Szeresd a Magyart 1. évfolyam, 4. szám 2014. december by OMEGA hírek

SZERESD A MAGYART 1. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM

ÉRTÉKEK KINCSEK ÜNNEPEK

2014. december

A Veszprém megyei hungarikummozgalom kiadványai Sorozatszerkesztő: dr. Horváth Zsolt  Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány

www.ptfa.hu A kiadványok készítésében közreműködött: Pannon Értékmentő és Média Szolgáltató Kft. Pannon Értékteremtők és Hagyományőrzők Közössége Egyesület

S I É R E T TÉKŐ L É Y R! G E L

www.szeresdamagyart.hu

A tartalomból 4 4-5-6 -55-6 7 8 -9 8-9 110-11 0-11 112-13-14 2-13--14 15 116-17 6--17

Közösségek, emberek, ünnepek – A táncházak nem mentek ki a divatból Magyarország pillanatai drágák A legnagyobb magyar hagyatéka Évszázadok óta frissítő buborékok Nyárádmenti értékek nyomában Így épült ki az újabb erdélyi értéktár Egy csepp Magyarország – A gyümölcs mennybemenetele: a magyar pálinka Így épül a piramis csúcsa Az ünnep dísze Különleges édesség a magyar karácsonyfákra

SZÓ-KÉP-TÁR

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktár Kiadta: Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány Szerkesztőség: 8200 Veszprém, Vörösmarty tér 4. email: ptfa2007@gmail.com www.ptfa.hu Lapigazgató: dr. Horváth Zsolt ISSN 2064-9843 Az újság online változata az alábbi helyeken olvasható: www.szeresdamagyart.hu www.ptfa.hu www.omegahirek.hu Készítette: Pannon Értékmentő és Média Kft. Felelős szerkesztő: dr. Horváth Zsolt

Munkatársak: Füssy Angéla, Hatos Szabolcs, Kobán Eszter, Örsi Ágnes Köszönjük Kovács Norbert „Cimbi”, Csalló Jenő és a Pannon Értékteremtők és Hagyományőrzők Közössége Egyesület támogatását. Nyomdai előkészítés és nyomás: Valczer Z+J Kft., Várpalota • Felelős vezető: Valczer Zita Print Invest Magyarország-H Zrt., 9027 Győr, Almafa u. 13. • Felelős vezető: Ványik László A kiadvány a Földművelésügyi Minisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával jött létre.

Miért igen és miért nem? Egy évvel ezelőtt végeztünk egy felmérést. Azt kérdeztük a települések vezetőitől, belépnek-e a hungarikum mozgalomba. Ha igen, miért teszik, és milyen elképzeléseik vannak, ha nem, akkor miért hoztak ilyen döntést. Megvallom őszintén, kicsit meglepődtem az eredményen. Persze, az tény, hogy magam elfogult vagyok a legteljesebb mértékig. Már a gondolat megszületésekor azt hittem, nem lesz olyan közösség, amely úgy döntene, hogy nem hoz létre értéktárat, nem kezdi el azonnal az „értékleltár” összeállítását. Az eredmények első része örömmel töltött el. Veszprém megyében a települési közösségek egyharmada a mozgalom lelkes támogatója lett, számos civil szervezet csatlakozott ehhez. Aki megalakította az értéktárát, az komolyan is vette, nem csupán a statisztika javítása, vagy a feladat „kipipálása” végett döntött így. Bevallom, nagyon érdekelt a nemleges döntések háttere. Miért gondolja úgy egy település, hogy nem hozza létre az értéktárát? A válaszadók több mint fele szerint: nekik nincsenek értékeik, ha vannak is, azok nem olyan jelentőségűek, hogy bármilyen tárba valóak lennének. Vagy, ha vannak is értékeik, azokat már védik, nincs szükség újabb szabályozásra. Talán ezekből a válaszokból is látszik, hogy van még teendő a reális önértékelés területén is. Éppen ez a mozgalom segíthet ebben a legtöbbet. Szerencsére egyre több az új belépő , az őszi önkormányzati választások után megnövekedett azoknak a településeknek a száma, akik elhatározták, hogy létrehozzák a helyi értékeik tárát. Teszik ezt úgy, hogy a legtöbb esetben a szomszéd település polgármesterét megkérdezve, az ott látott jó példát átvéve látnak ennek a munkának. Kezd beérni, amit csak kevesen hittünk az elején, hogy a jó példa ragadós lesz, és ha látják a mozgalom közösségteremtő erejét, akkor mindig akadnak majd új csatlakozók Nagy öröm az is, hogy a hungarikumok ügye új lendületet vett a kormányzat rendszerében, önálló szervezeti egység kezd kibontakozni, lesznek új források a feladatok megvalósítására. Ha 2014-et az alapozás évének hívom, akkor 2015 legyen az alapok megerősítésének éve. Magam azt kívánom, hogy legyen minél több lelkes új tagja a mozgalomnak, folytatódjon tovább a fiatal értékőrök bevonása a gyűjtőmunkába, az értékteremtők pedig ne veszítsék el a lelkesedésüket az ismeretek átörökítésében. Legyen 2015 az értékek éve! Dr. Horváth Zsolt lapigazgató

Régen – más lehetőség híján – a táncalkalmak jelentették jóformán az egyetlen szórakozást a faluközösségek számára. Az emberi élet sorsfordulóihoz, az év jeles napjaihoz vagy a munkához szorosan hozzátartozó népszokások fontos eleme a közös tánc. A legények egy-egy szezonra zenekart fogadtak, kibéreltek egy alkalmas házat, vagyis táncházat választottak. Így nemcsak a bál helyszíne, hanem maga az esemény is a táncház nevet kapta. A Kárpát-medence – az egyes tájak eltérő fejlődése, a különböző kultúrájú népek együttműködése következtében – hihetetlenül gazdag és változatos folklórkincs birtokosa. Nagy szerencsénkre, régiónk népei napjainkig őrzik és élik a falusi élet szokásainak

Közösségek,

A táncházak nem men nagy részét, a maguk eredeti formájában. A még élő táncház élménye mozgásba lendítette a saját gyökerek iránt érdeklődő városi fiatalok fantáziáját. Megindult tehát a visszatanulási folyamat, de nem száraz tananyagként, hanem közvetlenül az élő forrásból. Személyes barátainkká vált mestereink – a hagyományőrző énekesek, zenészek és táncosok – ma is gyakori vendégek városi táncházainkban, fesztiváljainkon, nyári táborainkban. A néphagyomány sem maradt múzeumi adatok sokasága, a népzene és néptánc már nem csupán zeneszerzői és koreográfus művek alapanyaga, hanem eredeti funkcióját, folytonos változását megőrizve él tovább, mindannyiunk lelkét gyarapítva. A ma már világszerte mintát adó táncház

emberek, ünnepek

ntek ki a divatból

szórakoztatva tanuló módszere rendkívül egyszerű. Kell hozzá egy jó zenekar, a táncházvezető pár mutatja a lépéseket. A tanulókörbe bárki beállhat, s hamarosan, akár néhány figura variálásával „szabadon” táncolhat. Az élő népművészet műfajai jelentős szerepet töltenek be a magyar közoktatásban és művészetoktatásban, az alsó foktól a főiskolai, egyetemi szintig. Tehát a magyarországi hagyományőrzés egyik legkiemelkedőbb, nemzetközileg is elismert modellje az 1970-es években kialakult táncház módszer, a szellemi

kulturális örökség megőrzésének olyan integrált, közösségorientált művelődési mozgalma, amely az élet minden területét átfogóan, tudományos alapokon teszi gazdagabbá a hagyományoktól elszakadt XXI. századi ember életét. Ennek egyik legkiemelkedőbb manifesztuma az 1982. óta minden év tavaszán megrendezésre kerülő Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár. A szakmai koordinálásért felelős intézmény (jelen esetben a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum égisze alatt működő Szellemi Kulturális

Örökség Igazgatóság), a témában érintett szakintézmények és civil szervezetek (Hagyományok Háza, Táncház Egyesület, Muharay Elemér Népművészeti szövetség, Népművészeti Egyesületek Szövetsége, MTA BTK Zenetudományi Intézet, Martin György Néptáncszövetség, Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület és mások) együttműködésével az UNESCO felé felterjesztést készített a táncház módszer nemzetközi elismerésének és népszerűsítésének megerősítése érdekében. A Hungarikum Bizottság 2013. ja-

Táncházak határon innen és túl

Rámás csizmát visel a babám Régen, a tartósan együtt élő falusi közösségekben, a nagy családokban természetes volt, hogy a gyerek megörökölte a viseletet, vagy együtt elkészítették az ügyes kezű lányok, asszonyok. Később a közösségek felbomlottak, a népviselet pedig az ünnepi alkalmakról is kiszorult. Maradtak a néptánc együttesek, meg a kérdés: honnan lesz pruszlik, mellény, párta, nyakba való gyöngy, vagy szegedi papucs? A táncház mozgalom újjáéledésével, a néptáncot is oktató művészeti alapiskolák belépésével pedig hangsúlyosabb a kérdés: mit, honnan? Mára elmondható, hogy egyre népszerűbb a viseletkészítés is. Kifejezetten jó varrónők varrják a ruhákat, Erdélyben lehet posztót, szőtteseket, a Felvidéken szép selymeket vásárolni, dolgoznak paszományosok, gombosok, csizmából, tánccipőből is van választék, akár egy web-áruházból, akár méretre készítve. Az árakról pedig elmondható, hogy egy néptánc együttest palóc, kalotaszegi vagy mezőségi viseletbe öltöztetni milliós (néha többmilliós) költség.

nuár á 31 31-ii ülésén ülé é elfogadta lf dt a hunh garikumnak minősülő nemzeti értékeket tartalmazó jegyzéket, amelyben a „Táncház módszer, mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje” is szerepel. Ez az úgynevezett külön elbírálás nélküli első jegyzék, amelyben az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) világörökségi és szellemi kulturális örökségi listán már szereplő örökségek találhatóak.

Kovács Norbert Cimbi, az Élő Forrás Hagyományőrző Együttes vezetője, a Veszprém – Bakony Néptáncegyüttes művészeti vezetője, úgy is mondhatnánk, a táncház mozgalom utazó nagykövete. – Hol járt eddig? – Sok helyen megfordultam az országban, a határon túli magyarokkal kapcsolatban pedig Erdélyben, a Felvidéken, a Bácskában, Kárpátalján, és többször Amerikában is. – Küldetésről beszélünk vagy együttműködésről? – Együttműködésről, például a „Hidak” programjainkon nagy számban vesznek részt határon túli magyarok, és gyakran találkozunk néptánc táborokban, jeles ünnepeken is. – Az egyik programsorozatuk címe: Üzenet haza. Mi az üzenet? – Erdélyi utunkon Wass Albert, Nagy László, Márai Sándor versei és a néptánc nyelvén szeretnénk elismerésünket kifejezni, hogy hányattatott sorsú magyarjaink megtartották a közös kultúrát, és bemutatni, hogy mi is, akik az anyaországban élünk, igyekszünk megőrizni, színvonalasan közvetíteni az örökséget.

Magyarország pillanatai drágák Örökérvényű az, ami minden korban képes létfontosságú kérdéseket miként felvetni, úgy megválaszolni is azokat. Különböző korok más és más kérdést intézhetnek Széchenyi Istvánhoz, mindegyiknek ki kell keresnie a saját időszerű létproblémáit. Magyarország legéletbevágóbb problémája a reformkorban az volt, ami a grófot személyesen is leginkább nyomasztotta: a magyarság-európaiság viszonya. Kőhajtásnyira a császárok hajdani palotájától, az „urak utcájában” ringatták a bölcsőjét, vérség okán tartozhatott a magyar nemzethez, bár németül jobban tudott a bécsi arisztokrata. Nem

A legnagyobb magyar hagyatéka Aki kiaknázta azt, hogy külföldi utazásai során kinyílt előtte a világ. A lóverseny meghonosítójaként többet kívánt, mint a hazai állattenyésztés fellendítésének nemes szándéka: az európaiság szemléletét kivánta meggyökeresíteni: honfitársait kicsalogatni oduikból, s megismertetni a művelt idegennel. Aki a Közlekedési Javaslatban hazája gazdasági és szellemi fejlődésének irányát is kijelölte: nem két távoli várost akart összekötni, hanem Magyarországot Európával. Nemzetközi kapcsolatok létesítését ilyen távolságokkal a kontinensen ekkor egyedül Széchenyi kezdeményezte. Aki minden tudását és befolyását latba vetette, hogy Magyarország önGróf Széchenyi István portréja az elnöki tanácskozóban, MTA VEAB-székház, Veszprém (Vastagh György festménye)

A Széchenyi Társaság

kötötték oly szoros láncok, hogy ne választhatott volna. Választott, mert akkor választani kellett.

Magyarnak lenni nehéz, de nem lehetetlen Elegyedett és vívódott benne az európaiság a hazafiság eszményével. Nem a felületes nemzeti gőgtől szított, földbirtokát felélő nemes volt, hanem annak az arisztokratának a típusa, aki inkább Nyugat-Európára jellemző. Az, aki mintaszerű gazdaságot hozott létre birtokán a borgőzös magyar szólamok hangoztatása helyett.

álló állam legyen, mégsem pusztán magányos sziget Európa térképén. És milyen stílusban? Nem fitymálta Metternichet, nem hasonlította sem a tatárok sátortáborához, sem a török portához a bécsi udvart. A higgadt tárgyalásban hitt, nem a provokatív hangoskodásban. Választott. Szellemiségének egyik pillére európaisága volt, amelyet előtte ilyen hathatósan és követhetően magyar ember még alig fejtett ki. Zászlóra tűzte az európai kultúrát, és lassan kívánt lépdelni, mindig egy dolgot szem előtt tartva: az egyetemes magyarság érdekét.

A célja az, hogy névadója örökségét alapul véve folytassa a nagy előd munkáját: segítse Magyarország szellemi és erkölcsi gyarapodását. Előadásokat szervez, kiadványokat gondoz, pályázatot hirdet, fáradhatatlanul törekszik, hogy minden magyar megismerhesse a legnagyobb magyar szellemi hagyatékát. A Társaság aktív, eddigi működése során számtalan, főleg gazdasági kérdésben nyilvánította véleményét és jelen pillanatban is aktívan igyekszik befolyásolni a gazdasági és társadalmi folyamatokat. Gondos őrzője és elkötelezett terjesztője a szellemi hagyatéknak, amelynek értékeiről nem lehet eleget írni, olvasni sem, amelyek egykor és talán ma is képesek arra, hogy a nemzetet álmából is felrázza.

Évszázadok óta fr Leírások szerint Jedlik Ányos 1826-ban tette le a szikvízgyártás alapkövét azzal, hogy kidolgozta a szódakészítés módszerét. A feltaláló maradandót alkotott, az még életében nyilvánvalóvá vált – hogy kortalan értéket teremtett, azt pedig a szódavíz azóta is töretlen népszerűsége példázza. Hétköznapi, mégis ünnepi. Mindenki hungarikuma. A szikvíz olyan szén-dioxiddal dúsított ivóvíz, amelyet zárt rendszerű technológiával nagy nyomással palackoznak szifonfejes üveg és műanyag palackban, vagy rozsda-

nyos munkásságának szeleteként kiemelendő a műszaki és természettudományos szótár magyar nyelvű változatának elkészítése, s ki ne tudná: nevéhez fűződik az első elektromotor megalkotása, s a szikvízgyártás elindítása is.

A szikvíz története

mentes acélballonban hoznak forgalomba – így a definíció. A szóda azonban több számunkra, mint szomjoltó. Tradíció. Hungarikum.

A szóda atyja A szikvízkészítés atyja Komárom megyében, Szímő településen született. Az Ányos nevet már a gimnázium elvégzése után, a Szent Benedek-rend növendékeként vette fel. Tanítóként is tevékenykedett – gyakorta tanulásra buzdító szavakkal fordult hallgatóságához, melynek böjtjeként 1848-ban eltiltották hivatásától. Később hazafias érzéseinek sugallatára beállt nemzetőrnek. Széles körű tudomá-

A buborékok között elsőként a természetbúvár hírében álló bencés szerzetes, Jedlik Ányos látta meg a lehetőséget - rendi társainak szánt meglepetése korszakalkotó találmánynak bizonyult. A szóda sikertörténete 1826-tól íródik, Jedlik ekkor alkotta meg az apparatus acidularis névre keresztelt berendezést, melyet savanyúvízű készületként is ismertek a korban. A feltaláló nem rejtette véka alá titkát: a ‚20-as évek derekán részletekbe menően taglalta az előállítás kérdésését publikációjában, melyet a bécsi egyetemi tanárok lapjában jelentettek meg. „Egyik palaczkban foglaltatik a savanyú vizeknek

legegyszerűbbike, mellyben a közönséges vizen, és avval egyesült szénsavon kívül semmi más ásványos rész nem találtatik. Ezen víz nagyobb mértékben bírja magában tartani a szabad szénsavat, mint az, mellyben a szénsavon kívül még többféle savak is felolvadvák; pohárba töltetvén szüntelen szénsav buborékokat hány, még a szénsav nagyobb része el nem röpül; legjobb tehát a poharat azonnal, hogy

rissítő buborékok Közmondások A szikvíz – a köznyelvben gyakorta szóda – szólások, közmondások tárgyává lett az évtizedek alatt. A legismertebbek: „Veri, mint szódás a lovát” vagy a „Jó bort szódával, szép szerelmet házasággal elrontatni nem szabad” népszerű örökbecsűk, ugyanakkor elletmondásosak. Utóbbi szólás-mondás talán örök vita tárgya marad nemek és borkedvelők között, míg az előbbi hasonlat nem is egészen egyértelmű – egyes vélekedések szerint ugyanis a szódás, ki dühét a lován tölti ki nem is a szikvízkészítő kisiparos volt, hanem a mosópor alapját adó szóda szállításával megbízott fuvaros.

Receptek megtöltetett, ki is üríteni, különben a víz sokat vesztene kellemes csípősségébül.” – így a korhű nyel vezetű leírás. A XIX. században egyhamar a polgárosodó Magyarország kedvelt itala lett a szikvíz. Borozok, cukrászdák népe, s természetesen a háztartások is örömüket lelték a pezsgő buborékok adta frissességben, melyet orvosi javallatra akár védőitalként is fogyasztottak a korban. 1841-től üzemi keretek között, a század második felében már több vidéki helyszínen is megindult a szódavíz gyártása. A szikvíz sikere nem utolsósorban a palackozására eredeztethető vissza. A szifon működési elve és alkatrészei a mai napig megegyezik az első, 1900 magasságában gyártott flakonéval. Szikvíz csak erre a célra engedélyezett, korábban más ital tárolására nem használt, töltés előtti szemrevételezés alapján hibátlan anyagú és felületű tiszta palackba, edénybe tölthető – ez is garancia a minőségre.

Jedlik Ányos szabadalma évszázadok óta generációk szomjoltója, s habár az új évezredben megcsappant fogyasztóinak száma, töretlen népszerűségnek örvend. Méltán hungarikum. Hazánk valahány tájegységében kedvelik, fogyasztják frissítőként vagy alkalmazzák hozzávalóként is.

Palacsinta – a tészta elkészítéséhez szükséges szóda (habár gyakran helyettesíti ásványvíz). Gyümölcsbefőtt szódával – a szén-dioxid garantálja a tartósítást. Csak teljesen friss, apró csonthéjas alkalmas az ilyen eltevésre (meggy, cseresznye). A befőtt teljesen hőkezeletlen marad, a gyümölcsbefőtt megidézi a nyár ízét. Borban az igazság, fröccsben a szóda – Kisfröccs, házmester, hoszszúlépés – ahány tájegység, annyi elkészítési mód ismert. A jó fröcscs alapja a megfelelő boron kívül nem más, mint a szikvíz.

Egy korty kultúra Vörösmarty Mihály: Fóti dal (részlet) (...) Fölfelé megy borban a gyöngy; Jól teszi. Tőle senki e jogát el Nem veszi. (...)

Amikor egy közösség felismeri értékeit, az jó. Ha az értékek összegyűjtéséhez községek tudnak együttműködni, az még jobb. Településeket, azoknak lakóit kovácsolja egygyé a közös értékőrzés – talán ez a legjobb az egészben. Értékőrnek állni sosem késő – így gondolták Erdélyben, a Nyárád partján is. A Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával 2014 tavaszán jelen és történelmi határainkon

belül is folytatódott az értékőrzés. Erdély újabb szegletében, a Nyárád folyó mentén is elkezdődött a térség értékeinek felkutatása, leltárba rendezése. A projekt megvalósításában kiemelt partnernek bizonyult a Hagyományos Kultúra és Művészeti Oktatás Maros Megyei Központja (HKMOMMK) valamint a Transylvania Trust Alapítvány, de a térség tudományos, művelődési életét formáló

Nyárádm Így épült ki

társulások is hasznos segítséget nyújtottak a kezdeményezéshez.

Az első lépések a Nyárád mentén Első körben a projekt szakmai koordinátora, Vajda András, a HKMOMMK osztályvezetőjének javaslata alapján megalakult egy 5 fős szakértői testületet, melynek tagjai más-más területek szakemberei, akik később heti rendszerességgel találkoztak. A például néprajzkutatókból, geográfusokból álló csoportosulás első alkalommal Nyárádszeredán egyeztetett a 13 érintett település és a program vezetőivel, majd további helyszíneken újabb alkalmak következtek. Megbeszélésüket követően létrejött egy hiánypótló értéklista, mely a térség kincseit

hivatott bemutatni kategóriák szerint rendszerezve. A Nyárád mentén bíztak vállalásuk sikerében, hiszen meggyőződéssel vall-

Hírük messze száll A Nyárád- és Küküllő mentén olyan európai viszonylatban is veszélyeztetettnek számító madárfajok élnek az átlagnál magasabb számban, mint a haris (Crex crex) vagy a kis békászó sas (Aquila pomarina). A Nyárád mentén alkalmazott mezőgazdasági művelés kedvez ezeknek az élőlényeknek, így méltán tartják számon helyi értékként, természeti kincsként a Nyárád mente madárpopulációját.

menti értékek nyomában az újabb erdélyi értéktár ják: ha bevonják a helyi közösségeket és kiemelt feladatot szánnak a térségben élő fiataloknak, siker koronázhatja elképzeléseiket.

Fiatalok munkában Lelkes jelöltekből nem volt hiány: a program irányítói 8 középiskolás korú, 16-18 év közötti fiatal önkéntest választottak ki a tárgyi örökség részét képező objektumokról.

Érték, értik?

jelentkezők közül. A folytatásban csapatépítő jelleggel, de már az értékőrzés jegyében terepmunka következett a nyárádmenti településeken. Az értékek dokumentálásával megbízott fotós, Kósa István irányításával a fiatalok fényképeket készítettek a jelentősebb műemlék-épületekről és egyéb, a

Augusztus 1-jén, a Nyárádmenti Napok és Hagyományos Termékek Vására kistérségi rendezvény keretében az értékőrök értekezleten számoltak be addigi munkájukról. Érték, értik? címmel sor került a projekt nagy nyilvánosság előtti bemutatására, melynek csodájára jártak magánemberek a térségből, a különböző médiumok képviselői határon innen és túlról.

Nyárádmente a fiatalság szemszögéből Megismerhették egymás munkamódszereit és együtt újra felfedezhették azokat az épületeket, melyekbe elődeik a lelküket építették bele. Nálunk ilyen régiek a házak? Ez ekkora érték? – kérdezték egymást a programban résztvevő fiatalok. Jóleső megelégedettséggel nyugtázták – ahogy a hegyek és az erdők vagy a templom és a hitük, úgy ez is az ő örökségük, így büszkeséggel telve vigyázzák. A nyárádmenti települések év közben rengeteg hagyományőrző és kulturális programot kínál a fiataloknak is: kiemelendő a marosszéki Népzene és Néptánc Tábor, ahol a szilvapálinka és a néptánc kedvelői garantáltan jól szórakozhatnak.

kát irányító szakértők munkája nyomán leírással bővült, jelenleg a Magyar Értéktár – Hungarikumok Gyűjteménye-listát gazda-

Az értékőrzés útján A folyó menti közösségek összefogásának eredményeképpen elkészült a nyárádmenti települések első közös értéktára. A fotókkal illusztrált összegzés a csoportmun-

gítja. Az újra felfedezett épített-, természeti- és a szellemi értékek a térség életének hű lenyomatai, a nyárádmenti települések mindennapjainak ismert és elismert részei, féltve őrzött kincsei.

EGY CSEPP MA

A gyümölcs mennybemen Minden pálinka párlat, de nem minden párlat pálinka! Mi (a) pálinka? Gyógyír megannyi kórságra, a munka gyümölcse, a derű vagy éppen a búfelejtés záloga, pótolhatatlan kelléke a családi és baráti koccintásoknak. Hungarikum. A nemzeti nedű históriája évszázados utat járt be, ami hol daliás időkkel, hol a finánctól való rettegéssel tarkított. Az elmúlt évtized leszámolt a kommersz italokkal és rehabilitálta a kiváló minőségű gyümölcsből és szőlőtörkölyből készült pálinkát. Sikertörténet volt. Ma már a Pálinkatörvény tételesen felsorolja a nemes ital kritériumait: csak az a párlat érdemelheti ki ezt a megbecsült nevet, ami hazánkban termett gyümölcsből vagy szőlőtörkölyből, meghatározott eljárással készül és nálunk palackozzák. Ízesítés, cukrozás, édesítés kizárt.

Ön hány szóval tudja mondani: pálinka? Nyelvünk hűen tükrözi, milyen sokszínű a magyar pálinkakultúra, elnevezéseinek leltára kimeríthetetlen: papramorgó, bugyiszaggató, szűzleánybátorító, zsiványvallató, nerángass… A pálinka szó minőséget jelöl, a minőséget pedig sokan óhajtják. Ha külföldi vendégeink véletlenül nem hallották még, ne kínáljuk őket schnappssal vagy spirittel, inkább koccintsunk velük miután megtanítottuk őket a szóra. Jobb tisztában lenni a terminológiával, ha nem egy stampedli pálinkával, hanem egy kabóca házasságrontóval kínálnak bennünket, nehogy véletlenül visszautasítsuk tájékozatlanságunk miatt.

Pálinkás jó reggelt! Hogyan fogyasszuk a pálinkát? Szakmai „vita” van a fogyasztók között: igyunk-e hozzá kísérőt, vagy letalál a gyomrunkba egyedül is. Hidegen igyuk-e? Inkább melegen (18-20 °C-on) ajánlott. A hőfok is megfontolandó, mindenesetre a mondás szerint 50 fok alatt lázunk van, nem pálinkánk. A parádés párlat a mindennapok és ünnepek itala egyaránt. Lehetőségünk egész évben adott, a falvak pálinkaszagúak Szent Mihálytól Szent Györgyig. Örömpálinkával és boldogasszony pálinkával koccinthatunk gyermek és anya egészségére, vagy menyegzőpálinkával az ifjú párra. Jellemzően a pálinkás jó reggelek itala. Természetesen fogyasztása a többi napszakban sem törvénybe-

AGYARORSZÁG

netele: a magyar pálinka ütköző, bár van, aki úgy válaszol a köszönésre, hogy már boros jó nap van.

Mértékkel az értékkel. Milyen pálinkát igyunk? Az a pálinka ajánlatos, amelynek története a gyümölcsfán kezdődik, rézfalu üstben folytatódik, esetleg eperfahordós érlelésről is szól. A guggolós pálinkát jobb elkerülni. A jelző onnan ered, hogy régebben faluhelyen, amikor az ablak előtt elhaladtak a komák, behívták egymást egy kupica pálinkára. Ha az emberi fogyasztásra kevéssé volt alkalmas, másnap már csak guggolva mert elhaladni a pórul járt az ablak alatt. A magyar pálinka nem a gödények és kefekötők delíriumának itala, aminek segítségével eljutnak a sárga földig vagy az asztal alá. A

Tisztán törköly A törköly-gyümölcs ellentét kibékíthetetlennek tűnik. Vannak, akik esküsznek a törkölyre, vannak, akiknek esküdt ellensége, és akik csak a sorrenden hajlandóak vitázni. Kifőzése több száz esztendős hagyomány. Annyi arca van, ahány szőlőféle: fehér, kékszőlő, aszútörköly… A szőlőszem igazi kis kincsesláda, a gasztronómia rajongói és az egészségmegőrzés hívei mellet a bor- és pálinkakultúra szerelmeseinek is hű szolgálja. A kékszőlő törkölyéből készült párlat karakteres, a fehérszőlő, például irsai törkölyéből főzött pálinkák a szőlőpálinkához hasonlítanak, az aszútörköly hordós érleléssel pedig a konyakhoz áll közel. Ha előítéleteink is vannak a törkölypálinkával szemben, mikor legközelebb megkínálnak vele, gondoljunk arra, hogy nincs két egyforma belőle, hátha megtaláljuk az igazit!

magyar pálinkakultúra a mértékletes kortyolgatók kulturált pálinkafogyasztása.

Az élet vize. Miért igyunk pálinkát? Mert reggel van, jönnek a rokonok, gyermek született, mert disznót vágunk... A pálinka kedvező élettani hatásai bár vitatottak, ismert a 3F-es pálinka: fejfájás, fülfájás és fogfájás elleni orvosság, és használják a 3K-s pálinkát köhögés, kólika és köszvény ellen. A pokolpálinka a gyomorrontás csodaszere. Egészségesen persze talán még jobban esik. Igyunk egy gyűszűnyit, hogy kedvet kapjunk

Interjú Csalló Jenővel

Pálinkás butellára... „Szép butella az én nevem, ha jó pálinka van bennem. Ha pálinka nincsen bennem, üres cserép az én nevem.” „Jó pálinka, jó egészség, szép leány, szép feleség. Szépasszonynak, jónak, szépen járó lónak kár megöregedni!” „Barátság és szeretet, egyik, mint a másik, pálinkával együtt egészségre válik!” „Adjon az Isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét. Üres vékámba gabonát, árva kezembe parolát, butellámba pálinkát!” „Adjon az Isten három bét, három eﬀöt, három pét: Bort, búzát, békességet, fűt, fát, feleséget, pénzt, pipát, paripát, egy butella pálinkát!” „Orvosság ez akármilyen nyavajára, erős, mint a háromszor varrt csizma szára. Szilva, körte, cseresznye, egészségünkre! Éljen a haza!”

egy kellemes baráti beszélgetéshez, randevúhoz, egy jó könyvhöz. Igyunk egy kupicával, hogy minden cseppjében érezzük a Kárpát-medence kincseinek varázsát, ami összeköt bennünket egymás-

– Hogyan jutott el a pálinka a restik világából az ötcsillagos szállodáig?

sal és nemzedéket nemzedékkel. Hiszen éppen ez a hungarikumok egyik küldetése.

– Hazánkban több évszázados hagyománya van a pálinkafőzésnek annak ellenére, hogy mindenkor kellett utána fizetni valamit. 2002 annyiban volt határkő, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv ekkor definiálta mi az a pálinka. 2004-ben a pálinka levédetett, innentől lehet számítani a diadalútját. Ezt követően 2008-ban törvény szabályozta, mit lehet pálinkának nevezni. Kellet egy kis idő, amíg felfutott, de helyére került a pálinka magyarországi fogyasztása és a kultúrája is. – Van-e szakma koncepció arra nézve, hogy hogyan lehet népszerűsíteni akár külföldön akár belföldön a pálinkát? – Meggyőződésem szerint az állam szerepvállalása nélkül ez nem lehetséges. Én azt gondolom, hogy a pálinka Magyarországon világhírű, sokat kell dolgozni azért, hogy külföldön is megismerjék és megszeressék. Nagyon örömteli, hogy a fiatalok körében dívik, de nem mint a lerészegedés eszköze, hanem a mértékkel mért minőség itala. – Mit gondol arról, hogy a pálinka és a törkölypálinka is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe? A törkölypálinka ízvilága teljesen más, a borászat mellékterméke kerül feldolgozása. Amikor csatlakoztunk az Unióhoz, akkor is külön lett levédve a kétféle pálinka. Bízunk benne, hogy a Hungarikum törvénynek köszönhetően lesz elég forrás arra, hogy a pálinka diadalútja folytatódjon.

Így épül a piramis csúcsa Csúcsteljesítmények. Olyan értékek, melyekkel bennünket, a magyar nemzetet azonosítják szerte a világon. A Hungarikum Bizottság kiválasztó tevékenységének köszönhetően kerülnek a Hungarikumok Gyűjteményébe. Már nagyon sok érték célba ért, elsősorban azok az értékek, melyek mögött közösségek állnak. De a gyűjtemény kapuja nyitott. Ha végigolvassák a következő összeállítást, akkor látni fogják,

hogy nagyon sok olyan érték még nincs benne, melyeknek ott lenne

a helyük. Ennek az az elsődleges oka, hogy a Hungarikum Bizottság nem kezdeményező testület. Csak azokról a javaslatokról tud dönteni, melyek elé kerülnek. Éppen ezért kellenek a közösségek, akik fontosnak tartják, hogy egy-egy érték a méltó helyére kerüljön és segítik azt a folyamatot, amely alapján egyenes út vezethet a Hungarikumok Gyűjteményébe.

A Hungarikumok Gyűjteményének elemei (2014. december) a) Agrár- és élelmiszergazdaság 1. Pálinka 2. Törkölypálinka 3. Csabai kolbász vagy Csabai vastagkolbász 4. Magyarországi Tokaji borvidéken előállított Tokaji aszú 5. Hízott libából előállított termékek 6. Gyulai kolbász vagy Gyulai pároskolbász 7. Szikvíz 8. Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény 9. Pick téliszalámi 10. Magyar akác 11. Magyar akácméz 12. HERZ Classic téliszalámi 13. Makói hagyma

b) Egészség és életmód 14. Béres csepp és Béres Csepp Extra 15. ILCSI szépítőfüvek natúrkozmetikai termékek

c) Épített környezet d) Ipari és műszaki megoldások 16. Kürt Adatmentés 17. Zsolnay porcelán és kerámia

e) Kulturális örökség 18. A táncház módszer mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje 19. Mohácsi busójárás, maszkos télűző szokás modellje 20. Solymászat mint élő emberi örökség 21. A Matyó népművészet – egy hagyományos közösség hímzéskultúrája 22. Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út 23. Hollókő ófalu és környezete

24. Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete 25. Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta 26. Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője 27. Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj 28. A Tokaji történelmi borvidék kultúrtája 29. Herendi porcelán 30. Magyar operett 31. Kassai-féle lovasíjász módszer 32. Halasi csipke 33. Kalocsai népművészet: írás, hímzés, pingálás 34. 100 Tagú Cigányzenekar – A zenekar világhírű művészi és hagyományörző gyakorlata 35. Gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka 36. Klasszikus magyar nóta 37. Zsolnay Kulturális Negyed 38. Tárogató

f) Sport 39. Puskás Ferenc világszerte ismert és elismert életműve

g) Természeti környezet 40. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai

h) Turizmus és vendéglátás 41. Karcagi birkapörkölt 42. Gundel örökség – Gundel Károly gasztronómiai és vendéglátóipari öröksége és a Gundel Étterem

Az ünnep dísze

Különleges édesség

Magyarországon nincs igazi karácsonyfa szaloncukor nélkül. Bár a rojtozott selyempapírba és csillogó sztaniolba csomagolt édességet más európai országok is ismerik és készítik, a karácsony fényes díszeként egyedül mi magyarok aggatjuk azt a fenyőfára, méghozzá a XIX. század eleje óta. Írott források szerint a szaloncukor elődje, a fondantcukor Franciaországból ered. Már a XIV. századból találunk feljegyzéseket, melyek szerint a vízből és cukorból készült édességet, csillogó színes papírokba csomagolva, a párizsi szalonokban kínálták a vendégeknek. Az elnevezés is innen ered: szaloncukor. A XVII. században egy francia cukrász, Ande Manion települt át Berlinbe, s vitte magával az akkor már népszerű csemege receptjét. A szomszédos országból került aztán hazánkba a XIX. század elején. a gyümölcs darabokat. Egy nap elteltével a masszából hosszúkás bonbonokat formáztak, melyeket csokoládémázzal bevontak, hogy a cukor minél később keményedjen meg. A csomagolást és a rojtozást a kis cukrászatokban még a második világháború után is kézzel végezték. A magukra valamit adó háziaszA szaloncukor, vagy akkoriban szaloczukkedli évtizedeken át kézzel készült. Cukrászatok kézműves terméke volt, melyek formázásán egy egész napot dolgoztak. Ennyi idő kell ahhoz, hogy a fondant annyira megszilárduljon, hogy formázni lehessen. A XIX. században még végig fondant volt az édesség alapja, amit különböző aszalt gyümölcs darabokkal ízesítettek. A vízben feloldott cukrot hevítették, a sűrű édes masszát lehűtötték, majd újramelegítették, míg egészen sűrű, tejszínű szirupot nem kaptak. Ebbe keverték

szonyok magát a szalonczukkedlit is otthon főzték. A papírját minden évben eltették, hogy a követ-

g a magyar karácsonyfákra

kező esztendőben is abba csomagolhassák a fát díszítő finomságot. A gépesítés technológiája két világhírű cukrászmesterhez, Gerbaud Emilhez és Stühmer Frigyeshez köthető. A technika fejlődésének legfőbb szerepe a fondatkészítésben és a csomagolásban volt. Stühmer csokoládégyárában a rojtozást például már rojtozó géppel, úgynevezett riccelővel végezték, ami megkönnyítette, felgyorsította a munkát. Az első magyar gőzüzemű csokoládégyár szállította az első géppel készült karácsonyi édességeket a Gerbaud Cukrászatba.

Az 1980-as évek végére elerjedt és könnyen elérhetővé vált a szaloncukor, ami korábban úri ínyencségnek számított. Hegyesi József 1891-es Magyar-francia szakácskönyvében, valamint Kugler Géza ugyanezen évben megjelent „Legújabb nagy házi cukrászat” könyvében már 17 féle szaloncukrot említenek, köztük a szalon-ananász czukorkát, a szaloncréme-bonbonokat és a szalon-pisztácia czukorkát. Manapság legalább száz féle különböző szaloncukrot kaphatunk. A 80-as évek ezüst papírba cso-

megteremtője a Sthümer csokoládégyár az újdonságok után elővette a régi retro szaloncukrot, mely az elmúlt század letűnt ízeit és a régmúlt karácsonyokat idézi.

Tudta-e?

magolt konzum szalonját felváltották a puha, omlós desszertek. Először a zselés szaloncukor hódította meg a vásárlókat és sikere máig töretlen. Csak ezt követően jelentek meg a karamellás, kókuszos és marcipános szaloncukrok. A klasszikus szaloncukor egyik

…hogy Magyarországra érkezett török édességkészítők is ismerték a gyümölcsdarabokkal ízesített cukrot? Csakhogy a törökök fondantcukra inkább a sörbethez hasonló higított cukormassza volt.  A karácsonyfa-állítás az 1800-as években terjedt el hazánkban. 1870ben már biztosan készült magyar szaloncukor. Jókai Mór is említi egyik művében, hogy családjukban 1870-ben állítottak először karácsonyfát, amit „szaloczukkedlivel” díszítettek fel.

SZÓ-KÉP-TÁR

Gondolatok, képek, versek és írások a hungarikumokról

Kosztolányi Dezső: Boldog szomorú dal Van már kenyerem, borom is van, Van gyermekem és feleségem. Szívem minek is szomorítsam? Van mindig elég eleségem.

Fürdő van, üdíteni testem, Langy téa, beteg idegemnek. Ha járok a bús Budapesten, Nem tudnak egész idegennek.

Van kertem, a kertre rogyó fák Suttogva hajolnak utamra, És benn a dió, mogyoró, mák Terhétől öregbül a kamra.

Mit eldalolok, az a bánat Könnyekbe borít nem egy orcát, És énekes, ifjú fiának Vall engem a vén Magyarország.

Van egyszerű, jó takaróm is, Telefonom, úti bőröndöm, Van jószívű jót-akaróm is S nem kell kegyekért könyörögnöm,

De néha megállok az éjen, Gyötrődve, halálba hanyatlón, Úgy ásom a kincset a mélyen, A kincset, a régit, a padlón,

Nem többet az egykori köd-kép, Részegje a ködnek, a könnynek, Ha néha magam köszönök még, Már sokszor előre köszönnek.

Mint lázbeteg, aki feleszmél, Álmát hüvelyezve, zavartan, Kezem kotorászva keresgél, Hogy jaj! valaha mit akartam,

Van villanyom, izzik a villany, Tárcám van igaz színezüstből, Tollam, ceruzám vígan illan, Szájamban öreg pipa füstöl.

Mert nincs meg a kincs, mire vágytam, A kincs, amiért porig égtem. Itthon vagyok itt e világban S már nem vagyok otthon az égben.

Hogyan hozzunk létre a Külhoni Magyarság Értéktárát? A Magyar Állandó Értekezlet ( MÁÉRT) külhoni magyarság értéktárat hozhat létre. A MÁÉRT Külhoni Bizottságot hozhat létre, amely szervezi a határon túl fellelhető nemzeti értékek azonosítását, létrehozza a határon túl fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjteményt és megküldi azt a Hungarikum Bizottságnak. A MÁÉRT a külhoni magyarság értékeinek azonosításával, a külhoni magyarság értéktárának

létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a Magyar Értéktárba történő megküldésével megbízhat a határon túl működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző intézményt, szervezetet, vagy azok szervezeti egységeit.

Mi az ágazati értéktár? Az egyes ágazatokért felelős miniszterek szakágazatukban meghatározzák a feladatkörükbe tartozó nemzeti értékek körét.

A miniszterek feladatkörébe tartozó nemzeti értékek ágazati értéktárba való felvételére javaslatot tehet az adott nemzeti értéket gondozó vagy fenntartó magánszemély, vállalkozás, szakmai vagy civil szervezet. Az egyes ágazatokért felelős miniszterek az ágazati értéktárba sorolt nemzeti értékek nevét tartalmazó listát az e törvény végrehajtására vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint megküldik a Hungarikum Bizottság részére.

A Veszprém megyei hungarikummozgalom kiadványai Sorozatszerkesztő: dr. Horváth Zsolt  Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány

www.ptfa.hu A kiadványok készítésében közreműködött: Pannon Értékmentő és Média Szolgáltató Kft. Pannon Értékteremtők és Hagyományőrzők Közössége Egyesület

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI ÉRTÉKTÁR 8 versszakos Kossuth nóta

Kisszekeresi

Ajaki

református templom

lakodalmas

Kölcsei református templom

Szatmári szilvalekvár

Nagyari református templom Nagyszekeresi

Beregi keresztszemes hímzés –

református templom

Tiszakóródi református templom

Nyíregyházi bokortanyák

Túristvándi református templom

Felső-Tiszavidéki keresztszemes hímzés Csegöldi görögkatolikus

Nyírmihálydi Magtár Múzeum

templom

Túristvándi vízimalom Fehérgyarmati Református

Túrricsei református templom

Műemlék Templom

Vámosoroszi

Gacsályi

református templom

református

Paszabi

Zajtai római katolikus templom

templom

szőttes

ZEMA ékszerek

Gyügyei református templom

Sonkádi református templom

Jánkmajtis, római katolikus

Szamosújlaki

templom

református templom Szatmári középkori templomok

Kispaládi református templom

Zümi mézes gyümölcsszörpök