SZERESD A MAGYART 2014. szeptember
1. évfolyam, 1. szám
A hungarikummozgalom zászlóshajói
Herend
Pusztaszabolcs
Kárpátalja
Értékőrök
Pozsonyi kifli
A Veszprém megyei hungarikummozgalom kiadványai Sorozatszerkesztő: dr. Horváth Zsolt Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány
www.ptfa.hu A kiadványok készítésében közreműködött: Pannon Értékmentő és Média Szolgáltató Kft. Pannon Értékteremtők és Hagyományőrzők Közössége Egyesület
S I É R E T TÉKŐ L É Y R! G E L
www.szeresdamagyart.hu
A tartalomból 4-5-6 4-55-6 7
HEREND, a hungarikummozgalom zászlóshajója A homok szülte települési értékek Ásotthalmon
8 -9 8-9
PUSZTASZABOLCS, ahol (majdnem) mindenki értékőr
110-11 0-11
Zászlót bontottak az értékőrök Fiatalok a hungarikum mozgalom szolgálatában
12-13-14 12-13-14 15 16-17 16-17
KÁRPÁTALJA Jó alkalom a batyusbál Hungarikumok a világhálón POZSONYBAN – nem csak a kifliről
18
SZÓ-KÉP-TÁR
20
Veszprém Megyei Értéktár Kiadta: Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány Szerkesztőség: 8200 Veszprém, Vörösmarty tér 4. email: ptfa2007@gmail.com www.ptfa.hu Lapigazgató: dr. Horváth Zsolt ISBN Az újság online változata az alábbi helyeken olvasható: www.szeresdamagyart.hu www.ptfa.hu www.omegahirek.hu Készítette: Pannon Értékmentő és Média Kft.
Munkatársak: Fenyvesi Ottó, Hatos Szabolcs, Kobán Eszter, Örsi Ágnes Köszönjük Czöndör Mihályné, Molnár Eleonóra segítségét, valamint a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt., és a Pannon Értékteremtők és Hagyományőrzők Közössége Egyesület közreműködését Nyomdai előkészítés és nyomás: Valczer Z+J Kft., Várpalota • Felelős vezető: Valczer Zita Print Invest Magyarország-H Zrt., 9027 Győr, Almafa u. 13. • Felelős vezető: Ványik László A kiadvány a Földművelésügyi Minisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával jött létre.
Kell egy hely és kell egy csapat! K
özösséget építünk. Immár több éve. Keressük az értékőrzőket, az értékteremtőket, az értékőröket. Alakul a csapat. Minden nap egyre többen vagyunk. Ezért szántuk rá magunkat ennek a folyóiratnak a megvalósítására. Igazából nem is újságot szeretnénk létrehozni, hanem egy találkozóhelyet. Ez legyen az a hely, ahol a hungarikum mozgalom tagjai rendszeresen bemutatkoznak egymásnak. Megmutatják, hogy eddig mit tettek és ezután mit szeretnének megvalósítani. De, legyen ez több, mint egy találkozóhely! Legyen ez egy kirakat! Egy olyan ablak, melyen, ha benézünk, egy kicsit mindenki saját magát látja. Azokat az értékeket pillanthatjuk meg, melyek körülvesznek bennünket. Mutassuk meg mindenkinek velünk született természeti értékeinket, több évtizede megalkotott épített örökségünket! Vessük papírra dédszüleink legjobb receptjeiből főzött ételeinket, a magyar hazában érlelt gyümölcseinkből készült italainkat! Meséljük el mindenkinek e lap hasábjain velünk született, de már sajnos nem velünk élő nagyjaink élettörténetét! Elevenítsük fel hagyományteremtő közösségeink több évtizedes munkájának eredményeit, azért, hogy mások is kövessék a jó példát! Higgyék el, a jó példa is ragadós! Mert, kell egy csapat… ezt Minarik Ede óta tudjuk biztosan. A csapat pedig alakul. Minden nap egyre többen vagyunk. Ön, kedves olvasó, ön is a csapat tagja lehet. Keresse meg a környezetében a saját települése értékeit! Védje, óvja, őrizze meg! Tegyen meg ma mindent azért, hogy a tegnap született kincseink a még meg nem születettek számára holnap is azok maradjanak! Hozzon létre Ön is értékőrző közösséget vagy csatlakozzon a már meglévőkhöz! Vagy egyszerűen csak keresse a hungarikum mozgalom híreit, vegyen részt a helyi értékek ünnepi rendezvényein! Végül már csak egyetlen teendő maradt, a legfontosabb: szeresse a magyart! Dr. Horváth Zsolt lapigazgató
3
Gyakran teszik fel a kérdést, mi a Herendi porcelán sikerének a titka? Mi pedig mindig hangsúlyozzuk, hogy a kérdésre nem lehet egyetlen szóval válaszolni, sok-sok tényező együttes hatása kellett, és kell ma is ahhoz, hogy a Herendi porcelán a kiváló minőség és elegancia szimbólumává váljon, amelyet birtokunkban tudni érték és kiváltság. Először is kellettek a világkiállítási sikerek, amelyek a XIX. században kezdődtek (így az 1851es Londoni Világkiállítás, majd a Bécsi, Párizsi, Szentpétervári Világkiállítások), és amely kiállítások sora napjainkban is folytatódik. Amire talán a legbüszkébbek vagyunk, az a 2009. évben a moszkvai Kremlben rendezett, ez utóbbi rangját és méltóságát mutatja, hogy soha egyetlen más magyar márkának még nem sikerült kiállítóként a Kreml falai közé bekerülnie. A következő, amellyel kitűnünk, az a rendkívül erős termékfejlesztési tevékenységünk.
HER
Termékfejlesztésünkben kiemelt hangsúly fektetünk a stílusteremtő munkára, célunk, hogy ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket, próbáljuk az újabb generációknak újabb arcunkat megmutatni. Akik meglátogatnak bennünket Herenden, vagy betérnek boltjainkba, ők megtapasztalhatják, hogy Herend minden generációnak, és bármilyen művészeti stílust kedvelő embernek tud művészi porcelánt kínálni. Porcelánjainkba bele van zárva az alapanyagok titkos receptúrája is. Tudjuk, hogy a porcelán a kaolin, a földpát, és
a hunga hungar zászlósh
4
END
rikummozgalom hajója ajója a kvarc házasításából áll elő, de hogy ezek milyen arányt képviselnek a porcelánban, minden manufaktúra belső titka, így a Herendi Manufaktúra féltve őrzött titka is. Ez is sikerünk egyik meghatározó eleme, mint ahogy a Herendi minőség is. Nálunk a minőség nem csak a termék minőségét jelenti, hisz az természetes, hogy csak első osztályú, kiváló porcelán hagyhatja el a Manufaktúra kapuit, de jelenti folyamataink szabályozottságát, a Társaságon belüli rendet, rendezettséget és tisztaságot, valamint a munkatársak közötti kapcsolat minőségét. Herend több mint 187 éve a kézműves hagyományok alapján készíti porcelán termékeit. Mi manufaktúra, nem gyár vagyunk, ahol kizárólag
kézi technológiával készítjük porcelánjainkat. Porcelánjainkkal bejárjuk készítésüknek titokzatos útját a nyers masszától, a formázó kezeken és a kemencék tüzén át egészen a festőecset leheletkönnyű érintéséig, így teremtve értéket és kényeztetést. Valljuk: a szépség kortalan és örök! Herend egyik fő erőssége az egyediség. A herendi mesterekben generációról generációra felhalmozott szaktudás, a manufaktúrabeli alkotó légkör, a leleményesség és a meg nem alkuvás mind-mind együtt adják azokat az alapokat, amelyekre építve porcelánjaink megszületnek. És a Herendi siker legmeghatározóbb eleme a Herendi Porcelánmanufaktúra kiváló közösségében is keresendő, a kiváló
5
szakemberek napi lelkiismeretes munkája, szakértelme elengedhetetlen a sikeres működéshez. Mindezek oda vezettek, hogy Társaságunk mára a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrájává vált, ha a nyereséges működést, az exportpiacok számát (több, mint 50 ország), vagy a munkavállalói létszámot nézzük (közel 800 fő!), ez bátran állítható. A Herendi porcelán Magyarország arculatának meghatározó eleme, Társaságunk hivatalosan is használhatja a Hungarikum jelzőt a Herendi porcelán kapcsán.
6
A homok szülte települési értékek
ÁSOTTHALMON Fackelmann István alpolgármester és tanyagazda, a hungarikum mozgalom elkötelezett közreműködője osztotta meg velünk gondolatait: – A Pannon-tenger homokdűnéin oázisok sora nőtt ki, így született Ásotthalom is. A homok, mint faluteremtő érték hozta létre a tanyát, a tradicionális létformát, a futóhomokot
A tanyasi világ kincsei Csongrád megyében
csillapító erdeinket, az ezekre épülő erdészeti oktatást és a gazdálkodás generációk által felhalmozott tudásának átadását, a tanya-suli oktatási programot.
A vadgazdálkodás és vadászat kapcsolja össze az embert a természettel. Évszázadon át e tájhoz kötődött az őshonos mangalica és gasztronómiája, a Tóth Pincészet homoki borai, az éghajlatváltozásra adott ásotthalmi válasz, a batáta termesztés bevezetése, a gyógyhatású selyemfű méz és a szárított fűszernövény termékcsalád. Ha-
gyományainkat őrzi a Gátsori Tanyamúzeum és a Gátsori tanyasi ünnepség, amely a paraszti élet és tanyasi gazdálkodás megbecsülését szolgálja. A 14 települési értékből 11 ajánlást befogadott a Csongrád megyei Értéktár és várjuk, hogy a Tanyát, mint tradicionális létformát a Hungarikumok Gyűjteményébe befogadják.
7
PUSZTA S Z
ahol (majdnem) m
Négy éve már, hogy Pusztaszabolcson kezdetét vette egy új időszámítás. Akkor, 2010-ben a városháza dísztermében rendezték a térségi hungarikum bemutatkozást, amelyen a házigazda városon kívül részt vett Ercsi, Iváncsa, Besnyő, Kápolnásnyék, Velence, Gárdony és Nadap is. A bemutató után elkészült a Pusztaszabolcsi Értéktár 2010 című kiadvány, majd alaposan felpörögtek az események. Volt szakmai segítség, meg egy nyertes pályázat a költségek fedezésére, ám a lényeg a pusztaszabolcsiak összefogása volt, hiszen önkormányzat és városlakók, hivatásosak és civilek láttak neki az értéktári munkának. Czöndör Mihályné koordinátor: – Aminek nagyon örülök, nemrégiben avattuk a Pusztaszabolcsi Hagyományok Házát, ahova a helytörténeti gyűjtemény került, és ahol
8
ki tudtunk alakítani egy hagyományőrző közösségi teret is. A ház a hagyományőrző tevékenységünk központja. Itt működik a Pusztaszabolcsi Értékőr Klub, ősztől pedig
csatlakozik a Pusztaszabolcsi Ízek és a Helytörténeti és Családfakutató Klub, amelyekben a kisdiákoktól a nyugdíjasokig rengetegen dolgoznak. Itt szervezzük a kiállításokat, a térségi és települési értéknapokat, itt készülnek a kiadványaink. Itt állítjuk fel az értékfalat, amelyen öszszesen ötven darab nagyméretű fotón fogjuk bemutatni településünk legfontosabb helyi értékeit. Ádám László, az értéktári munkacsoport vezetője: – Készítettünk egy kapcsos könyvet, amelyből egy példány található az önkormányzatnál, egy pedig a Hagyományőrző és Ha-
Z A B OLC S ,
mindenki értékőr
Hagyományok Háza Pusztaszabolcsi Helytörténeti Gyűjtemény bolt és patika (részlet)
A katolikus templom felújított orgonája
gyományteremtő Alapítványnál. A könyv pillanatnyilag 76 értéklapot tartalmaz. Elsőként Bokor Katalin természetgyógyász tevékenységét dokumentáltuk, hetvenhatodikként pedig a 2010-es kiadványt. A nyolc kategóriából számos kedvencet említhetnék, így a négy évszak maratont, vagy katolikus templomunk orgonáját, amely az ország egyik legrégebbi, ma is működő barokk orgonája. Az adatlapot a javaslattevők is aláírják, így annak a neve is megmarad, aki felkarolta az ügyet. Uszkay Réka, a P.É.K. szakmai vezetője: – A P.É.K. szó esetünkben a Pusztaszabolcsi Értékőr Klub rövidítése. A klubot az alapítványi Hungarikum klub keretében alapították a legaktívabb fiatalok. Elsajátítottuk a közösségi videózás módszertanát, fotókat, filmeket készítünk a pusztaszabolcsi értékekről. Kialakult egy nagyon jó közösség, a munkáinkat pedig nem csak itt, a városban látják szívesen, de ezekkel vagyunk részesei a Pannon Értékőr Hálózatnak is.
Cséplés és aratás. Havay István főszertárnok fényképei a harmincas évek közepéről. A Havay-fényképek is az értéktár részei
9
ZÁSZLÓT BONTOTT Fiatalok a hungarikum
Fiatalok és lelkesek. Helybeliek és nagyon elszántak. Szinte mindent tudnak és szeretnének itt maradni. Pontosabban ott maradni, ahol születtek és fiatal felnőtté váltak. De nemcsak beszélnek erről, hanem immár a tettek mezejére léptek. Kik ők? Hát az értékőrök… Valamikor 2011-ben kezdődött a történetük. Mint minden fiatalról, róluk is a felnőttek döntöttek. Róluk, de nem nélkülük. A Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány kezdeményezésére egy „Fiatalok lendületben” pályázatnak köszönhetően indult útjára a Pannon Ifjúsági Értékőr Hálózat kiépítése. Veszprém megyében már a harmadik térség kapcsolódik a mozgalomhoz, de vannak értékőrök Bács-Kiskun és Fejér megyében is. A program gazdái szerint több mint 200 fiatal ismerkedett meg eddig a helyi értékek szolgálatával.
Kik azok az értékőrök? Az értékőrök olyan fiatalok, akiket érdekelnek a helyi értékek, büszkék a településük természeti értékeire, épített örökségeire, a hagyományaikra, helyi ünnepeikre. Ezért csatlakoztak az értékőr mozgalomhoz. Ebben a program-
ban felnőtt szakemberek segítségével megismerkednek a az értékgyűjtés alapjaival, a hungarikum piramissal, a fotózás, a videózás, az adatbázis készítés legfontosabb elemeivel. Aztán kezdődhet a terepmunka. Házról házra járva gyűjtik a helyi értékeket. Leírásokat, fotógalériákat, rövid filmeket készítenek, és közben felhívják a helyiek figyelmét is az értékgyűjtés fontosságára.
10
AK AZ ÉRTÉKŐRÖK mozgalom szolgálatában
LEADER Egyesület munkatársai, emellett számos civil szervezet segítői, mentorai. Ebben a programban is aktív szerepet vállalnak, előadóként, szervezőként, mentorként vesznek részt a fiatalok közösséggé építésében.
A program gazdái Az ötletgazda, dr. Horváth Zsolt, országgyűlési képviselőként részt vett A nemzeti értékek védelméről és hungarikumokról szóló törvény kidolgozásában. Jelenleg a Hungarikum Bizottság koordinátora és a Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Két felnőtt segítője Bazsó Gabriella és Hoffner Tibor. Ők az Éltető Balaton-felvidékért
értékőr mozgalom „könyvtára” lett. Számos nagysikerű program és rendezvény van a közösség mögött, a kapolcsi Művészetek Völgyében életre keltett érték-kiállításuk a szervezők és a látogatók elismerését is kivívta. 2014 júniusában pedig – a Hungarikum Bizottság által támogatott pályázat által – létrejött az I. Ifjúsági Értékőr Tábor. A zánkai program elsőként mutatta meg, hogy az ország különböző pontjairól érkezett fiatalok és felnőtt segítőik immár igazi közösséget alkotnak.
Az értékőrök találkozási pontjai A Pannon Ifjúsági Értékőr Hálózat közel négyéves munkájának már vannak látható eredményei. A fiatalok munkájának köszönhetően létrejött a www.szeresdamagyart.hu honlap, amely az
11
Kárpátalján 2012 decemberében kilencven településre érkeztek meg az értéktár-adatlapok. Az Ungvári, a Beregszászi, a Munkácsi és a Nagyszőlősi járás magyarlakta községeiben összesen hatezer nyomtatványt osztottak ki, amelyek közül kitöltve ötezer háromszáz érkezett vissza a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesülethez (KNE). Az értékmentő munka nyomán alakult ki mindenütt a települési, majd a járási és megyei, végül pedig a Kárpátaljai Értéktár. Nézzünk bele! A magyar szellemi-kulturális örökség megőrzésének jó példája, ezáltal kiemelkedő szellemi és tárgyi értékek hordozója a vereckei emlékmű, a Rákóczi kultusz, Nagydobrony, ez a népviseletet, a szokásokat és hagyományos munkatevékenységeket egyedülálló módon megtartó község, a Feszty-körkép készítésének helyszíne Munkácsnál, a Tiszaújlak és Tiszapéterfalva határában évente
A híres háromfenekű hordó
rendezett Turul-ünnepség, a beregi Király-kút. Az összmagyarság számára is értéket képviselő, népművészeti, iparművészeti kinccsé válhat a beregi szőttes, a salán-
12
KÁRPÁT
Jó alkalom a b
Kézirat Neetlenfaluból, 1960
ki viaszos tojás, a nagydobronyi hímes tojás, a salánki hordó, az ungi cirokseprű, a Szernye-mocsár környéki kosárfonás, a viski csuhéfonás vagy a Hidi-kerámia. Gyökereink megőrzését segítő jó módszer lehet a Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótábor, a Péterfalvai Ének-, Zene-, Néptáncés Kézművestábor, a Nagyberegi Középiskola szövésoktatása, a Kárpátaljai Magyar Betlehemes Találkozó. Természeti értéknek javasolták Kárpátalján a magyar orgonát, néptánc, népviselet kategóriában a viski táncokat, a nagydobronyi csárdást, a nagydobronyi népviseletet, az ungi gubát, a salánki kalapot. A szokások, hagyományok közül a gyertyánligeti Heródes játék, a mezővári bábos betlehemezés, a sárosoroszi muzsákolás, a nagydobronyi zöldágállítás, a szalókai gubázás, a tiszacsomai csillagforgatás, a disznótoros alakoskodás (salánki bozsenkázás), a nagydobronyi
„kosár-tojás” ajándékozás, a beregi lakodalmas szokások, a viski
TALJA
Épül a magyar értékek határon túli tára
batyusbál
lakodalmas szokások hangsúlyozásával találkoztunk. Jellegzetes mezőgazdasági terméknek számít Kárpátalján a Linner-féle szőlő, a
Bakator (bor), a viski alma. Mindebből a Külhoni Értéktár Bizottság választott. Döntésük alapján az ö Erdélyből, Felvidékről, Horvátországból, a Muravidékről és a Vajdaságból származó értékek mellett a Külhoni Értéktárba bekerült a Kár-
pátaljai archaikus ima, a magyar vagy Jósika-orgona, a salánki hordó, a beregi szőttes és hímzés, a kárpátaljai Rákóczi-kultusz és a vereckei honfoglalási emlékmű. Az értékmentés Kárpátalján kétirányú: a felterjesztés nyomán a térség kincsei útnak indultak a
Beregi szőttes
13
piramis csúcsa, a hungarikummá nyilvánítás felé, ugyanakkor saját környezetükben is elkezdtek egyre ismertebbek, népszerűbbek lenni, például egy batyusbál segítségével. Csapon a KMKSZ (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség) helyi alapszervezete 1991 óta minden ősszel megrendezi a szüreti batyusbált. Tavaly a szervezőkhöz társult a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület is, ezzel a bálból értéktári bemutató lett. A tombola fődíja például egy salánki hordó volt, a Kárpátaljai Értéktárból válogatott ajándékcsomagot kaptak a vendégek, és a fellépőket is az értéktárban jegyzett előadók közül hívták.
Molnár Eleonóra egyesületi elnök – A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesületet 2011-ben kárpátaljai magyar értelmiségiek egy csoportja alapította, s célja, a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány céljaival öszszhangban a közösségépítés és az ismeretek minél szélesebb körű terjesztése az összmagyarság, ezen belül a kárpátaljai magyarság körében a nemzeti identitás megőrzése érdekében. A korábbi évek során a Lakiteleki Népfőiskolán szerzett ismeretek, A nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvénytervezet arra ösztönözték Egyesületünket, hogy elkezdjünk egy széleskörű értékfeltáró munkát Kárpátalján, még a Hungarikum törvény elfogadása előtt. Mindehhez a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. nyújtott támogatást. Az értéktár elkészítése után hozzáláttunk az értékek minél szélesebb körben való megismertetését mind szülőföldünkön, mind Magyarországon. Kárpátaljai értékeink mellett azonban szerettük volna, valamelyik hungarikumot is megismertetni a kárpátaljai magyarokkal, de nem fesztiválok, kiállítások, hanem olyan közösségi alkalmak keretében, amely során valóban részesülnek kicsik és nagyok egyaránt az értékből, így esett a választásunk a táncházmozgalomra. Ehhez sikerült megnyernünk Kovács Norbert (Cimbi), az Élő Forrás Egyesület és a Veszprém-Bakony Néptáncegyüttes támogatását, majd a HUNG 2013 program keretében megszerveztük az első Táncházmozgalmat Kárpátalján, mely során hét hónap alatt 53 táncházat szerveztünk magyarlakta településeinken.
Salánki emlékpark
Salánki kurucok
14
Hungarikumok a világhálón
www.hungarikum.hu – Itt keresse a nemzeti értékeket! A magyar nemzeti értékek és hungarikumok védelméről szóló törvény korábbi elfogadása jelentősen fellendítette a hungarikumok ügyét és a mozgalom iránti érdeklődést, így a Hungarikum Bizottság – eleget téve törvényben vállalt kötelezettségének – egy sikeres pályázatot követően elindította a
www.hungarikum.hu portált. Gondolta volna, hogy a karcagi birkapörkölt hungarikummá emeléséhez 10 kötetből válogatták az érveket? Nézze meg Ön is, hány értékekt választottak eddig a Hungarikumok Gyűjteményébe és a kiemelt nemzeti értékek tárába! Az értékeket és azok hátterét, történetét bemutató felületen a látogató ilyen információk mellett megtalálhatja az aktuális híreket, rendezvényeket és naprakész információkat a mozgalom mindennapjairól, megismerheti az illetékes bizottságokat, de akár Ön is tehet javaslatot települési vagy tájegységi értékekre vonatkozóan. A jogi hátter bemutatásának köszönhetően a törvényi szabályozás kérdései is tisztázhatók, így a www.hungarikum.hu oldalon mindent megtudhatunk hazánk elismert értékeiről.
15
POZSONYBAN – nem A
Pozsonyi Kifli Polgári Társulás a századforduló Pozsonyának egyik szimbólumáról, korának méltán híres édességéről kapta a nevét. Alapítói célul tűzték ki a többnemzetiségű Pozsony történelmi és kulturális értékeinek ápolását, népszerűsítését, hogy érdekes információkat, ismereteket közvetítsenek a város újabb nemzedékeinek, és mindenkinek, aki érdeklődik kultúrája, történelme iránt.
Szeretnék bemutatni, támogatni az itt élő nemzetiségek kulturális tevékenységét, a kortárs művészeti és kulturális életet, erősíteni a lokálpatriotizmust, népszerűsíteni a várost bel- és külföldön egyaránt. A társulás népszerű két-
16
nyelvű internetes portált üzemeltet, létrehozta és folyamatosan bővíti Pozsony régi képeslapjainak és fényképeinek adatbázisát, valamint rendszeres tematikus városnéző sétákat és Séta a régi Pozsonyban címmel előadásokat szervez a város múltjáról. „Pozsonyi mesék“ címmel könyvsorozatot indított el, amelyben a település híres szülötteit, az itt tevékenykedő, illetve valamilyen módon a városhoz kötődő hírességek életét, munkásságát mutatja be. Az egyesület legfrissebb programja a Pozsonyi Magyar Intézetben megnyitásra kerülő „Halló Pozsony” című multimediális kiállítás, melynek keretében installált, formabontó állandó tárlat (amely egyben a könyvtári tér egyfajta újraértelmezése), 6 db rövid animációs kisfilm, és egyéb vizuális és modern muzeális eszközök segítségével próbálják szemléltetni a város történelmét, a Kárpát-medence kulturális sokszínűségét a pozsonyi magyar jelenlét példáján. A kiállítás támogatója a Nemzeti Kulturális Alap. www.pozsonyikifli.sk
A Pozsonyi kifli ünnepi süteménynek számít. Vagy a családi hagyományt követve áll neki az ifjabb generáció, vagy éppen ellenkezőleg, kiflit szeretne, de valami mást. Ebben a témában is a bőség zavaráról beszélhetünk. Kedvencünk omlós vagy kelt tésztából készülhet, nagyon sokféle recept szerint, akár a szakácskönyveket lapozzuk fel, akár az interneten nézelődünk. Mi kelt tészta alapot választottunk. Hozzávalók: fél kg liszt, 25 dkg margarin, két egész tojás, öt dkg cukor, két dkg élesztő, két dl tej, pici só. Az élesztőt megreszeljük, így szórjuk a cukros, langyos tejhez. Amíg az élesztő felfut, a lisztet összemorzsoljuk a margarinnal, majd hozzáadjuk a jól felvert tojásokat, pár perc múlva az élesztős tejet, a csipet sót, és jól összedolgozzuk. Mivel nagyok
csak a kifliről
Miért pozsonyi? A történet pár száz évvel korábban, Sziléziában kezdődött, ahol a XIV. század óta sütötték karácsonyra a különleges kalácsot, a bejglit. A márványos héjú, omlós vagy kelt tésztából készített, dióval, mákkal töltött édesség az Osztrák-Magyar Monarchia minden zugában ismert lett. Ezután gondolt arra egy pozsonyi cukrászmester – a neve sajnos nem maradt ránk –, hogy Miklós napjára ajándékot készít a gyerekeknek. A bejgli tésztájából és töltelékével kifliket sütött, és a kiflik nagy sikert arattak. Azt mondják, így született a Pozsonyi kifli. Egy másik verzió szerint 1559-ben – tehát ugyanabban a korban járunk – a pozsonyi sütők céhe kezdte el gyártani a mákos és diós kifliket. Jellemzői: a Pozsonyi kifli formája patkó alakú, elkeskenyedő végekkel, ha a töltelék mákos, és C betű formájú, ha diós. A tömege 40-60 gramm, a szárazanyag zsírtartalma minimum 20 százalék, cukortartalma minimum 12 százalék.
Hogyan készül? voltak a tojások, a tészta több lisztet vett fel, és miután megkelt, 48 darab kiflit tudtunk belőle készíteni. Ezt is lehet többféleképpen: a fél cm vastagságúra nyújtott tész-
tát téglalapokra, háromszögekre vágjuk, vagy nagy pogácsaszaggatóval kiszúrjuk. Az előző két esetben szép, patkó alakú kifliket tekerhetünk, de a végük nagyon vékony lesz. Egyenletesebb a sütemény vastagsága, ha kör alakból dolgozunk, akkor viszont sütés közben kicsit kinyújtózik a kifli. A töltelék diós-mazsolás volt, a mákoshoz viszont reszelt citromhéjat, apróra vágott meggyet kevertünk. A kifliket sütés előtt pihentettük, felvert tojással megkentük. Még egyszer megkentük, mielőtt bekerültek a sütőbe, harmadszor pedig akkor, amikor félidőnél tartott a sütés. Egy nagy tojás kevésnek bizonyult a 48 darab kifli háromszoros kenéséhez. A második tepsibe kerülteket csak kétszer tudtuk megkenni, elfogyott a tojás. Harmadszorra pici cukorral kevert langyos tejjel húztuk át őket, és nem tudnám megmondani, melyik változat lett a szebb?
17
SZÓ-KÉP-TÁR
Gondolatok, képek, versek és írások a hungarikumokról Gondolatok a nyelvről A nyelv az egyik legmerevebb, de ugyanakkor az egyik leghajlékonyabb intézmény. A beszélő individuum mögött ott van a nyelvközösség, szilárd hagyományokkal és életmóddal. A beszélő megállapodások és szabályok formájában megnyilvánuló gyakorlat örököse, amitől ugyan eltérhet, de nem teheti meg, hogy ne vegyen róla tudomást: a beszéd szabályok által irányított tevékenység. Egy nyelv használata olyan társadalmi gyakorlat, amelynek előírásait be kell tartanunk, s melynek hátterében egy hagyomány lakozik. „Hogy egy nyelvet beszélni tudunk, azt jelenti, hogy képesek vagyunk helyesen beszélni azt, és ezáltal belépni mások – élők és holtak – társaságába, akik ezt a nyelvet alakították, s akik folyamatos módosítások közepette mindmáig meg is őrizték.” – írja Max Black „A nyelv labirintusa” című művében. Napjaink társadalmai lényegüknél fogva állandó, gyors és folyamatos változáson mennek keresztül, ebből kifolyólag a nyelv is változni kényszerül.
A hagyomány általában eszköz arra, hogy az idővel és a térrel bánjunk, és bármely tevékenységet vagy tapasztalatot a múlt, a jelen és a jövő folyamatába helyezzük el. Mai életünket nagyban meghatározza a folyamatos változás tapasztalata, az élet egy igen reflexív formája, melyben a társadalmi gyakorlatokat kénytelenek vagyunk állandóan felülvizsgálni, és megújítani. A beáramló információ fényében reagálunk a változások természetére. A modern szubjektum identitása elidegenedik, és egyszersmind diszlokalizálódik, a másokkal fenntartott viszony közben formálódik. Magyar nemzeti identitásunk legfőbb letéteménye a magyar nyelv, amelyet mintegy 15-16 millió ember beszél a világban. A magyar nyelv 1836 óta (az 1836. évi III. törvénycikk alapján) hivatalos nyelv Magyarországon, 1844 óta pedig (az 1844. évi II. törvénycikk alapján) az ország kizárólagos hivatalos nyelve. Fenyvesi Ottó
Babits Mihály: Örökkék ég a felhők mögött (Vallomás helyett hitvallás) (részlet) Magyar vagyok: lelkem, érzésem örökséget kapott, melyet nem dobok el: a világot nem szegényíteni kell, hanem gazdagítani. Hogy szolgálhatom az emberiséget, ha meg nem őrzök magamban minden színt, minden kincset, ami az emberiséget gazdagíthatja? A magyarság színét, a magyarság kincsét! De mily balga volnék, ha ugyanakkor más színt, más kincset el akarnék venni vagy meggyengíteni!
2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról Magyarország Alaptörvényének P) cikke alapján a magyar nemzet egységétől vezérelve az Országgyűlés megállapítja, hogy a) a magyar nemzeti értékek (a továbbiakban: nemzeti értékek), és azokon belül a hungarikumok megőrzendő és egyedülálló értékek; b) az összetartozás, az egység és a nemzeti tudat erősítése érdekében nemzetünk értékeit össze kell gyűjteni, dokumentálni, az értékvédelem alapjául szolgáló dokumentációt a szigorú nyilvántartás és kutathatóság szabályai szerint meg kell őrizni, az értékeket pedig ápolni, védelmezni és támogatni kell; c) örökségünket, a magyar kultúra évezredes értékeit, a magyarság szellemi és anyagi alkotásait, ember alkotta és természet adta értékeit átfogó értéktárban kell összesíteni;
18
d) a nemzeti értékeink védelme hozzájárul a nemzeti azonosság-tudat kialakulásához és megszilárdításához; szellemi, kulturális, gazdasági teljesítményünk, természeti és épített értékeink elismertetése, valamint az országmárka erősítése egyaránt kiemelkedő jelentőségű. Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a nemzeti értékeket az egyetemes értékek részének tekinti, amely értékek a magyarság múltjának, jelenének és jövőjének dinamikusan fejlődő tárháza, az értékalapú nemzeti összefogás alapja. A nemzeti értékek tárházát gazdagítják a magyarországi együtt élő népek, a magyar nemzetalkotó nemzetiségek és a határon túli, valamint szerte a világban élő, magukat magyarnak valló egyének, közösségek ér tékei.
Én hiszek a testvériségben, a színek együtt adják ki a képet, a hangok együtt adják a koncertet. Nemzet ne a nemzet ellen harcoljon, hanem az ellen, ami minden nemzet nagy veszélye: az elnyomás és a rombolás szelleme ellen! Micsoda leckét kaptunk ebből éppen mi, magyarok! És micsoda hiba, másnak tenni, amit magunknak nem kívánunk – holott már avval, hogy másnak megtettük, ajtót nyitottunk neki, hogy velünk is megtörténhessék.
A Veszprém megyei hungarikummozgalom kiadványai Sorozatszerkesztő: dr. Horváth Zsolt Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány
www.ptfa.hu A kiadványok készítésében közreműködött: Pannon Értékmentő és Média Szolgáltató Kft. Pannon Értékteremtők és Hagyományőrzők Közössége Egyesület
19
VESZPRÉM MEGYEI ÉRTÉKTÁR Ajka kristály Alsóörsi permi vöröskő Bakonyi cifraszűr Balaton-felvidéki és Bakony-vidéki hímzőkultúra Balaton-felvidéki vert csipke Balatoni halászlé Badacsonyi Kéknyelű Baricska csárda, Balatonfüred Füredi Anna-bál Herendi porcelán Lőrincze Lajos életműve Művészetek Völgye Fesztivál Nagyvázsonyban készült pálos kódexek Nagyvázsonyi Kinizsi vár Népművészet Mestereinek és a Népművészet Ifjú Mestereinek Veszprém megyei szellemi és tárgyi alkotó tevékenysége Pétisó Polányi Passió Az 1000 éves sólyi templom Somlói Juhfark Szent Jobb kápolna Balatonalmádi Theodora ásványvizek Vámosi csárda „Várpalotai vár XIV. századi világi témájú freskói” Vázsonyi Pálos kolostor A veszprémi püspök királyné-koronázási joga mint szellemi örökség
20