Elektronikus tanulási környezetek. Forrástájékoztatás a tanárképzésben by Reka Racsko

ELEKTRONIKUS TANULÁSI KÖRNYEZETEK.

FORRÁSTÁJÉKOZTATÁS A TANÁRKÉPZÉSBEN

Racsko Réka Eszterházy Károly Fıiskola racskoreka@gmail.com

Elıszó ...................................................................................................................................................... 1 1.

Elméleti háttér ......................................................................................................................... 3 1.1.

Az információs társadalom és az oktatás kapcsolata ........................................................... 3

1.2.

A tanár, a tanuló és a technika szimbiózisa ......................................................................... 6

1.3.

Information literacy, digital literacy – információs és digitális mőveltség ....................... 13

1.4.

Technológiai determinizmus ............................................................................................. 17

1.5.

Elektronikus tanulási környezetek fogalmi meghatározása............................................... 19 A világháló és az oktatás kapcsolata ..................................................................................... 23

2.1.Az R2D2 modell ................................................................................................................. 25 2.2.A tanítást segítı médiumok egy lehetséges rendszere ........................................................ 27 2.3.A világhálón elérhetı tartalmak értékelése oktatási szemszögbıl...................................... 28 2.4.A tanárjelöltek egy lehetséges IKT kompetenciarendszere ................................................ 32 2.5.SWOT analízis.................................................................................................................... 33 3.

Jövıkép.................................................................................................................................. 35

Mellékletek .............................................................................................................................................. 0

Elıszó Az elmúlt évtizedben a technikai fejlıdés következtében, a számítógép és az internet megjelenésével új távlatok és hihetetlen lehetıségek nyíltak meg elıttünk. A médiumok terjededésének felgyorsulását jól példázza, hogy míg a rádió 38 év alatt érte el az 50 millió hallgatóját, a televízió ugyanezt 13 év alatt tette meg, addig az internetnek mindössze 4 év kellett ehhez, és ha a Facebookot, a világ ma legnépszerőbb közösségi médiumát nézzük, mindössze 9 hónap alatt érte el a félszáz milliós felhasználói számot1. Vizy E. Szilveszter2 egy elıadásában úgy fogalmazott, hogy a világ összezsugorodott az információk terjedése tekintetében, míg Marshall McLuhan globális faluként írta le a számítógépek és internet „uralta” világot, ahol a globális kommunikációt a föld minden lakójára kiterjeszti, tér-és idıkorlátok nélkül. A kérdés az, hogy ebben a hihetetlen mérető és mértékő fejlıdésben, technológiai evolúcióban hogyan tudunk lépést tartani a folyamatos változásokkal, és milyen csatornákon keresztül értesülhetünk az újról, és milyen szempontok alapján választjuk ki a számunkra releváns információt, alkalmazást, eszközt. Az biztos, hogy a felnövekvı generáció oktatásában meg kell jelenni ezen itemeknek, hiszen a tanulók nagy része beleszületik a technikai forradalomba, de irányítani és oktatni kell ıket, hogy késıbb tudatos használójává váljanak. Az oktatásra és a pedagógusokra tehát nagy feladatot ró ez a megváltozott helyzet, és nem csak a pedagógusképzést, hanem az egész szemlétetet is meg kell változtatni a szakmán belül, hogy ne „ellenséget”, hanem „társat, partnert” lássanak az IKT eszközökben. A paradigmaváltás elkezdıdött, ám még nem általános folyamat. Informatikatanár és pedagógiai értékelés és mérés szakos hallgatóként számos, könnyen alkalmazható módszerrel és szoftverrel találkozom, amelyeket könnyedén lehet(ne) használni a tanítási folyamatban, de sajnos számos lesújtó kutatás, mérési eredmény (Országos informatikai felmérés 2006; eLEMÉR gyorsjelentése az informatikai eszközök iskolafejlesztı célú alkalmazásáról 2010) árulkodik arrról, hogy a rendelkezésre álló lehetıségeket nem aknázza ki a szakma. Dolgozatom célja egy olyan átfogó didaktikai kategóriarendszer kidolgozása, amely segíti a pedagógusokat az elektronikus tanulási környezetek kialakításában és a webes alkalmazások tanítási-tanulási formában történı integrálására. Nem célom szaktudományi eszköztár létrehozása, hiszen több ilyen is létezik az egyes tantárgyakban, inkább arra törekszem, hogy a pedagógusok kreatív módon jussanak el a forrásokhoz, és építsék fel saját eszköztárukat. A dolgozatom felépítésében az elméleti 1

Forrás: Social Media Revolution magyar fordítása URL: http://www.youtube.com/watch?v=pjf7bucabuU&feature=related 2 Entitle Konferencia. Eger. 2009

bevezetést követıen, ahol kitérek az információs társadalom oktatást érintı lényegi kérdéseire, a technológiai determinizmus fogalomkörére, amely elengedhetetlen az elektronikus tanulási környezetek megismeréséhez, majd az amerikai Indiana Universityn Curtis J. Bonk és szerzıtársa Khe Zhang által kidolgozott R2D2 modell ismertetésén keresztül bevezetem a tanulást segító médiumok egy lehetséges rendszerezését példákkal és egy értékelési szempontrendszert is ismertetek, amely segítésével a konkrét alkalmazásokról kaphatnak egy ismertetést a pedagógusok. A téma fontosságát abban látom, hogy a technológiai újítások feladata a társadalom életének könnyebbé és egyszerőbbé tétele, amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül, hiszen mindennapi életünk szerves részei, és az oktatásban

való

megjelenése,

integrálása

véleményem

szerint

jövı

iskoláinak

versenyképességét is meghatározza.

Elméleti háttér

1.1. Az információs társadalom és az oktatás kapcsolata Korunk informatikai fejlıdése fénykorát éli, jelentısége ma már megkérdıjelezhetetlen. Az információ terjedése tekintetében a tér-és idıkorlátok megszőntek: Thomas L. Friedmann lapos világnak (Földnek) nevezi a mai társadalmat, ahol a Harmadik globalizáció hatására a számítógépek lehetıvé tették, hogy mindenki digitálisan rögzítse szellemi termékét, és ebben a világban az egyének és a csoportok könnyen és folyamatosan mindenhol és mindenkor szerepelhetnek, és a világ bármely pontján tárolt, nyilvános digitális tartalomhoz ingyen hozzáférhetnek. Földünk tehát a globalizáció és a hálózatok hatására bekövetkezı globális információterjedés következtében egyszerően síknak, laposnak tekinthetı. Az információ szerepe is felértékelıdött, ma már negyedik gazdasági ágként definiálják. Theodor Roszak az Információ kultusza címő mővében így vall az információ és az információs társadalom egyre növekvı szerepérıl: „Minden korszaknak megvan a kulcsszava: a „hit korszaka”, az „ész korszaka”, a „felfedezések korszaka”. Korunk az információ korszaka elnevezést viseli. […] Végül is mi rosszat lehet felhozni az információ ellen? [...] az információt az ötvenes években az élet titkával azonosították. A hetvenes évekre árucikk lett belıle. S amint már hallottuk: „Ma a legértékesebb üzleti cikk az információ. Minden üzletágban.”(ROSZAK, 1990 [1976]: 23) Az elektronikus úton történı információcsere olyan méreteket öltött, hogy egyes prognózisok szerint hamarosan szinte kizárólagos kommunikációs felületként szolgál. Ahogyan Manuell Castells (CASTELLS idézi NYÍRI, 2003:176) írja a The Information Age címő mővében: „Halványodó századunk utolsó negyedében egy információ-középpontú technológiai forradalom átformálta gondolkodásmódunkat, azt, ahogy termelünk, ahogy fogyasztunk, kereskedünk, szervezünk, kommunikálunk, ahogyan élünk, ahogy meghalunk […].” Leszögezhetjük: információs társadalomban élünk. A számítógép és az internet ma már életünk minden mozzanatát átszövi, és az információhoz való hozzájutás elsıdleges forrása is egyre inkább a világháló, amely új igényeket ébreszt az emberekben, és új készségek, kompetenciák, jártasságok meglétét követeli meg a társadalom minden tagjától. Az információs társadalomban a leglényegesebb kulcsszó a tanulás, amelynek segítségével új horizontok nyílnak meg elıttünk. Az új ismeretek megszerzésének legkézenfekvıbb és legkönnyebben elérhetı eszköze pedig az internet. Napjaink vezérmédiuma kialakítja „a […] mőködés és a szervezés új rendjét” (KOMENCZI, 2009 : 25), a hálózati társadalmat. Van Dijk (idézi NYÍRI, 2003 : 177)így definiálja: „egy olyan társadalomforma lesz, amely egyre inkább a szemtıl szembeni 3

kommunikáció

társadalmi

kapcsolathálóit

fokozatosan

felváltó

vagy

kiegészítı

médiahálózatokba szervezi viszonyait.” Ennek oka lényegében az lehet, hogy a médiaelemek közötti határok egyre inkább elmosódnak, az internet több tekintetben is egyesíti ıket, és egy szerteágazó hálózati struktúrát eredményez. Az ilyen hálózatok egyaránt lehetıséget adnak a közösségépítésre és a kirekesztésre is. Manuell Castells szerint egy-egy technológia elsajátítása kifejezi egy-egy társadalom képességét önmaga átalakítására. Az, hogy ez milyen mértékben és keretek között valósul meg, jellemzi a társadalmat sokféle szempontból. Az információs társadalom legszembetőnıbb jellemzıje, hogy a minket körülvevı technikai eszközök számának, sokféleségének és komplexitásának valamint ezek folyamatos és szinte követhetetlen tempójú változása, átalakulása, a technika tehát befolyásolja, meghatározza determinálja életünket. Az információs társadalom, mint fogalom többféle értelmezésben vizsgálható aszerint, hogy

adott

szakterületen

információ

mely

aspektusa

kerül

elıtérbe.

könyvtártudományban elsısorban az információ megırzésére, átörökítésére és közvetítésére helyezıdik a hangsúly, míg az informatikában inkább az adattovábbítás– és tárolás technikai, technológiai megközelítésére helyezıdik a hangsúly. A módszertani szempontból való vizsgálat azonban lényegesebb számunkra: hogyan tud az oktatás és a tanárképzés a megváltozott igényekhez és a már-már követhetetlen gyorsaságú technikai és technológiai innovációkhoz, újításokhoz alkalmazkodni, azaz fel tudjuk-e venni a fejlıdés tempóját és irányát, vagy esetleg behozhatatlanul leszakadunk ebben a lassan fénysebességre kapcsoló versenyben. Az e-learning fogalmát nem kerülhetjük meg ebben a témában, ugyanis sokat hangoztatott témáról van szó,meglehetısen divatos manapság. Magyar megfelelıje „az elektronikus tanulás bonyolult tartalmat fed, hiszen olyan komplex folyamatokat tartalmaz, amelyek egyrészt tanulási, másrészt tanítási, harmadrészt pedig szervezeti/szervezési problémákat ötvöznek, s amelyek csak az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával valósulhatnak meg.”(KOVÁCS, 2007: 78) Az információs és kommunikációs technológia (IKT) az oktatásban elsısorban a tanulás, az információszerzés folyamatának kibernetikai, rendszer- és kommunikációelméleti alapokon történı megtervezésének és megszervezésének olyan átfogó pedagógiai stratégiája, amely biztosítja az információ hatékony elérhetıségének, befogadásának és elsajátításának optimalizálását a korszerő információhordozók, módszerek és technikai eszközök együttes felhasználásával. (KIS-TÓTH, 2009:123) 4

Megjelenik egy új kifejezés, kissé túlmutatva, kiegészítve az eddig említetteket, amely elektronikus tanulási környezetek pedagógiai értelmezésének nevezünk, amely jól illeszkedik az információs társadalom által támasztott elvárásokhoz. Fontos vizsgálni, hogy „[…] milyen hatással lehetnek az új elektronikus infokommunikációs eszközök a tradicionális tanulási környezetekre”(KOMENCZI, 2009: 5), milyen szimbiózisban élhetnek tovább a jövıben, esetleg az elıbbi felváltja teljes egészében az utóbbit. A másik lényegi kérdés, hogy hogyan módosulnak a tanulásról és a tanításról kialakult elképzelések az új, kiterjedt eszközvilágban. Ebbe a fogalom-és kérdéskörbe tartozik az egyik kulcsszereplı a pedagógus, akinek a korábbi tudása és kompetenciái mellett új jártasságokra és ismeretekre is szükség van, hogy az új tanulási környezetben és a tanulók megváltozott, mindinkább számítógép-és internetközéppontú szemléletéhez alkalmazkodni tudjon, és az ismeretátadás magas szintjét valósítsa meg. Az új technológiák alkalmazása új módszertani jellegzetességeket követelnek, amelyek nagyban eltérnek a korábban alkalmazottaktól, illetve nem hagyhatja figyelmen kívül azt sem, hogy nem csak egy szemléltetıeszköz, segédeszköz szerepét töltik be az IKT eszközök, hanem a tanulók tanulási folyamatának is részét képezik, tehát ıket is be kell vonni a munkába. A technológia azonban – mindazonáltal, hogy kényelmes és hatékony – csak annyi ismeretet tud közvetíteni és átadni, amennyire az információszerzés szereplıi képesek ennek a környezetnek a részévé válni, valamint a szükséges információmenedzsment készségeket elsajátítani. A technológiai fejlıdés egyszerően csak az eszköze a megvalósításnak. (CZEGLÉDI, 2009b: 16)

1.2.

A tanár, a tanuló és a technika szimbiózisa „Ahelyett, hogy azon gondolkodnánk, hogyan tudnánk hatékonyabbá tenni a tanítást, arra kellene koncentrálnunk, hogyan tudnánk elérni, hogy tanítványaink eredményesebben tanuljanak?” (Twigg, idézi KOMENCZI, 2009: 75)

A oktatás, a tanulás-tanítás és résztvevıi, a tanár és a tanuló és folyamata számára az elektronikus infokommunkációs technológia által számos új lehetıséget rajt. Ezek kiaknázásának és hatékonyságának foka legfıképpen a pedagóguson múlik, hiszen ı felügyeli és irányítja az ismeretelsajátítást és formálja a tanulók világképét, fejleszti kompetenciájukat, jártassságaikat, alakítja szemléletüket. Azonban meg kell említenünk azt is, hogy a tanulási környezetek virtuális dimneziója veszélyeket is rejt. Az online környezetben történı oktatásban, sok esetben elégtelen fejlesztések miatt az oktatói háttérben, a szegényes stratégiai tervezés következtében, a magas lemorzsolódási arány (FRANKOLA, 2001 idézi BONK, ZHANG 2008: 2.) miatt számos kihívást és kétséget ébreszt a pedagógusokban, oktatókban. Az idısebb oktatók sok esetben hátrányként élik meg, hogy egyre inkább begyőrőzik az oktatásba a web, a fiatalabb generáció talán könnyebben veszi ezen akadályokat. A másik probléma hogy a pedagógusok sok esetben nincsenek a megfelelı információk birtokában, nem ismerik azokat az információforrásokat, módszereket, amelyekkel hatékonyan, reális erıbefektetéssel kellı hatékonyságot tudnának elérni elektronikus tanulási környezetben. Korunk egyik legégetıbb problémáját

az oktatás informtizálódásának égetı

szükségessége, a digitális szakadék és a hatalmas mennyiségő információ, azaz az információrobbanás mentén lehet vázolni. A Marshall McLuhan által nyomtatott könyvhöz hozzájutó és abból tudást szerzı, tipográfiai embernek nevezett embertípus számára a tudás lényegében a tudás birtoklásán alapszik: különféle írásbeli forrásokból elsajátítható ismeretek összességét jelenti. A fogalmat napjainkban már az audiovizuális és mindinkább a digitális kommunikáció elterjedésére használják, és a tipográfiai és poszttipográfiai ember kifejezés helyét ma már az elektronikus ember fogalom veszi át, „aki számára a tudást már nem az információ birtoklása, hanem az elektronikusan hozzáférhetı végtelen információáradatban való eligazodás képessége határozza meg.” (CASTELLS idézi GYENGE, ante 2010) „A tanulóink radikálisan megváltoztak. A mai diákok már nem azok,akiknek a jelenlegi oktatási rendszert tervezték.” – állapítja meg Marc PRENSKY (2001), és egyben arra is figyelmeztet, hogy a rohamos technikai fejlıdéshez a különbözı generációk máshogyan 6

viszonyulnak, a felzárkózás menete is eltérı. Két generációt különít el, a digitális bennszülötteket (digital natives) és a digitális bevándorlókat (digital immigrant). A mai, felnövekvı generációk digitális bennszülöttek, azaz beleszülettek az új technikai vívmányok világába, és a számítógép és internet adta lehetıségeket szinte kizárólagos kommunikációs és információszerzési eszköznek tartják. Egy másik terminológia a napjaink felnövekvı generációját N, azaz Net, míg egy másik D, azaz digitális generációnak nevezi. Fontosnak tartom megemlíteni az XYZ generációkat. (KULCSÁR, ante 2010) felosztás szerint öt generációra osztható a társadalom a digitális kultúrával való találkozás szempontjából. A digitális kultúrán nevelkedı Z nemzedék a mostani tanulók nemzedéke, akik soha nem éltek olyan társadalomban, ahol nem volt internet.

Az 5 generáció egymásra épülése Forrás: http://www.crescendo.hu/2008/11/2/az-integrativ-e-learning-fele-v2

A web-generáció, internet generáció vagy Google generáció kifejezések 1981-bıl származnak és a modern információs környezet letéteményeseit jellemezték velük. Habár a különbözı tanulmányok más-más névvel illetik a különbözı generációkat, mindegyik közös jellemzıje az, hogy a mai társadalomban szinte mindenhol jelen van a digitális kultúra és a hálózat, amelynek dominanciája kétségtelen. Erre azonban különféle módszerekkel fel kell készíteni mindenkit. Hiszen ezek az új technikák más készségek, kompetenciák, jártasságok elsajátítását követelik meg, amelyek elsısorban azt segítik elı, hogy a társadalom tagjai minél tudatosabban használják az új lehetıségeket, és egyúttal csökkenteni kívánják a generációk közötti digitális szakadékot.

A könyvtáros szakma nagyon korán felismerte ennek jelentıségét. Egy a könyvtárak mai szerepérıl szóló szakkönyv alapján mai generációnak a következı jártasságokkal kellene rendelkezniük, hogy megillessék ıket az idézett terminológiákkal (GODWIN, PAKER, 2008: 5): • Az on-line információk és technológiák természetes és gördülékeny használata. • A keresımotorokat, keresımezıket használnak, (Amazon, Google) amelyek gyors elégedettséggel szolgálnak. • Az adatbázisoknak a VLE, azaz Virtual Learning Enviroment, Virtuális Tanulási Környezetben kell lenniük, vagy olyan helyen ahol dolgozni akarnak. • Kedvelik a kollaborációt, a team-munkát és a közösségi hálózatot (social network) • Egyre inkább jellemzı rájuk a nem-lineáris, hipertext gondolkodás, az olvasásukra a pásztázás, amely fıleg linkeken keresztül valósul meg. • A multitask (több feladat elvégzésére egyszerre) az élet egyik útja, és „az emberek folyamatos részleges figyelembe élnek.”(Madden, 2006 6) • Úgy gondolják, hogy ami a weben van, annak igaznak kell lennie. • Mikrotartalmakkal dolgoznak : blogbejegyzések, tweet-ek (Twitter-csirip, bejegyzés), post-ok. • Ki tudják másolni és beilleszteni, megosztani az általuk kívánt tartalmat. A probléma tehát

nem alapvetıen a terminológiai eltérésekbıl adódik, hanem

elsısorban abból, hogy napjainkban azzal a paradoxonnal állunk szemben, hogy a digitális bevándorlók oktatják a bennszülötteket, amely során a már említett digitális szakadék még hangsúlyosabban jelentkezik. A sokat idézett Máté-effektus ebben az esetben is érvényes, hiszen azon pedagógusok akik pályájuk során korábban is használtak IKT eszközöket, illetve a számítógépet és az internetet magabiztosan, haladó szinten használják és tudnak angolul, a lehetıségek is kitárulnak elıttük az on-line segédanyagok tekintetében. A kérdés alaposabb tárgyalása megköveteli a tanárok és tanulók oldalának áttekintését is: „A tanítás híd a tanuló és a tananyag között, és a hídépítıknek mindkét partot figyelembe kell vennie.” (Komenczi, 2009 103)

A tanárok oldaláról

A magyarországi tanárképzésben még nem ment végbe az a paradigmaváltás, amelynek hatására a konnektivista tanulási módszereket és a web 2.0 eszközeit integrálnák a leendı

tanárok módszertani kultúrájába, és a hallgatók már a képzésük során megismerkednének a módszer sajátosságaival. OLLÉ János (2009) is rámutat ennek hiányosságaira, miszerint „a pedagógusok egy része együtt él azzal az ellentmondással, hogy iskoláskorú gyermekét otthon nap mint nap látja számítógép használat közben, ugyanakkor az iskolában, tanárként alig használja ki az oktatási folyamat hatékonyságának növelése érdekében hogy az oda járó gyermekek is aktív számítógép-használók.” A digitális szakadékot és a pedagógusok hiányosságait a különbözı generációk között többek között a 2006-os Országos informatikai felmérés és Herendi István (2008) tanulmánya a Változó tanulási környezet a változó infokommunikációs térben is jól mutatja. Az eredmény nem igazán bíztató. A tanárok számítógép használata a tanórán témakör volt a felmérés azon része, ahol még sok fejlıdésre szorulunk. A technikai feltételek köszönhetıen a számos pályázatnak, szinte már az ország egész területén adottak. „[…] szinte minden iskolában több hordozható számítógép, projektor és vetítıvászon áll rendelkezésre, ám sok helyen nem szorgalmazzák, hogy ezeket az eszközöket a tanárok valóban használatba vegyék, hanem elzárva ırzik ıket a „nagy” alkalmakra.”(HUNYA, 2008:69-100) Bármilyen meglepı is, már 1999-ben az informatikában kissé járatos tanárok 39%-a úgy nyilatkozott, hogy órán is használ számítógépet a felkészülés során ez az érték majdnem 80% volt. A 2006-os felmérés is ezt igazolja, a kitöltık harmada még ma sem használja az órán a számítógépet. Ezekben a felmérésekben az interaktív tábla és a felügyeleti szoftver használata, ahogyan a szerzı fogalmaz a „negatív népszerőségi lista” csúcsán áll. Pedig nagyon jó lehetıségeket hordoz. (HUNYA, 2008: 69-100) Egy friss felmérés, az eLEMÉR gyorsjelentése az informatikai eszközök iskolafejlesztı célú alkalmazásáról is igazolja az imént vázoltakat. A felmérés eredményei alapján, bár a minta nem reprezentatív, az infrastruktúra mutatkozik a legfejlettebbnek. Azt a következtetést vonhatjuk le, hogy „…az eszközök fejlettebb alkalmazást tennének lehetıvé, vagyis az iskolák nem használják ki az adott infrastruktúrában rejlı lehetıségeket” (Hunya et al. 2010). Az iskolalátogatások során a szerzık azt tapasztalták, hogy a tanárok már elkezdték alkalmazni az informatikai eszközöket a tanórákon, de többnyire nem a tanulók munkájába, a tanulásba integrálva, hanem a tanítás eszközeként. Sajnos ez igazolja azt a félelmünket, miszerint a tanulás során az IKT eszközök alkalmazása sajnos való nem a megfelelı szinten van,egyelıre csak „megjelent az IKT” a tanítási órákon, miközben az intézmények IKT-ellátottsága megfelelı. 9

A mérés még inkább erısíti azokat a sürgetı tennivalókat, miszerint „a tanítás és a tanulás folyamatában nagyobb hangsúlyt kell helyezni a tanulásra, és el kell érni, hogy a tanulási módszerek között helyet kapjanak az informatikával segített, produktív eljárások.” A pedagógusoknak azt a szemléletét kellene megváltoztatni, miszerint az IKT eszközök fel fogják váltani a tanári szerepeket és helyettesíteni fogják a személyes találkozásokat és a tanórákat. Nem errıl van szó, számos kutatás kimutatta ugyanis, hogy szükség van a személyes találkozásokra, a tudásátadás face-to-face módjára. A tanári munka professzióját nem helyettesíthetik gépek, szükség van rájuk: „Sem a tankönyv, sem a videó, de a multimédia CD és a weblap sem képes átvenni a –személyes vagy elektronikus kommunikációs eszközzel

realizált-

dialógikus

társas

környezetben

történı

tudáskonstrukció

szerepét.”(BRENT idézi KOMENCZI, 2009: 84) A pedagógus és a számítógép viszonya ideális esetben olyan lenne, mint a Licklieder által megfogalmazott ember-számítógép szimbiózis, amelynek keretében segítik egymást munkáját, kiegészítik egymás tevékenységét, tehát egy elınyös együttélést fogalmaz meg.

A tanulók oldaláról

Hazánkban FEHÉR Péter és HORNYÁK Judit (2010) a netgeneráció jellemzıit vizsgálva megállapította, hogy a netgeneráció kialakulása a hazai oktatásban még várat magára, ugyanis a tanulók még nincsenek azon ismeretek és kompetenciák birtokában, amelyek alapján Prensky és Tapscott netgenerációnak nevezi az adott korosztályt. Az erre való felkészítés, felzárkóztatás az oktatás feladata. Másképpen fogalmazva azt is mondhatjuk, hogy a digitális bennszülöttek nem feltétlenül rendelkeznek digitális kompetenciákkal, sıt a kutatások azt mutatják, hogy nagyon is távol áll egymástól e két dolog. Korunk információkörnyezetének jellemzı felülete a (televízió)képernyı és a (számítógép)monitor, amely az elsıdleges információforrás, amely vizuálisan értelmezhetı szimbólumokat és ikonokat közvetít. KOMENCZI, 2009: 127) A pedagógusok szerepe is kibıvül, átalakul hiszen a tanulók mikrovilágát nagyban alakítják a televízióban és az interneten látottak, hallottak, ugyanis másodlagos szocializációs környezetekké váltak az iskola mellett. A tanárok magas szintő médiakompetenciája szükséges ahhoz, hogy ezen ismereteket a helyes mederbe tereljék, és megtanítsák a diákokat a kritikus szemlélet és a releváns információ kiválasztására. A Nemzeti Alaptantervben több elvárás is megfogalmazódik az iskola szerepével kapcsolatban, többek között a digitális írástudás vonatkozásában, miszerint: „az információs 10

társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használata a munka, a kommunikáció és a szabadidı terén.” 243/2003. (XII. 17.) A hálózatok robbanásszerő elterjedése jelentıs hatással van a tanulás elsıdleges forrására, így egyre dominánsabb szerepet kellene betöltenie az oktatásban is. Az Egyesült Államokban már évekkel korábban felismerték, hogy a versenyképesség egyik kulcseleme, hogy az új, interneten elérhetı eszközöket a tanítási órákba és magába a tanítás-tanulás folyamatába integrálják. Ez azonban azt feltételezi, hogy a tanároknak rendelkeznie kell a megfelelı IKT kompetenciákkal, a digitális írástudás minél magasabb szintő képességével, illetve megfelelı szaktárgyi tudással és motivációval. A mai középiskolás diákokkal szemben már elvárásként jelenik meg a kerettantervben az ismeretszerzés vonatkozásában, hogy: „A gimnáziumi nevelés és oktatás egyik célja, hogy a tanulókat összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra nevelje. Tegye képessé ıket információk szerzésére, szőrésére és feldolgozására az információs korban való eligazodásra. Követelményeivel ösztönözze a tanulókat a tudásra épülı, önálló élmény kialakítására, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, majd az ezeken alapuló felelıs döntésekre.” (KOK, 2000: 21) Az anyanyelvi kompetencia fejlesztését indokolja, hogy a PISA nemzetközi tanulói teljesítménymérés 2006-os országos felmérése megállapította, hogy a diákok negyede-ötöde egyáltalán nem érti, amit olvas. Sajnos a magyar diákok jóval az átlag alatt teljesítettek szövegértésbıl, és csak kevéssel jobban matematikából és a természettudományokból is. Ezek az eredmények arra mutatnak rá, hogy minél több területen fejlesszük ezt a kompetenciát. A felmérés a tizenöt éves korosztály, azaz a középiskola 9. osztályos tanulói körében zajlott, ez volt az egyik ok, amiért én is ezt a korosztályt választottam. A felmérés fı célkitőzése a szövegértés tekintetében az, hogy „… az írott szövegek megértése, felhasználása és az ezekre való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit, és hatékonyan részt vegyen a mindennapi életben.”(OECD-PISA) Ez a multimédiás, elektronikus felületen történı információszerzés során fokozottan igaz. Ugyanis a mai generációknak már nem azt kell megmutatni, hogy hogyan kell használni a számítógépet, inkább a kritikus szemlélet kialakítására helyezıdik a hangsúly. Az elEMÉR felmérés felhívja a figyelmet arra is, hogy nem szabad megfeledkezni arról, hogy a tanulók digitális kompetenciái nem vagy csak minimális mértékben fejlıdnek attól, hogy tanáraik digitális eszközöket használnak.” Az a várakozás egyelıre nem teljesült, amely szerint az informatikai eszközök alkalmazása szinte automatikusan hozzájárul az iskolai tanulás átalakításához, fokozza a tanulók bevonódását, aktívabbá teszi a tanulási folyamatot. 11

Egyelıre inkább a tanári munka, a magyarázat színesebbé, érdekesebbé tételében van jelentıs szerepük.” A probléma mellett tehát nem mehetünk el, foglalkozni kell vele, ezt azonban nem tehetjük meg anélkül, hogy tisztában lennénk a körülöttünk zajló változásokkal, amelyek mind fogalmi, mind módszertani, mind személetbeli folyamatokban megjelennek.

1.3.

Information literacy, digital literacy – információs és digitális mőveltség

A Nemzeti Alaptanterv és az Európai Unió oktatáspolitikája is több ponton hangsúlyozza és elvárásként is megfogalmazza a digitális, illetve információs és kommunikációs kompetencia minél szélesebb körben történı, készségszintő elterjesztését és a kiemelt fejlesztési területként való megjelenését az iskolában. Nagy hangsúlyt kell fektetni a releváns információ felismerésére, visszakeresésére, értékelésére, tárolására, elıállítására, bemutatására és cseréjére. Kulcsfontosságúvá válik emellett kommunikáció és hálózati együttmőködés az interneten keresztül. Leszögezhetjük, hogy a „tudás-alapú társadalom egyszersmind tanulásalapú társadalom.”(NYÍRI, ante 2000) Világossá vált az élethosszig tartó és az élet minden területére kiterjedı tanulás fontossága a munkaerıpiacon való érvényesülés és a mindennapokban való egyre szélesebb körő tájékozottság feltételeként, amelynek a széleskörő könyvtári ismereteknek kiemelt szerepe van. Azt leszögezhetjük, hogy az írástudás az olvasás és írás alapkészségein túl a megértés és a sikeres tevékenység általános képessége. Az információs írástudás készsége feltételezi azt, hogy a használója megérti, hogy az információ önálló intellektuális tartalom, amely független hordozójától, illetve képes a különbözı médiumok között megfelelı különbségtételre, ezek ésszerő és intelligens kezelésére. A digitális írástudás, mőveltség, kultúra nem szinonim fogalmak. A digitális mőveltség része a digitális írástudás, amely sokféle írástudásból tevıdik össze. A Magyar Információs Társadalom Stratégiában foglaltak szerint szorosan kapcsolódik a digitális írástudás fogalmához a hálózati, az internetes, a multimédia- és a hipertextírástudás.(MIS, 2003:15) Fontos megjegyezni, hogy az írástudás (literacy) kifejezés alatt három a három alapvetı tényezıt értjük: az olvasást, a megértést és a kritikus gondolkodást. A jelenben kialakuló információ és tudás a jövı társadalmában stratégiai szerepet töltenek be, azaz a termelési rendszer alapja lesz. A technológia fejlıdése felgyorsítja a termékek, a pénz, az emberek, valamint az információ áramlását, és a globalizáció hatására egymástól távol élı emberek is kapcsolatba kerülnek egymással. A digitális írástudás nyomán a nyomtatott és a digitális dokumentumok közötti alapvetı különbségek hangsúlyosak lesznek: a felhasználó nemcsak elérhet az Internet segítségével, hanem közölhet is rajta információt. A hálózati világ a társadalom és a kultúra valamennyi

formájában jelen van. Az információtechnológiai forradalom egyik célja a hálózati társadalom kialakulása. Koltay Tibor (2007) Virtuális, elektronikus, digitális címő könyvében így fogalmaz: „Az információs mőveltség készségek integrált készlete, amelynek nyilvánvalóan magába kell foglalnia a számítógépek tág értelemben vett használatával kapcsolatos ismereteket és készségeket is, tehát jól kiegészíti az információs mőveltség fogalmát a számítógépes mőveltség, a digitális mőveltség és az internet-mőveltség. Másképpen megfogalmazva: a hagyományos mőveltség intellektuális kompetenciáit egészítik ki a technikai, azaz számítástechnikai kompetenciák és ezekhez járulnak a kommunikatív kompetenciák, amelyek mindkettıhöz kapcsolódnak.”

Az Information literacy elemei Ezen meghatározásokból is következik, hogy egy átfogó fogalommal van dolgunk, és nem a mőveltség egy fajtájával. Az információs mőveltség fogalma magában foglalja az elektronikus vagy a digitális írástudás képességét is. Szakmai körökben vita bontakozott ki arról, hogy a korunkban a digitális vagy az elektronikus írástudás fogalmát részesítsük-e elınyben. A definíciókat Joint Nicolas angol nyelvő cikkének az „Elektronikus írástudás vagy információs írástudás: melyik fogalmat részesítsük elınyben?” címő Koltay Tibor (2006) általi magyar fordítását vettem alapul. Azt leszögezhetjük, hogy az írástudás az olvasás és írás alapkészségein túl a megértés és a sikeres tevékenység általános képessége. Az információs írástudás készsége feltételezi azt, hogy a használója megérti, hogy az információ önálló intellektuális tartalom, amely független hordozójától, illetve képes a különbözı médiumok között megfelelı különbségtételre ezek ésszerő és intelligens kezelésére.

A digitális írástudás, mőveltség, kultúra nem szinonim fogalmak. A digitális mőveltség része a digitális írástudás, amely sokféle írástudásból tevıdik össze: Képi-vizuális írástudás Reprodukciós írástudás Média-írástudás Információs írástudás Számítógépes írástudás (IT) stb. Czeglédi László (2009) meghatározása szerint „A digital literacy más-más jelentéssel bír az egyes korosztályok számára, és fı jellemzıje, hogy alulról építkezik.” A digitális írástudás elsajátítása révén fogja birtokolni a használó is a digitális mőveltséget. is birtokolni foga, tehát a digitális mőveltség része a digitális írástudás. Elsajátítása ma már két úton történik. Egyrészt intézményi keretek között munkahelyen, iskolában sajátítjuk el egyes elemeit. A másikrészt a hétköznapokban, más tevékenységekbe ágyazva, szinte észrevétlenül sajátítunk el olyan ismereteket, amelyeket az élet más területein, péládul a munkánk során is hasznosítani tudunk (pl. mobiltelefon, digitális fényképezıgép stb.) A digitális írástudás fogalmát Paul Gilster (1997) alkotta meg, amely több írástudást, mőveltséget fog át. Ezt azzal indokolhatjuk, hogy a digitális világban való eligazodáshoz szükség van az értı olvasás, funkcionális írástudás képességére, az információ megszerzéséhez szükséges keresési stratégiák alkalmazásának képességére, a különféle információforrások ismertetére és a megszerzett információ kritikus kezelésének, hasznosításának kompetenciájára. Azonban ezen képességek megléte mellé még kulcsfontosságú a tömegkommunikációs

eszközök

által

közvetített

információk

kritkus

kezelése

és

számítógépes írástudás, hiszen digitális környezetben zajlik az információhoz való hozzájutás. Azonban a digitális írástudás még ennél is több, fogalmazza meg Martin (idézi Koltay, 2009 31.): „Tudatosság, beállítódások és képességek olyan együttese, amely lehetıvé teszi, hogy megfelelıen hazsnáljuk a digitális eszközöket és intézményeket a digitális források azonosítására, elérésére, kezelésére, intergrálására, értékelésére és szintetizálására, továbbá új tudás és médiamegnyilvánulások létrehozására, értékelésére, valamint arra, hogy másokkal kommunikáljunk.” A digitális írástudás megszerzésének képessége tehát két részbıl tevıdik össze: az elméleti ismeretek és az eszközhasználat elsajátításából. Az elektronikus írástudás képessége azt jelenti, hogy ismerjük az elektronikus világ képességeit és határait. Az elektronikus írástudás nem tesz különbséget a hordozók között, és 15

csakis egyetlen közeg használatának a készségét jelenti. Nem jelenti azt, hogy nincs szükség az információs írástudás megszerzésére a hibrid könyvtári környezetben, csak azt, hogy az elektronikus eszközök által és ezekkel összhangban kell fejleszteni olyan készségeket, amelyek korábban elszigeteltek voltak. Például, ha valaki rendszeresen használja valamelyik keresıt, például a Google-t, akkor magabiztosabban tudja majd használni például a könyvtárak OPAC-ját. Az elektronikus írástudás és az információs írástudás különbözı fogalmak, amelyek azonban kompatibilisek egymással, miközben más-más kontextusokban érvényesek. A napi könyvtári munkát egyaránt befolyásolja az elektronikus írástudás és az információs írástudás. A kompetenciák közül az információs társadalom által közvetített tartalmakban való hatékony, eredményes eligazodást a médiakompetencia határozza meg. Magában foglalja ugyanis a médiaismeret és médiahasználat elemeit csakúgy, mint az információhordozó médiumok által közvetített és megformált tartalmak kritikus értelmezésének képességét és az információhordozó médiumok kreatív használatához (fejlesztés és prezentáció) szükséges feltételek kialakítását. Felfogásunk szerint az informatika közoktatási tartalma nem lehet más, mint a médiakompetencia kialakítása.(Kis-Tóth, 2009 84) Ezen nagyfokú fejlıdés révén létrejött modern technológiák segítették az új médiumok megjelenését és térhódítását de egyben a nyomtatott bető fokozatos eltőnésével állítanak párhuzamba. Több elmélet is létezik, miszerint a Gutenberg-galaxis, átalakulóban van Neumann-galaxissá, vagy más elnevezés szerint Internet-galaxissá (Szilágyiné, 2010), vagyis az írott kultúra, az nyomtatott anyagok háttérben szorulnak és elıretör a digitális, multimédiás kultúra tör elıre. Napjainkban a kettı egyfajta metszete kezd kialakulni, miszerint egyfajta digitális Gutenberg-galaxis alakul ki, ahol a dokumentumok virtuális formában jelennek meg, tehát lényegében csak a hordozófelület, a külcsín lesz más, a belbecs kevesebb nem, inkább több lesz. Tehát míg a „Gutenberg-galaxis” az emberiség írásba foglalt kulturális örökségét jelenti, az

„Internet-galaxis”

digitális

kódolású

és

elektronikus

tárolású

információk

(dokumentumok) világa. Felmerülhet a kérdés, hogy mi most és lesz ebben a könyvtárak szerepe. Kétségtelen, hogy még nagyobb jelentısége lesz, mint eddig bármikor.

1.4.

Technológiai determinizmus „A technológia se nem jó, se nem rossz, de nem is semleges” (Kranzberg,1985:50).

Általánosan elterjedt nézet, hogy a technológia irányítja a történelmet. Ennek megfelelıen a technológiai változások befolyásolják az életünket, vállalkozásainkat, és szabadidınket. Kranczberg rámutat arra a fontos tényre, hogy a technológiák megítélését erısen alakítja a társadalom, és a benne lévı egyének véleménye, azonban a másik oldalon a piaci érdekek is nagyon erıteljesen megjelennek. A technológiai determinizmus Marshall McLuhan

meghatározása,

amelyben

technológiát

tartja

társadalom

legfıbb

mozgatórugójának, „[…] amely döntıen meghatározza a társadalom mőködésmódját, változását, történelmének alakulását, struktúráját és értékeit.” (KINCSEI, 2007 18) Úgy véli, hogy a kommunikációs technológiáink változásai alapvetı kulturális változásokat vonnak maguk után: a kommunikáció módjainak különféle változatai alakítják emberi létünket. „The medium is the message” (a médium maga az üzenet) hangzik szállóigévé lett mondata, mely arra vonatkozik, hogy szerinte maga a médium többet változtat az emberen, mint az általa közvetített üzenetek összessége együttvéve. Úgy vélte, hogy ugyanazok a szavak szemtıl szembe kimondva, nyomtatásban megjelenítve, vagy a televízióban elhangozva három különbözı üzenetet közvetítenek. (GYENGE, ante 2007) Marshall McLuhan elméletének központi állítása, hogy a média technológiái alakítanak bennünket, alapvetıen befolyásolják azt, ahogyan individuumként a társadalomban gondolkodunk, érzünk és cselekszünk, valamint azt, ahogyan társadalmunk mőködik a történelem során, mikor egyik technológiai korból a másikba lépünk. McLuhan ugyanis négy nagy korszakra osztotta az emberiség történelmét a kulcsfontosságú kommunikációs találmányok alapján. E felosztás szerint ma az elektronika korában élünk, amely a távíró feltalálásával kezdıdött a napjainkban is tartó elektronikus forradalom, mely újra törzsekbe szervezi az emberiséget. A technológia fogalma az ember és gép, gép és piac, ember és társadalom közötti komplex kapcsolatrendszert jelöli, amelyben a gépek használata hagyományos eljárásokkal és nézetekkel fonódik össze. (HOYER 2001:2) Az utóbbi néhány évtizedben a technikai fejlıdés hatalmas lépéseket tett, olyan hihetetlen léptékben jelentek meg az újdonságok, amely már szinte követhetetlen tempót diktált. Az oktatás nem fordíthat hátat az újításoknak, hiszen az iskolának kell(ene) lenni az elsıdleges színtérnek, ahol az új eszközökkel megismerkednek a tanulók. Azonban sok

esetben ennek ellenkezıjét tapasztaljuk. A technológiai determinizmust az oktatás sokáig megkerülte: „Az iskolát teljes mértékben a múlt primitív technológiái határozzák meg…” (Papert) Nincs semmi indok arra, hogy miért ne legyen az iskola kevésbé gépesítve, mint, mondjuk a konyha.” (Skinner) Gyökeres reformokra van tehát szükség ahhoz, mind a technikai felszereltség, mind a pedagógusképzés-és továbbképzés tekintetében, ahhoz, hogy ezek a nézetek mind a közvéleményben, mind a szakmában eltőnjenek. A szakmában, elsısorban a felsıoktatás szintjén már korábban megfogalmazódott az igény az informatizálódásra. Jól példázza ezt egy 1968-ban megfogalmazott, akkor még jobbára utópiának tőnı kijelentés, az Aacheni Egyetem Neveléstudományi Tanszék vezetıjétıl: „Ha mint pedagógus a jövıre vonatkozó kívánságokat fogalmazhatnék meg, úgyszólván a pedagógus álmát, a legszebb az lenne, ha itt az intézetben egy saját számítógép állna rendelkezésünkre.” (KOMENCZI, 2009: 89.) Az IKT és az információs társadalom egyaránt radikális változások eredményeképpen jött létre, amely változásoknak az oktatásban is le kell zajlani ahhoz, hogy versenyképes legyen a jövıben. Halász Gábor a következıképpen fogalmaz: „Sok jel utal arra, hogy az elıttünk lévı idıszakban olyan átfogó paradigmaváltás zajlik le az iskolai oktatásban, amelynek jelentısége és hordereje ahhoz fogható, amit a tömegoktatás kialakulása jelentett a 19. században. […] Az elıttünk álló „oktatási technológiaváltás” hordereje hasonló lesz ahhoz, amilyen a puskaporé volt a hadviselésben, a könyvnyomtatásé a kultúrában vagy a gızgépé az ipari termelésben. Az új technikák integrálása az oktatás minden szintjén nagymértékő minıségi változást eredményezhet, amelynek sikeressége nagyban függ az oktatási folyamatban részt vevı pedagógusok motivációjától és IKT felkészültségétıl. „…a technológia – az orvostudományhoz hasonlóan – jelentıs változásokat képes elıidézni a neveléstudományban is, de teljesen eltérı módon. Míg az orvoslás úgy változott, hogy fokozottan technikai jellegővé vált, addig a technológia az oktatásban az iskolai tanulás mechanikai jellegének megszüntetéséhez járul hozzá.” (PAPERT idézi KIS-TÓTH 2009) A „[…] digitális technológia lényegi eszközzé vált, mindennapi tudás megszerzését és megosztását olyan hatékonysággal szolgálva, ami már a pedagógiai gondolkodás konzervatív burkát is képes szétrepeszteni. S ezen, a jövınk szempontjából lényeges ponton a fiatalok és a felnıttek közötti különbségtételnek digitális korunkban nincs sok értelme, a tanulás új formái ugyanis életkortól függetlenül kialakíthatók és alkalmazhatók. (BENEDEK, 2007 9.sz.),

Az információközvetítésben több évtizedig a felhasználók passzív befogadók voltak, interakcióra nem volt lehetıségük. Az internet adta lehetıségek ezen is változtattak, ugyanis a 2004-ben Tim O’Reilly által életre hívott web 2.0 éppen a felhasználókat vonta be a tartalomalkotásban,

közös

tudástartalmak

megalkotásába,

blogok,

wikik,

tartalommegosztó oldalak elvének létrehozásával. Számos szakember szerint a jövı oktatásának kulcsa az egyénre szabhatóság lesz, amelyet a webes világ trendjei igazolni látszanak, gondoljunk csak a testre szabható internetes kezdılapokra, adatlapokra. Ha a mindennapi használat során sikeresnek bizonyul, akkor az oktatásban sem lehet vele kudarcot vallani. A pedagógusokat és a tanárképzést tehát hatalmas kihívások elé állítva az információs társadalom és az IKT eszközök lassú, ám folyamatos begyőrőzése az iskolákba. A fejlıdés kulcsszava a széles spektrumon mozgó, IKT eszközökkel gazdagon felszerelt tanulási környezetek lesznek, amelyek számos szerteágazó összetevıbıl állnak, amelyek az oktatás egész keresztmetszetét lefedik. Megújulását elsısorban a pedagógiai szükségletek, a megváltozott feltételek, a piac igényei határozzák meg és nem kerülhetik meg a technológiai fejlesztések integrálását sem a mindennapi oktatási gyakorlatba, hiszen így maradhat versenyképes, és másrészt a hallgatói igények és elvárások is ezt követelik meg. Az elıbb felsoroltak mellett kulcsfontosságú a finanszírozás kérdése, a pénzügyi források megléte, rendelkezésre állása, hiszen enélkül az innovációk nagy része nem valósítható meg. A fı hangsúly a jövıben olyan tanulási környezetek kialakításán van, amelyben az IKT eszközök használata meglehetısen hangsúlyos: „A közeg, amelyben a gyermekek játszanak, kommunikálnak és tanulnak, egyre inkább azonossá lesz azzal a világgal, amelyben felnıttek kommunikálnak, dolgoznak, üzletelnek és szórakoznak. Az internet és mobiltelefonok világa félreismerhetetlenül egyfajta szerves tanulási környezetté válik”(NYÍRI, 2006: 133.)

1.5.

Elektronikus tanulási környezetek fogalmi meghatározása

információ-és

kommunkációtechnológiai

eszközök

technológiai

determinizmusnak, és a technológiai fejlıdés gyors ütemének köszönhetıen az oktatásban is egyre gyakrabban megjelennek (a használat mennyisége és minısége sok esetben vitatható), amely új módszereket és tanulás-tanítás didaktikai folyamataiban is változásokat kíván és követel meg a pedagógusoktól és törekszik (kellene) lépést tartani a tanulók megváltozott igényeit, tanulási szokásait. El kell fogadnunk azt a tényt, hogy a mai tanulók tudásuk jelentıs 19

részét már nem az iskolában szerzi meg, így a tanár szerepe is megváltozik. A tanulók mikrovilágában, azaz belsı reprezentációik összessége a tanulás elızményeként, a „tanulási folyamatban adottságként jelenik meg.”(KOMENCZI, 2009: 116) A tanulási környezet-fogalom újraértelmezését az teszi szükségessé, hogy „[…] a 21.században elejére olyan mértékben változott meg az embert körülvevı szimbolikus és tárgyi környezet, hogy annak messzemenı következményei valószínősíthetık a tanulás jövıbeli feltétel-és lehetıségrendszerét illetıen.” KOMENCZI, 2009: 35) Három kulcselembıl áll az elektronikus tanulási környezet: A hipervilág a globális reprezentációk teljes tartománya, amely „magában foglalja mindazt az információt, amely az emberiség története során eddig felhalmozott, és külsı jeltároló eszközön, például barlangrajzok,kódex, könyv, képzımővészeti alkotás, digitális dokumentum stb. formájában (KOMENCZI, 2009: 117) rögzítette. A mikrovilág és a hipervilág kapcsolódásának közege a mezovilág, amelynek egyik színtere lehet az iskola. A mezovilág terében történik meg a globális reprezentációkból összeállított mintakészletek mikrovilágba történı beépítése. A mai iskolai mezovilág a korábbiakkal ellentétben már nyitott tanulási környezet, hiszen mind a tanulók mikrovilágai, mind a hipervilág sokrétőségébıl következıen. Fontos szocializációs tér, és a közösség értékrendjének kialakításában is kulcsszerepe van. A mezovilágban a fıszereplı a tanár, de megváltozott szerepben, inkább támogató, orientáló, tutori szerepben, és elsıdleges csatornája a szóbeli kommunikáció. A tanuló szerepe is megváltozik, nı az autonómiája és a kreativitása, információt több helyrıl szerzi be, a tudás elmélyítésének forrásai és eszközei is változnak. A szerepek tehát felcserélıdnek, a folyamat fıszereplıje a tanuló, a tanári instrukció és a tanulási környezet kialakítása arra szolgál, hogy „a tanuló tudását önállóan, aktívan, legyen képes kialakítani, konstruálni.” (KIS-TÓTH 2009: 122) Az elektronikus tanulási környezetekben a mezovilágok eszközkészlete kibıvül, amelynek célja a tanuló érdeklıdésének és motivációjának felkeltése az ismeretszerzés érdekében. A pedagógiai irányzatok közül a konstruktív pedagógia eszközeit alkalmazza, ahol a tanuló saját tudását nem kész rendszerként veszi át, hanem aktív módon „konstrukcióval” maga hozza létre. (NAHALKA, 1997: 2-4) Ez a tanulói környezet tág teret biztosít a tanuló öntevékenységének, a problémamegoldás teljes folyamatán végigvezeti a tanulót. Ezen új tanulási környezet hangsúlyozottan nem a hagyományos tanulási környezetek egy alternatívája, hanem mindinkább a „történetileg kialakult tanulási színterek új fejlıdési fázisa” (KOMENCZI, 2009: 115), amely infokommunikációs technikával bıvült eszköztárral rendelkezik. Több elnevezése is használatos, digitális vagy virtuális tanulási környezetként is aposztrofálják. 20

Elemiben igazodik az információs társadalom szervezeteiben jellemzı (REIGELUTH, 1999 idézi KOMENCZI, 2009: 69) a testreszabottsághoz, csoport(tá) szervezıdéshez, autonómiához és felelısséghez, kooperációhoz, megosztott döntéshozatalhoz, hálózati kommunikációhoz. Fıbb jellemzıje, hogy olyan tanítási környezetet jelent, ahol a tanítás és tanulás feltételrendszerének kialakításánál meghatározó szerepe van az elektronikus információ- és kommunikációtechnikai eszközöknek, és mindig van egy virtuális dimenziója is. Ezen

virtuális

tér

egy

sajátos

interfész,

interaktív

kommunikációs

és

információszolgáltató platform, például a valamely tanulástámogató rendszer (pl. Moodle). A virtuális tanulási környezet fogalmat gyakran az elektronikus tanulási környezet szinonimájaként használják. Erıforrásai – virtuális dimenziója következtében – részben delokalizáltak, amelyek többnyire osztott erıforrások, azonban webes elérhetı a hiperlinkek, ugrópontok aktiválásával elvileg bármikor, bárhonnan elérhetık. Az elektronikus tanulási környezet kommunikációs csatornákat (azonnali üzenetküldés, fórum) biztosít közös tudáskonstrukcióhoz, illetve a tanulás során felmerült problémák megoldásához segítségül hívható szakértıkhöz, tutorokhoz. Az elektronikus tanulási környezeteket gyakran digitális tanulási környezeteknek is nevezik. Ez arra vezethetı vissza,hogy ilyen tanulási környezetekben az információk feldolgozása, tárolása, módosítása, továbbítása elsısorban a digitális technológiával történik. Eszköztára az új infokommunikációs technikával bıvül, amely három alapfunkciót tölt be, amelyek egymással integrálódva jelennek meg az iskolákban: egyrészt rendszertervezı , másrészt információszolgáltató, harmadrészt kommunikációs funkció. (KOMENCZI, 2009 125) Az információszolgáltató funkció a hálózatok összekapcsolását valósítja meg, napjainkban az egyik legtöbbet használt, de nem kellıképpen kihasznált funkciója. Ennek keretében érhetjük el az internetet, távoli adatbázisokat, tehát egyfajta ablakként funkcionál a világra, a virtuális térbe. A tudástartalmak megosztása, a közösségi lét, a közös tudáskonstrukció is ezen keresztül valósul meg, amelyet még inkább erısít a webhasználat ma legnépszerőbb, magasabb szintje a web 2.0. A folkszonómia a Web 2.0 központi fogalma, egyszerre jelent közösségi tartalomfejlesztést és mások szellemei termékének értékelését, s mindezt nemzetközi és helyi szinteken egyszerre Az iskolákban a webkettı jelentıségét még nem ismerték fel kellıképpen, például a közös tudásbázisok építésében, vagy a csoportmunka-szervezést illetıen.

A kommunikációs funkció Komenczi Bertalan (2009: 126) szerint a jövı technikáinak legígéretesebb vívmánya, amely az iskola mindennapi kommunikációs kapcsolataiban kulcsszerepet játszik. Fontos szerepe lesz az egész metódus motorjának, a tanulási folyamat szervezésében, és megvalósulhat a „virtuális mobilitás”. Az információ feldolgozása is kulcsfontosságú lett, hiszen a világháló megjelenésével és a számítógép-és internet-penetráció következtében hatalmas információrobbanás történt. Az elektronikus tanulási környezetekben a virtuális dimenzió kulcselemei lettek az adatbázisok, keresırendszerek, hipertext,weboldalak, multimédia és hipermédia és az internet és a world wide web, illetve a web 2.0. A kulcselemek gyakorlati megvalósulásai hatalmas felületet foglalnak el a világhálón, amelynek egy része az oktatásban is adekvát, és az új tanulási környezetek részét képezik. Azonban tény, hogy az internet nem rendszerezett információforrás, a könyvtárakkal ellentétben sem tartalmilag, sem formailag nem a kellıképpen feltárt, amely tényezık nagyban megnehezítik az alkalmazás lehetıségeit. Az egyik megoldás erre a problémára az oktatás szemszögébıl, általános didaktikai kategóriák felállítása, amely egyfajta rendszert visz az elérhetı tartalmakba, és a pedagógusokat hozzásegíti ahhoz, hogy kreatív módon győjtsék össze, találják meg és állítsák össze a személyre szabott forrásgyőjteményüket, amely az általuk oktatott tantárgyban megítélésük szerint hatékonyan használható.

A világháló és az oktatás kapcsolata

„1994 tavaszán a Microsoft biztos volt abban, hogy az internet fontos lesz majd a jövıben […] de nem gondoltunk arra, hogy két éven belül rabul ejti a fejlesztık és a nagyközönség képzeletét. […] szinte egyik napról a másikra milliók csatlakoztak a hálózathoz, demonstrálva, hogy az általunk feltételezettnél jóval nagyobb mértékben hajlandóak tolerálni fogyatékosságaikat. (GATES idéz KOMENCZI, 2009: 90)” A világháló leggyakrabban használt szolgáltatását, a world wide web-et közel két évtizede, 1989-ben Tim Berners Lee alkotta meg, aki akkor nem gondolta forradalmian új dolognak, csupán praktikus szempontokat követve hozta létre a linkekkel, kapcsolópontokkal ellátott, dokumentumok hozzáférését lehetıvé tévı jelölı nyelvet és alkotta meg az elsı weblapot. Az internet az ezredforduló óta egyre nagyobb népszerőségnek örvend, amelyet mit sem bizonyít jobban, mint az a 350 millió létezı weblap, amely száma folyamatosan bıvül. A világháló, mint az elektronikus tanulási környezetek virtuális dimenziója, az új lehetıségek egész tárházát tárja az iskolák és az oktatás elé. Hazánkban jelenleg a webintegráció tekintetében a legtöbb oktatási intézmény (elsısorban közoktatás) a webhasználat egy kezdeti szintjén áll, amely azt jelenti, hogy rendelkeznek weblappal, de ennek elsısorban információs, tájékoztató, PR jellege van a nagyközönség felé, célja nem a tanulás támogatása. A magasabb szintet képezı kiegészítı, támogató webhasználat, a blended learning alapszintjének lehetıségeit egy bizonyos réteg a szakmában már felismerten és a tananyagokat, a kurzust, tanulócsoportot érintı tartalmakat tesz közzé.3 A távlati cél természetesen az intézményi tevékenység teljes körő informatizálódásra, amelyben a tanulók tanulócsoportokat alkotva elektronikus tudásbázisokat is létrehoznak a személyes jelenlét mellett és virtuális campusok alakulnak ki, ahol […] a tanítás és tanulás átfogó, egységes infrastruktúrája a web.” (KOMENCZI, 2009: 134) Az informatika hardver-és szoftverfejlesztéseinek és a web újragondolásának köszönhetıen a felhasználók aktivitásának egy új dimenzióját hozta magával a web 2.0. A hálózati tanulás új dimenzióját alkotva meg ezáltal, ahol a korábban passzív befogadókból, aktív tartalomalkotóvá teszi a webhasználókat, ahogyan Beeson fogalmaz „ […] korunk olvasói egyben írók is.”. (BEESON idézi KOLTAY, 2009:31). Ezt követıen a tanulási formákban is megjelent a 2.0-ás személet, az e-learning2.0, azaz a „tanuló-központú webes környezet formája”.(FORGÓ, RACSKO 2010)

Császi Csaba weboldala http://gyakorlo.ektf.hu/csaszics/

Fontos azonban, hogy: „Mindezen technológiai újítások ellenére azt kell látnunk, hogy a Web 2.0 elsısorban nem technológiai, hanem szemléletbeli változást jelent.” (KULCSÁR, 2008) Kárpáti Andrea egy szimpóziumában így fogalmaz: „Web 1.0 – ezzel a kifejezéssel szokás megkülönböztetni az egyoldalú, a letöltés mőveletével jellemezhetı fogyasztói kommunikáció világát napjaink „társadalmi hálójától”, a Web 2.0 interakción alapuló, „olvasható és írható”, felhasználói kultúrájától.” (KÁRPÁTI, 2008) A felhasználók konstruktivista eszközökkel tudástartalmakat létrehozó közösségekké szervezıdnek, és a hálózaton létrehozott tartalmakat egyszerő webes felület köti össze. „Az „e-learning kettı pont nullás” típusú tanulás elméletét a konnektivizmus – a hálózatalapú tanulásfelfogás – írja le, mely a digitális korszak tanuláselméletének fogható fel.” (FORGÓ, RACSKO, 2010), és fı jellemzıje a közösség erejében és a közösségszervezı erıben rejlik. A 21.századi digitális adatok uralta világban a növekvı internet-penetráció (a hazai lakosságon belül az internetezık aránya, 2008 elsı félévében 46 százalékos) következtében ma már olyan fiatalok – google-generáció, netgeneráció, webnemzedék, internet-generáció – vannak, akik számára a digitális eszközhasználat mindennapos, rendelkeznek az alapvetı IKT kompetenciáikkal, és otthonosan mozognak a világhálón. Természetesnek tekintik az azonnali információhoz jutást, elsısorban keresırobotok által, kiterjedt webes ismertségi kapcsolati hálóval rendelkeznek (a közösségi portálok által), szívesen osztják meg a megszerzett, vagy az általuk generált tartalmakat. A korábban Forgó Sándor (2009, 8-93) által megfogalmazott e-learning definíció az e learning 2.0 változat megjelenése révén újragondolást tett szükségessé: Az e-learning olyan számítógépes hálózaton elérhetı nyitott - tér- és idıkorlátoktól független -, képzési forma, amely a tanítási tanulási folyamatot megszervezve hatékony, optimális ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában a tananyagot és a tanulói forrásokat, a tutor-tanuló kommunikációt valamint a számítógépes interaktív oktatószoftvert, egységes keretrendszerbe foglalva, a tanuló számára hozzáférhetıvé teszi. (FORGÓ 2010) Forgó Sándor szerint „[…]újragondolandó „a tanítási - tanulási folyamat” megszervezésének a kérdésköre, a tananyag egységes keretrendszerbe foglalása, valamint a tananyag tanuló számára hozzáférhetıvé tétele, ill. annak kizárólagossága.” (FORGÓ, RACSKO, 2010) „Az e-learning2.0 tanuló-központú irregulárisan szervezıdı tanulási forma, mely a tanuló autonómiáján és spontán tudáscserén alapulva, már nem hierarchikus, hanem 24

sokirányú, decentralizált és sokcsatornás, a kollaboratív tanulásra ösztönözve kibontakoztatja a tanulói kreativitást.” (FORGÓ 2010) Fontos tény, hogy sokakhoz még nem jutott el a web 2.0 igazi szemlélte, mondanivalója, sokak szerint „ál-webkettı” (FİZİ, 2010) terjed, vagyis a szolgáltatások már webkettesek csak a használók nem. Forgó Sándor továbbá arra is figyelmeztet, hogy tudomásul kell vennünk, hogy nem egy új kelető jelenségrıl van szó az elektronikus tanulás hálózati alapú alulról szervezıdése esetén, hiszen a fiatal generáció még régóta használja, csak az oktatás kezdi most felismerni. A pedagógusok egész képzési struktúrája átdolgozásra vár tehát, egy olyan rendszer kialakítása válik szükségessé az információs társadalom és az IKT térhódítása és az oktatásba való (kissé késıi) begyőrőzésének hatására, ahol hangsúlyos terült lesz a pedagógusok számára elektronikus tanulási környezetekben való munka, módszerek, elvek, az IKT eszközök használata, a médiakompetencia és az elektronikus tanulási környezetek erıforrásai, interneten elérhetı alkalmazások, lehetıségek megismerése és hatékony kiaknázásának módszerei. Az e-learning erıforrásai az elektronikus tanulási környezetek virtuális dimenzióját alkotó internetes lehetıségeket foglalja magában, amelynek figyelembe kell venni a differenciálás és a tanulók tanulási szokásinak eltérésébıl származó különbségeket. 2.1.

Az R2D2 modell

A tanulási-tanítási környezet kialakításánál több tényezıt is figyelembe kell venni, a két leglényegesebb az életkori sajátosságok és a tanulási szokások. A tanulási környezet kommunikáció-központú

rendszermodelljébıl

egy

tanítási-tanulási

médiapluralizmus

bontható ki. A mimézis, a metakommunikáció, a tagolt beszéd és a fonetikus írás az alkotó, a kreatív, az innovatív ember hatékony interperszonális interakciós eszköze (KOMENCZI 2009: 124), amelynek elsıbbséget kell élvezni a tanulási környezet kialakítása során. A gyermek fejlıdésének elısegítése érdekében az ember kognitív evolúciójának sorrendjét kell alapul venni. Az alábbi ábrát Curtis j. Bonk és szerzıtársa Ke Zhang alkotta meg, és azt fejezi ki, hogy a tanulók eltérı módon tanulnak. A tanulók egy része hallani szereti a tananyagot, mások inkább elolvassák, vannak akik gyakorlati úton, tevékenységek révén sajátítják el az ismeretet, míg a tanulók egy része elmélkedéssel.

Tanulói típus/tanulási fázis

Tanulói tevékenységek,

Online erıforrások és

jellemzık

eszközök Podcast, online PDF dokumentumok, hangfájlok,

1.Verbális és auditív tanulótípusok R

Elınyben részesítik a szavakat, hangokat, szóbeli vagy írott magyarázatokat.

Power Point prezentációk, online portálok, kurzusösszefoglalók, súgók, GYIK, online újságok, e-könyvek, online könyvtárak, online értesítık, kézikönyvek

2. Reflektív, szemlélıdı tanuló típusok R

Elınyben részesítik a

Blog, azonnali üzenetküldı

kifejezı, reflexív,

szolgáltatás, online vizsgák,

megfigyelı, látható tanulási

írásbeli támogatás,

formát,szeretik a megbízható

elektronikus portfólió,

ítéleteket, egy dolgot több

aszinkron

nézıpontból szemlélni,

viták/megbeszélések,

belefoglalva

reflektív alkalmazások,

megfigyeléseiket,

online áttekintések, ön-

önvizsgálatot, áttekintést, és

tesztelı támogatások,

reflektív összefoglalót írni.

szakmai videók, elıadások Fogalomtérkép és idıvonalkészítı

Kedvelik a diagramokat, fogalomtérképeket, Vizuális tanulótípus D

folyamatábrákat, idıvonalakat, képeket, filmeket, bemutatókat.

alkalmazások,interaktív hírportálok, virtuális utazások, túrák, animációk, videokonferenciák, online videók, online grafikonok, diagramok, folyamatábrák, vizualizációs eszközök, videóblogok, vodcast-ek

Ügyes kező, gyakorlatias tanulók

A taktilis és kinezikus típusú

Szimulációk, online játékok,

tanulók elınyben részesítik a

wikik, digitális

szerepjátékokat,

történetmesélés és

dramatizációkat, kooperatív

filmkészítés, valós-idejő

játékokat, szimulációkat,

események, videó-

forgatókönyveket, kreatív

forgatókönyvek, kérdıíves

mozgásokat és táncot, több

felmérések, folytatásos

érzéket használó

történetek, csoport-és

tevékenységeket, hands-on

kollaboratív eszközök,

projektek

szerepjátékok, vita-eszközök

Tanulási típusok, tevékenységek és technológiák az R2D2 rendszerben (Bonk, C. J., Zhang, K, 2008 6.) Az alábbiakban azokat az on-line eszközöket mutatom be, amelyek erıforrásai lehetnek az elearning-nek. Ezek azon tevékenységek, amellyel a jövı tanárának rendelkeznie kell.

A tevékenységeket az R2D2 szimbólummal fejezik ki. (KIS-TÓTH, 2009: 137) 2.2.

A tanítást segítı médiumok egy lehetséges rendszere

A tevékenységek rendszerének kialakításánál a Bonk-Ke Zhang-féle felosztást alapul vettem, de célom volt, a hazai viszonyokra és oktatásra helyezni a hangsúlyt, amelyet a példaként hozott egyes webes forrásokkal is próbáltam érzékeltetni. Az eredeti rendszer 100 tevékenységet különböztet meg, míg az általam összeállítottakban 12+1 kategóriát különböztetek meg a négy kategóriában, amelyek sok esetben összetettebbek és több elembıl állnak. A +1 kategória jelentısége abban áll, hogy az ott felsorolt példák mind megvalósultak

hazánk egyik legnépszerőbb tanárképzési intézményében, az Eszterházy Károly Fıiskolán. A részletes rendszerezést lásd az 1.sz. mellékletben. A példák felsorolása sok esetben nem teljes, inkább tájékoztató jellegő. A késıbbiekben egy online, közösségi könyvjelzıket tároló deli.cio.us4 alkalmazással, a kategóriákat, mint címkéket felhasználva nyilvánossá teszem a többi, általam győjtött forrást, és ezáltal teljessé publikussá válik a forrásgyőjtemény. A web 2.0 interakciós lehetıségeit kihasználva szeretném, ha a pedagógusok kreatív módon fejlesztenék tovább az összeállított győjteményt. Az eredeti felosztást a két professzor a felsıoktatásban való használatra állította össze, amely sok esetben a fordításból, a hallgató, tanuló, tanár, kurzus vezetı szakkifejezések gyakori cserélıdése is mutat. A célom elsısorban a közoktatás segítése volt e felosztással, ám nem titkolt további tervem a felsıoktatás, elsısorban a tanárképzés hasonló tevékenységrendszerezésének megalkotása. 2.3.

A világhálón elérhetı tartalmak értékelése oktatási szemszögbıl

A világháló tartalmai sok szempont szerint értékelhetık. Számos oktatástechnológiával foglalkozó szakember dolgozott ki olyan értékelési rendszert, amely alapján egy internetes forrás, weblap vagy portál értékelhetı. Komenczi Bertalan (2009b) ajánlása alapján egy internetes forrás elemzése során a legfontosabb szempontok az alábbiak (részleteket lásd 2.sz. melléklet) 1.

URL és a forrás / tulajdonosa/ közrebocsátója

A forrás szerzıje/ készítıje

A forrás tartalma

Célok, irányultságok, elfogultságok

A részletek ellenırizhetısége

Idıszerőség, érvényesség, aktualitás

Egy portál esetében, amely sokkal ritkábban fordul elı, felépítése és funkciója is összetettebb, mint egy weboldalé. Értékelési szempontjai közé tartozik a deisgn, tartalom, interaktivitás. Curtis J. Bonk és Ke Zhang által kidolgozott értékelési indexek esetében az egyes azt tarja fı szempontnak, hogy a tanórákba, a tanítási-tanulási folyamatba milyen tényezıket kell figyelembe venni az adott tevékenységek integrálása során:

www.delicious.com/elektronikuseroforrasok

A Kockázat, az alkalmazás sikerességének lehetıségét és a tananyag elsajátításának eredményességét méri, szintjét három fokozatban alacsony, közepes és magas kockázati szintben határozzák meg, amely minısítés nagyban függ a többi tényezıtıl, faktortól is. Az Idı index a beágyazás idıtartamát méri, attól függıen, hogy az adott tevékenységet a tanórai, vagy virtuliás tanulási környezetbe könnyő beágyazni, vagy alapos tervezést igényel az integrálása. A három fokozatot, az könnyő beágyazni, közepes és alaposabb tervezést igényel idıbeli fokozatot különböztetünk meg. A Költség, amely véleményem szerint a legnagyobb visszatartó tényezık közé tartozik, az ingyenes, olcsó és a drága skála közötti intervallumban történik a források értékelése ezen szempont szerint. A Jelleg faktorral azt tudjuk meghatározni, hogy az adott tevékenység (activity) a tanulóközpontúság szintjét vizsgálja, alacsony, közepes és magas fokozatokban.

Előkészítéshez szükséges idő

Egy internetes forrás lehetséges értékelési szempontjai iskolai alkalmazás esetén (Kis-Tóth, 2009) Az utóbbi két szemponttal aztért tartottam fontosnak beletenni az értékelési tényezık köré, mert konkrétabb és a pedagógusokat jobban orientálja. Nagyon lényeges elem az elsajátításhoz szükséges IKT kompetencia, tudás szintje, amelyet négy kategóriában

határoztam meg, amelyhez felhasználtam Török Balázs IKT mérıeszköz5 kutatásában meghatározott kategóriákat vettem alapul. A modellben figyelembe vett mérési dimenziók:  A pedagógus otthoni IKT-hozzáférése.  A pedagógus iskolai IKT-hozzáférése.  A pedagógus IKT-kompetenciája.  A pedagógus IKT-használati aktivitása.  A pedagógus IKT-használati attitődje Az 5 klaszter Török Balázs (2007 178)disszertációja alapján : Az 1. klaszter-típusba tartozó pedagógus IKT-metriájának fı jellemzıje, hogy az IKT-hozzáférések (otthoni és iskolai) tekintetében valamivel elınyösebb a helyzete, mint az IKT-kompetenciák vonatkozásában. Vélhetıleg az IKT-kompetenciák terén lenne szükséges erısíteni pozícióit ahhoz, hogy az IKT-használati aktivitás mutatója elmozduljon az alacsony tartományból. Várható azonban, hogy kompetenciáinak bıvülése és IKT-használati aktivitásának fokozódása esetén a pedagógus „elvárás-horizontja” is kitágul, ezért az iskolai IKT-hozzáférést kedvezıtlenebbnek fogják megítélni, mint jelenleg, amikor még elenyészı gyakorisággal alkalmaz IKT-eszközöket az oktatásban. A 2. klaszter-típusba tartozó pedagógus IKT-metriájának fı jellemzıje, hogy lényeges eltérés mutatkozik az otthoni IKT-hozzáférés és az IKT-kompetenciák szintje között. Az otthoni hozzáférés tekintetében alacsony, míg az IKT-kompetenciák tekintetében magas szint jellemzi az ebbe a típusba tartozókat. A pedagógus számára elsısorban az IKThozzáférés bıvítése jelentene elırelépést. Mivel az otthoni IKT-hozzáférés jelenleg alacsony szintő, ezért az iskolai IKT-hozzáférés felértékelıdik. A kutatási adatok jelezték, hogy az e csoportba tartozók egy része az iskolában adott IKT-használati lehetıségeket kihasználva szerezte meg kompetenciáit. Ezek a pedagógusok az oktatási célú IKT-használathoz kedvezıbb alapokkal (nagyobb helyismerettel) rendelkeznek, mint akik az otthoni eszközpark használatával szerezték kompetenciáikat. A 2. típusba soroltak jellemzıen az iskolai IKT-hozzáférésre alapozottan fejlesztik kompetenciáikat. Megfontolandó számukra olyan feltételekkel engedélyezni az iskolai eszközök otthoni használatát, hogy az érzékelhetı változást idézzen elı az oktatási célú IKThasználati aktivitásukban. A 3.klaszter-típusba pedagógus IKT-metriájának fı jellemzıje a magas szintő otthoni IKT-hozzáférés, ami magas szintő IKT-használati kompetenciákkal jár együtt. Az oktatási 5

http://www.educ.hu/index.php?q=node/22 30

célú IKT-használati aktivitás alacsony szintje, illetve az iskolai IKT-hozzáférés relatíve alacsony szintje egyaránt arra utalnak, hogy a pedagógus IKT-használatában dominál a magán célú számítógép-használat, szemben az oktatási célú számítógép-használattal. Megoldást egyfelıl az iskolai IKT-hozzáférés szintjének javulása hozhat, ami várhatóan bıvítené és javítaná az oktatási célú IKT-használat feltételeit, másfelıl olyan pedagógiai célrendszer kialakítása, mely módszertani repertoárjában tartalmazza az IKT-eszközök oktatási használatát. A 2. pedagógus klaszter-típusba tartalmazókat az oktatási célú IKT-használat szempontjából potenciális célcsoportnak célszerő tekinteni. A 4. klaszter-típusba tartozó pedagógus IKT-metriájának fı jellemzıje, hogy a magas szintő otthoni IKT-hozzáféréssel és IKT-használati kompetenciákkal közepes IKT-használati aktivitás jár együtt. Mivel egyetlen más pedagógus típusra sem volt jellemzı, hogy az IKThasználati aktivitás mutatója meghaladta volna az alacsony szintet, ezért az e csoportba tartozó tanárokat tekinthetjük a legaktívabbnak az IKT oktatási használata vonatkozásában. Kedvezı jellemezıik említhetık az IKT-használati attitőd vonatkozásában is, hiszen a többi típusba tartozók az attitőd mutató mentén nem érték el a magas szintnek megfelelı értékeket. Az iskolai IKT-stratégia megalkotásában leginkább a 4. típusba tartozó pedagógusok tapasztalataira és véleményire célszerő koncentrálni. Esetükben a magas kompetenciaszint és magas otthoni ellátottság aktív oktatási IKT-használattal jár együtt, így véleményeik feltehetıen tapasztalati alapokra épülnek. Az 5. klaszter-típusba sorolható pedagógus IKT-metriájának fı jellemzıje, hogy magas szintő IKT-kompetenciákkal rendelkezik, azonban mind az otthoni, mind az iskolai IKT-hozzáférés tekintetében közepes szintre pozícionálja magát. A meglévı adottságok alapján az 5. klaszter-típusba tartozókat az IKT potenciális oktatási alkalmazóinak tekinthetjük. Az IKT oktatási használata terén jelentısebb mértékő további elıre lépés akkor várható, ha az otthoni vagy az iskolai IKT-hozzáférés tekintetében a jelenlegi közepes szintnél kedvezıbbé válik a helyzete. Az 5. pedagógus típusba sorolhatók potenciális bázisát jelentik az IKT tényleges iskolai integrációjának. Meglévı IKT-kompetenciáik és az otthoni valamint az iskolai IKTellátottságuk révén adottak azok a feltételek, melyek az oktatási célú IKT-használat megvalósításához szükségesek. Az 6. klaszter-típusba sorolható pedagógus IKT-metriájának fı jellemzıje, hogy az alacsony szintő otthoni IKT-hozzáférése és a közepes szintő IKT-használati kompetenciái következtében a kezdı, bizonytalan felhasználók jellemzıit mutatja. Mivel az IKT-használata sok tekintetben az iskolai infrastruktúrára épül, ezért számára különösen fontos, hogy az 31

intézmény milyen lehetıségeket biztosít a számítógép használat terén. Az IKT-használati attitőd közepes szintje azt jelzi, hogy az IKT-használata irányában a pedagógus részérıl nem tapasztalható „rejtett elutasítás”. Az IKT-metria alapján az 1. és a 6. típusba sorolható pedagógusok számára célszerő az IKT-tematikájú továbbképzési lehetıségeket felkínálni. Várható, hogy a továbbképzések az 1. típusba tartozók esetében hasznosulnak nagyobb hatékonysággal, hiszen esetükben adott a közepes vagy magas szintő otthoni IKT-hozzáférés, ami önmagában is indokolttá teszi az IKT-eszköz használatához szükséges kompetenciák megszerzését. A másik lényeges szempont, hogy a pedagógusnak a megfelelı IKT szinten mennyi elıkészítést igényel az adott feladat, vagy feladat-csoport elıkészítése, amelyeket napokban szeretnék mérni, amelybıl már a munkaórára lehet következtetni. Természetesen ezek csak irányadó adatok, ettıl az egyéni felkészültség és gyakorlat függvényében adódhatnak eltérések. 2.4.

A tanárjelöltek egy lehetséges IKT kompetenciarendszere

A pedagógusok képzésében is meg kell jelenni annak a számos változásnak, amely az elektronikus tanulási környezet és az információs társadalom megkövetel. Nagyon lényeges, korábban talán kevésbé hangsúlyos tényezı volt, hogy a tanár maga is folyamatosan tanul az új, nyitott környezetben, így tanulótárs, aki számos tapasztalata következtében egyúttal szakértı és tanácsadó is ezen a területen. Lényeges szerepet kap a módszerek tekintetében a felfedezéses és a más tevékenységekbe ágyazott tanulás. Az új információs technológiák jellegébıl adódóan elıfordulhat, hogy a diák valamit elıbb tanul meg, vagy hamarabb fedez fel, mint a tanár. A tanároknak meg kell tanulniuk ezt a helyzetet is kezelni. Tudomásul kell venniük, és természetesnek kell elfogadniuk azt a helyzetet, hogy a bejáratott bizonyosságok helyett nyitott, gyorsan változó és folyamatosan bıvülı információs környezetben tevékenykednek. A tanulási környezet mellett nagy hangsúlyt kell fektetni az IKT eszközök gyakorlati alkalmazására az oktatásban, amelyek napjainkban egyre inkább a tanuláshoz szükséges információk, hatások elsıdleges forrásává válik. A pedagógia történetében egészen a 20. századig a három domináns médium a tanár, a tábla és a könyv volt. A 20. században a vizuális illetve audio-vizuális médiumok egész sora vonult be az oktatás eszköztárába. Ma a hálózatba kapcsolt számítógép integrálja az összes korábbi médiumot, a tanár bizonyos tevékenységformáit is beleértve. Farkas András (2010) PHD disszertációjában ismertetett képzésmetodikai rendszerében megalkotta a tanárjelöltek IKT kompetenciájának egy lehetséges rendszerének alapját (lásd 3.sz.melléklet) 32

2.5.

SWOT analízis

Az IKT és web 2.0-ás eszközök oktatásban történı felhasználásának tapasztalatai alapján a lehetıségeit, veszélyeit, erısségeit és gyengeségeit egy SWOT analízisben mentén szeretném vázolni. Az oktatásban a web 2.0 alkalmazásának erısségei lehetnek, hogy fejlıdik a tanulók digitális kompetenciája és az új IKT eszközök használtában való jártasságuk. Ha megismerik azokat a tartalommegosztó oldalakat illetve azon szempontokat, amelyek alapján ki tudják választani a releváns információt, fejlıdik a kritikai érzékük. Az új szolgáltatások, amelyeket szabadidejükben is használnak, nagy motivációs erıvel bírnak és egy új oldalát mutatja meg az oktatás is. Természetesen a módszer gyengeségeivel is szembe kell néznünk, amelyek közül az internet világában a legnagyobb problémát az avulás jelenti, vagyis az egyes szolgáltatások élettartamát. Emellett a számítógép oktatásban történı térhódításával a hagyományos írásbeli munka aránya még alacsonyabb lesz, amelynek számos negatív hatása van. Azonban ahhoz, hogy a késıbbiekben egy netgeneráció tagjait ki tudjuk nevelni, szükséges a kompetenciák fejlesztése és az ismeretek bıvítése a hálózaton elérhetı alkalmazások és felhasználási lehetıségeik terén. A pedagógusoknak rendelkeznie kell ezen ismeretekkel és tekintettel kell lenni arra, hogy effajta tevékenység jelentıs erıbefektetést kíván, például folyamatos naprakészség, mind a munkaszervezés tekintetében. Egyik legnagyobb veszélye, hogy a tanulók számítógép-elıtt töltött ideje már egyébként is jelentıs, és ezen tevékenység oktatásban történı integrációja még inkább a számítógép és az internet kizárólagosságát erısíti a tanulókban az információszerzés terén. A másik probléma, hogy a web 2.0 következtében mindenki tartalom-alkotóvá válhat, és ezáltal még hatalmasabb mennyiségő információ jön létre, így a tanulók elveszhetnek a sokrétő szolgáltatásokban és tartalmakban. A nem megfelelı mértékő kompetenciák birtokában a pedagógusok technikai és nyelvi nehézségekbe ütközhetnek, ennek kiküszöbölése miatt szükséges a tanárképzésben a hálózatalapú kurzusok minél nagyobb számban történı elterjedése. A módszer lehetıségei nagyon biztatóak, hiszen a felfedezéses és más tevékenységekbe ágyazott tanulás révén számos egyéb ismeretet is elsajátítanak, amelynek a jövıben nagy hasznát veszik. A más tevékenységekbe ágyazott tanulás keretében egy-egy alkalmazás használatával a tanulók elsajátítják többek között a kollaboratív együttmőködés lehetıségeit, a kritikai érzékük fejlıdik és megtanulnak csapatban dolgozni és felelısséget vállalni az általuk

közölt tartalomért. A másik fontos lehetıség pedig a további érdeklıdés felkeltése egy-egy terület, mint például a blogolás, wiki-szerkesztés területén.

Jövıkép

Napjaink tudásalapú társadalmában az élethosszig tartó tanulás már mindennapi életünk része. Az állandó változás és a folyamatos képzések szinte az élet minden területén szükségesek, és ez fokozottan igaz az oktatásra is. Az információs társadalom és a technika rohamos fejlıdése következtében ugyanis a kommunikációs platformok olyan mértékő változáson mentek át, amely új távlatokat nyitott a tér-és idıkorlátok nélküli adat-és információcserében és ezzel az oktatás is egy dimenzióba lépett. Azonban ahhoz, hogy ezek a lehetıségek hatékonyan kiaknázásra kerüljenek, szükség van a pedagógusképzésben is az új készségek és kompetenciák elsajátítására, fejlesztésére. Az információs mőveltség mind a tanuló mind a tanár oldaláról elengedhetelenül fontos, amelyet reményeim szerint hasonló kezdeményezések, forrásgyőjtemények nagyban elısegítik és hozzájárulnak, hogy a mai hálózatosult világban eredményes eligazodáshoz. A pedagógusok motiválása és tanórákon az új eszközök, szolgáltatások hatására bekövetkezı sikerélmények elérése nagyon lényeges szempont. Ha a fejlıdés kölcsönös az oktatás és az pedagógusok részérıl, úgy vélem, hogy Ollé János kérdésére, miszerint: „Létezik olyan tanár, akinek a számítógép és a web 2.0 nem csak otthon és a szabadidejében, hanem az iskolában és az osztályban is a természetes hétköznapok része?” (Ollé, 2009), nagy valószínőséggel pozitív választ kapunk, és a tanár web 2.0 nemzedékének tagjai leszünk.

MellĂŠkletek

1.sz. melléklet

VERBÁLIS ÉS AUDITÍV TANULÓ TÍPUSOKNAK

1. Idegen nyelvő olvasmányok, hírek Az elsısorban idegen nyelvő kurzusok során alkalmazandó módszer célja, hogy a hallgatókat a weben megtalálható idegen nyelvő, on-line újságok és hírportálok valós szövegkörnyezetébe helyezze, ahol kipróbálhatják nyelvi ismereteiket. Az élı idegen nyelv megértése ugyanis jelentıs motivációs erıvel bír, illetve a források, a nyelvi kifejezések megismerése rendkívül jelentıs.

Kockázat

közepes

Idő

könnyen beágyazható

Költség

alacsony

Jelleg (tanulóközpontúság)

közepes

Előkészítéshez szükséges idő

1-2 nap

Elsajátításhoz szükséges IKT szint

2. szint

Példa Alkalmazás neve Deutsche-Welle 30 nyelven elérhetı BBC hírek CNN hírek Google News

Rövid leírás A Deutsce Welle Service D weboldalon híreket meg lehet hallgatni 30 nyelven, többféle beszédstílusban és gyorsaságban, rövid kis magazinhírek is elérhetıek. A BBC hírei és az angolul tanulóknak segédanyagok.

Elérhetıség http://www.deutsche-welle.de

http://www.bbc.co.uk/worldservice/learningenglish/ http://edition.cnn.com/ http://news.google.hu/

2. Irányított és felfedezéses olvasás és webquest Az irányított olvasás keretében a tanulók a tanár által elıre válogatott webes olvasmányokat tanulmányozzák. A szelekció a hallgatók elıismeretei, és az adott témában való elmélyülés miatt szükséges. A tevékenységet kérdésekkel is segíthetjük, amelyeket a webre, vagy a CMS rendszerbe beágyazva tehetünk fel. A felfedezéses olvasás az irányított olvasás egy szabadabb formája, sokkal nyitottabb kimenettel. Ennek keretében a tanulók linkek segítségével tovább kalandozhatnak az ıket érdeklı terület, téma felé. A felfedezéses olvasás lehet a probléma- vagy projektközpontú oktatás része. Kockázat

alacsony

Idő

könnyű beágyazni

Költség

alacsony

Jelleg (tanulóközpontúság)

közepes

Előkészítéshez szükséges idő

1 hét

Elsajátításhoz szükséges IKT szint

2.szint

Példa: Alkalmazás neve Forgó Sándor: Elektronikus médiumok és tananyagok kurzushoz kapcsolódó tematikája és feladatai Forgó Sándor weboldala

Rövid leírás Egy fél év tematikájának megadása, amely a feladatok leírásán túl tartalmazza az irodalmakat, amelyek közül a tanulók választhatnak.

Elérhetıség

Forgó Sándor az Eszterházy Károly Fıiskola oktatójának weboldala.

http://www.ektf.hu/~forgos

3. Könyvtárak. On-line olvasmányok. Bibliográfiák és információforrások A könyvtárak oktatástámogató szerepe napjainkban is jelentıs. A könyvtárak internetes jelenléte igen nagymértékő, számos elektronikus és virtuális formájával találkozhatunk a különbözı szakterületen, amelyet az oktatás bizonyos fázisaiba igen jól integrálhatunk és bizonyosak lehetünk az információk hitelességében és megbízhatóságában. Az interneten elérhetı könyvtárak katalógusiban való keresés során a tanulók megtanulhatják az információkeresés alapszabályait, és a forrásismeretük is bıvül. A weben számtalan olvasmány érhetı el nemzeti könyvtárak, közgyőjtemények, vagy nagy egyetemek, mint az t az MIT, valamint a Google BookSearch jóvoltából, amelyet a tanulók akár e-book olvasójukra is rátölthetnek. A bibliográfiák segíthetik a tanulókat egy adott témában megjelent szakirodalmakról, amelyekkel tovább bıvíthetik ismereteiket és OPAC (online katalógus) által komplett irodalomkutatást végezhetnek. Az on-line oktatás elınyei közé tartozik, hogy a hallgatóknak lehetıségük van az adott kurzushoz köthetı webes bibliográfiák és információforrások megosztására, melynek helye lehet az on-line kurzus weboldala, fórumbejegyzés, esetleg személyes blog.

Alkalmazás neve Magyar Elektronikus Könyvtár

Kockázat

közepes

Idő

közepes

Költség

alacsony

Jelleg (tanulóközpontúság)

magas

Előkészítéshez szükséges idő

1-2 nap

Elsajátításhoz szükséges IKT szint

2.szint (akár 1.szint)

Rövid leírás A Magyar Elektronikus Könyvtár a magyar Internet egyik legismertebb szolgáltatásává és legnagyobb szöveg-archívumává lett. Jelenleg 8802

Elérhetıség http://mek.oszk.hu/

Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis

World Digital Library

Europeana

Magyar Nemzeti Bibliográfia

Delic.io.us

dokumentumot tartalmaz, amelyek többféle formátumban le is tölthetık. Az EPA majdnem 2 ezer dokumentumot tartalmaz, amely magyar nyelvő vagy magyar vonatkozású elektronikus folyóiratokat tesz közzé található nyilvános eléréssel. A World Digital Library a Google Book Search után a második legnagyobb könyvtári vállalkozása. A világ kulturális örökségét kívánja megırizni és rendelkezésre bocsátani. Az Európai Unió nagyszabású könyvtári vállakozása a tagországok nemzeti könyvtárainak közremőködésével. A Magyat Nemzeti Bibliográfia elektronikus formában, nyilvánosan elérhetı hungarikumok győjteményét tartalmazza, 1921-tıl, illetve a teljes régikönyves állomány bibliográfiáját. Könyvjelzımegosztó alkalmazás

http://epa.oszk.hu/

http://www.wdl.org/en/

http://www.europeana.eu/portal/

http://mnb.oszk.hu/

http:// delicious.com

4. Nyilvános segédletek és varázslók, kurzus figyelmeztetések Az interneten számos fórumon, weboldalon találunk tutoriálokat, segédleteket, amelyek ingyenesek és a web 2.0-nak köszönhetıen közös tudáskonstrukcióval jönnek létre. Elsısorban a felsıoktatásban használt eszköz, elsıdleges célja lehet pl. egy szoftver (LMS) használatának bemutatása vagy az intézmény erıforrásaihoz való hozzáférés segítése. Az ilyen anyagok elkészítéséhez gyakran használják a képernyı tartalmának rögzítésére alkalmas szoftvereket. Az adott kurzus feladatainak határidejére, elkövetkezı eseményre (pl. dolgozat) való figyelmeztetések, Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

alacsony könnyen adaptálható alacsony közepes 1 hét 2-3.szint

Példa: Alkalmazás neve Google Calender, Naptár

BeszéljükM@C EHowTo Tutorail.hu magyar nyelvő weblapok készítése W3Schools-HTML

Rövid leírás A Google ingyenes szolgáltatása, ahol megosztott naptárat hozhatunk létre, amelyet megoszthatunk például egy osztály tagjaival, és a mobilszámok/email címek megadásával sms-vagy email üzenetet kapunk egy adott eseményrıl az általunk beállított idıtartammal korábban. Egy olyan fórum, ahol a Macintosh operációs rendszerrel kapcsolatos kérdésekre találunk választ. Egy oldal, ahol számos kérdésre kapunk választ, videós segítségekkel, számos témakörben. Egy magyar nyelvő portál, amely egy weblap elkészítésén vezet végig a programkódtól a desingig. Egy angol oldal, ami a HTML nyelvvel ismeret meg.

Elérhetıség https://www.google.com/calendar/render?tab=mc (gmail fiók szükséges hozzá)

http://www.beszeljukmac.com/ http://www.ehow.com/ http://www.tutorial.hu/ http://www.w3schools.com/html/

5. On-line beszélgetés a téma szakértıjével Egy-egy téma tárgyalásánál sokat segíthet, ha szakembereket szólaltatunk meg, ugyanis a tanulók számára hiteles forrásnak számítanak. A tantárgyat tanulók feltehetıleg nagyon érdekesnek és motiválónak fogják találják, ha lehetıségük nyílik a téma szakértıjével beszélgetni. Különösen hatékony lehet ez az eszköz akkor, ha olyan kommunikációs szoftvert használhatnak, amely lehetıvé teszi az élıszóban társalgást, például a Skype használatával.

Kockázat

közepes

Idő

könnyen beágyazható

Költség

alacsony

Jelleg (tanulóközpontúság)

magas

Előkészítéshez szükséges idő

4-5 nap

Elsajátításhoz szükséges IKT szint

2.szint

6. On-line információkeresés A weben elérhetı információk keresése során a kritikus szemlélet kialakítása nagyon lényeges. A releváns információ megtalálásának és kiszőrésének technikáját irányított (pl. adott témában történı) információkeresési gyakorlatok során lehet elsajátítani. Emellett nagyszerő eszköz arra, hogy a tanulók közelebbrıl megismerkedjenek a tananyaggal, felhasználva az interneten elérhetı hatalmas adatmennyiséget. A tevékenység során a feladat teljesítéséhez egyénileg vagy csoportosan kell megtalálni a rendszerint rövid választ a kérdéssor elemeire. A tevékenység szinte minden korosztályban alkalmazható, azzal a kikötéssel, hogy az internetes keresésekkel kapcsolatban már bizonyos jártasságot szereztek a tanulók, illetve az információkeresés alapjait ismerik. Az alábbiakban egy kidolgozott jó gyakorlat formájában találunk erre példát.

Kockázat Idı Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Elıkészítéshez szükséges idı Elsajátításhoz szükséges IKT szint Példa:6 Kérdés Milyen események történtek a születésnapotokon?

közepes könnyő beágyazni alacsony magas 2 nap 2. szint

Válasz

Forrás

http://www.ezenanapon.hu/ http://www.whathappenedtoday.org/

Forrás: Racsko Réka: Az információkeresés hagyományos és elektronikus eszközei. Az informatika és a magyar irodalom koncentrációs lehetőségei. E-Guide tanári kézikönyv. Suli.net.tan pályázat 2010.

Milyen találmány főzıdik Puskás Tivadar és Teller Ede nevéhez? Mi volt az eredeti foglalkozásuk?

Mit jelent a következı Seneca ? Non schole, sed vitae discimus. Mit gondoltak igaz-e ez a latin mondás? Keressétek meg magyarul! Exercitatio artem parat. Ki mondta, mikor és hol? „Kis lépés ez egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.”

Ki volt az elsı magyar Nobel-díjas? Miért kapta? Mivel járt ez a kitüntetés?

Puskás Tivadar: mérnök: a telefonközpont és a telefonhírmondó feltalálója, a budapesti és párizsi telefontársaságok alapítója Teller Ede: fizikus: a hidrogénbomba atyja Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk.

Wikipedia

Wikiidezet http://hu.wikiquote.org/wiki/Latin_k%C3%B6zmond%C3%A1sok

Gyakorlat teszi a mestert.

1969. július 21-én, amikor Neil Armstrong és Buzz Aldrin elıször lépett a Hold felszínére. Meghatározó pillanat volt ez az emberiség történetében, amelyet jól jellemez Armstrong parancsnok szállóigévé vált mondata: "Kis lépés ez egy embernek, de óriási ugrás az emberiségnek." Lénárd Fülöp, fizikával foglalkozott, 1905-ben ítélték katódsugárzással kapcsolatos munkáiért kapta meg a Nobel-díjat. Jelentıs pénzjutalommal járt.

Google vagy más szabadszavas keresı (kritikus kiválasztás: nem Obi-van-Kenobi mondta, amely az elsı találat)

7. On-line Podcast elıadások A hallgatók számára az on-line kurzus részeihez vagy egészéhez készített, MP3 lejátszóra, iPodra, notebookra vagy asztali számítógépre letölthetı tananyag. Az oktató által készített tananyagok mellett megadhatóak linkek is, a mások által készített podcastok eléréséhez. A hátránya, hogy a hallhatók visszajelzései, reflexiói nem valós idıben valósulnak meg, sıt sok esetben nincs is rá lehetıség. Azonban eloszlatható az a tévhit, hogy a podcast formájában elérhetı elıadások valós látogatottsága csökkenne.

Kockázat

alacsony

Idő

könnyű beágyazni

Költség

alacsony

Jelleg (tanulóközpontúság)

magas

Előkészítéshez szükséges idő

folyamatos, 1-2 hét

Elsajátításhoz szükséges IKT szint

3-4.szint

Példa: Alkalmazás neve Ollé János podcastjei

Rövid leírás Ollé János az ELTE oktatója több kurzusának elıadásait tette közzé podcast formájában.

Elérhetıség http://podcast.ollejanos.hu/

8. On-line, szinkron és aszinkron webes számonkérés Az on-line beszélgetés arra is alkalmas lehet, hogy a tanár számon kérje az ismereteket. Néhányan dinamikus számonkérési módszert használ, amelyben minden új számonkérési elem az elızı eredményére épül. A CMPC-kel a kvíz-készítı programok kompatibilisek és azonnali visszacsatolást ad a tanárnak a diákok teljesítményérıl.

Kockázat

magas

Idő

alaposabb tervezést igényel

Költség

alacsony (ha ingyenes a szoftver)

Jelleg (tanulóközpontúság)

magas

Előkészítéshez szükséges idő

2 hét

Elsajátításhoz szükséges IKT szint

3.szint

Példa : Alkalmazás neve iTest Hot Potatoes ProPof Quiz Maker

Rövid leírás Letölthetı, ingyenes felmérés-és tesztkészítı program, amely szabad szoftver licenccel használható. Kvíz készítı szoftver, számos elınnyel, a pedagógusok körében népszerő. Sokféle kérdéstípus található benne, Jó opció a programban, hogy a teszt kitöltése utáni visszajelzés szabadon állítható, valamint hogy a teszt eredményét többféle formátumban letölthetjük. Igen hasznos, hogy egy képernyın egyszerre csak egy kérdés jelenik meg, ez nem vonja el a

Elérhetıség http://itest.sourceforge.net/ http://hotpot.uvic.ca/index.php#downloads http://www.proprofs.com/quiz-school/ (részben ingyenes)

válaszadók figyelmét. A program használata elıfizetési díjhoz kötött, mely nem túl magas: tanárok számára már havi 10 dollárért használható, míg egyéni felhasználóknak regisztráció után ingyenes. Az ingyenes felhasználók csak 10 jelentést kérhetnek eredményeikrıl Classmarker

A ClassMarker alkalmazás segítségével könnyen és gyorsan hozhatunk létre teszteket. A kérdéssort összeállító tanároknak módjukban áll a visszajelzést szabályozni. Az alapszolgáltatások ingyenesek, többletszolgáltatásokhoz (pl. részletes eredmény-kimutatás) csak díjfizetés ellenében lehet hozzáférni. A program lehetıvé teszi egy virtuális osztályterem létrehozását, aminek segítségével csokorba foghatók a felhasználók. A visszajelzés a tanár kívánalmai szerint állítható. A teszteket le lehet állítani és menteni, így a diák akár meg is szakíthatja azok kitöltését. Sokféle kérdéstípussal találkozhatunk a tesztek között. Az igazán jól használható szolgáltatások fizetısek.

http://www.classmarker.com/

9. Szakértıi elıadások és kommentárok A szakértıi elıadások és kommentárok lényege a már rendelkezésre álló információforrások (diák, videó-anyagok) elérhetıvé tétele a tanulók számára, on-line szakértıi kommentárral kiegészítve. Különbözik az on-line beszélgetésektıl, hiszen nem tartalmaz kérdések és válaszok szekciót, illetve a webszemináriumtól is, mert nem teljesen nyitott a jelentkezés lehetısége az elıadásra. Inkább a felsıoktatásban elterjedt és adaptálható módszer.

Kockázat

alacsony

Idő

magas

Költség

közepes

Jelleg (tanulóközpontúság)

közepes

Előkészítéshez szükséges idő

1-2 hét

Elsajátításhoz szükséges IKT szint

2.szint

Példa Alkalmazás neve TED

Mindentudás Egyeteme

Rövid leírás Különbözı szakterületek szakembereinek elıadása, az elıadás vázlatával, és számos nyelven eléretı feliratos fordítással. A hazai Mindentudás Egyeteme elıadások webes változata számos extrával.

Elérhetıség www.ted.com

www.mindentudas.hu

10. Videó alapú magyarázatok és bemutatók Az on-line tanulás világában az egyik legnehezebben szemléltethetı terület például a szakképzésben a modellezés (matematikai, statisztikai stb.). Ezt könnyítheti meg a videó alapú magyarázatok és bemutatók alkalmazása, ahol a pedagógusok a problémamegoldás lépéseit külön-külön megtekinthetı videofájlokban rögzítik, így a tanulóknak lehetısége van többször megtekinteni azokat, illetve a jobb megértés érdekében lehetısége van visszalépni a probléma megoldási folyamat egy korábbi fázisához.

Alkalmazás neve Különbözı tervezıprogramok használatát bemutató videók Videó bemutatók

Szertár blog

Kockázat

közepes

Idő

könnyen adaptálható

Költség

alacsony

Jelleg (tanulóközpontúság)

közepes

Előkészítéshez szükséges idő

2-3 hét (ha mi készítjük)

Elsajátításhoz szükséges IKT szint

3.szint

Rövid leírás Például az AutCad és más tervezıprogramok tutriáljai. A videóbemutatók széles kört ölelnek fel, a dinamika, mechanika, matematika, fizika és robotika témakörben. Kémiai kísérletek bemutatása magyarázattal és videóval.

Elérhetıség http://www.kolibrydesign.com/video http://video_demos.colostate.edu/

szertar.blog.hu

11. Webszafari Az internetes források és komplett tematikák ajánlása a tanulók számára, inkább középiskolában és a felsıoktatásban eredményes. Az általános iskola felsı tagozatában inkább rövidebb források, és szorgalmi feladatok formájában adaptálható a módszer. A rendelkezésre álló webes információforrások segítségével az oktatónak lehetısége nyílik, hogy a kurzus weblapjáról kiindulva internetes felfedezıtúra keretei között ismertesse meg a hallgatókat a kurzus idıbeosztásával, felépítésével és követelményeivel. Ehhez részben kapcsolódik a webquest, amely eredetileg Bernie Dodge és tanítványa, Thomas March ötlete. A tanárok on-line információs anyagot (pl. megtekintésre javasolt weboldalak listája) tesznek elérhetıvé a hallgatók számára, akiknek tanulmányozniuk kell ezeket, majd elvégezni az információforrásokra épülı, elıre meghatározott tevékenységeket. A tanulók szabadon eldönthetik, hogyan dolgozzák fel az oldalakat, csupán az elıbb említett tevékenységek értékelési szempontjai vannak meghatározva. Kockázat közepes Idő alaposabb tervezést igényel Költség közepes Jelleg (tanulóközpontúság) közepes Előkészítéshez szükséges idő 1 hónap Elsajátításhoz szükséges IKT 3-4. szint szint Példa: Alkalmazás neve Osztályterem.hu

Kell egy weblap!

Császi Csaba e-learning oldala

Rövid leírás Egy hat hetes konnektivista kurzus webes eszközökkel (Kulcsár Zsolt és Palócz István) vezetésével) Tematikákkal, kötelezı és ajánlott olvasmányokkal és heti kurzusfeladatokkal. A konnektivista eszközökkel támogatott kurzus keretében a Drupal keretrendszerrel ismerkedtek meg a jelentkezık, és elkészítették saját weblapjukat, a hetente kiadott feladatok alapján. Egy általános iskolai történelem tanár weboldala, ahol a diákok és a szülei is, számos segédanyagokat, kötelezı-és ajánlott irodalmat találnak a történelem tananyaghoz, illetve hozzászólhatnak, reflektálhatnak az órán hallottakra

Elérhetıség http://osztalyterem.hu

http: // tanarurkerem.hu

http://gyakorlo.ektf.hu/csaszics

12. Wikik, E-Book és WikiBook beszámolók és kritikák A közösen épített tudásbázisok nagy motivációs erıvel hatnak a diákokra. A Wikipedia népszerőségét látva, hihetetlen ereje van a közösségi munkának. A weben nagyon sok ingyenes elektronikus könyv található, amelyek egy részét a Wikimedia alapítvány hozott létre és a WikiBook oldalain érhetı el, ahol a wiki közösség által kollektív módon írt és szerkesztett mővek érhetıek el. Természetesen számos kérdés merülhet fel ezeknek a mőveknek a minıségével kapcsolatban, éppen ezért a tanulóknak feladata lehet 1-1 mő bemutatása és értékelése. Már a különbözı szakterületeken is egyre inkább felismerik ennek jelentıségét és egyre több wiki születik hazánkban is. Az E-Bookok oktatásban való használata még csak pilot programok keretében van jelen de vannak biztató eredmények, amely a technika fejlıdésével még ígéretesebbek lesznek.7 Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint Alkalmazás neve Tudod-e hogy? Programozás wiki

Könyvtár.hu E-papír a hazai közoktatásban

magas alaposabb tervezést igényel alacsony magas 1 -2 hónap 3-4 .szint

Rövid leírás Sutka Irén természettudományos, fıleg kémiai témájú wikije, amelyet tanulóival együtt épít, fejleszt. Az Eszterházy Károly Fıiskola Matematikai és Informatikai Intézetének wikije, ahol elektronikus jegyzetek és tananyagok találhatóak, Témái elsısorban programozással kapcsolatosak. A hagyományos értelembe vett wikitıl annyiban különbözik, hogy a tartalom bıvüléséhez nem járulhat hozzá mindenki. A könyvtáros szakma szakmai tudásbázisa, amelyet bárki szabadon szerkeszthet. Az Eszterházy Károly Fıiskola és az Educatio Kft, közös pilot projektjének weboldala.

Elérhetıség http://tudodehogy.hu/ Leírása: http://blog.sulinet.hu/tudodehogy/ http://aries.ektf.hu/wiki3/

http://konyvtar.hu/wiki/Kezd%C5%91lap http://epapir.ektf.hu

E-papír a hazai közoktatásban. Pilot program. Eszterházy Károly Főiskola, Educatio Kht. Kutatsási beszámoló 2010. Eger

+1 Virtuális osztálytermi prezentáció, online webszeminárium A tanári magyarázat jelentıs részét képezi az ismeretelsajátítás folyamatának, amely hiánya az éppen beteg, vagy más ütemben tanuló diákok számára nehézséget jelenthet. Ennél az on-line szinkron eszközzel ezt a problémát orvosolni lehet, ugyanis a képernyı bal felsı sarkában látható az oktató élı videoképe és hallható a hangja. A PowerPoint diák a képernyı jobb oldalán helyezkednek el, a bejelentkezett hallgatók nevei és a szöveges üzenetek illetve a rajzeszközök a képernyı bal alsó sarkában láthatók. A másik nagy elınye, hogy akár a szülık is betekinthetnek az órára, így a falak nélküli osztályterem órán, nagyon hasznos ha az óra archiválásra kerül. Az online webszemináriumok is megvalósítatóak ezáltal, amelyek általában ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek. A Kell egy weblap kurzus is online webszeminárium keretében zajlott, usstream csatornával és weblappal és Google csoportok szolgáltatással támogatva. Kockázat közepes Idő közepes Költség magas (de sok az ingyenes szolg.) Jelleg (tanulóközpontúság) magas Előkészítéshez szükséges idő 2-3 nap/ szeminárium Elsajátításhoz szükséges IKT 3. szint Példa: Alkalmazás neve E-Prezentáció eszköz az Eszterházy Károly Fıiskolán

Usstream,

MyShowRoom Videótórium

Rövid leírás A publikus betekintı keretében az osztálytermekben felszerelt IPkamerával adott idıpontokban, titkosított csatornán szemtanúi lehetnek a szülık és a diákok az adott tanórának. A közvetítések rögzítésre is kerülnek. A UsStream eszköz egy olyan videó-stream, közvetítı eszköz, amelyre ingyenesen lehet regisztrálni és egy webkamera segítésével megvalósítható a virtuális osztálytermi prezentáció. A MyShowRoom egy ingyenes videócsatornát biztosít, funkcióban is hasonló a Usstreamhez. A Videótórium egy olyan videóportál, amely korábbi konferenciák videóit győjti össze és rendszerezi egy helyen, amelyek hasonló technikával készültek, mint a virtuális osztálytermi prezentáció.

Elérhetıség http://eprezentacio.ektf.hu (felhasználónév-jelszó köteles)

http://www.ustream.tv/

http://myshowroom.tv/home (magyarul is) http://videotorium.hu/hu/

REFLETÍV, SZEMLÉLİDİ TANULÓ TÍPUSOKNAK

1. Csoportblog, csoportreflexiók A csoportblog szerepe egy adott feladat, vagy egy adott téma tárgyalásánál köthetı reflexiók összegyőjtése. A csoportblog archivált változata alkalmas arra, hogy a világ bármely pontján idegen nyelvet tanuló diákok tanulmányozzák és rögzítsék véleményüket a hallgatói csoportok blogjairól. A másik nagyon lényeges szempont a visszacsatolás lehetısége, amely a tanulás fázisában nagy segítség a tanulóknak.

Kockázat Idő Költség

Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes alaposabb tervezést igényel alacsony (ingyenes webmotorok) magas 4-5 nap 2-3. szint

Példa Alkalmazás neve Okatás-informatikai blog

Osztályterem.hu

Rövid leírás Elérhetıség A neveléstudomány területéhez tartozó http://oktinf.elte.hu/blog csoportblog, amelyet az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának doktorandusz hallgatóinak részvételével. A konnektivista kurzus keretében a tutorok a www.osztalyterem.hu résztvevık blogbejegyzéseire, amelyek egyegy feladathoz kapcsolódnak, folyamatos reflexiót tettek közzé a kurzus nyilvánosa weboldalán.

2. Labormegfigyelések A természettudományos oktatásban a laborkísérleteknek és megfigyeléseknek nagy szerepe van, azonban az ehhez szükséges erıforrások nem mindig állnak rendelkezésre. A szimulációk és egy laboratórium megfigyelése nagy segítség lehet, ugyanis így nyomon követhetik egy tapasztalt szakember tevékenységét. Néhány esetben lehetıségük van a hallgatóknak kérdések feltevésére, kommentárok, hozzászólások formájában hiteles forrásból.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes közepes alacsony magas 3-4 nap 2. szint

Példa Alkalmazás neve Szertár blog

Virtulális kémialabor Békaboncolás

Szívmőtét animáció formájában

Rövid leírás Zsíros László Róbert videoblogja természettudományos, videóblogja. Hetente megjelenı vicces és izgalmas kísérletei segítenek a természettudomány népszerősítésében. Titrálások, kísérletek bemutatása. A biológia óra kiegészítéseként online békaboncolásra van lehetıségünk, amely interaktív táblán nagyon látványosan használható. Egy szívmőtét mozzanataiba tekinthetünk be, egy flash animáció segítségével.

Elérhetıség http://www.szertar.com/

http://ir.chem.cmu.edu/vlab/vlab.php http://www.froguts.com/flash_content/index.html

http://www.abc.net.au/science/lcs/heart.htm

3. Szakmai blogok, Munkahelyi illetve gyakorlati helyi tapasztalatok, mintaválaszok A blogok megjelenése világhálón a véleménynyilvánítás hatalmas lehetıségét indította el. Ennek egy magasabb szinte a szakmai blog, amely külföldön hihetetlen népszerőségnek örvend és elfogadott szakmai körökben. Kétségtelen ugyanis, hogy nagyon sokat tanulhatnak a diákok a kurzus témájához köthetı munkahelyen vagy gyakorlati helyen dolgozóktól, akik valamilyen formában, fórumon közzéteszik a tapasztalatokat. A feladat kivitelezése történhet úgy, hogy a hallgatóknak kérdéseket kell feltenniük a dolgozóknak és a válaszokat közzé kell tenniük a kurzus weblapján. A tanulók elolvassák egymás munkáit, tisztázzák az esetleg homályos vagy nem érthetı részeket, majd végsı formába öntik a beszámolót. A módszernek inkább szakiskolában vagy a felsıoktatásban van létjogosultsága. Kockázat közepes Idő alaposabb tervezést igényel Költség alacsony Jelleg (tanulóközpontúság) közepes Előkészítéshez szükséges idő 1-2 hét Elsajátításhoz szükséges IKT 2-3. szint szint Példa Alkalmazás neve Rövid leírás Elérhetıség Színvonalas győjtemény a pedagógusok segítésére, linkajánlókkal, leírásokkal. http://tanarblog.hu TanárBlog Fızı Attila László természettudományos és szakmai blogja. http://h2so4.blog.hu/ H2SO4 természettudományos blog Egy kiváló és igényes válogatás szakmai blogokból és érdekes kérdés http://tudomany.miner.hu/ Tudományos bloggyőjtemény válaszaiból. A sulinettan pályázat keretében 24 szakmai blog született gyakorló sulinet.hu/sulinettan 24 szakmai blog pedagógusok által, többek között a filozófia, robotika, szenzoros mérések, matematika, információkeresés, mozgókép-és médiaismeret, kémia, ének-zene témakörében. Meskó Bertalan nemzetközileg elismert blogja az orvoslás és a webkettı MedIQ kapcsolatáról. -webkettı és az orvoslás kapcsolata Oktatással és pedagógiával foglalkozó internetes naplók elismert blog.ollejanos.hu Ollé János blogja szakemberektıl. http://nahalkaistvan.blogspot.com/ Nahalka István blogja A Science Blog egy angol nyelvő tudományos blog a legelismertebb szakmai http://scienceblogs.com/ Science Blog körökbıl.

4. Személyes blogok, személyes vélemények, szuperösszefoglalók A megszerzett tudás elmélyítésére, a szövegalkotás, stilisztika, kifejezıképesség és az írásbeli kommunikáció gyakorlására kiváló alternatíva az internetes naplók, vélemények, szuperösszefoglalók. A tanulókat megkérhetjük arra, hogy a tanóra, kurzus ideje alatt rendszeresen készítsenek blogbejegyzéseket a kurzushoz köthetı olvasmányaikra reflektálás céljából. Minden hallgató mellé hozzárendelhetjük az egyik csoporttársát is, akinek a feladata a blogbejegyzések kritikus értékelése. A web számtalan lehetıséget kínál, hogy a hallgatók on-line formában írhassák le véleményüket. Megkérhetjük a hallgatókat, hogy foglalják össze az általuk olvasott cikkek lényegét és tegyék elérhetıvé csoporttársaik számára, vagy megkérhetjük ıket arra, hogy az általuk olvasott cikkeket értékeljék abból a szempontból, hogy mivel értenek egyet és mivel nem. De lehetıségünk van arra is, hogy megkérjük hallgatóinkat, hogy 1 perc alatt írják le, mit gondolnak az adott kurzusról stb. A másik lehetıség, hogy adott keretek között 2500-3500 szóban írják le, hogy mit tanultak a kurzus során. Azonban elıírjuk azt is, hogy a heti, rendszeres fórumok szövegébıl minimum hány direkt idézetet kell felhasználniuk a munkájuk során, ezzel ösztönözve ıket arra, elolvassák az archivált fórumbejegyzéseket. Kockázat közepes Idő alaposabb tervezést igényel Költség alacsony (ingyenes webmotorok) Jelleg (tanulóközpontúság) magas Előkészítéshez szükséges idő 4-5 nap Elsajátításhoz szükséges IKT 2-3. szint szint Példa Alkalmazás neve Rövid leírás Elérhetıség Barna Béla az Eszterházy Károly Fıiskola munkatársa , http:/belabarna.blogspot.com Csámborgó-Barna Béla blogja újságíró utazásairól és egri eseményekrıl ír a saját szemszögébıl. Habosvilla blogja Crescendo Cogito ergo bumm-fotóblog Blogkeresı

Jellemzése: Mővészettörténet, könyvtár, utazás és írás, ahogy nekem tetszik. Kulcsár Zsolt személyes blogja, olvasási élményeirıl és magáról az életrıl. Egy fotós szemszögébıl mutatja be az ıt körülvevı világoz. A Google szabadszavas blogkeresı alkalmazása.

http://habosvilla.blog.hu/ http:// crescendo.hu http://baowah.blog.hu/ http://blogsearch.google.hu/?tab=mb

5. On-line forráskönyvtárak Az on-line forráskönyvtárak hasonlóak a bloghoz, de ennél az eszköznél a tanár a tárgy weblapján létrehoz egy könyvtárat, ahol minden hallgató számára név szerint elkülönített tárhely áll a rendelkezésre, hogy a kurzussal kapcsolatos tevékenységek és olvasmányok reflexióit aszinkron módon lejegyezze. A reflexiókat minden diák látja és a félév végén a tanár reagál a bejegyzésekre. A rendszer jól megvalósítható LMS rendszerben, ahol az egyes feladatokra személyre szabott értékelés adható és a hallgatók feltölthetik állományaikat. Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

alacsony alaposabb tervezés igényel alacsony közepes 10 nap 3-4.szint

6. On-line megbeszélések és csoportfórumok A fent említett tevékenységek egyre népszerőbbek a elsısorban a felsıoktatásban, ahol az oktatók használhatják az LMS rendszer eszközeit, az azonnali üzenetküldı szolgáltatásokat, vagy az aszinkron konferencia eszközöket. Az on-line megbeszélések témáját meghatározhatják az oktatók, de akár a hallgatók is, sıt elképzelhetı a kettı kombinációja is. Megfontolandó a hallgatók érdeklıdési kör szerinti felosztása, hogy megelızzük a túlságosan összetett fórumbeszélgetések kialakulását.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes alaposabb tervezést igényel alacsony magas 3-5 nap 2. szint

Példa Alkalmazás neve Tenegen projekt Google megosztott dokumentumok chat

Google csoportok Google Groups

Rövid leírás Pedagógusoknak szóló egy éves kísérleti képzés a Moodle keretrendszer lehetıségeirıl. A Google fiók használatával elérhetıvé válik a megosztott dokumentumok, amelynek szerkesztése közben lehetıségünk nyílik az dokumentumot szerkesztıkkel beszélgetni is, azonnali üzenetküldı szolgáltatással, amelyet a weboldal jobb oldalán látunk. A Google csoportok egy ingyenes szolgáltatás, amely segíti egy csoportfórum kivitelezését.

Elérhetıség http://www.tenegen.eu/tmoodle/mod/book/view.php?id=883&chapterid=419 htpp://docs.google.com

groups.google.com

7. On-line szakmai csoportok megfigyelése A tanulók reflexiós készségeinek fejlesztésére és a való világ szakmai problémáinak megismertetésére kiváló eszköz a szakmai csoportokhoz való csatlakozás. A Yahoo!Groups a GoogleGroups vagy az MSN Groups, Grou.PS megfelelı szakmai csoportjához csatlakozva a hallgató feladata a megfigyelés és a megfigyeléseihez kötıdı reflexiók rögzítése.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes alaposabb tervezést igényel alacsony közepes 3-4 nap 3.szint

Példa Alkalmazás neve Trefort Ágoston Szakképzı Iskola, Énekzene csoport

Rövid leírás Szederné Tóth Zsuzsa matematika, kémia, ének-zene szakos tanár TREFORT énekzeneóra csoport keretében ad segítséget a diákoknak. A blog indításának célja a tankönyvhiány volt. A kották, a zeneelmélet, a zenetörténet, a zenehallgatás címszó alatt az órai tananyag megtalálható. Segítséget kap mindenki a házi feladatokhoz is.

Elérhetıség http://grou.ps/trefort_enekora/

8. Önellenırzı tevékenységek, kérdések és vizsgák A tanulók –különösen a tanulmányaik elején– szeretik gyakran tesztelni a tudásukat. Erre kiválóan alkalmasak az on-line ellenırzı kérdések és vizsgák, amelyek segítségével a diákok hétrıl-hétre kipróbálhatják tudásukat: mi az amit megfelelıen elsajátítottak és melyik az a terület, ahol még hiányosságaik vannak. A nyelvtanulásban régóta használt eszköz, amely hatékonysága sokszor bizonyított. A hallgatói interakciók közül ez a tevékenység az önmagára irányuló tevékenységek közé tartozik. Fontos, hogy a tanulóknak mindig legyen lehetısége az önellenırzésre. Kockázat Idő

Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

alacsony közepes vagy magas ( a tartalom elérhetőségétől függően, létre kell-e hozni) alacsony (ingyenes alkalmazások) magas a tartalom meglétének függvénye 2-3.szint

Példa Alkalmazás neve Angoloktato

Rövid leírás Online angol tesztek, feladatok többféle felkészültségi szinten, azonnali javítással.

http://www.angoloktato.hu/

Hibavadász

Interaktív táblán remekül használható alkalmazás, amelyben hibás angol mondatokat kell kijavítani. Interaktív német tesztek. Freeware tesztprogram

http://www.netangol.hu/B2/Hibavadasz/hibavadasz.swf

Telegerman iTest

Elérhetıség

http://www.telegerman.com/ itest.sourceforge.com

9. Podcast múzeumlátogatások A múzeumok egy része elérhetıvé teszi tárlatait MP3 lejátszóra, iPodra vagy mobiltelefonra letölthetı formában. Olykor ezek a tárlatok kiegészülnek a kiállított tárgyak alkotóinak kommentárjával is. A tanárok a kurzus témájához köthetı tárlatok kiválasztásával színesebbé tehetik a tanulók mővészettörténeti, történelmi stb. tanulmányait.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő

Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes közepes alacsony közepes 1-2 nap ( ha rendelkezésre állnak a podcastek) 2.szint

Példa Alkalmazás neve Skanzen-Magyar Néprajzi Múzeum

Metropolitan Museum Podcast csatorna-Múzeumok

Rövid leírás Skanzen régóta megnézhetı, olvasható virtuálisan is, de ezentúl lájkolható, sıt már hallgatható is az elsı magyar kulturális podcastban. (forrás: kultura.hu) A podcast sorozat elıjegyezhetı az iTunes-ban is.

Elérhetıség http://skanzen.hu/ http://minok.hu/skanzen-podcast-virtualis-tura/

http://www.metmuseum.org/podcast/ http://museum.podcast.com/

10. Social Networking A hálózatépítı oldalak népszerősége hihetetlen módon megnıtt. Kihasználhatjuk ezt, ha diákokat megkérjük, hogy regisztrálják magukat valamelyik hálózatépítı oldalon és kérjük meg ıket arra is, hogy személyes oldaluk blogjában vagy más területén tegyenek közzé legalább egy bejegyzést a tanórával kapcsolatban. A diákok feladata, hogy találják meg egymást illetve a bejegyzéseket, és tapasztalataikat összegezzék egy dolgozat formájában. Népszerősége hatalmas, az idei Innovatív Tanárok Fórumán a fıdíjat a Golding Show projekt nyerte, amely nagyon összetett és sokrétő. Összesen 8 lépésbıl áll majd, 16 órában csinálják meg, és Golding A legyek ura címő mővét hozza közelebb a gyerekekhez, sok-sok egyéb dologgal együtt. A Facebook-on egy nyitott csoportot hoztak létre, azaz bárki csatlakozhat, lájkolhat, szavazhat stb., de ahhoz, hogy beleszólhasson a dolgok menetébe már a projektet vezetı tanárok engedélye szükséges.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

magas közepes alacsony magas 1-2 hét 2. szint

Példa Alkalmazás neve Golding Show projekt

Facebook Klog NING Szakmai közösségek Group.ps

Rövid leírás A Golding Show egy iskolai projekt, amely William Golding A legyek ura címő regényét dolgozza fel egy általunk készített valóságshow keretén belül. Irodalmi mővek feldolgozása közösségi portálokon. Elısorban könyvtárosok közössége. Ning közösségek elsısorban egy-egy szakmai csoport köré csoportosulnak.

Elérhetıség http://www.facebook.com/home.php?sk=group_149390615106741

www.facebook.com klog.hu http://tanarblog.hu/materials/msakademia/ms2_digtermek2/player.html http://tanarblog.hu/materials/msakademia/ms2_digtermek2/player.html

11. Szinkron és aszinkron kommunikáció A tanulók nyelvtanulása során nagy segítség lehet, hogy egy másik ország hasonló korú diákjaival folytatnak kommunikációt, például Skype-on keresztül, miközben fejlıdik az idegen nyelvi kommunikációs készségük és a technikával is megismerkednek. hatalmas motivációs ereje van. A másik nagy segítség a releváns információ megtalálásában például egy keresıkérdés helyes megfogalmazásánál. Kiváló eszköz lehet továbbá arra, hogy egy cikk vagy egy tanulmány csak nagyon keveset foglalhat magába egy személy gondolataiból és a vélemények, gondolatok, álláspontok folyamatos változásban vannak. Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes közepes alacsony magas 1-2 nap 3.szint

Példa

Alkalmazás neve Országos Széchényi Könyvtár-chat szolgáltatás

Rövid leírás Az OSZK Skype-chat szolgáltatása révén felhívhatjuk a könyvtárosokat, akár referensz kérdésekkel is

Elérhetıség http:// mek. oszk.hu

12. Webportálok megismerése és értékelése Ahogyan korábban már említettük, a web számtalan értékes információforrást tartalmaz, amelyek némelyike jól köthetı a kurzus témájához és amelyek megismerése és értékelése nagyon hasznos a kurzus követelményeinek teljesítése szempontjából.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes alaposabb tervezést igényel alacsony közepes 1 hónap 3-4. szint

Példa Alkalmazás neve Lemill

Sulivilág Edu 2.0

Rövid leírás A LeMill webes, internetes alkalmazás, melynek felhasználó közössége kereshet, készíthet, megoszthat tananyagokat. Ezeknek a tananyagoknak egyik fı jellemzıje, hogy ingyenesen elérhetık, terjeszthetık és többnyire alakíthatók, tovább is építhetık. A LeMill elsısorban gyakorló pedagógusok számára készült, de mindazok használhatják, akik tananyag készítésében érdekeltek, így természetesen a tanulók is. Egy portál az iskolai kapcsolattartásra, tudásmegosztásra. Regisztrációköteles. Ingyenes LMS rendszer.

Elérhetıség www.lemill net

http://sulivilag.hu/ http://www.edu20.org/

+1 Elektronikus portfólió A hagyományos portfólión funkciójától nem tér el az elektronikus változat, célja, hogy képet adjon a tanuló tanulmányairól, korábbi tevékenységeirıl. Számtalan szoftvert találhatunk, amely alkalmas arra, hogy a hallgatók összegyőjtsék a képzéshez tartozó dokumentumokat (tematika, dolgozatok, fotók, gyakorlatok, külföldi tanulmányutak dokumentációi, stb.), és képet nyújtsanak iskolai tartózkodásuk alatt bekövetkezı szakmai fejlıdésrıl. Hazánkban a felsıoktatásban a pedagógus képzés fontos eleme a tanításról készült dokumentációk portfólióba győjtése és megvédése. Kockázat Idő Költség

Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes alapos tervezést igényel közepes (sok ingyenes keretrendszer) magas 3-4 hónap 3. szint és felfelé

Példa Alkalmazás neve Eportfólió az Eszterházy Károly Fıiskolán

Moholy-Nagy Mővészeti Egyetem végzett tanulóinak munkája

Rövid leírás A fıiskola MA, MSc szakon tanuló hallgatóinak a diploma megszerzéséhez egy portfóliót kell összeállítani és megvédeni, amelynek felületét a Mahara rendszer biztosítja. A portfólió mővészeti értelmezése. Az egyetem végzett hallgatóinak diplomamunkáiból és a mővészek rövid önéletrajza alapján bizonyosodhatunk meg arról, hogy a kreativitás határtalan,

Elérhetıség http://eportfolio.ektf.hu

http://www.diploma.mome.hu/

VIZUÁLIS TANULÓ TÍPUSOKNAK

1. Animációk. Online multimédia. Online adabázisok. A komplex oktatási tartalmak bemutatására szolgáló animációk egyre népszerőbbek az on-line oktatással foglalkozó intézmények körében. Ennek az az oka, hogy mind az animációk mérete, mind a tároláshoz szükséges on-line tárhelyek költsége egyre kisebb, így szinte minden oktatási kontextusban megjelenhettek az animációk. A mai, képernyık világában, interakcióhoz szokott tanulók szívesen fogadják ıket. Eredményes tevékenység, ha az interneten a tananyagokhoz, tanórákhoz köthetı animációkat keresünk, vagy a megfelelı IKT ismeretek birtokában magunk is megpróbálkozhatunk azok elkészítésével. Az on-line videók használatán túl számos olyan weboldal létezik, amely multimediális formában, gazdagon illusztrálva segíti például a tanulók anatómiai tanulmányait. Az internet technikai fejlıdésének köszönhetıen egyre nagyobb sávszélesség áll rendelkezésre az információ továbbítására. Ez lehetıvé teszi, hogy pl. az egészségügy területén olyan adatbázisokhoz férhessenek hozzá a hallgatók, amely akár több ezer képet és videót tartalmaz, vagy egy éppen zajló mőtétet tekinthetnek meg a hallgatók és az oktatók, szakértıi narrációval kiegészítve. Az állóképek, videók és más vizualizációs elemek használata lehetıséget nyújt a rendkívül informatív elektronikus tanulási környezet kialakítására. Kockázat közepes Idő közepes Költség alacsonytól a közepesig Jelleg (tanulóközpontúság) közepes Előkészítéshez szükséges idő 1,5 hét Elsajátításhoz szükséges IKT 3.szint szint készítéshez: 5.szint Példa Alkalmazás neve REALIKA Celebrate Tananyagok

Apertus Multimédiás Keretrendszer Alkalmazási minták

Rövid leírás Digitális foglalkozásgyőjtemény és oktatásszervezési szoftver. Fizika, kémia, biológia, matematika tantárgyaknál. A Celebrate nemzetközi projekt részeként készült magyarországi tananyagok magyar és angol nyelven. A biológia mellet számos más témában is elérhetı az oktatóanyag, például fizika, kémia, matematika, Európai Unió. A multimédiás keretrendszer fejlesztésének célja szakképzéshez kapcsolódó oktatóanyagok multimédiás oktatási tartalmának megjelenítésére szolgáló moduláris Flash keret szabvány, illetve a benne megjeleníthetı multimédiás mintatartalmak fejlesztése. Felhasználói interaktivitás.

Elérhetıség http://realika.educatio.hu/ctrl.php/unregistered/courses http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kiah/0/25016/1

http://portal.apertus.hu/index.php/doc/Display?doc_id=144

Sunflower animációk

Artanatomy

A Sunflower Learning által készített fizika, kémia és biológia témájú interaktív elemek, animációk valódi interaktivitást mutatnak bepillantást engedve a mikrokozmosz világába. Az önállóan is használható animációk mellett tanórai foglalkozások vázlatai, konkrét alkalmazások, példák és feladatlapok is találhatók, melyek révén a diákok szabadon gyakorolhatnak és mélyedhetnek el a tananyagban több szinten is. Emberi arc interaktív bemutatása

http://sdt.sulinet.hu/sunflower/SMS/start.htm

http://www.artnatomia.net/uk/artnatomyProgram.html

2. Interaktív hírportálok használata A növekvı számú interaktív hírportálok kínálatában megtaláljuk a legfrissebb híreket, amelyek a szöveg mellett tartalmaznak képeket, videókat, hanganyagokat, animációkat is. A tanárok kiválaszthatják az adott tananyaghoz legjobban kötıdı híreket, és a tananyagba beágyazva interaktív feladatok formájában építhetik be a kurzusba. Az interaktív portálok kiválóan használhatóak az idegen nyelv tanulásnál, a gazdasági ismeretek tanításánál stb.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes könnyű beágyazni alacsony tanárközpontú 1-3nap 2.szint

Példa Alkalmazás neve Hírek webkettes címkefelhıben Hirado.hu Google Hírek

Rövid leírás Személyre szabható kategóriák választhatóak. A Magyar Televízió 1-es csatornájának híroldala. Híraggregáló oldal.

Elérhetıség http://www.hirmatrix.hu/ http://www.hirado.hu/ http://news.google.hu/

3. Interaktív, on-line bemutatók Az internet technikai fejlıdésével lehetıvé vált a nagyfelbontású, részlet gazdag videó továbbítása. Az interaktív bemutatók megjelenhetnek szimulációk formájában is. Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

magas alaposabb tervezést igényel alacsony tanárközpontú 5-6 nap 3.szint

4. Fogalomtérkép On-line vizualizációs eszközök.. A vizuális, képi információk sok esetben jobban rögzülnek a tanulóknál. A hatalmas információrobbanás következtében, a rengeteg információ között az összefüggések könnyebb átlátásához az adatvizualizációs nagy segítséget jelenthetnek. Ezeknek az eszközöknek a feladata az elvont összefüggések szemléltetése, az egyes információelemek közötti kapcsolatok feltárása, a nehezen megérthetı, elvont információ befogadásának megkönnyítése. Ugyanakkor ezek az eszközök alkalmasak arra is, hogy a hallgatók az elsajátított ismereteket hatékonyabban mutassák be. A tanulókat megkérhetjük, hogy a tanulmányaik során szerzett ismereteket vagy tapasztalataikat a kulcsfontosságú információk vizuálisan ábrázolva, vagy fogalomtérkép formájában rögzítsék, amelyekkel az új fogalmak jobban beépülnek a meglévı fogalmi hálójukba. Kockázat Idő

Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepestől a magasig közepesen nehéz beágyazni (az alkalmazott programtól és a téma nehézségétől függ) a program megválasztásától függ tanulóközpontú 2 hét 3.szint

Példa Alkalmazás neve Geogebra Pedonline01 Konnektivista pedagógiai kurzus fogalomtérképek készítése

Rövid leírás Ingyenes matematika program függvények ábrázolására, koordinátageometriához. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem konnektivista kurzusa során készült fogalomtérképek.

Elérhetıség http://www.geogebra.org/cms/ http://www.mindmeister.com/68937300/tehets-g http://www.mindmeister.com/68942874/mozgalompedaggia

Forrรกs: osztalyterem.hu

5. On-line idıvonal felfedezés Az idıvonal lehetıséget nyújt az adatok és információk vizuális megjelenítésére, amely segít a hallgatóknak megjegyezni a legfontosabb tényeket és a hozzájuk köthetı további ismereteket. Ha hallgatóinknak a kurzus tartalmához kapcsolódóan elérhetıvé teszünk egy on-line idıvonalat, akkor a hagyományos tanulásnál sokkal érdekesebb és széleskörő módon segítjük ıket az ismeretelsajátításban. Kockázat Idő Költség

Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes könnyű beágyazni alacsony-magas (a szoftvertől függ illetve hogy mi állítjuk-e elő) tanárközpontú 2-3 naptól 1-2 hét (nekünk kell-e előállítani) 2-3.szint

Példa Alkalmazás neve Az Európai Unió története idıszalagon Képidı World Digital Library

Rövid leírás Az EU történetének bemutatása impozáns grafikával. Magyarország történeti kronológiája Digitális Világkönyvtár, amely keretében egy idıvonalon mehetünk végig az emberiség megırzött tudásán a világ könyvtárainak győjteményei által

Elérhetıség http://ec.europa.eu/economy_finance/emu10/timeline/index_hu.htm http://www.kepido.oszk.hu/ http://www.wdl.org/en/

6. On-line múzeumok, könyvtárak felfedezése Az on-line múzeumok és könyvtárak sokféle témakörben kínálnak értékes vizuális tartalmat (képek, videók, animációk), amely csak felfedezésre vár. Kérjük meg a diákokat arra, hogy az adott tananyaghoz kapcsolódóan keressenek olyan on-line könyvtárakat és múzeumokat, amelyek vizuális tartalma színesebbé teszi tanulmányaikat. Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes közepes alacsony közepes 5-6 nap 2.szint

Példa Alkalmazás neve Europeana TELThe European Library World Digital Library Országos Széchényi Könyvtár virtuális kiállításai

Magyar Nemzeti Galéria

Rövid leírás Európa kulturális győjteményeiben való keresés Európai Könyvtári kezdeményezés nemzetközi összefogás keretében. Digitális világkönyvtár. A Corvinák, régi térképek és hazai tudásvagyon virtuális kiállításokban való megjelenése.

Elérhetıség http://europeana.eu http://www.theeuropeanlibrary.org/ http://wdl.org Digitális Kincstár http://www.kincstar.oszk.hu/ Virtuális Kiállítások http://mek.oszk.hu/html/kiallitas.html http://www.mng.hu/

Online videó elemzése E tevékenység során az tanár és a tanuló on-line környezetben közösen tekint meg egy videó részletet, majd a diákoknak válaszolnia kell az oktató kérdéseire. A kérdések megválaszolásához a videó részletek ismételten megtekinthetıek. A tevékenység célja, hogy problémamegoldó kontextusba helyezzük a diákot, aki így tudását rugalmasabban tudja használni és közben fejlıdik a problémamegoldó képessége is.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

magas alaposabb tervezést igényel alacsony magas 2 hét 3.szint

Példa Jó gyakorlatok8 Könyvtárak ma… Felvetés A diákok számára a könyvtárak sokszor az elavultságot jelentik. Ezt a tévhitet el kell bennük oszlatni. Meg kell ismerniük a legújabb trendeket, például a digitalizálást, az új könyvtári innovációkat.

Cím

Mőveltségi terület (területek) Ajánlott évfolyam Tanítási keret és idıtartam (tanítási óra, szakkör stb.) 8

könyvtári informatika 9. dupla óra

Fejlesztési, képzési célok rövid áttekintı megfogalmazása Az óra megtartásához szükséges megelızı (bemeneti) ismeretek Az óra megtartásához szükséges megelızı (bemeneti) készségek (most különösen IKT eszközhasználat) Új (kimeneti) ismeretek Új (kimeneti) készségek (lásd NAT ajánlások szerinti bontásban kompetenciaterületeken és mőveltségi területeken belül),

A könyvtár szerepének (meg)erısítése az információszerzés, -tárolás folyamatában. Legyen tisztában a könyvtár céljaival, szolgáltatásaival. Videómegosztó portálok ismerete és aktív használata.

A könyvtár jövıbeli szerepének elgondolása, továbbgondolása. Szolgáltatásainak felhasználása a különbözı munkafolyamatok során. Magyar nyelv és irodalom/ A tanulási képesség fejlesztése Az információ-felhasználás néhány további normájának megismerése, alkalmazása (pl. a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai, jegyzetek készítése). Önálló vázlatkészítés adott feladathoz, témához, a vázlat alapján különbözı mőfajú szövegek alkotása Különbözı információhordozók célszerő használata az életkornak megfelelı önállósággal. Informatika/Információs társadalom Az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, személyiségre, egészségre gyakorolt hatásának bemutatása példákkal. Az információs társadalom és az élethosszig tartó tanulás kapcsolatának beláttatása. A globális információs társadalom vizsgálata. Információs technológián alapuló kommunikációs formák Infokommunikációs eszközzel információ küldése és fogadása, csoportos kommunikációs formák. Kommunikációs eszközök összekapcsolása. Az egész világra kiterjedı infokommunikációs.

Lehetséges továbbhaladási irány (jelzésszerően!), Felhasznált források, eszközök. Segédanyagok

A folyamatos önmővelıdési, önképzési képesség fejlıdése. Élethosszig tartó tanulás. Érdeklıdés további könyvtári projektek után. Youtube videók Power Point Egy, a jövı könyvtárát bemutató grafikát: What is the future of the library?

http://www.youtube.com/watch?v=asYUI0l6EtE What is the future of the library-.MP4 Library of the Future Stanford University Library (a digitalizálásról, digitális könyvtár) http://www.youtube.com/watch?v=jMus6tZifGY&feature=related Library of the Future.FLV A gyerekek interaktív könyvtárai a jövıben The Children's Interactive Library http://www.youtube.com/watch?v=Fu7XciJi6xY&feature=related The Children's Interactive Library.FLV Megoldási javaslat Néhány videó megtekintése után közös beszélgetés a jövıbeni trendekrıl, és egy-egy csoport egy-két diában összefoglalja az OCLC felmérés legfrissebb eredményeit, képekkel: • naponta 300 000 amerikai használja munkakeresése közben a közkönyvtárakat, • 12 000 ingyenes wifipontot szolgáltatnak a könyvtárak, ezzel leelızve a Starbucks egész világot lefedı 11 000 pontját • havonta 2,8 millió állampolgár veszi igénybe az üzleti életéhez a könyvtárak szolgáltatásait, • a 181 millió bankkártya mellett 151 millió könyvtári tagkártya van forgalomban az USA-ban, • naponta 2,1 millió DVD-t kölcsönöznek könyvtárból, • kb. ugyanakkora a napi kölcsönzési forgalma a könyvtáraknak (7,9 millió könyv, 22 millió USA dollár értékben), mint a FedExnek az egész világon (8 millió). A jövı könyvtárai-elképzelések-: What is the future of the library? Library of the Future Stanford University Library (a digitalizálásról, digitális könyvtár) A gyerekek interaktív könyvtárai a jövıben The Children's Interactive Library A diákokat nagyon érdeklik a webkettes szolgáltatások, és ha a megfelelı módszerekkel vezetjük be, a könyvtárakat és szolgáltatásaik fontosságát is jól lehet tudatosítani és hatékonyan fel lehet kelteni.

8. On-line videóval támogatott szakmai ismeretfejlesztés, Filmek és tv-mősorok a szakmai ismeretfejlesztésben A szakmai képzések egyre növekvı arányban használják az on-line videót az ismeretek gyakorlatban történı felhasználásának modellezésére. Az Indianai Egyetemen pl. a természettudományos tanárképzésben használják a bemutató órák on-line videóit a tanárjelöltek képzésére. A videók mellett a hallgatók megkapják az adott óra óratervét, a tanulók által elvégzett feladatok másolatát és minden olyan dokumentumot, ami segítheti az ismeretszerzést. Közoktatásban is használható a módszer: A népszerő mozifilmek és tv-mősorok bizonyos esetekben jól használhatók egyes területek (pl. pszichológia, nevelés, idegen nyelv stb.) szakmai ismereteinek elsajátításában. A film kiválasztásánál minden esetben ügyeljünk arra, hogy a tananyag tartalma és a film között olyan mértékő releváns kapcsolat legyen, amely megteremti az alapot az on-line vitára és a megfigyelések rögzítésére. Hatékony lehet az is, amikor több filmet hasonlíttatunk össze a tanulókkal, tapasztalataink szerint kettınél több filmet ebben az esetben nem érdemes választani. Kockázat Idő Költség

Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes közepes alacsony-magas (ingyenes-e a szolgáltatás) magas 1,5hét 2.szint

Példa Alkalmazás neve Nemzeti Digitális Adattár

Rövid leírás A Nemzeti Digitális Adattár program 2003-ban indult, azzal a céllal, hogy a magyar nyelvő vagy magyar vonatkozású, digitális és interneten keresztül hozzáférhetı kulturális és közcélú tartalmakat központilag regisztrálja, illetve ennek révén a könyvtárak, múzeumok, levéltárak digitalizálási munkájának, koordinációjának támogassa. A rendszer a nemzetközileg használt Nyílt Archívumi Kezdeményezés eredményeit vette alapul, az ennek keretében kidolgozott szabványokat, ajánlásokat használja (Dublin

Elérhetıség www.nda.hu

Core, OAI-PMH-2) a közszféra adatvagyonának elérése, újrahasznosítása érdekében. Tevékenysége a kulturális örökség digitalizálásával foglalkozó intézményekkel, az ún. adatgazdákkal való szoros együttmőködésen, illetve a felhasználói közösség szolgálatán alapul. A program sikerének kulcsa az önkéntesség és az együttmőködés. NAVANemzeti Audiovizuális Archívum

Neumann-ház

400 csapás

A magyar nemzeti mősorszolgáltatói kötelespéldány archívum, amely az országos földfelszíni terjesztéső televíziók és rádiók magyar gyártású vagy magyar vonatkozású mősorait győjti, tárolja, feldolgozza, és az így létrejövı adatbázisban keresési és megtekintési lehetıséget biztosít. Könyvtárakból, NAVA pontokból elérhetı.

http://www.nava.hu/

A nemzeti digitális tudásvagyon közvetítése jelenleg tizenegy http://www.neumann-haz.hu szolgáltatásokon keresztül valósul meg, amelyek a kultúra és az oktatás több területére is kiterjed, nagyban hozzájárulva ezzel a tartalmak rendszerezését és aggregálását. A jelenleg futó projektek és szolgáltatások a következıek: Communia, Europeana, Filmhíradók Online, Gramofon Online, iM3Y-Immersive Multimedia Interfaces. Közadat Portál, Közadat Program, Közadattár, Michael+, Nemzeti Audiovizuális Archívum, Nemzeti Digitális Adattár, Film, mozgókép, magyar irodalom és mővészetek a középiskolai oktatásban.

http://blog.sulinet.hu/400csapas/

9. Táblázatok és grafikus elemek Továbbfejlesztett diagramok, folyamatábrák, modellek. A táblázatok és grafikus elemek alkalmazása az on-line tananyagban nem csak esztétikusabbá teszi a tananyag megjelenését, de hatékonyabbá teszi az ismeretelsajátítást azáltal, hogy a tanulóknak lehetısége van a szöveges információ mellett a vizuális információ befogadására is, amely megkönnyíti az új ismeretnek a korábbi ismeretekhez kapcsolását. Ez az eszköz úgy is alkalmazható, hogy a diákokat aktivitásra ösztönözzük azáltal, hogy a táblázatokat csak részben töltjük ki, és a hallgatóra bízzuk annak befejezését. A fent említett szemléltetı eszközök elsıdleges feladata, hogy segítsenek a tanuló már meglévı ismereteihez kötni az új információs tartalmat. Különösen hatékonyak azokban a blended vagy teljesen on-line képzések során, ahol nagyon elvont vagy valamilyen szempontból szokatlanul új ismereteket kell elsajátítani a hallgatóknak. A tanárok számtalan ilyen információforrást találhatnak a weben, amelyeket változtatás nélkül, vagy testre szabva felhasználhatnak kurzusaik során. Kockázat alacsony Idő alacsony Költség alacsonytól közepesig Jelleg (tanulóközpontúság) közepes Előkészítéshez szükséges idő 2 hét Elsajátításhoz szükséges IKT 3-4.szint szint Példa Alkalmazás neve Prezi.com Yed

Ispring

Rövid leírás Magyar fejlesztéső. prezentáció-készítı program, amely látványos zoom-technikán alapszik. Gráf-és folyamatábra rajzoló program.

A prezentációkat Flash alapú animációvá alakító program.

Elérhetıség http://prezi.com http://www.yworks.com/en/products_yed_download.html (le kell tölteni) http://www.ispringsolutions.com/free_powerpoint_to_flash_converter.html

10. Videóblog. Kalandozva tanulás A web vizuális információforrásainak kiaknázása Tantárgyunkhoz kapcsolódóan a weben számtalan olyan oldalt találhatunk, amelyek kiváló minıségő képek, videók, tananyagok, óravázlatok tárhelyei. Keressük meg a tantárgyainkhoz legjobban megfelelı és legjobb minıségő médiaelemeket bemutató weboldalakat és kérjük meg a hallgatóinkat, hogy a kurzus követelményeihez kapcsolódóan értékeljék ezeket a vizuális információforrásokat. A videóblogok, azaz a szöveges blogok videóval kiegészítve sokkal hatékonyabbak lehetnek az ismeretelsajátítás szempontjából. Általában elmondhatjuk, hogy a kalandkeresı típusú tanulók elvárják, hogy a szöveges információ mellett valamilyen vizuális elem (kép, videó, animáció) gazdagítsa a tartalmat. Kockázat Idő Költség

Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes alaposabb tervezést igényel alacsony –magas (ingyes— fizetősadatbázis) magas 1,5 hét 3.szint

Példa Alkalmazás neve LREtananyagportál Sulinet Digitális Tudásbázis Szertár blog Slideshare.net Tanárblog-10 ingyenes képadatbázis tematikus keresıkkel

Rövid leírás Learning Resource Exchange-ingyenes-európai tananyagtár

Elérhetıség lreforschools.eun.org/

Hazánk legnagyobb és legalaposabban kidolgozott tudásbázisa a közoktatás minden szintjére. Kémiai kísérletek bemutatása magyarázattal és videóval. Prezentációmegosztó oldal

http://sdt.sulinet.hu http://szertar.blog.hu http:// slideshare.net http://www.tanarblog.org/index.php?page=comments&post_id=485

11. Virtuális túrák, virtuális terek Az elızı tevékenységhez nagyon hasonló, azonban itt nem az idısík alapján kerülnek bemutatásra a jelenségek, hanem az események, objektumok, fogalmak bemutatásának célja a tanulási folyamat hatékonyságának növelése és a hallgatók bizonytalanságának csökkentése. A virtuális túrák nagyon hatékonyak lehetnek a földrajz, történelem, biológia, hadtudományok és számos más területen is. A virtuális túrák mellett számtalan olyan weboldal létezik, amely földrajzi helyekhez, történelmi eseményekhez vagy híres személyekhez köthetı. Bár ezek többsége a közoktatás számára lett kifejlesztve, jó néhányat használhatunk belılük a felsıoktatásban is (pl. földrajz, történelem stb. tárgyak estén). Különösen hatékony lehet, ez az eszköz, ha az adott weboldalon a téma szakértıit is meg lehet szólítani, jelentısen csökkentve ezáltal a hallgatókban az elszigeteltség érzését. Kockázat közepes Idő közepes Költség alacsony-magas (a szoftvertől függ illetve hogy mi állítjuk-e elő) Jelleg (tanulóközpontúság) magas Előkészítéshez szükséges idő 1 hét Elsajátításhoz szükséges IKT 3.szint szint Példa Alkalmazás neve Szépmővészeti Múzeum virtuális túra Székelyföld kincsei

Rövid leírás Hazánk egyik legszebb múzeumában tehetünk virtuális sétát. Virtuális túra a Székelyföldön 3D-ban.

Vatikáni Múzeum

Virtuális túra a Vatikáni Múzeumban 3Dben. Virtuális kiállítás a megszokott felvételeknél háromezerszer nagyobb felbontásban.

Uffizi Képtár 6 remekmőve

Elérhetıség www.szepmuveszeti.hu/web/guest/virtualisseta http://www.virtualisszekelyfold.ro/index2.html http://www.vatican.va/various/cappelle/sistina_vr/index.html www.haltadefinizione.com

12. Kollaboratív munka: Google Szolgáltatások A Google szolgáltatások olyan kategóriát képeznek, amelyet szinte bármelyik típusú tanuló tud használni, de több tekintetben is ide soroltuk. Az egyre növekvı számú vizuális adatforrás a weben arra ösztönzött néhány fejlesztıt, hogy létrehozzon olyan oldalakat, amelyek többféle információforrásból állítják elı a tartalmat Egy GMAIL fiók regisztrációja után számos szolgáltatás elérhetı. Blog, weblapok, kérdıívek, táblázatok, személyre szabható kezdılap, fényképalbum és térképalkalmazása a Google Maps, amely számos információforrást használ fel egyetlen weboldalon összesőrítve. Az ilyen Jelleg (tanulóközpontúság)ő szolgáltatások növekvı száma elırevetíti a szemléltetésrıl alkotott fogalmaink újradefiniálásának szükségességét. Kockázat alacsony Idő alaposabb tervezést igényel Költség alacsony Jelleg (tanulóközpontúság) közepes Előkészítéshez szükséges idő 2 hét Elsajátításhoz szükséges IKT 3.szint szint Példa Alkalmazás neve Google Naptár Google Maps Picasa Webalbum iGoogle Google Dokumentumok szöveg táblázat prezentáció kérdıív mappa Google Webhelyek Google Blog blogspot

Rövid leírás Megosztott naptár, többen dolgozhatnak rajta egyszerre. Ingyenes térképalkalmazás, útvonaltervezıvel és számos extrával Megosztható, ingyenes webes fotóalbum. Személyre szabható kezdılap. A megosztott dokumentumok mindegyikéhez jogosultságokat adhatunk, így egyszerre többen dolgozhatnak rajta, vagy olvashatják a tartalmat.

Ingyenesen létrehozhatunk weblapokat. Ingyenes webnapló létrehozására alkalmas.

Elérhetıség

http://maps.google.com http://picasaweb.google.com http:/igoogle.com http: // docs.google.com

https://sites.google.com http://blogspot.com

+1 On-line videóval támogatott elıadások és prezentációk, konferenciák videói Hatékonyabb az ismeretátadási folyamat, ha a diákok látják az tanárt, mimikáját és nonverbális gesztusait. A tanulók bizonyos esetekben (személyes vagy szakmai okokból) kénytelenek kihagyni 1-1 órát. Nekik, de a többi pedagógusnak, illetve a képzés iránt egyelıre csak érdeklıdıknek is hasznos lehet az órák rögzítése és on-line publikálása. Egyre növekszik azoknak a konferenciáknak és szakmai eseményeknek a száma, ahol az események on-line videoközvetítés formájában is elérhetık. Az tanárok felhasználhatják kurzusaikhoz ezeket az on-line eseményeket (vagy az archivált változatukat), hogy a diákok képet kapjanak arról, hogy a megszerzett tudást hogyan lehet a gyakorlatban felhasználni. Kockázat Idő Költség

Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes alaposabb tervezést igényel alacsony-magas (ingyenes-e a szolg.) magas 1,5 hét 2-3.szint

Példa Alkalmazás neve

Rövid leírás

MesterTanárVideóportál

Az Eszterházy Károly Fıiskola elsısorban módszertani videóportálja, ahová szakértıkbıl álló csoport szerkeszti a tartalmat a pedagógia számos területérıl (mikrotanítások, esettanulmányok, tanulmányutak, módszertani jó gyakorlatok) Az angol Teachers Tv egyfajta magyar adapációja. Amerikai konferenciaanyagok számos témában, és több nyelvő felirattal és az elıadás vázlatával. Videotorium a felsıoktatás és kutatás szereplıi számára létrehozott speciális videó/audió megosztó portál, amely optimális helyet és megjelenési formát biztosít a felsıoktatási intézményekben, kutatóintézetekben és közgyőjteményekben keletkezı videó-tartalom számára.

TED Videótórium

Elérhetıség http://mestertanarvp.ektf.hu/

http://www.ted.com http:// videotorium.hu

TEVÉKENYSÉG ÚTJÁN TANULÓKNAK

1. Csoportok közötti kreatív együttmőködés, Csoportok közötti tartalom-elemzés és értékelés A 21. században elengedhetetlen, hogy tanulóink képesek legyenek nézıpontjuk megváltoztatására és a virtuális csoportmunkára más diákokkaé. Az egyik ilyen projekt során amerikai illetve koreai egyetem turisztika szakos hallgatói mőködtek együtt, a cél az volt, hogy a másik egyetem hallgatóinak állítsanak össze egy tartalmas és látványos turisztikai programot. Hazánkban, és egész Európában népszerő az eTwinning projekt, amely során külföldi partnerintézménnyel dolgozhatnak az iskolák egy közös projekten, ahol elsısorban webes eszközök segítségével tarják a kapcsolatot. Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

magas alaposabb tervezést igényel közepes magas 1-2 hónap 2-3.szint

Példa Alkalmazás neve eTwinning

Rövid leírás Az eTwinnng a web 2.0 eszközei által külföldi iskolákkal egy közös projekten dolgozást bonyolíthatunk le.

Elérhetıség www.etwinning.hu/

2. Digitális történetmesélés A tevékenység végrehajtására alkalmas szoftverek lehetıvé teszik a diákok számára, hogy a tantárgyakhoz, tananyag részekhez köthetı ismereteiket olyan történetek formájában meséljék el, amely a szöveges elemeken kívül tartalmaz álló- és mozgóképeket, hangot stb. A feladat során a tanulóknak el kell sajátítaniuk azokat a technikai ismereteket, amely a feladatok végrehajtásához kell, illetve képeseknek kell lenniük a témához köthetı ismeretek szintetizálására, értékelésére stb. Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

magas magas közepes magas 2 hét 3.szint

Példa Alkalmazás neve Képregénykészítés Társasjáték-készítı alkalmazás Podcast Maker for Mac

Rövid leírás Többféle korosztály számára. A kooperatív munkát segíti a társasjáték órai alkalmazása. Macintosh operációs rendszeren mőködı podcast készítı program.

Elérhetıség http://www.dfilm.com/live/moviemaker.html http://www.toolsforeducators.com/boardgames/ http://www.apple.com/.../macosx/.../podcastmaker.html

3. Gyakorlati ismeretek és tapasztalatok on-line dokumentációja A megszerzett tudás kipróbálásához hasznos, ha a tanuló a gyakorlatban (gyakorlati helyen, szimulációs szoftver segítségével stb.) is tesztelheti ismereteit. Például ilyen lehetıség az utolsó éves tanárjelöltek tanítási gyakorlata. Korábban már említettük, hogy a tapasztalatok összegzésére nagyszerő eszköz a blog, de a tapasztalatok összegzésére készíthetünk egy on-line elérhetı kérdéssort is, amelyet a hallgató a gyakorlat befejezése után tölt ki. Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes közepes alacsonytól a közepesig közepes 2 hét 3.szint

Példa Alkalmazás neve Google Docs Blogspot Wordpress Informatikatanítás blog Microsoft Netakadémia

Rövid leírás Megosztott dokumentumok. Blogmotor. Egy blog tippekkel, trükkökkel az informatika tanításáról.

Bevezetı Amelyben arról lesz szó, hogy mi mindenrıl lesz szó a kurzus során. Digitális osztálytermek 1 Amelyben megtudhatjuk, miként is kommunikálhatunk könnyedén a digitális bennszülöttekkel. Digitális osztálytermek 2 Amelyben szó lesz a Ningrıl és a Grou.ps-ról és lesz videó meg feladat is! Webes térképek Amelyben megtudhatjuk, hogyan pörgethetjük az egész glóbuszt a monitoron!

Elérhetıség docs.google.com www.blogspot.com http://informatikatanitas.blog.hu/ http://tanarblog.hu/hirek/11koenyvek-kiadvanyok/1344microsoft-ikt-akademia

Fájlok a weben Megtanulhatjuk a weben tárolni fájljainkat, hogy biztosan ne maradjon semmi otthon és könnyen együtt tudjunk dolgozni másokkal is! Gondolattérképek Ebben a fejezetben megismerkedhetünk az információ rendezésének egy különleges módjával, a gondolattérképekkel! Prezentációk másképpen Amelyben elmondjuk, hogy a Powerpointon túl a Powerpoint van. És még sok más is! Online irodai alkalmazások Amelyben szó lesz arról, hogy milyen online irodai alkalmazások léteznek. Filmkészítés Amatır filmesekként készíthetjük el saját profi filmjeinket a Windows Movie Maker alkalmazással! Legális tartalmak Amelyben kiderül, hogy mit tehetünk az interneten talált tartalmakkal és hogyan találhatunk olyan anyagokat, amiket nyugodtan közzétehetünk! Online tesztek és kártyacsomagok Amelyben arról van szó, hogyan hozhatunk létre teszteket, kártyacsomagokat. Flash játékok, feladatok, ahogy szeretnénk Amelyben szó van a Joepardyról, Classtoolsról és Mouse Mischiefrıl (egyik sem nehéz, de mindegyik vicces!). Videók letöltése Amelyben megtanulunk videókat letölteni, saját gépünkrıl lejátszani és felirattal ellátni. Hangok Amelyben a szövegek, képek és filmek után végre a hangok

világában is elmélyedhetünk. Csillagok között Végre fölfelé vethetjük a tekintetünket! A webes programokkal kémleljük az eget. Office online - közösen a felhıben Amelyben szó lesz Wordrıl, Powerpointról, Skydrive-ról, amely segítségével fájlokat oszthatunk meg egyetlen kattintással. Játék a képekkel Megmutatjuk az online képszekesztés lehetıségeit valamint a 3D és panorámaképek készítésének módját. Játékos programozás Ki mondta, hogy a programozás nehéz és unalmas? Lehet érdekes és izgalmas akár a legkisebbeknek is! Forrás: tanarblog.hu

4. A tananyag tartalmát átismétlı játékok Az e-learning képzések során gyakran építenek a tanuló-tananyag interakcióra, amely lehetıvé teszi a diák számára, hogy tudását a hagyományostól eltérı módon próbálhassa ki. Ennek a tevékenységnek a megjelenési formája lehet olyan, a tanulók által ismert játék, mint a Szerencsekerék, Monopoly, Legyen Ön is milliomos, leggyengébb láncszem, stb.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

alacsonytól a közepes könnyű beágyazni alacsony magas 2 hét 3-4.szint (kész alkalmazást használunk-e vagy mi alkotjuk meg)

Példa Alkalmazás neve Legyen ön is milliomos

Kvízpart

Honfoglaló

Rövid leírás A népszerő játék szerkeszthetı változatába mi is alkothatunk kérdéseket, szavazórendszerrel rendkívül jól mőködik, erıs motiváló hatással. Egy online játék, amelyben mi is hozhatunk létre kérdéseket és akár szavazórendszerrel is használhat, de a diákoknak regisztrálni kell. Kategóriákat is létrehozhatunk. A Honfoglaló szintén egy kvízjáték, amelyet akár csapatok is játszhatnak az interneten, és elfoglalhatják Magyarország vagy Európa részeit.

Elérhetıség http://jox.hu/cikkek/145/6

www.kvizpart.hu/

www.honfoglalo.hu

5. Tanulás szituációs videók segítségével A videó-szituációs gyakorlatok rendszerint térben és idıben jól meghatározott környezetbe helyezik a tanulót (pl. történelmi esemény helyszíne, vállalati környezet stb.). A diákoknak a rövidebb-hosszabb filmrészletekhez köthetıen kell elıre meghatározott tevékenységeket elvégezniük (pl. kiválasztani a rendelkezésre álló filmrészletek közül az adott szituációban általuk helyesnek vélt változatot stb.). Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes közepestől a magasig magas közepes 1,5 hét 2-3.szint

6. On-line fogalomtár és forrásanyag-győjtemény A tantárgyak témáinak egy része lehetıvé teszi, hogy minden tanuló profitáljon az elvégzett feladatból. Ilyen tevékenység az on-line fogalomtár és forrásanyag-győjtemény elkészítése. A megvalósítás egyik módja lehet, ha a kurzushoz köthetı kulcsfogalmakat és azok magyarázatát –kiegészítve a legfontosabb weboldalak linkjeivel és médiaelemekkel- bető szerint tagolva szétosztjuk a diákok között.A felsıoktatásban is nagy jelentısége van, egy-egy szakterület elsajátítása során. Kockázat magas Idő alaposabb tervezést igényel Költség alacsony Jelleg (tanulóközpontúság) közepes Előkészítéshez szükséges idő 1 hónap Elsajátításhoz szükséges IKT 4.szint szint Példa Alkalmazás neve Rövid leírás Elérhetıség Dr. Pajtókné dr. Tari Ilona az Eszterházy Károly Fıiskola módszertani szakembere http://netszkozkeszlet.ektf.hu/html_file A földrajztanár elkészítette a földrajztanár eszközkészletét. s/forras/forras.html eszközkészelete Földrajz Netközkészlet Az NTK Puskatár a teljes középiskolai 9-12. osztályos tananyagot feldolgozó NTK Puskatár szoftver történelmi események adatbázisa, amely ingyenesen tölthetı le az Apple Store-ból. A Nemzeti Tankönyvkiadó új programja segíti a dolgozatokra és vizsgákra való felkészülést, az önálló tanulást, illetve lehetıvé teszi személyes jegyzetek és kiegészítı információk hozzáadását az egyes adatokhoz, leírásokhoz és eseményekhez. Az egyelıre csak Iphone-ról mőködı rendszer folyamatos fejlesztés alatt áll, így rövidesen további tartalmakkal (pl. érettségi tesztsor, idegennyelvi szószedet stb.) bıvül. A szoftver használata a felhasználóktól semmilyen elızetes informatikai ismeretet nem igényel. Szederné Tóth Zsuzsa ének-zene blogja, fogalomtárral. IKT zeneóra Szakterületi fogalomtár Formai feltárás fogalmak Forrásgyőjtemény

dr. Tóvári Judit az Eszterházy Károly Fıiskola oktatója weboldalán készítette el a tanegységéhez kapcsolódó fogalomtárat. A webes alkalmazások szaktárgyi győjteménye.

https://sites.google.com/site/iktene kzeneora/ http://www.ektf.hu/~tovarij/search. htm www.slideshare.net/racskoreka

7. On-line szerepjátékok Az online szerepjátékok hasznosak lehetnek a például történelem órán, vagy valamely szituációs feladatnál. A résztvevık különbözı szerepeket játszanak el. A szerepek az adott tevékenységhez szorosan köthetı szemléletmódhoz kapcsolódnak és lehetnek az tanár által aprólékosan elıre meghatározott, de lehetıség van a lazább szerepválasztásra, vagy esetenként a szerepcserére is. Az egyik legnépszerőbb on-line szerepjáték szoftver az Ausztráliában létrehozott Flabusi. A szerepjáték egy alternatívája az alábbi jó gyakorlatban is megjelenik. Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

magas közepes alacsony magas 2 hét 3.szint

Kakukktojás Felvetés A médiában, és köztük az interneten is, számtalan olyan információ kering, amely információtartalma nem releváns. Meg kell tanítani a diákokat eldönteni, hogy a kritikus szemléletre. Cím

Mőveltségi terület (területek) Ajánlott évfolyam Tanítási keret és idıtartam (tanítási óra, szakkör stb.) Fejlesztési, képzési célok rövid áttekintı megfogalmazása Az óra megtartásához szükséges megelızı (bemeneti) ismeretek

Könyvtári informatika 9. 90 perc

kritikai készség fejlesztése hiteles információ kiválasztásának képessége bizonyos információs jártasság (életkornak megfelelıen)

Az óra megtartásához szükséges megelızı (bemeneti) készségek (most különösen IKT eszközhasználat) Új (kimeneti) ismeretek Új (kimeneti) készségek (lásd NAT ajánlások szerinti bontásban kompetenciaterületeken és mőveltségi területeken belül),

Lehetséges továbbhaladási irány (jelzésszerően!), Felhasznált források, eszközök.

Informatika / Könyvtári informatika A médiumok, közléstípusok tartalmi hitelességének és esztétikai értékének megítélése, valamint alkotó felhasználása az etikai normák követésével. Informatika/ Információkeresés, Információközlés Hatékony, céltudatos információszerzés az internetrıl, tartalom alapú keresés, logikai kapcsolatok vizsgálata Magyar nyelv és irodalom/Olvasott, írott szöveg megértése Különbözı mőfajú és rendeltetéső szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárása és értelmezése. A mővek mőfaji természetének megfelelı szöveg-feldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása (pl. a kontextus, a téma, a mőfaj megállapítása, új és ismert közléselemek elkülönítése, logikai összefüggések felismerése, jelentésrétegek feltárása). Szövegek kapcsolatának és különbségének felismerése és értelmezése (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése), e képesség alkalmazása elemzı szóbeli és írásbeli mőfajokban idegen nyelvő szövegek kritikai elemzése

Youtbe videók TED konferenciaelıadás-videók

Megoldási javaslat Négy rövid videót vetítenék le a gyerekeknek. A hallottak alapján röviden össze kell foglalniuk a látottak lényegét, és el kell dönteniük, hogy melyik igaz és melyik áprilisi tréfa. Ezzel a feladattal a multimédiás szövegek értelmezését segítjük, és egy kiválasztott témában ık is szónokok lesznek. Alexis Ohanian: Hogyan csapjunk nagy felhajtást a közösségi médiában A Reddit Alexis Ohanianje egy villámgyors 4 percben viccesen meséli el egy hosszúszárnyú bálna web sztárrá emelkedésének valóságos tündérmeséjét. Mister Splashy Pants (Csobogós Nadrág Úr) tanulsága egy klasszikus lecke mém gyártóknak és értékesítıknek a Facebook korában. http://www.ted.com/talks/lang/hun/alexis_ohanian_how_to_make_a_splash_in_social_media.html Jane McGonigal: Az online játék jobbá teheti a világot elıadása: A World of Warcraft Jelleg (tanulóközpontúság)ő játékok a világ megmentését szolgáló eszközöket adnak a játékosok kezébe, továbbá jutalmaznak, ha valaki elsajátítja a hısök szokásait. Mi lenne, ha a világ igazi problémáinak megoldására használnánk ezt a játék erıt? Jane McGonigal szerint ez lehetséges, és azt is elmondja, hogy milyen módon. http://www.ted.com/talks/lang/hun/jane_mcgonigal_gaming_can_make_a_better_world.html Egy árpilisi tréfának szánt videó, amely nagyon is komolynak hangzik: A Google kifejlesztette az állatok beszédét lefordító szoftvert: http://www.youtube.com/watch?v=3I24bSteJpw&feature=player_embedded http://www.google.co.uk/intl/en/landing/translateforanimals/ Bill Gates az energiáról: A nulla szintig újítunk ! A TED2010-en Bill Gates megosztja velünk jövıképet a világ energiájáról. Leírja, hogy "csodák" kellenek a bolygó szintő katasztrófa elkerüléséhez, és elmagyarázza, milyen drámaian különbözı atomreaktort támogat. Mi a szükséges cél ? Lenullázzuk a széndioxid kibocsátását globálisan 2050 -re. http://www.ted.com/talks/lang/hun/bill_gates.html A megvitatás után összegyőjtjük azokat a szempontokat, amelyek alapján hiteles egy mondanivaló. Például: az elıadó személye az a csatorna, ahol megjelenik, stb… (egyik Youtube, bárki bármit feltölthet, a másik egy nemzetközi projekt, válogatott tartalommal)

8. Szimulációs játékok, magas szintő szimulációs játékok. On-line tudományos laboratóriumok és szimulációk Számtalan szimulációs játék érhetı el a weben, amelyek segítségével szemléletesebben magyarázhatunk el fogalmakat és folyamatokat a hallgatóknak, mint pl. mőködik a televízió, hogyan olvad el a jég stb. Léteznek persze összetettebb játékok is, amelyekben döntéseket kell hoznunk (pl. egy egyetem vezetésének szimulációja), és döntéseink következményei hatással vannak a zajló folyamatokra és a játék kimenetelére is. A katonaság és jó néhány felsıoktatási intézmény használ játékokat és szimulációkat magas szintő ismeretek (tervezési, irányítási és vezetési) elsajátítására. Nem teljesen tisztázott, hogy ezek a játékok segítik a metakognitív képességek fejlıdését, de a játékipar erıforrásait célszerő kihasználni oktatási célokra is. Egyre többet hallhatunk arról a törekvésrıl, melynek célja, hogy a valós laboratóriumi körülményeket virtuálisan elérhetıvé tegyék az on-line tanulásban. Ennek az az elınye, hogy a hallgatók klasszikus kísérleteket végezhetnek el az igazi kutatók munkahelyéhez hasonló körülmények között on-line, és teljes képet kaphatnak a vizsgált folyamatról, a hipotézisekbıl kiindulva a végsı következtetések levonásáig. Kockázat magas Idő magas Költség alacsonytól magasig Jelleg (tanulóközpontúság) magas Előkészítéshez szükséges idő 2 hét Elsajátításhoz szükséges IKT 3.szint szint Példa Alkalmazás neve Interaktív hegesztés Webkresz, a mozgó kreszteszt

Rövid leírás Szakképzésben nagy haszna lehet a hegesztés-szimulációnak. A mozgó kresz-teszt vizsgaszituációkat is tartalmaz, és kerékpárosoknak külön pályát

Elérhetıség http://sdt.sulinet.hu/interaktiv/hegesztes/ http://www.webkresz.hu/mozgo/mozgo.php

On-line tutorálás és mentorálás. A kurzus weboldalának fejlesztése Ha az on-line tanulási környezetek kulcsfogalmait sorolnánk fel, biztosak lehetünk benne, hogy a on-line tutorálás és a mentorálás a legfontosabbak között helyezkedne el. Tapasztalataink szerint e két tevékenység egyrészt rendkívül izgalmas, másrészt gyakori sikerélményekhez vezet. Nagyon hasznos lehet, ha tanulók kerülnek ebbe a két szerepbe, hiszen olyan eszközöket kell használniuk, amelyekrıl éppen most tanulnak, másrészt gyorsan és rugalmasan kell válaszolniuk a hozzájuk intézett kérdésekre. A tevékenység során különbözı országok hallgatóinak kell közösen megoldaniuk egy adott problémát, azaz közösen kell döntéseket hozniuk, amelyek az oktatóktól kapott ismeretekre és a közös munkára épülnek. Ennél a tevékenységnél Dr. Jonathan Plucker munkáját említeném, aki az Indianai Egyetemen tanít emberi intelligenciát. Kurzusának követelményei között szerepel a kurzus weboldalának fejlesztése. Már eddig is számtalan, érdekesebbnél-érdekesebb szöveg és médiaelem szerepel a weboldalon, de a tanulók –akiknek lehetıségük van e projekt kapcsán kommunikálni a téma legismertebb szakértıivel– évrıl-évre hatalmas lelkesedéssel fejlesztik azt tovább.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

magas magas alacsonytól a magasig magas 1,5 hét 4.szint

10. Tananyag a Wiki oldalakon, Wiki-könyvek A wiki egy adott közösség által kifejlesztett információforrás. A wiki-könyv ennek megfelelıen egy adott közösség által, közös érdeklıdési körre épülı on-line könyv. A csoportnak feladatul tőzhetjük ki az érdeklıdési körüknek megfelelı wiki-könyv létrehozását. A munka során a hallgatóknak ki kell dolgozniuk a saját fejezeteiket, de úgy, hogy közben tartják a kapcsolatot és együttmőködnek a többi hallgatóval. A weben számtalan olyan oldalt találhatunk, amely lehetıvé teszi számunkra, hogy wikipédia-szerően helyezzünk el rajta információt. Az e-learning vagy blended-learning képzések során ezeken az oldalakon elhelyezhetjük a kurzushoz köthetı legfontosabb információkat: a kurzus leírást, a követelményeket stb., míg a hallgatóknak lehetıségük van reflexiók közzétételére, szöveges és egyéb médiaelemek feltöltésére stb. Kockázat magas Idő magas Költség alacsonytól a magasig Jelleg (tanulóközpontúság) magas Előkészítéshez szükséges idő 3 hét Elsajátításhoz szükséges IKT 4.szint szint Példa Alkalmazás Rövid leírás Elérhetıség neve Sutka Irén természettudományos wikije, amelyet tanulókkal http://tudodehogy.hu/index.php/Kezd%C5%91lap Tudod-e hogy? szerkeszt. Az Eszterházy Károly Fıiskola Matematikai és Informatikai http://wiki.ektf.hu/wiki/EBooks Programozás Intézetének wiki jegyzetei. wiki Ingyenes wiki-szolgáltató weboldalon Adams és Mathew létrehozott Wetpaint.com Wetpaint.com egy privát wiki mintaoldalt, majd hagyták, hogy tanulók felfedezzék a technológiát és sajátjukként építsék a wikit, amely 100%-ban a gyerekek mőve, a tartalom és a formázás minden bitjét beleértve. Forrás: http://blog.sulinet.hu/tudodehogy/category/gyerekwikikvilagszerte/ A 3700 tanulót számláló michigani Mattawan Consolidated Schools www.kidpedia.info/ Kidpedia egyik tagintézménye, a Mattawan Later Elementary School Forrás: technika tanárának, Ben Rimesnak a kezdeményezésére született ez http://blog.sulinet.hu/tudodehogy/category/gyerekwikika weboldal, amely alcímében a gyerekek által gyerekeknek írt vilagszerte/

legnagyobb enciklopédiaként jelöli meg magát. A Kidpedia szerkesztése a mindenkori 5. osztályosok feladata. Geogebra wiki

A Geogerbra matematikai szoftver felhasználási lehetıségének wikije.

http://www.geogebra.org/en/wiki/index.php/

11. Valós adatok elemzése Sok tanuló inkább „bepiszkolja” a kezét, mint végighallgasson egy újabb unalmas órát. Nekik nagyon hasznosak lehetnek azok a weboldalak, amelyek pl. ısi afrikai vagy maja leleteket mutatnak be nagy részletességgel és gazdagon medializálva. Az oldalakon elérhetı hiteles adatok elemzésével és szintetizálásával a hallgatóknak lehetısége nyílik a tananyag elsajátításának sokkal érdekesebb módjára. Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

magas közepes közepes magas 2 hét 2.szint

12. Web alapú kérdıíves kutatás A web számtalan lehetıséget kínál az on-line adatgyőjtésre. Ezek a szolgáltatások lehetıvé teszik a tanulók számára, hogy on-line felületen győjtsék össze a kurzushoz köthetı kutatási információikat. Az eszköz használata során a diák felelıssége, hogy az elsıdleges adatokból világos és érthetı kimutatásokat készítsenek. Ez az eszköz különösen népszerő lesz azon tanulók körében, akik a felmérés eredményeit hozzá tudják kapcsolni a munkájuk során szerzett tapasztalatokhoz. Középiskolában például közgazdasági ismereteknél nagyon hasznos. Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes közepes alacsony-magas magas 1 hét 3.szint

Példa Alkalmazás neve Google Spreadsheet-Őrlap

Kerdoivem.hu

Rövid leírás Többféle kérdéstípus közül választhatunk, a kérdıív kitöltését követıen az alaptáblázat több formátumban letölthetı, illetve egy azonnali kiértékelés is rendelkezésünkre áll, diagramokkal. Online kérdıív-készítı, de korlátozott hozzáférést kínál ingyenesen.

Elérhetıség https://spreadsheets.google.com/

www.kerdoivem.hu

+1 Tanulók által készített hanganyagok, események, bemutatók A korábbiakban már említettük az tanárok által készített hanganyagok szerepét. Nagyon hasznos lehet, ha diákokat arra ösztönözzük, hogy ık is készítsenek ilyen hanganyagokat-és videóanyagokat. A téma lehet pl. egy képzeletbeli rádiómősor egy adott történelmi témához kapcsolódóan, de nagyon hasznos lehet ez a tevékenység az idegen-nyelv tanításban, vagy pl. a diákok ismereteinek összefoglalására. Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

magas alaposabb tervezést igényel magas magas 2-3 hónap 4-5.szint

Példa Alkalmazás neve Líceum Tv

Líceumi Paletta

Rövid leírás Az Eszterházy Károly Fıiskola oktató televíziója, amely mősorait a hallgatók készítik, megtanulva minden televíziózáshoz és mozgóképismerethez szükséges munkafolyamatot. A Líceumi Paletta a fıiskola kommunikáció és médiatudomány szakos hallgatóinak nyomtatott szakirányos hallgatói szerkesztik.

Elérhetıség http://ltv.ektf.hu

http://kiado.ektf.hu/?page=palette

2.sz. melléklet Internetes források értékelése URL és a forrás / tulajdonosa/ közrebocsátója Milyen típusú domainhez tartozik a weblap? educational/ .edu; nonprofit organization/ .org; government/ .gov; commercial/ .com; stb. Ki a felelıs a webhelyért? Hivatal, szervezet, intézmény, csoport vagy személy? (Look for links that say: „About us”; „Who we are”; „ Philosophy” )

A forrás szerzıje/ készítıje Van feltüntetett szerzı? Vannak adatok a szerzırıl? Ezek alapján rendelkezik szakmai háttérrel, kvalifikációval ahhoz, hogy a témáról hitelesen írjon? Meg van adva a szerzı elérhetısége? Vannak a szerzınek további weblapjai, dokumentumai a hálózaton?

A forrás tartalma Mennyire komolyak és relevánsak a tartalmi elemek? Milyen a részelemek koherenciája? Milyen a szöveges elemek olvashatósága, stílusa? Szervesen és indokoltan illeszkednek a szövegbe multimediális elemek?

Célok, irányultságok, elfogultságok Milyen céllal készülhetett a forrás? Informálás, értelmezés, befolyásolás, meggyızés? Ha a téma nem egyértelmő, ellentmondásos, elismeri ezt a szerzı? A webhelyrıl lehet elfogultságra következtetni? (Politikai, vallási, világnézeti, üzleti) Vannak továbbvezetı linkek? Ezek mennyiben tendenciózusak?

A részletek ellenırizhetısége Tartozik bibliográfia, hivatkozáslista a dokumentumhoz? Kutatási eredmény esetében, tartalmazza a forrás az alkalmazott módszer leírását? Idézett információról van szó? Nem változtatták meg az eredetihez képest?

Idıszerőség, érvényesség, aktualitás Szerepel a létrehozás vagy aktualizálás dátuma a forráson?(created on, last updated on) Rendszeresen aktualizálják a forrást? Internetes portálok értékelésének szempontjai 1. Design -

Elsı benyomás

Olvashatóság

Áttekinthetıség

Képek ésszerő használata

Színharmónia

Arculat egysége

Arculat különösség

2. Tartalom -

Tartalmi elemek relevanciája

A szolgáltatóra vonatkozó alapinformációk

A szolgáltató filozófiája, célkitőzései

Adekvát stílus

Hasznos és korrekt információk

Képek informatív használata

A tartalom elrendezése

Különösség

3. Interaktivitás -

Navigáció

Jól elhelyezett linkek

Külsı linkek informatívak

Keresı eszköz

Sitemap

Egyéb

Kapcsolatfelvétel, kommunikáció lehetısége

Preferenciák beállíthatósága

Információkérés lehetısége

Nyomtatás támogatása

Lap elküldésének lehetısége

Különösség

3.sz. melléklet A tanárjelöltek IKT kompetenciáinak egy lehetséges rendszere A tanárképzésben és a tanárok napi gyakorlatában meg kell jelennie az alábbi területeknek: (Farkas 2010) Magas szintő számítógép és internethasználat •

Felhasználói alapszoftverek ismerete

•

Tananyagfejlesztı, tartalomszervezı szoftverek ismerete

•

Tanulást-támogató általános és szaktárgyi szoftverek ismerete

•

Power Point prezentáció készítése

•

Tanári/tantárgyi tanulástámogató weblap készítése

•

Webalapú tanulási program tervezése és kivitelezése

•

Internetes keresıtechnikák ismerete

•

Weblapok és internetes források értékelése

A leendı és gyakorló pedagógusok esetében lényegessé vált emellett egy IKT kompetenciarendszer kidolgozása, amely alapján fel lehet készíteni a szakmát az új kihívásokra. A Tanárjelöltek IKT kompetenciáinak egy lehetséges rendszere 1. Az informatika tudományi és transzformációs pedagógiai kompetenciák (tudománytani nézıpont) 1.1. Az informatikai kutatások aktuális irányainak és eredményeinek ismerete diszciplináris tagoltságban, különös tekintettel a multi- és interdiszciplináris irányokra. 1.2. Az informatikai kutatások, valamint az információs és kommunikációs technológiák pedagógiai aspektusainak, irányainak hazai és nemzetközi viszonylatokban történı ismerete, e területen született eredmények folyamatos nyomon követése, értékelése. 1.3. Az információs technológiák oktatásban történı alkalmazásának életkor-pedagógiai aspektusai, tájékozottság az erre irányuló kutatások és eredményeik vonatkozásában. 1.4. Tájékozottság az informatika alkalmazásának kérdéseirıl az alternatív pedagógiákban. 1.5. Rendszeres szakirodalmi tájékozódás az informatika hardver-, és szoftvertechnológiai fejlıdésének legfontosabb aktuális irányairól. 1.6. Az informatika szaknyelvének folyamatos változásainak követése, a szakkifejezések anyanyelvi integrációjának, helyes használatának nyomon követése.

1.7. Az informatika tanulását segítı taneszközök készítése és azok kritikájára. 1.8. Informatika tanterv írása, tantervkritika készítése. 2. Az informatikatanulás értése és értelmezése terén igényelt kompetenciák (tanulástani, ún. studiológiai nézıpont) 2.1. Az információszerzés és válogatás, (szimultán) információfeldolgozás, továbbítás, tárolás és elrendezés tárgyakon, mőveltségi területeken átívelı módjainak, tanulási eljárásainak ismerete. 2.2. Informatikai jelhasználat, jelértelmezés és jelteremtés, valamint az ezzel összefüggı kódolási tevékenységek, adatkezelés és adatvédelem tanulási eljárásainak, nehézségeinek ismerete. 2.3. Az informatikai számítástechnika korszerő eszközrendszerének megismerési és tanulási eljárásainak ismerete. 2.4. Az informatikai szaknyelvhasználat elsajátítási nehézségeinek felismerése. 2.5. Az informatika (számítástechnika) szoftvertechnológia alapismereteinek, illetve azok tanulási eljárásainak, nehézségeinek szakszerő ismerete és értékelése. 2.6. Az interdiszciplináris szemlélet mentén megvalósított problémamegoldó gondolkodás, algoritmuskészítés és leírás – alkotó folyamatok tanulási eljárásainak, mindezek motivációs kérdéseinek, valamint elsajátítási nehézségeinek ismerete és értékelése. 2.7. Az informatikai alapszoftverek tevékenységeken, alkotáson alapuló tanulási eljárásainak, nehézségeinek, motivációs kérdéseinek szakszerő ismerete és értékelése. 2.8. A hálózati technológia és kommunikációs formák különféle kontextusban történı szakszerő megismerési és tanulási-kooperációs eljárásainak, nehézségeinek, veszélyeinek, valamint elıszóbeli és írott nyelvi vonatkozásainak ismerete. 2.9. Az elméleti, gyakorlati ismeretek egymásra épülések, érvényesül a digitális dokumentumok elıállítása által, s mindezek tanulás-módszertani jellegzetességeinek felismerése. 2.10. A térlátás (sík-tér transzformáció), térbeli tájékozódás, formafelismerés ikonikus reprezentáció (Nyíri, 2001) tanulási eljárásainak, tanulás-módszertani jellegzetességeinek felismerése, nyomon követése.

3. Az informatikatanulás életkori és egyéni jellegzetességeinek kezeléséhez szükséges kompetenciák (tanulóismeret-tani, ún. pedológiai nézıpont) 3.1. Az információszerzés és válogatás, (szimultán) információfeldolgozás, továbbítás, tárolás és elrendezés életkor-specifikumainak ismerete.

3.2. A számítástechnikai eszköz-, és szoftverhasználat életkor-specifikumainak ismerete, a periféria- és szoftverkezelést nehézségként, kudarcként megélı tanulók motivációinak biztosítása. 3.3. A vizuális-, valamint a digitális kommunikációs kultúra világának, annak kreatív módon történı felhasználásának életkori, (egyéni) jellegzetességeinek számbavétele, ismerete. 3.4. A problémamegoldó gondolkodás jelentıségének felismertetése az ezen a területen lemaradó, valamint a kiemelkedı teljesítményt nyújtó tanulók körében. a problémahelyzetektıl, az algoritmikus-gondolkodástól idegenkedı tanulókkal szembeni toleráns motiváció eljárásainak birtoklása. 3.5. Az IKT egészségügyi, lelki aspektusainak életkori, valamint egyéni jellegzetességeinek számbavétele, ismerete. 4. Az informatika, számítástechnika tanulásához, valamint tanításához szükséges személyes (egyedi) kompetenciák hiteles és reflektív ismerete, kezelése. (pedeutológiai nézıpont) 4.1. Az informatika, számítástechnika tanulásához, tanításához szükséges képesség- és tudáshiányok pontos ismerete, számbavétele; pótlásukhoz, rendezésükhöz szükséges háttérkompetenciák birtoklása (például: idegen nyelvő szoftverek feldolgozásának képessége; elektronikus tanulási segédanyagoknak az önálló ismeretszerzésben történı felhasználásának képessége; források, mintadokumentumok elemzésének képessége). 4.2. A hiányzó, illetve hiányos kommunikációs képességek pótlásához, tökéletesítéséhez szükséges technikák birtoklása. 4.3. Az informatika tanulásához, tanításához szükséges saját képességrepertoár pontos ismerete (módszeres és önálló szoftverfeldolgozás képessége, oktatástechnikai eszközök ismeretének birtoklása, igényesség az elektronikus dokumentumok elıállításánál).

5. Az informatika tanításához kapcsolódó oktatáspolitikai érdekek kezeléséhez szükséges kompetenciák (oktatáspolitikai nézıpont) 5.1. Az információs és kommunikációs technológiák területén szerzett képességek közoktatáspolitikai és munkaváltással összefüggı jelentıségének és szerepének felismerése. Az élethosszig tartó tanulás korigényéhez kapcsolódó háttértudás megszerzése az elektronikus információszerzés és feldolgozás területén, mely felkészítést jelent az oktatáspolitika által is preferált információs-, illetve tudástársadalom eszményéhez való csatlakozásra.

6. Az informatika tanításához szükséges kompetenciák köre (tantárgy-pedagógiai, didaktikai-nevelésmódszertani nézıpont) 6.1. Az informatikai eszközök és szoftverek oktatási, pedagógiai szempontú értékelésének képessége. 6.2. Különbözı tanulási helyzetekben, illetve területeken felhasználható taneszközök készítésének képessége, az ehhez szükséges szakmai és pedagógiai tudás birtoklása. 6.3. Felkészültség digitális tanulási környezetben, valamint számítógéppel támogatott tanulás – tanítás vonatkozásában a tanulási – tanítási folyamat tervezésére, megszervezésére. 6.4. Felkészültség az iskolai számítógépes hálózati infrastruktúra oktatási célokat szolgáló üzemeltetéséhez (pedagógusok és tanulók nézıpontjából egyaránt). 6.5. Az informatikai, számítástechnikai témakörök anyagának oktatásközpontú, feladat-, illetve funkcióorientált elrendezésében, valamint gyakorlatorientált közvetítésének módszereiben való felkészültség. 6.6. A számítógéppel történı kommunikáció tanításának, valamint a biztonságos géphasználat oktatásának szakmódszertani megoldásai – felkészültség a módszerek kiválasztására és alkalmazására. 6.7. Jártasság többféle módszertani paradigma szerinti ismeretközvetítésben, módszerek kiválasztására és alkalmazására. 6.8. Az alkalmazói ismeretek tanításának módszertani megoldási, felkészültség a módszerek kiválasztására és alkalmazására. 6.9. Az algoritmustervezés, készítés, megvalósítás tanításának módszertani megoldásai, felkészültség a módszerek kiválasztására és alkalmazására. 6.10. Az információszerzés és válogatás, (szimultán) információfeldolgozás, továbbítás, tárolás és elrendezés, valamint a hálózati kommunikáció szakszerő oktatásának módszertani megoldásai, felkészültség a módszerek kiválasztására és alkalmazására. 6.11. A számítógépes adatfeldolgozás, tárolás és mőveltvégzés rendszer-, és alkalmazásszintő formáinak, szakszerő tanítási lehetıségeinek, módszertani megoldásainak ismeret. 6.12. Az informatika eszköz- és szoftverkörnyezetének más tárgyakban történı alkalmazás – módszereinek ismeret. Felkészültség a számítógéppel támogatott oktatás (blended learning), illetve a digitális tanulási környezet kialakításának, alkalmazásának módszereiben. 6.13. az információs technológiák társadalmi, kulturáslis hatásainak ismerete – tanulókra vonatkoztatott vetületeinek felismerése. 6.14. Jártasság a tanulásirányítás különbözı fázisainak (motiválás, új ismeretek közvetítése, gyakoroltatás stb.) szakszerő leírásban és elemzésébe.

6.15. Felkészültség a szubjektivitásról mentes, az objektivitást és a tárgyilagosságot messzemenıen méltányoló formatív és szummatív értékelésre. 6.16. Az informatika tanítása differenciált (egyénekhez igazodó) megszervezésére, lefolytatásra való felkészültség – tanítási órák, szakköri és önképzıköri foglalkozások keretei között.

Irodalomjegyzék 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról. URL: http://www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/nat_070926.pdf [2010. szeptember 1.] BENEDEK András: TANULÁS ÉS TUDÁS A DIGITÁLIS KORBAN In: Magyar Tudomány, 2007/9. BONK, C. J., ZHANG, K. (2008): Empowering Online Learning: 100+ Activities for Reading , Reflecting, Displaying, and Doing. San Francisco , CA : Jossey-Bass BRENT Doug: Teaching as Performance in the Electric Classroom. In First Monday-peer-reviewed journal on the internet. idézi Komenczi Bertalan (2009): Elektronikus tanulási környezet. Gondolat Kiadó. Kognitív szeminárium sorozat. Budapest. 84. CASTELLS, Manuel, (2003): The Rise of the Network Society. Blackwell Publishers. The Information Age III. 1-2. idézi Nyíri Kristóf : Castells The information age (recenzió). In: Az információs társadalom és a kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai (szerk. Kondor Zsuzsanna, Fábry György) Századvég, Budapest 2003.A budapesti Kommunikációs Fıiskola tankönyvei, 6. 176. Castells, Manuel (1996) The Rise of Network Society. Blackwell Publishers Inc., Cambridge. idézi GYENGE Zsolt (ante 2010): Gutenberg-galaxis. [elektronikus dokumentum]. Castells In. Kommunikációtudományi Nyitott Enciklopédia. URL: http://ktnye.akti.hu/index.php/Gutenberg-galaxis [2010. szeptember 1.] CZEGLÉDI László (2009): A felsıoktatás informatizálása, különös tekintettel a technikai eszközök integrációjára. Elektronikus tanulási környezetek kialakítása. kutatási jelentés. Líceum kiadó, Eger 2009. 16 CZEGLÉDI László(2009b) Digitalizálás és digitális dokumentumok közzététele az interneten/intraneten, intézményi portálon. [elektronikus dokumentum]. Távoktatási tananyag. Bíróképzı Akadémia, 2009. 2–3. FARKAS András (2010): Képzésmetodikai alternatíva a tanítók informatikai mőveltségterületi felkészítéséhez. Doktori disszertáció. Pannon Egyetem.Neveléstudományi Doktori Iskola FEHÉR Péter- HORNYÁK Judit (2010): Mítosz vagy valóság? A netgeneráció jellemzıi Magyarországon. Konferencia-elıadás. VIII.Pedagógiai Értékelési Konferencia. Szeged. URL: http://www.scribd.com/doc/30167282/Netgeneration-in-Hungary-2010 [2010. szeptember 1.] FORGÓ Sándor, RACSKO Réka (2010): Hálózatalapú (konnektivista) kurzusok a felsıoktatásban: hálózatalapú tanári kompetenciák feltárása –kísérlet. „Az új média elméletei és társadalmi

hatása” konferencia, mőhelybeszélgetés 2010. június 4-5. Eger (a konferenciakötet megjelenés alatt) Forgó Sándor (2009): Az új média és az elektronikus tanulás . In: Új Pedagógiai Szemle, 2009/8– 93. FRANKOLA K. (2001) Training e-trainers. learning circuits. Retrieved November 18. 2006. idézi Bonk, C. J., & Zhang, K.: Empowering Online Learning: 100+ Activities for Reading , Reflecting, Displaying, and Doing. San Francisco , CA : Jossey-Bass, 2008 FİZİ Attila László(2010): Ál webkettı terjed. Blogbejegyzés. URL:http://komposzt.wordpress.com/2010/12/28/al-webketto-terjed/ GATES, Bill (1996): The Road Ahead. Pergiun Books X-XI. idézi KOMENCZI Bertalan (2009): Elektronikus tanulási környezet. Gondolat Kiadó. Kognitív szeminárium sorozat. Budapest. 90. GILSTER, P.(1997): Digital literacy. New York, Wiley GODWIN, eter Parker Jo (ed.by) (2008, reprint 2009): Information literacy meets Library 2.0. Facet Publishing. 5. GYENGE Zsolt (ante 2007): Tömegkommunikáció. Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet . Wiki, Online: http://ktnye.akti.hu/index.php/T%C3%B6megkommunik%C3%A1ci%C3%B3#Technol.C3.B 3giai_determinizmus HALÁSZ Gábor: Képességfejlesztés, iskolavezetés és pedagógiai paradigmaváltás. URL: http://halaszg.ofi.hu/download/Iskolavezetes_tanulas.htm#_ftn1 HERENDI ISTVÁN (2008): Változó tanulási környezet a változó infokommunikációs térben. Agria Media 2008. Online: www.ektf.hu/agriamedia/data/present/45/45_present.doc [2010. szeptember 1.] HUNYA Márta, Kırösné dr. Mikis Márta, Tartsayné Németh Nóra, Tibor Éva(2010): eLEMÉR gyorsjelentése az informatikai eszközök iskolafejlesztı célú alkalmazásáról Online: http://ohkir.gov.hu/hirfolyam/Cikk.aspx?id=1177 HOYER, Svennik (2001): Média a harmadik évezred küszöbén. In: Médiakutató. 2001. tél 2. URL. http://www.mediakutato.hu/cikk/2001_04_tel/02_media_a_harmadik_evezred_kuszoben/02.h tml KINCSEI Attila (2007): Technológia és társadalom az információ korában. 18. Online: http://www.ittk.hu/netis/doc/ISCB_hun/03_Kincsei_technologia.pdf KIS-TÓTH Lajos (2009): A tanári tevékenység IKT elemei. Tézisek. Habilitációs disszertáció.

KULCSÁR Zsolt (2008): Az integrált e-Learning felé Online: http://mek.oszk.hu/06600/06695/06695.pdf KOLTAY Tibor, Elektronikus írástudás vagy információs írástudás: melyik fogalmat részesítsük elınyben? In: Tudományos és Mőszaki Tájékoztatás. – 53.évf. 7–8.sz. (2006). <URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4494&issue_id=474 >[2010. február 28.] KOLTAY Tibor, Virtuális elektronikus, digitális 2007. Online: http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10095/index.html > KOMENCZI Bertalan (2009): Elektronikus tanulási környezet. Gondolat Kiadó. Kognitív szeminárium sorozat. Budapest. KOMENCZI Bertalan(2009b): Egy internetes forrás értékelésének szempontjai URL: http://www.ektf.hu/~kbert/pedinfo_lev_2009/ KÖZOKTATÁSI KERETTANTERV.2000. KOVÁCS Ilma: Az elektronikus tanulásról, Holnap Kiadó, 2007. 74.o. KRANZBERG, Melvin (1985): The information age: evolution or revolution (in: Guile, Bruce R. (ed.): Information Technologies and Social Transformation, National Academy of Engineering, Washington, DC 50. MADDEN M. (2006): Young and Wired: how today’s young tech elite will influence the libraries of tomorrow. idézi Godwin, Peter Parker Jo (ed.by) (2008, reprint 2009): Information literacy meets Library 2.0. Facet Publishing. 6. MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM STRATÉGIA (2003). Informatikai és Hírközlési Minisztérium. Budapest. 2003. MARTIN A.: Literacies for the Digital Age. idézi KOLTAY Tibor: Nem csak az amatıröké a világ. Kinek kell az információs mőveltség? In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 18. évf. 10. sz. 2009. 31. NAHALKA István(1997) Konstruktív pedagógia-egy új pedagógia a láthatáron. In: Iskolakultúra 1997. 2-3-4. NYÍRI Kristóf: KOVÁCS Gábor (2000): Virtuális egyetem Magyarországon. Typotex. NYÍRI Kristóf: Virtuális pedagógia In: Didaktika szöveggyőjtemény. (Szerk.: Szabó László Tamás). Kossuth Egyetemi Kiadó (Pallas Debrecina sorozat), Debrecen, 2006 OLLÉ János(2009): Tanár 2.0 elméletben és gyakorlatban. In: Oktatás-informatika, 2 sz. Online: http://oktatas-informatika.hu/20091szam/riport/tanar_20_elmeletben_es_gyak.html [2010. szeptember 1.]

PRENSKY, Marc (2001). Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók. [elektronikus dokumentum]. Online: http://goliat.eik.bme.hu/~emese/gtk-mo/didaktika/digital_kids.pdf [2010. szeptember 1.] Eredeti forrás: Digital Natives, Digital Immigrants. MCB University Press. 9 (2001.october) Online: http://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part1.pdf [2010. december 6.] RACSKO Réka (2010): Az információkeresés hagyományos és elektronikus eszközei. Az informatika és a magyar irodalom koncentrációs lehetıségei. E-Guide tanári kézikönyv. Suli.net.tan pályázat. SZILÁGYINÉ Gálos Ildikó: Gutenberg-galaxis a szupersztrádán : a könyvtár jövıje a jövı könyvtára [elektronikus dokumentum]. [2010. február 28.]. < URL: ]http://pihgy.hu/files/Gutenberggalaxis.doc> TÖRÖK Balázs (2007): Az információs és kommunikációs technológiák iskolai integrációja : IKT metria mérıeszköz. PHD disszertáció: Eötvös Lóránd Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola 178. Online: http://www.educ.hu/files/IKT_metria_phd.pdf (2010. december 5.)