eddig a Magyar Örökség-díjat, amely kapcsolódik a hungarikumok, a magyar értékek világához. Ennek a vezetője Hámori akadémikus. És jól tudjuk, hogy hungarikum és a világ száz csodája között ott van a magyar Parlament. Gyönyörű könyvben is szerepel. A magyar Parlamentet egy puzzle játékkal lehet kirakni, amely puzzle játékhoz ilyen dobozban lehet hozzájutni. Származási helye: Kína. (Derültség.) Remélem, előbb-utóbb a magyar játékipar is megtalálja annak a lehetőségét, hogy akár ilyen formában az oktatásban, a nevelésben, az iskolában is különféle formában – majd látunk is erre példát – jelenjenek meg a magyar értékek, hungarikumok.

Ez a világörökség, a budai várnegyed és a Duna-part egy gyönyörű albuma. A világ legszebb terei között ott van a Hősök tere. Dr. Ádám Sándor izgalmas könyve jó forrásanyag lesz majd az értéktár megalkotásában. Ez az Európa színpadán nemzetünk büszkeségei című könyv. Vagy itt van Magyarország ezer csodája. A településekről egy fantasztikus gyűjtemény. Tulajdonképpen már maga ez a könyv egy alapbázisa lehet az értéktárnak. De ugyanígy Magyarország apró betűs története a honfoglalástól napjainkig, Nagy György televíziós sorozata. Vagy Bakay Kornél Magyarnak lenni büszke gyönyörűség című könyve. Lakiteleken adtuk ki, és elsősorban a nemzeti emigrációban a fiatalok magyarságismeretét szolgálta a Haza a magasban kétkötetes könyv, Alföldy Jenő, Bakos István, Hámori Péter és Kiss Gy. Csaba könyve.

Vagy hova soroljuk be – izgalmas munka lesz – a déli harangszót, amely megint csak magyar érték, sőt hungarikum?

De itt vannak a magyarok a tudományok, felfedezések, találmányok élvonalában.

Szándékosan brosúrát hoztam ide. Hozhattam volna albumokat is. De hogy menynyi ilyen kis brosúra, füzet jelent meg, milyen erőfeszítés van e mögött! A kiadvány megjelenését támogatta a Nemzeti Civil Alapprogram. Nagyon komoly munka van e mögött, tudományok, felfedezések, találmányok. S itt vannak a különféle játékok.

Nyomja a zsebemet egy bűvös kocka, amelyet – megint csak tudjuk – a világon mindenütt hozzánk, magyarokhoz kötnek.

Múzeumi kiadványok. Megint szándékosan egy kis füzetet hoztam, ami nem olyan látványos: Magyar Olajipari Múzeum. Csodálatos értékvilág van itt is. Nemrégen jelent meg és jutottam hozzá a Szívünk hungarikumai című gyönyörű kiadványhoz, amelyik a kalocsai festőktől, a kalocsai művészektől kezdve a halasi csipkén át a herendi porcelánig fantasztikusan gyönyörű fotógyűjtemény.

De értékvilágunkban ott vannak az ásványvizek is. Én elfogult vagyok, mert ott van mellettünk Szentkirály. Ez is érzékelteti, hogy a Kárpát-medence mélyében milyen csodálatos kincsek vannak. Tegnap tudtuk meg, hogy a szőregi rózsatő is bejegyzésre került. (Gőgös Zoltán: A kamilla!) Bocsánat, igen. A szőregi rózsatő korábban kapott uniós oltalmat, tegnap pedig megkapta a kamillavirágzat az európai oltalmat.

Nagy küzdelem volt ez is, és tulajdonképpen ez is visszanyúlik még a korábbi időszakra.

29

Itt kell hogy összeérjen az, ami azért végül is csak összeköt bennünket, a közös értékeink védelme. Márk Gergely rózsanemesítőnek egy fantasztikusan szép könyve a szőregi rózsáról. Értékőrző Magyarország. Ez is egy csodálatos könyv, amelyik a Baradla-barlangtól, az aggteleki cseppkőbarlangtól kezdve a nemzeti parkokat mutatja be. Aztán itt van Sisa Béla: Kárpát-medence fatornyai című könyve. És valamennyien ismerjük ezt a sorozatot a Veszprémben élő házaspártól, Váradi Péter Pál és Lővey Lilla: Erdély, Székelyföld. Hányan jártuk ennek segítségével Erdélyt! Csíksomlyó titka Erdélyből megint csak egy magyar érték. És viszonylag kis települések vastag helytörténeti könyvei. Csíkszentimre öröksége vagy Homoródalmásról az Almási bútorfestők nyomában című könyv. Megint a sokszínűséget érzékeltetem. Vagy éppen a moldvai csángómagyarok földjén. A csángó oktatási programban is nagyon sok olyan elem van, amit majd sorra kell venni. Képviselőtársunk hamar fölszólalt. Szándékosan hoztam el Erdély könyvét és Horvátország könyvét, sőt van egy sorozat Egy kis hazai címmel, amelyik Hódmezővásárhelyt és környékét mutatja be. Kárpátaljának még 1990-ben jelent meg ez a könyve, megint tele olyan értékkel, amelyik nyilván része lesz majd a magyar értéktárnak. Aztán Visk története.

Vagy ebben a kis könyvben is kárpátaljai magyar értékek. A Délvidékről, Szeretett szülőföld: Kupuszima, Bácskertest mutatja be. Vagy itt van a miértek könyve, amelyik három évtized hagyományápolás almanachja. A ’mese-titkú’ aracsi pusztatemplom mondái története, és ez a könyv pedig azért került a kezembe, mert tessék megnézni (felmutatja), egy ilyen vastag, igényes könyv egy 3800 lelkes felvidéki településről, Jóka faluból, Bertók és társai, Jóka falu hagyományos táncait dolgozza fel. Csodálatos értékek jöttek létre. Tornagörgő kis monográfiája, ez is egy kisebb település ott, a Felvidéken, vagy szakrális emlékei nyomában, Csáky Károly könyve. Sokan ismerik Sisa István könyvét, Őrtállás Nyugaton, ez megint egy jó alapanyag lesz majd.

Vagy a temetők! A szaploncai román temető az UNESCO világörökség-listájára is felkerült, s tulajdonképpen Gulyás László Ausztráliából küldte el a vidám temetői feliratokat, erre hívja fel a figyelmet. Itt van Tanka László Válogatás a Kárpát-medence jellegzetesen magyar értékeiből, ez is hungarikum.

Megyekönyvek, egyet hoztam csak mutatóba, ez a Borsod megyei könyv, vagy kisebb sorozat is megjelent Csongrád megyéről. Itt van Székesfehérvár, királyaink emléke, de készültek ilyen kis füzetek, ez Oszkó: Hegypásztor, egy nagyon tündéri kis füzet a vidék kihasználatlan kincseiről. Azután a történelmi országközép, hogy megint csak érzékeltessem a sokszínűséget. Máriapócs, a kegyhely, Ópusztaszer, falukrónikák százai jelentek meg itt, a Kárpát-medencében, akár az elmúlt húsz esztendőben. Honismereti, helytörténeti munkafüzetek városokban, falvakban, ez a tiszakécskei, a Tisza partján lakom, munkafüzet a gyerekeknek a helyi értékekről, vagy egy jóval vastagabb, már középiskolásoknak, Tata helytörténeti olvasókönyve általános iskolásoknak. Most jelent meg a napokban helytörténeti és honismereti segédanyag 10–14 esztendős újkígyósi gyerekek számára.

Amiket hoztam még, ezek mind-mind valamit jeleznek, például azt, hogy egy viszonylag kis városban egy szólás is képes aztán olyan értékteremtő környezetet varázsolni, mint az Él, mint Marci Hevesen, és e köré ünnepséget szerveznek, de ott, Hevesen például a Csillagvirág Népművészeti Egyesület palócföldi termékek kataló30

gusát, ilyen is nagyon sok van a Kárpát-medencében. (Egyenként felmutatja a megnevezett könyveket, kiadványokat.) Megint csak egy jelzés arra, hogy nagyon sok mindent előteremtettek, megteremtettek már.

Egy kicsit hazabeszélek, amikor azért az iskolai tankönyvek közül a Lakiteleki Olvasókönyvet is elhoztam, hogy azért otthon is dolgozunk.

De itt van Horváth Zsolt képviselő úr, neki köszönhető: Hagyományok, értékek és hungarikumok Veszprém megyében. Kérem szépen, ez egy friss könyv, érdemes belelapozni, megnézni.

Ugyancsak ott jelent meg: Lovak, lovasok, lovas hagyományok – értékek és hungarikumok Veszprém megyében; az ő munkacsoportjának köszönhető ez a könyv. És itt van a Lovas nemzet, természetesen Kassai Lajos íjásztól kezdve tényleg ez a csodálatos világ, amelyik most már egy lovas nemzeti programban próbálja megvalósítani mindazt, ami lehetséges.

Hungarikumsorozatunk is van, nyilván sokan ismerik: Történelmi állatfajták enciklopédiája Magyarországon; Régi magyar kutyafajták; Régi magyar baromfifajták; Régi magyar juhfajták; Hortobágyról, a Kézműves udvarról. Értéktáraink vannak– Pusztaszabolcsi értéktár –, nem egy településnek. Itt van a Hagyományok, Ízek, Régiók, amiről említést tettem már, fantasztikus gyűjtemény, és ebből aztán különféle gasztronómiai és borkalauzok, receptfüzetek, Karcagi molnárételek és hasonló könyvek.

Ez pedig egy fantasztikus marketing a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek piacán, amiről Simicskó képviselőtársam beszélt. Vagy itt van egy gyönyörű album Hungarikum címmel, ez elsősorban vendégeknek. A borról egy könyvet hoztam, L. Simon László képviselőtársam egyik szerzője ennek: Édes szőlő, tüzes bor. És végül hadd köszönjek el ezzel, megint csak túllépve az időt: Balázs Géza, kitűnő nyelvészünk: Pálinka, a hungarikum. Egészségükre!

31

DR. HORVÁTH ZSOLT országgyűlési képviselő: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Általános vita lévén engedjék meg, hogy egy rövid történetet elmondjak önöknek, hogy az én meglátásom szerint miért van jelentősége annak, hogy erről a témáról, a nemzeti értékek védelméről törvény vagy bármilyen szabályozás szülessen. Néhány évvel ezelőtt – nem volt ez olyan régen – néhány barátommal kerékpártúrán vettük részt a Balaton-felvidéken – én onnan származom, arról a környékről –, és egy kistelepülésen a déli órákban úgy döntöttünk, hogy elég volt a kerékpározásból, inkább megpihenünk egy kicsit, és majd délután folytatjuk a kerékpártúrát. Azt is elhatároztuk, mivel jól ismerjük a települést, hogy miután a helyi információs centrumban, a teleházban – magyarul: a kocsmában – felfrissítjük magunkat, onnan indulunk majd tovább úgy, hogy közben megnézünk egy-két nevezetességet. De akkor jött az ötlet, mi lenne, ha megkérdeznénk a helyieket arról, hogy az ő véleményük szerint mit érdemes megnézni azon a településen. Nem volt nehéz kiválasztani egy helybelit, hiszen a főutcán a kerékpárján nem ült, hanem tolta azt. Odaléptünk hozzá, elmondtuk neki, hogy mi messziről érkeztünk, szeretnénk ezen a településen maradni néhány órát, és ajánljon nekünk néhány dolgot, amit az adott településen érdemes megnézni. Nos, a helybeli azt mondta nekünk, hogy itt, ezen a településen?, semmit az égvilágon, de menjünk odébb húsz kilométerrel, és felsorolta a húsz kilométerre mellette található nagyváros szinte összes nevezetességét, talán a látogatási idővel is pontosan, hogy mikor érdemes felkeresnünk az adott értékeket.

Ez egy megtörtént történet, mert akár ki is találhattam volna. Azt is elmondom önöknek, hogy az én meglátásom szerint ez még a kedvezőbb eset, hogy nem a melegebb éghajlatra, de valahova messzire, valami nagyvárosba szeretett volna elküldeni bennünket, és felsorolta volna fejből Barcelona, Róma, Athén vagy bármelyik nagy európai város vagy tengerentúli város összes nevezetességét, a lexikális tudását is figyelembe véve.

Nos, az én meglátásom szerint pontosan e történet jogossága miatt van szükség a nemzeti értékek védelméről való szabályozás megszületésére, pontosan azért, hogy talán egy következő időszakban soha ne lehessen olyan emberrel találkozni, aki, nemhogy nincs tisztában az adott települése értékeivel, mert én nem azt feltételezem arról az úrról, akivel találkoztunk, hanem sokkal inkább evidenciának gondolta azt, hogy éppen a településen működő, Közép-Európában egyébként az egyetlen működő vízimalmot nem akarta nekünk megmutatni, vagy épp a néhány száz méterre lévő, helyben sütött pékáru mesteréhez nem akart odavezetni bennünket, vagy épp az adott településen lévő helytörténeti gyűjteményre sem akarta felhívni a figyelmet. Te32

hát nemhogy nem ismerte, de talán nem ez volt az első gondolata, amely alapján útba igazított volna bennünket. Éppen ezért itt nagy önmegtartóztatással figyeltem ezt a vitát, és elhatároztam már az elején, hogy csak azért sem nyomok kettőperces hozzászólást, de én azt gondolom, hogy ez a szabályozás jó úton indult el, jó célt tűzött maga elé, és nem lenne szabad, hogy célt tévesszünk a nagy ügybuzgalom kapcsán.

Az én meglátásom szerint két dolgot csinálhattunk volna a nemzeti értékvédelem során. Az egyik az, hogy folytatva azt az egyébként nagyon fontos munkát, amely szerint itt minél több hungarikumnak, nemzeti értéknek kell európai jogi védjegyi oltalmat szerezni Európában, ezt az utat is járhattuk volna vagy járhatta volna a kormány, hogy azt mondja, kitűzi azt a célt, hogy a következő három évben nem tíz, nem húsz, hanem ötven ilyen érték kerül bejegyzésre, és ehhez komoly pénzügyi forrást mellérendelve, egy európai kampányt is szervez hozzá, amit itt valóban jó néhányan hiányolnak. Szerintem ez is fontos egyébként, de most nem ez van a célkeresztben.

Azt gondolom, hogy akkor egy olyan piramist építenénk, amelynek nincsen alapja, amelynek nincsen társadalmi bázisa, amely valóban csak a kirakatot mutatja meg mindenki számára, de semmilyen kapaszkodója, fogódzója nincsen.

Nekem sokkal szimpatikusabb ez az elképzelés, hogy nem lassítva azt a folyamatot, amely egyébként itt elengedhetetlenül fontos, de valóban, egy sokkal komolyabb, egy sokkal nehezebb, egy sokkal részletesebb feladatot tűz ki a kormányzat, nevezetesen, ezeknek a helyi értéktáraknak a megnyitását, amely az én meglátásom szerint olyan széles körű társadalmi bázist jelenthet a következő időszakban, amely komolyan megalapozza azt, hogy erre gazdasági vállalkozások sikeressége, egy jól körülvehető kereslet-kínálati piac kialakulása is ráépül, és természetesen erősíti azt a folyamatot, amely alapján itt a csúcson a hungarikumok listája is jelentősen bővül, hiszen talán egy szélesebb merítési bázisból sokkal könnyebben lehet ilyeneket kiválasztani.

Ennek megfelelően én azt is támogatom, hogy ez egy kerettörvény legyen, hiszen, ha megengedik, jogászként nagyon féltem attól, hogy itt most egy olyan bürokratikus, túlszabályozott rendszer alakul ki, amely szinte elrettenti az embereket attól, hogy valóban, egy ilyen jó értelemben vett társadalmi bázisa alakuljon ki a nemzeti értékeknek Magyarországon. Én is azt vallom több képviselőtársammal együtt, hogy a keretszabályzás jó, azonban a felülvizsgálat elengedhetetlen, hiszen, mivel soha nem csináltunk ilyet még Magyarországon, a gyakorlati tapasztalatok mutatják meg azt, hogy milyen területen van túlszabályozás, vagy milyen területen vannak gumiszabályok, úgyhogy érdemes egy viszonylag rövid időn belül, ha szükséges, természetesen, a törvény felülvizsgálatát is megejteni.

Azt is támogatom nagyon, hogy ez egy alulról jövő kezdeményezés legyen, egy alulról építkező rendszer legyen, mert bizony itt is lehetett volna több megoldási forma. Direkt két szélsőséget említek, csak azért, hogy lássuk azt, hogy ez a mostani rendszer, a kiválasztási rendszer, hogy hogyan legyen valami helyi érték, megyei érték, nemzeti érték, majd a végén érje el a hungarikum minősítést, ez a kiválaszthatók közül az én meglátásom szerint a legjobb.

Az egyik szélsőséges rendszer, amely még akár ki is alakulhat, az az, hogy a helyi értékek esetében a helyiekre bízzuk a kiválasztás módját. Ez egy nagyon nagy felelősség minden szempontból, és kialakulhatnak ebből – természetesen idézőjelbe véve 33

– szörnyű dolgok is. Például, hogy egy adott település Pista bácsi borát beválasztja a helyi értékek közé, pedig arról a településen mindenki tudja, hogy Pista bácsi borát egy ember az életében egyszer tudja meginni, többször nem, sőt ezt nemcsak a helyiek tudják, hanem a környező település lakói is, viszont Pista bácsinak olyan nagy renoméja van az adott településen, hogy mégis valamilyen formában el tudja érni ezt a szörnyűséget.

Azt gondolom, hogy ez is hozzátartozik ehhez a rendszerhez, a felelősség rendszeréhez, mert ha egy települést ezáltal bélyegeznek meg, és a környező települések következő időszakában ez központi téma, hogy ezek az őrültek beválasztották Pista bácsi borát a helyi értékek közé, akkor azt gondolom, hogy rendben van a kiválasztás rendszere, mert csak különleges esetekben valósulhatnak meg ilyen dolgok, és egyébként pedig ráirányítja a figyelmet arra, hogy valóban mekkora felelőssége van annak, hogy mi kerül a helyi értéktárakba.

De szeretném elmondani önöknek a másik szélsőséget is, mert a két, két és fél éves előkészítő folyamat során volt jó néhány olyan elképzelés is, amelynek volt szakmai megalapozottsága, hogy igenis, csak meghatározott szabályrendszer szerint, jól öltözött, elegáns emberek több diplomával dönthessék el azt, hogy az adott településen mi tartozik a helyi értékek közé. Ez a vasárnap délutáni történet lett volna, ahol ebéd után Budapestről elindul a mikrobusz, megérkezik az adott településre, és délután a faluházban egyfajta minősítési rendszer alapján a helyiek fellépnek a színpadon, majd az előttük lévő zsűri pedig eldönti azt, hogy ez most helyi érték vagy éppen nem. Én azt gondolom, hogy ez az a szélsőség, amit biztosan nem lehet, nem kell és nem szabad választani.

Igenis, a felelősség rendszere legyen a helyieké, igenis, a felelősség rendszere legyen a megyeieké, és egyébként a jelenlegi szabályozás pedig lehetővé teszi azt, hogy a nemzeti értékek közé, amikor már valóban több minősítési folyamaton átment ez a rendszer, akkor ott legyen a szakma, ott legyen az a képviseleti forma, amely kifejezetten szakmai alapon tudja eldönteni azt, hogy mi az, ami tovább segít még ezen a lépcsőfokon is, és megadja a lehetőséget arra, hogy egy nemzetközi minősítési rendszerben is megtalálja a helyét.

Amit nagy örömmel tapasztaltam, persze, ebben talán korábban sem volt vita, csupán ráirányítottuk a figyelmet, hogy a kezdeti időszak hungarikumai közé csupán az ételek, italok kerültek bele vagy kerüljenek bele. Itt is elhangzott, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium a témafelelőse ennek a jogszabálynak, és ennek megfelelően talán túlzottan is efelé irányul a folyamat. Egyébként erről mi is tehetünk, mert ha hiszik, ha nem, képviselőtársaim, mióta zajlik ez a folyamat, több egyetemen kutatások épültek erre a témajavaslatra, több doktori dolgozat előkészítés alatt áll, és engem is jó néhányan megkerestek már, hogy segítsem az ő folyamatukat, és konkrét kutatási adatokat tudok mondani önöknek, amely kutatásokat ezeken az egyetemeken végeztek.

Az egyik legfontosabb kitétel az, hogy a magyar embereknek – a megkérdezettek szerint– legalább a 80 százaléka bizonyos feltételek mellett helyi terméket, magyar terméket választana. Ez nagyon fontos, ez nagyon jó, de természetesen nem szabad elfelejteni, amit talán zárójelben mondtam, hogy bizonyos feltételek mellett választaná a magyar terméket.

34

A másik pedig az, amikor arról kérdezték a kérdezők a kérdezetteket, hogy mit gondolnak a hungarikumokról, melyeket tennék ezek sorába, akkor a hasukra gondoltak a megkérdezettek, hiszen azonnal a bor, a pálinka, a kolbász, a szalámi és az egyébként is felsorolt, korábban képviselőtársaim által is felsorolt értékek kerültek első körben oda. De talán már közös konszenzus van a korábban megkérdezettek körében és talán itt a parlamentben is a tekintetben, hogy valóban nemcsak ezek tartoznak ide, hanem ugyanígy a természeti értékek, az épített örökség, a szellemi alkotás minden formája e keretek közé segíthető.

A másik, amit szintén nagy örömmel láttam a törvényjavaslatban, hogy sugárzik belőle az, hogy a minőségi kritériumok előtérbe kerüljenek. Mert amikor arról van szó, hogy kik kerülhetnek a helyi értéktárakba, a megyei értéktárakba vagy később bármilyen formában ebbe a piramisba, akkor azt gondolom, hogy egyetlen rendező elv van e tekintetben: a minőség; a minőség kategóriája, amely nem egy egyszer megszerzett tulajdonság, és kipipáltam, hogy onnantól kezdve én bekerültem ebbe az értékpiramisba, és most már benne vagyok, és semmit nem kell tennem, hanem egy soha véget nem érő tulajdonság.

Mindenkinek tisztában kell lenni azzal, hogy aki arra vállalkozik, hogy bármilyen formában ebbe az értéktárba kérje a felvételét, annak tudomásul kell vennie azt, hogy innentől kezdve a minőségi kritériumok betartása, legyen ez akár élelmiszer-biztonsági kritérium vagy bármilyen más, amelyet a védjegyoltalomhoz hozzárendelünk, az mindvégig megtartásra kerüljön. Éppen ezért én nagy örömmel látnám ebben a törvényjavaslatban, ami talán nincs benne még általános szinten sem, hogy nemcsak be lehet kerülni az értékek közé, hanem ki is lehet kerülni bizonyos formában. Azt gondolom, hogy ennek most az általános szabályozás szerint is meg kell adni a lehetőségét, és akkor, amikor erre sor kerül, ez megvalósításra kerülhessen. És még egy dolog, mert lassan lejár az időm, hogy azt is örömmel láttam, hogy szinte ezen a területen is teljes társadalmi konszenzus van, hogy nemcsak a múlt értékei kerülhetnek bele, hanem a jövő értékei is, amit most vagy a következő időszakban bármilyen újítás, fejlesztés formájában a szellemi alkotás területén előállítunk, az mind benne legyen. Én nagyon sok ilyen fórumon vettem részt, ahol többen felsorolták azt, hogy miért nem vesszük be a hungarikumok közé, és sorolták mindazon negatív tulajdonságokat, amelyek egyébként velünk, magyarokkal azonosíthatók, teszem hozzá: nem csak velünk. Mindenkit arra biztatok, hogy ne gyűjtsük össze a negatív hungarikumokat. Ennek a törvényjavaslatnak pozitív üzenete van, ezt a sajátosságot kell hogy megőrizzük a későbbiek során is.

Itt egyetlenegy dologra szeretnék reagálni. Én még véletlenül sem akartam szembeállítani ezt a két folyamatot, nevezetesen azt, hogy az Európai Unión belül szerzett szellemi alkotás védelme bármilyen formában is háttérbe kerülne, csupán szerettem volna rámutatni arra, hogy ez egy olyan piramiselv lett volna, amelynek nincs meg az alja. Tehát én ezt nagyon fontos dolognak tartom, elengedhetetlenül fontosnak, sőt, kifejezetten azt várom tőle, hogy ha ez a piramisrendszer kiépül ezzel a széles társadalmi bázissal, akkor csak növekedni fog azoknak az értékeknek a száma, amelyek számára az Európai Unión belül is ilyen kivételes lehetőséget biztosítunk.

35

A másik dolog, amire szeretnék még rátérni, hogy már tettem egy utalást arra, hogy az én meglátásom szerint mi az, ami talán hiányzik ebből a törvényi szabályozásból, nevezetesen az, hogy ne csak bele lehessen kerülni, hanem ki is lehessen belőle kerülni. A másik javaslatom lényege pontosan az a kutatások által tapasztalt érdeklődés, amely szerint a megkérdezettek 80 százaléka bizonyos feltételekkel helyi terméket, magyar terméket választana. Én nagyon fontosnak látnám, hogy akár itt, akár ehhez kapcsolódóan bármely más törvényben lehetőséget teremtsünk arra, hogy megvédjük ezeket az értékeket, akár a büntetőjog eszközével is. Én nagyon szívesen látnék egy olyan rendelkezést, amely súlyosan bünteti azokat, akik a nemzeti értékek fogalmával visszaélve ilyen értéket állítanak elő, hamisítanak, hamis védjeggyel látnak el, ilyen hamis vagy hamisított értéket terjesztenek, forgalmaznak, ezzel kereskednek, vagy ebben a megtévesztő folyamatban bármilyen minőségben közreműködőként részt vesznek.

36

BARTOS MÓNIKA országgyűlési képviselő: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Ha megszületik egy gyermek, és az ember üzenetet kap az érkezéséről, akkor abban az üzenetben általában benne van, hogy az a gyermek kisfiú-e vagy kislány, hogy hány kiló és hány centi, és a büszke szülők néha beleírják ebbe az üzenetbe azt is, hogyan hívják a gyermeküket. Ha ezek után mi telefonálunk és érdeklődünk, általában megkérdezzük, hogy milyen színű a szeme, a haja, milyen a bőre, hogy eszik, hogy alszik. Soksok tulajdonságára kíváncsiak vagyunk a gyermeknek, azoknak a tulajdonságaira, jellemzőire, amelyek csak az övéi, amelyek alapján megismerhetjük, amelyek megkülönböztetik őt a többiektől. Ugyanígy, ha egy fiú egy lánnyal találkozik vagy egy lány egy fiúval, azon tulajdonságai miatt kedveli meg, amelyek csak az övéi, amelyek miatt más, mint a többiek. Az ilyen esetekben nem elég csak az, hogy valaki férfi vagy valaki pedig nő. És ez így van jól.

Nem egymás ellenére, hanem egymásért vagyunk különbözőek. Így tudjuk kiegészíteni és erősíteni egymást. Mindannyiunknak megvannak az erősségei és a gyengeségei, és szükségünk van egymásra ahhoz, hogy a hiányosságainkat áthidaljuk, hogy kiegészítsük egymást. Így van ez az egyének életében, de így van ez a nemzetek vonatkozásában is. Minden nép, nemzet különös fejlődésen ment keresztül, fejlődéstörténetük során más kihívásokkal kellett megküzdeniük, más nehézségeket kellett megoldaniuk, különböző helyzeteket, történelmi pillanatokat kellett átélniük. A nemzet lelkét különböző hatások érték és nemesítették. Mindannyian mást tanultunk meg az élettől, az életről. És ahogy az emberek is gazdagíthatják egymást tapasztalataikkal, úgy a nemzetek is adhatnak egymásnak mindabból, amit átéltek történelmük folyamán.

Mindannyian részei vagyunk az egyetemes emberi civilizációnak, és mindannyian részei és részesei vagyunk az egyetemes kultúrának. Minden nép, nemzet tudása része az egésznek. Minden önfenntartó rendszer alapismérve, hogy reagálni tudjon környezete változásaira, ez az alkalmazkodóképesség megmaradásának alapja. Az alkalmazkodóképesség viszont tudást, értéket feltételez. Ez az alapja az emberiség és egy nemzet megmaradásának is.

Ugyanakkor azt mondják, hogy egy ember akkor lehet hasznos tagja egy közösségnek, akkor adhatja tudása és önmaga legjavát, ha szereti és elfogadja saját magát.

Ha önmagunkat nem szeretjük, ha saját magunkkal nem vagyunk kibékülve, hogy lehetnénk kibékülve másokkal, hogy lehetnénk kibékülve környezetünkkel?

Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb bűne, hogy arra tanítottak minket, magyarokat, hogy merjünk kicsik lenni. Elszakítottak minket történelmünktől, a múltunk37

tól, a hagyományainktól, attól a tudástól, ami évszázadokon keresztül éltetett minket.

Pedig az ember olyan, mint egy fa, gyökerezik valamiben, ahonnan a növekedéséhez az energiát nyeri és a stabil alapot, amibe kapaszkodhat. És ahogy a fa is a biztos alapba kapaszkodik, és így tud az ég felé törni, nyújtózkodni minél magasabbra, az embernek is stabilitásra, viszonyítási pontokra van szüksége ahhoz, hogy fejlődni tudjon, s hogy betöltse azt a hivatást, amire rendeltetett.

A magyar nemzet évszázadokon keresztül azért volt képes leküzdeni minden nehézséget, mert tudta, hogy honnan jön, hogy hová tart, és azt is, hogy mire képes. S habár igaz, hogy fejétől bűzlik a hal, s hogy a nemzetrombolás évtizedei nem múltak el nyom nélkül, a hitet, a reményt, a tenni akarás vágyát megőriztük a szívünk, a lelkünk mélyén. Sosem találkoztam annyi csillogó tekintettel, mint a Hungarikumok a parlamentben konferenciákon, amit három alkalommal rendeztünk meg az ország házában.

A bizonytalan, de kíváncsi tekintetek ragyogó fénypontokká váltak néhány óra alatt. Ez alatt a néhány óra alatt pedig nem történt más, csak arról beszélgettünk, hogy kik vagyunk mi, hogy milyen értékeink vannak. Több tucat termelő, értéket őrző, alkotó mondhatta el, hogy mit csinál, milyen tudás van a birtokában. És attól, hogy ők elmondhatták, a többiek pedig meghallgatták ezeket, a rendezvény végére igazi közösséggé váltunk, azért, mert ezekben az értékekben mindenki magára ismert valahol, mert rólunk szólt.

Talán meglepem képviselőtársaimat, de nekem az egyik legfontosabb tapasztalatom az, hogy ma az emberek nem akarják elhinni, hogy róluk van szó, hogy róluk lehet szó. Ezért Hajdú-Bihar megyei képviselőtársaimmal elkezdtünk egy értékmentő munkát, kapcsolódva azokhoz a megyebejárásokhoz, amit több képviselőtársam már elvégzett, Lezsák Sándor, Bányai Gábor, Font Sándor Bács-Kiskun megyében, Horváth Zsolt Veszprém megyében, Lakatosné Sira Magdolna és Fülöp István Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, és voltak megyebejárások Csongrád és Fejér megyében is.

Azért gondoltuk, hogy Hajdú-Bihar megye nem maradhat ki a sorból, mert ebben a megyében komoly hagyományai vannak a helyi tudás, a helyi értékek ápolásának.

2006-ban jött létre a Hajdú-Bihar Megyei Minőségi Termék Társaság, amelyért Szólláth Tibor képviselőtársam nagyon sokat tett, és amely azóta minden évben három kategóriában hirdeti meg a Minőségi termék és a Kiváló minőségű termék díjat. A díjazottak elismerésül megkapják és használhatják azt a logót, amelyet a megyei önkormányzat hozott létre, és amellyel ezeket a termékeket, alkotásokat kiemelik a többi közül, értékként ismerik el.

S hogy ennek az értékgyűjtésnek mekkora gyakorlati haszna van, a saját bőrömön tapasztaltam, mert hétvégén rendeztük meg Debrecenben a Kubala „Laszi” szellemi torna döntőjét. Ez egy középiskolás korú fiataloknak kiírt rendezvény volt, a téma pedig a 2010-es dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság volt. Ezzel akartuk megünnepelni a közös európai sikert, erősíteni elsősorban a magyar–spanyol kulturális kapcsolatokat, és felhívni a figyelmet közös nemzeti hőseinkre, labdarúgó-géniuszainkra. A döntőbe a Kárpát-medence minden részéről érkeztek fiatalok, Sopronból, Kalocsáról, Pécsről, az ország minden szegletéből, és Felvidékről, Dunaszerdahelyről is. És olyan 38

kiváló vendégeink voltak, mint Kassai Viktor vagy Buzánszky Jenő, a nemzet sportolója, vagy érkezett vendég a spanyol nagykövetségről is.

Arra gondoltunk, hogy a Kárpát-medence számos pontjáról érkező társaságot Hajdú-Bihar megyei termelők finomságaival várjuk, bemutatjuk nekik Hajdú-Bihar megye értékeit. De mindezt nem tudtuk volna megtenni, ha nincs, nem létezik a Hajdú-Bihar megyei minőségi termékdíj és annak hagyománya. Ennek köszönhetően állt rendelkezésünkre az a lista, amely listából tudtuk megtalálni azokat a termelőket, akik sajtot, vajat, szalámit, pékárut, ivólevet hoztak a rendezvényre.

Ebből is látható, hogy ha nem gyűjtjük össze és nem rendezzük, ápoljuk az értékeinket, nem tudjuk megmutatni magunkat. Ezért is járjuk Hajdú-Bihar megyét, beszélünk az embereknek a törvényjavaslatról, annak céljairól. A legutolsó alkalom Hajdúböszörményben volt, ahol Kiss Attila polgármester úr látott minket vendégül, és a rendezvény előtt felfigyeltem az egyik vendégre. Eljött, de látszott rajta, hogy nem találja a helyét, nem tudja, hogy maradjon-e, és inkább ment volna, de azt hiszem, a kíváncsisága maradásra bírta. Elkezdtünk beszélgetni, én elmondtam a saját gondolataimat, és ezután mindenki elmondhatta az ő véleményét is. És látni kellett volna, képviselőtársaim, hogy milyen változáson ment át ennek az embernek az arca. Érezte, átélte, hogy róla van szó. Megtapasztalta, hogy mindannyian ugyanazt a nyelvet beszéljük, és mindannyiunknak ugyanaz fontos, azért küzdünk, amiért ő is küzd évtizedek óta a hétköznapokban. Ő fogalmazta meg, és hoztam el ezt a mondatot képviselőtársaimnak üzenetként: ha fönt megvan az akarat, mi készen állunk, rajtunk nem fog múlni.

Valóban, az embereken nem fog múlni, rajtunk van a sor. Én nagyon örülök ennek a törvényjavaslatnak, aminek számomra a legfontosabb pontja az, hogy mindenkit megszólít, hiszen a nemzeti értékek felvételét a települési, tájegységi vagy megyei értéktárba, valamint a magyar értéktárba bárki kezdeményezheti. Ugyanakkor a javaslat másik, számomra nagyon értékes pontja, hogy falat bont, hidat épít az országhatáron innen és azon túl élő magyarok között, hiszen a határon túli magyar közösségek értéktáráról is beszél.

Azt gondolom, hogy önmagunk megismerésére, erőnk, lehetőségeink feltérképezésére, az értékeinkbe való kapaszkodásra, a gyökereinkre szükségünk van a túléléshez, és nem csak a magyar nemzet túléléséhez. A világra és egyben Európára váró kihívások, az emberiséget próbára tevő nehézségek leküzdéséhez, feladataink megoldásához ezekre az erőforrásokra a jelen és a jövő generációknak egyaránt szükségük van.

Hiszen fenntartható jövőt csak fenntartható testben és lélekben, egészséges társadalmakkal, önmagukat és másokat szerető és elfogadó nemzetekkel lehet építeni, mert nem egymás ellenére, hanem egymásért vagyunk különbözőek.

Köszönöm a figyelmet.

39

LAKATOSNÉ SIRA MAGDOLNA országgyűlési képviselő: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mit jelenthet a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló kerettörvény a kistelepülések, kisközösségek életében? Lehetőséget arra, hogy értékeik mentén újraszerveződhessen, szerveződjön vagy megerősödjön a helyi közösség. Az értékválságnak köszönhetően sajnos a mostani globalizált világunkban az egyén került előtérbe, már alig beszélgetnek egymással az emberek, és ennek következményeképpen fordulhat az elő, hogy egyedül élők megfagyhatnak kisfalvakban is. Meggyőződésem, hogy csak erős közösségre építve erősödhet meg az ország.

Ezzel a kerettörvénnyel lehetőség nyílik arra a közösségek számára, hogy kézenfekvő értékeik mellett kutassanak múltjukban, történelmükben, környezetükben, felmérjék, számba vegyék mindazokat az értékeket, amelyek homályba vesztek, feledésbe merültek. De lehetőség nyílik arra is, hogy a jövő érdekében most új értékeket hozzanak létre.

Feltehetik a közösségek a kérdést, hogy mi kerüljön a falu, a település kirakatába.

Mi az, amiről fogják tudni az emberek azonnal, hogy azok mi vagyunk? De felmérésre kerülhetnek azok az értékek is, amelyek belső identitásunk miatt csak nekünk, a faluban élőknek fontosak, amelyek nem válnak megyei értékké, nem válnak nemzeti értékké. A megyejárásokban tapasztaltak megerősítették a hitemet abban, hogy a települési vezetőknek ebből a törvényből adódóan módjuk nyílik arra, hogy olyan területen tevékenykedjenek, amely a legszebb feladatok közé tartozhat. S talán a legnagyobb elismerése lehet a helyi közösségnek, ha valamelyik értékük nemzeti értékké válik, hungarikum minősítést kap.

Nagyon fontos hozadéka lehet ennek a jogszabálynak, ha a települések a hagyományaikat újra számba véve felkutatják azokat az embereket, akik még az ezekkel kapcsolatos tudást átadhatják a gyermekeknek, fiataloknak, és azok, megtanulva ezeket a hagyományokat, újra élővé tehetik azokat. Irigylem a lengyel településeket, ahol a népzene- és néptáncoktatás már az óvodában elkezdődik a népi hangszereken való tanulással, s így már óvodás népzenei karok és táncegyüttesek is vannak, s természetesen minden korosztályban is.

Ez a törvény reményt adhat sok hátrányos helyzetű településnek, hiszen a szabályozás fontos része a hungarikumtanúsító védjegy hátterének megteremtése. A hungarikumnak, de akárcsak a helyi értékeknek nyilvánított termékek előállítása kisvállalkozásokat indíthat el, és ezzel munkahelyek teremtődhetnek ott, ahol erre másként nincs vagy nagyon kevés a lehetőség. Bízom abban, hogy a települések nagy számban élnek azzal a lehetőséggel, hogy saját élelmiszer-szükségletüket helyben állítsák elő, 40

hiszen erre a jogszabályok ma már lehetőséget adnak, és újratanulják a gazdálkodást a falvainkban is, és nem fűnyíróval fogják művelni a kerteket. Hiszen a Magyarországra importált, éves szinten ezermilliárd forintnyi élelmiszer nagy százalékban itthon is megtermelhető. Remélem azt, hogy sok helyi terméket készítő bemutatóhely, műhely jön létre az országban, és a déli harangszónál a vendégek asztalára mindenütt helyben előállított, minőségében összehasonlíthatatlanul jobb étel kerül, és citeraszó mellett gyönyörű magyar népdalokat énekelnek.

Engedjék meg nekem, hogy szatmári emberként Kölcseyt idézve fejezzem be: „Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmibe veszi vagy semmivé hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg, s akármi más kezdődjék ezentúl, az a régi többé nem lészen.”

Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák szavazataikkal a törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmet.

A madéfalvi veszedelem emlékműve 41

Húsvéti körmenet Erdélyben 42

III. FEJEZET

A TÖRVÉNY MAGYARÁZATA

Népviselet Erdélyből

A TÖRVÉNY ÜZENETE, SZELLEMISÉGE A törvény kialakítása és létrehozása során az volt a cél, hogy egy olyan jogi szabályozás jöjjön létre, amely csak keretet ad a megvalósításhoz. Nem akartunk szigorú szabályokat, nem akartunk olyan előírásokat, amelyek teljesen formalizálják az értéktárak kialakítását. Azt szerettük volna, ha ez a törvény „csak” segíti a végrehajtókat.

Ennek a megvalósításában sokat segített az elhúzódó előkészítés időszaka. Nagyon sok fórumon, találkozón vettem részt magam is, és még jó néhány képviselőtársam.

Ezeknek a beszélgetéseknek a felhasználásával körvonalazódtak a törvény igazi üzenetei. Szerencsére már az előkészítő szakaszban kialakult a törvényt támogatók „baráti köre”, polgármesterek, önkormányzati és országgyűlési képviselők, helytörténettel foglalkozó szakemberek, civil szervezetek tagjai, vezetői. Igazi véleményformálók lettek belőlük és a véleményeik jelentős része beépült a jogi szabályozásba. Ennek a haszna most látszik igazán, a megvalósítás időszakában. Talán ennek is köszönhető, hogy viszonylag rövid idő alatt elfogadott lett ez a teljesen új szabályozási forma, és aki rátalált a helyi értéktárak kialakításának sajátosságaira, az nem bánta meg, hogy a hungarikummozgalom részesévé vált.

Minden közösségnek vannak értékei Ez az egyik legfontosabb üzenete a törvénynek. Minden közösségnek vannak értékei, a legkisebb közösségnek is vannak értékei, függetlenül attól, hogy hány tagja van, hol helyezkedik el, milyen a turisztikai vonzereje. A törvényi fogalmak rendszere a közösségen a települést érti, így minden település kapott lehetőséget arra, hogy saját maga létrehozza és kialakítsa a helyi értéktárát.

Ha egy település egyetért ezzel az üzenettel, akkor azt is tudnia kell, hogy saját maga dönthet arról is, hogy milyen dolgokat helyez el az értéktárába. Ezt a folyamatot csak a közösség felügyeli, sem előzetesen, sem utólag nem kell egyeztetnie senkivel, hogy milyen legyen a települési értéktárának tartalma. Ez egy nagy lehetőség minden közösség számára, ugyanakkor nagy felelősség is.

A törvény előkészítése során két nagy „elv” vitatkozott egymással. Az egyik elv a központi irányítást és felügyeletet helyezte volna előtérbe. Azt szerették volna, ha egy központi szerv döntött volna a helyi értéktárak tartalmáról. Mintegy módszertani segítséget nyújtva, egyfajta központosított kritériumok alapján kerültek, kerülhettek volna értékek a helyi értéktárba. Én ezt az első pillanattól fogva nem támogattam.

Nem azért, mert ez egy rossz módszer lett volna. Csupán azért, mert „messziről jött ember” ne mondja meg egyetlen településen sem a helyieknek, hogy „számukra” mi legyen érték. Módszertani segítség kell, de nem kell egyetlen „felügyeleti szerv” sem a helyi értékek kiválasztásához. Ezért nem csak lehetőség, hanem hatalmas felelősség is a helyi értéktár tartalmának kialakítása.

Szerencsére a nagy többség a másik „elv” mellett tette le a voksát. Így lett önként vállalt feladat minden település számára a helyi értéktárak megnyitása, így kapták 45

meg a helybeli emberek a jogot és lehetőséget az értékeik kiválasztásához. Nagyon sokan „megriadtak” ettől a lehetőségtől, nagyon sokan még mindig keresik a törvény szövegében a kötelező előírásokat, amely útmutatást nyújthat számukra. Egyszerűen nem akarják elhinni, hogy ekkora szabadságuk van a döntéshozatalban. Most is bátorítok mindenkit arra, éljen ezzel a lehetőséggel, nyissa meg a helyi értéktárat, gyűjtse, dokumentálja, archiválja, mutassa meg a helyieknek és a településre érkezőknek is a helyi jellegzetességeket, a különlegességeket, azokat a dolgokat, melyek méltán kerülhetnek a kirakatba.

A hungarikumpiramis elmélete

Hungarikumok Gyűjteménye Magyar Értéktár É

Határon túli magyar közösségek tá értéktára

Települési, megyei és tájegységi értéktárak r

ktár k kt tá ára ra Ágazati értéktárak

Ez az ábra a jogi szabályozás másik nagy szellemisége és üzenete, amely az alulról építkezésről, a valódi társadalmi bázis kiépítéséről és megvalósításáról szól. Valójában a piramiselmélet kidolgozása után dőlt el a jogi szabályozás kialakításának iránya. A kettősség itt is megfigyelhető: dönthetett volna úgy is a kormányzat, hogy egy rövid előkészítő munka után összegyűjti azoknak az értékeknek a listáját, rajta elsősorban a hungarikumokkal, melyek az ország imázsának építése szempontjából nagyon fontosak. Ezt követően pedig ezeknek az értékeknek a jogi, szellemei alkotásokra vonatkozó szabályozását indítja el az Európai Unióban, hozzátéve egy 46

marketing és reklámkampányt az ország határán belül. Erre is azt mondom, ez is egy járható út lett volna, már ezzel is többet tettek volna, mint az 19990-es évektől kezdve bárki. Én azt gondolom, hogy ez a felülről építkezés elve lett volna.

Szerencsére itt is egy másik elv érvényesült a megvalósítás során, nevezetesen az alulról jövő kezdeményezések elve. Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb figyelem a helyi értéktárak kiépítésére irányul. A helyi értéktárak tartalma adja a bázist, a biztos alapot a hungarikumpiramis számára. Szintén a társadalmasítás megvalósítását jelenti a megyei értéktárak létrejötte, nagy öröm, hogy a megyei közösségek mindegyike már az első pillanatban csatlakozott a hungarikummozgalom megvalósításához.

Vannak olyan értékek, melyek nem köthetők egy településhez, vagy nem csak egy közösség számára jelentenek értéket. Ezeket összefoglaló néven különleges szakmai tulajdonságokkal rendelkező értékeknek hívhatjuk. A törvényalkotó szándéka szerint ezek kerülhetnek az ágazati értéktárakba. Az ágazati értéktárak felügyelete és kialakítása a minisztériumok feladata. Jelen sorok írásakor ezen a területen csak apró eredmények születtek, de van remény arra, hogy – főleg az alulról jövő kezdeményezések hatására – itt is elindul az építkezés.

Később még majd esik szó a határon túli értéktárak működéséről és szerepéről, de a piramiselv magyarázatakor is érdemes hangsúlyozni, hogy mekkora jelentősége van egy olyan törvénynek, amelynek gyakorlati érvényesülése során a magyar nemzet közösségének egysége megvalósulhat. Ez az elv azt jelenti, hogy bárhol a világon, ahol élnek még magyar közösségek, és ápolnak, gondoznak értékeket, ezek a dolgok ugyanúgy az egységes magyar értéktár részévé válhatnak.

A tájegységi értéktár fogalom a nevét és a tartalmát illetően kicsit elválik egymástól. Eredetileg az volt a szándék, hogy a Kárpát-medence különböző földrajzi tájegységeihez kapcsolódóan több település együtt hozzon létre közös értéktárat. Ezt követően pedig a települések közösségei együtt vegyék leltárba az ott található különlegességeket és sajátosságokat. Ez részben így valósul meg a gyakorlatban is, Veszprém megyében már van egy jól működő tájegységi értéktár. A Somló hegy lábánál élők közössége döntött egy ilyen értéktár létrehozásáról, kiépítését pedig egy ott működő civil szervezetre bízta. Ugyanakkor azt is tapasztalom, hogy úgy is létrejönnek tájegységi értéktárak, hogy a kettőnél több település nem földrajzi értelemben kötődik egymáshoz, hanem egy több évtizedes gyakorlat alapján. Főleg kisebb települések keresik itt is a közös együttműködés lehetőségét. Főleg azok a települések, melyek először azt gondolták: nekik egyedül, egyenként nincsenek olyan értékeik, melyek dokumentálására létrehoznának helyi értéktárat, de egymással összefogva már közös értékeiket egy értéktárban jelenítenék meg. Szerintem ez is járható út, de így is biztatok minden települést, hogy bátran vágjon bele, akár egyedül is az értékfeltáró munkába.

Mit jelent az alulról építkezés elve?

A hungarikummozgalomban való részvétel első feltétele, hogy egy közösség létrehozza a helyi értéktárát, és a feltáró, gyűjtőmunka eredményeként bármely értékkel és minőséggel rendelkező dolog bekerül a helyi értéktárba. Ez azt jelenti, hogy azon a 47

településen az a dolog, a tulajdonságai alapján, a közösség döntésének köszönhetően értéknek számít. A helyi értéktár bizottság döntésével az értékké minősítés megtörténik. Ám kiderülhet, hogy az az érték, szintén a tulajdonságai alapján, nem csak azon a településen számít értéknek, hanem az egész megyében. Ekkor a helyi értéktár bizottság előterjesztése alapján a megyei értéktár bizottság elé kerül a javaslat, és pozitív elbírálás esetén bekerül a megyei értéktárba. Ám kiderülhet arról a dologról, hogy nem csak az adott település, nem csak az adott megye, hanem egész Magyarország számára értéket jelent. Ekkor a megyei értéktár bizottság részéről immár a Hungarikum Bizottság elé érkezik a javaslat, és kerülhet be az adott helyi érték a kiemelt nemzeti értek sorába, a Magyar Értéktárba. Sőt, ha még az adott értékkel a világon bennünket, a magyar nemzet közösségét is azonosítják, akkor egy újabb döntés után a Hungarikumok Gyűjteménye soraiba is kerülhet.

Nagyon fontos, hogy a hungarikumpiramison belül nem alul vannak a harmadosztályú értékek, felette a másodosztályúak, és kizárólag a piramis csúcsán, a Hungarikumok Gyűjteményében lennének első osztályú értékek. Ilyen rendező elv nem vezérelt senkit a szabályozás megvalósítása során. A kérdés az: bármely érték bekerül-e a piramison belülre, bármely értékre egyetlen közösség azt mondja-e, hogy számára értéket jelent. Ha igen, akkor a piramison belülre kerül és a tulajdonságainak megfelelően megtalálhatja a helyét a rendszeren belül. Ha nem, akkor az a dolog nem kerülhet egyetlen értéktárba sem.

Sokszor és sok alkalommal elmondtuk már, ez a rendszer óriási lehetőség minden közösség számára. Nagyon kevés olyan jogi szabályozás van, amely ekkora mozgásteret biztosítana a jog alkalmazóinak. Ebben az esetben azonban fontosnak tartottuk, hogy minden közösség a tényleges kialakítója lehessen a saját értéktárának. Ugyanakkor ez a lehetőség nagy felelősséggel is jár. Hiszen ezzel a felhatalmazással bárki rosszul is élhet vagy visszaélhet. Értéktelen dolgok is bekerülhetnek az értéktárba. Mi azonban már a kezdet kezdetén bíztunk a közösségek felelősségérzetében, azt gondoltuk, hogy a közösségek tagjai vigyáznak az értékeikre, nagy többségben csak az értékes dolgok kerülnek kiválasztásra.

Az eddigi gyakorlat visszaigazol bennünket. Néhány kivételtől eltekintve nagy gondossággal, nagy körültekintéssel töltődnek az értéktárak, kerülnek újra felszínre a régi idők fontos dolgai.

Hogyan hozzunk létre települési értéktárat?

A legfontosabb tény, hogy a jogi szabályozás értelmében a települések kaptak lehetőséget arra, hogy helyi értéktárat hozzanak létre. Ez egy önként vállalt feladat az önkormányzatok esetében, bármikor létrehozhatják. Ha korábban esetleg nemleges döntést hoztak, ezt határidő nélkül megváltoztathatják.

A helyi értéktárak létrehozása két döntésből áll. Egyrészt dönt a képviselőtestület, közgyűlés a helyi értéktár létrehozásáról, másrészt arról, hogy ezt milyen formában szeretné működtetni. A törvény nagyon megengedő, hiszen tulajdonképpen a közösségre bízza, hogy milyen formát választ ehhez. Igazából két nagy lehetőség áll fenn: 48

vagy a képviselő-testületi szervezeti és működési szabályzat keretein belül hoznak létre egy bizottságot, vagy külön testületre bízzák a feladatot. Ha az első megoldás mellett döntenek, akkor is két megoldás létezik: vagy rábízzák a feladatot egy, már működő bizottságra. Ilyenkor jöhet létre például az oktatási, ifjúsági, kulturális és értéktár bizottság. Vagy egy teljesen új bizottságot hoznak létre a települések, az adott település értéktár bizottságát, benne képviselőkkel, és ha ez lehetséges, külső szakértőkkel. A mi felméréseink szerint a települések jelentős része ezt a megoldási formát helyezi előtérbe.

A másik út is számos lehetőséget rejt magában, létrehozhatnak olyan önálló értéktár bizottságot, amelynek bárki tagja lehet: a település polgármestere, képviselők, helytörténész, pedagógus, a helyi civil szervezet képviselője. Vagy ezzel a feladattal megbízzák a helyi intézményt, civil szervezetet. Ilyenkor természetesen erre a feladatra külön szervezeti és működési szabályzatot kell létrehozni, szabályozni benne többek között azt, hogy ez a megbízatás a képviselő-testülettől a döntés előkészítésére vonatkozik vagy a tényleges döntéshozatalra is.

Talán az itt leírtakból is látszik, hogy igazából a közösségekre van bízva, milyen formát választanak. Az volt az elsődleges cél ezzel, hogy a helyben szokásos legjobb forma kerülhessen kiválasztásra. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, nincs jó és kevésbé jó megoldás, minden attól függ, hogy az egyes szervezetekben tevékenykedő emberek hogyan viszonyulnak a feladathoz. Ha szeretnék, hogy ez egy jól működő rendszer legyen, akkor bármelyik forma eredményes lehet.

49

Mi a megyei értéktár fogalma?

Talán kicsit furcsa lehet, hogy ezt a fogalmat kiemeltem. Ám úgy gondolom, beszélni kell róla, mert a jelenlegi törvényi szabályozás pontatlanul fogalmaz, és ebből jelenleg jó néhány félreértés született már. Igazából egy eldöntendő kérdés van: a megyei értéktár az a települési értéktárakban található értékek összessége, vagy azok a települési értékek, melyek tulajdonságai túlmutatnak az adott település határain, amely által az a dolog az ott lakók jelentős része szerint az adott megyét jeleníti meg.

Igen, ez utóbbi a helyes fogalmi értelmezés, egy megyei értéktár bizottság akkor jár el helyesen, ha az alulról építkezés elmélete mellett ebben a szellemben végzi a kiválasztó tevékenységét. A törvényi fogalom mindenképpen pontosításra szorul, remélhetőleg ez hamarosan megtörténik.

Ugyanakkor az ne tévesszen meg senkit, hogy a megyei értéktár bizottságoknak minden települési értéktárba választott értéket nyilván kell tartaniuk. Nyilvántartani, de nem a megyei értéktárba felvenni. A kettő között nagy különbség van, nem szabad összetéveszteni a két feladatot. Ezenkívül van még egy fontos feladata a megyei bizottságoknak. Azoknál a településeknél, ahol a képviselő-testület határozatban mondta ki, hogy nem kíván létrehozni települési értéktárat, ám van egy közösség, egy civil szervezet, amely elhatározza, hogy a törvény szellemében összegyűjti az értékeket, ott a megyei értéktár bizottságokhoz beküldött értékeket a helyben szokásos módon szintén nyilván kell tartanai.

Adminisztratív teher vagy a közösségépítés egyik formája?

A gyakorlatban megmutatkozott, nem mindegy, hogy ki „olvassa” el a törvényt, ki az, aki a döntéshozatal előtt véleményezi a jogi szabályozást. Konkrét példákkal tudom bizonyítani, hogy néhány település azért nem hozott létre értéktárat, mert a képviselőket arról tájékoztatták, hogy ez egy újabb adminisztrációs teher, hogy ez sok pénzbe kerül, nincs aki a feladatokat megvalósítsa, különben is, ez egy önként vállalt feladat, és még pénzt sem adnak hozzá.

Azt gondolom, hogy aki végigolvassa a jogi szabályozást, az megerősíthet abban, hogy a legkevésbé lehet újabb bürokratikus adminisztrációs teherről beszélni. Valóban, vannak feladatok az értéktár létrehozása során. A képviselő-testületnek legalább két döntést kell hoznia az értéktár megnyitásáról és a működést biztosító szervezeti forma kiválasztásáról. Valóban, kell egy szervezeti és működési szabályzat, amely alapján látszik, hogy milyen döntéshozatali eljárás alapján választják ki abban a közösségben az értékeket. Valóban, jelen pillanatban az értéktár bizottságnak évente két alkalommal beszámolót kell készíteni a tevékenységéről. A törvény végrehajtási rendeletének mellékleteit ki kell tölteni ahhoz, hogy egy értéket regisztrálni lehessen immár hivatalosan is egy értéktárban. De ennyi az adminisztrációs „teher” és nem több.

Ez a törvény nem a közigazgatási eljárások mintájára rendelkezik az értékek kiválasztásáról. Itt nincsenek jogvesztő határidők, nincs végleges elutasítás, ennek megfelelően nincs fellebbezési eljárás sem. Itt akkor jár el helyesen egy értéktár bizottság, 50

ha nemcsak elbírálni szeretné a beérkezett javaslatokat, hanem részt vesz a döntések előkészítésében. Ha már a döntése előtt segít abban, hogy helyesen kitöltött, jól értelmezett, alapos és magas színvonalú előterjesztés szülessen. Akkor jár el helyesen a bizottság, ha nem kioktatni szeretné az előterjesztőt, hanem vele együtt, közösen jön létre az érték jelölése. Máris látszik, hogy aki így cselekszik, annak a magatartása már nem hasonlít a hagyományos értelmű hivatal-ügyfél kapcsolatban megszokottra. Ezt szerettük volna, hogy az előterjesztő ne ügyfél legyen, az értéknek pedig végig legyen neve és ne egy iktatószám legyen az azonosítója. Én már gyűjtöm azokat a pozitív példákat, amelyek során a települések megváltoztatták korábbi döntésüket, és az első elutasító határozatukat visszavonva mégis megnyitják az értéktárat. A hungarikummozgalom kialakulásának első időszakában ezt akkor tették meg, ha kiderült, hogy valaki a döntéshozatal előtt mégiscsak „roszszul olvasta” a jogszabályt. Ha kiderült, hogy mégsem egy újabb teherről van szó. A legnagyobb elismerést ez jelentette számomra. Több polgármester mesélte el, hogy milyen zsongást hozott az értékgyűjtés a településén, hogy generációk találtak egymásra, és új ünnepek, új rendezvények születtek helyben, valóban, a közösségépítés egy lehetséges módszerévé vált a helyi értékgyűjtés. Most új lendületet vett az értéktárak kialakítása. Egyrészt a 2014 őszi önkormányzati választásnak köszönhető ez.

Néhány településen új polgármestert választottak és az új vezető fontosnak tartotta az értékek őrzésének ezt a formáját is. Veszprém megyében tíz fölött van ezeknek a falvaknak, városoknak a száma. Szerencsére elindult a „szomszéd település jó példája” is. Egyre több polgármester kérdezi meg azokat a kollégáit, ahol már van értéktár.

Ha a mire jó ez? kérdésre hiteles válasz érkezik, akkor a döntés azonnal megszületik, és újabb értéktárak jönnek létre.

Mi kerülhet a helyi értéktárba?

A 2000-es évektől kezdve több közvélemény-kutatás született Magyarországon a hungarikumokról. A kérdezőbiztosok elsősorban arról faggatták az embereket, ők mit választanának a hungarikumok és a kiemelt nemzeti értékek közé. Talán nem meglepő, hogy a válaszadók jelentős része azonnal a hasára gondolt, és elsősorban az ételek, italok között keresgélt. Pálinka, bor, szalámi, kolbász és még lehetne folytatni a sort.

Tőlem is ezt kérdezik legtöbbször a helyiek egy-egy személyes konzultáció során.

Mondjam meg konkrétan, hogy mit válasszanak, mit választhatnak a helyi értéktárba. Egyrészt még mindig nagyon sok közösség nem akarja elhinni, hogy valóban ők, az adott település a tényleges gazdája az értéktárnak. Nehezen hihető, hogy nincs olyan előre megírt rendelet, amely felsorolja a beválasztható értékek listáját. A kisebb településeken alig hihető, hogy nem kell egyeztetni a megyei önkormányzattal vagy a kormányhivatallal.

De van a kérdéseknek egy másik háttere is: mit választhatnak be a helyiek az értékek közé, mert „nekünk nincsen semmink, mi túl kicsik vagyunk, temploma mindenkinek van, az a vízimalom már régóta itt áll”, és még sorolhatnám a leggyakrabban elhangzott kételyeket. Számomra ezek a kérdések elsősorban a felelősséget jelzik, 51

az adott település közössége igenis jó döntést szeretne hozni az értékek kiválasztása során. Természetesen van benne nagyon sok „legyünk minél kisebbek” érzés is. Ez nem meglepő, hiszen az elmúlt évtizedek hatalmai nem támogatták az értékek kiválasztásának és a jó példák összegyűjtésének gyakorlatát.

Arra a kérdésre, hogy mi kerülhet a helyi értéktárba, az a legjobb válasz, hogy minden, amiről a közösség úgy dönt. Ez a törvény egyik legnagyobb vezérfonala. A helyi és megyei értéktárak esetében a közösségek az igazi gazdái az értékek kiválasztásának. Ahogy korábban is jeleztem, ez egy nagy lehetőség, és még nagyobb felelősség a közösségek előtt. Nincs hivatali kontroll a döntés előtt és után, csupán a lelkiismeret és a közösségük iránt érzett felelősség. Szerencsére a jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy – kevés kivételtől eltekintve – felelősségteljes döntések születtek.

A törvény és a végrehajtási rendelet ad egyfajta útmutatást az értékek kiválasztásáról. A természeti értékek és épített örökségek kategóriájának tartalmát mindenki ismeri. Innen érkezik a jelölések döntő többsége is. Aztán egyre népszerűbbek a helyi értéktárakban a különböző étel- és italkülönlegességek, szinte minden településnek van valami olyan különleges receptje, amely nem téveszthető össze máséval.

Minden alkalommal elmondom, ne csak a kézzelfogható értékek között keresgéljenek, hanem a szellemi alkotás nagyjai is kerüljenek előtérbe. Sok településnek van olyan szülöttje, akinek az életútja példa lehet a mostani generációk előtt is. Nagyon fontos: a törvény is tiltja, hogy egy ember önmagában az értéktár elemévé váljon, de azt nem tiltja, hogy egy ember életútja, egy egész életen át tartó tevékenysége, ha az méltó rá, bekerüljön egy helyi értéktárba.

52

Ugyanígy a kiválasztottak közé kerülhet egy helyi rendezvénysorozat vagy egy hagyományőrző közösség évtizedeken át végzett tevékenysége, amely alapján egy helyi jellegzetesség, egy hagyomány a mai napig fennmaradhatott. Ezek a példák is azt mutatják, hogy az értéktárba kerülhet minden olyan értékkel és minőséggel rendelkező dolog, amiről a helyiek úgy döntenek.

Milyen a jó előterjesztés?

Az értékek kiválasztásának talán egyetlen komoly adminisztrációs terhe a törvény végrehajtási rendeletének kitöltése, amely után immár hivatalosan is egy dolog az értéktárba választható. Ha valaki végignézi a mellékletet, láthatja, hogy egy nagyon könnyen áttekinthető lapról van szó, az adatlap jelentős része pár perc alatt kitölthető, hiszen csak az előterjesztő beazonosítására szolgál. Ugyanakkor fontosak ezek az információk is, hiszen a későbbiek során ez a lap szolgálhat majd a szerkeszthető, könnyen kereshető digitális adatbázis alapjául.

Igazából három fontos része van a mellékletnek. Az értékről szóló leírás, az indokolás az értéktárba való választásról, illetve a csatolt dokumentumok. Ha az a kérdés, hogy milyen a jó előterjesztés, arra a legrövidebb válasz, hogy informatív, és alkalmas arra, hogy a „messziről jött ember” is megismerje azt a dolgot, felkeltve érdeklődését.

Az értékről szóló leírás mindig legyen alapos. Két-három mondatos előterjesztés az én meglátásom szerint nem elegendő. Mindig az legyen a fő szempont, hogy az ott élőkön kívül is, ha bárki elolvassa, az derüljön ki számára, hogy ez tényleg olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amely alapján méltán került az értékek közé. Ugyanakkor az nem elvárás, hogy tanulmányszerű, hivatkozásokkal tűzdelt előterjesztések készüljenek. Erre nincs is szükség, hiszen az előterjesztés igazi feladata a figyelem felkeltése, az érdeklődés megalapozása. Én is vezettem értéktár bizottságot elnökként. Én is szembesültem néhány alkalommal, hogy az érték tulajdonságai és az előterjesztés minősége nem volt összhangban. Ilyenkor adott a lehetőség a konzultációra, az előterjesztőt segíteni kell abban, hogy ezt a hibát kiküszöbölje és az érték a helyére kerülhessen.

Meglátásom szerint fontos része az előterjesztésnek az az indokolás, amely alapján ki kell derülnie, hogy az előterjesztő miért szeretné az értékek között látni azt a dolgot. Az a jó indokolás, amely szakmai és érzelmi alapokon nyugszik egyszerre.

Ha ebből a részből kiderül, hogy a közösség számra fontos értékről van szó, ráadásul komoly minőségi tulajdonságokkal is rendelkezik, akkor nem lehet kérdéses az értéktár bizottság tagjainak döntése sem. Fontos szempont lehet, hogy véleményem szerint külön indokolásnak kell készülni akkor, ha egy dolgot a helyi értéktárba választanak, és egy másiknak akkor, ha kiderül arról a dologról, hogy a helyi értéktárból akár a megyei értéktárba is bekerülhet. Én magam mindig megköveteltem az előterjesztőtől, hogy erre figyeljen, hiszen egészen más indokok alapján lehet egy dolog érték helyben, és más alapján választható a megye különleges tulajdonságú értékei közé.

53

Ebben az esetben fontos szerep juthat az előterjesztés során a mellékleteknek is.

Egyrészt itt nyílik lehetőség az értékről már korábban született írások, dokumentumok bemutatására is, egyszerűen a hivatkozások megjelölésével, másrészt van lehetőség fotók és videóanyagok megjelölésére is. Szeretném felhívni a figyelmet a támogató nyilatkozatok és ajánlások fontosságára is. A helyi értéktárba való bekerülés esetén ezek a támogatások azt mutatják meg, hogy nemcsak egy ember számára, nemcsak az előterjesztő számára fontos, hogy az a dolog értékké váljon ilyen formában is, hanem azt is mutatja, hogy az egész közösség vagy annak egy jelentős része is támogatja mindezt. Adott esetben támogatja egy helyi civil szervezet, egy helytörténész, egy pedagógus, az egyház helyi képviselője és még lehetne folytatni a sort. Ezeknek az ajánlásoknak nincsen kötelezően előírt formulája, a tartalma miatt válhat fontossá.

Hol a helyük a nemzetiségi értékeknek?

Amikor elindult a hungarikummozgalom kiépítése, rögtön felvetődött ez a kérdés. Még 2010-et írtunk és még nem volt törvény se, egy tíz alkalomból álló minikonferencia-sorozatot szerveztem Veszprém megyében. Ekkor olyan településeken is jártam, ahol jelentős arányban élnek német nemzetiségű lakók, nem egy esetben a polgármester is és a képviselők közül is többen német nemzetiségűek. Többek között rájuk is jellemző, hogy büszkék a hagyományaikra, a mai napig őrzik és ápolják ezeket a jellegzetességeket. Már akkor felvetődött: akkor ezek az értékek magyarok?

Beválaszthatóak akár a hungarikumok közé is? Szerintem erre a létrejött jogi szabályozás jó válaszokat adott, és ezeket a leírásokat helyesen kell értelmezni. Ez a törvény befogadó természetű, az értékek gyűjtése, azok regisztrálása önkéntes jellegű.

Ha Magyarországon bármely itt élő nemzetiség tagja, az adott közösség a magyar nemzet közösségéhez tartozónak vallja magát, és azt is gondolja magáról, hogy van a birtokában olyan dolog, amely az értékek között méltán kaphat helyet, akkor az a dolog bekerülhet a helyi értéktárba, a megyeibe is, és akár még a hungarikumok közé is. Nagyon fontos, hogy ezek az értékek is a hungarikumpiramis egészéhez tartoznak, nincs megkülönböztetés, nincs külön nemzetiségek értéktára.

Mi a különbség a Magyar Értéktár és a Hungarikumok Gyűjteménye között?

Aki ismeri a hungarikumpiramis elméletét, annak talán feleslegesnek tűnhet ez a felvetés. Hiszen az alulról jövő kezdeményezések elve alapján a megyei értéktárból először a Magyar Értéktárba kerülhet bármi, és csak ezt követően válhat a Hungarikumok Gyűjteménye elemévé. Ugyanez az elv vonatkozik az ágazati értékekre is, itt is végig kell járni ezt az utat. Ez az elgondolás meglátásom szerint helyes, ám szeretnék még egy különbséget felvetni.

Sajnos van egy olyan téves gondolkodás az értékek kiválasztása során, hogy az egyetlen igazi cél a hungarikumok közé kerülés lehet, minden más egyéb köztes ál54

lomás a piramison belül magában hordozza a „kudarcot”. Tehát, ha valamely dolog „csak” a megyei értéktárig jut el, az nem értékelhető teljesítmény. Ez nem így van, mindig és minden alkalommal elmondom, hogy az igazi választóvonal a piramis külső határa, az a kérdés, hogy egy dologra bármely közösség azt mondja-e, hogy érték.

Ha igen, akkor a piramison belülre kerül, és ott megtalálhatja méltó helyét.

Ennek alapján van különbség a Magyar Értéktár és a Hungarikumok Gyűjteménye megítélésében is. A Magyar Értéktár nem minden esetben a Hungarikumok Gyűjteménye „előszobája”. Az oda bekerülő dolgokból nem biztos, hogy hungarikum válik, és ez nem negatív folyamat. Lesz olyan érték, melynek a kiemelt nemzeti értékek közé kerülés a „végállomást” jelenti. Ez az elmélet azért is fontos, mert az alulról építkezés eredményeként a megyei értéktárak tartalma kezd erősödni. Itt nagyon sok olyan dolog lehet, amelyeknek a kiemelt nemzeti értékek között van a helye. A Hungarikum Bizottság tagjainak felelőssége, hogy az erről szóló döntés meghozatala során ne azt mérlegeljék, hogy majd később ez az érték szeretne-e hungarikummá lenni, egyáltalán alkalmas-e erre. Az a helyes álláspont, ha arról születik döntés, hogy az a dolog több mint egy megyei érték, vagy rendelkezik olyan tulajdonságokkal, amely alapján önmagában egész Magyarországot „jelenítheti” meg.

Hungarikum Bizottság  Nemzetpolitikáért felelős miniszter delegáltja  Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal elnökének delegáltja  Igazságügyért felelős miniszter delegáltja  Helyi önkormányzatokért felelős miniszter delegáltja  Kultúráért és az oktatásért felelős miniszter delegáltja

 Turizmusért felelős miniszter delegáltja  Európai uniós források felhasználásáért felelős delegált  Magyar Tudományos Akadémia delegáltja

 Agrárpolitikáért és a természetvédelemért felelős miniszter delegáltja

 Országgyűlés által delegált 2 fő

 Magyar Művészeti Akadémia delegáltja  MÁÉRT által delegált 3 fő

55

Vasótállomás Pusztaszabolcson

Hagyományok Háza Pusztaszabolcsi Helytörténeti Gyűjtemény bolt és patika (részlet)

56

IV. FEJEZET

A HUNGARIKUM BIZOTTSÁGRÓL

A bátai tájház értékei

A NEMZETI ÉRTÉKEKRŐL ÉS HUNGARIKUMOKRÓL SZÓLÓ SZABÁLYOZÁS, MINT NEMZETI TUDATOT ERŐSÍTŐ, NEMZETEGYESÍTŐ ESZKÖZ A rendszerváltást követő években, évtizedben egyre többen éreztek indíttatást arra, hogy valamilyen formában kezdjék meg közvetlen környezetükben is a korábbi generációktól ránk maradt értékek felkutatását, gyűjtését, rendszerezését. A kezdetben főként egyéni kezdeményezésekből a 2000. év küszöbén egyre inkább közös civil csoportok növekvő aktivitású önszervező munkája lett. Ezzel egy időben egyre több határon túli kezdeményezés is elindult annak érdekében, hogy közös nemzeti múltunk értékeit ismét tegyük közkinccsé. A kétezres évekre az addig főként egymástól elszigetelt módon munkálkodó csoportok egyre gyakrabban vetették fel, hogy fontos lenne minél egységesebb módon – a politika és kormányzat által is támogatva – folytatni a megkezdett munkát.

A folyamatot jelentősen felgyorsította, hogy 2008-tól kezdve, egy magát állatvédőnek nevező külföldi civil szervezet igen hatékony aknamunkát folytatott Németországban és Európa több államában, majd Magyarországon is a vízi szárnyasok Magyarországon végzett töméses hizlalása és az ebből készített élelmiszerek fogyasztása ellen. Tevékenységük eredményeként például a legnagyobb hazai libafeldolgozó vállalkozás esetében több mint hétmilliárd forint összegű veszteséget okoztak.

A Magyar Országgyűlés 2008. évi tavaszi ülésszakában dr. Medgyasszay László és dr. Simicskó István, a KDNP képviselői önálló indítványt nyújtottak be a hungarikumok védelméről szóló országgyűlési határozati javaslatra. Ezt az Országgyűlés 366 igen szavazattal, 2 nem ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el. A 77/2008. (VI. 13.) OGY határozat kinyilvánítja, hogy a hungarikumok megőrzendő, egyedülálló nemzeti értéket képviselnek.

Az Országgyűlés határozata továbbá felkért a kormányt, hogy – a tudomány, a kormányszervek, a regionális és vidékfejlesztési intézményrendszer, az ágazati érdekképviseletek és a szakirányú civil szervezetek bevonásával dolgozza ki a hungarikumok rendszerezését, valamint megőrzésének és hasznosításának lehetőségeit, – vizsgálja meg a hungarikumok körébe tartozó, Hagyományok, Ízek, Régiók program keretében létrejött, a hagyományos mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket tartalmazó gyűjtemény bővítésének és hasznosításának, valamint a határon túli magyarlakta területeken való gyűjtőmunkához szakmai segítség nyújtásának lehetőségét, – ösztönözze az agrártermékek eredetmegjelölési és földrajzi jelzései közösségi oltalmának megszerzését, valamint a hagyományos különleges tulajdonságú termékek közösségi elismerését.

59

A kormány a törvénytervezet kidolgozásával a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot bízta meg, melyen belül a HÍR Gyűjtemény gondozásáért is felelős élelmiszer-feldolgozási főosztályt jelölte ki a miniszter.

A mára már történelminek számító munkát a főosztály kisszámú, de rendkívül lelkes csapata jelentős előkészítő munkával kezdte meg. Ehhez közel 20-25 állami, társadalmi, tudományos, oktatási szervezet és szakértő bevonásával ad hoc munkacsoportot hozott létre. Felvették a kapcsolatot az ekkor már Lezsák Sándor országgyűlési alelnök kezdeményezésére létrejött és dr. Horváth Zsolt országgyűlési képviselő által vezetett Parlamenti Hungarikum Munkacsoporttal, amelynek tagjai gyakorlatilag egy komplett elképzelést tettek az asztalra.

Ennek ellenére a munka kezdetben igen lassan haladt, hiszen az előzmény nélküli jogszabály előkészítése során szinte minden mondat, definíció megfogalmazását óriási viták előzték meg.

További jelentős kihívást jelentett a törvény-előkészítési munkában, hogy olyan szabályozást kellett megalkotni, amely figyelembe veszi a civil kezdeményezésű hungarikummozgalom elért eredményeit, és nem rátelepszik az államigazgatási eszközeivel, hanem az egységes szabályrendszer kialakításával tovább ösztönzi, erősíti a nemzeti összetartozás érzését, az értékek megőrzését.

A törvényjavaslat végül – a társadalmi és kormányzati egyeztetés során mintegy 200 hozzászólás, észrevétel feldolgozása után – 2012 márciusában kerülhetett a parlament elé, ahol további 72 képviselői módosító indítványt vitattak meg.

Az Országgyűlés végül 2012. április 2-án a 2012. évi XXX. törvényben hozta meg – ötpárti egyeztetéssel – ellenszavazat nélküli döntését a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról.

A törvény keretét adja annak a szabályozási rendszernek, melyen keresztül megvalósul a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok körének meghatározása. Ennek első lépése az értékek felkutatása, majd azok dokumentálása, rendszerezése, népszerűsítése, végül, de nem utolsósorban a jelenlegi és a jövő nemzedékekkel történő megismertetése és ápolása. A fő cél a minél szélesebb körben megvalósuló gyűjtőmunka és egy valódi értéktár megteremtéséhez szükséges jogi háttér megalkotása volt.

A törvény kihirdetését követően szinte azonnal elkezdődött a végrehajtási kormányrendeletek szakmai kidolgozása. Ebben – mintegy tíz rövid fejezet formájában – lépésről lépésre kibontásra kerültek a törvényben meghatározott főbb elvárások. Meghatározták az egyes feladatokat ellátó szervezetek működésének alapfeltételeit, a nemzeti értékek kategóriába sorolásának, nyilvántartásának és közzétételének szabályait.

A magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) kormányrendelet (továbbiakban: vhr.) végül 2013 tavaszán került elfogadásra.

A központi feladatokat ellátó szervezet A Hungarikum Bizottság (HB) elnökeként a vidékfejlesztési miniszter kijelölte a minisztérium élelmiszer-feldolgozási főosztályát a titkárság létrehozására. A titkári feladatok ellátásával a főosztály vezetőjét, Gyaraky Zoltánt bízta meg.

60

A titkárság ezután megkezdte közreműködését a további szervezeti kialakításokban. Összeállították a delegálásra jogosult szakminisztereknek, valamint az Országgyűlés, a MÁÉRT, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének a HB-ben képviseletet ellátó tagjait.

Ezt követően a HB még 2012 végén elfogadta alapszabályát és megkezdte működését. Döntést hozott arról, hogy a HB munkáját hat szakmai bizottság támogassa a kiemelt nemzeti értékek és hungarikum-előterjesztések szakmai véleményezésével, míg egy további szakbizottság a kialakításra kerülő hungarikum védjegy használati jogának elbírálásában vegyen részt.

A szakbizottságok tagjaira az adott szakterület szakmai szervezetei, kutató- és oktató intézetei, érdek-képviseleti szervezetei, civil szervezetei, valamint a szakterületen feladatot ellátó állami szervek, hatóságok tehettek javaslatot. A szakbizottságok 2013. évi megalakulását követően mintegy 150 szakértő kezdte meg munkáját.

Ágazati szakbizottság elnevezés 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

Agrár- és élelmiszergazdaság szakbizottság Egészség és életmód szakbizottság Ipari és műszaki megoldások szakbizottság Kulturális örökség szakbizottság Sport, turizmus és vendéglátás szakbizottság Természeti és épített környezet szakbizottság Hungarikumtanúsító védjegy szakbizottság

A hat szakbizottság tevékenysége egyben meghatározza az egyes regisztrációra kerülő nemzeti értékek nyolcféle kategóriába történő besorolásának főbb irányait is.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái vhr. alapján: – agrár- és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai – beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét –, különösen a mezőgazdasági értékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat- és növényfajták; – egészség és életmód: a tudományos és népi megelőzés, a gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra; – ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás; – kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet, továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemel61

kedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek; – sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények; – turizmus és vendéglátás: a turizmus és vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások; – természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; – épített környezet: a környezettudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) rész, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja, valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek.

Mint látható, az utolsó négy kategória tételei összesen két – összevont – szakbizottságban kerülnek előkészítő véleményezésre.

Az alapot biztosító helyi, ágazati, külhoni értéktár bizottságok A nemzeti értékpiramis első lépcsőfokát a települési értéktárak adják, amelyeket a települési önkormányzatok által létrehozott települési értéktár bizottságok fakultatív feladatként elkészíthetnek. A feladat múzeumokra, meglévő közgyűjteményekre, intézményekre is delegálható.

A települési értéktár bizottságok szorosan együttműködnek a megyei önkormányzat által ugyancsak fakultatív módon létrehozott megyei értéktár bizottságokkal, ahol az adott nagyobb területi egység nemzeti értékeinek közös felvételéről dönthetnek.

Jelen pillanatban Budapest kivételével valamennyi megyében létrehozták az értéktár bizottságokat. Ezekben 110 db megyei nemzeti értéket tartanak számon, melyek közül több már kiemelt nemzeti értékként és hungarikumként is bejegyzésre került.

A legtöbb tétel a Tolna megyei (35 db) és a Csongrád megyei értéktárban található.

Eddig 346 települési értéktár került kialakításra. A legtöbb település Veszprém megyében döntött az értéktárak létrehozásáról (48 db), de Győr-Moson-Sopron megye (46 db) és Baranya megye (39 db) is élen jár a szervezésben. A legtöbb települési értéket (49 db) a Kiskunfélegyházi Értéktár Bizottság jegyezte. Örvendetes, hogy megalakult az első – kistelepülések együttműködésével kialakított – tájegységi értéktár bizottság is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Garbolc, Kishódos, Nagyhódos közös Települési Értéktár Bizottság.

A külhoni magyarság számára hozta létre és működteti a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) a Külhoni Értéktár Bizottságot. Ebben jelenleg 124 darab külhoni nemzeti értéket tartanak nyilván.

62

A szakminisztériumok ágazati értéktárait a miniszterek hozzák létre és működtetik. A törvényi szabályozás kezdeti pontatlanságainak korrekcióját követően egyre több tárca kezdte meg saját ágazati értéktárának kialakítását. Az ágazati értéktárak arra adnak lehetőséget, hogy az egyébként települési megközelítéssel nem vagy csak nehezen azonosítható, inkább egy-egy szakterülethez kötődő nemzeti értékeket ilyen módon lehessen számba venni. Fontos azonban, hogy ebbe a nyilvántartásba nem bárkik, csak a javasolt ágazati érték előállításában, fenntartásában, megőrzésében érintett szervezetek közös képviselői nyújthatnak be előterjesztést.

A nemzeti értékek azonosítása, rendszerezése A nemzeti értékek azonosítása és rendszerezése az úgynevezett magyar nemzeti értékek piramisában történik.

A települési értéktár bizottságoknál egy érték nemzeti értékké nyilvánítását bárki kezdeményezheti. Ehhez mindössze a végrehatási rendelet 1. mellékletében található adatlap nyomtatványt kell kitölteni.

Ennek leglényegesebb pontja annak bemutatása és bizonyítása, hogy a javasolt érték megfelel a törvény által meghatározott fogalomnak. Erről a települési értéktár bizottság dönt. Amennyiben a javaslat szerint az érték nemzeti értéknek minősíthető, a bizottság felveszi azt a saját települési értéktárába. A felvételhez segítséget jelent a www.hungarikum.hu magyar és angol nyelvű internetes weboldal, ahol az értékpiramis valamennyi eleme közös elektronikus nyilvántartásba kerül és mindenki által elérhető, tanulmányozható. Vannak olyan értékek, amelyek inkább egy kisebb közösség, település, régió számára fontosak. Ezeket a települési értéktárakban tartjuk nyilván és a helyi közösségek gondoskodnak közkinccsé tételükről, népszerűsítésükről. Vannak azonban olyan értékek is, amelyek meghaladják egy közösség, régió vagy akár egy-egy járás területét is. Ezek a piramison belül tovább vihetők a magasabb szintekre. A települési értéktár bizottságok az ilyen értékek adatait megyei szintre továbbítják, megyei szint hiányában pedig közvetlenül a HB-nak. Hasonló módon a megyei önkormányzatok megyei értéktárat hozhatnak létre, amelynek adatait a HB-nak küldik meg.

Hasonló módon építkezhetnek a határon túli magyarok is. Természetesen a magyar törvények ebben az esetben csak az ország közigazgatási területén belülre állapíthatnak meg szabályokat, ugyanakkor a hungarikumtörvény az összmagyarság által fontosnak tartott értékeket kívánja azonosítani. Ennek érdekében a törvény lehetőséget ad arra, hogy bárki – a határon túlról is – kezdeményezhesse a magyar nemzeti érték azonosítását és felvételét az értéktárakba. Ehhez szintén a már idézett végrehajtási rendelet 1. mellékletében található adatlapot kell kitölteni és a MÁÉRT határon túli szervezetein keresztül a Külhon Értéktár működtetésével felhatalmazott MÁÉRT Gazdasági és Önkormányzati Szakbizottság részére eljuttatni. A MÁÉRT, amenynyiben a külhoni értéket egyben össznemzeti, kiemelt nemzeti értékként is szeretné a Magyar Értéktárba való felvételre előterjeszteni, javaslatát a HB részére küldheti meg.

63

Az egyes szakminisztériumok ugyancsak rendszerezik saját nemzeti értékeiket (ágazati értéktár), és abból a Magyar Értéktárba kiemelt nemzeti értékként felvételre javasoltakat megküldi a HB-nak.

Látható tehát, hogy a működés alapját három pillér adja. A kiemelt nemzeti értékké vagy hungarikummá történő nyilvántartást nem a HB mint grémium kezdeményezi, hanem az alulról felfelé építkező rendszer egyes értéktár bizottságai, végső soron az eredeti javaslatot benyújtó a kezdeményező, aki bárki lehet, aki elkötelezett a nemzeti értékek megőrzése ügyében.

A kiemelt nemzeti értékek és a hungarikumok kiválasztása A HB elé az egyes szakbizottságok előzetes véleményezésével kerülhet egy előterjesztés megtárgyalására. Ehhez a beterjesztőnek ki kell töltenie a végrehajtási rendelet 2. (kiemelt nemzeti érték) vagy 3. (hungarikum) melléklete szerint elkészített adatlapot. A vhr. három mellékletében található adatlapok feltűnően és szándékosan nagyon hasonlítanak egymásra. A különbség mindössze abból adódik, hogy az indoklásokban a megfelelő szintre történő javaslatot egyértelművé kell tenni. Ennek megfelelően egy adott nemzeti érték egyszerre lehet jelen az alapot jelentő helyi értéktárakban, a Magyar Értéktárban és a Hungarikumok Gyűjteményében.

Fontos látni a hasonlóságokat és a különbségeket az egyes szinteken. Ebben a jogszabályban lefektetett fogalommeghatározások segíthetnek: – nemzeti érték – a magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték vagy termék; – kiemelkedő nemzeti érték – nemzeti szempontból meghatározó jelentőségűek, a magyarságra jellemző és közismert, jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, továbbá hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez; – hungarikum – kiemelésre méltó olyan nemzeti érték, amely jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét jelenti.

A hungarikumok és a nemzeti értékek tehát olyan, szívünkhöz közel álló kincsek, melyek erősítik a magyarság összetartozását és pozitív irányba formálják az országunkról kialakított imázsképet.

Hungarikum védjegy A szabályozás fontos része a hungarikum védjegy.

A védjegy bevezetésével egyrészt a hungarikumok támogatását, megismerését népszerűsítő pr- és marketingkampányokon, kiadványokba a könnyű azonosítás le64

hetőségét szeretné a HB elősegíteni. A termékek és szolgáltatások esetében a nagyközönség számára a megkülönböztetési lehetőséget teremti meg a hasonló termékek és szolgáltatások kínálatában.

A védjegyhasználat lehetősége nem automatikus. A védjegy tulajdonosa a Földművelésügyi Minisztérium, tehát annak engedélye szükséges a védjegy használatához. A védjegy használati jog pályázat útján történő elnyerése ingyenes, aminek feltétele: – kiadványok, reklámok, ismertetők esetében: a dokumentum célja, megjelenési helye és a védjegy megjelenítésének módja méltó legyen a csúcsteljesítmények bemutatásához, – termékek, szolgáltatások esetében: az elvárható magas színvonal folyamatos fenntartásának feltételei, az országimázs-építés szolgálatának alkalmassága bizonyított legyen.

A védjegyhasználati jog engedélyezéséhez a Védjegy Szakbizottság ad a tulajdonos részére javaslatot.

A hungarikumtermékek előállítása kis- és középvállalkozások beindítását indukálhatja, valamint az ipari vállalkozások számára is fejlesztési lehetőségeket kínál.

Ezért hosszú távon javítja azok életképességét. A cél az, hogy minél több termék viselhesse a jövőben a hungarikum védjegyet, így a fogyasztó számára is egyértelmű lesz egy termék hugarikum volta itthon és külföldön egyaránt.

Mitől hungarikum a hungarikumtörvény?

Egyre többen teszik fel ezt a kérdést.

Vannak ugyanis, akik csak egy újabb „nemzetieskedő” mozgalomnak tartják, ahol a fókuszban a „csárdás, gulyás, gémeskutas” Magyarországot gondolják visszaidézni.

Mások attól tartanak, hogy a viszonylag jelentős emóció alapján kiválasztott és igen sokféle érték olyan keveredést fog jelenteni, ami a korábbi, tudományosan megalapozott értékőrző törekvéseket háttérbe szorítja.

Megint mások úgy ítélik meg, hogy a hungarikum lényegében egy áru vagy szolgáltatás promóciós, marketingeszköze az értékesítés ösztönzése, a profit növelése érdekében.

Ezzel szemben a hungarikumszabályozás egy sajátos – értékfeltáró, rendszerző, közös ernyőt teremtő eszköz, amely – nem csak tudományos bizonyítékokra, de legalább 50%-ban a nemzeti érzelmekre is építő, – hagyományt és értéktiszteletet erősít, pozitív országimázst alakít.

A közös ernyő azt jelenti, hogy a hungrikumrendszerezés nem kíván egyetlen, már létező, egyes szakterületek sajátosságaira – tudományos alapossággal – kidolgozott nemzeti vagy egyetemes hagyományőrző szabályozásnak sem a helyébe lépni. Ugyanakkor a közös rendszerezésben jól megfér az élelmiszer és a népművészeti hagyaték, a különleges műtárgy és a természeti, kulturális, épített környezeti érték.

Mindegyikkel kapcsolatban ugyanakkor közös elvárás, hogy a magyarságnak köze 65

legyen a feltárásához, megismeréséhez, kidolgozásához, megőrzéséhez, és legyen fontos, megőrzendő érték a magyarság számára.

További szempont, hogy lehetnek olyan értékeink is, amelyekkel kapcsolatban a jelenlegi tudományos kutatások, ismeretek még nem elégségesek vagy kellően megalapozottak. Ezek azonban egy közösség, a nemzet, a magyarság számára mégis fontosak, ezért a közös gyűjteményeinkben van a helyük. Ezért mondjuk, hogy legalább 50%-ban az érzelmi hatás is meghatározó.

Végül, de nem utolsósorban az is elvárás, hogy a hungarikumok és nemzeti értékek eredményesen járuljanak hozzá a pozitív országimázs kialakításához és a magyarság egészének elismertetéséhez.

Ezért a hungarikummozgalom legfőbb eredménye lehet: – a nemzeti tudat újraépítése, – a magyarság egészének összefogása, – egy nemzetegyesítő társadalmi-gazdasági átalakulás generálása, – az egyetemes magyarság értékeinek védelme.

–

Az a nemzet, amelyik nem ismeri és nem gondozza közös múltját és értékeit, annak sikeres jövője sem lehet!

Simontornya vára 66

V.

FEJEZET

ŐRZIK AZ ÉRTÉKEKET A PANNON IFJÚSÁGI ÉRTÉKŐR HÁLÓZAT LÉTREHOZÁSA

A magyar népi kultúra értékei

ŐRZIK AZ ÉRTÉKEKET FIATALOK AZ ÉRTÉKŐRÖK ÚTJÁN

Minden településnek vannak értékei! – szól a jelmondat, mely életre hívta az értékőr hálózatot, majd az elmúlt évek során az értékőrök mottójává, jelmondatává vált.

Ahhoz, hogy e szavak személyes üzenetét az egyes településeken élők valóban befogadják és hatására felismerjék saját értékeiket, hosszú utat kellett bejárni. Az első modell értékű értékőr mintaprojekt akkor indult, amikor az értéktárak legfeljebb még csak néhány törvényhozó fejében léteztek. A Veszprém megyei példa, miszerint a felnövekvő generációra bízzák a települések múltjának, hagyományainak feltárását, azóta más megyékben is utat tört. 2011 óta több mint száz tizen-, huszonéves fiatal vált a helyi értékek őrzőjévé Veszprém, Fejér és Bács-Kiskun megyében. A Pannon Ifjúsági Értékőr Hálózat tagjai csak Veszprém megyében eddig harmincnégy településen gyűjtöttek és dokumentáltak értékeket.

Dr. Horváth Zsolt országgyűlési képviselő, a hungarikumok védelméről szóló törvény egyik alkotója a gyakorlati megvalósítás lehetőségeit latolgatva álmodta meg a hálózatot, melyben a fiatalok kutatják fel a múlt értékeit. Úgy gondolta, ha sikerülne tizenéves fiatalokat, ifjúsági szervezeteket megnyerni a hungarikumok ügyének, belőlük majd olyan követek válhatnak, akik tovább is tudják örökíteni ezeket az értékeket. „Minden faluban akadnak olyan fiatalok, akik képesek a társaikat is megszólítani, megmozgatni. Ha sikerül őket megnyerni, azzal egy generációt kötelezünk el az értékek mellett. Közben erősödik bennük a kötődés saját településükhöz, hiszen megismerik a gyökereiket, amitől az otthonuk személyes ismerőssé, életük egy darabjává, igazi otthonná válik” – véli dr. Horváth Zsolt.

A program gyakorlati lebonyolításához a képviselő öt felnőtt segítőt, köztük két koordinátort talált, akik a Pannon Ifjúsági Értékőr Hálózatban a fiatalok aktív segítői, támogatói.

Hoffner Tibor és Bazsó Gabriella második szülőként kalauzolják a rájuk bízott fiatalokat egy másik világban, a magyar értékek birodalmában. A fiatal értékőrök azt a feladatot kapták, hogy kutassák fel lakókörnyezetük még fellelhető szellemi, természeti, néprajzi és épített értékeit, majd örökítsék meg, dokumentálják is ezeket az értékeket. Ahhoz, hogy munkájuk igazán hatékony legyen, jó néhány dolgot meg kellett tanulniuk. Többek közt azt is, hogyan szólítsanak meg embereket, hol gyűjtsék az információkat, és ha rátaláltak valami különlegesre, miként rendszerezzék, dokumentálják azt.

69

Fiatalok és felnőttek: értékőrök képzése

Az első értékőrök Az első értékőr program megvalósításához a Pannon Térség Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány a Fiatalok Lendületben Programiroda pályázatán nyert 1,6 millió forint támogatást. Az összegből a fiataloknak képzéseket tartottak, valamint a pályázati pénz lehetőséget biztosított arra is, hogy megvásárolják a szükséges eszközöket, komoly fényképezőgéppel, kamerával dolgozhassanak az értékőrök.

Értékőrök munkában 70

Műhelymunka Öcs településen

2011 végétől 2012 őszéig Veszprémben és környékén húsz településen, huszonöt fős, egyetemistákból, közép- és általános iskolásokból álló csapat öt felnőtt segítővel végezte a gyűjtőmunkát. Barnag, Bánd, Hajmáskér, Hárskút, Herend, Hidegkút, Királyszentistván, Márkó, Mencshely, Nagyvázsony, Nemesvámos, Papkeszi, Pula, Sóly, Szentgál, Tótvázsony, Veszprém, Veszprémfajsz, Vilonya és Vöröstó voltak azok a települések, ahol a helyi fiatalok az elsők között láttak munkához. Szakemberek bevonásával elsajátították a fényképezőgép és a kamera használatát, és azt is megtanulták, hogyan készítsenek majd adatbázist a feltalált értékekről. Felnőtt segítőik elméleti tudással is felvértezték őket. Megismerkedtek a hungarikumok védelméről szóló törvény alapjaival és nemzeti értékeink rendszerével, annak felépítésével. Így vált világossá, mi lesz majd az útja a dokumentált értékeknek. Értékőri teendőik mellett a fiatalok pluszfeladatokat is vállaltak. Felvetették egy webes felület, valamint egy Facebook-oldal létrehozásának lehetőségét és egy levelezőlista összeállítását is felajánlották. Végül, de nem utolsósorban elkészítették az elkövetkezendő időszak ütemtervét is, így kezdetét vehette a munka oroszlánrésze.

A csoportos műhelymunka után kezdődhetett a gyakorlat, azaz a terepmunka.

Fényképezőgéppel, kamerával felszerelkezve indultak útnak. Nem közvélemény-kutatást folytattak, nem a levéltárakat bújták, hanem a falvak idős embereinek élő emlékeit tárták fel. Ehhez elkerülhetetlen volt, hogy bekopogjanak minden portára, és személyes kapcsolatot építsenek ki a településeken élő emberekkel.

Tanulmányutak A felnőtt segítők egyik legfontosabb feladata az értékőrök csoportos munkájának ösztönzése volt. Ennek elérése érdekében a munka mellett a fiataloknak izgalmas programokat, látóutakat szerveztek. A Herendi Porcelánmanufaktúrában megismerkedhettek a porcelánkészítés évszázados hagyományával, térségünk kiemelt hungarikumával. Simon Attila vezérigazgató felidézte az értékőröknek a manufaktúra történetét, majd a minimanufaktúrában a saját szemükkel láthatták, hogyan készülnek az egész világon egyedülálló, kézzel formázott és festett porcelánok.

71

Látogatás a Béres Zrt.-nél

Látóúton a pécsi Zsolnay-negyedben

Koordinátoraik szerették volna, hogy a rájuk bízott fiatalok más térségek értékeivel is találkozzanak. Az első tanulmányi vagy látóúton a Parlamentbe látogattak, ahol még azokat a zárt helyiségeket is megnézhették, ahová csak nagy ritkán léphetnek be látogatók. A Béres Zrt.-nél maga Béres József fogadta, majd kalauzolta az értékőröket.

Megismerkedtek az azóta hungarikummá minősített Béres Cseppek hagyományával, id. Béres József történetével, de betekinthettek a laboratóriumba is, ahol éppen forradalmian új vitaminokkal kísérleteznek a Béres Zrt. vegyész-gyógyszerész kutatói.

Szeresd a magyart!

Az értékőrök által összegyűjtött települési értékeket virtuális adattárba töltötték fel. A Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány által működtetett szeresdamagyart.hu internetes weboldalon rendszerezték az épített és természeti örökséget, a gasztronómiai és szellemi értékeket.

A portálon minden bejegyzett érték mellett elérhetővé tették annak történetét, leírását, a hozzá tartozó kisfilmmel és fotógalériával együtt. Az egyes értékek mellett feltüntették azoknak az értékőröknek a nevét, akik azt az értékleltárba feljegyezték és dokumentálták.

72

Ez a gyűjtemény a későbbiekben komoly segítséget jelenthet a települések azóta megalakult értéktár bizottságainak munkájában.

A Veszprém megyei digitális értékleltárban olyan helyi nevezetességek, sajátosságok kaptak helyet, mint például a nemesvámosi termelői piac, mely lehetőséget nyújt a helyi és környékbeli gazdáknak, hogy portékájukat közvetlen módon árusítsák a biotermékek kedvelőinek, vagy a Betyár csárda, mely évszázados hagyományokra tekint vissza.

A hárskúti csapat Szemere László mikológus és ornitológus életútját kutatta fel a település lakóinak emlékeiben. Kiderült, hogy a nagy tiszteletnek örvendő kutató idős korában költözött a bakonyi faluba. A helyi erdőket járva rendszerezte az itt fellelhető gombafajokat. De Hárskút értékleltárából nem maradhatott ki a Lindenbaum Német Nemzetiségi Dalkör sem, akik a sváb hagyományok továbbörökítését tűzték ki célul.

A szentgáli fiatalok az elsők között a szentgáli királyi vadászok történetét és a tiszafást sorolták a település értékei közé, mely 1951 óta áll természetvédelmi oltalom alatt.

Nagyvázsonyban a Zichy-kastély, a Kinizsi-forrás, a Kinizsi-vár és a Postamúzeum mellett sok más nevezetességet is megörökítettek a helyi fiatalokból kinevelt értékőrök. A legaktívabb önkéntesek, miután saját településük értékeit már feldolgozták, más csoportoknak is besegítettek a gyűjtőmunkába. Így például a nemesvámosi értékőrök vállalták, hogy Veszprémfajsz értékeit is összegyűjtik: utánajártak a kálvária történetének, és leírták a híres fajszi rétes receptjét. Ma már mindegyik megtalálható a szeresdamagyart.hu digitális értéktárban.

Kincsesláda, Kincsestár Az egész nyáron át tartó önkéntes munkára a decemberi zárókiállítás tette fel a koronát. Veszprém megye húsz településének értékőrei lehetőséget kaptak, hogy megmutassák kincsestárukat. Az első megyei értékekből berendezett kiállítás a Kincsesláda, Kincsestár, avagy Te is szeresd a magyart! címet kapta, és a szentgáli Lőrincze 73

Lajos Általános Iskolában kapott helyet. Többek közt fafaragásokat, egyedi kézimunkákat, csipkét, régi menyasszonyi ruhát, szalmából font dísztárgyakat, festményeket, vagy éppen olyan ételeket, süteményeket mutattak be, amelyek kizárólag Veszprém megye egy-egy településére jellemzőek. Az értékőrök első bemutatkozásán a gálát megnyitó Balogh László is elismerően szólt.

Szentgáli kiállítás

A Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi elnöke azt mondta, ezek a fiatalok úttörői lehetnek annak a folyamatnak, mely biztosítja, hogy nemzetünk értékei fennmaradjanak.

– A világra szóló magyar értékeket csak akkor fogjuk megérteni és becsülni, ha tudjuk azt, hogy mik a saját értékeink. Ebben ti nagyot léptetek előre – így méltatta a fiatalok munkáját Balogh László. Azok a fiatal fiúk és lányok, akiket elsőként avattak értékőrökké, utat mutattak a többieknek is. A korábban ifjúsági civil szervezeteken keresztül megszólított fiatalok után már maguktól jöttek a barátok, ismerősök, akik önként jelentkeztek, és kérték, hogy csatlakozhassanak az értékőrökhöz. Amikor elindult a program, még csak kísérlet volt mindez. Egyáltalán nem volt biztos, hogy ami elméletben jó ötletnek tűnt, az valóban képes lesz megragadni, sőt fogva tartani a fiatalokat. Ahogy telt az idő, úgy formálódtak a tizenéves, huszonéves ifjak érett, értékeket kutató, ismerő és becsülő emberekké. A program az egy év elteltével már sokkal több volt, mint egy sikeres projekt, amit készre jelenthettek a felelősök. Örökre nyomot hagyott a falvakban és a település fiainak lelkében.

74

Így látták ők „Úgy éreztem, ez egy olyan feladat, ami társadalmi munkának is kiváló, és összekovácsolja a helyi fiatalokat, a csapatunkat. Mindig is érdekelt a gasztronómia. Szeretem a finom, ízletes ételeket. Most nem csak arra volt lehetőség, hogy megkóstoljuk ezeket. Láthattuk, hogyan készül a sajt, a rétes, vagy az olyan különleges specialitások, mint a grillázstorta. Pörkölttortát régen sok asszony készített a faluban, ma már csak néhány idős néni ismeri a receptet. Ha ők egyszer elmennek és elviszik a titkot, egy hagyomány veszhet el.”

(Bárdos Zoltán – Nemesvámos) „Tudtam, hogy a templomunkban különleges festmények vannak, de nem tudtam, hogy ki festette őket és mikor. Értékőrként nem csak a templomunk freskóinak történetét ismerhettem meg, hanem az is kiderült, hogy az egyik festményhez édesapám állt modellt.”

(Kauker Gergő – Hárskút) „Szerettem volna valamilyen jó dolgot tenni a közösségért. Úgy gondoltam, hogy a régi értékek eltűnnének, elvesznének, ha valaki nem gyűjtené össze és rendszerezné.

A régi mesterségek is mind meghalnának, ha azt a tudást nem örökítenénk tovább.

Megtanultunk fényképezni, a kamerával bánni, hogy ezekkel az eszközökkel mi is az értékek továbbörökítői lehessünk. Eltegyük ezeket az értékeket a következő generációknak.”

(Tábori Ferenc – Hárskút)

A második program: újabb 14 településen látnak munkához az értékőrök A szentgáli kiállítással az első program, egy projekt véget ért, rövid idő alatt azonban bizonyossá vált, hogy a kapcsolatok fennmaradnak. Az értékőrök többsége bekapcsolódott az új, avatandó értékőrök munkájába. 2013-ban újabb tizennégy településre terjesztették ki a hálózatot. Balatoncsicsó, Halimba, Kapolcs, Kislőd, Monostorapáti, Nyirád, Öcs, Szőc, Taliándörögd, Úrkút, Vigántpetend, Tótvázsony, Magyarpolány fiataljai már egy kitaposott úton indultak el, hogy felfedezzék térségük kincseit. A kapolcsi, monostorapáti képzéseket, műhelymunkát követően a csapatok önállóan vették nyakukba a saját településüket.

75

Készül az értékőrudvar-kiállítás

Látogatók az értékőrudvarban

Fotógalériákat, werkfilmeket készítettek, melyek a profiknak is dicsőségére válnának. Néhány hónapos gyűjtőmunka után az értékőrök az Országházban kaptak standot. A Hungarikumok a Parlamentben című konferencián az értékőrstand olyan kiállítók mellett kapott helyet, mint a Herendi Porcelán, a matyó népművészet vagy a mohácsi busójárás hagyományőrzői.

Hungarikumtábor és újabb látóutak A kemény munka mellett a programban az értékőröknek izgalmas kalandokban, szórakozásban is bőven volt részük. A kislődi Sobri Jóska Kalandparkban például még náluk is fiatalabbakat nevelhettek az értékek őrzésére. 2013 júniusában huszonöt 76

hetedik, nyolcadik osztályos tanulót választottak ki Veszprém megye iskoláiból, hogy ötnapos tábor keretében ismerjék meg a Balaton-felvidék értékeit. A részvételt pályázaton nyerték el a fiatalok, olyan kidolgozott programokkal jelentkezhettek, melyet az öt nap üdülés során aztán ők osztottak meg a többi táborlakóval. A veszprémi Rózsa Úti Általános Iskola, a szintén veszprémi Hriszto Botev Általános Iskola diákjai, az ösküi, a bakonynánai, kislődi, városlődi, valamint a szentgáli tanulók három felnőtt nevelővel és önkéntes értékőrökkel költöztek be a kalandparkba.

Hungarikumtábor Kislődön

A következő napokban Herenden a minimanufaktúrában kipróbálhatták a porcelánfestést, helytörténész kíséretében felkeresték a bándi Esseg-várat és a kislődi egyháztörténeti gyűjteményt.

Nagyvázsonyban a magyar lófajtákkal és a magyar lovas hagyományokkal ismerkedhetnek meg, sőt a bátrabbak még lóra is ülhettek. Persze a tábor területén sem unatkoztak, játszva tanultak az értékekről, a hungarikumokról, vetélkedőn mérték össze a tudásukat. A nem mindennapi kézműves-foglalkozásokon cukrász segítségével formázhattak grillázst és marcipánt.

A programfelelősök ekkor már a következő értékőrökre gondoltak. Az avatott értékőrökkel való személyes találkozás, aztán az értékek birodalmában való kalandozás talán már most, ilyen fiatalon elkötelezte őket, s néhány év múlva éppen ők gyűjtik majd saját településük értékeit.

A második értékőr programban részt vevő fiataloknak is szerveztek élményutakat. Budapesten ők is bejárhatták a Parlament rejtett zugait, s a hungarikumkonferencián felvonultatott valamennyi nemzeti értékkel egyszerre találkozhattak. Pécsett a Zsolnay kulturális negyedben maga Márta István igazgató kísérte őket. A Gyugyi Gyűjteményben, a látványmanufaktúrában, majd a Kodály Központban elkészültek az újabb werkfilmek.

77

Bővül a digitális értékleltár Közben az otthon rájuk váró munkáról sem feledkeztek meg: gyarapítaniuk kellett a digitális értékleltárat a szeresdamagyart.hu weboldalon, ahová az ajkai térségből elsőként a pulaiak által precízen megszerkesztett kisfilm került fel a település római katolikus templomáról.

Nem sokkal később a Reményi Antal tanító és néprajzkutató munkásságát összefoglaló videó is elkészült, hogy gazdagítsa Pula képzeletbeli kincsesládáját. Monostorapátiban a falumúzeum anyagát dolgozták fel a fiatalok, Kapolcson pedig Farkas Ivettet, a Kapolcsikumok háziasszonyát keresték fel. Taliándörögdön a hagyományos márciusi borverseny történetét kutatták, Szombathelyi Margitot a csipkekosárfonás fortélyáról faggatták. Öcsről mi más is kerülhetett volna az értékleltár élére, mint a tó és annak mesébe illő környezete.

Értékspájz a Völgyben 2013 augusztusában eddigi legnagyobb és legkomolyabb bemutatkozásukra készülhettek a fiatal értékőrök. A térség értékeit bemutató úgynevezett értékspájz ugyanis saját udvart kapott a kapolcsi Művészetek Völgyében, hazánk egyik leglátogatottabb kulturális, művészeti fesztiválján. Tíz napra,a Völgy középpontjában felállított értékudvarba költözhettek az értékek fiatal őrzői. Az udvaron belül zárt épületben rendezték be az értékek spájzát, melynek polcaira minden településről mindössze egy értéket választhattak. Azt az értéket, melyet falujukkal azonosítanának. Ezt az értéket kellett a spájz polcait feldíszítve, élethűen, befőttesüvegekben elhelyezniük. A kiállítás berendezésében és megtervezésében Tóth G. Péter néprajzkutatótól kaptak segítséget. A megnyitó előtti pár napot már Kapolcson töltötték az önkéntesek, kialakították a bemutatóteret, előkészítették a kis szekrényeket, lefestették a polcokat, majd feltöltötték az értékek spájzát.

A kiállítás nem csak a program ismerői, hanem a fesztivál nagyközönsége előtt is hangos sikert aratott. Tíz nap alatt a spájzban több ezren fordultak meg és ismerték meg a Balaton-felvidék s Veszprém megye értékeit.

Így látták ők „Amikor lehetőséget kaptam, hogy csatlakozzak az értékőrökhöz, még pontosan nem láttam át, mit is jelent ez a program. Ahogy telt az idő, világossá vált, hogy ezek az értékek jelentik a kapcsot, a kapcsolatot közöttünk. Nagyon sok környékbeli fiatalt ismertem meg, akik hasonlóan gondolkodnak, mint én, mára a barátaim lettek.

Ahogy a településünkön a csapatommal elkezdtük a gyűjtőmunkát, eleinte féltem, hogy lesz-e majd mit felmutatnunk. Nem is gondoltam volna, hogy ebben a kicsi faluban ennyi érték van. Rövid idő alatt már tíz dokumentált értéknél jártunk – ami hihetetlenül büszkévé tett. Ha néhány szóban kellene összegeznem az elmúlt egy év 78

tapasztalatait, azt mondanám: ez a program igazi közösséget épített, új kapcsolatokat teremtett, megtanított értékelni a saját településünket, és végre valóban hasznosan tölthettük el a szabadidőnket.”

(Holczer Balázs – Pula) „Az ifjúsági egyesületünk eddig is komolyan vette a hagyományőrzést. Sokat dolgoztunk az értékőr programban, rögtön arra gondoltam, hogy ez tökéletesen illeszkedik az egyesületünkhöz, ahhoz, hogy a régi népszokásokat életben tartsuk, s felajánlották, hogy részt vehetünk eddigi tevékenységükben. Nagyon büszke vagyok arra, amit értékőrökként véghezvittünk. Kibővítettük a tudásunkat. S amiről eddig is tudtunk, az most mélyült el igazán. Mindemellett az értékőr program arra is lehetőséget adott, hogy nagyobb nyilvánosságot szerezzünk azoknak az értékeknek, amelyek számunkra fontosak.”

(Tufa – Monostorapáti)

HAGYOMÁNYŐRZÉS Bővül a csapat Az Ifjúsági Értékőr Hálózat híre az egész országban elterjedt. 2013 őszén Bács-Kiskun megye, 2014 elején pedig Fejér megye is csatlakozott a projekthez.

2014-ben a Pannon Értékőr Hálózat újabb értékőrökkel, újabb fiatalokkal gazdagodott. A harmadik programban Sümeg térségének értékleltárát készítik el az önkéntesek. A csatlakozó fiatalok már számtalan olyan segítséget kapnak, mely elődjeiknek még nem volt adott.

Újabb fiatal értékőrök csatlakoztak a programhoz 79

Pályázati forrásból 2014 elején nyithatta meg kapuit éppen Kapolcson az értékek bázisa, ahol állandó segítők megfelelő technikai felszereltséggel dolgoznak az értéktárak feltöltésén. Az értékbázis munkatársai a korábbi programokban részt vett értékőrök közül kerültek ki.

Hoffner Tibor és Bazsó Gabriella azt mondják, ez a program az egyik legjobb dolog, ami történt velük az életük során. Olyan, mintha az a munka, amit eddig a fiatalokkal, ifjúsági szervezetekkel, például a Közép-dunántúli Szövetség az Ifjúságért Egyesületen belül végeztek, most beért volna, és megtalálta volna igazi célját, rendeltetését. „Az elején még csak egy érdekes kísérletnek tűnt. Nem is gondoltam volna, hogy többet fogok kapni, mint amennyit adhatok. A száz fiatal, akik a kezeink alatt akár itt Veszprém megyében, akár később felkérésre Fejér vagy Bács-Kiskun megyében értékőrré lettek, rengeteget fejlődtek kreativitásban, empátiában. Ezek a fiatalok mind jó fejű, okos, értelmes gyerekek. Csak lehetőséget kellett adni nekik. Mindezt látni, ahogy értékes, igazán jó értékrendszerrel megáldott fiatal felnőttek lesznek belőlük, rendkívül jó érzés. S ami még ennél is többet jelent, része lenni ennek az egésznek. Az értékőrök csapatának.”

(Hoffner Tibor)

Az első Pannon értékőr tábor 2014 nyarán első alkalommal került megrendezésre a Pannon értékőr tábor Zánkán, amely egy mérföldkő volt a hálózatépítésben. A Dörögdért Ifjúsági Egyesület, a Közép-dunántúli Szövetség az Ifjúságért és a Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány több mint harminc fiatalt üdültetett Zánkán hat napon át, olyan fiatalokat, akik az elmúlt két év során különböző területeken dolgoztak a hungarikummozgalomban, gyűjtötték és dokumentálták saját településeik, megyéik értékeit. A hat nap elteltével olyan szoros kötelék, s ezáltal összetartó közösség épült ki, mely alapja lehet egy egész országot átszövő értékőr hálózatnak. A táborozók két településen gyűjtöttek értékeket, Balatonakaliban, illetve Zánkán. Kis csoportokat alkotva, szakmai segítővel, illetve csoportvezetővel indultak a helyi tájházba, templomba, gyógynövénykertbe vagy épp népdalkörhöz látogatóba. Fotógalériákat, kisfilmeket készítettek és ajánlást írtak egy-egy értékről a már meglévő Zánka Értéktár Bizottságnak, illetve a remélhetőleg közeljövőben megalakuló Balatonakali Értéktárba.

Életképek a táborból 80

Az első Pannon ifjúsági értékőr tábor Zánkán

Az egyik délután kézműves-foglalkozáson vehettek részt a fiatal értékőrök. A Herendi Porcelánmanufaktúra két festőjével maguk is kipróbálhatták a porcelánfestés technikáit. Ezenkívül fát faraghattak a Junior Príma-díjas bakonybéli fafaragóval, Kropf Milánnal, bőrműveskedhettek Hatos Adéllal, vagy feldobhatták egy-egy ruhadarabjukat a Bács-Kiskun megyei értékőrök által bemutatott „gardróbtuninggal”. A hat nap során kirándulásra is maradt idő. A táborozók hajóval mentek át Zánkáról Tihanyba, ahol megnézték az apátság épületét, és azt is bebizonyították, hogy él még a híres tihanyi visszhang. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a hungarikummozgalom elindítója is ellátogatott az I. Pannon értékőr táborba.

Herendtől a Nivegy-völgyig A mezőszilasi, pusztaszabolcsi és rácalmási fiatalok felnőtt kísérőikkel, a Pannon Értékőr Hálózat koordinátoraival és a Fejér Megyei Művelődési Intézet munkatársával Székesfehérvárról busszal indultak a látóútra. Elsőként Herenden, a Porcelánmanufaktúrában fogadták a csapatot. A minimanufaktúrában megismerkedhettek egy hungarikum létrejöttének folyamataival, majd meglátogathatták a múlt értékeit is a Herendi Porcelán Múzeumban.

Herendről a Nivegy-völgyön vezetett keresztül az értékőrök útja – a völgyet alkotó öt települést a balatoncsicsói értékőrök mutatták meg társaiknak. A balatoncsicsói Zsóka Fogadóban elköltött ebéd után Szentantalfa egyik nevezetességéhez, a Mosóhoz látogattak, amely a környék legtisztább vizű mosóihoz tartozik. Innen a Balázs-hegyre, a Balázs-templom romjaihoz vezetett az útjuk, ahol a terület évezredes történetét is megismerhették.

Balatoncsicsó nemrég felújított temploma, Szent Ágoston nevét viseli. A parókián Nemes Gusztáv nem csak a templom történetét elevenítette fel, hanem mesélt az értékőröknek a helyiek egy nagy álmáról, egy olyan közösségi térről, amely a környező öt település civil szervezeteinek és az ifjúságnak nyújtana színteret, illetve a helyi termékeknek is otthont adna.

A napot egy közös helyi értéktotóval zárták, melyben máris tesztelték a látóúton bemutatott Nivegy-völgyről szerzett ismereteiket.

81

Paprikafűzés az ásotthalmi Alsóvárosban

Bivalygulya, Ásotthalom

82

VI. FEJEZET

MIÉRT IGEN ÉS MIÉRT NEM?

HELYI ÉRTÉKTÁRAKRÓL ELMÉLETBEN ÉS GYAKORLATBAN

Csegöldi görögkatolikus templom

Nyíregyházi bokortanyák

Paszabi szőttes

A HELYI ÉRTÉKTÁRAKRÓL ELMÉLETBEN ÉS GYAKORLATBAN A helyi és megyei értéktárak kialakításának tapasztalatai 2012-ben a Magyar Országgyűlés elfogadta a nemzeti értékek védelméről és a hungarikumokról szóló törvényt. 2013-ban elkészült a törvény megvalósítását szabályozó kormányrendelet. Ezt követően volt és van lehetőség arra, hogy a helyi, települési önkormányzatok helyi értéktárakat, a megyei önkormányzatok megyei értéktárakat hozzanak létre. Egy teljesen új, önként vállalt feladatról van szó, egy olyan szabályozási formáról, mely korábban nem létezett a Kárpát-medencében.

A Magyar Országgyűlés ülésterme

Ez a mostani felmérés is ezért készült. Azt szerettük volna vizsgálni, hogy az egyes közösségek milyen formát kerestek a helyi és megyei értéktárak kialakításához, hogyan kezdték el a feladat megvalósítását. Azt is vizsgáltuk, hogy azok a közösségek, melyek elutasították az értéktárak kialakításának lehetőségét, azt milyen indokok alapján tették.

Ez nem egy tudományos felmérés, ennek eredményét nem ilyen célból szeretnénk felhasználni. A legfontosabb cél a tapasztalatszerzés, az első kézből kapott információk összegyűjtése és azok felhasználása a későbbiek során. Azt gondoljuk, hogy ezek a tapasztalatok hasznosak lehetnek a törvény és a végrehajtási rendelet módosítása során is.

85

Az adatfelvétel időszaka: 2014. január–február Az adatközlők köre: polgármesterek, jegyzők, helyi és megyei értéktár bizottságok vezetői, titkárai.

Az adatfelvétel módja: e-mailen kiküldött kérdőív formájában. Az e-mailes megkeresésre nem válaszolókat telefonon hívtuk fel és az így kapott válaszokkal töltöttük ki a kérdőíveket.

Két felmérést végeztünk: egyrészt Veszprém megye települései esetében folytattunk vizsgálatot, másrészt Magyarország minden megyei önkormányzatától kértünk adatokat.

Felmérés a Veszprém megyei települések körében A felmérés során az általunk készített kérdőíven az alábbi kérdéseket tettük fel a települési önkormányzatok képviselőinek: létrehozták-e a települési értéktárat? Ha igen, azt hogyan működtetik? Létrehoztak-e önálló értéktár bizottságot, vagy egy már meglévő bizottságot bíztak meg ennek a feladatnak a megvalósításával? Volt-e olyan település, ahol egy civil szervezetet vagy egy önálló intézményt bíztak meg ezzel? Hoztak-e már döntéseket a helyi értéktár bizottságok?

86

Természetesen azok véleményére is kíváncsiak voltunk, akik úgy döntöttek, hogy nem vállalják ezt az önkéntes feladatot és most nem hoztak létre értéktárat. Megkérdeztük, hogy milyen indokok miatt döntöttek így és arra is rákérdeztünk, hogy milyen feltételek megléte mellett vállalkoznának mégis a helyi értékek ilyen, intézményes formában történő összegyűjtésére.

Sajnos nagy a bizonytalanság az ilyen felmérések eredményeiben. Egyrészt ez egy pillanatnyi állapotot mutat, hiszen az adatfelvételt 2014. február végén lezártuk, és azóta – szerencsére – még ennél is több önkormányzat hozott létre helyi értéktárat.

Másrészt az adatközlés során is tapasztaltunk pontatlanságokat, melyeket igyekeztünk kijavítani. Harmadrészt, ugyan törvényi kötelezettségük a települési önkormányzatoknak a helyi értéktárak megalakulásáról szóló bejelentés, nem minden esetben történt meg ez az adatszolgáltatás.

Veszprém megyei települések, amelyek létrehozták a helyi értéktárat

1. ábra: Helyi értéktárak kialakítása Veszprém megyében (217 település)

A kutatási időszakban végzett felmérés szerint Veszprém megyében 2014. február végéig 51 település döntött úgy, hogy létrehozza a települési értéktárát és valamely szervezetet megbíz ennek működtetésével. Ez az összes település 24 százaléka, amely az országos átlag fölött van. Sajnos pontos országos adattal nem rendelkezünk a korábban említett nehézségek miatt.

87

2. ábra: Kinek a feladata az értéktárak szervezése? (51 település)

A települések elsöprő többsége önálló értéktár bizottságot hozott létre. Az én megítélésem szerint ez fontos üzenet. Amely közösségek fontosnak tartották a helyi értékek ilyen formájú összegyűjtését, azok nagy része fontosnak tartotta azt is, hogy önálló testület végezze ezt a munkát. Természetesen nincs „jogi” vagy legitimációs különbség az értéktárakat működtető szervezetek között, a szervezeti formájuk vagy a megalakulási körülményeik között. A törvény előkészítése során is az volt a cél, hogy alternatív lehetőségeket biztosítson a jogalkotó a települések számára. Egyetlen közösség se érezze azt, hogy csak egy jogi formula alapján hozhatja létre az értéktárát.

Ezzel is azt szerette volna üzenni a jogalkotó, hogy nem egy újabb bürokratikus rendszer kiépítéséről van szó. A cél az volt, hogy az intézményes forma kereteit határozza meg a törvény és a hozzá kapcsolódó kormányrendelet, az alternatív megoldások közötti választás lehetősége pedig a településeké, a közösségeké maradjon.

Az 51 településből hárman olyan bizottságot bíztak meg ennek a feladatnak az ellátásával, amely a képviselő-testületi szervezeti és működési szabályzat szerint korábban létrejött. Mindhárom bizottság más néven működik, de jól látható, hogy a humán területtel foglalkozó testületek kaptak ilyen feladatot.

3. ábra: Milyen szervezetet bíztak meg a települési értéktár létrehozásával?

88

Hat esetben más szervezet kapott felhatalmazást az értékek gyűjtésére és a helyi rendszer kiépítésére. Van közöttük művelődési központ, könyvtár, alapítvány, ifjúsági egyesület és kertbarátok egyesülete is. Egy dolog látszik: a törvény gyakorlati megvalósításának első évében viszonylag kevés civil szervezet akart és tudott bekapcsolódni intézményes formában a nemzeti értékek gyűjtésébe. Országos tapasztalataim szerint kevés akart, mert a jól működő civil szervezetek „túlterheltek”, korábban vállalt feladataik lekötik kapacitásukat. Csak kevés akart, mert abban az esetben, ha a képviselő-testület nemleges döntést hozott az értéktár kialakításáról, akkor nem volt lehetőségük ennek megváltoztatására.

Kevesen ismerték fel a törvény adta lehetőségeket, hiszen ilyen nemleges képviselő-testületi döntés után is biztosít a törvény mozgásteret. Ebben az esetben, ha egy civil szervezet összegyűjti a települési értékeket, akkor a megyei értéktár bizottságok törvényi feladata az így összegyűjtött értékek nyilvántartásba vétele. Tehát a helyi értékek nem vesznek el, ráadásul bekerülnek a hungarikumpiramis rendszerébe.

4. ábra: Helyi értéktárak működése (51 település)

Ugyanakkor, ha kevés civil szervezet is van jelenleg intézményes formában, ebben a rendszerben egyre több kap helyet vagy harcol ki magának komoly szerepet és feladatot. Mindezt szeretném három Veszprém megyei példával bemutatni: az első példa Öskü településről származik. Itt a képviselő-testület először arról döntött, hogy nem hoz létre értéktárat. A polgármesternek köszönhetően később a döntésüket megváltoztatták és a jelentős múlttal rendelkező kertbarát egyesületre bízták a feladat megvalósítását. A másik példa kezdete hasonlít az elsőre: Taliándörögd település sem hozott létre először értéktárat. Ám a helyi fiatalok, az ifjúsági egyesület több tagja részt vett a Pannon Térség Fejlődéséért által létrehozott Pannon Térség Ifjúsági Értékőr programban. A helyi f atalok tevékenységét megismerve a helyi döntéshozók 89

megváltoztatták korábbi döntésüket, és a Dörögdi Ifjúsági Egyesület kapta ezt a feladatot. A harmadik példa csak részben sikertörténet: Takácsi településen nem hoztak létre értéktárat és ebben a pillanatban is ez van érvényben. Ugyanakkor a helyi Kenderszer Egyesület vezetői és tagjai mégis összegyűjtötték az értékeket és azokat nyilvántartás céljából a Veszprém Megyei Értéktár Bizottság számára megküldték.

E három példa is azt támasztja alá, hogy az ideális helyzet a következő: a helyi képviselő-testület dönt a helyi értéktár létrehozásáról és annak működtetésébe bevonja a civil szervezeteket is.

A kutatás kiterjedt arra is, hogy a helyi értéktárak megalakulása után vajon ezek a testületek megkezdik-e munkájukat a törvény adta lehetőségek szerint és elkezdődik-e a helyi értékek nyilvántartásba vétele? Az értéktár bizottságok több mint egyharmada rövid idő alatt már döntéseket is hozott. A gyakorlati tapasztalatok alapján ez a működőképesség egyre inkább növekszik, egyre több település él ezzel a lehetőséggel. Talán ezt támasztja alá az a tény is, hogy a Veszprém Megyei Értéktár Bizottság 2014. májusi ülésén 30 napirendi pontot tárgyalt.

Veszprém megyei települések, amelyek nem hoztak létre helyi értéktárat Csupán a tényszerű számoknál maradva: Veszprém megyében 144 település mondott kategorikus nemet a helyi értéktárak létrehozására, 22 település nem hozott semmilyen döntést. Esetükben megkeresésünkre úgy nyilatkoztak, hogy nem tudták, milyen döntést hozzanak, várnak, megvárják, a többi település hogyan cselekszik, döntéseiknek milyen következményei lesznek és csak ezt követően fogják a saját álláspontjukat kialakítani.

5. ábra: Miért nem hoztak létre értéktárat? (144 település) 90

Ahogy a bevezetőben is leírtam, a nemmel szavazó települések esetében nem elégedtünk meg a ténnyel, szerettük volna megtudni azt is, miért született ilyen döntés.

Ebben az esetben kevés sikerrel jártunk, a nemmel szavazók több mint a fele nem tudta megmondani a konkrét indokot. A csak, a vannak ennél fontosabb dolgok volt az általános válaszok többsége. De kicsivel több mint 50 település meghatározta pontosan a felmérés során az elutasítás indokát. Ezek fontos adatok és információk, hiszen az itt szerzett tapasztalatokat érdemes a következő időszak esetleges törvényi változtatásaiba is beépíteni. Íme, az indokok, kicsit részletezve: Érdekes dolog, de a kategorikus elutasítók között is találtunk olyanokat, akik az okokat kérdezve az elbizonytalanodásuknak adtak hangot. Ez az ő esetükben azt jelenti, hogy a döntés pillanatában nem tudták felmérni azt, hogy szeretnének-e helyi értéktárat létrehozni. Ennek eredményeként azt mondják, mintegy válaszként, hogy később felülvizsgálják a nemleges döntésüket.

A legtöbben a pénzügyi, tárgyi, ügyviteli feltételek hiányát jelölték meg az elutasítás indokaként. Azt mondták, hogy mivel az állam ennek a feladatnak a megvalósításához nem ad címzett forrást, személyi és tárgyi eszközöket, ezért nem hoznak létre értéktárat. A következő gyakran előforduló indok: az adott településnek nincsenek értékei, van, aki pontosított, nincs annyi értéke, ami miatt érdemes lenne ezzel foglalkozni.

Nagyon sokan fogalmazták meg az elutasítás indokaként, hogy szerintük nekik itt helyben nem kell létrehozniuk értéktárat, viszont fontosnak tartják a saját értékeiket, melyeket összegyűjtött formában a megye számára eljuttatnak, és azt kérik majd a megyei értéktár bizottságtól, hogy vegye ezeket nyilvántartásba. Néhány önkormányzat úgy nyilatkozott, ők már védik a helyi értékeiket, helyi védelem alatt állnak ezek, vagy kifejezetten műemléknek minősülnek, így úgy gondolják, nincsen szükség újabb kategorizálásra. Más települések szerint ez egy újabb bürokratikus rendszer, valamint helyben nincs meg a szaktudás, amely alapján az értéktár kialakítása megvalósítható lenne.

Meglátásom szerint, ha országos felmérést készítettünk volna az elutasítás indokairól, nagy valószínűség szerint hasonló eredményre jutottunk volna. Ami pozitív tény, hogy nagyon sok a bizonytalanság a nemmel szavazók esetében, azt gondolom, hogy pontos és közvetlen információkkal, civil kezdeményezésekkel a legtöbb esetben a helyi döntéshozók hajlandóak lennének korábbi döntésük megváltoztatására.

Ami nagyon látszik: a települések nagy része „csupán” feladatot látott a helyi értéktárak kialakításában. Rögtön azt vizsgálta, hogy ehhez a feladathoz van-e forrása, szakembere, tárgyi eszköze. Rögtön azt nézte, milyen indokkal nem kell létrehoznia ilyen értéktárat. Erre utal, hogy ők már védik az értékeket, a megye majd létrehoz ilyet és működteti is.

Ami a legmegdöbbentőbb, hogy a konkrét elutasítási indokok egyik listavezetője: nekik nincsenek értékeik, és ezt a mondatot nem egy véletlenszerűen kiválasztott és megkérdezett „betelepült” nyilatkozta, hanem a település egyik elöljárója – hivatalos felmérés során.

91

Megyei értéktárak kialakítása Magyarországon Ebben az esetben is elsőként kérdőíves felmérés formájában kezdődött az adatgyűjtés. Amely megye képviselője nem válaszolt, ott telefonon kerestük meg az érintetteket, a vizsgálati időszak végére mindenkitől kaptunk információkat.

A vizsgálati terület az alábbiakra terjedt ki: milyen formában működik a megyei értéktár, ki a vezetője, kik a tagjai a testületeknek, hoztak-e már konkrét döntéseket, melyek alapján valamely értékek a megyei értéktárba kerültek. Gyűjtöttünk információt arról is, hogy az érdeklődők hozzájutnak-e a bizottságok által hozott döntésekhez, van-e olyan elektronikus felület, ahol bárki hozzáférhet ezekhez az információkhoz.

6. ábra: Hol hoztak létre megyei értéktárat?

7. ábra: Milyen formában működnek a megyei értéktár bizottságok?

92

A felmérés legfontosabb információja, hogy Magyarország minden megyéjében létrehozták a megyei értéktár bizottságot. Ez nagyon fontos adat, hiszen ez azt jelenti, hogy a törvény alulról építkező gondolata a gyakorlatban is megnyilvánulhat. Nincs akadálya annak, hogy a helyi értéktárakba felvett értékek útja biztosított legyen, akár a megyei, akár a későbbi jelölések után a Magyar Értéktárba.

A megyék elsöprő többsége „különleges” bizottságot hozott létre. Ez azt jelenti, hogy míg a helyi települések adott esetben önálló értéktár bizottságot alakítottak ki, elsősorban a képviselő-testületi szervezeti és működési szabályzata alapján, addig a megyék nem ezt az utat választották. 16 megye önálló bizottságot hozott létre, de nem a megyei közgyűlés szervezeti és működési szabályzata szerint. Ennek legfőbb indoka abban látszik, hogy számos esetben a megyei közgyűlés elnöke, vagy alelnöke, vagy a térség egyik országgyűlési képviselője lett a bizottság vezetője. Ezt pedig csak így lehetett megoldani. Két megye az szmsz szerinti önálló megyei értéktár bizottságot működtet, egy esetben pedig egy természetvédelmi és kulturális egyesület kapta ezt a feladatot.

8. ábra: Megyei értéktár bizottságok munkája

A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a megalakuló megyei testületek komolyan vették a megbízatásukat. Fél év sem telt el a létrejöttük és az adatgyűjtés időszaka között, és a bizottságok több mint kétharmada már megkezdte működését, önálló döntéseket hoztak a megyei értéktár feltöltése céljából, sőt, egyharmaduk már felterjesztéssel is élt a Hungarikum Bizottság felé.

9. ábra: Hányan tettek javaslatot a Hungarikum Bizottságnak?

93

10. ábra: Ki lett az elnöke a megyei értéktár bizottságnak?

Megvizsgáltuk azt is, hogy milyen tisztségben lévő személyeket választottak a megyei értéktár működéséért felelős bizottság élére. Jól látható, hogy vagy közéleti, politikai, vagy szakmai szempontból született a választás eredménye. Megyei közgyűlési elnökök, alelnökök, országgyűlési képviselők, megyei közgyűlési tagok szerepelnek nagy számban az egyik oldalon, míg a másik választási indok esetében olyan személyek kerültek kiválasztásra, akik kulturális, társadalmi, művészeti vagy helytörténeti területen évtizedek óta ismert és elismert tevékenységet végeztek és végeznek ma is.

11. ábra: Megyei értéktárak on-line elérhetősége 94

Forrás: www.vpmegye.hu

Még egy dolgot vizsgáltunk a felmérés során. Leellenőriztük azt, hogy a megyei értéktárak milyen formában jelennek meg a nagy nyilvánosság előtt, például az interneten van-e olyan elektronikus felület, amelyen összegyűjtve, jól láthatóan bárki megnézheti az egyes értéktárak elemeit. 14 megye esetében a működésükkel együtt azonnal gondoskodtak ilyen webes felületről. Természetesen az egyes megoldások színvonala nagyon eltérő, van olyan megye, amely nagyon igényes formában, képekkel illusztrálva valósította meg ezt a feladatot, és van olyan internetes oldal, ahol csupán egy szöveges felsorolásból derül ki a megyei értékek listája.

ÖSSZEGZÉS Esetek, okok, indokok a változtatásra Ennek a felmérésnek az elsődleges célja egy helyzetkép kialakítása. Hol tart Veszprém megye a helyi értéktárak működtetésében, hol tart a mozgalom a megyei értéktárak felépítésében. A másik fontos cél az volt, hogy kiderüljön, vannak-e konkrét indokai annak, ami miatt egy település nem hozta létre az értéktárát. Ha vannak ilyen indokok, akkor azokat azért kell felderíteni, hogy a törvényalkotó a későbbiek során úgy változtassa meg a jogszabályi hátteret, hogy ezek az akadályok elháruljanak. Néhány pontban szeretném összegezni az általam tapasztalt tényeket: 1. A legfontosabb tapasztalat a közvetlen információáramlás fontossága. Azokban az esetekben, amelyek során a helyi döntéshozók első kézből kaptak információt a törvényben rejlő lehetőségekről, ott – ha más kizáró indok nem volt – létrehozták az értéktárat. A közvetett információ már jelentősen megnehezítette az értékgyűjtő 95

munka kezdetét. Mivel egy vadonatúj szabályozási formáról van szó, így alapesetben is sok a bizonytalanság a megvalósítás körül. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a későbbiek során is legyenek olyan országos, térségi és helyi programok, rendezvények, melyeken az előbb említett közvetlen tapasztalatcserére lehetőség nyílik.

2. A helyi, megyei értéktár megnyitása, az azt működtető szervezet létrehozása egyszerű és jól nyomon követhető. A felmérésből is látszik, hogy az elutasítók sem a bürokráciában, a túlzott adminisztrációban keresik az elutasítás indokát elsősorban, tehát meglátásom szerint ebben az esetben nem indokolt a jogszabályi változtatás. Ugyanakkor az tény, hogy a hungarikumpiramison belül lévő adatbázisok nyilvánossága egyelőre csak kevésbé megoldott, a beválasztott értékek csak nagyon nehezen kereshetőek és csoportosíthatóak, nincsen sem térségi, sem pedig területi adatbázis. Ennek megvalósítása elengedhetetlen, a kidolgozása folyamatban van.

3. A helyi értéktárak működtetői köréből érkező legtöbb kérdés az előterjesztések tartalmára irányul. Milyen tatalommal, milyen minőségben kell elkészülni az egyes értékek esetében? Sem a törvény, sem a kormányrendelet nem tartalmaz erre vonatkozóan semmilyen konkrét útmutatást. Ennek következménye az, hogy nagyon változó tartalmú és minőségű előterjesztések készülnek. Főleg ez azokban az esetekben okoz problémát, amikor a helyi értéktárak tartalmait bírálók nem tesznek különbséget a jelölt és beválasztott érték tartalma és az előterjesztés tartalmi minősége között. Meglátásom szerint ebben az esetben nem jogszabályi változásra van szükség, hanem egy olyan módszertani segédlet összeállítására, mely bemutatja a jó példákat, valamint meghatározza az előterjesztések tartalmi és minőségi minimumkövetelményeit.

4. Ugyanehhez a tapasztalati tényhez tartozik a következő probléma megjelenése.

Sokak szerint a törvényi szabályozás egyik gyengéje, hogy „puha” jogszabályról van szó, nem határoz meg pontos fogalmakat, nincs benne konkrét eljárási rend, konkrét tartalmi előírásokkal, határidőkkel. Meglátásom szerint ez inkább előny, mint hátrány ebben az esetben. Az volt a cél, hogy csak keretszabályozás szülessen, iránymutatás a helyi közösségek számára, benne sok-sok alternatív választási lehetőséggel.

Amit még sokan hiányolnak: a gyűjtés, a kiválasztás módszertana. Ez valóban nagy segítség lenne, de ezeknek a leírásoknak sem a törvényben vagy a kormányrendeletben kell helyet keresni, hanem a 3. pontban említett módszertani segédletben.

96

ÉRTÉKEK KÉPEKBEN

Veszprém megye kiemelt nemzeti értéke, az Ajka kristály 98

Alsóörsi vörös homokkőből faragott feszület 99

Badacsonyi kéknyelű a Veszprémi Utazás Kiállításon 100

Bakonyi míves fafaragással készült széktámla 101

Vitorlรกsok a Balatonon 102

Ifj. dr. Béres József, a Béres Gyógyszergyártó Zrt. elnöke 103

Női és férfi bocskai viselet a veszprémi Méretes Szabóságtól 104

Bogyiszl贸i n茅pviselet 105

A 13. században épült Csobánc vára 106

Herendi porcelรกn 107

Archív fotó az egykori Herendi Porcelángyárból 108

Különleges herendi porcelán alkotások 109

Szent Márton templom Hollókő ófaluban 110

Jellegzetes höveji csipke terítők 111

Kassai Lajos: a magyar m煤lt l贸h谩tr贸l 112

A nagyvรกzsonyi Kinizsi-vรกr tornya 113

Csontb贸l faragott k眉rt, Nes贸 S谩ndor, Berhida 114

Parlament 115

A solymászat is a hungarikumok közé került 116

Somoskล vรกra 117

A kékkúti Theodora forráskút 118

A tihanyi bencés apátság 119

A szentgรกli tiszafรกs ล sszel 120

A zirci ciszterci arborĂŠtum 121

Szent Mihály-bazilika a veszprémi várban 122

A veszprémi Szent Mihály-bazilika főoltára 123

A vรกrpalotai Thury-vรกr 124

Részlet a várpalotai vár 14. századi freskóiból 125

Herkules-kĂşt a pĂŠcsi Zsolnay negyedben 126

A Zsolnay porcelánmanufaktúra 127

Rózsaszín kerámiák a Zsolnay Kerámia Múzeumban 128

HASZNOS MELLÉKLETEK TÁRA

Balaton-felvidĂŠki csipke

2012. ÉVI XXX. TÖRVÉNY 2012. évi XXX. törvény 1 a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról Magyarország Alaptörvényének P) cikke alapján a magyar nemzet egységétől vezérelve az Országgyűlés megállapítja, hogy a) a magyar nemzeti értékek (a továbbiakban: nemzeti értékek), és azokon belül a hungarikumok megőrzendő és egyedülálló értékek; b) az összetartozás, az egység és a nemzeti tudat erősítése érdekében nemzetünk értékeit össze kell gyűjteni, dokumentálni, az értékvédelem alapjául szolgáló dokumentációt a szigorú nyilvántartás és kutathatóság szabályai szerint meg kell őrizni, az értékeket pedig ápolni, védelmezni és támogatni kell; c) örökségünket, a magyar kultúra évezredes értékeit, a magyarság szellemi és anyagi alkotásait, ember alkotta és természet adta értékeit átfogó értéktárban kell öszszesíteni; d) a nemzeti értékeink védelme hozzájárul a nemzeti azonosságtudat kialakulásához és megszilárdításához; e) nemzeti értékeink széles körű hazai és külföldi bemutatása, megismertetése, nyelvi, szellemi, kulturális, gazdasági teljesítményünk, természeti és épített értékeink elismertetése, valamint az országmárka erősítése egyaránt kiemelkedő jelentőségű.

Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a nemzeti értékeket az egyetemes értékek részének tekinti, amely értékek a magyarság múltjának, jelenének és jövőjének dinamikusan fejlődő tárháza, az értékalapú nemzeti összefogás alapja.

A nemzeti értékek tárházát gazdagítják a magyarországi együtt élő népek, a magyar nemzetalkotó nemzetiségek és a határon túli, valamint szerte a világban élő, magukat magyarnak valló egyének, közösségek értékei.

Az Országgyűlés mindezek érdekében a következő törvényt alkotja:

I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Értelmező rendelkezések 1. § (1) E törvény alkalmazásában: a) Magyar Értéktár: a települési, a tájegységi, a megyei és az ágazati értéktárakat, valamint a külhoni közösségek értéktárait összesítő gyűjtemény; b) ágazati értéktár: az egyes ágazatokért felelős miniszterek által azonosított nemzeti értékek adatainak gyűjteménye; c) megyei értéktár: a megye területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény; d) tájegységi értéktár: több települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény; 131

e) települési értéktár: a települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény; f) külhoni magyarság értéktára: az országhatáron túl fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény; g) hungarikum: gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye, ga) amelyet belföldön és külföldön egyaránt a magyarság eredményeként, kiemelt értékeként tartanak számon, vagy gb) amely védett természeti érték, vagy gc) amely kiváló nemzeti termék, vagy gd) amelyet az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint végzett egyedi értékelés eredményeként a Hungarikum Bizottság (a továbbiakban: HB) hungarikummá minősít, vagy amely e törvény erejénél fogva hungarikumnak minősül; h) Hungarikumok Gyűjteménye: a nemzeti értékek köréből a HB által hungarikummá nyilvánított, valamint e törvény erejénél fogva hungarikumnak minősített nemzeti értékek gyűjteménye; i) közösségi oltalom alatt álló nemzeti érték: az 510/2006/EK tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek, a 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel rendelkező szeszes italok, az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező borok és borászati termékek, továbbá az 509/2006/EK tanácsi rendelet alapján hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékek és élelmiszerek; j) nemzeti érték: magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték, vagy termék, amely ja) hazai szempontból meghatározó jelentőségű, így nemzetünk – de legalább egy meghatározott tájegység lakossága – a magyarságra jellemzőnek és közismertnek fogad el, jb) jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, jc) hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez; k) nemzetközi elismerésben részesített nemzeti érték: azon nemzeti érték, amely az Országgyűlés által ratifikált, vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi megállapodások vagy viszonosság alapján nemzetközi elismerésben részesült.

(2) Valamely érték nemzeti értékké vagy hungarikummá minősítése nem érinti annak egyéb jogszabályok, különösen a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint a köz132

okiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény alapján fennálló védettségét.

(3) E törvény hatálya nem érinti a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény által hungarikumnak minősülő értékeket.

(4) E törvény alapján a természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok nem lehetnek sem nemzeti értékek, sem hungarikumok.

II. RÉSZ A NEMZETI ÉRTÉKEK AZONOSÍTÁSA ÉS RENDSZEREZÉSE 2. A nemzeti értékek azonosítása 2. § A nemzeti értékek megóvandó értékek, azok azonosításában, rendszerezésében, adataik nyilvántartásba vételében és folyamatos frissítésében, gondozásában a települési önkormányzatok, a megyei önkormányzatok, a hatáskörrel rendelkező állami szervek, és az általuk felkért szakmai testületek, intézmények, kutatóhelyek, civil szervezetek, egyházak, valamint a külhoni természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, közösségek működhetnek közre.

3. Települési, valamint tájegységi értéktár 3. § (1) A települési önkormányzat települési értéktárat hozhat létre.

(2) A települési önkormányzat Települési Értéktár Bizottságot hozhat létre, amely – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint – szervezi a településen fellelhető nemzeti értékek azonosítását, létrehozza a településen fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjteményt és megküldi azt a megyei értéktárba.

(3) A települési önkormányzat a települési értékek azonosításával, a települési értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a megyei értéktárba történő megküldésével megbízhat a település területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, települési önkormányzati, egyházi vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok szervezeti egységeit, vagy a településfejlesztésben tevékenykedő külső területfejlesztési, vidékfejlesztési szervezetet.

(4) Ugyanazon megye területén lévő több szomszédos település önkormányzata közös Települési Értéktár Bizottságot is létrehozhat, amely elkészíti a tájegységi értéktárat és az adatait megküldi a megyei értéktárba.

(5) A Települési Értéktár Bizottság létrehozásáról vagy a feladat ellátásával történő megbízásról az érintett települési önkormányzat a létrehozást, illetve a megbízást követő 30 napon belül tájékoztatja a HB-t.

133

4. Megyei értéktár 4. § (1) A megyei önkormányzat megyei értéktárat hozhat létre.

(2) A megyei önkormányzat Megyei Értéktár Bizottságot hozhat létre, amely – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint – szervezi a megye területén azonosított települési és tájegységi értéktárak adatainak összesítését, gondoskodik a még nem azonosított, de a megye területén fellelhető nemzeti értékek azonosításáról, létrehozza a megyei értéktárat és megküldi azt a HB-nek.

(3) A megyei önkormányzat a megyei értékek azonosításával, a megyei értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a Magyar Értéktárba történő megküldésével megbízhat a megye területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, megyei önkormányzati, egyházi vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok szervezeti egységeit.

(4) A Megyei Értéktár Bizottság létrehozásáról vagy a feladat ellátásával történő megbízásról a megyei önkormányzat a létrehozást, megbízást követő 30 napon belül tájékoztatja a HB-t.

5. A külhoni magyarság értéktára 5. § (1) A Magyar Állandó Értekezlet (a továbbiakban: MÁÉRT) külhoni magyarság értéktárat hozhat létre.

(2) A MÁÉRT Külhoni Bizottságot hozhat létre, amely – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint – szervezi a határon túl fellelhető nemzeti értékek azonosítását, létrehozza a határon túl fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjteményt és megküldi azt a HB-nek.

(3) A MÁÉRT a külhoni magyarság értékeinek azonosításával, a külhoni magyarság értéktárának létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a Magyar Értéktárba történő megküldésével megbízhat a határon túl működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző intézményt, szervezetet vagy azok szervezeti egységeit.

(4) A Külhoni Bizottság létrehozásáról vagy a feladat ellátásával történő megbízásról a MÁÉRT a létrehozást, megbízást követő 30 napon belül tájékoztatja a HB-t.

6. Az ágazati értéktár 6. § (1) Az egyes ágazatokért felelős miniszterek szakágazatukban meghatározzák a feladatkörükbe tartozó, egyéb szabályozás szerint önállóan nyilvántartott nemzeti értékek körét.

(2) Az egyes ágazatokért felelős miniszterek az ágazati értéktár adatait tartalmazó listát az e törvény végrehajtására vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint megküldik a HB részére. Amennyiben ezt követően új értékkel bővítik az ágazati értéktáru134

kat, annak adatait az értéktárba történő felvételt követő nyolc napon belül megküldik a HB részére.

7. A Magyar Értéktár 7. § (1) Amennyiben a települési önkormányzat Települési Értéktár Bizottságot és települési vagy tájegységi értéktárat hozott létre, a Települési Értéktár Bizottság települési vagy tájegységi értéktárba felvett nemzeti érték adatait az értéktárba történő felvételt követő nyolc napon belül megküldi a Megyei Értéktár Bizottságnak.

Amennyiben az adott megye területén nem működik Megyei Értéktár Bizottság, a Települési Értéktár Bizottság az adatokat közvetlenül a HB-nek küldi meg.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandók abban az esetben is, ha a települési önkormányzat a települési értékek azonosításával, a települési értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a megyei értéktárba történő megküldésével a település területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, települési önkormányzati, egyházi vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok szervezeti egységeit, vagy a településfejlesztésben tevékenykedő külső területfejlesztési, vidékfejlesztési szervezetet bízta meg.

(3) Amennyiben a megyei önkormányzat döntése szerint Megyei Értéktár Bizottság jön létre, úgy az összesíti és rendszerezi a települési és tájegységi értéktárakat.

(4) A megye területén fellelhető nemzeti értékek adatainak az összesítése során a Megyei Értéktár Bizottság gondoskodik arról, hogy a több településről beérkezett azonos nemzeti értékek egy nemzeti értékként kerüljenek nyilvántartásra.

(5) A megyei értéktárban elhelyezett nemzeti értékek adatait a Megyei Értéktár Bizottságok az értéktárba történő felvételt követő nyolc napon belül megküldik a HB részére.

(6) A (3)–(5) bekezdések rendelkezései megfelelően alkalmazandók abban az esetben is, ha a megyei önkormányzat megyei értékek azonosításával, a megyei értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a Magyar Értéktárba történő megküldésével a megye területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, megyei önkormányzati, egyházi vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok szervezeti egységeit bízta meg.

8. § Nemzeti érték felvételét a települési, tájegységi vagy megyei értéktárba, valamint a külhoni magyarság értéktárába, továbbá a Magyar Értéktárba bárki kezdeményezheti.

9. § E törvény erejénél fogva a nemzeti értékek részét képezik és ezért a Magyar Értéktár elemei a 7–8. § rendelkezésein túl: a) az egyes miniszterek által összeállított ágazati értéktárakban szereplő nemzeti értékek; b) a közösségi oltalom alatt álló nemzeti értékek; c) a nemzetközi elismerésben részesített nemzeti értékek.

135

10. § (1) A HB a Magyar Értéktárban összesíti és gondozza a települési, a tájegységi, a megyei és az ágazati értéktárak adatait, a külhoni értékek adatait, valamint az e törvény erejénél fogva a Magyar Értéktárba tartozó nemzeti értékek adatait. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (a továbbiakban: MaNDA) feladata a digitális formában megszülető települési, tájegységi, megyei és ágazati értéktárak tartalmainak digitális formában történő tárolása, a kulturális értékek egységes nemzeti kulturális adatbázisba történő beillesztése.

(2) A Magyar Értéktár összesítése során a HB gondoskodik arról, hogy a több helyről beérkezett, azonos nemzeti érték egy nemzeti értékként kerüljön nyilvántartásra. A MaNDA központi nyilvántartási adatbázisába kerülnek a több helyről beérkezett Magyar Értéktár digitális nyilvántartási adatai, a MaNDA gondoskodik a digitális tartalmak nyilvános elérhetőségének biztosításáról.

(3) Az egyes értéktárakban a nemzeti értékekkel kapcsolatosan nyilván kell tartani minden olyan adatot, jellemzőt, amely a nyilvántartás szabályai alapján megfelel az értékek azonosításának, minőségi sajátosságai, jellemzői, története, eredményei, állapota rögzítésének.

11. § (1) A nemzeti értékek adatait, leírását, valamint a rájuk vonatkozó dokumentumokat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

(2) Az egyes értéktárakban fellelhető nemzeti értékek megismerését lehetővé kell tenni, különösen a közoktatás és közszolgálati média segítségével.

III. RÉSZ A HUNGARIKUMOK 8. A hungarikumok kiválasztása 12. § (1) A Magyar Értéktárban nyilvántartott nemzeti értéknek hungarikummá nyilvánítására javaslatot tehet: a) a HB tagja, b) a Települési Értéktár Bizottságok, vagy a feladataik ellátásával e törvény alapján megbízott intézmények, szervezetek vagy azok szervezeti egységei, vagy a településfejlesztésben tevékenykedő külső területfejlesztési, vidékfejlesztési szervezet, c) a Megyei Értéktár Bizottságok, vagy a feladataik ellátásával e törvény alapján megbízott intézmények, szervezetek vagy azok szervezeti egységei, d) a Külhoni Bizottság, vagy feladatai ellátásával e törvény alapján megbízott intézmények, szervezetek vagy azok szervezeti egységei, e) a hatáskörrel rendelkező miniszterek, valamint f) a Magyar Értéktárban nyilvántartott nemzeti értéket gondozó, vagy ilyen terméket előállító magánszemélyek vagy vállalkozások.

(2)2 Az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete által kiemelkedő egyetemes értékként vagy szellemi kulturális örökségként nyilvántartott és az 1. § 136

(1) bekezdés g) pont ga)–gc) alpontja szerinti feltételeknek megfelelő javak külön elbírálás nélkül, e törvény erejénél fogva hungarikumoknak minősülnek. Az így hungarikumnak minősülő nemzeti értékek adatait a HB közzéteszi.

(3)3 13. § (1) A hungarikumok adatainak nyilvántartása a Hungarikumok Gyűjteményében történik.

(2) A Hungarikumok Gyűjteményében a hungarikumokkal kapcsolatosan nyilván kell tartani különösen a hungarikum megnevezését, fellelhetőségét, rövid, lényegre törő bemutatását, különleges, egyedi jellemzőit, amely kiemeli a nemzeti értékek köréből, az esetlegesen más területeken megjelenő változatait, valamint a fellelhető bibliográfiai jegyzéket.

9. A Hungarikum Bizottság 14. § (1) A HB tagjainak a kiválasztása során törekedni kell arra, hogy a lehető legmagasabb szakmai színvonal, a széles körű tapasztalatok, valamint a nemzeti értékek által érintett legtöbb tudományterület képviselve legyen.

(2)4 A HB a) a nemzetpolitikáért felelős miniszter által delegált 1, b) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke által delegált 1, c) az igazságügyért felelős miniszter által delegált 1, d) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által delegált 1, e) a kultúráért és az oktatásért felelős miniszter által együttesen delegált 1, f) az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter és a természetvédelemért felelős miniszter által együttesen delegált 1, g) a turizmusért felelős miniszter által delegált 1, h) a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter által delegált 1, i) a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) elnöke által delegált 1, j) a Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) elnöke által delegált 1, k) a MÁÉRT által delegált 3 és l) az Országgyűlés által delegált 2 tagból áll.

(3) A tagot az őt delegáló személy vagy szervezet a HB-tagságából indokolás nélkül bármikor visszahívhatja, és helyére új tagot delegálhat.

(4) Nem lehet a HB tagja az, akinek szellemi vagy termelőtevékenységével létrehozott produktuma nemzeti értéknek minősül, valamint, aki nemzeti érték kereskedelmi célú forgalmazásával kapcsolatos tevékenységet végez.

(5) A HB elnöke az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter.

15. § (1) A HB titkársági feladatait az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter által vezetett minisztérium látja el, titkárát határozatlan időtartamra a miniszter nevezi ki.

(2) A HB üléseit a HB elnöke szükség szerint, de legalább félévente hívja össze, továbbá köteles összehívni a tagok kétharmadának írásbeli kezdeményezésére.

137

16. § (1) A HB munkáját szakmai ágazati szakbizottságok segítik.

(2) Az ágazati szakbizottságok munkájában részt vesznek különösen az adott szakterületen működő államigazgatási szervek, hatóságok, tudományos testületek, oktatási intézmények, gazdasági és szakmai kamarák, valamint egyes szakmai szervezetek képviselői.

(3) Az ágazati szakbizottságok létrehozására és tagjaira, a delegálásban érintett intézmények vagy szervezetek bevonásával, a hatáskörrel rendelkező miniszterek tesznek javaslatot a HB elnöke részére.

(4) A tagot az őt delegáló miniszter saját hatáskörében eljárva ágazati szakbizottsági tagságából indokolás nélkül bármikor visszahívhatja, és helyére új tagot delegálhat.

(5) A HB és az ágazati szakbizottságok működésének rendjét alapszabály határozza meg, amelyet a HB tagjai kétharmadának szavazatával fogad el.

17. § (1) A HB a nemzeti értékek által hordozott kiemelkedő értékek megőrzése, fenntarthatósága, széles körű megismertetése és hasznosítása érdekében különösen: a) összeállítja a Magyar Értéktárat; b) ha valamely megyében nem hoztak létre Megyei Értéktár Bizottságot, vagy ha a megyei önkormányzat nem bízott meg a megyei értékek azonosításával, a megyei értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a Magyar Értéktárba történő megküldésével a megye területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, megyei önkormányzati, egyházi vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok szervezeti egységeit, úgy ellátja annak feladatait; c) évente, első alkalommal 2012. december 31-ig tájékoztatást ad az Országgyűlésnek a nemzeti értékek azonosításának és rendszerezésének helyzetéről, a nemzeti értékek fenntarthatóságáról és hasznosításáról, valamint a HB működéséről; d) nyilvántartást vezet arról, hogy mely településeken és megyékben kerülnek végrehajtásra a nemzeti értékekkel kapcsolatos feladatok; e) magyar és angol nyelvű internetes oldalt működtet, ahol megismerhető a Magyar Értéktár gyűjteménye, valamint f) gondoskodik róla, hogy a Magyar Értéktár az országmárka-stratégia szerves részét képezze.

(2) A HB a hungarikumok által hordozott kiemelkedő értékek megőrzése, fenntarthatósága, széles körű megismertetése és hasznosítása érdekében különösen: a) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételek szerint kiválasztja, hogy mely értékek minősülnek a Magyar Értéktárból hungarikumnak, indokolt esetben pedig dönt e minősítés visszavonásáról; b) összeállítja a Hungarikumok Gyűjteményét; c) véleményezi a hungarikumokkal kapcsolatos jogszabályok tervezetét; d) évente közzéteszi a Hungarikumok Gyűjteményét a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, valamint internetes honlapon is; e) elnöke útján javaslatot tesz a kormánynak a hungarikumok fenntarthatóságáról és hasznosíthatóságáról; 138

f) pályázatokat ír ki a hungarikumok megőrzésére, fenntartására, fejlesztésére, megismertetésére, védelmére, a termékek hazai és nemzetközi piaci bevezetésére vonatkozóan; g) évente konferenciasorozatot szervez az érintett ágazatok és célterületek bevonásával, amely állásfoglalás kiadásával zárul; h) a határon túl fellelhető hungarikumok tekintetében az elnöke útján kapcsolatot tart az érintett külföldi állam szerveivel, hatóságaival.

10. A hungarikumtanúsító védjegy 18. § (1) A Hungarikumok Gyűjteményében szereplő termékek, eljárások, készítési módok, sportelemek és szolgáltatások széles körben történő megismertetésének elősegítése, színvonaluk és minőségük folyamatos fenntartása érdekében hungarikumtanúsító védjegy kerül bevezetésre.

(2) A hungarikumtanúsító védjegy lajstromozása iránti nemzeti bejelentést, valamint a közösségi védjegybejelentést az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter teszi meg.

(3) A hungarikumtanúsító védjegy használatát a védjegyjogosult pályázati úton kiválasztott alkotók számára engedélyezi.

(4) A hungarikumtanúsító védjegy piaci bevezetése és népszerűsítése, valamint a hungarikumtanúsító védjegy szabályzatában foglalt követelmények teljesülésének az ellenőrzése az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter feladata.

IV. RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 19. § Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a) a nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriáit, b) a nemzeti értékek és a hungarikumok kapcsán nyilvántartandó adatok körét, valamint az adatok egységes osztályozási, besorolási, nyilvántartási rendszerét, c) a települési, tájegységi és megyei értéktárak létrehozására és gondozására, valamint a Települési és Megyei Értéktár Bizottságok, valamint a Külhoni Bizottság felállítására és működésére vonatkozó szabályokat, d) a már létező ágazati gyűjtemények adatainak Magyar Értéktárba történő integrálását szolgáló szabályokat, e) a nemzeti értékké vagy hungarikummá minősítésre irányuló kérelem formai követelményeit, f) a hungarikumok, a Magyar Értéktár digitális formában megjelenő tartalmainak MaNDA általi nyilvántartására, a hungarikumok nyilvánosság számára történő hozzáférhetőségének biztosítására vonatkozó szabályokat, valamint g) a hungarikummá minősítés egyedi értékelésének részletes szabályait.

20. § Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

139

21. § (1) A HB-t legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított 90 napon5 belül létre kell hozni.

(2) A Hungarikumok Gyűjteményét első alkalommal e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül közzé kell tenni.

A kötcsei református templom Lábjegyezetek 1 2 3 4 5

A törvényt az Országgyűlés a 2012. április 2-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2012. április 11.

A 12. § (2) bekezdése a 2012. CCXIII. törvény 91. §-ával megállapított szöveg.

A 12. § (3) bekezdését a 2012. CCXIII. törvény 93. §-a hatályon kívül helyezte.

A 14. § (2) bekezdése a 2012. CCXIII. törvény 92. §-ával megállapított szöveg.

2012. szeptember 29.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!

140

114/2013. (IV. 16.) KORM. RENDELET 114/2013. (IV. 16.) korm. rendelet a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról A kormány a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 19. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, a 19. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái 1. § A nemzeti értékek adatait a települési, tájegységi és megyei értéktárakban, az ágazati értéktárban, a külhoni magyarság értéktárában, a Magyar Értéktárban, valamint a Hungarikumok Gyűjteményében a következő, szakterületenkénti kategóriák szerint kell azonosítani és rendszerezni: a) agrár- és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai – beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét –, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat- és növényfajták; b) egészség és életmód: a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra; c) épített környezet: a környezettudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek; d) ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás; e) kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek; f) sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények; 141

g) természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek; h) turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások.

2. A települési, tájegységi és megyei értéktárak létrehozása és gondozása 2. § (1) A települési és megyei önkormányzat (a továbbiakban együtt: helyi önkormányzat) e rendelet hatálybalépésétől számított 60 napon belül döntést hoz arról, hogy kíván-e élni a települési, tájegységi, megyei értéktár létrehozásának lehetőségével.

(2) A települési, tájegységi, megyei értéktár létrehozására, valamint a Települési Értéktár Bizottság, illetve a Megyei Értéktár Bizottság (a továbbiakban együtt: értéktár bizottság) alakítására vagy a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Htv.) 3. § (3) bekezdése szerinti, illetve a Htv. 4. § (3) bekezdése szerinti szervezetre vonatkozó döntésről a meghozatalát követő 30 napon belül a települési önkormányzatnak a megyei közgyűlés elnökét, a fővárosi, a fővárosi kerületi és a megyei önkormányzatnak pedig a Hungarikum Bizottság (a továbbiakban: HB) elnökét tájékoztatnia kell.

(3) A helyi önkormányzat a települési, tájegységi, illetve megyei értéktár, illetve az értéktár bizottság létrehozására vonatkozó nemleges döntését bármikor megváltoztathatja, amelyről a döntést követő 30 napon belül tájékoztatnia kell a megyei közgyűlés elnökét, illetve a HB elnökét.

3. Települési és Megyei Értéktár Bizottságok létrehozása és működése 3. § (1) Az értéktár bizottság működési szabályzatát a helyi önkormányzat képviselő-testülete határozza meg. Az értéktár bizottság a) legalább három tagból áll; b) munkájába bevonja a helyi, illetve megyei közművelődési feladatellátás országos módszertani intézményét, továbbá értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó országos és területi illetékességű szakmai és civil szervezeteket; c) félévente, legkésőbb a félévet követő hónap utolsó napjáig beszámol tevékenységéről a helyi önkormányzat képviselő-testületének.

(2) Az értéktár bizottság működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi, tárgyi és ügyviteli feltételeket a helyi önkormányzat – az általa jóváhagyott éves munka- és pénzügyi tervre figyelemmel – maga biztosítja.

142

4. A Magyar Állandó Értekezlet által kijelölt bizottság működése 4. § (1) A Magyar Állandó Értekezlet (a továbbiakban: MÁÉRT) a külhoni magyarság értéktár tárgyában hozott döntése alapján a Htv. és e rendelet szerinti feladatainak ellátását a) Külhoni Bizottság létrehozásával, vagy b) már működő szakbizottsága vagy a Htv. 5. § (3) bekezdése szerint intézmény vagy szervezet megbízásával teljesítheti [az a) és b) pont szerinti szervezet a továbbiakban együtt: MÁÉRT szakbizottság].

(2) A MÁÉRT szakbizottság munkájába bevonja a külhoni magyar szakmai és civil szervezeteket és évente beszámol tevékenységéről a MÁÉRT-nek.

5. Ágazati értéktárak létrehozása és gondozása 5. § (1) Az egyes ágazatokért felelős miniszterek (a továbbiakban: miniszterek) az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) korm. rendelet alapján határozzák meg a feladatkörükbe tartozó, ágazati értéktárba foglalható nemzeti értékek körét.

(2) Az egyes miniszterek feladatkörébe tartozó, egyéb szabályozás szerint már önállóan nyilvántartott, a Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontja alapján nemzeti értéknek minősíthető értékekről az ágazati értéktárak a következő adatokat tartják nyilván: a) a nemzeti érték neve, b) a nemzeti érték nyilvántartásáról rendelkező jogszabály száma, c) a nemzeti értéket nyilvántartó adatbázis megnevezése.

(3) A miniszterek az e rendelet hatálybalépésétől számított 60 napon belül kijelölik az ágazati értéktár adatainak megküldéséért felelős szervezeti egységet (a továbbiakban: minisztériumi szervezeti egység), és erről értesítik a HB elnökét.

(4) A minisztériumi szervezeti egység az e rendelet hatálybalépésétől számított 90 napon belül megküldi a (2) bekezdés szerinti adatokat a HB elnöke részére.

6. A nemzeti értékek települési, tájegységi, megyei értéktárba és a külhoni magyarság értéktárába történő felvétele 6. § (1) A helyi önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti érték felvételét a települési, tájegységi vagy megyei értéktárba bárki írásban kezdeményezheti az adott érték fellelhetőségének helye szerint illetékes önkormányzat polgármesteréhez, illetve a megyei közgyűlés elnökéhez címzett javaslatában.

(2) A Magyarország határain túl fellelhető nemzeti értékek felvételét a külhoni magyarság értéktárába bárki írásban kezdeményezheti a MÁÉRT szakbizottság ügyrendjében foglaltak szerint.

143

(3) A javaslatot az 1. melléklet szerint kell elkészíteni és elektronikus úton vagy postai út esetén elektronikus adathordozón mellékelve kell benyújtani. Valamely nemzeti értéknek a települési, tájegységi vagy megyei értéktárba, illetve a külhoni magyarság értéktárába történő felvételére irányuló javaslattétel ingyenes.

(4) A javaslatnak tartalmaznia kell: a) a javaslattevő adatait, b) az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték adatait, c) az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképét vagy audiovizuális dokumentációját, d) a Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumokat, valamint e) szakértő, illetve szakmai vagy civil szervezet támogató vagy ajánló levelét.

(5) A települési értéktár létrehozásának lehetőségével élni nem kívánó települési önkormányzat a javaslatot haladéktalanul megküldi a megyei közgyűlés elnöke részére, aki azt a megyei értéktár létrehozásáért felelős Megyei Értéktár Bizottságnak vagy a Htv. 4. § (3) bekezdése szerinti intézménynek, illetve szervezetnek továbbítja.

(6) A települési értéktár létrehozásának lehetőségével élni nem kívánó fővárosi önkormányzat vagy fővárosi kerületi önkormányzat, illetve a megyei értéktár létrehozásának lehetőségével élni nem kívánó megyei önkormányzat a javaslatot haladéktalanul megküldi a HB elnöke részére.

7. § (1) Az értéktár bizottság, a MÁÉRT szakbizottság, illetve a Htv. 3. § (3) bekezdése vagy 4. § (3) bekezdése szerinti intézmény vagy szervezet a hozzá beérkezett javaslatot megvizsgálja, hogy az a Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontja alapján megalapozott-e és megfelel-e a Htv.-ben és az e rendeletben foglalt feltételeknek.

(2) Az értéktár bizottság, a MÁÉRT szakbizottság, illetve a Htv. 3. § (3) bekezdése vagy 4. § (3) bekezdése szerinti intézmény vagy szervezet alaki vagy tartalmi hiányosságok esetén a javaslattevőt a hiányok pótlására hívja fel, és ha a javaslattevő a hiánypótlásra való felhívásnak nem tesz eleget, illetve a hiányosság pótlásához szükséges idő figyelembevételével megállapított határidő meghosszabbítását sem kéri, a javaslatot érdemben nem tárgyalja meg és erről a javaslattevőt értesíti.

(3) A hiánypótlásra való felhívás teljesítésének elmulasztása nem akadálya annak, hogy a javaslattevő utóbb ugyanazon nemzeti érték értéktárba történő felvételét kezdeményezze.

(4) A javaslat szerinti nemzeti érték adatainak a Htv. 1. § (1) bekezdés c)–e) pontjai szerinti értéktárak valamelyikébe való felvételéről az értéktár bizottság, illetve a Htv. 3. § (3) bekezdése és 4. § (3) bekezdése szerinti intézmény vagy szervezet a javaslat benyújtását követő 90 napon belül dönt, és arról a javaslattevőt írásban értesíti. A javaslat szerinti nemzeti érték adatainak a Htv. 1. § (1) bekezdés f) pontja szerinti értéktárba való felvételéről a MÁÉRT szakbizottság a javaslat benyújtását követő 120 napon belül dönt, és arról a javaslattevőt írásban értesíti.

(5) A 6. § (5) bekezdése szerinti esetben a Megyei Értéktár Bizottság, illetve a Htv. 4. § (3) bekezdése szerinti intézmény vagy szervezet az (1)–(4) bekezdésekben foglal144

tak szerint jár el és dönt a javaslat szerinti nemzeti értéknek a megyei értéktárba való bekerüléséről.

(6) A települési és tájegységi értéktáraknak a megyei értéktárba való, a Htv. 3. §-a szerinti megküldésekor az értéktár létrehozója javaslatot tesz arra, hogy mely nemzeti értékek felvételét javasolja a megyei értéktárba.

(7) A települési, a megyei és a külhoni magyarság értéktáraknak a HB részére történő, a Htv. 4–5. §-a és a 7. § (1) bekezdése szerinti megküldésekor az értéktár létrehozója javaslatot tesz arra, hogy mely nemzeti értéket javasolja a Magyar Értéktár elemeként nyilvántartani.

7. A Magyar Értéktárban nyilvántartott nemzeti értékek 8. § A HB a Magyar Értéktárban tartja nyilván a) az értéktár bizottság vagy a MÁÉRT szakbizottság, illetve a Htv. 3. § (3) bekezdése és 4. § (3) bekezdése szerinti intézmény vagy szervezet által a Magyar Értéktár elemeként nyilvántartani javasolt nemzeti értékek adatait, valamint b) azon országos jelentőségű, települési, tájegységi és megyei értéktárba nem sorolható nemzeti értékek adatait, melyek Magyar Értéktár elemeként való nyilvántartását a Htv. 8. §-a alapján kezdeményezték.

9. § (1) A 8. § b) pontja szerinti javaslatot a 2. melléklet szerint kell elkészíteni és elektronikus úton vagy postai út esetén elektronikus adathordozón mellékelve kell benyújtani.

(2) A javaslatnak tartalmaznia kell: a) a javaslattevő adatait, b) a Magyar Értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték adatait, c) a Magyar Értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképét vagy audiovizuális dokumentációját, d) a Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumokat, valamint e) szakértő, illetve szakmai vagy civil szervezet támogató vagy ajánló levelét.

(3) A HB titkára a javaslatot a nemzeti érték 1. §-ban meghatározott kategóriájának megfelelő, a Htv. 16. § (1) bekezdése szerinti szakmai ágazati szakbizottsághoz (a továbbiakban: ágazati szakbizottság) utalja.

(4) Az ágazati szakbizottság a Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának és az e rendeletben foglaltaknak való megfelelés alapján javaslatot tesz a HB részére arról, hogy a javaslat szerinti nemzeti érték alkalmas-e arra, hogy a Magyar Értéktár elemeként vegyék nyilvántartásba.

(5) A javaslat szerinti nemzeti érték adatainak a Magyar Értéktár elemeként való nyilvántartásba vételéről a HB a javaslatnak a HB ülésének első napirendre tűzésétől számított 90 napon belül dönt, és arról a javaslattevőt írásban értesíti.

(6) A 6. § (6) bekezdése szerinti esetben a HB az (1)–(5) bekezdésekben foglaltak szerint jár el és dönt a javaslat szerinti nemzeti értéknek a Magyar Értéktárba való felvételéről.

145

8. Nemzeti érték hungarikummá minősítése 10. § (1) A Magyar Értéktárban nyilvántartott valamely nemzeti érték hungarikummá minősítését a Htv. 12. § (1) bekezdése szerinti intézmények, szervezetek vagy személyek a HB elnökének címzett írásos javaslatban kezdeményezhetik. A javaslatot a 3. melléklet szerint kell elkészíteni és elektronikus úton vagy postai út esetén elektronikus adathordozón mellékelve kell benyújtani. Valamely nemzeti érték hungarikummá minősítésére irányuló javaslattétel ingyenes.

(2) A javaslatnak tartalmaznia kell: a) a javaslattevő adatait, b) a Hungarikumok Gyűjteményébe felvételre javasolt nemzeti érték adatait, c) a Hungarikumok Gyűjteményébe felvételre javasolt nemzeti érték fényképét vagy audiovizuális dokumentációját, d) a Htv. 1. § (1) bekezdés g) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumokat.

11. § (1) A HB titkára a javaslatot a nemzeti érték kategóriája szerinti ágazati szakbizottsághoz utalja.

(2) Az ágazati szakbizottság megvizsgálja, hogy a javaslat a Htv. 1. § (1) bekezdés g) pontja alapján megalapozott-e és megfelel-e a Htv.-ben és az e rendeletben foglalt feltételeknek.

(3) Alaki vagy tartalmi hiányosságok esetén a HB titkára a javaslattevőt a hiányok pótlására hívja fel. Amennyiben a javaslattevő a hiánypótlásra való felhívásnak nem tesz eleget, illetve a hiányosság pótlásához szükséges idő figyelembevételével megállapított határidő meghosszabbítását sem kéri, a HB titkára a javaslatot nem terjeszti a HB elé és erről a javaslattevőt értesíti.

(4) A hiánypótlásra való felhívás teljesítésének elmulasztása nem akadálya annak, hogy a javaslattevő ugyanazon nemzeti értéknek a Hungarikumok Gyűjteményébe történő felvételét ismételten kezdeményezze.

(5) Az ágazati szakbizottság a Htv. 1. § (1) bekezdés g) pontjának való megfelelés alapján javaslatot tesz a HB részére arról, hogy a javaslat szerinti nemzeti érték alkalmas-e arra, hogy a Hungarikumok Gyűjteményébe bekerüljön.

(6) A javasolt nemzeti érték adatainak a Hungarikumok Gyűjteményébe való felvételéről a HB a javaslatnak a HB ülésének első napirendre tűzésétől számított 90 napon belül dönt, és arról a javaslattevőt írásban értesíti.

12. § A Magyar Értéktárból hungarikummá minősített értékekről a nemzeti érték gondozója, vagy az ilyen terméket előállító magánszemélyek vagy vállalkozások kérelmére a HB elismerő oklevelet bocsát ki.

9. A nyilvántartás és a közzététel szabályai 13. § (1) A nemzeti értékeknek az 5. § (2) bekezdése és az 1–3. melléklet II. pontja szerinti adatait a Htv. 1. § (1) bekezdés a)–f) pontjai szerinti értéktárakban, valamint a Hungarikumok Gyűjteményében az 1. §-ban foglalt szakterületenkénti kategóriák szerint kell nyilvántartani.

146

(2) A közösségi oltalom alatt álló nemzeti értékek és a nemzetközi elismerésben részesített nemzeti értékek esetében a nemzeti érték nevét, a nemzeti érték nyilvántartásáról rendelkező jogszabály számát és a nemzeti értéket nyilvántartó adatbázis megnevezését kell az 1. §-ban foglalt szakterületenkénti kategóriák szerint nyilvántartani.

14. § (1) A települési, tájegységi, illetve megyei értéktárban a 13. § (1) bekezdése szerint nyilvántartott nemzeti érték adatait a helyi önkormányzat az önkormányzat honlapján, a 7. § (4) bekezdése szerinti döntést követően, nyolc napon belül közzéteszi.

(2) A külhoni magyarság értéktárában a 13. § (1) bekezdése szerint nyilvántartott nemzeti értékek adatait a nemzetpolitikáért felelős miniszter által kijelölt honlapon, a 7. § (4) bekezdése szerinti döntést követően, nyolc napon belül közzé kell tenni.

(3) Az ágazati értéktárakban az 5. § (2) bekezdése szerint nyilvántartott nemzeti értékek adatait a feladatköre szerint érintett miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.

15. § A Magyar Értéktárban a 13. § (1) bekezdése szerint nyilvántartott nemzeti értékek adatait a HB a nyilvántartásba vételt követő 8 napon belül a Htv. 17. § (1) bekezdés e) pontja szerinti honlapon közzéteszi.

16. § A Hungarikumok Gyűjteményét a HB a hungarikummá minősített nemzeti érték nyilvántartásba vételét követő nyolc napon belül, a Htv. 17. § (2) bekezdés d) pontja szerint, a Htv. 17. § (1) bekezdés e) pontja szerinti honlapon közzéteszi.

10. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet által vezetett nyilvántartás 17. § A Magyar Értéktár és a Hungarikumok Gyűjteménye digitális formában rendelkezésre álló adatait a HB titkára küldi meg a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet számára.

11. Záró rendelkezések 18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

19. § 1

147

A VESZPRÉM MEGYEI ÉRTÉKTÁR BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) korm. rendelet (a továbbiakban: korm. rendelet) 3. § (1)bekezdése alapján a Veszprém Megyei Értéktár Bizottság (a továbbiakban: bizottság) működésének és eljárásának legfontosabb szabályait a következők szerint állapítja meg: A bizottság megnevezése, elérhetősége, létszáma 1. § A bizottság hivatalos megnevezése és címe: a) Veszprém Megyei Értéktár Bizottság b) 8200 Veszprém, Megyeház tér 1., fax: 88/545-012, e-mail: mokhivatal@vpmegye.hu 2. § A bizottság létszáma: hat fő A bizottság működése 3. § A bizottság feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja. Az üléseket a bizottság elnöke az ülést megelőzően legalább 3 munkanappal hívja össze, a napirend pontos megjelölésével. Rendkívüli ülés összehívása esetén a bizottság elnöke rövid úton értesíti a tagokat az ülés helyéről, idejéről és napirendjéről. A bizottsági döntéshez szükséges előterjesztést az ülés meghívójával együtt kell a bizottsági tagok részére megküldeni. A bizottsági ülés meghívóját a megyei önkormányzat honlapján (www. veszpremmegye.hu) is közzé kell tenni.

4. § A bizottság üléseit a munkaterv szerinti közgyűlések hónapjában, de évente legalább négy alkalommal tartja.

5. § (1) A bizottsági tag köteles a bizottság ülésein részt venni. Az indokolt távollétet a bizottság titkárának legkésőbb az ülést megelőző nap délelőtt 10 óráig kell bejelenteni.

(2) A bizottság határozatképes, ha ülésén a tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a bizottság ülését 7 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

6. § (1) A bizottság nyilvános ülését a bizottság elnöke vezeti, akit akadályoztatása esetén a bizottság alelnöke, mindkettőjük távollétében a bizottság legidősebb tagja mint korelnök helyettesít.

148

(2) A bizottság elnöke képviseli a bizottságot, feladatai az ülés levezetésével kapcsolatban különösen: a) megnyitja és berekeszti az ülést, megállapítja és figyelemmel kíséri a határozatképességet, b) javaslatot tesz az ülés napirendjére, c) napirendi pontonként vezeti a vitát, összefoglalja az elhangzottakat, szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti az elfogadott határozatokat, d) meghatározza a vitában a hozzászólások rendjét, megadja és megvonja a hozzászólás jogát, e) biztosítja az ülés rendjét és zavartalan lefolyását.

7. § (1) A napirend előadója ismerteti az előterjesztés lényegét és a döntések tervezetének tartalmát. Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés tehető.

(2) Az előterjesztés meghallgatása után a bizottság elnöke megnyitja a vitát, amelyen belül kérdések, vélemények, javaslatok tehetők a határozati javaslatot érintően is.

8. § A bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az adott ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt.

9. § A bizottság a határozatait nyílt szavazással, kézfelemeléssel, egyszerű többséggel hozza. A bizottság tagja döntéshozatalkor igennel vagy nemmel szavazhat, illetve tartózkodhat a szavazástól.

10. § A bizottság döntéseit határozat formájában hozza. A határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni feltüntetve a döntéshozatal hónapját, napját és a VMÉB hat. betűjelzést.

11. § (1) A bizottság a munkájába bevonja: a) a Nemzeti Művelődési Intézet Veszprém Megyei Irodáját, b) a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárát, c) a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóságot, d) a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamarát, e) a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Veszprém Megyei Szervezetét, f) a Veszprém Megyei Agrárkamarát, g) a Veszprém Megyei Mérnöki Kamarát, h) a Veszprémi Akadémiai Bizottságot, i) a Magyar Építészek Veszprém Megyei Kamaráját (2) A bizottság egyedi ügyekben meghozott döntésében az (1) bekezdésben meghatározott szervezeteken kívül – a tevékenységi körükbe tartozó ügyekben – más szervezetet, szakértőt eseti jelleggel bevonhat álláspontja kialakításához.

12. § A bizottság munkaszervezeti teendőit a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal látja el. A hivatal kijelölt ügyintézője, a Főépítészi, Területfejlesztési, Területrendezési és Vagyongazdálkodási Iroda munkatársa, a bizottsági titkár, aki 149

a) a beérkezett javaslatokat havonta összegyűjti, b) gondoskodik az esetleges hiánypótlásról, c) az összegyűjtött – hiánytalan – javaslatokat a tárgyhó 5-éig elektronikus úton megküldi véleményezésre a 11. § (1) bekezdésében foglalt szervezeteknek, d) a 11. § (1) bekezdésében hivatkozott szervezetek a tárgyhó 20-ig küldhetik meg véleményüket a bizottság számára, amennyiben ezen időpontig álláspontjukat nem fejtik ki, azt az értéktárba történő felvételi javaslatot támogató javaslatnak kell tekinteni, e) közreműködik az ülések összehívásában, f) biztosítja az előterjesztések bizottsági tagokhoz történő időbeni eljuttatását, g) segíti az elnököt az ülések levezetésében, h) elkészíti az ülés jegyzőkönyvét, i) nyilvántartja a bizottsági döntéseket.

13. § A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: a) az ülés időpontját és helyét, b) a jelenlévők nevét, c) a tárgyalt napirendi pontokat, d) a tanácskozás lényegét, e) a hozott határozatokat, melyekben rögzíteni kell a bizottság döntését, f) a szavazás számszerű eredményét és g) a bizottság elnökének és a jegyzőkönyv vezetőjének aláírását.

14. § A jegyzőkönyv mellékletét képezi: a) a tárgyalt írásbeli előterjesztés, b) az írásban benyújtott kiegészítés, c) a jelenléti ív, d) a bizottsági ülés meghívója.

15. § A bizottság a korm. rendelet 3. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint beszámol tevékenységéről a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének.

150

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) korm. rendelet 6. § (1) értelmében. A helyi önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti érték felvételét a települési értéktárba bárki írásban kezdeményezheti az adott érték fellelhetőségének helye szerint illetékes önkormányzat polgármesteréhez címzett javaslatában.

A javaslatot a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) korm. rendelet 1. melléklet szerint kell elkészíteni és elektronikus úton vagy postai út esetén elektronikus adathordozón mellékelve kell benyújtani. A javaslattétel ingyenes.

JAVASLAT a „ ……….………………. ” *(Nemzeti érték megnevezése) *(Település neve –i) Települési Értéktárba történő felvételéhez Készítette: *(A javaslat készítőjének, összeállítójának neve) ............................................................................................................... (név) .......................................................................................................... (aláírás) ......................................................................................... (település, dátum) (P. H.)

151

I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Levelezési cím: Telefonszám: E-mail cím:

II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI 1. A nemzeti érték megnevezése *(A borítóoldalon megjelölttel azonos megnevezés szerepeljen!)

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása *(Amennyiben a javasolt nemzeti érték több kategóriába is besorolható, úgy a leginkább jellemzőt kérjük megjelölni!)  agrár- és élelmiszergazdaság  egészség és életmód  épített környezet  ipari és műszaki megoldások  kulturális örökség  sport  természeti környezet  turizmus 3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik *(A településit kérjük x-szel jelölni!)  települési  tájegységi  megyei  külhoni magyarság 5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása *(A települési értéktárba javasolt nemzeti érték lényegre törő, az egyediséget hangsúlyozó bemutatása.)

6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett *(Mutassa be, hogy a javasolt érték mit jelent a település, a helyi közösség számára, miért tartják megőrzendő értéknek.))

7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

152

II. MELLÉKLETEK 1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális dokumentációja

2. A Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató- és ajánlólevelek *j) nemzeti érték: magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték vagy termék, amely ja) hazai szempontból meghatározó jelentőségű, amit nemzetünk – de legalább egy meghatározott tájegység lakossága – a magyarságra jellemzőnek és közismertnek fogad el, jb) jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, jc) hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez; 3. A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat NYILATKOZAT * Alulírott ………..…........... hozzájárulok a javaslat a …………….. Veszprém Megyei Értéktárba történő felvételéhez csatolt saját készítésű fénykép(ek)/film(ek) további felhasználásához. aláírás

153

1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) korm. rendelethez

Javaslat a [nemzeti érték megnevezése] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Készítette: ...................................................................................................... (név) ................................................................................................. (aláírás) ................................................................... (település, dátum) (P. H.)

1.

2.

1.

2.

I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Levelezési cím: Telefonszám: E-mail cím: II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI A nemzeti érték megnevezése A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

 agrár- és élelmiszergazdaság

 egészség és életmód

 épített környezet

 ipari és műszaki megoldások

 kulturális örökség

 sport

 természeti környezet

 turizmus

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik   települési  tájegységi  megyei  külhoni magyarság 5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása 6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett 7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) 8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: III. MELLÉKLETEK 1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális dokumentációja 2. A Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató- és ajánlólevelek 3. A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat 154

2. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) korm. rendelethez

Javaslat a [nemzeti érték megnevezése] Magyar Értéktárba történő felvételéhez Készítette: ...................................................................................................... (név) ................................................................................................. (aláírás) ................................................................... (település, dátum) (P. H.)

1.

2.

I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Levelezési cím: Telefonszám: E-mail cím:

II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI 1. A nemzeti érték megnevezése 2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

 agrár- és élelmiszergazdaság

 egészség és életmód

 épített környezet

 ipari és műszaki megoldások

 kulturális örökség

 sport

 természeti környezet

 turizmus

3. A nemzeti értéket tartalmazó értéktár megnevezése 4. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása 5. Indoklás a Magyar Értéktárba történő felvétel mellett, kitérve a nemzeti érték országos jelentőségének bemutatására 6. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) 7. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: III. MELLÉKLETEK 1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális dokumentációja 2. A Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató- és ajánlólevelek 3. A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat 155

3. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) korm. rendelethez

Javaslat a [nemzeti érték megnevezése] Hungarikumok Gyűjteményébe történő felvételéhez Készítette: ...................................................................................................... (név) ................................................................................................. (aláírás) ................................................................... (település, dátum) (P. H.)

1.

2.

I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Levelezési cím: Telefonszám: E-mail cím:

II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI 1. A nemzeti érték megnevezése 2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

 agrár- és élelmiszergazdaság  ipari és műszaki megoldások  természeti környezet 3.

4.

5.

6.

7.

1.

2.

3.

1

 egészség és életmód  kulturális örökség  turizmus

 épített környezet  sport

A nemzeti értéket tartalmazó értéktár megnevezése A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása Indoklás a Hungarikumok Gyűjteményébe történő felvétel mellett A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: III. MELLÉKLETEK Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális dokumentációja A Htv. 1. § (1) bekezdés g) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat A 119. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

156

PANNON TÉRSÉG IFJÚSÁGI ÉRTÉKŐR HÁLÓZAT AZ ÉLTETŐ BALATON-FELVIDÉKÉRT Értékőr II. program módszertani leírása

Érintett települések Nemesvámos, Tótvázsony, Nagyvázsony, Pula, Kapolcs, Vigántpetend, Monostorapáti, Taliándörögd, Öcs, Halimba, Szőc, Nyirád, Kislőd, Úrkút, Balatoncsicsó.

A projekt leírása A Pannon Térség Ifjúsági Értékőr Hálózat a Balaton-felvidékért című projektünket Nemesvámos település központtal összesen további 14 település bevonásával valósítjuk meg. Tevékenységünk a hagyományok ápolásának, az értékek megőrzésének és a generációk közötti átadás fontosságának kiemelését valósítja meg. A projekt célja, hogy az együttműködő településeken élő fiatalok bevonásával, azok aktív részvételével megvalósuljon a térséget jellemző értékek felkutatása, rendszerezése, archiválása, azok bemutatása. Fontos célja a projektnek, hogy annak megvalósítása közben a fiatalok megtapasztalják és elsajátítsák az együttműködésen alapuló kreatív csoportmunka módszerét, többek között azért, hogy a későbbiek során belőlük is más fiatalok segítői váljanak.

Tevékenységek Projektindító rendezvény (2012. november).

Téma: fiatalok szerepe a helyi értékek megőrzésében, Hungarikumok rendszere, helyi értékek szerepe a vidék fejlődésében.

Helyi értékek rendszerezését elindító rendezvény (2012. december).

Téma: helyi értékek felkutatásának, rendszerezésének módszertana – kreatív csoportmunkával.

Helyi értékek archiválására, bemutatására felkészítő kiscsoportos rendezvények (2012. december – 2013. június).

Téma: helyi értékek archiválása, bemutathatóságának biztosítása – kreatív kiscsoportos munkával.

Együttműködést segítő tanulmányutak (2013. január – 2013. július).

Téma: Értékmegőrzés a gyakorlatban, motivációerősítés, szemléletformálás.

Együttműködők közös bemutatkozása – a Művészetek Völgye fesztivál keretén belül (2013. július).

Téma: helyi termékek, helyi értékek szerepe a partnerszervezetek életében, tevékenységében. Előadók által irányított bemutatással, bemutatkozással.

Kiállítás – Pannon Térség Ifjúsági Értékőr Hálózat (2013. július).

Téma: Pannon Térség Ifjúsági Értékőr Hálózat projekt eredmények bemutatása kiállítás formájában.

157

Helyi értékek bemutatását célzó projektzáró rendezvény (2013 augusztus).

Téma: Helyi értékek bemutatása, helyi értékek szerepe a vidék életében, fiatalok projektben végzett tevékenységei.

Egyéb kapcsolódó fejlesztések Közösségi jellegű szolgáltatási felületként a honlap fejlesztéséhez szükséges adatbázis kialakítása.

A projektrész keretében átstrukturálásra kerül a meglévő honlap az értékőr hálózat program bemutatásával. További adatok kerülnek összegyűjtésre, amelyet szakmai adatbázisba kell rendszerezni.

A kialakított szakmai adatbázis alkalmazása a felület dinamikussá fejlesztésével valósul meg.

Arculati elemek kialakítása, használata.

Roll-up és molinó készítése az Értékőr hálózatot átfogóan bemutató együttműködésről.

Az egyik értékőr által készített plakát 158

Tartalomjegyzék Bevezető ..............................................................................................................................................5 I.

Így kezdődött ........................................................................................................................7  Hagyományok, Ízek, Régiók gyűjtés ..............................................................................................9  Magyar Országgyűlés 2008. évi határozata a hungarikumok védelméről ............................10  Magyar Országgyűlés 2008. évi határozata a hízott kacsából és libából előállított termékek védelméről ....................................................................................................12

II.

A törvény létrejötte ............................................................................................................13  miniszteri expozé ............................................................................................................................16  vezérszónoki felszólalás .................................................................................................................21  képviselői felszólalások ..................................................................................................................24

III.

A törvény magyarázata .....................................................................................................43  A törvény üzenete, szellemisége ...................................................................................................45  Minden közösségnek vannak értékei ..........................................................................................45  A hungarikumpiramis elmélete ...................................................................................................46  Mit jelent az alulról építkezés elve? ..............................................................................................47  Hogyan hozzunk létre települési értéktárat? ..............................................................................48  Mi a megyei értéktár fogalma? .....................................................................................................50  Adminisztratív teher vagy a közösségépítés egyik formája? ...................................................50  Mi kerülhet a helyi értéktárba? .....................................................................................................51  Milyen a jó előterjesztés? ...............................................................................................................53  Hol a helyük a nemzetiségi értékeknek? .....................................................................................54  Mi a különbség a Magyar Értéktár és a Hungarikumok Gyűjteménye között? ...................54

IV.

A Hungarikum Bizottságról – a nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló szabályozás, mint nemzeti tudatot erősítő, nemzetegyesítő eszköz .......................57

V.

Őrzik az értékeket – A Pannon Ifjúsági Értékőr Hálózat létrehozása ...................67

VI.

Miért igen és miért nem? Helyi értéktárakról elméletben és gyakorlatban ..........83

Értékek képekben ............................................................................................................................97 Hasznos mellékletek tára ............................................................................................................129  törvény ............................................................................................................................................131  végrehajtási rendelet .....................................................................................................................141  értéktárbizottság szervezeti és működési szabályzata ............................................................148  kitöltési útmutatók, javaslatok .....................................................................................................151  Pannon Térség Ifjúsági Értékőr Hálózat az Éltető Balaton-felvidékért Értékőr II. program módszertani leírása ...................................................................................157 159

A Szent Anna-szĂŠkesegyhĂĄz Debrecenben