Elektronikus tanulási környezetek. Forrástájékoztatás a tanárképzésben

ELEKTRONIKUS TANULÁSI KÖRNYEZETEK. FORRÁSTÁJÉKOZTATÁS A TANÁRKÉPZÉSBEN

Jelige:GNS-471

1

Előszó.................................................................................................................................................1 1.

2.

Elméleti háttér .....................................................................................................................3 1.1.

Az információs társadalom és az oktatás kapcsolata .........................................................3

1.2.

A tanár, a tanuló és a technika szimbiózisa .......................................................................6

1.3.

Information literacy, digital literacy – információs és digitális műveltség ....................... 13

1.4.

Technológiai determinizmus .......................................................................................... 17

1.5.

Elektronikus tanulási környezetek fogalmi meghatározása ............................................. 19 A világháló és az oktatás kapcsolata .................................................................................. 23

2.1.Az R2D2 modell ............................................................................................................. 25 2.2.A tanítást segítő médiumok egy lehetséges rendszere ...................................................... 27 2.3.A világhálón elérhető tartalmak értékelése oktatási szemszögből ..................................... 28 2.4.A tanárjelöltek egy lehetséges IKT kompetenciarendszere............................................... 32 2.5.SWOT analízis................................................................................................................ 33 3.

Jövőkép ............................................................................................................................. 35

Mellékletek .........................................................................................................................................0

Előszó Az elmúlt évtizedben a technikai fejlődés következtében, a számítógép és az internet megjelenésével új távlatok és hihetetlen lehetőségek nyíltak meg előttünk. A médiumok terjededésének felgyorsulását jól példázza, hogy míg a rádió 38 év alatt érte el az 50 millió hallgatóját, a televízió ugyanezt 13 év alatt tette meg, addig az internetnek mindössze 4 év kellett ehhez, és ha a Facebookot, a világ ma legnépszerűbb közösségi médiumát nézzük, mindössze 9 hónap alatt érte el a félszáz milliós felhasználói számot1. Vizy E. Szilveszter2 egy előadásában úgy fogalmazott, hogy a világ összezsugorodott az információk terjedése tekintetében, míg Marshall McLuhan globális faluként írta le a számítógépek és internet „uralta” világot, ahol a globális kommunikációt a föld minden lakójára kiterjeszti, tér-és időkorlátok nélkül. A kérdés az, hogy ebben a hihetetlen méretű és mértékű fejlődésben, technológiai evolúcióban hogyan tudunk lépést tartani a folyamatos változásokkal, és milyen csatornákon keresztül értesülhetünk az újról, és milyen szempontok alapján választjuk ki a számunkra releváns információt, alkalmazást, eszközt. Az biztos, hogy a felnövekvő generáció oktatásában meg kell jelenni ezen itemeknek, hiszen a tanulók nagy része beleszületik a technikai forradalomba, de irányítani és oktatni kell őket, hogy később tudatos használójává váljanak. Az oktatásra és a pedagógusokra tehát nagy feladatot ró ez a megváltozott helyzet, és nem csak a pedagógusképzést, hanem az egész szemlétetet is meg kell változtatni a szakmán belül, hogy ne „ellenséget”, hanem „társat, partnert” lássanak az IKT eszközökben. A paradigmaváltás elkezdődött, ám még nem általános folyamat.

Informatikatanár és pedagógiai értékelés és mérés szakos hallgatóként számos, könnyen alkalmazható módszerrel és szoftverrel találkozom, amelyeket könnyedén lehet(ne) használni a tanítási folyamatban, de sajnos számos lesújtó kutatás, mérési eredmény (Országos informatikai felmérés 2006; eLEMÉR gyorsjelentése az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásáról 2010) árulkodik arrról, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeket nem aknázza ki a szakma. Dolgozatom célja egy olyan átfogó didaktikai kategóriarendszer kidolgozása, amely segíti a pedagógusokat az elektronikus tanulási környezetek kialakításában és a webes alkalmazások tanítási-tanulási formában történő integrálására. Nem célom szaktudományi eszköztár létrehozása, hiszen több ilyen is létezik az egyes tantárgyakban, inkább arra törekszem, hogy a pedagógusok kreatív módon jussanak el a forrásokhoz, és építsék fel saját eszköztárukat. A dolgozatom felépítésében az elméleti 1

Forrás: Social Media Revolution magyar fordítása URL: http://www.youtube.com/watch?v=pjf7bucabuU&feature=related 2 Entitle Konferencia. Eger. 2009

1

bevezetést követően, ahol kitérek az információs társadalom oktatást érintő lényegi kérdéseire, a technológiai determinizmus fogalomkörére, amely elengedhetetlen az elektronikus tanulási környezetek megismeréséhez, majd az amerikai Indiana Universityn Curtis J. Bonk és szerzőtársa Khe Zhang által kidolgozott R2D2 modell ismertetésén keresztül bevezetem a tanulást segító médiumok egy lehetséges rendszerezését példákkal és egy értékelési szempontrendszert is ismertetek, amely segítésével a konkrét alkalmazásokról kaphatnak egy ismertetést a pedagógusok. A téma fontosságát abban látom, hogy a technológiai újítások feladata a társadalom életének könnyebbé és egyszerűbbé tétele, amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül, hiszen mindennapi életünk szerves részei, és az oktatásban

való

megjelenése,

integrálása

véleményem

szerint

a

jövő

iskoláinak

versenyképességét is meghatározza.

2

1.

Elméleti háttér

1.1. Az információs társadalom és az oktatás kapcsolata Korunk informatikai fejlődése fénykorát éli, jelentősége ma már megkérdőjelezhetetlen.

Az információ terjedése tekintetében a tér-és időkorlátok megszűntek: Thomas L. Friedmann lapos világnak (Földnek) nevezi a mai társadalmat, ahol a Harmadik globalizáció hatására a számítógépek lehetővé tették, hogy mindenki digitálisan rögzítse szellemi termékét, és ebben a világban az egyének és a csoportok könnyen és folyamatosan mindenhol és mindenkor szerepelhetnek, és a világ bármely pontján tárolt, nyilvános digitális tartalomhoz ingyen hozzáférhetnek. Földünk tehát a globalizáció és a hálózatok hatására bekövetkező globális információterjedés következtében egyszerűen síknak, laposnak tekinthető.

Az információ szerepe is felértékelődött, ma már negyedik gazdasági ágként definiálják.

Theodor Roszak az Információ kultusza című művében így vall az információ és az információs társadalom egyre növekvő szerepéről: „Minden korszaknak megvan a kulcsszava: a „hit korszaka”, az „ész korszaka”, a „felfedezések korszaka”. Korunk az információ korszaka elnevezést viseli. […] Végül is mi rosszat lehet felhozni az információ ellen? [...] az információt az ötvenes években az élet titkával azonosították. A hetvenes évekre árucikk lett belőle. S amint már hallottuk: „Ma a legértékesebb üzleti cikk az információ. Minden üzletágban.”(ROSZAK, 1990 [1976]: 23) Az elektronikus úton történő információcsere olyan méreteket öltött, hogy egyes prognózisok szerint hamarosan szinte kizárólagos kommunikációs felületként szolgál.

Ahogyan Manuell Castells (CASTELLS idézi NYÍRI, 2003:176) írja a The Information Age című művében: „Halványodó századunk utolsó negyedében egy információ-középpontú technológiai forradalom átformálta gondolkodásmódunkat, azt, ahogy termelünk, ahogy fogyasztunk, kereskedünk, szervezünk, kommunikálunk, ahogyan élünk, ahogy meghalunk […].” Leszögezhetjük: információs társadalomban élünk.

A számítógép és az internet ma már életünk minden mozzanatát átszövi, és az információhoz való hozzájutás elsődleges forrása is egyre inkább a világháló, amely új igényeket ébreszt az emberekben, és új készségek, kompetenciák, jártasságok meglétét követeli meg a társadalom minden tagjától. Az információs társadalomban a leglényegesebb kulcsszó a tanulás, amelynek segítségével új horizontok nyílnak meg előttünk. Az új ismeretek megszerzésének legkézenfekvőbb és legkönnyebben elérhető eszköze pedig az internet. Napjaink vezérmédiuma kialakítja „a […] működés és a szervezés új rendjét” (KOMENCZI, 2009 : 25), a hálózati társadalmat. Van Dijk (idézi NYÍRI, 2003 : 177)így definiálja: „egy olyan társadalomforma lesz, amely egyre inkább a szemtől szembeni 3

kommunikáció

társadalmi

kapcsolathálóit

fokozatosan

felváltó

vagy

kiegészítő

médiahálózatokba szervezi viszonyait.” Ennek oka lényegében az lehet, hogy a médiaelemek közötti határok egyre inkább elmosódnak, az internet több tekintetben is egyesíti őket, és egy szerteágazó hálózati struktúrát eredményez. Az ilyen hálózatok egyaránt lehetőséget adnak a közösségépítésre és a kirekesztésre is.

Manuell Castells szerint egy-egy technológia elsajátítása kifejezi egy-egy társadalom képességét önmaga átalakítására. Az, hogy ez milyen mértékben és keretek között valósul meg, jellemzi a társadalmat sokféle szempontból.

Az információs társadalom legszembetűnőbb jellemzője, hogy a minket körülvevő technikai eszközök számának, sokféleségének és komplexitásának valamint ezek folyamatos és szinte követhetetlen tempójú változása, átalakulása, a technika tehát befolyásolja, meghatározza determinálja életünket.

Az információs társadalom, mint fogalom többféle értelmezésben vizsgálható aszerint, hogy az

adott

szakterületen

az

információ

mely

aspektusa

kerül

előtérbe.

A

könyvtártudományban elsősorban az információ megőrzésére, átörökítésére és közvetítésére helyeződik a hangsúly, míg az informatikában inkább az adattovábbítás– és tárolás technikai, technológiai megközelítésére helyeződik a hangsúly.

A módszertani szempontból való vizsgálat azonban lényegesebb számunkra: hogyan tud az oktatás és a tanárképzés a megváltozott igényekhez és a már-már követhetetlen gyorsaságú technikai és technológiai innovációkhoz, újításokhoz alkalmazkodni, azaz fel tudjuk-e venni a fejlődés tempóját és irányát, vagy esetleg behozhatatlanul leszakadunk ebben a lassan fénysebességre kapcsoló versenyben.

Az e-learning fogalmát nem kerülhetjük meg ebben a témában, ugyanis sokat hangoztatott témáról van szó,meglehetősen divatos manapság. Magyar megfelelője „az elektronikus tanulás bonyolult tartalmat fed, hiszen olyan komplex folyamatokat tartalmaz, amelyek egyrészt tanulási, másrészt tanítási, harmadrészt pedig szervezeti/szervezési problémákat ötvöznek, s amelyek csak az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával valósulhatnak meg.”(KOVÁCS, 2007: 78) Az információs és kommunikációs technológia (IKT) az oktatásban elsősorban a tanulás, az információszerzés folyamatának kibernetikai, rendszer- és kommunikációelméleti alapokon történő megtervezésének és megszervezésének olyan átfogó pedagógiai stratégiája, amely biztosítja az információ hatékony elérhetőségének, befogadásának és elsajátításának optimalizálását a korszerű információhordozók, módszerek és technikai eszközök együttes felhasználásával. (KIS-TÓTH, 2009:123) 4

Megjelenik egy új kifejezés, kissé túlmutatva, kiegészítve az eddig említetteket, amely elektronikus tanulási környezetek pedagógiai értelmezésének nevezünk, amely jól illeszkedik az információs társadalom által támasztott elvárásokhoz. Fontos vizsgálni, hogy „[…] milyen hatással lehetnek az új elektronikus infokommunikációs eszközök a tradicionális tanulási környezetekre”(KOMENCZI, 2009: 5), milyen szimbiózisban élhetnek tovább a jövőben, esetleg az előbbi felváltja teljes egészében az utóbbit. A másik lényegi kérdés, hogy hogyan módosulnak a tanulásról és a tanításról kialakult elképzelések az új, kiterjedt eszközvilágban.

Ebbe a fogalom-és kérdéskörbe tartozik az egyik kulcsszereplő a pedagógus, akinek a korábbi tudása és kompetenciái mellett új jártasságokra és ismeretekre is szükség van, hogy az új tanulási környezetben és a tanulók megváltozott, mindinkább számítógép-és internetközéppontú szemléletéhez alkalmazkodni tudjon, és az ismeretátadás magas szintjét valósítsa meg. Az új technológiák alkalmazása új módszertani jellegzetességeket követelnek, amelyek nagyban eltérnek a korábban alkalmazottaktól, illetve nem hagyhatja figyelmen kívül azt sem, hogy nem csak egy szemléltetőeszköz, segédeszköz szerepét töltik be az IKT eszközök, hanem a tanulók tanulási folyamatának is részét képezik, tehát őket is be kell vonni a munkába.

A technológia azonban – mindazonáltal, hogy kényelmes és hatékony – csak annyi ismeretet tud közvetíteni és átadni, amennyire az információszerzés szereplői képesek ennek a környezetnek a részévé válni, valamint a szükséges információmenedzsment készségeket elsajátítani. A technológiai fejlődés egyszerűen csak az eszköze a megvalósításnak.

(CZEGLÉDI, 2009b: 16)

5

1.2.

A tanár, a tanuló és a technika szimbiózisa „Ahelyett, hogy azon gondolkodnánk, hogyan tudnánk hatékonyabbá tenni a tanítást, arra kellene koncentrálnunk, hogyan tudnánk elérni, hogy tanítványaink eredményesebben tanuljanak?”

(Twigg, idézi KOMENCZI, 2009: 75)

A oktatás, a tanulás-tanítás és résztvevői, a tanár és a tanuló és folyamata számára az elektronikus infokommunkációs technológia által számos új lehetőséget rajt. Ezek kiaknázásának és hatékonyságának foka legfőképpen a pedagóguson múlik, hiszen ő felügyeli és irányítja az ismeretelsajátítást és formálja a tanulók világképét, fejleszti kompetenciájukat, jártassságaikat, alakítja szemléletüket. Azonban meg kell említenünk azt is, hogy a tanulási környezetek virtuális dimneziója veszélyeket is rejt. Az online környezetben történő oktatásban, sok esetben elégtelen fejlesztések miatt az oktatói háttérben, a szegényes stratégiai tervezés következtében, a magas lemorzsolódási arány (FRANKOLA, 2001 idézi BONK, ZHANG 2008: 2.) miatt számos kihívást és kétséget ébreszt a pedagógusokban, oktatókban. Az idősebb oktatók sok esetben hátrányként élik meg, hogy egyre inkább begyűrűzik az oktatásba a web, a fiatalabb generáció talán könnyebben veszi ezen akadályokat. A másik probléma hogy a pedagógusok sok esetben nincsenek a megfelelő információk birtokában, nem ismerik azokat az információforrásokat, módszereket, amelyekkel hatékonyan, reális erőbefektetéssel kellő hatékonyságot tudnának elérni elektronikus tanulási környezetben.

Korunk egyik

legégetőbb problémáját

az oktatás informtizálódásának égető

szükségessége, a digitális szakadék és a hatalmas mennyiségű információ, azaz az információrobbanás mentén lehet vázolni. A Marshall McLuhan által nyomtatott könyvhöz hozzájutó és abból tudást szerző, tipográfiai embernek nevezett embertípus számára a tudás lényegében a tudás birtoklásán alapszik: különféle írásbeli forrásokból elsajátítható ismeretek összességét jelenti. A fogalmat napjainkban már az audiovizuális és mindinkább a digitális kommunikáció elterjedésére használják, és a tipográfiai és poszttipográfiai ember kifejezés helyét ma már az elektronikus ember fogalom veszi át, „aki számára a tudást már nem az információ birtoklása, hanem az elektronikusan hozzáférhető végtelen információáradatban való eligazodás képessége határozza meg.” (CASTELLS idézi GYENGE, ante 2010) „A tanulóink radikálisan megváltoztak. A mai diákok már nem azok,akiknek a jelenlegi oktatási rendszert tervezték.” – állapítja meg Marc PRENSKY (2001), és egyben arra is figyelmeztet, hogy a rohamos technikai fejlődéshez a különböző generációk máshogyan 6

viszonyulnak, a felzárkózás menete is eltérő. Két generációt különít el, a digitális bennszülötteket (digital natives) és a digitális bevándorlókat (digital immigrant). A mai, felnövekvő generációk digitális bennszülöttek, azaz beleszülettek az új technikai vívmányok világába, és a számítógép és internet adta lehetőségeket szinte kizárólagos kommunikációs és információszerzési eszköznek tartják.

Egy másik terminológia a napjaink felnövekvő generációját N, azaz Net, míg egy másik D, azaz digitális generációnak nevezi.

Fontosnak tartom megemlíteni az XYZ generációkat. (KULCSÁR, ante 2010) felosztás szerint öt generációra osztható a társadalom a digitális kultúrával való találkozás szempontjából. A digitális kultúrán nevelkedő Z nemzedék a mostani tanulók nemzedéke, akik soha nem éltek olyan társadalomban, ahol nem volt internet.

Az 5 generáció egymásra épülése Forrás: http://www.crescendo.hu/2008/11/2/az-integrativ-e-learning-fele-v2

A web-generáció, internet generáció vagy Google generáció kifejezések 1981-ből származnak és a modern információs környezet letéteményeseit jellemezték velük. Habár a különböző tanulmányok más-más névvel illetik a különböző generációkat, mindegyik közös jellemzője az, hogy a mai társadalomban szinte mindenhol jelen van a digitális kultúra és a hálózat, amelynek dominanciája kétségtelen. Erre azonban különféle módszerekkel fel kell készíteni mindenkit. Hiszen ezek az új technikák más készségek, kompetenciák, jártasságok elsajátítását követelik meg, amelyek elsősorban azt segítik elő, hogy a társadalom tagjai minél tudatosabban használják az új lehetőségeket, és egyúttal csökkenteni kívánják a generációk közötti digitális szakadékot.

7

A könyvtáros szakma nagyon korán felismerte ennek jelentőségét. Egy a könyvtárak mai szerepéről szóló szakkönyv alapján mai generációnak a következő jártasságokkal kellene rendelkezniük, hogy megillessék őket az idézett terminológiákkal (GODWIN, PAKER, 2008: 5):  Az on-line információk és technológiák természetes és gördülékeny használata.  A keresőmotorokat, keresőmezőket használnak, (Amazon, Google) amelyek gyors elégedettséggel szolgálnak.  Az adatbázisoknak a VLE, azaz Virtual Learning Enviroment, Virtuális Tanulási Környezetben kell lenniük, vagy olyan helyen ahol dolgozni akarnak.  Kedvelik a kollaborációt, a team-munkát és a közösségi hálózatot (social network)  Egyre inkább jellemző rájuk a nem-lineáris, hipertext gondolkodás, az olvasásukra a pásztázás, amely főleg linkeken keresztül valósul meg.  A multitask (több feladat elvégzésére egyszerre) az élet egyik útja, és „az emberek folyamatos részleges figyelembe élnek.”(Madden, 2006 6)  Úgy gondolják, hogy ami a weben van, annak igaznak kell lennie.  Mikrotartalmakkal dolgoznak : blogbejegyzések, tweet-ek (Twitter-csirip, bejegyzés), post-ok.  Ki tudják másolni és beilleszteni, megosztani az általuk kívánt tartalmat.

A probléma tehát

nem alapvetően a terminológiai eltérésekből adódik, hanem

elsősorban abból, hogy napjainkban azzal a paradoxonnal állunk szemben, hogy a digitális bevándorlók oktatják a bennszülötteket, amely során a már említett digitális szakadék még hangsúlyosabban jelentkezik. A sokat idézett Máté-effektus ebben az esetben is érvényes, hiszen azon pedagógusok akik pályájuk során korábban is használtak IKT eszközöket, illetve a számítógépet és az internetet magabiztosan, haladó szinten használják és tudnak angolul, a lehetőségek is kitárulnak előttük az on-line segédanyagok tekintetében.

A kérdés alaposabb tárgyalása megköveteli a tanárok és tanulók oldalának áttekintését is: „A tanítás híd a tanuló és a tananyag között, és a hídépítőknek mindkét partot figyelembe kell vennie.” (Komenczi, 2009 103)

A tanárok oldaláról

A magyarországi tanárképzésben még nem ment végbe az a paradigmaváltás, amelynek hatására a konnektivista tanulási módszereket és a web 2.0 eszközeit integrálnák a leendő

8

tanárok módszertani kultúrájába, és a hallgatók már a képzésük során megismerkednének a módszer sajátosságaival.

OLLÉ János (2009) is rámutat ennek hiányosságaira, miszerint „a pedagógusok egy része együtt él azzal az ellentmondással, hogy iskoláskorú gyermekét otthon nap mint nap látja számítógép használat közben, ugyanakkor az iskolában, tanárként alig használja ki az oktatási folyamat hatékonyságának növelése érdekében hogy az oda járó gyermekek is aktív számítógép-használók.”

A digitális szakadékot és a pedagógusok hiányosságait a különböző generációk között többek között a 2006-os Országos informatikai felmérés és Herendi István (2008) tanulmánya a Változó tanulási környezet a változó infokommunikációs térben is jól mutatja. Az eredmény nem igazán bíztató.

A tanárok számítógép használata a tanórán témakör volt a felmérés azon része, ahol még sok fejlődésre szorulunk. A technikai feltételek köszönhetően a számos pályázatnak, szinte már az ország egész területén adottak. „[…] szinte minden iskolában több hordozható számítógép, projektor és vetítővászon áll rendelkezésre, ám sok helyen nem szorgalmazzák, hogy ezeket az eszközöket a tanárok valóban használatba vegyék, hanem elzárva őrzik őket a „nagy” alkalmakra.”(HUNYA, 2008:69-100) Bármilyen meglepő is, már 1999-ben az informatikában kissé járatos tanárok 39%-a úgy nyilatkozott, hogy órán is használ számítógépet a felkészülés során ez az érték majdnem 80% volt. A 2006-os felmérés is ezt igazolja, a kitöltők harmada még ma sem használja az órán a számítógépet. Ezekben a felmérésekben az interaktív tábla és a felügyeleti szoftver használata, ahogyan a szerző fogalmaz a „negatív népszerűségi lista” csúcsán áll. Pedig nagyon jó lehetőségeket hordoz. (HUNYA, 2008: 69-100) Egy friss felmérés, az eLEMÉR gyorsjelentése az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásáról is igazolja az imént vázoltakat. A felmérés eredményei alapján, bár a minta nem reprezentatív, az infrastruktúra mutatkozik a legfejlettebbnek. Azt a következtetést vonhatjuk le, hogy „…az eszközök fejlettebb alkalmazást tennének lehetővé, vagyis az iskolák nem használják ki az adott infrastruktúrában rejlő lehetőségeket” (Hunya et al. 2010). Az iskolalátogatások során a szerzők azt tapasztalták, hogy a tanárok már elkezdték alkalmazni az informatikai eszközöket a tanórákon, de többnyire nem a tanulók munkájába, a tanulásba integrálva, hanem a tanítás eszközeként. Sajnos ez igazolja azt a félelmünket, miszerint a tanulás során az IKT eszközök alkalmazása sajnos való nem a megfelelő szinten van,egyelőre csak „megjelent az IKT” a tanítási órákon, miközben az intézmények IKT-ellátottsága megfelelő.

9

A mérés még inkább erősíti azokat a sürgető tennivalókat, miszerint „a tanítás és a tanulás folyamatában nagyobb hangsúlyt kell helyezni a tanulásra, és el kell érni, hogy a tanulási módszerek között helyet kapjanak az informatikával segített, produktív eljárások.”

A pedagógusoknak azt a szemléletét kellene megváltoztatni, miszerint az IKT eszközök fel fogják váltani a tanári szerepeket és helyettesíteni fogják a személyes találkozásokat és a tanórákat. Nem erről van szó, számos kutatás kimutatta ugyanis, hogy szükség van a személyes találkozásokra, a tudásátadás face-to-face módjára. A tanári munka professzióját nem helyettesíthetik gépek, szükség van rájuk: „Sem a tankönyv, sem a videó, de a multimédia CD és a weblap sem képes átvenni a –személyes vagy elektronikus kommunikációs eszközzel

realizált-

dialógikus

társas

környezetben

történő

tudáskonstrukció

szerepét.”(BRENT idézi KOMENCZI, 2009: 84) A pedagógus és a számítógép viszonya ideális esetben olyan lenne, mint a Licklieder által megfogalmazott ember-számítógép szimbiózis, amelynek keretében segítik egymást munkáját, kiegészítik egymás tevékenységét, tehát egy előnyös együttélést fogalmaz meg.

A tanulók oldaláról

Hazánkban FEHÉR Péter és HORNYÁK Judit (2010) a netgeneráció jellemzőit vizsgálva megállapította, hogy a netgeneráció kialakulása a hazai oktatásban még várat magára, ugyanis a tanulók még nincsenek azon ismeretek és kompetenciák birtokában, amelyek alapján Prensky és Tapscott netgenerációnak nevezi az adott korosztályt. Az erre való felkészítés, felzárkóztatás az oktatás feladata. Másképpen fogalmazva azt is mondhatjuk, hogy a digitális bennszülöttek nem feltétlenül rendelkeznek digitális kompetenciákkal, sőt a kutatások azt mutatják, hogy nagyon is távol áll egymástól e két dolog.

Korunk információkörnyezetének jellemző felülete a (televízió)képernyő és a (számítógép)monitor, amely az elsődleges információforrás, amely vizuálisan értelmezhető szimbólumokat és ikonokat közvetít. KOMENCZI, 2009: 127) A pedagógusok szerepe is kibővül, átalakul hiszen a tanulók mikrovilágát nagyban alakítják a televízióban és az interneten látottak, hallottak, ugyanis másodlagos szocializációs környezetekké váltak az iskola mellett. A tanárok magas szintű médiakompetenciája szükséges ahhoz, hogy ezen ismereteket a helyes mederbe tereljék, és megtanítsák a diákokat a kritikus szemlélet és a releváns információ kiválasztására.

A Nemzeti Alaptantervben több elvárás is megfogalmazódik az iskola szerepével kapcsolatban, többek között a digitális írástudás vonatkozásában, miszerint: „az információs 10

társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használata a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén.” 243/2003. (XII. 17.)

A hálózatok robbanásszerű elterjedése jelentős hatással van a tanulás elsődleges forrására, így egyre dominánsabb szerepet kellene betöltenie az oktatásban is. Az Egyesült Államokban már évekkel korábban felismerték, hogy a versenyképesség egyik kulcseleme, hogy az új, interneten elérhető eszközöket a tanítási órákba és magába a tanítás-tanulás folyamatába integrálják. Ez azonban azt feltételezi, hogy a tanároknak rendelkeznie kell a megfelelő IKT kompetenciákkal, a digitális írástudás minél magasabb szintű képességével, illetve megfelelő szaktárgyi tudással és motivációval.

A mai középiskolás diákokkal szemben már elvárásként jelenik meg a kerettantervben az ismeretszerzés vonatkozásában, hogy: „A gimnáziumi nevelés és oktatás egyik célja, hogy a tanulókat összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra nevelje. Tegye képessé őket információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására az információs korban való eligazodásra.

Követelményeivel ösztönözze a tanulókat a tudásra épülő, önálló élmény kialakítására, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, majd az ezeken alapuló felelős döntésekre.”

(KOK, 2000: 21) Az anyanyelvi kompetencia fejlesztését indokolja, hogy a PISA nemzetközi tanulói teljesítménymérés 2006-os országos felmérése megállapította, hogy a diákok negyede-ötöde egyáltalán nem érti, amit olvas. Sajnos a magyar diákok jóval az átlag alatt teljesítettek szövegértésből, és csak kevéssel jobban matematikából és a természettudományokból is. Ezek az eredmények arra mutatnak rá, hogy minél több területen fejlesszük ezt a kompetenciát. A felmérés a tizenöt éves korosztály, azaz a középiskola 9. osztályos tanulói körében zajlott, ez volt az egyik ok, amiért én is ezt a korosztályt választottam. A felmérés fő célkitűzése a szövegértés tekintetében az, hogy „… az írott szövegek megértése, felhasználása és az ezekre való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit, és hatékonyan részt vegyen a mindennapi életben.”(OECD-PISA) Ez a multimédiás, elektronikus felületen történő információszerzés során fokozottan igaz. Ugyanis a mai generációknak már nem azt kell megmutatni, hogy hogyan kell használni a számítógépet, inkább a kritikus szemlélet kialakítására helyeződik a hangsúly.

Az elEMÉR felmérés felhívja a figyelmet arra is, hogy nem szabad megfeledkezni arról, hogy a tanulók digitális kompetenciái nem vagy csak minimális mértékben fejlődnek attól, hogy tanáraik digitális eszközöket használnak.” Az a várakozás egyelőre nem teljesült, amely szerint az informatikai eszközök alkalmazása szinte automatikusan hozzájárul az iskolai tanulás átalakításához, fokozza a tanulók bevonódását, aktívabbá teszi a tanulási folyamatot.

11

Egyelőre inkább a tanári munka, a magyarázat színesebbé, érdekesebbé tételében van jelentős szerepük.”

A probléma mellett tehát nem mehetünk el, foglalkozni kell vele, ezt azonban nem tehetjük meg anélkül, hogy tisztában lennénk a körülöttünk zajló változásokkal, amelyek mind fogalmi, mind módszertani, mind személetbeli folyamatokban megjelennek.

12

1.3.

Information literacy, digital literacy – információs és digitális műveltség

A Nemzeti Alaptanterv és az Európai Unió oktatáspolitikája is több ponton hangsúlyozza és elvárásként is megfogalmazza a digitális, illetve információs és kommunikációs kompetencia minél szélesebb körben történő, készségszintű elterjesztését és a kiemelt fejlesztési területként való megjelenését az iskolában. Nagy hangsúlyt kell fektetni a releváns információ felismerésére, visszakeresésére, értékelésére, tárolására, előállítására, bemutatására és cseréjére.

Kulcsfontosságúvá válik emellett kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Leszögezhetjük, hogy a „tudás-alapú társadalom egyszersmind tanulásalapú társadalom.”(NYÍRI, ante 2000) Világossá vált az élethosszig tartó és az élet minden területére kiterjedő tanulás fontossága a munkaerőpiacon való érvényesülés és a mindennapokban való egyre szélesebb körű tájékozottság feltételeként, amelynek a széleskörű könyvtári ismereteknek kiemelt szerepe van.

Azt leszögezhetjük, hogy az írástudás az olvasás és írás alapkészségein túl a megértés és a sikeres tevékenység általános képessége. Az információs írástudás készsége feltételezi azt, hogy a használója megérti, hogy az információ önálló intellektuális tartalom, amely független hordozójától, illetve képes a különböző médiumok között megfelelő különbségtételre, ezek ésszerű és intelligens kezelésére.

A digitális írástudás, műveltség, kultúra nem szinonim fogalmak. A digitális műveltség része a digitális írástudás, amely sokféle írástudásból tevődik össze.

A Magyar Információs Társadalom Stratégiában foglaltak szerint szorosan kapcsolódik a digitális írástudás fogalmához a hálózati, az internetes, a multimédia- és a hipertextírástudás.(MIS, 2003:15) Fontos megjegyezni, hogy az írástudás (literacy) kifejezés alatt három a három alapvető tényezőt értjük: az olvasást, a megértést és a kritikus gondolkodást.

A jelenben kialakuló információ és tudás a jövő társadalmában stratégiai szerepet töltenek be, azaz a termelési rendszer alapja lesz. A technológia fejlődése felgyorsítja a termékek, a pénz, az emberek, valamint az információ áramlását, és a globalizáció hatására egymástól távol élő emberek is kapcsolatba kerülnek egymással.

A digitális írástudás nyomán a nyomtatott és a digitális dokumentumok közötti alapvető különbségek hangsúlyosak lesznek: a felhasználó nemcsak elérhet az Internet segítségével, hanem közölhet is rajta információt. A hálózati világ a társadalom és a kultúra valamennyi

13

formájában jelen van. Az információtechnológiai forradalom egyik célja a hálózati társadalom kialakulása.

Koltay Tibor (2007) Virtuális, elektronikus, digitális című könyvében így fogalmaz: „Az információs műveltség készségek integrált készlete, amelynek nyilvánvalóan magába kell foglalnia a számítógépek tág értelemben vett használatával kapcsolatos ismereteket és készségeket is, tehát jól kiegészíti az információs műveltség fogalmát a számítógépes műveltség, a digitális műveltség és az internet-műveltség. Másképpen megfogalmazva: a hagyományos műveltség intellektuális kompetenciáit egészítik ki a technikai, azaz számítástechnikai kompetenciák és ezekhez járulnak a kommunikatív kompetenciák, amelyek mindkettőhöz kapcsolódnak.”

Az Information literacy elemei Ezen meghatározásokból is következik, hogy egy átfogó fogalommal van dolgunk, és nem a műveltség egy fajtájával. Az információs műveltség fogalma magában foglalja az elektronikus vagy a digitális írástudás képességét is.

Szakmai körökben vita bontakozott ki arról, hogy a korunkban a digitális vagy az elektronikus írástudás fogalmát részesítsük-e előnyben. A definíciókat Joint Nicolas angol nyelvű cikkének az „Elektronikus írástudás vagy információs írástudás: melyik fogalmat részesítsük előnyben?” című Koltay Tibor (2006) általi magyar fordítását vettem alapul.

Azt leszögezhetjük, hogy az írástudás az olvasás és írás alapkészségein túl a megértés és a sikeres tevékenység általános képessége. Az információs írástudás készsége feltételezi azt, hogy a használója megérti, hogy az információ önálló intellektuális tartalom, amely független hordozójától, illetve képes a különböző médiumok között megfelelő különbségtételre ezek ésszerű és intelligens kezelésére.

14

A digitális írástudás, műveltség, kultúra nem szinonim fogalmak. A digitális műveltség része a digitális írástudás, amely sokféle írástudásból tevődik össze: − Képi-vizuális írástudás − Reprodukciós írástudás − Média-írástudás − Információs írástudás − Számítógépes írástudás (IT) stb.

Czeglédi László (2009) meghatározása szerint „A digital literacy más-más jelentéssel bír az egyes korosztályok számára, és fő jellemzője, hogy alulról építkezik.” A digitális írástudás elsajátítása révén fogja birtokolni a használó is a digitális műveltséget. is birtokolni foga, tehát a digitális műveltség része a digitális írástudás. Elsajátítása ma már két úton történik. Egyrészt intézményi keretek között munkahelyen, iskolában sajátítjuk el egyes elemeit. A másikrészt a hétköznapokban, más tevékenységekbe ágyazva, szinte észrevétlenül sajátítunk el olyan ismereteket, amelyeket az élet más területein, péládul a munkánk során is hasznosítani tudunk (pl. mobiltelefon, digitális fényképezőgép stb.)

A digitális írástudás fogalmát Paul Gilster (1997) alkotta meg, amely több írástudást, műveltséget fog át. Ezt azzal indokolhatjuk, hogy a digitális világban való eligazodáshoz szükség van az értő olvasás, funkcionális írástudás képességére, az információ megszerzéséhez szükséges keresési stratégiák alkalmazásának képességére, a különféle információforrások ismertetére és a megszerzett információ kritikus kezelésének, hasznosításának kompetenciájára. Azonban ezen képességek megléte mellé még kulcsfontosságú a tömegkommunikációs

eszközök

által

közvetített

információk

kritkus

kezelése

és

számítógépes írástudás, hiszen digitális környezetben zajlik az információhoz való hozzájutás.

Azonban a digitális írástudás még ennél is több, fogalmazza meg Martin (idézi Koltay, 2009 31.): „Tudatosság, beállítódások és képességek olyan együttese, amely lehetővé teszi, hogy megfelelően hazsnáljuk a digitális eszközöket és intézményeket a digitális források azonosítására, elérésére, kezelésére, intergrálására, értékelésére és szintetizálására, továbbá új tudás és médiamegnyilvánulások létrehozására, értékelésére, valamint arra, hogy másokkal kommunikáljunk.”

A digitális írástudás megszerzésének képessége tehát két részből tevődik össze: az elméleti ismeretek és az eszközhasználat elsajátításából.

Az elektronikus írástudás képessége azt jelenti, hogy ismerjük az elektronikus világ képességeit és határait. Az elektronikus írástudás nem tesz különbséget a hordozók között, és 15

csakis egyetlen közeg használatának a készségét jelenti. Nem jelenti azt, hogy nincs szükség az információs írástudás megszerzésére a hibrid könyvtári környezetben, csak azt, hogy az elektronikus eszközök által és ezekkel összhangban kell fejleszteni olyan készségeket, amelyek korábban elszigeteltek voltak. Például, ha valaki rendszeresen használja valamelyik keresőt, például a Google-t, akkor magabiztosabban tudja majd használni például a könyvtárak OPAC-ját. Az elektronikus írástudás és az információs írástudás különböző fogalmak, amelyek azonban kompatibilisek egymással, miközben más-más kontextusokban érvényesek. A napi könyvtári munkát egyaránt befolyásolja az elektronikus írástudás és az információs írástudás.

A kompetenciák közül az információs társadalom által közvetített tartalmakban való hatékony, eredményes eligazodást a médiakompetencia határozza meg. Magában foglalja ugyanis a médiaismeret és médiahasználat elemeit csakúgy, mint az információhordozó médiumok által közvetített és megformált tartalmak kritikus értelmezésének képességét és az információhordozó médiumok kreatív használatához (fejlesztés és prezentáció) szükséges feltételek kialakítását.

Felfogásunk szerint az informatika közoktatási tartalma nem lehet más, mint a médiakompetencia kialakítása.(Kis-Tóth, 2009 84) Ezen nagyfokú fejlődés révén létrejött modern technológiák segítették az új médiumok megjelenését és térhódítását de egyben a nyomtatott betű fokozatos eltűnésével állítanak párhuzamba. Több elmélet is létezik, miszerint a Gutenberg-galaxis, átalakulóban van Neumann-galaxissá, vagy más elnevezés szerint Internet-galaxissá (Szilágyiné, 2010), vagyis az írott kultúra, az nyomtatott anyagok háttérben szorulnak és előretör a digitális, multimédiás kultúra tör előre.

Napjainkban a kettő egyfajta metszete kezd kialakulni, miszerint egyfajta digitális Gutenberg-galaxis alakul ki, ahol a dokumentumok virtuális formában jelennek meg, tehát lényegében csak a hordozófelület, a külcsín lesz más, a belbecs kevesebb nem, inkább több lesz. Tehát míg a „Gutenberg-galaxis” az emberiség írásba foglalt kulturális örökségét jelenti, az

„Internet-galaxis”

a

digitális

kódolású

és

elektronikus

tárolású

információk

(dokumentumok) világa. Felmerülhet a kérdés, hogy mi most és lesz ebben a könyvtárak szerepe. Kétségtelen, hogy még nagyobb jelentősége lesz, mint eddig bármikor.

16

1.4.

Technológiai determinizmus „A technológia se nem jó, se nem rossz, de nem is semleges” (Kranzberg,1985:50).

Általánosan elterjedt nézet, hogy a technológia irányítja a történelmet. Ennek megfelelően a technológiai változások befolyásolják az életünket, vállalkozásainkat, és szabadidőnket. Kranczberg rámutat arra a fontos tényre, hogy a technológiák megítélését erősen alakítja a társadalom, és a benne lévő egyének véleménye, azonban a másik oldalon a piaci érdekek is nagyon erőteljesen megjelennek. A technológiai determinizmus Marshall McLuhan

meghatározása,

amelyben

a

technológiát

tartja

a

társadalom

legfőbb

mozgatórugójának, „[…] amely döntően meghatározza a társadalom működésmódját, változását, történelmének alakulását, struktúráját és értékeit.” (KINCSEI, 2007 18) Úgy véli, hogy a kommunikációs technológiáink változásai alapvető kulturális változásokat vonnak maguk után: a kommunikáció módjainak különféle változatai alakítják emberi létünket. „The medium is the message” (a médium maga az üzenet) hangzik szállóigévé lett mondata, mely arra vonatkozik, hogy szerinte maga a médium többet változtat az emberen, mint az általa közvetített üzenetek összessége együttvéve. Úgy vélte, hogy ugyanazok a szavak szemtől szembe kimondva, nyomtatásban megjelenítve, vagy a televízióban elhangozva három különböző üzenetet közvetítenek. (GYENGE, ante 2007) Marshall McLuhan elméletének központi állítása, hogy a média technológiái alakítanak bennünket, alapvetően befolyásolják azt, ahogyan individuumként a társadalomban gondolkodunk, érzünk és cselekszünk, valamint azt, ahogyan társadalmunk működik a történelem során, mikor egyik technológiai korból a másikba lépünk. McLuhan ugyanis négy nagy korszakra osztotta az emberiség történelmét a kulcsfontosságú kommunikációs találmányok alapján. E felosztás szerint ma az elektronika korában élünk, amely a távíró feltalálásával kezdődött a napjainkban is tartó elektronikus forradalom, mely újra törzsekbe szervezi az emberiséget.

A technológia fogalma az ember és gép, gép és piac, ember és társadalom közötti komplex kapcsolatrendszert jelöli, amelyben a gépek használata hagyományos eljárásokkal és nézetekkel fonódik össze. (HOYER 2001:2) Az utóbbi néhány évtizedben a technikai fejlődés hatalmas lépéseket tett, olyan hihetetlen léptékben jelentek meg az újdonságok, amely már szinte követhetetlen tempót diktált. Az oktatás nem fordíthat hátat az újításoknak, hiszen az iskolának kell(ene) lenni az elsődleges színtérnek, ahol az új eszközökkel megismerkednek a tanulók. Azonban sok

17

esetben ennek ellenkezőjét tapasztaljuk. A technológiai determinizmust az oktatás sokáig megkerülte: „Az iskolát teljes mértékben a múlt primitív technológiái határozzák meg…” (Papert) Nincs semmi indok arra, hogy miért ne legyen az iskola kevésbé gépesítve, mint, mondjuk a konyha.” (Skinner) Gyökeres reformokra van tehát szükség ahhoz, mind a technikai felszereltség, mind a pedagógusképzés-és továbbképzés tekintetében, ahhoz, hogy ezek a nézetek mind a közvéleményben, mind a szakmában eltűnjenek. A szakmában, elsősorban a felsőoktatás szintjén már korábban megfogalmazódott az igény az informatizálódásra. Jól példázza ezt egy 1968-ban megfogalmazott, akkor még jobbára utópiának tűnő kijelentés, az Aacheni Egyetem Neveléstudományi Tanszék vezetőjétől: „Ha mint pedagógus a jövőre vonatkozó kívánságokat fogalmazhatnék meg, úgyszólván a pedagógus álmát, a legszebb az lenne, ha itt az intézetben egy saját számítógép állna rendelkezésünkre.” (KOMENCZI, 2009: 89.)

Az IKT és az információs társadalom egyaránt radikális változások eredményeképpen jött létre, amely változásoknak az oktatásban is le kell zajlani ahhoz, hogy versenyképes legyen a jövőben. Halász Gábor a következőképpen fogalmaz: „Sok jel utal arra, hogy az előttünk lévő időszakban olyan átfogó paradigmaváltás zajlik le az iskolai oktatásban, amelynek jelentősége és hordereje ahhoz fogható, amit a tömegoktatás kialakulása jelentett a 19. században. […] Az előttünk álló „oktatási technológiaváltás” hordereje hasonló lesz ahhoz, amilyen a puskaporé volt a hadviselésben, a könyvnyomtatásé a kultúrában vagy a gőzgépé az ipari termelésben.

Az új technikák integrálása az oktatás minden szintjén nagymértékű minőségi változást eredményezhet, amelynek sikeressége nagyban függ az oktatási folyamatban részt vevő pedagógusok motivációjától és IKT felkészültségétől. „…a technológia – az orvostudományhoz hasonlóan – jelentős változásokat képes előidézni a neveléstudományban is, de teljesen eltérő módon. Míg az orvoslás úgy változott, hogy fokozottan technikai jellegűvé vált, addig a technológia az oktatásban az iskolai tanulás mechanikai jellegének megszüntetéséhez járul hozzá.” (PAPERT idézi KIS-TÓTH 2009) A „[…] digitális technológia lényegi eszközzé vált, mindennapi tudás megszerzését és megosztását olyan hatékonysággal szolgálva, ami már a pedagógiai gondolkodás konzervatív burkát is képes szétrepeszteni. S ezen, a jövőnk szempontjából lényeges ponton a fiatalok és a felnőttek közötti különbségtételnek digitális korunkban nincs sok értelme, a tanulás új formái ugyanis életkortól függetlenül kialakíthatók és alkalmazhatók. (BENEDEK, 2007 9.sz.),

18

Az információközvetítésben több évtizedig a felhasználók passzív befogadók voltak, interakcióra nem volt lehetőségük. Az internet adta lehetőségek ezen is változtattak, ugyanis a 2004-ben Tim O’Reilly által életre hívott web 2.0 éppen a felhasználókat vonta be a tartalomalkotásban,

a

közös

tudástartalmak

megalkotásába,

a

blogok,

wikik,

tartalommegosztó oldalak elvének létrehozásával. Számos szakember szerint a jövő oktatásának kulcsa az egyénre szabhatóság lesz, amelyet a webes világ trendjei igazolni látszanak, gondoljunk csak a testre szabható internetes kezdőlapokra, adatlapokra. Ha a mindennapi használat során sikeresnek bizonyul, akkor az oktatásban sem lehet vele kudarcot vallani.

A pedagógusokat és a tanárképzést tehát hatalmas kihívások elé állítva az információs társadalom és az IKT eszközök lassú, ám folyamatos begyűrűzése az iskolákba.

A fejlődés kulcsszava a széles spektrumon mozgó, IKT eszközökkel gazdagon felszerelt tanulási környezetek lesznek, amelyek számos szerteágazó összetevőből állnak, amelyek az oktatás egész keresztmetszetét lefedik. Megújulását elsősorban a pedagógiai szükségletek, a megváltozott feltételek, a piac igényei határozzák meg és nem kerülhetik meg a technológiai fejlesztések integrálását sem a mindennapi oktatási gyakorlatba, hiszen így maradhat versenyképes, és másrészt a hallgatói igények és elvárások is ezt követelik meg. Az előbb felsoroltak mellett kulcsfontosságú a finanszírozás kérdése, a pénzügyi források megléte, rendelkezésre állása, hiszen enélkül az innovációk nagy része nem valósítható meg.

A fő hangsúly a jövőben olyan tanulási környezetek kialakításán van, amelyben az IKT eszközök használata meglehetősen hangsúlyos: „A közeg, amelyben a gyermekek játszanak, kommunikálnak és tanulnak, egyre inkább azonossá lesz azzal a világgal, amelyben felnőttek kommunikálnak, dolgoznak, üzletelnek és szórakoznak. Az internet és mobiltelefonok világa félreismerhetetlenül egyfajta szerves tanulási környezetté válik”(NYÍRI, 2006: 133.)

1.5.

Az

Elektronikus tanulási környezetek fogalmi meghatározása

információ-és

kommunkációtechnológiai

eszközök

a

technológiai

determinizmusnak, és a technológiai fejlődés gyors ütemének köszönhetően az oktatásban is egyre gyakrabban megjelennek (a használat mennyisége és minősége sok esetben vitatható), amely új módszereket és tanulás-tanítás didaktikai folyamataiban is változásokat kíván és követel meg a pedagógusoktól és törekszik (kellene) lépést tartani a tanulók megváltozott igényeit, tanulási szokásait. El kell fogadnunk azt a tényt, hogy a mai tanulók tudásuk jelentős 19

részét már nem az iskolában szerzi meg, így a tanár szerepe is megváltozik. A tanulók mikrovilágában, azaz belső reprezentációik összessége a tanulás előzményeként, a „tanulási folyamatban adottságként jelenik meg.”(KOMENCZI, 2009: 116) A tanulási környezet-fogalom újraértelmezését az teszi szükségessé, hogy „[…] a 21.században elejére olyan mértékben változott meg az embert körülvevő szimbolikus és tárgyi környezet, hogy annak messzemenő következményei valószínűsíthetők a tanulás jövőbeli feltétel-és lehetőségrendszerét illetően.” KOMENCZI, 2009: 35) Három kulcselemből áll az elektronikus tanulási környezet: A hipervilág a globális reprezentációk teljes tartománya, amely „magában foglalja mindazt az információt, amely az emberiség története során eddig felhalmozott, és külső jeltároló eszközön, például barlangrajzok,kódex, könyv, képzőművészeti alkotás, digitális dokumentum stb. formájában (KOMENCZI, 2009: 117) rögzítette. A mikrovilág és a hipervilág kapcsolódásának közege a mezovilág, amelynek egyik színtere lehet az iskola. A mezovilág terében történik meg a globális reprezentációkból összeállított mintakészletek mikrovilágba történő beépítése. A mai iskolai mezovilág a korábbiakkal ellentétben már nyitott tanulási környezet, hiszen mind a tanulók mikrovilágai, mind a hipervilág sokrétűségéből következően. Fontos szocializációs tér, és a közösség értékrendjének kialakításában is kulcsszerepe van. A mezovilágban a főszereplő a tanár, de megváltozott szerepben, inkább támogató, orientáló, tutori szerepben, és elsődleges csatornája a szóbeli kommunikáció. A tanuló szerepe is megváltozik, nő az autonómiája és a kreativitása, információt több helyről szerzi be, a tudás elmélyítésének forrásai és eszközei is változnak. A szerepek tehát felcserélődnek, a folyamat főszereplője a tanuló, a tanári instrukció és a tanulási környezet kialakítása arra szolgál, hogy „a tanuló tudását önállóan, aktívan, legyen képes kialakítani, konstruálni.” (KIS-TÓTH 2009: 122) Az elektronikus tanulási környezetekben a mezovilágok eszközkészlete kibővül, amelynek célja a tanuló érdeklődésének és motivációjának felkeltése az ismeretszerzés érdekében.

A pedagógiai irányzatok közül a konstruktív pedagógia eszközeit alkalmazza, ahol a tanuló saját tudását nem kész rendszerként veszi át, hanem aktív módon „konstrukcióval” maga hozza létre. (NAHALKA, 1997: 2-4) Ez a tanulói környezet tág teret biztosít a tanuló öntevékenységének, a problémamegoldás teljes folyamatán végigvezeti a tanulót.

Ezen új tanulási környezet hangsúlyozottan nem a hagyományos tanulási környezetek egy alternatívája, hanem mindinkább a „történetileg kialakult tanulási színterek új fejlődési fázisa” (KOMENCZI, 2009: 115), amely infokommunikációs technikával bővült eszköztárral rendelkezik. Több elnevezése is használatos, digitális vagy virtuális tanulási környezetként is aposztrofálják.

20

Elemiben igazodik az információs társadalom szervezeteiben jellemző (REIGELUTH, 1999 idézi KOMENCZI, 2009: 69) a testreszabottsághoz, csoport(tá) szerveződéshez, autonómiához és felelősséghez, kooperációhoz, megosztott döntéshozatalhoz, hálózati kommunikációhoz.

Főbb jellemzője, hogy olyan tanítási környezetet jelent, ahol a tanítás és tanulás feltételrendszerének kialakításánál meghatározó szerepe van az elektronikus információ- és kommunikációtechnikai eszközöknek, és mindig van egy virtuális dimenziója is.

Ezen

virtuális

tér

egy

sajátos

interfész,

interaktív

kommunikációs

és

információszolgáltató platform, például a valamely tanulástámogató rendszer (pl. Moodle). A virtuális tanulási környezet

fogalmat

gyakran az elektronikus tanulási környezet

szinonimájaként használják.

Erőforrásai – virtuális dimenziója következtében – részben delokalizáltak, amelyek többnyire osztott erőforrások, azonban webes elérhető a hiperlinkek, ugrópontok aktiválásával elvileg bármikor, bárhonnan elérhetők.

Az elektronikus tanulási környezet kommunikációs csatornákat (azonnali üzenetküldés, fórum) biztosít közös tudáskonstrukcióhoz, illetve a tanulás során felmerült problémák megoldásához segítségül hívható szakértőkhöz, tutorokhoz.

Az elektronikus tanulási környezeteket gyakran digitális tanulási környezeteknek is nevezik. Ez arra vezethető vissza,hogy ilyen tanulási környezetekben az információk feldolgozása, tárolása, módosítása, továbbítása elsősorban a digitális technológiával történik.

Eszköztára az új infokommunikációs technikával bővül, amely három alapfunkciót tölt be, amelyek egymással integrálódva jelennek meg az iskolákban: egyrészt rendszertervező , másrészt információszolgáltató, harmadrészt kommunikációs funkció. (KOMENCZI, 2009 125) Az információszolgáltató funkció a hálózatok összekapcsolását valósítja meg, napjainkban az egyik legtöbbet használt, de nem kellőképpen kihasznált funkciója. Ennek keretében érhetjük el az internetet, távoli adatbázisokat, tehát egyfajta ablakként funkcionál a világra, a virtuális térbe. A tudástartalmak megosztása, a közösségi lét, a közös tudáskonstrukció is ezen keresztül valósul meg, amelyet még inkább erősít a webhasználat ma legnépszerűbb, magasabb szintje a web 2.0. A folkszonómia a Web 2.0 központi fogalma, egyszerre jelent közösségi tartalomfejlesztést és mások szellemei termékének értékelését, s mindezt nemzetközi és helyi szinteken egyszerre Az iskolákban a webkettő jelentőségét még nem ismerték fel kellőképpen, például a közös tudásbázisok építésében, vagy a csoportmunka-szervezést illetően.

21

A kommunikációs funkció Komenczi Bertalan (2009: 126) szerint a jövő technikáinak legígéretesebb vívmánya, amely az iskola mindennapi kommunikációs kapcsolataiban kulcsszerepet játszik. Fontos szerepe lesz az egész metódus motorjának, a tanulási folyamat szervezésében, és megvalósulhat a „virtuális mobilitás”.

Az információ feldolgozása is kulcsfontosságú lett, hiszen a világháló megjelenésével és a számítógép-és internet-penetráció következtében hatalmas információrobbanás történt.

Az elektronikus tanulási környezetekben a virtuális dimenzió kulcselemei lettek az adatbázisok, keresőrendszerek, hipertext,weboldalak, multimédia és hipermédia és az internet és a world wide web, illetve a web 2.0.

A kulcselemek gyakorlati megvalósulásai hatalmas felületet foglalnak el a világhálón, amelynek egy része az oktatásban is adekvát, és az új tanulási környezetek részét képezik.

Azonban tény, hogy az internet nem rendszerezett információforrás, a könyvtárakkal ellentétben sem tartalmilag, sem formailag nem a kellőképpen feltárt, amely tényezők nagyban megnehezítik az alkalmazás lehetőségeit. Az egyik megoldás erre a problémára az oktatás szemszögéből, általános didaktikai kategóriák felállítása, amely egyfajta rendszert visz az elérhető tartalmakba, és a pedagógusokat hozzásegíti ahhoz, hogy kreatív módon gyűjtsék össze, találják meg és állítsák össze a személyre szabott forrásgyűjteményüket, amely az általuk oktatott tantárgyban megítélésük szerint hatékonyan használható.

22

2.

A világháló és az oktatás kapcsolata

„1994 tavaszán a Microsoft biztos volt abban, hogy az internet fontos lesz majd a jövőben […] de nem gondoltunk arra, hogy két éven belül rabul ejti a fejlesztők és a nagyközönség képzeletét. […] szinte egyik napról a másikra milliók csatlakoztak a hálózathoz, demonstrálva, hogy az általunk feltételezettnél jóval nagyobb mértékben hajlandóak tolerálni fogyatékosságaikat. (GATES idéz KOMENCZI, 2009: 90)” A világháló leggyakrabban használt szolgáltatását, a world wide web-et közel két évtizede, 1989-ben Tim Berners Lee alkotta meg, aki akkor nem gondolta forradalmian új dolognak, csupán praktikus szempontokat követve hozta létre a linkekkel, kapcsolópontokkal ellátott, dokumentumok hozzáférését lehetővé tévő jelölő nyelvet és alkotta meg az első weblapot. Az internet az ezredforduló óta egyre nagyobb népszerűségnek örvend, amelyet mit sem bizonyít jobban, mint az a 350 millió létező weblap, amely száma folyamatosan bővül.

A világháló, mint az elektronikus tanulási környezetek virtuális dimenziója, az új lehetőségek egész tárházát tárja az iskolák és az oktatás elé. Hazánkban jelenleg a webintegráció tekintetében a legtöbb oktatási intézmény (elsősorban közoktatás) a webhasználat egy kezdeti szintjén áll, amely azt jelenti, hogy rendelkeznek weblappal, de ennek elsősorban információs, tájékoztató, PR jellege van a nagyközönség felé, célja nem a tanulás támogatása. A magasabb szintet képező kiegészítő, támogató webhasználat, a blended learning alapszintjének lehetőségeit egy bizonyos réteg a szakmában már felismerten és a tananyagokat, a kurzust, tanulócsoportot érintő tartalmakat tesz közzé.3 A távlati cél természetesen az intézményi tevékenység teljes körű informatizálódásra, amelyben a tanulók tanulócsoportokat alkotva elektronikus tudásbázisokat is létrehoznak a személyes jelenlét mellett és virtuális campusok alakulnak ki, ahol […] a tanítás és tanulás átfogó, egységes infrastruktúrája a web.” (KOMENCZI, 2009: 134) Az informatika hardver-és szoftverfejlesztéseinek és a web újragondolásának köszönhetően a felhasználók aktivitásának egy új dimenzióját hozta magával a web 2.0. A hálózati tanulás új dimenzióját alkotva meg ezáltal, ahol a korábban passzív befogadókból, aktív tartalomalkotóvá teszi a webhasználókat, ahogyan Beeson fogalmaz „ […] korunk olvasói egyben írók is.”. (BEESON idézi KOLTAY, 2009:31). Ezt követően a tanulási formákban is megjelent a 2.0-ás személet, az e-learning2.0, azaz a „tanuló-központú webes környezet formája”.(FORGÓ, RACSKO 2010)

3

Császi Csaba weboldala http://gyakorlo.ektf.hu/csaszics/

23

Fontos azonban, hogy: „Mindezen technológiai újítások ellenére azt kell látnunk, hogy a Web 2.0 elsősorban nem technológiai, hanem szemléletbeli változást jelent.” (KULCSÁR, 2008) Kárpáti Andrea egy szimpóziumában így fogalmaz: „Web 1.0 – ezzel a kifejezéssel szokás megkülönböztetni az egyoldalú, a letöltés műveletével jellemezhető fogyasztói kommunikáció világát napjaink „társadalmi hálójától”, a Web 2.0 interakción alapuló, „olvasható és írható”, felhasználói kultúrájától.” (KÁRPÁTI, 2008) A felhasználók konstruktivista eszközökkel tudástartalmakat létrehozó közösségekké szerveződnek, és a hálózaton létrehozott tartalmakat egyszerű webes felület köti össze. „Az „e-learning kettő pont nullás” típusú tanulás elméletét a konnektivizmus – a hálózatalapú tanulásfelfogás – írja le, mely a digitális korszak tanuláselméletének fogható fel.” (FORGÓ, RACSKO, 2010), és fő jellemzője a közösség erejében és a közösségszervező erőben rejlik.

A 21.századi digitális adatok uralta világban a növekvő internet-penetráció (a hazai lakosságon belül az internetezők aránya, 2008 első félévében 46 százalékos) következtében ma már olyan fiatalok – google-generáció, netgeneráció, webnemzedék, internet-generáció – vannak, akik számára a digitális eszközhasználat mindennapos, rendelkeznek az alapvető IKT kompetenciáikkal, és otthonosan mozognak a világhálón. Természetesnek tekintik az azonnali információhoz jutást, elsősorban keresőrobotok által, kiterjedt webes ismertségi kapcsolati hálóval rendelkeznek (a közösségi portálok által), szívesen osztják meg a megszerzett, vagy az általuk generált tartalmakat.

A korábban Forgó Sándor (2009, 8-93) által megfogalmazott e-learning definíció az e learning 2.0 változat megjelenése révén újragondolást tett szükségessé: Az e-learning olyan számítógépes hálózaton elérhető nyitott - tér- és időkorlátoktól független -, képzési forma, amely a tanítási tanulási folyamatot megszervezve hatékony, optimális ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában a tananyagot és a tanulói forrásokat, a tutor-tanuló kommunikációt valamint a számítógépes interaktív oktatószoftvert, egységes keretrendszerbe foglalva, a tanuló számára hozzáférhetővé teszi. (FORGÓ 2010) Forgó Sándor szerint „[…]újragondolandó „a tanítási - tanulási folyamat” megszervezésének a kérdésköre, a tananyag egységes keretrendszerbe foglalása, valamint a tananyag tanuló számára hozzáférhetővé tétele, ill. annak kizárólagossága.” (FORGÓ, RACSKO, 2010) „Az e-learning2.0 tanuló-központú irregulárisan szerveződő tanulási forma, mely a tanuló autonómiáján és spontán tudáscserén alapulva, már nem hierarchikus, hanem 24

sokirányú, decentralizált és sokcsatornás, a kollaboratív tanulásra ösztönözve kibontakoztatja a tanulói kreativitást.” (FORGÓ 2010) Fontos tény, hogy sokakhoz még nem jutott el a web 2.0 igazi szemlélte, mondanivalója, sokak szerint „ál-webkettő” (FŐZŐ, 2010) terjed, vagyis a szolgáltatások már webkettesek csak a használók nem. Forgó Sándor továbbá arra is figyelmeztet, hogy tudomásul kell vennünk, hogy nem egy új keletű jelenségről van szó az elektronikus tanulás hálózati alapú alulról szerveződése esetén, hiszen a fiatal generáció még régóta használja, csak az oktatás kezdi most felismerni.

A pedagógusok egész képzési struktúrája átdolgozásra vár tehát, egy olyan rendszer kialakítása válik szükségessé az információs társadalom és az IKT térhódítása és az oktatásba való (kissé késői) begyűrűzésének hatására, ahol hangsúlyos terült lesz a pedagógusok számára elektronikus tanulási környezetekben való munka, módszerek, elvek, az IKT eszközök használata, a médiakompetencia és az elektronikus tanulási környezetek erőforrásai, interneten elérhető alkalmazások, lehetőségek megismerése és hatékony kiaknázásának módszerei.

Az e-learning erőforrásai az elektronikus tanulási környezetek virtuális dimenzióját alkotó internetes lehetőségeket foglalja magában, amelynek figyelembe kell venni a differenciálás és a tanulók tanulási szokásinak eltéréséből származó különbségeket.

2.1.

Az R2D2 modell

A tanulási-tanítási környezet kialakításánál több tényezőt is figyelembe kell venni, a két leglényegesebb az életkori sajátosságok és a tanulási szokások. A tanulási környezet kommunikáció-központú

rendszermodelljéből

egy

tanítási-tanulási

médiapluralizmus

bontható ki. A mimézis, a metakommunikáció, a tagolt beszéd és a fonetikus írás az alkotó, a kreatív, az innovatív ember hatékony interperszonális interakciós eszköze (KOMENCZI 2009: 124), amelynek elsőbbséget kell élvezni a tanulási környezet kialakítása során. A gyermek fejlődésének elősegítése érdekében az ember kognitív evolúciójának sorrendjét kell alapul venni.

Az alábbi ábrát Curtis j. Bonk és szerzőtársa Ke Zhang alkotta meg, és azt fejezi ki, hogy a tanulók eltérő módon tanulnak. A tanulók egy része hallani szereti a tananyagot, mások inkább elolvassák, vannak akik gyakorlati úton, tevékenységek révén sajátítják el az ismeretet, míg a tanulók egy része elmélkedéssel.

25

Tanulói típus/tanulási fázis

Tanulói tevékenységek,

Online erőforrások és

jellemzők

eszközök Podcast, online PDF dokumentumok, hangfájlok,

1.Verbális és auditív tanulótípusok R

Előnyben részesítik a szavakat, hangokat, szóbeli vagy írott magyarázatokat.

Power Point prezentációk, online portálok, kurzusösszefoglalók, súgók, GYIK, online újságok, e-könyvek, online könyvtárak, online értesítők, kézikönyvek

2. Reflektív, szemlélődő tanuló típusok R

Előnyben részesítik a

Blog, azonnali üzenetküldő

kifejező, reflexív,

szolgáltatás, online vizsgák,

megfigyelő, látható tanulási

írásbeli támogatás,

formát,szeretik a megbízható

elektronikus portfólió,

ítéleteket, egy dolgot több

aszinkron

nézőpontból szemlélni,

viták/megbeszélések,

belefoglalva

reflektív alkalmazások,

megfigyeléseiket,

online áttekintések, ön-

önvizsgálatot, áttekintést, és

tesztelő támogatások,

reflektív összefoglalót írni.

szakmai videók, előadások Fogalomtérkép és idővonalkészítő

Kedvelik a diagramokat, fogalomtérképeket, Vizuális tanulótípus D

folyamatábrákat, idővonalakat, képeket, filmeket, bemutatókat.

alkalmazások,interaktív hírportálok, virtuális utazások, túrák, animációk, videokonferenciák, online videók, online grafikonok, diagramok, folyamatábrák, vizualizációs eszközök, videóblogok, vodcast-ek

Ügyes kezű, gyakorlatias tanulók

D

A taktilis és kinezikus típusú

Szimulációk, online játékok,

tanulók előnyben részesítik a

wikik, digitális

26

szerepjátékokat,

történetmesélés és

dramatizációkat, kooperatív

filmkészítés, valós-idejű

játékokat, szimulációkat,

események, videó-

forgatókönyveket, kreatív

forgatókönyvek, kérdőíves

mozgásokat és táncot, több

felmérések, folytatásos

érzéket használó

történetek, csoport-és

tevékenységeket, hands-on

kollaboratív eszközök,

projektek

szerepjátékok, vita-eszközök

Tanulási típusok, tevékenységek és technológiák az R2D2 rendszerben (Bonk, C. J., Zhang, K, 2008 6.)

Az alábbiakban azokat az on-line eszközöket mutatom be, amelyek erőforrásai lehetnek az elearning-nek. Ezek azon tevékenységek, amellyel a jövő tanárának rendelkeznie kell.

A tevékenységeket az R2D2 szimbólummal fejezik ki.

(KIS-TÓTH, 2009: 137) 2.2.

A tanítást segítő médiumok egy lehetséges rendszere

A tevékenységek rendszerének kialakításánál a Bonk-Ke Zhang-féle felosztást alapul vettem, de célom volt, a hazai viszonyokra és oktatásra helyezni a hangsúlyt, amelyet a példaként hozott egyes webes forrásokkal is próbáltam érzékeltetni. Az eredeti rendszer 100 tevékenységet különböztet meg, míg az általam összeállítottakban 12+1 kategóriát különböztetek meg a négy kategóriában, amelyek sok esetben összetettebbek és több elemből állnak. A +1 kategória jelentősége abban áll, hogy az ott felsorolt példák mind megvalósultak

27

hazánk egyik legnépszerűbb tanárképzési intézményében, az Eszterházy Károly Főiskolán. A részletes rendszerezést lásd az 1.sz. mellékletben.

A példák felsorolása sok esetben nem teljes, inkább tájékoztató jellegű. A későbbiekben egy online, közösségi könyvjelzőket tároló deli.cio.us4 alkalmazással, a kategóriákat, mint címkéket felhasználva nyilvánossá teszem a többi, általam gyűjtött forrást, és ezáltal teljessé publikussá válik a forrásgyűjtemény. A web 2.0 interakciós lehetőségeit kihasználva szeretném, ha a pedagógusok kreatív módon fejlesztenék tovább az összeállított gyűjteményt.

Az eredeti felosztást a két professzor a felsőoktatásban való használatra állította össze, amely sok esetben a fordításból, a hallgató, tanuló, tanár, kurzus vezető szakkifejezések gyakori cserélődése is mutat. A célom elsősorban a közoktatás segítése volt e felosztással, ám nem titkolt további tervem a felsőoktatás, elsősorban a tanárképzés hasonló tevékenységrendszerezésének megalkotása.

2.3.

A világhálón elérhető tartalmak értékelése oktatási szemszögből

A világháló tartalmai sok szempont szerint értékelhetők. Számos oktatástechnológiával foglalkozó szakember dolgozott ki olyan értékelési rendszert, amely alapján egy internetes forrás, weblap vagy portál értékelhető.

Komenczi Bertalan (2009b) ajánlása alapján egy internetes forrás elemzése során a legfontosabb szempontok az alábbiak (részleteket lásd 2.sz. melléklet) 1.

URL és a forrás / tulajdonosa/ közrebocsátója

2.

A forrás szerzője/ készítője

3.

A forrás tartalma

4.

Célok, irányultságok, elfogultságok

5.

A részletek ellenőrizhetősége

6.

Időszerűség, érvényesség, aktualitás

Egy portál esetében, amely sokkal ritkábban fordul elő, felépítése és funkciója is összetettebb, mint egy weboldalé. Értékelési szempontjai közé tartozik a deisgn, tartalom, interaktivitás.

Curtis J. Bonk és Ke Zhang által kidolgozott értékelési indexek esetében az egyes azt tarja fő szempontnak, hogy a tanórákba, a tanítási-tanulási folyamatba milyen tényezőket kell figyelembe venni az adott tevékenységek integrálása során:

4

www.delicious.com/elektronikuseroforrasok

28

A Kockázat, az alkalmazás sikerességének lehetőségét és a tananyag elsajátításának eredményességét méri, szintjét három fokozatban alacsony, közepes és magas kockázati szintben határozzák meg, amely minősítés nagyban függ a többi tényezőtől, faktortól is.

Az Idő index a beágyazás időtartamát méri, attól függően, hogy az adott tevékenységet a tanórai, vagy virtuliás tanulási környezetbe könnyű beágyazni, vagy alapos tervezést igényel az integrálása. A három fokozatot, az könnyű beágyazni, közepes és alaposabb tervezést igényel időbeli fokozatot különböztetünk meg.

A Költség, amely véleményem szerint a legnagyobb visszatartó tényezők közé tartozik, az ingyenes, olcsó és a drága skála közötti intervallumban történik a források értékelése ezen szempont szerint.

A Jelleg faktorral azt tudjuk meghatározni, hogy az adott tevékenység (activity) a tanulóközpontúság szintjét vizsgálja, alacsony, közepes és magas fokozatokban.

Előkészítéshez szükséges idő

Egy internetes forrás lehetséges értékelési szempontjai iskolai alkalmazás esetén (Kis-Tóth, 2009) Az utóbbi két szemponttal aztért tartottam fontosnak beletenni az értékelési tényezők köré, mert konkrétabb és a pedagógusokat jobban orientálja. Nagyon lényeges elem az elsajátításhoz szükséges IKT kompetencia, tudás szintje, amelyet négy kategóriában

29

határoztam meg, amelyhez felhasználtam Török Balázs IKT mérőeszköz5 kutatásában meghatározott kategóriákat vettem alapul. A modellben figyelembe vett mérési dimenziók: A pedagógus otthoni IKT-hozzáférése.

A pedagógus iskolai IKT-hozzáférése.

A pedagógus IKT-kompetenciája.

A pedagógus IKT-használati aktivitása.

A pedagógus IKT-használati attitűdje Az 5 klaszter Török Balázs (2007 178)disszertációja alapján : Az 1. klaszter-típusba tartozó pedagógus IKT-metriájának fő jellemzője, hogy az IKT-hozzáférések (otthoni és iskolai) tekintetében valamivel előnyösebb a helyzete, mint az IKT-kompetenciák vonatkozásában. Vélhetőleg az IKT-kompetenciák terén lenne szükséges erősíteni pozícióit ahhoz, hogy az IKT-használati aktivitás mutatója elmozduljon az alacsony tartományból. Várható azonban, hogy kompetenciáinak bővülése és IKT-használati aktivitásának fokozódása esetén a pedagógus „elvárás-horizontja” is kitágul, ezért az iskolai IKT-hozzáférést kedvezőtlenebbnek fogják megítélni, mint jelenleg, amikor még elenyésző gyakorisággal alkalmaz IKT-eszközöket az oktatásban.

A 2. klaszter-típusba tartozó pedagógus IKT-metriájának fő jellemzője, hogy lényeges eltérés mutatkozik az otthoni IKT-hozzáférés és az IKT-kompetenciák szintje között.

Az otthoni hozzáférés tekintetében alacsony, míg az IKT-kompetenciák tekintetében magas szint jellemzi az ebbe a típusba tartozókat. A pedagógus számára elsősorban az IKThozzáférés bővítése jelentene előrelépést. Mivel az otthoni IKT-hozzáférés jelenleg alacsony szintű, ezért az iskolai IKT-hozzáférés felértékelődik. A kutatási adatok jelezték, hogy az e csoportba tartozók egy része az iskolában adott IKT-használati lehetőségeket kihasználva szerezte meg kompetenciáit. Ezek a pedagógusok az oktatási célú IKT-használathoz kedvezőbb alapokkal (nagyobb helyismerettel) rendelkeznek, mint akik az otthoni eszközpark használatával szerezték kompetenciáikat.

A 2. típusba soroltak jellemzően az iskolai IKT-hozzáférésre alapozottan fejlesztik kompetenciáikat. Megfontolandó számukra olyan feltételekkel engedélyezni az iskolai eszközök otthoni használatát, hogy az érzékelhető változást idézzen elő az oktatási célú IKThasználati aktivitásukban.

A 3.klaszter-típusba pedagógus IKT-metriájának fő jellemzője a magas szintű otthoni IKT-hozzáférés, ami magas szintű IKT-használati kompetenciákkal jár együtt. Az oktatási 5

http://www.educ.hu/index.php?q=node/22 30

célú IKT-használati aktivitás alacsony szintje, illetve az iskolai IKT-hozzáférés relatíve alacsony szintje egyaránt arra utalnak, hogy a pedagógus IKT-használatában dominál a magán célú számítógép-használat, szemben az oktatási célú számítógép-használattal. Megoldást egyfelől az iskolai IKT-hozzáférés szintjének javulása hozhat, ami várhatóan bővítené és javítaná az oktatási célú IKT-használat feltételeit, másfelől olyan pedagógiai célrendszer kialakítása, mely módszertani repertoárjában tartalmazza az IKT-eszközök oktatási használatát. A 2. pedagógus klaszter-típusba tartalmazókat az oktatási célú IKT-használat szempontjából potenciális célcsoportnak célszerű tekinteni.

A 4. klaszter-típusba tartozó pedagógus IKT-metriájának fő jellemzője, hogy a magas szintű otthoni IKT-hozzáféréssel és IKT-használati kompetenciákkal közepes IKT-használati aktivitás jár együtt. Mivel egyetlen más pedagógus típusra sem volt jellemző, hogy az IKThasználati aktivitás mutatója meghaladta volna az alacsony szintet, ezért az e csoportba tartozó tanárokat tekinthetjük a legaktívabbnak az IKT oktatási használata vonatkozásában.

Kedvező jellemezőik említhetők az IKT-használati attitűd vonatkozásában is, hiszen a többi típusba tartozók az attitűd mutató mentén nem érték el a magas szintnek megfelelő értékeket.

Az iskolai IKT-stratégia megalkotásában leginkább a 4. típusba tartozó pedagógusok tapasztalataira és véleményire célszerű koncentrálni. Esetükben a magas kompetenciaszint és magas otthoni ellátottság aktív oktatási IKT-használattal jár együtt, így véleményeik feltehetően tapasztalati alapokra épülnek.

Az 5. klaszter-típusba sorolható pedagógus IKT-metriájának fő jellemzője, hogy magas szintű IKT-kompetenciákkal rendelkezik, azonban mind az otthoni, mind az iskolai IKT-hozzáférés tekintetében közepes szintre pozícionálja magát. A meglévő adottságok alapján az 5. klaszter-típusba tartozókat az IKT potenciális oktatási alkalmazóinak tekinthetjük. Az IKT oktatási használata terén jelentősebb mértékű további előre lépés akkor várható, ha az otthoni vagy az iskolai IKT-hozzáférés tekintetében a jelenlegi közepes szintnél kedvezőbbé válik a helyzete.

Az 5. pedagógus típusba sorolhatók potenciális bázisát jelentik az IKT tényleges iskolai integrációjának. Meglévő IKT-kompetenciáik és az otthoni valamint az iskolai IKTellátottságuk révén adottak azok a feltételek, melyek az oktatási célú IKT-használat megvalósításához szükségesek.

Az 6. klaszter-típusba sorolható pedagógus IKT-metriájának fő jellemzője, hogy az alacsony szintű otthoni IKT-hozzáférése és a közepes szintű IKT-használati kompetenciái következtében a kezdő, bizonytalan felhasználók jellemzőit mutatja. Mivel az IKT-használata sok tekintetben az iskolai infrastruktúrára épül, ezért számára különösen fontos, hogy az 31

intézmény milyen lehetőségeket biztosít a számítógép használat terén. Az IKT-használati attitűd közepes szintje azt jelzi, hogy az IKT-használata irányában a pedagógus részéről nem tapasztalható „rejtett elutasítás”.

Az IKT-metria alapján az 1. és a 6. típusba sorolható pedagógusok számára célszerű az IKT-tematikájú továbbképzési lehetőségeket felkínálni. Várható, hogy a továbbképzések az 1. típusba tartozók esetében hasznosulnak nagyobb hatékonysággal, hiszen esetükben adott a közepes vagy magas szintű otthoni IKT-hozzáférés, ami önmagában is indokolttá teszi az IKT-eszköz használatához szükséges kompetenciák megszerzését.

A másik lényeges szempont, hogy a pedagógusnak a megfelelő IKT szinten mennyi előkészítést igényel az adott feladat, vagy feladat-csoport előkészítése, amelyeket napokban szeretnék mérni, amelyből már a munkaórára lehet következtetni. Természetesen ezek csak irányadó adatok, ettől az egyéni felkészültség és gyakorlat függvényében adódhatnak eltérések.

2.4.

A tanárjelöltek egy lehetséges IKT kompetenciarendszere

A pedagógusok képzésében is meg kell jelenni annak a számos változásnak, amely az elektronikus tanulási környezet és az információs társadalom megkövetel. Nagyon lényeges, korábban talán kevésbé hangsúlyos tényező volt, hogy a tanár maga is folyamatosan tanul az új, nyitott környezetben, így tanulótárs, aki számos tapasztalata következtében egyúttal szakértő és tanácsadó is ezen a területen. Lényeges szerepet kap a módszerek tekintetében a felfedezéses és a más tevékenységekbe ágyazott tanulás. Az új információs technológiák jellegéből adódóan előfordulhat, hogy a diák valamit előbb tanul meg, vagy hamarabb fedez fel, mint a tanár. A tanároknak meg kell tanulniuk ezt a helyzetet is kezelni. Tudomásul kell venniük, és természetesnek kell elfogadniuk azt a helyzetet, hogy a bejáratott bizonyosságok helyett nyitott, gyorsan változó és folyamatosan bővülő információs környezetben tevékenykednek.

A tanulási környezet mellett nagy hangsúlyt kell fektetni az IKT eszközök gyakorlati alkalmazására az oktatásban, amelyek napjainkban egyre inkább a tanuláshoz szükséges információk, hatások elsődleges forrásává válik.

A pedagógia történetében egészen a 20. századig a három domináns médium a tanár, a tábla és a könyv volt. A 20. században a vizuális illetve audio-vizuális médiumok egész sora vonult be az oktatás eszköztárába. Ma a hálózatba kapcsolt számítógép integrálja az összes korábbi médiumot, a tanár bizonyos tevékenységformáit is beleértve. Farkas András (2010) PHD disszertációjában ismertetett képzésmetodikai rendszerében megalkotta a tanárjelöltek IKT kompetenciájának egy lehetséges rendszerének alapját (lásd 3.sz.melléklet) 32

2.5.

SWOT analízis

Az IKT és web 2.0-ás eszközök oktatásban történő felhasználásának tapasztalatai alapján a lehetőségeit, veszélyeit, erősségeit és gyengeségeit egy SWOT analízisben mentén szeretném vázolni.

Az oktatásban a web 2.0 alkalmazásának erősségei lehetnek, hogy fejlődik a tanulók digitális kompetenciája és az új IKT eszközök használtában való jártasságuk. Ha megismerik azokat a tartalommegosztó oldalakat illetve azon szempontokat, amelyek alapján ki tudják választani a releváns információt, fejlődik a kritikai érzékük. Az új szolgáltatások, amelyeket szabadidejükben is használnak, nagy motivációs erővel bírnak és egy új oldalát mutatja meg az oktatás is.

Természetesen a módszer gyengeségeivel is szembe kell néznünk, amelyek közül az internet világában a legnagyobb problémát az avulás jelenti, vagyis az egyes szolgáltatások élettartamát. Emellett a számítógép oktatásban történő térhódításával a hagyományos írásbeli munka aránya még alacsonyabb lesz, amelynek számos negatív hatása van. Azonban ahhoz, hogy a későbbiekben egy netgeneráció tagjait ki tudjuk nevelni, szükséges a kompetenciák fejlesztése és az ismeretek bővítése a hálózaton elérhető alkalmazások és felhasználási lehetőségeik terén. A pedagógusoknak rendelkeznie kell ezen ismeretekkel és tekintettel kell lenni arra, hogy effajta tevékenység jelentős erőbefektetést kíván, például folyamatos naprakészség, mind a munkaszervezés tekintetében.

Egyik legnagyobb veszélye, hogy a tanulók számítógép-előtt töltött ideje már egyébként is jelentős, és ezen tevékenység oktatásban történő integrációja még inkább a számítógép és az internet kizárólagosságát erősíti a tanulókban az információszerzés terén. A másik probléma, hogy a web 2.0 következtében mindenki tartalom-alkotóvá válhat, és ezáltal még hatalmasabb mennyiségű információ jön létre, így a tanulók elveszhetnek a sokrétű szolgáltatásokban és tartalmakban. A nem megfelelő mértékű kompetenciák birtokában a pedagógusok technikai és nyelvi nehézségekbe ütközhetnek, ennek kiküszöbölése miatt szükséges a tanárképzésben a hálózatalapú kurzusok minél nagyobb számban történő elterjedése.

A módszer lehetőségei nagyon biztatóak, hiszen a felfedezéses és más tevékenységekbe ágyazott tanulás révén számos egyéb ismeretet is elsajátítanak, amelynek a jövőben nagy hasznát veszik. A más tevékenységekbe ágyazott tanulás keretében egy-egy alkalmazás használatával a tanulók elsajátítják többek között a kollaboratív együttműködés lehetőségeit, a kritikai érzékük fejlődik és megtanulnak csapatban dolgozni és felelősséget vállalni az általuk

33

közölt tartalomért. A másik fontos lehetőség pedig a további érdeklődés felkeltése egy-egy terület, mint például a blogolás, wiki-szerkesztés területén.

34

3.

Jövőkép

Napjaink tudásalapú társadalmában az élethosszig tartó tanulás már mindennapi életünk része. Az állandó változás és a folyamatos képzések szinte az élet minden területén szükségesek, és ez fokozottan igaz az oktatásra is. Az információs társadalom és a technika rohamos fejlődése következtében ugyanis a kommunikációs platformok olyan mértékű változáson mentek át, amely új távlatokat nyitott a tér-és időkorlátok nélküli adat-és információcserében és ezzel az oktatás is egy dimenzióba lépett. Azonban ahhoz, hogy ezek a lehetőségek hatékonyan kiaknázásra kerüljenek, szükség van a pedagógusképzésben is az új készségek és kompetenciák elsajátítására, fejlesztésére. Az információs műveltség mind a tanuló mind a tanár oldaláról elengedhetelenül fontos, amelyet reményeim szerint hasonló kezdeményezések, forrásgyűjtemények nagyban elősegítik és hozzájárulnak, hogy a mai hálózatosult világban eredményes eligazodáshoz. A pedagógusok motiválása és tanórákon az új eszközök, szolgáltatások hatására bekövetkező sikerélmények elérése nagyon lényeges szempont. Ha a fejlődés kölcsönös az oktatás és az pedagógusok részéről, úgy vélem, hogy Ollé János kérdésére, miszerint: „Létezik olyan tanár, akinek a számítógép és a web 2.0 nem csak otthon és a szabadidejében, hanem az iskolában és az osztályban is a természetes hétköznapok része?” (Ollé, 2009), nagy valószínűséggel pozitív választ kapunk, és a tanár web 2.0 nemzedékének tagjai leszünk.

35

MellĂŠkletek

1.sz. melléklet

VERBÁLIS ÉS AUDITÍV TANULÓ TÍPUSOKNAK

1. Idegen nyelvű olvasmányok, hírek Az elsősorban idegen nyelvű kurzusok során alkalmazandó módszer célja, hogy a hallgatókat a weben megtalálható idegen nyelvű, on-line újságok és hírportálok valós szövegkörnyezetébe helyezze, ahol kipróbálhatják nyelvi ismereteiket. Az élő idegen nyelv megértése ugyanis jelentős motivációs erővel bír, illetve a források, a nyelvi kifejezések megismerése rendkívül jelentős.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes könnyen beágyazható alacsony közepes 1-2 nap 2. szint

Példa Alkalmazás neve Deutsche-Welle 30 nyelven elérhető BBC hírek CNN hírek Google News

Rövid leírás A Deutsce Welle Service D weboldalon híreket meg lehet hallgatni 30 nyelven, többféle beszédstílusban és gyorsaságban, rövid kis magazinhírek is elérhetőek.

A BBC hírei és az angolul tanulóknak segédanyagok.

Elérhetőség http://www.deutsche-welle.de

http://www.bbc.co.uk/worldservice/learningenglish/ http://edition.cnn.com/ http://news.google.hu/

2. Irányított és felfedezéses olvasás és webquest Az irányított olvasás keretében a tanulók a tanár által előre válogatott webes olvasmányokat tanulmányozzák. A szelekció a hallgatók előismeretei, és az adott témában való elmélyülés miatt szükséges. A tevékenységet kérdésekkel is segíthetjük, amelyeket a webre, vagy a CMS rendszerbe beágyazva tehetünk fel.

A felfedezéses olvasás az irányított olvasás egy szabadabb formája, sokkal nyitottabb kimenettel. Ennek keretében a tanulók linkek segítségével tovább kalandozhatnak az őket érdeklő terület, téma felé. A felfedezéses olvasás lehet a probléma- vagy projektközpontú oktatás része.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

alacsony könnyű beágyazni alacsony közepes 1 hét 2.szint

Példa: Alkalmazás neve Forgó Sándor: Elektronikus médiumok és tananyagok kurzushoz kapcsolódó tematikája és feladatai Forgó Sándor weboldala

Rövid leírás Egy fél év tematikájának megadása, amely a feladatok leírásán túl tartalmazza az irodalmakat, amelyek közül a tanulók választhatnak.

Elérhetőség

Forgó Sándor az Eszterházy Károly Főiskola oktatójának weboldala.

http://www.ektf.hu/~forgos

3. Könyvtárak. On-line olvasmányok. Bibliográfiák és információforrások A könyvtárak oktatástámogató szerepe napjainkban is jelentős. A könyvtárak internetes jelenléte igen nagymértékű, számos elektronikus és virtuális formájával találkozhatunk a különböző szakterületen, amelyet az oktatás bizonyos fázisaiba igen jól integrálhatunk és bizonyosak lehetünk az információk hitelességében és megbízhatóságában.

Az interneten elérhető könyvtárak katalógusiban való keresés során a tanulók megtanulhatják az információkeresés alapszabályait, és a forrásismeretük is bővül. A weben számtalan olvasmány érhető el nemzeti könyvtárak, közgyűjtemények, vagy nagy egyetemek, mint az t az MIT, valamint a Google BookSearch jóvoltából, amelyet a tanulók akár e-book olvasójukra is rátölthetnek.

A bibliográfiák segíthetik a tanulókat egy adott témában megjelent szakirodalmakról, amelyekkel tovább bővíthetik ismereteiket és OPAC (online katalógus) által komplett irodalomkutatást végezhetnek.

Az on-line oktatás előnyei közé tartozik, hogy a hallgatóknak lehetőségük van az adott kurzushoz köthető webes bibliográfiák és információforrások megosztására, melynek helye lehet az on-line kurzus weboldala, fórumbejegyzés, esetleg személyes blog.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

Alkalmazás neve Magyar Elektronikus Könyvtár

Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis

közepes közepes alacsony magas 1-2 nap 2.szint (akár 1.szint)

Rövid leírás A Magyar Elektronikus Könyvtár a magyar Internet egyik legismertebb szolgáltatásává és legnagyobb szöveg-archívumává lett. Jelenleg 8802 dokumentumot tartalmaz, amelyek többféle formátumban le is tölthetők.

Az EPA majdnem 2 ezer dokumentumot tartalmaz, amely magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású

Elérhetőség http://mek.oszk.hu/

http://epa.oszk.hu/

World Digital Library

Europeana

Magyar Nemzeti Bibliográfia

Delic.io.us

elektronikus folyóiratokat tesz közzé található nyilvános eléréssel.

A World Digital Library a Google Book Search után a második legnagyobb könyvtári vállalkozása. A világ kulturális örökségét kívánja megőrizni és rendelkezésre bocsátani.

Az Európai Unió nagyszabású könyvtári vállakozása a tagországok nemzeti könyvtárainak közreműködésével.

A Magyat Nemzeti Bibliográfia elektronikus formában, nyilvánosan elérhető hungarikumok gyűjteményét tartalmazza, 1921-től, illetve a teljes régikönyves állomány bibliográfiáját.

Könyvjelzőmegosztó alkalmazás

http://www.wdl.org/en/

http://www.europeana.eu/portal/

http://mnb.oszk.hu/

http:// delicious.com

4. Nyilvános segédletek és varázslók, kurzus figyelmeztetések Az interneten számos fórumon, weboldalon találunk tutoriálokat, segédleteket, amelyek ingyenesek és a web 2.0-nak köszönhetően közös tudáskonstrukcióval jönnek létre. Elsősorban a felsőoktatásban használt eszköz, elsődleges célja lehet pl. egy szoftver (LMS) használatának bemutatása vagy az intézmény erőforrásaihoz való hozzáférés segítése. Az ilyen anyagok elkészítéséhez gyakran használják a képernyő tartalmának rögzítésére alkalmas szoftvereket. Az adott kurzus feladatainak határidejére, elkövetkező eseményre (pl. dolgozat) való figyelmeztetések,

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

alacsony könnyen adaptálható alacsony közepes 1 hét 2-3.szint

Példa: Alkalmazás neve Google Calender, Naptár

BeszéljükM@C EHowTo Tutorail.hu magyar nyelvű weblapok készítése W3Schools-HTML

Rövid leírás A Google ingyenes szolgáltatása, ahol megosztott naptárat hozhatunk létre, amelyet megoszthatunk például egy osztály tagjaival, és a mobilszámok/email címek megadásával sms-vagy email üzenetet kapunk egy adott eseményről az általunk beállított időtartammal korábban.

Egy olyan fórum, ahol a Macintosh operációs rendszerrel kapcsolatos kérdésekre találunk választ.

Egy oldal, ahol számos kérdésre kapunk választ, videós segítségekkel, számos témakörben.

Egy magyar nyelvű portál, amely egy weblap elkészítésén vezet végig a programkódtól a desingig.

Egy angol oldal, ami a HTML nyelvvel ismeret meg.

Elérhetőség https://www.google.com/calendar/render?tab=mc (gmail fiók szükséges hozzá)

http://www.beszeljukmac.com/ http://www.ehow.com/ http://www.tutorial.hu/ http://www.w3schools.com/html/

5. On-line beszélgetés a téma szakértőjével Egy-egy téma tárgyalásánál sokat segíthet, ha szakembereket szólaltatunk meg, ugyanis a tanulók számára hiteles forrásnak számítanak. A tantárgyat tanulók feltehetőleg nagyon érdekesnek és motiválónak fogják találják, ha lehetőségük nyílik a téma szakértőjével beszélgetni. Különösen hatékony lehet ez az eszköz akkor, ha olyan kommunikációs szoftvert használhatnak, amely lehetővé teszi az élőszóban társalgást, például a Skype használatával.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes könnyen beágyazható alacsony magas 4-5 nap 2.szint

6. On-line információkeresés A weben elérhető információk keresése során a kritikus szemlélet kialakítása nagyon lényeges. A releváns információ megtalálásának és kiszűrésének technikáját irányított (pl. adott témában történő) információkeresési gyakorlatok során lehet elsajátítani. Emellett nagyszerű eszköz arra, hogy a tanulók közelebbről megismerkedjenek a tananyaggal, felhasználva az interneten elérhető hatalmas adatmennyiséget. A tevékenység során a feladat teljesítéséhez egyénileg vagy csoportosan kell megtalálni a rendszerint rövid választ a kérdéssor elemeire. A tevékenység szinte minden korosztályban alkalmazható, azzal a kikötéssel, hogy az internetes keresésekkel kapcsolatban már bizonyos jártasságot szereztek a tanulók, illetve az információkeresés alapjait ismerik. Az alábbiakban egy kidolgozott jó gyakorlat formájában találunk erre példát.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint Példa:6 Kérdés Milyen események történtek a születésnapotokon?

közepes könnyű beágyazni alacsony magas 2 nap 2. szint

Válasz

Forrás

http://www.ezenanapon.hu/ http://www.whathappenedtoday.org/

6

Forrás: Racsko Réka: Az információkeresés hagyományos és elektronikus eszközei. Az informatika és a magyar irodalom koncentrációs lehetőségei. E-Guide tanári kézikönyv. Suli.net.tan pályázat 2010.

Milyen találmány fűződik Puskás Tivadar és Teller Ede nevéhez? Mi volt az eredeti foglalkozásuk?

Puskás Tivadar: mérnök: a telefonközpont és a telefonhírmondó feltalálója, a budapesti és párizsi telefontársaságok alapítója

Wikipedia

Teller Ede: fizikus: a hidrogénbomba atyja Mit jelent a következő Seneca ?

Non schole, sed vitae discimus.

Mit gondoltak igaz-e ez a latin mondás? Keressétek meg magyarul!

Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk.

Wikiidezet http://hu.wikiquote.org/wiki/Latin_k%C3%B6zmond%C3%A1sok

Gyakorlat teszi a mestert.

Exercitatio artem parat.

Ki mondta, mikor és hol? „Kis lépés ez egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.”

1969. július 21-én, amikor Neil Armstrong és Buzz Aldrin először lépett a Hold felszínére. Meghatározó pillanat volt ez az emberiség történetében, amelyet jól jellemez Armstrong parancsnok szállóigévé vált mondata: "Kis lépés ez egy embernek, de óriási ugrás az emberiségnek."

Ki volt az első magyar Nobel-díjas?

Lénárd Fülöp, fizikával foglalkozott,

Miért kapta? Mivel járt ez a kitüntetés?

1905-ben ítélték katódsugárzással kapcsolatos munkáiért kapta meg a

Google vagy más szabadszavas kereső (kritikus kiválasztás: nem Obi-van-Kenobi mondta, amely az első találat)

Nobel-díjat.

Jelentős pénzjutalommal járt.

7. On-line Podcast előadások A hallgatók számára az on-line kurzus részeihez vagy egészéhez készített, MP3 lejátszóra, iPodra, notebookra vagy asztali számítógépre letölthető tananyag. Az oktató által készített tananyagok mellett megadhatóak linkek is, a mások által készített podcastok eléréséhez. A hátránya, hogy a hallhatók visszajelzései, reflexiói nem valós időben valósulnak meg, sőt sok esetben nincs is rá lehetőség. Azonban eloszlatható az a tévhit, hogy a podcast formájában elérhető előadások valós látogatottsága csökkenne.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

alacsony könnyű beágyazni alacsony magas folyamatos, 1-2 hét 3-4.szint

Példa: Alkalmazás neve Ollé János podcastjei

Rövid leírás Ollé János az ELTE oktatója több kurzusának előadásait tette közzé podcast formájában.

Elérhetőség http://podcast.ollejanos.hu/

8. On-line, szinkron és aszinkron webes számonkérés Az on-line beszélgetés arra is alkalmas lehet, hogy a tanár számon kérje az ismereteket. Néhányan dinamikus számonkérési módszert használ, amelyben minden új számonkérési elem az előző eredményére épül. A CMPC-kel a kvíz-készítő programok kompatibilisek és azonnali visszacsatolást ad a tanárnak a diákok teljesítményéről.

Kockázat Idő

Költség

Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

magas alaposabb tervezést igényel alacsony (ha ingyenes a szoftver) magas 2 hét 3.szint

Példa : Alkalmazás neve iTest Hot Potatoes ProPof Quiz Maker

Rövid leírás Letölthető, ingyenes felmérés-és tesztkészítő program, amely szabad szoftver licenccel használható.

Kvíz készítő szoftver, számos előnnyel, a pedagógusok körében népszerű.

Sokféle kérdéstípus található benne, Jó opció a programban, hogy a teszt kitöltése utáni visszajelzés szabadon állítható, valamint hogy a teszt eredményét többféle formátumban letölthetjük. Igen hasznos, hogy egy képernyőn egyszerre csak egy kérdés jelenik meg, ez nem vonja el a válaszadók figyelmét. A program használata előfizetési díjhoz kötött, mely nem túl magas: tanárok számára már havi 10 dollárért használható, míg egyéni felhasználóknak regisztráció után ingyenes.

Az ingyenes felhasználók csak 10 jelentést kérhetnek eredményeikről

Elérhetőség http://itest.sourceforge.net/ http://hotpot.uvic.ca/index.php#downloads http://www.proprofs.com/quiz-school/ (részben ingyenes)

Classmarker

A ClassMarker alkalmazás segítségével könnyen és gyorsan hozhatunk létre teszteket. A kérdéssort összeállító tanároknak módjukban áll a visszajelzést szabályozni. Az alapszolgáltatások ingyenesek, többletszolgáltatásokhoz (pl. részletes eredmény-kimutatás) csak díjfizetés ellenében lehet hozzáférni.

A program lehetővé teszi egy virtuális osztályterem létrehozását, aminek segítségével csokorba foghatók a felhasználók.

A visszajelzés a tanár kívánalmai szerint állítható.

A teszteket le lehet állítani és menteni, így a diák akár meg is szakíthatja azok kitöltését.

Sokféle kérdéstípussal találkozhatunk a tesztek között.

Az igazán jól használható szolgáltatások fizetősek.

http://www.classmarker.com/

9. Szakértői előadások és kommentárok A szakértői előadások és kommentárok lényege a már rendelkezésre álló információforrások (diák, videó-anyagok) elérhetővé tétele a tanulók számára, on-line szakértői kommentárral kiegészítve. Különbözik az on-line beszélgetésektől, hiszen nem tartalmaz kérdések és válaszok szekciót, illetve a webszemináriumtól is, mert nem teljesen nyitott a jelentkezés lehetősége az előadásra. Inkább a felsőoktatásban elterjedt és adaptálható módszer.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

alacsony magas közepes közepes 1-2 hét 2.szint

Példa Alkalmazás neve TED

Mindentudás Egyeteme

Rövid leírás Különböző szakterületek szakembereinek előadása, az előadás vázlatával, és számos nyelven elérető feliratos fordítással.

A hazai Mindentudás Egyeteme előadások webes változata számos extrával.

Elérhetőség www.ted.com

www.mindentudas.hu

10. Videó alapú magyarázatok és bemutatók Az on-line tanulás világában az egyik legnehezebben szemléltethető terület például a szakképzésben a modellezés (matematikai, statisztikai stb.). Ezt könnyítheti meg a videó alapú magyarázatok és bemutatók alkalmazása, ahol a pedagógusok a problémamegoldás lépéseit külön-külön megtekinthető videofájlokban rögzítik, így a tanulóknak lehetősége van többször megtekinteni azokat, illetve a jobb megértés érdekében lehetősége van visszalépni a probléma megoldási folyamat egy korábbi fázisához.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint Alkalmazás neve Különböző tervezőprogramok használatát bemutató videók Videó bemutatók

Szertár blog

közepes könnyen adaptálható alacsony közepes 2-3 hét (ha mi készítjük) 3.szint

Rövid leírás Például az AutCad és más tervezőprogramok tutriáljai.

A videóbemutatók széles kört ölelnek fel, a dinamika, mechanika, matematika, fizika és robotika témakörben.

Kémiai kísérletek bemutatása magyarázattal és videóval.

Elérhetőség http://www.kolibrydesign.com/video http://video_demos.colostate.edu/

szertar.blog.hu

11. Webszafari Az internetes források és komplett tematikák ajánlása a tanulók számára, inkább középiskolában és a felsőoktatásban eredményes. Az általános iskola felső tagozatában inkább rövidebb források, és szorgalmi feladatok formájában adaptálható a módszer. A rendelkezésre álló webes információforrások segítségével az oktatónak lehetősége nyílik, hogy a kurzus weblapjáról kiindulva internetes felfedezőtúra keretei között ismertesse meg a hallgatókat a kurzus időbeosztásával, felépítésével és követelményeivel.

Ehhez részben kapcsolódik a webquest, amely eredetileg Bernie Dodge és tanítványa, Thomas March ötlete. A tanárok on-line információs anyagot (pl. megtekintésre javasolt weboldalak listája) tesznek elérhetővé a hallgatók számára, akiknek tanulmányozniuk kell ezeket, majd elvégezni az információforrásokra épülő, előre meghatározott tevékenységeket. A tanulók szabadon eldönthetik, hogyan dolgozzák fel az oldalakat, csupán az előbb említett tevékenységek értékelési szempontjai vannak meghatározva.

Kockázat Idő

Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes alaposabb tervezést igényel közepes közepes 1 hónap 3-4. szint

Példa: Alkalmazás neve Osztályterem.hu

Kell egy weblap!

Rövid leírás Egy hat hetes konnektivista kurzus webes eszközökkel (Kulcsár Zsolt és Palócz István) vezetésével) Tematikákkal, kötelező és ajánlott olvasmányokkal és heti kurzusfeladatokkal.

A konnektivista eszközökkel támogatott kurzus keretében a Drupal keretrendszerrel ismerkedtek meg a jelentkezők, és

Elérhetőség http://osztalyterem.hu

http: // tanarurkerem.hu

elkészítették saját weblapjukat, a hetente kiadott feladatok alapján.

Egy általános iskolai történelem tanár weboldala, ahol a diákok http://gyakorlo.ektf.hu/csaszics Császi Csaba e-learning és a szülei is, számos segédanyagokat, kötelező-és ajánlott oldala irodalmat találnak a történelem tananyaghoz, illetve hozzászólhatnak, reflektálhatnak az órán hallottakra 12. Wikik, E-Book és WikiBook beszámolók és kritikák A közösen épített tudásbázisok nagy motivációs erővel hatnak a diákokra. A Wikipedia népszerűségét látva, hihetetlen ereje van a közösségi munkának. A weben nagyon sok ingyenes elektronikus könyv található, amelyek egy részét a Wikimedia alapítvány hozott létre és a WikiBook oldalain érhető el, ahol a wiki közösség által kollektív módon írt és szerkesztett művek érhetőek el. Természetesen számos kérdés merülhet fel ezeknek a műveknek a minőségével kapcsolatban, éppen ezért a tanulóknak feladata lehet 1-1 mű bemutatása és értékelése. Már a különböző szakterületeken is egyre inkább felismerik ennek jelentőségét és egyre több wiki születik hazánkban is. Az E-Bookok oktatásban való használata még csak pilot programok keretében van jelen de vannak biztató eredmények, amely a technika fejlődésével még ígéretesebbek lesznek. 7

Kockázat Idő

Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

Alkalmazás neve Tudod-e hogy?

7

magas alaposabb tervezést igényel alacsony magas 1 -2 hónap 3-4 .szint

Rövid leírás Sutka Irén természettudományos, főleg kémiai témájú wikije,

Elérhetőség http://tudodehogy.hu/

E-papír a hazai közoktatásban. Pilot program. Eszterházy Károly Főiskola, Educatio Kht. Kutatsási beszámoló 2010. Eger

Programozás wiki

Könyvtár.hu E-papír a hazai közoktatásban

amelyet tanulóival együtt épít, fejleszt.

Az Eszterházy Károly Főiskola Matematikai és Informatikai Intézetének wikije, ahol elektronikus jegyzetek és tananyagok találhatóak, Témái elsősorban programozással kapcsolatosak. A hagyományos értelembe vett wikitől annyiban különbözik, hogy a tartalom bővüléséhez nem járulhat hozzá mindenki.

A könyvtáros szakma szakmai tudásbázisa, amelyet bárki szabadon szerkeszthet.

Az Eszterházy Károly Főiskola és az Educatio Kft, közös pilot projektjének weboldala.

Leírása: http://blog.sulinet.hu/tudodehogy/ http://aries.ektf.hu/wiki3/

http://konyvtar.hu/wiki/Kezd%C5%91lap http://epapir.ektf.hu

+1 Virtuális osztálytermi prezentáció, online webszeminárium A tanári magyarázat jelentős részét képezi az ismeretelsajátítás folyamatának, amely hiánya az éppen beteg, vagy más ütemben tanuló diákok számára nehézséget jelenthet. Ennél az on-line szinkron eszközzel ezt a problémát orvosolni lehet, ugyanis a képernyő bal felső sarkában látható az oktató élő videoképe és hallható a hangja. A PowerPoint diák a képernyő jobb oldalán helyezkednek el, a bejelentkezett hallgatók nevei és a szöveges üzenetek illetve a rajzeszközök a képernyő bal alsó sarkában láthatók. A másik nagy előnye, hogy akár a szülők is betekinthetnek az órára, így a falak nélküli osztályterem órán, nagyon hasznos ha az óra archiválásra kerül.

Az online webszemináriumok is megvalósítatóak ezáltal, amelyek általában ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek. A Kell egy weblap kurzus is online webszeminárium keretében zajlott, usstream csatornával és weblappal és Google csoportok szolgáltatással támogatva.

Kockázat Idő Költség

Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes közepes magas (de sok az ingyenes szolg.) magas 2-3 nap/ szeminárium 3.

Példa: Alkalmazás neve E-Prezentáció eszköz az Eszterházy Károly Főiskolán

Usstream,

Rövid leírás A publikus betekintő keretében az osztálytermekben felszerelt IPkamerával adott időpontokban, titkosított csatornán szemtanúi lehetnek a szülők és a diákok az adott tanórának. A közvetítések rögzítésre is kerülnek.

A UsStream eszköz egy olyan videó-stream, közvetítő eszköz, amelyre ingyenesen lehet regisztrálni és egy webkamera segítésével megvalósítható a virtuális osztálytermi prezentáció.

Elérhetőség http://eprezentacio.ektf.hu (felhasználónév-jelszó köteles)

http://www.ustream.tv/

MyShowRoom Videótórium

A MyShowRoom egy ingyenes videócsatornát biztosít, funkcióban is hasonló a Usstreamhez.

A Videótórium egy olyan videóportál, amely korábbi konferenciák videóit gyűjti össze és rendszerezi egy helyen, amelyek hasonló technikával készültek, mint a virtuális osztálytermi prezentáció.

http://myshowroom.tv/home (magyarul is) http://videotorium.hu/hu/

REFLETÍV, SZEMLÉLŐDŐ TANULÓ TÍPUSOKNAK

1. Csoportblog, csoportreflexiók A csoportblog szerepe egy adott feladat, vagy egy adott téma tárgyalásánál köthető reflexiók összegyűjtése. A csoportblog archivált változata alkalmas arra, hogy a világ bármely pontján idegen nyelvet tanuló diákok tanulmányozzák és rögzítsék véleményüket a hallgatói csoportok blogjairól. A másik nagyon lényeges szempont a visszacsatolás lehetősége, amely a tanulás fázisában nagy segítség a tanulóknak.

Kockázat Idő

Költség

Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes alaposabb tervezést igényel alacsony (ingyenes webmotorok) magas 4-5 nap 2-3. szint

Példa

Alkalmazás neve Okatás-informatikai blog

Osztályterem.hu

Rövid leírás Elérhetőség A neveléstudomány területéhez tartozó http://oktinf.elte.hu/blog csoportblog, amelyet az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának doktorandusz hallgatóinak részvételével.

A konnektivista kurzus keretében a tutorok a www.osztalyterem.hu résztvevők blogbejegyzéseire, amelyek egyegy feladathoz kapcsolódnak, folyamatos reflexiót tettek közzé a kurzus nyilvánosa

weboldalรกn.

2. Labormegfigyelések A természettudományos oktatásban a laborkísérleteknek és megfigyeléseknek nagy szerepe van, azonban az ehhez szükséges erőforrások nem mindig állnak rendelkezésre. A szimulációk és egy laboratórium megfigyelése nagy segítség lehet, ugyanis így nyomon követhetik egy tapasztalt szakember tevékenységét. Néhány esetben lehetőségük van a hallgatóknak kérdések feltevésére, kommentárok, hozzászólások formájában hiteles forrásból.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes közepes alacsony magas 3-4 nap 2. szint

Példa Alkalmazás neve Szertár blog

Virtulális kémialabor Békaboncolás

Szívműtét animáció formájában

Rövid leírás Zsíros László Róbert videoblogja természettudományos, videóblogja. Hetente megjelenő vicces és izgalmas kísérletei segítenek a természettudomány népszerűsítésében.

Titrálások, kísérletek bemutatása.

A biológia óra kiegészítéseként online békaboncolásra van lehetőségünk, amely interaktív táblán nagyon látványosan használható.

Egy szívműtét mozzanataiba tekinthetünk be, egy flash animáció segítségével.

Elérhetőség http://www.szertar.com/

http://ir.chem.cmu.edu/vlab/vlab.php http://www.froguts.com/flash_content/index.html

http://www.abc.net.au/science/lcs/heart.htm

3. Szakmai blogok, Munkahelyi illetve gyakorlati helyi tapasztalatok, mintaválaszok A blogok megjelenése világhálón a véleménynyilvánítás hatalmas lehetőségét indította el. Ennek egy magasabb szinte a szakmai blog, amely külföldön hihetetlen népszerűségnek örvend és elfogadott szakmai körökben. Kétségtelen ugyanis, hogy nagyon sokat tanulhatnak a diákok a kurzus témájához köthető munkahelyen vagy gyakorlati helyen dolgozóktól, akik valamilyen formában, fórumon közzéteszik a tapasztalatokat. A feladat kivitelezése történhet úgy, hogy a hallgatóknak kérdéseket kell feltenniük a dolgozóknak és a válaszokat közzé kell tenniük a kurzus weblapján. A tanulók elolvassák egymás munkáit, tisztázzák az esetleg homályos vagy nem érthető részeket, majd végső formába öntik a beszámolót. A módszernek inkább szakiskolában vagy a felsőoktatásban van létjogosultsága.

Kockázat Idő

Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes alaposabb tervezést igényel alacsony közepes 1-2 hét 2-3. szint

Példa

Alkalmazás neve TanárBlog H2SO4 természettudományos blog Tudományos bloggyűjtemény 24 szakmai blog

Rövid leírás Színvonalas gyűjtemény a pedagógusok segítésére, linkajánlókkal, leírásokkal.

Főző Attila László természettudományos és szakmai blogja.

Elérhetőség http://tanarblog.hu http://h2so4.blog.hu/

Egy kiváló és igényes válogatás szakmai blogokból és érdekes kérdés válaszaiból.

A sulinettan pályázat keretében 24 szakmai blog született gyakorló pedagógusok által, többek között a filozófia, robotika, szenzoros mérések,

http://tudomany.miner.hu/ sulinet.hu/sulinettan

MedIQ -webkettő és az orvoslás kapcsolata Ollé János blogja Nahalka István blogja Science Blog

matematika, információkeresés, mozgókép-és médiaismeret, kémia, ének-zene témakörében.

Meskó Bertalan nemzetközileg elismert blogja az orvoslás és a webkettő kapcsolatáról.

Oktatással és pedagógiával foglalkozó internetes naplók elismert szakemberektől.

A Science Blog egy angol nyelvű tudományos blog a legelismertebb szakmai körökből.

blog.ollejanos.hu http://nahalkaistvan.blogspot.com/ http://scienceblogs.com/

4. Személyes blogok, személyes vélemények, szuperösszefoglalók A megszerzett tudás elmélyítésére, a szövegalkotás, stilisztika, kifejezőképesség és az írásbeli kommunikáció gyakorlására kiváló alternatíva az internetes naplók, vélemények, szuperösszefoglalók. A tanulókat megkérhetjük arra, hogy a tanóra, kurzus ideje alatt rendszeresen készítsenek blogbejegyzéseket a kurzushoz köthető olvasmányaikra reflektálás céljából. Minden hallgató mellé hozzárendelhetjük az egyik csoporttársát is, akinek a feladata a blogbejegyzések kritikus értékelése.

A web számtalan lehetőséget kínál, hogy a hallgatók on-line formában írhassák le véleményüket. Megkérhetjük a hallgatókat, hogy foglalják össze az általuk olvasott cikkek lényegét és tegyék elérhetővé csoporttársaik számára, vagy megkérhetjük őket arra, hogy az általuk olvasott cikkeket értékeljék abból a szempontból, hogy mivel értenek egyet és mivel nem. De lehetőségünk van arra is, hogy megkérjük hallgatóinkat, hogy 1 perc alatt írják le, mit gondolnak az adott kurzusról stb.

A másik lehetőség, hogy adott keretek között 2500-3500 szóban írják le, hogy mit tanultak a kurzus során. Azonban előírjuk azt is, hogy a heti, rendszeres fórumok szövegéből minimum hány direkt idézetet kell felhasználniuk a munkájuk során, ezzel ösztönözve őket arra, elolvassák az archivált fórumbejegyzéseket.

Kockázat Idő

Költség

Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes alaposabb tervezést igényel alacsony (ingyenes webmotorok) magas 4-5 nap 2-3. szint

Példa Alkalmazás neve

Rövid leírás

Elérhetőség

Csámborgó-Barna Béla blogja

Barna Béla az Eszterházy Károly Főiskola munkatársa , újságíró utazásairól és egri eseményekről ír a saját szemszögéből.

http:/belabarna.blogspot.com

Habosvilla blogja

Jellemzése: Művészettörténet, könyvtár, utazás és írás, ahogy nekem tetszik.

Kulcsár Zsolt személyes blogja, olvasási élményeiről és magáról az életről.

Egy fotós szemszögéből mutatja be az őt körülvevő világoz.

A Google szabadszavas blogkereső alkalmazása.

http://habosvilla.blog.hu/

Crescendo Cogito ergo bumm-fotóblog Blogkereső

http:// crescendo.hu http://baowah.blog.hu/ http://blogsearch.google.hu/?tab=mb

5. On-line forráskönyvtárak Az on-line forráskönyvtárak hasonlóak a bloghoz, de ennél az eszköznél a tanár a tárgy weblapján létrehoz egy könyvtárat, ahol minden hallgató számára név szerint elkülönített tárhely áll a rendelkezésre, hogy a kurzussal kapcsolatos tevékenységek és olvasmányok reflexióit aszinkron módon lejegyezze. A reflexiókat minden diák látja és a félév végén a tanár reagál a bejegyzésekre. A rendszer jól megvalósítható LMS rendszerben, ahol az egyes feladatokra személyre szabott értékelés adható és a hallgatók feltölthetik állományaikat.

Kockázat Idő

Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

alacsony alaposabb tervezés igényel alacsony közepes 10 nap 3-4.szint

6. On-line megbeszélések és csoportfórumok A fent említett tevékenységek egyre népszerűbbek a elsősorban a felsőoktatásban, ahol az oktatók használhatják az LMS rendszer eszközeit, az azonnali üzenetküldő szolgáltatásokat, vagy az aszinkron konferencia eszközöket. Az on-line megbeszélések témáját meghatározhatják az oktatók, de akár a hallgatók is, sőt elképzelhető a kettő kombinációja is. Megfontolandó a hallgatók érdeklődési kör szerinti felosztása, hogy megelőzzük a túlságosan összetett fórumbeszélgetések kialakulását.

Kockázat Idő

Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes alaposabb tervezést igényel alacsony magas 3-5 nap 2. szint

Példa

Alkalmazás neve Tenegen projekt Google megosztott dokumentumok chat

Google csoportok Google Groups

Rövid leírás Pedagógusoknak szóló egy éves kísérleti képzés a Moodle keretrendszer lehetőségeiről.

A Google fiók használatával elérhetővé válik a megosztott dokumentumok, amelynek szerkesztése közben lehetőségünk nyílik az dokumentumot szerkesztőkkel beszélgetni is, azonnali üzenetküldő szolgáltatással, amelyet a weboldal jobb oldalán látunk.

A Google csoportok egy ingyenes szolgáltatás, amely segíti egy csoportfórum kivitelezését.

Elérhetőség http://www.tenegen.eu/tmoodle/mod/book/view.php?id=883&chapterid=419 htpp://docs.google.com

groups.google.com

7. On-line szakmai csoportok megfigyelése A tanulók reflexiós készségeinek fejlesztésére és a való világ szakmai problémáinak megismertetésére kiváló eszköz a szakmai csoportokhoz való csatlakozás. A Yahoo!Groups a GoogleGroups vagy az MSN Groups, Grou.PS megfelelő szakmai csoportjához csatlakozva a hallgató feladata a megfigyelés és a megfigyeléseihez kötődő reflexiók rögzítése.

Kockázat Idő

Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes alaposabb tervezést igényel alacsony közepes 3-4 nap 3.szint

Példa

Alkalmazás neve Trefort Ágoston Szakképző Iskola, Énekzene csoport

Rövid leírás Szederné Tóth Zsuzsa matematika, kémia, ének-zene szakos tanár TREFORT énekzeneóra csoport keretében ad segítséget a diákoknak. A blog indításának célja a tankönyvhiány volt. A kották, a zeneelmélet, a zenetörténet, a zenehallgatás címszó alatt az órai tananyag megtalálható. Segítséget kap mindenki a házi feladatokhoz is.

Elérhetőség http://grou.ps/trefort_enekora/

8. Önellenőrző tevékenységek, kérdések és vizsgák A tanulók –különösen a tanulmányaik elején– szeretik gyakran tesztelni a tudásukat. Erre kiválóan alkalmasak az on-line ellenőrző kérdések és vizsgák, amelyek segítségével a diákok hétről-hétre kipróbálhatják tudásukat: mi az amit megfelelően elsajátítottak és melyik az a terület, ahol még hiányosságaik vannak. A nyelvtanulásban régóta használt eszköz, amely hatékonysága sokszor bizonyított.

A hallgatói interakciók közül ez a tevékenység az önmagára irányuló tevékenységek közé tartozik. Fontos, hogy a tanulóknak mindig legyen lehetősége az önellenőrzésre.

Kockázat Idő

Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

alacsony közepes vagy magas ( a tartalom elérhetőségétől függően, létre kell-e hozni) alacsony (ingyenes alkalmazások) magas a tartalom meglétének függvénye 2-3.szint

Példa

Alkalmazás neve Angoloktato

Rövid leírás Online angol tesztek, feladatok többféle felkészültségi szinten, azonnali javítással.

Elérhetőség http://www.angoloktato.hu/

Hibavadász Telegerman iTest

Interaktív táblán remekül használható alkalmazás, amelyben hibás angol mondatokat kell kijavítani.

Interaktív német tesztek.

Freeware tesztprogram

http://www.netangol.hu/B2/Hibavadasz/hibavadasz.swf http://www.telegerman.com/ itest.sourceforge.com

9. Podcast múzeumlátogatások A múzeumok egy része elérhetővé teszi tárlatait MP3 lejátszóra, iPodra vagy mobiltelefonra letölthető formában. Olykor ezek a tárlatok kiegészülnek a kiállított tárgyak alkotóinak kommentárjával is. A tanárok a kurzus témájához köthető tárlatok kiválasztásával színesebbé tehetik a tanulók művészettörténeti, történelmi stb. tanulmányait.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő

Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes közepes alacsony közepes 1-2 nap ( ha rendelkezésre állnak a podcastek) 2.szint

Példa

Alkalmazás neve Skanzen-Magyar Néprajzi Múzeum

Rövid leírás Skanzen régóta megnézhető, olvasható virtuálisan is, de ezentúl lájkolható, sőt már hallgatható is az első magyar kulturális podcastban. (forrás: kultura.hu)

Elérhetőség http://skanzen.hu/ http://minok.hu/skanzen-podcast-virtualis-tura/

A podcast sorozat előjegyezhető az iTunes-ban is.

Metropolitan Museum Podcast csatorna-Múzeumok

http://www.metmuseum.org/podcast/ http://museum.podcast.com/

10. Social Networking A hálózatépítő oldalak népszerűsége hihetetlen módon megnőtt. Kihasználhatjuk ezt, ha diákokat megkérjük, hogy regisztrálják magukat valamelyik hálózatépítő oldalon és kérjük meg őket arra is, hogy személyes oldaluk blogjában vagy más területén tegyenek közzé legalább egy bejegyzést a tanórával kapcsolatban. A diákok feladata, hogy találják meg egymást illetve a bejegyzéseket, és tapasztalataikat összegezzék egy dolgozat formájában. Népszerűsége hatalmas, az idei Innovatív Tanárok Fórumán a fődíjat a Golding Show projekt nyerte, amely nagyon összetett és sokrétű. Összesen 8 lépésből áll majd, 16 órában csinálják meg, és Golding A legyek ura című művét hozza közelebb a gyerekekhez, sok-sok egyéb dologgal együtt. A Facebook-on egy nyitott csoportot hoztak létre, azaz bárki csatlakozhat, lájkolhat, szavazhat stb., de ahhoz, hogy beleszólhasson a dolgok menetébe már a projektet vezető tanárok engedélye szükséges.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

magas közepes alacsony magas 1-2 hét 2. szint

Példa

Alkalmazás neve Golding Show projekt

Facebook Klog NING Szakmai közösségek Group.ps

Rövid leírás A Golding Show egy iskolai projekt, amely William Golding A legyek ura című regényét dolgozza fel egy általunk készített valóságshow keretén belül.

Irodalmi művek feldolgozása közösségi portálokon.

Elősorban könyvtárosok közössége.

Ning közösségek elsősorban egy-egy szakmai csoport köré csoportosulnak.

Elérhetőség http://www.facebook.com/home.php?sk=group_149390615106741

www.facebook.com klog.hu http://tanarblog.hu/materials/msakademia/ms2_digtermek2/player.html http://tanarblog.hu/materials/msakademia/ms2_digtermek2/player.html

11. Szinkron és aszinkron kommunikáció A tanulók nyelvtanulása során nagy segítség lehet, hogy egy másik ország hasonló korú diákjaival folytatnak kommunikációt, például Skype-on keresztül, miközben fejlődik az idegen nyelvi kommunikációs készségük és a technikával is megismerkednek. hatalmas motivációs ereje van. A másik nagy segítség a releváns információ megtalálásában például egy keresőkérdés helyes megfogalmazásánál. Kiváló eszköz lehet továbbá arra, hogy egy cikk vagy egy tanulmány csak nagyon keveset foglalhat magába egy személy gondolataiból és a vélemények, gondolatok, álláspontok folyamatos változásban vannak.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes közepes alacsony magas 1-2 nap 3.szint

Példa

Alkalmazás neve Országos Széchényi Könyvtár-chat szolgáltatás

Rövid leírás Az OSZK Skype-chat szolgáltatása révén felhívhatjuk a könyvtárosokat, akár referensz kérdésekkel is

Elérhetőség http:// mek. oszk.hu

12. Webportálok megismerése és értékelése Ahogyan korábban már említettük, a web számtalan értékes információforrást tartalmaz, amelyek némelyike jól köthető a kurzus témájához és amelyek megismerése és értékelése nagyon hasznos a kurzus követelményeinek teljesítése szempontjából.

Kockázat Idő

Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes alaposabb tervezést igényel alacsony közepes 1 hónap 3-4. szint

Példa

Alkalmazás neve Lemill

Sulivilág Edu 2.0

Rövid leírás A LeMill webes, internetes alkalmazás, melynek felhasználó közössége kereshet, készíthet, megoszthat tananyagokat. Ezeknek a tananyagoknak egyik fő jellemzője, hogy ingyenesen elérhetők, terjeszthetők és többnyire alakíthatók, tovább is építhetők. A LeMill elsősorban gyakorló pedagógusok számára készült, de mindazok használhatják, akik tananyag készítésében érdekeltek, így természetesen a tanulók is.

Egy portál az iskolai kapcsolattartásra, tudásmegosztásra. Regisztrációköteles.

Ingyenes LMS rendszer.

Elérhetőség www.lemill net

http://sulivilag.hu/ http://www.edu20.org/

+1 Elektronikus portfólió A hagyományos portfólión funkciójától nem tér el az elektronikus változat, célja, hogy képet adjon a tanuló tanulmányairól, korábbi tevékenységeiről.

Számtalan szoftvert találhatunk, amely alkalmas arra, hogy a hallgatók összegyűjtsék a képzéshez tartozó dokumentumokat (tematika, dolgozatok, fotók, gyakorlatok, külföldi tanulmányutak dokumentációi, stb.), és képet nyújtsanak iskolai tartózkodásuk alatt bekövetkező szakmai fejlődésről.

Hazánkban a felsőoktatásban a pedagógus képzés fontos eleme a tanításról készült dokumentációk portfólióba gyűjtése és megvédése.

Kockázat Idő Költség

Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes alapos tervezést igényel közepes (sok ingyenes keretrendszer) magas 3-4 hónap 3. szint és felfelé

Példa

Alkalmazás neve Eportfólió az Eszterházy Károly Főiskolán

Moholy-Nagy Művészeti Egyetem végzett tanulóinak munkája

Rövid leírás A főiskola MA, MSc szakon tanuló hallgatóinak a diploma megszerzéséhez egy portfóliót kell összeállítani és megvédeni, amelynek felületét a Mahara rendszer biztosítja.

A portfólió művészeti értelmezése. Az egyetem végzett hallgatóinak

Elérhetőség http://eportfolio.ektf.hu

http://www.diploma.mome.hu/

diplomamunkáiból és a művészek rövid önéletrajza alapján bizonyosodhatunk meg arról, hogy a kreativitás határtalan,

VIZUÁLIS TANULÓ TÍPUSOKNAK

1. Animációk. Online multimédia. Online adabázisok.

A komplex oktatási tartalmak bemutatására szolgáló animációk egyre népszerűbbek az on-line oktatással foglalkozó intézmények körében. Ennek az az oka, hogy mind az animációk mérete, mind a tároláshoz szükséges on-line tárhelyek költsége egyre kisebb, így szinte minden oktatási kontextusban megjelenhettek az animációk. A mai, képernyők világában, interakcióhoz szokott tanulók szívesen fogadják őket. Eredményes tevékenység, ha az interneten a tananyagokhoz, tanórákhoz köthető animációkat keresünk, vagy a megfelelő IKT ismeretek birtokában magunk is megpróbálkozhatunk azok elkészítésével.

Az on-line videók használatán túl számos olyan weboldal létezik, amely multimediális formában, gazdagon illusztrálva segíti például a tanulók anatómiai tanulmányait.

Az internet technikai fejlődésének köszönhetően egyre nagyobb sávszélesség áll rendelkezésre az információ továbbítására. Ez lehetővé teszi, hogy pl. az egészségügy területén olyan adatbázisokhoz férhessenek hozzá a hallgatók, amely akár több ezer képet és videót tartalmaz, vagy egy éppen zajló műtétet tekinthetnek meg a hallgatók és az oktatók, szakértői narrációval kiegészítve. Az állóképek, videók és más vizualizációs elemek használata lehetőséget nyújt a rendkívül informatív elektronikus tanulási környezet kialakítására.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes közepes alacsonytól a közepesig közepes 1,5 hét 3.szint készítéshez: 5.szint

Példa

Alkalmazás neve REALIKA

Rövid leírás Digitális foglalkozásgyűjtemény és oktatásszervezési szoftver.

Fizika, kémia, biológia, matematika tantárgyaknál.

Elérhetőség http://realika.educatio.hu/ctrl.php/unregistered/courses

Celebrate Tananyagok

A Celebrate nemzetközi projekt részeként készült magyarországi tananyagok magyar és angol nyelven.

A biológia mellet számos más témában is elérhető az oktatóanyag, például fizika, kémia, matematika, Európai Unió.

http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kiah/0/25016/1

Apertus Multimédiás Keretrendszer Alkalmazási minták

A multimédiás keretrendszer fejlesztésének célja szakképzéshez kapcsolódó oktatóanyagok multimédiás oktatási tartalmának megjelenítésére szolgáló moduláris Flash keret szabvány, illetve a benne megjeleníthető multimédiás mintatartalmak fejlesztése.

Felhasználói interaktivitás.

A Sunflower Learning által készített fizika, kémia és biológia témájú interaktív elemek, animációk valódi interaktivitást mutatnak bepillantást engedve a mikrokozmosz világába. Az önállóan is használható animációk mellett tanórai foglalkozások vázlatai, konkrét alkalmazások, példák és feladatlapok is találhatók, melyek révén a diákok szabadon gyakorolhatnak és mélyedhetnek el a tananyagban több szinten is.

Emberi arc interaktív bemutatása

http://portal.apertus.hu/index.php/doc/Display?doc_id=144

Sunflower animációk

Artanatomy

http://sdt.sulinet.hu/sunflower/SMS/start.htm

http://www.artnatomia.net/uk/artnatomyProgram.html

2. Interaktív hírportálok használata A növekvő számú interaktív hírportálok kínálatában megtaláljuk a legfrissebb híreket, amelyek a szöveg mellett tartalmaznak képeket, videókat, hanganyagokat, animációkat is. A tanárok kiválaszthatják az adott tananyaghoz legjobban kötődő híreket, és a tananyagba beágyazva interaktív feladatok formájában építhetik be a kurzusba. Az interaktív portálok kiválóan használhatóak az idegen nyelv tanulásnál, a gazdasági ismeretek tanításánál stb.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes könnyű beágyazni alacsony tanárközpontú 1-3nap 2.szint

Példa

Alkalmazás neve Hírek webkettes címkefelhőben Hirado.hu Google Hírek

Rövid leírás Személyre szabható kategóriák választhatóak.

A Magyar Televízió 1-es csatornájának híroldala.

Híraggregáló oldal.

Elérhetőség http://www.hirmatrix.hu/ http://www.hirado.hu/ http://news.google.hu/

3. Interaktív, on-line bemutatók Az internet technikai fejlődésével lehetővé vált a nagyfelbontású, részlet gazdag videó továbbítása. Az interaktív bemutatók megjelenhetnek szimulációk formájában is.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

magas alaposabb tervezést igényel alacsony tanárközpontú 5-6 nap 3.szint

4. Fogalomtérkép On-line vizualizációs eszközök..

A vizuális, képi információk sok esetben jobban rögzülnek a tanulóknál. A hatalmas információrobbanás következtében, a rengeteg információ között az összefüggések könnyebb átlátásához az adatvizualizációs nagy segítséget jelenthetnek. Ezeknek az eszközöknek a feladata az elvont összefüggések szemléltetése, az egyes információelemek közötti kapcsolatok feltárása, a nehezen megérthető, elvont információ befogadásának megkönnyítése. Ugyanakkor ezek az eszközök alkalmasak arra is, hogy a hallgatók az elsajátított ismereteket hatékonyabban mutassák be.

A tanulókat megkérhetjük, hogy a tanulmányaik során szerzett ismereteket vagy tapasztalataikat a kulcsfontosságú információk vizuálisan ábrázolva, vagy fogalomtérkép formájában rögzítsék, amelyekkel az új fogalmak jobban beépülnek a meglévő fogalmi hálójukba.

Kockázat Idő

Költség

Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepestől a magasig közepesen nehéz beágyazni (az alkalmazott programtól és a téma nehézségétől függ) a program megválasztásától függ tanulóközpontú 2 hét 3.szint

Példa

Alkalmazás neve Geogebra Pedonline01

Rövid leírás Ingyenes matematika program függvények ábrázolására, koordinátageometriához.

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem konnektivista kurzusa

Elérhetőség http://www.geogebra.org/cms/ http://www.mindmeister.com/68937300/tehets-g

Konnektivista pedagógiai kurzus fogalomtérképek készítése

során készült fogalomtérképek.

http://www.mindmeister.com/68942874/mozgalompedaggia

Forrás: osztalyterem.hu

5. On-line idővonal felfedezés Az idővonal lehetőséget nyújt az adatok és információk vizuális megjelenítésére, amely segít a hallgatóknak megjegyezni a legfontosabb tényeket és a hozzájuk köthető további ismereteket. Ha hallgatóinknak a kurzus tartalmához kapcsolódóan elérhetővé teszünk egy on-line idővonalat, akkor a hagyományos tanulásnál sokkal érdekesebb és széleskörű módon segítjük őket az ismeretelsajátításban.

Kockázat Idő Költség

Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő

Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes könnyű beágyazni alacsony-magas (a szoftvertől függ illetve hogy mi állítjuk-e elő) tanárközpontú 2-3 naptól 1-2 hét (nekünk kell-e előállítani) 2-3.szint

Példa Alkalmazás neve Az Európai Unió története időszalagon Képidő World Digital Library

Rövid leírás Az EU történetének bemutatása impozáns grafikával.

Magyarország történeti kronológiája Digitális Világkönyvtár, amely keretében egy idővonalon mehetünk végig az emberiség megőrzött tudásán a világ könyvtárainak gyűjteményei

Elérhetőség http://ec.europa.eu/economy_finance/emu10/timeline/index_hu.htm http://www.kepido.oszk.hu/ http://www.wdl.org/en/

által 6. On-line múzeumok, könyvtárak felfedezése Az on-line múzeumok és könyvtárak sokféle témakörben kínálnak értékes vizuális tartalmat (képek, videók, animációk), amely csak felfedezésre vár.

Kérjük meg a diákokat arra, hogy az adott tananyaghoz kapcsolódóan keressenek olyan on-line könyvtárakat és múzeumokat, amelyek vizuális tartalma színesebbé teszi tanulmányaikat.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes közepes alacsony közepes 5-6 nap 2.szint

Példa

Alkalmazás neve Europeana TELThe European Library World Digital Library Országos Széchényi Könyvtár virtuális kiállításai

Magyar Nemzeti Galéria

Rövid leírás Európa kulturális gyűjteményeiben való keresés Európai Könyvtári kezdeményezés nemzetközi összefogás keretében.

Digitális világkönyvtár.

Elérhetőség http://europeana.eu

A Corvinák, régi térképek és hazai tudásvagyon virtuális kiállításokban való megjelenése.

Digitális Kincstár http://www.kincstar.oszk.hu/

http://www.theeuropeanlibrary.org/ http://wdl.org

Virtuális Kiállítások http://mek.oszk.hu/html/kiallitas.html http://www.mng.hu/

7.

Online videó elemzése E tevékenység során az tanár és a tanuló on-line környezetben közösen tekint meg egy videó részletet, majd a diákoknak válaszolnia kell az oktató kérdéseire. A kérdések megválaszolásához a videó részletek ismételten megtekinthetőek. A tevékenység célja, hogy problémamegoldó kontextusba helyezzük a diákot, aki így tudását rugalmasabban tudja használni és közben fejlődik a problémamegoldó képessége is.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

magas alaposabb tervezést igényel alacsony magas 2 hét 3.szint

Példa Jó gyakorlatok8

Könyvtárak ma…

Felvetés A diákok számára a könyvtárak sokszor az elavultságot jelentik. Ezt a tévhitet el kell bennük oszlatni. Meg kell ismerniük a legújabb trendeket, például a digitalizálást, az új könyvtári innovációkat.

8

Forrás: Racsko Réka: Az információkeresés hagyományos és elektronikus eszközei. Az informatika és a magyar irodalom koncentrációs lehetőségei. E-Guide tanári kézikönyv. Suli.net.tan pályázat 2010.

Cím

Műveltségi terület (területek) Ajánlott évfolyam Tanítási keret és időtartam (tanítási óra, szakkör stb.)

Fejlesztési, képzési célok rövid áttekintő megfogalmazása Az óra megtartásához szükséges megelőző (bemeneti) ismeretek Az óra megtartásához szükséges megelőző (bemeneti) készségek (most különösen IKT eszközhasználat) Új (kimeneti) ismeretek Új (kimeneti) készségek (lásd NAT ajánlások szerinti bontásban kompetenciaterületeken és műveltségi területeken belül),

könyvtári informatika 9. dupla óra A könyvtár szerepének (meg)erősítése az információszerzés, -tárolás folyamatában.

Legyen tisztában a könyvtár céljaival, szolgáltatásaival.

Videómegosztó portálok ismerete és aktív használata.

A könyvtár jövőbeli szerepének elgondolása, továbbgondolása. Szolgáltatásainak felhasználása a különböző munkafolyamatok során.

Magyar nyelv és irodalom/ A tanulási képesség fejlesztése Az információ-felhasználás néhány további normájának megismerése, alkalmazása (pl. a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai, jegyzetek készítése). Önálló vázlatkészítés adott feladathoz, témához, a vázlat alapján különböző műfajú szövegek alkotása Különböző információhordozók célszerű használata az életkornak megfelelő önállósággal.

Informatika/Információs társadalom Az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, személyiségre, egészségre gyakorolt hatásának bemutatása példákkal.

Az információs társadalom és az élethosszig tartó tanulás kapcsolatának beláttatása. A globális információs társadalom vizsgálata.

Információs technológián alapuló kommunikációs formák Infokommunikációs eszközzel információ küldése és fogadása, csoportos kommunikációs formák. Kommunikációs eszközök összekapcsolása. Az egész világra kiterjedő infokommunikációs.

Lehetséges továbbhaladási irány

A folyamatos önművelődési, önképzési képesség fejlődése.

(jelzésszerűen!), Felhasznált források, eszközök.

Segédanyagok

Élethosszig tartó tanulás. Érdeklődés további könyvtári projektek után.

Youtube videók Power Point Egy, a jövő könyvtárát bemutató grafikát: What is the future of the library? http://www.youtube.com/watch?v=asYUI0l6EtE What is the future of the library-.MP4 Library of the Future Stanford University Library (a digitalizálásról, digitális könyvtár) http://www.youtube.com/watch?v=jMus6tZifGY&feature=related Library of the Future.FLV A gyerekek interaktív könyvtárai a jövőben The Children's Interactive Library http://www.youtube.com/watch?v=Fu7XciJi6xY&feature=related The Children's Interactive Library.FLV

Megoldási javaslat Néhány videó megtekintése után közös beszélgetés a jövőbeni trendekről, és egy-egy csoport egy-két diában összefoglalja az OCLC felmérés legfrissebb eredményeit, képekkel:  naponta 300 000 amerikai használja munkakeresése közben a közkönyvtárakat,  12 000 ingyenes wifipontot szolgáltatnak a könyvtárak, ezzel leelőzve a Starbucks egész világot lefedő 11 000 pontját  havonta 2,8 millió állampolgár veszi igénybe az üzleti életéhez a könyvtárak szolgáltatásait,  a 181 millió bankkártya mellett 151 millió könyvtári tagkártya van forgalomban az USA-ban,  naponta 2,1 millió DVD-t kölcsönöznek könyvtárból,  kb. ugyanakkora a napi kölcsönzési forgalma a könyvtáraknak (7,9 millió könyv, 22 millió USA dollár értékben), mint a FedExnek az egész világon (8 millió).

A jövő könyvtárai-elképzelések-:

What is the future of the library?

Library of the Future Stanford University Library (a digitalizálásról, digitális könyvtár) A gyerekek interaktív könyvtárai a jövőben The Children's Interactive Library A diákokat nagyon érdeklik a webkettes szolgáltatások, és ha a megfelelő módszerekkel vezetjük be, a könyvtárakat és szolgáltatásaik fontosságát is jól lehet tudatosítani és hatékonyan fel lehet kelteni.

8. On-line videóval támogatott szakmai ismeretfejlesztés, Filmek és tv-műsorok a szakmai ismeretfejlesztésben A szakmai képzések egyre növekvő arányban használják az on-line videót az ismeretek gyakorlatban történő felhasználásának modellezésére. Az Indianai Egyetemen pl. a természettudományos tanárképzésben használják a bemutató órák on-line videóit a tanárjelöltek képzésére. A videók mellett a hallgatók megkapják az adott óra óratervét, a tanulók által elvégzett feladatok másolatát és minden olyan dokumentumot, ami segítheti az ismeretszerzést.

Közoktatásban is használható a módszer: A népszerű mozifilmek és tv-műsorok bizonyos esetekben jól használhatók egyes területek (pl. pszichológia, nevelés, idegen nyelv stb.) szakmai ismereteinek elsajátításában. A film kiválasztásánál minden esetben ügyeljünk arra, hogy a tananyag tartalma és a film között olyan mértékű releváns kapcsolat legyen, amely megteremti az alapot az on-line vitára és a megfigyelések rögzítésére. Hatékony lehet az is, amikor több filmet hasonlíttatunk össze a tanulókkal, tapasztalataink szerint kettőnél több filmet ebben az esetben nem érdemes választani.

Kockázat Idő Költség

Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes közepes alacsony-magas (ingyenes-e a szolgáltatás) magas 1,5hét 2.szint

Példa Alkalmazás neve Nemzeti Digitális Adattár

Rövid leírás A Nemzeti Digitális Adattár program 2003-ban indult, azzal a céllal, hogy a magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású, digitális és interneten keresztül hozzáférhető kulturális és közcélú tartalmakat központilag regisztrálja, illetve ennek révén a könyvtárak, múzeumok, levéltárak digitalizálási munkájának, koordinációjának támogassa. A rendszer a nemzetközileg

Elérhetőség www.nda.hu

használt Nyílt Archívumi Kezdeményezés eredményeit vette alapul, az ennek keretében kidolgozott szabványokat, ajánlásokat használja (Dublin Core, OAI-PMH-2) a közszféra adatvagyonának elérése, újrahasznosítása érdekében.

Tevékenysége a kulturális örökség digitalizálásával foglalkozó intézményekkel, az ún. adatgazdákkal való szoros együttműködésen, illetve a felhasználói közösség szolgálatán alapul. A program sikerének kulcsa az önkéntesség és az együttműködés.

NAVANemzeti Audiovizuális Archívum

Neumann-ház

400 csapás

A magyar nemzeti műsorszolgáltatói kötelespéldány archívum, amely az országos földfelszíni terjesztésű televíziók és rádiók magyar gyártású vagy magyar vonatkozású műsorait gyűjti, tárolja, feldolgozza, és az így létrejövő adatbázisban keresési és megtekintési lehetőséget biztosít.

Könyvtárakból, NAVA pontokból elérhető.

http://www.nava.hu/

A nemzeti digitális tudásvagyon közvetítése jelenleg tizenegy http://www.neumann-haz.hu szolgáltatásokon keresztül valósul meg, amelyek a kultúra és az oktatás több területére is kiterjed, nagyban hozzájárulva ezzel a tartalmak rendszerezését és aggregálását. A jelenleg futó projektek és szolgáltatások a következőek: − Communia, − Europeana, − Filmhíradók Online, − Gramofon Online, − iM3Y-Immersive Multimedia Interfaces. − Közadat Portál, − Közadat Program, − Közadattár, − Michael+, − Nemzeti Audiovizuális Archívum, − Nemzeti Digitális Adattár, Film, mozgókép, magyar irodalom és művészetek a középiskolai oktatásban.

http://blog.sulinet.hu/400csapas/

9. Táblázatok és grafikus elemek Továbbfejlesztett diagramok, folyamatábrák, modellek.

A táblázatok és grafikus elemek alkalmazása az on-line tananyagban nem csak esztétikusabbá teszi a tananyag megjelenését, de hatékonyabbá teszi az ismeretelsajátítást azáltal, hogy a tanulóknak lehetősége van a szöveges információ mellett a vizuális információ befogadására is, amely megkönnyíti az új ismeretnek a korábbi ismeretekhez kapcsolását. Ez az eszköz úgy is alkalmazható, hogy a diákokat aktivitásra ösztönözzük azáltal, hogy a táblázatokat csak részben töltjük ki, és a hallgatóra bízzuk annak befejezését.

A fent említett szemléltető eszközök elsődleges feladata, hogy segítsenek a tanuló már meglévő ismereteihez kötni az új információs tartalmat.

Különösen hatékonyak azokban a blended vagy teljesen on-line képzések során, ahol nagyon elvont vagy valamilyen szempontból szokatlanul új ismereteket kell elsajátítani a hallgatóknak. A tanárok számtalan ilyen információforrást találhatnak a weben, amelyeket változtatás nélkül, vagy testre szabva felhasználhatnak kurzusaik során.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

alacsony alacsony alacsonytól közepesig közepes 2 hét 3-4.szint

Példa

Alkalmazás neve Prezi.com Yed

Rövid leírás Magyar fejlesztésű. prezentáció-készítő program, amely látványos zoom-technikán alapszik.

Gráf-és folyamatábra rajzoló program.

Elérhetőség http://prezi.com http://www.yworks.com/en/products_yed_download.html (le kell tölteni)

Ispring

A prezentációkat Flash alapú animációvá alakító program.

http://www.ispringsolutions.com/free_powerpoint_to_flash_converter.html

10. Videóblog. Kalandozva tanulás A web vizuális információforrásainak kiaknázása Tantárgyunkhoz kapcsolódóan a weben számtalan olyan oldalt találhatunk, amelyek kiváló minőségű képek, videók, tananyagok, óravázlatok tárhelyei.

Keressük meg a tantárgyainkhoz legjobban megfelelő és legjobb minőségű médiaelemeket bemutató weboldalakat és kérjük meg a hallgatóinkat, hogy a kurzus követelményeihez kapcsolódóan értékeljék ezeket a vizuális információforrásokat.

A videóblogok, azaz a szöveges blogok videóval kiegészítve sokkal hatékonyabbak lehetnek az ismeretelsajátítás szempontjából. Általában elmondhatjuk, hogy a kalandkereső típusú tanulók elvárják, hogy a szöveges információ mellett valamilyen vizuális elem (kép, videó, animáció) gazdagítsa a tartalmat.

Kockázat Idő Költség

Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes alaposabb tervezést igényel alacsony – magas (ingyes— fizetősadatbázis) magas 1,5 hét 3.szint

Példa Alkalmazás neve LREtananyagportál Sulinet Digitális Tudásbázis Szertár blog

Rövid leírás Learning Resource Exchange-ingyenes-európai tananyagtár

Elérhetőség lreforschools.eun.org/

Hazánk legnagyobb és legalaposabban kidolgozott tudásbázisa a közoktatás minden szintjére.

Kémiai kísérletek bemutatása magyarázattal és videóval.

http://sdt.sulinet.hu http://szertar.blog.hu

Slideshare.net Tanárblog-10 ingyenes képadatbázis tematikus keresőkkel

Prezentációmegosztó oldal

http:// slideshare.net http://www.tanarblog.org/index.php?page=comments&post_id=485

11. Virtuális túrák, virtuális terek Az előző tevékenységhez nagyon hasonló, azonban itt nem az idősík alapján kerülnek bemutatásra a jelenségek, hanem az események, objektumok, fogalmak bemutatásának célja a tanulási folyamat hatékonyságának növelése és a hallgatók bizonytalanságának csökkentése. A virtuális túrák nagyon hatékonyak lehetnek a földrajz, történelem, biológia, hadtudományok és számos más területen is.

A virtuális túrák mellett számtalan olyan weboldal létezik, amely földrajzi helyekhez, történelmi eseményekhez vagy híres személyekhez köthető.

Bár ezek többsége a közoktatás számára lett kifejlesztve, jó néhányat használhatunk belőlük a felsőoktatásban is (pl. földrajz, történelem stb. tárgyak estén). Különösen hatékony lehet, ez az eszköz, ha az adott weboldalon a téma szakértőit is meg lehet szólítani, jelentősen csökkentve ezáltal a hallgatókban az elszigeteltség érzését.

Kockázat Idő Költség

Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint Példa

közepes közepes alacsony-magas (a szoftvertől függ illetve hogy mi állítjuk-e elő) magas 1 hét 3.szint

Alkalmazás neve Szépművészeti Múzeum virtuális túra Székelyföld kincsei

Rövid leírás Hazánk egyik legszebb múzeumában tehetünk virtuális sétát.

Virtuális túra a Székelyföldön 3D-ban.

Elérhetőség www.szepmuveszeti.hu/web/guest/virtualisseta

Vatikáni Múzeum

Virtuális túra a Vatikáni Múzeumban 3Dben.

Virtuális kiállítás a megszokott felvételeknél háromezerszer nagyobb felbontásban.

http://www.vatican.va/various/cappelle/sistina_vr/index.html

Uffizi Képtár 6 remekműve

http://www.virtualisszekelyfold.ro/index2.html

www.haltadefinizione.com

12. Kollaboratív munka: Google Szolgáltatások A Google szolgáltatások olyan kategóriát képeznek, amelyet szinte bármelyik típusú tanuló tud használni, de több tekintetben is ide soroltuk. Az egyre növekvő számú vizuális adatforrás a weben arra ösztönzött néhány fejlesztőt, hogy létrehozzon olyan oldalakat, amelyek többféle információforrásból állítják elő a tartalmat Egy GMAIL fiók regisztrációja után számos szolgáltatás elérhető. Blog, weblapok, kérdőívek, táblázatok, személyre szabható kezdőlap, fényképalbum és térképalkalmazása a Google Maps, amely számos információforrást használ fel egyetlen weboldalon összesűrítve. Az ilyen Jelleg (tanulóközpontúság)ű szolgáltatások növekvő száma előrevetíti a szemléltetésről alkotott fogalmaink újradefiniálásának szükségességét.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint Példa

alacsony alaposabb tervezést igényel alacsony közepes 2 hét 3.szint

Alkalmazás neve Google Naptár Google Maps Picasa Webalbum iGoogle Google Dokumentumok szöveg táblázat prezentáció kérdőív mappa Google Webhelyek Google Blog blogspot

Rövid leírás Megosztott naptár, többen dolgozhatnak rajta egyszerre.

Ingyenes térképalkalmazás, útvonaltervezővel és számos extrával Megosztható, ingyenes webes fotóalbum.

Személyre szabható kezdőlap.

A megosztott dokumentumok mindegyikéhez jogosultságokat adhatunk, így egyszerre többen dolgozhatnak rajta, vagy olvashatják a tartalmat.

Ingyenesen létrehozhatunk weblapokat.

Ingyenes webnapló létrehozására alkalmas.

Elérhetőség

http://maps.google.com http://picasaweb.google.com http:/igoogle.com http: // docs.google.com

https://sites.google.com http://blogspot.com

+1 On-line videóval támogatott előadások és prezentációk, konferenciák videói Hatékonyabb az ismeretátadási folyamat, ha a diákok látják az tanárt, mimikáját és nonverbális gesztusait. A tanulók bizonyos esetekben (személyes vagy szakmai okokból) kénytelenek kihagyni 1-1 órát. Nekik, de a többi pedagógusnak, illetve a képzés iránt egyelőre csak érdeklődőknek is hasznos lehet az órák rögzítése és on-line publikálása.

Egyre növekszik azoknak a konferenciáknak és szakmai eseményeknek a száma, ahol az események on-line videoközvetítés formájában is elérhetők.

Az tanárok felhasználhatják kurzusaikhoz ezeket az on-line eseményeket (vagy az archivált változatukat), hogy a diákok képet kapjanak arról, hogy a megszerzett tudást hogyan lehet a gyakorlatban felhasználni.

Kockázat Idő Költség

Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes alaposabb tervezést igényel alacsony-magas (ingyenes-e a szolg.) magas 1,5 hét 2-3.szint

Példa

Alkalmazás neve

Rövid leírás

MesterTanárVideóportál

Az Eszterházy Károly Főiskola elsősorban módszertani videóportálja, ahová szakértőkből álló csoport szerkeszti a tartalmat a pedagógia számos területéről (mikrotanítások, esettanulmányok, tanulmányutak, módszertani jó gyakorlatok) Az angol Teachers Tv egyfajta magyar adapációja.

Amerikai konferenciaanyagok számos témában, és több nyelvű felirattal és az előadás vázlatával.

TED

Elérhetőség http://mestertanarvp.ektf.hu/

http://www.ted.com

Videótórium

Videotorium a felsőoktatás és kutatás szereplői számára létrehozott speciális videó/audió megosztó portál, amely optimális helyet és megjelenési formát biztosít a felsőoktatási intézményekben, kutatóintézetekben és közgyűjteményekben keletkező videó-tartalom számára.

http:// videotorium.hu

TEVÉKENYSÉG ÚTJÁN TANULÓKNAK

1. Csoportok közötti kreatív együttműködés, Csoportok közötti tartalom-elemzés és értékelés A 21. században elengedhetetlen, hogy tanulóink képesek legyenek nézőpontjuk megváltoztatására és a virtuális csoportmunkára más diákokkaé. Az egyik ilyen projekt során amerikai illetve koreai egyetem turisztika szakos hallgatói működtek együtt, a cél az volt, hogy a másik egyetem hallgatóinak állítsanak össze egy tartalmas és látványos turisztikai programot. Hazánkban, és egész Európában népszerű az eTwinning projekt, amely során külföldi partnerintézménnyel dolgozhatnak az iskolák egy közös projekten, ahol elsősorban webes eszközök segítségével tarják a kapcsolatot.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

magas alaposabb tervezést igényel közepes magas 1-2 hónap 2-3.szint

Példa

Alkalmazás neve eTwinning

Rövid leírás Az eTwinnng a web 2.0 eszközei által külföldi iskolákkal egy közös projekten dolgozást bonyolíthatunk le.

Elérhetőség www.etwinning.hu/

2. Digitális történetmesélés A tevékenység végrehajtására alkalmas szoftverek lehetővé teszik a diákok számára, hogy a tantárgyakhoz, tananyag részekhez köthető ismereteiket olyan történetek formájában meséljék el, amely a szöveges elemeken kívül tartalmaz álló- és mozgóképeket, hangot stb. A feladat során a tanulóknak el kell sajátítaniuk azokat a technikai ismereteket, amely a feladatok végrehajtásához kell, illetve képeseknek kell lenniük a témához köthető ismeretek szintetizálására, értékelésére stb.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

magas magas közepes magas 2 hét 3.szint

Példa

Alkalmazás neve Képregénykészítés Társasjáték-készítő alkalmazás Podcast Maker for Mac

Rövid leírás Többféle korosztály számára.

A kooperatív munkát segíti a társasjáték órai alkalmazása.

Macintosh operációs rendszeren működő podcast készítő program.

Elérhetőség http://www.dfilm.com/live/moviemaker.html http://www.toolsforeducators.com/boardgames/ http://www.apple.com/.../macosx/.../podcastmaker.html

3. Gyakorlati ismeretek és tapasztalatok on-line dokumentációja A megszerzett tudás kipróbálásához hasznos, ha a tanuló a gyakorlatban (gyakorlati helyen, szimulációs szoftver segítségével stb.) is tesztelheti ismereteit. Például ilyen lehetőség az utolsó éves tanárjelöltek tanítási gyakorlata. Korábban már említettük, hogy a tapasztalatok összegzésére nagyszerű eszköz a blog, de a tapasztalatok összegzésére készíthetünk egy on-line elérhető kérdéssort is, amelyet a hallgató a gyakorlat befejezése után tölt ki.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes közepes alacsonytól a közepesig közepes 2 hét 3.szint

Példa

Alkalmazás neve Google Docs Blogspot Wordpress Informatikatanítás blog Microsoft Netakadémia

Rövid leírás Megosztott dokumentumok.

Blogmotor.

Egy blog tippekkel, trükkökkel az informatika tanításáról.

Bevezető Amelyben arról lesz szó, hogy mi mindenről lesz szó a kurzus során.

Digitális osztálytermek 1 Amelyben megtudhatjuk, miként is kommunikálhatunk könnyedén a digitális bennszülöttekkel.

Elérhetőség docs.google.com www.blogspot.com http://informatikatanitas.blog.hu/ http://tanarblog.hu/hirek/11koenyvek-kiadvanyok/1344microsoft-ikt-akademia

Digitális osztálytermek 2 Amelyben szó lesz a Ningről és a Grou.ps-ról és lesz videó meg feladat is!

Webes térképek Amelyben megtudhatjuk, hogyan pörgethetjük az egész glóbuszt a monitoron!

Fájlok a weben Megtanulhatjuk a weben tárolni fájljainkat, hogy biztosan ne maradjon semmi otthon és könnyen együtt tudjunk dolgozni másokkal is!

Gondolattérképek Ebben a fejezetben megismerkedhetünk az információ rendezésének egy különleges módjával, a gondolattérképekkel!

Prezentációk másképpen Amelyben elmondjuk, hogy a Powerpointon túl a Powerpoint van. És még sok más is!

Online irodai alkalmazások Amelyben szó lesz arról, hogy milyen online irodai alkalmazások léteznek.

Filmkészítés Amatőr filmesekként készíthetjük el saját profi filmjeinket a Windows Movie Maker alkalmazással!

Legális tartalmak Amelyben kiderül, hogy mit tehetünk az interneten talált tartalmakkal és hogyan találhatunk olyan anyagokat, amiket nyugodtan közzétehetünk!

Online tesztek és kártyacsomagok Amelyben arról van szó, hogyan hozhatunk létre teszteket, kártyacsomagokat.

Flash játékok, feladatok, ahogy szeretnénk Amelyben szó van a Joepardyról, Classtoolsról és Mouse

Mischiefről (egyik sem nehéz, de mindegyik vicces!).

Videók letöltése Amelyben megtanulunk videókat letölteni, saját gépünkről lejátszani és felirattal ellátni.

Hangok Amelyben a szövegek, képek és filmek után végre a hangok világában is elmélyedhetünk.

Csillagok között Végre fölfelé vethetjük a tekintetünket! A webes programokkal kémleljük az eget.

Office online - közösen a felhőben Amelyben szó lesz Wordről, Powerpointról, Skydrive-ról, amely segítségével fájlokat oszthatunk meg egyetlen kattintással.

Játék a képekkel Megmutatjuk az online képszekesztés lehetőségeit valamint a 3D és panorámaképek készítésének módját.

Játékos programozás Ki mondta, hogy a programozás nehéz és unalmas? Lehet érdekes és izgalmas akár a legkisebbeknek is!

Forrás: tanarblog.hu

4. A tananyag tartalmát átismétlő játékok Az e-learning képzések során gyakran építenek a tanuló-tananyag interakcióra, amely lehetővé teszi a diák számára, hogy tudását a hagyományostól eltérő módon próbálhassa ki. Ennek a tevékenységnek a megjelenési formája lehet olyan, a tanulók által ismert játék, mint a Szerencsekerék, Monopoly, Legyen Ön is milliomos, leggyengébb láncszem, stb.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

alacsonytól a közepes könnyű beágyazni alacsony magas 2 hét 3-4.szint (kész alkalmazást használunk-e vagy mi alkotjuk meg)

Példa Alkalmazás neve Legyen ön is milliomos

Kvízpart

Honfoglaló

Rövid leírás A népszerű játék szerkeszthető változatába mi is alkothatunk kérdéseket, szavazórendszerrel rendkívül jól működik, erős motiváló hatással.

Egy online játék, amelyben mi is hozhatunk létre kérdéseket és akár szavazórendszerrel is használhat, de a diákoknak regisztrálni kell.

Kategóriákat is létrehozhatunk.

A Honfoglaló szintén egy kvízjáték, amelyet akár csapatok is játszhatnak az interneten, és elfoglalhatják Magyarország vagy Európa részeit.

Elérhetőség http://jox.hu/cikkek/145/6

www.kvizpart.hu/

www.honfoglalo.hu

5. Tanulás szituációs videók segítségével A videó-szituációs gyakorlatok rendszerint térben és időben jól meghatározott környezetbe helyezik a tanulót (pl. történelmi esemény helyszíne, vállalati környezet stb.). A diákoknak a rövidebb-hosszabb filmrészletekhez köthetően kell előre meghatározott tevékenységeket elvégezniük (pl. kiválasztani a rendelkezésre álló filmrészletek közül az adott szituációban általuk helyesnek vélt változatot stb.).

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes közepestől a magasig magas közepes 1,5 hét 2-3.szint

6. On-line fogalomtár és forrásanyag-gyűjtemény A tantárgyak témáinak egy része lehetővé teszi, hogy minden tanuló profitáljon az elvégzett feladatból. Ilyen tevékenység az on-line fogalomtár és forrásanyag-gyűjtemény elkészítése. A megvalósítás egyik módja lehet, ha a kurzushoz köthető kulcsfogalmakat és azok magyarázatát –kiegészítve a legfontosabb weboldalak linkjeivel és médiaelemekkel- betű szerint tagolva szétosztjuk a diákok között.A felsőoktatásban is nagy jelentősége van, egy-egy szakterület elsajátítása során.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

magas alaposabb tervezést igényel alacsony közepes 1 hónap 4.szint

Példa Alkalmazás neve A földrajztanár eszközkészelete Földrajz Netközkészlet NTK Puskatár szoftver

Rövid leírás Dr. Pajtókné dr. Tari Ilona az Eszterházy Károly Főiskola módszertani szakembere elkészítette a földrajztanár eszközkészletét.

Az NTK Puskatár a teljes középiskolai 9-12. osztályos tananyagot feldolgozó történelmi események adatbázisa, amely ingyenesen tölthető le az Apple Store-ból. A Nemzeti Tankönyvkiadó új programja segíti a dolgozatokra és vizsgákra való felkészülést, az önálló tanulást, illetve lehetővé teszi személyes jegyzetek és kiegészítő információk hozzáadását az egyes adatokhoz, leírásokhoz és eseményekhez. Az egyelőre csak Iphone-ról működő rendszer folyamatos fejlesztés alatt áll, így rövidesen további tartalmakkal (pl. érettségi tesztsor, idegennyelvi szószedet

Elérhetőség http://netszkozkeszlet.ektf.hu/html_files/forras/forras.html

stb.) bővül.

A szoftver használata a felhasználóktól semmilyen előzetes informatikai ismeretet nem igényel.

Szederné Tóth Zsuzsa ének-zene blogja, fogalomtárral.

IKT zeneóra Szakterületi fogalomtár Formai feltárás fogalmak Forrásgyűjtemény

dr. Tóvári Judit az Eszterházy Károly Főiskola oktatója weboldalán készítette el a tanegységéhez kapcsolódó fogalomtárat.

A webes alkalmazások szaktárgyi gyűjteménye.

https://sites.google.com/site/iktenekzeneora/ http://www.ektf.hu/~tovarij/search.htm

www.slideshare.net/racskoreka

7. On-line szerepjátékok Az online szerepjátékok hasznosak lehetnek a például történelem órán, vagy valamely szituációs feladatnál. A résztvevők különböző szerepeket játszanak el. A szerepek az adott tevékenységhez szorosan köthető szemléletmódhoz kapcsolódnak és lehetnek az tanár által aprólékosan előre meghatározott, de lehetőség van a lazább szerepválasztásra, vagy esetenként a szerepcserére is. Az egyik legnépszerűbb on-line szerepjáték szoftver az Ausztráliában létrehozott Flabusi. A szerepjáték egy alternatívája az alábbi jó gyakorlatban is megjelenik.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

magas közepes alacsony magas 2 hét 3.szint

Kakukktojás Felvetés A médiában, és köztük az interneten is, számtalan olyan információ kering, amely információtartalma nem releváns. Meg kell tanítani a diákokat eldönteni, hogy a kritikus szemléletre.

Cím

9

Műveltségi terület (területek) Ajánlott évfolyam Tanítási keret és időtartam (tanítási óra, szakkör stb.)

Könyvtári informatika 9.

90 perc

9

Forrás: Racsko Réka: Az információkeresés hagyományos és elektronikus eszközei. Az informatika és a magyar irodalom koncentrációs lehetőségei. E-Guide tanári kézikönyv. Suli.net.tan pályázat 2010.

Fejlesztési, képzési célok rövid áttekintő megfogalmazása Az óra megtartásához szükséges megelőző (bemeneti) ismeretek Az óra megtartásához szükséges megelőző (bemeneti) készségek (most különösen IKT eszközhasználat) Új (kimeneti) ismeretek Új (kimeneti) készségek (lásd NAT ajánlások szerinti bontásban kompetenciaterületeken és műveltségi területeken belül),

Lehetséges továbbhaladási irány (jelzésszerűen!), Felhasznált források, eszközök.

kritikai készség fejlesztése hiteles információ kiválasztásának képessége bizonyos információs jártasság (életkornak megfelelően) -

Informatika / Könyvtári informatika A médiumok, közléstípusok tartalmi hitelességének és esztétikai értékének megítélése, valamint alkotó felhasználása az etikai normák követésével.

Informatika/ Információkeresés, Információközlés Hatékony, céltudatos információszerzés az internetről, tartalom alapú keresés, logikai kapcsolatok vizsgálata Magyar nyelv és irodalom/Olvasott, írott szöveg megértése Különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárása és értelmezése.

A művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása (pl. a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, új és ismert közléselemek elkülönítése, logikai összefüggések felismerése, jelentésrétegek feltárása).

Szövegek kapcsolatának és különbségének felismerése és értelmezése (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése), e képesség alkalmazása elemző szóbeli és írásbeli műfajokban idegen nyelvű szövegek kritikai elemzése

Youtbe videók TED konferenciaelőadás-videók

Megoldási javaslat

Négy rövid videót vetítenék le a gyerekeknek.

A hallottak alapján röviden össze kell foglalniuk a látottak lényegét, és el kell dönteniük, hogy melyik igaz és melyik áprilisi tréfa. Ezzel a feladattal a multimédiás szövegek értelmezését segítjük, és egy kiválasztott témában ők is szónokok lesznek.

Alexis Ohanian: Hogyan csapjunk nagy felhajtást a közösségi médiában A Reddit Alexis Ohanianje egy villámgyors 4 percben viccesen meséli el egy hosszúszárnyú bálna web sztárrá emelkedésének valóságos tündérmeséjét.

Mister Splashy Pants (Csobogós Nadrág Úr) tanulsága egy klasszikus lecke mém gyártóknak és értékesítőknek a Facebook korában. http://www.ted.com/talks/lang/hun/alexis_ohanian_how_to_make_a_splash_in_social_media.html

Jane McGonigal: Az online játék jobbá teheti a világot előadása: A World of Warcraft Jelleg (tanulóközpontúság)ű játékok a világ megmentését szolgáló eszközöket adnak a játékosok kezébe, továbbá jutalmaznak, ha valaki elsajátítja a hősök szokásait. Mi lenne, ha a világ igazi problémáinak megoldására használnánk ezt a játék erőt? Jane McGonigal szerint ez lehetséges, és azt is elmondja, hogy milyen módon.

http://www.ted.com/talks/lang/hun/jane_mcgonigal_gaming_can_make_a_better_world.html

Egy árpilisi tréfának szánt videó, amely nagyon is komolynak hangzik: A Google kifejlesztette az állatok beszédét lefordító szoftvert: http://www.youtube.com/watch?v=3I24bSteJpw&feature=player_embedded http://www.google.co.uk/intl/en/landing/translateforanimals/

Bill Gates az energiáról: A nulla szintig újítunk !

A TED2010-en Bill Gates megosztja velünk jövőképet a világ energiájáról. Leírja, hogy "csodák" kellenek a bolygó szintű katasztrófa elkerüléséhez, és elmagyarázza, milyen drámaian különböző atomreaktort támogat. Mi a szükséges cél ? Lenullázzuk a széndioxid kibocsátását globálisan 2050 -re. http://www.ted.com/talks/lang/hun/bill_gates.html

A megvitatás után összegyűjtjük azokat a szempontokat, amelyek alapján hiteles egy mondanivaló. Például: az előadó személye az a csatorna, ahol megjelenik, stb… (egyik Youtube, bárki bármit feltölthet, a másik egy nemzetközi projekt, válogatott tartalommal)

8. Szimulációs játékok, magas szintű szimulációs játékok. On-line tudományos laboratóriumok és szimulációk Számtalan szimulációs játék érhető el a weben, amelyek segítségével szemléletesebben magyarázhatunk el fogalmakat és folyamatokat a hallgatóknak, mint pl. működik a televízió, hogyan olvad el a jég stb. Léteznek persze összetettebb játékok is, amelyekben döntéseket kell hoznunk (pl. egy egyetem vezetésének szimulációja), és döntéseink következményei hatással vannak a zajló folyamatokra és a játék kimenetelére is.

A katonaság és jó néhány felsőoktatási intézmény használ játékokat és szimulációkat magas szintű ismeretek (tervezési, irányítási és vezetési) elsajátítására.

Nem teljesen tisztázott, hogy ezek a játékok segítik a metakognitív képességek fejlődését, de a játékipar erőforrásait célszerű kihasználni oktatási célokra is.

Egyre többet hallhatunk arról a törekvésről, melynek célja, hogy a valós laboratóriumi körülményeket virtuálisan elérhetővé tegyék az on-line tanulásban.

Ennek az az előnye, hogy a hallgatók klasszikus kísérleteket végezhetnek el az igazi kutatók munkahelyéhez hasonló körülmények között on-line, és teljes képet kaphatnak a vizsgált folyamatról, a hipotézisekből kiindulva a végső következtetések levonásáig.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

magas magas alacsonytól magasig magas 2 hét 3.szint

Példa

Alkalmazás neve Interaktív hegesztés Webkresz, a mozgó kreszteszt

Rövid leírás Szakképzésben nagy haszna lehet a hegesztés-szimulációnak.

A mozgó kresz-teszt vizsgaszituációkat is tartalmaz, és kerékpárosoknak külön pályát

Elérhetőség http://sdt.sulinet.hu/interaktiv/hegesztes/ http://www.webkresz.hu/mozgo/mozgo.php

9.

On-line tutorálás és mentorálás. A kurzus weboldalának fejlesztése Ha az on-line tanulási környezetek kulcsfogalmait sorolnánk fel, biztosak lehetünk benne, hogy a on-line tutorálás és a mentorálás a legfontosabbak között helyezkedne el. Tapasztalataink szerint e két tevékenység egyrészt rendkívül izgalmas, másrészt gyakori sikerélményekhez vezet. Nagyon hasznos lehet, ha tanulók kerülnek ebbe a két szerepbe, hiszen olyan eszközöket kell használniuk, amelyekről éppen most tanulnak, másrészt gyorsan és rugalmasan kell válaszolniuk a hozzájuk intézett kérdésekre. A tevékenység során különböző országok hallgatóinak kell közösen megoldaniuk egy adott problémát, azaz közösen kell döntéseket hozniuk, amelyek az oktatóktól kapott ismeretekre és a közös munkára épülnek.

Ennél a tevékenységnél Dr. Jonathan Plucker munkáját említeném, aki az Indianai Egyetemen tanít emberi intelligenciát. Kurzusának követelményei között szerepel a kurzus weboldalának fejlesztése. Már eddig is számtalan, érdekesebbnél-érdekesebb szöveg és médiaelem szerepel a weboldalon, de a tanulók –akiknek lehetőségük van e projekt kapcsán kommunikálni a téma legismertebb szakértőivel– évről-évre hatalmas lelkesedéssel fejlesztik azt tovább.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

magas magas alacsonytól a magasig magas 1,5 hét 4.szint

10. Tananyag a Wiki oldalakon, Wiki-könyvek A wiki egy adott közösség által kifejlesztett információforrás. A wiki-könyv ennek megfelelően egy adott közösség által, közös érdeklődési körre épülő on-line könyv. A csoportnak feladatul tűzhetjük ki az érdeklődési körüknek megfelelő wiki-könyv létrehozását. A munka során a hallgatóknak ki kell dolgozniuk a saját fejezeteiket, de úgy, hogy közben tartják a kapcsolatot és együttműködnek a többi hallgatóval.

A weben számtalan olyan oldalt találhatunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy wikipédia-szerűen helyezzünk el rajta információt. Az e-learning vagy blended-learning képzések során ezeken az oldalakon elhelyezhetjük a kurzushoz köthető legfontosabb információkat: a kurzus leírást, a követelményeket stb., míg a hallgatóknak lehetőségük van reflexiók közzétételére, szöveges és egyéb médiaelemek feltöltésére stb.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

magas magas alacsonytól a magasig magas 3 hét 4.szint

Példa

Alkalmazás neve

Rövid leírás

Tudod-e hogy?

Sutka Irén természettudományos wikije, amelyet tanulókkal szerkeszt.

Az Eszterházy Károly Főiskola Matematikai és Informatikai Intézetének wiki jegyzetei.

Ingyenes wiki-szolgáltató weboldalon Adams és Mathew létrehozott egy privát wiki mintaoldalt, majd hagyták, hogy tanulók felfedezzék a technológiát és sajátjukként építsék a wikit, amely 100%-ban a gyerekek műve, a tartalom és a formázás

Programozás wiki Wetpaint.com

Elérhetőség http://tudodehogy.hu/index.php/Kezd%C5%91lap http://wiki.ektf.hu/wiki/EBooks Wetpaint.com

Kidpedia

Geogebra wiki

minden bitjét beleértve.

Forrás: http://blog.sulinet.hu/tudodehogy/category/gyerekwikikvilagszerte/ A 3700 tanulót számláló michigani Mattawan Consolidated Schools egyik tagintézménye, a Mattawan Later Elementary School technika tanárának, Ben Rimesnak a kezdeményezésére született ez a weboldal, amely alcímében a gyerekek által gyerekeknek írt legnagyobb enciklopédiaként jelöli meg magát.

A Kidpedia szerkesztése a mindenkori 5. osztályosok feladata.

Forrás: http://blog.sulinet.hu/tudodehogy/category/gyerekwikikvilagszerte/ A Geogerbra matematikai szoftver felhasználási lehetőségének wikije.

www.kidpedia.info/

http://www.geogebra.org/en/wiki/index.php/

11. Valós adatok elemzése Sok tanuló inkább „bepiszkolja” a kezét, mint végighallgasson egy újabb unalmas órát. Nekik nagyon hasznosak lehetnek azok a weboldalak, amelyek pl. ősi afrikai vagy maja leleteket mutatnak be nagy részletességgel és gazdagon medializálva. Az oldalakon elérhető hiteles adatok elemzésével és szintetizálásával a hallgatóknak lehetősége nyílik a tananyag elsajátításának sokkal érdekesebb módjára.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

magas közepes közepes magas 2 hét 2.szint

12. Web alapú kérdőíves kutatás A web számtalan lehetőséget kínál az on-line adatgyűjtésre. Ezek a szolgáltatások lehetővé teszik a tanulók számára, hogy on-line felületen gyűjtsék össze a kurzushoz köthető kutatási információikat. Az eszköz használata során a diák felelőssége, hogy az elsődleges adatokból világos és érthető kimutatásokat készítsenek. Ez az eszköz különösen népszerű lesz azon tanulók körében, akik a felmérés eredményeit hozzá tudják kapcsolni a munkájuk során szerzett tapasztalatokhoz. Középiskolában például közgazdasági ismereteknél nagyon hasznos.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

közepes közepes alacsony-magas magas 1 hét 3.szint

Példa

Alkalmazás neve Google Spreadsheet-Űrlap

Kerdoivem.hu

Rövid leírás Többféle kérdéstípus közül választhatunk, a kérdőív kitöltését követően az alaptáblázat több formátumban letölthető, illetve egy azonnali kiértékelés is rendelkezésünkre áll, diagramokkal.

Online kérdőív-készítő, de korlátozott hozzáférést kínál ingyenesen.

Elérhetőség https://spreadsheets.google.com/

www.kerdoivem.hu

+1 Tanulók által készített hanganyagok, események, bemutatók A korábbiakban már említettük az tanárok által készített hanganyagok szerepét. Nagyon hasznos lehet, ha diákokat arra ösztönözzük, hogy ők is készítsenek ilyen hanganyagokat-és videóanyagokat. A téma lehet pl. egy képzeletbeli rádióműsor egy adott történelmi témához kapcsolódóan, de nagyon hasznos lehet ez a tevékenység az idegen-nyelv tanításban, vagy pl. a diákok ismereteinek összefoglalására.

Kockázat Idő Költség Jelleg (tanulóközpontúság) Előkészítéshez szükséges idő Elsajátításhoz szükséges IKT szint

magas alaposabb tervezést igényel magas magas 2-3 hónap 4-5.szint

Példa

Alkalmazás neve Líceum Tv

Líceumi Paletta

Rövid leírás Az Eszterházy Károly Főiskola oktató televíziója, amely műsorait a hallgatók készítik, megtanulva minden televíziózáshoz és mozgóképismerethez szükséges munkafolyamatot.

A Líceumi Paletta a főiskola kommunikáció és médiatudomány szakos hallgatóinak nyomtatott szakirányos hallgatói szerkesztik.

Elérhetőség http://ltv.ektf.hu

http://kiado.ektf.hu/?page=palette

2.sz. melléklet Internetes források értékelése URL és a forrás / tulajdonosa/ közrebocsátója Milyen típusú domainhez tartozik a weblap? educational/ .edu; nonprofit organization/ .org; government/ .gov; commercial/ .com; stb.

Ki a felelős a webhelyért?

Hivatal, szervezet, intézmény, csoport vagy személy?

(Look for links that say: „About us”; „Who we are”; „ Philosophy” )

A forrás szerzője/ készítője Van feltüntetett szerző?

Vannak adatok a szerzőről?

Ezek alapján rendelkezik szakmai háttérrel, kvalifikációval ahhoz, hogy a témáról hitelesen írjon? Meg van adva a szerző elérhetősége?

Vannak a szerzőnek további weblapjai, dokumentumai a hálózaton?

A forrás tartalma Mennyire komolyak és relevánsak a tartalmi elemek?

Milyen a részelemek koherenciája?

Milyen a szöveges elemek olvashatósága, stílusa?

Szervesen és indokoltan illeszkednek a szövegbe multimediális elemek?

Célok, irányultságok, elfogultságok Milyen céllal készülhetett a forrás?

Informálás, értelmezés, befolyásolás, meggyőzés?

Ha a téma nem egyértelmű, ellentmondásos, elismeri ezt a szerző?

A webhelyről lehet elfogultságra következtetni?

(Politikai, vallási, világnézeti, üzleti) Vannak továbbvezető linkek? Ezek mennyiben tendenciózusak?

A részletek ellenőrizhetősége Tartozik bibliográfia, hivatkozáslista a dokumentumhoz?

Kutatási eredmény esetében, tartalmazza a forrás az alkalmazott módszer leírását?

Idézett információról van szó? Nem változtatták meg az eredetihez képest?

Időszerűség, érvényesség, aktualitás Szerepel a létrehozás vagy aktualizálás dátuma a forráson?(created on, last updated on) Rendszeresen aktualizálják a forrást?

Internetes portálok értékelésének szempontjai 1. Design -

Első benyomás

-

Olvashatóság

-

Áttekinthetőség

-

Képek ésszerű használata

-

Színharmónia

-

Arculat egysége

-

Arculat különösség

2. Tartalom -

Tartalmi elemek relevanciája

-

A szolgáltatóra vonatkozó alapinformációk

-

A szolgáltató filozófiája, célkitűzései

-

Adekvát stílus

-

Hasznos és korrekt információk

-

Képek informatív használata

-

A tartalom elrendezése

-

Különösség

3. Interaktivitás -

Navigáció

-

Jól elhelyezett linkek

-

Külső linkek informatívak

-

Kereső eszköz

-

Sitemap

-

Egyéb

-

Kapcsolatfelvétel, kommunikáció lehetősége

-

Preferenciák beállíthatósága

-

Információkérés lehetősége

-

Nyomtatás támogatása

-

Lap elküldésének lehetősége

-

Különösség

3.sz. melléklet A tanárjelöltek IKT kompetenciáinak egy lehetséges rendszere A tanárképzésben és a tanárok napi gyakorlatában meg kell jelennie az alábbi területeknek: (Farkas 2010) Magas szintű számítógép és internethasználat 

Felhasználói alapszoftverek ismerete



Tananyagfejlesztő, tartalomszervező szoftverek ismerete



Tanulást-támogató általános és szaktárgyi szoftverek ismerete



Power Point prezentáció készítése



Tanári/tantárgyi tanulástámogató weblap készítése



Webalapú tanulási program tervezése és kivitelezése



Internetes keresőtechnikák ismerete



Weblapok és internetes források értékelése

A leendő és gyakorló pedagógusok esetében lényegessé vált emellett egy IKT kompetenciarendszer kidolgozása, amely alapján fel lehet készíteni a szakmát az új kihívásokra. A Tanárjelöltek IKT kompetenciáinak egy lehetséges rendszere 1. Az informatika tudományi és transzformációs pedagógiai kompetenciák (tudománytani nézőpont) 1.1. Az informatikai kutatások aktuális irányainak és eredményeinek ismerete diszciplináris tagoltságban, különös tekintettel a multi- és interdiszciplináris irányokra.

1.2. Az informatikai kutatások, valamint az információs és kommunikációs technológiák pedagógiai aspektusainak, irányainak hazai és nemzetközi viszonylatokban történő ismerete, e területen született eredmények folyamatos nyomon követése, értékelése.

1.3. Az információs technológiák oktatásban történő alkalmazásának életkor-pedagógiai aspektusai, tájékozottság az erre irányuló kutatások és eredményeik vonatkozásában.

1.4. Tájékozottság az informatika alkalmazásának kérdéseiről az alternatív pedagógiákban.

1.5. Rendszeres szakirodalmi tájékozódás az informatika hardver-, és szoftvertechnológiai fejlődésének legfontosabb aktuális irányairól.

1.6. Az informatika szaknyelvének folyamatos változásainak követése, a szakkifejezések anyanyelvi integrációjának, helyes használatának nyomon követése.

1.7. Az informatika tanulását segítő taneszközök készítése és azok kritikájára.

1.8. Informatika tanterv írása, tantervkritika készítése.

2. Az informatikatanulás értése és értelmezése terén igényelt kompetenciák (tanulástani, ún. studiológiai nézőpont) 2.1. Az információszerzés és válogatás, (szimultán) információfeldolgozás, továbbítás, tárolás és elrendezés tárgyakon, műveltségi területeken átívelő módjainak, tanulási eljárásainak ismerete.

2.2. Informatikai jelhasználat, jelértelmezés és jelteremtés, valamint az ezzel összefüggő kódolási tevékenységek, adatkezelés és adatvédelem tanulási eljárásainak, nehézségeinek ismerete.

2.3. Az informatikai számítástechnika korszerű eszközrendszerének megismerési és tanulási eljárásainak ismerete.

2.4. Az informatikai szaknyelvhasználat elsajátítási nehézségeinek felismerése.

2.5. Az informatika (számítástechnika) szoftvertechnológia alapismereteinek, illetve azok tanulási eljárásainak, nehézségeinek szakszerű ismerete és értékelése.

2.6. Az interdiszciplináris szemlélet mentén megvalósított problémamegoldó gondolkodás, algoritmuskészítés és leírás – alkotó folyamatok tanulási eljárásainak, mindezek motivációs kérdéseinek, valamint elsajátítási nehézségeinek ismerete és értékelése.

2.7. Az informatikai alapszoftverek tevékenységeken, alkotáson alapuló tanulási eljárásainak, nehézségeinek, motivációs kérdéseinek szakszerű ismerete és értékelése.

2.8. A hálózati technológia és kommunikációs formák különféle kontextusban történő szakszerű megismerési és tanulási-kooperációs eljárásainak, nehézségeinek, veszélyeinek, valamint előszóbeli és írott nyelvi vonatkozásainak ismerete.

2.9. Az elméleti, gyakorlati ismeretek egymásra épülések, érvényesül a digitális dokumentumok előállítása által, s mindezek tanulás-módszertani jellegzetességeinek felismerése.

2.10. A térlátás (sík-tér transzformáció), térbeli tájékozódás, formafelismerés ikonikus reprezentáció (Nyíri, 2001) tanulási eljárásainak, tanulás-módszertani jellegzetességeinek felismerése, nyomon követése.

3. Az informatikatanulás életkori és egyéni jellegzetességeinek kezeléséhez szükséges kompetenciák (tanulóismeret-tani, ún. pedológiai nézőpont) 3.1. Az információszerzés és válogatás, (szimultán) információfeldolgozás, továbbítás, tárolás és elrendezés életkor-specifikumainak ismerete.

3.2. A számítástechnikai eszköz-, és szoftverhasználat életkor-specifikumainak ismerete, a periféria- és szoftverkezelést nehézségként, kudarcként megélő tanulók motivációinak biztosítása.

3.3. A vizuális-, valamint a digitális kommunikációs kultúra világának, annak kreatív módon történő felhasználásának életkori, (egyéni) jellegzetességeinek számbavétele, ismerete.

3.4. A problémamegoldó gondolkodás jelentőségének felismertetése az ezen a területen lemaradó, valamint a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók körében. a problémahelyzetektől, az algoritmikus-gondolkodástól idegenkedő tanulókkal szembeni toleráns motiváció eljárásainak birtoklása.

3.5. Az IKT egészségügyi, lelki aspektusainak életkori, valamint egyéni jellegzetességeinek számbavétele, ismerete.

4. Az informatika, számítástechnika tanulásához, valamint tanításához szükséges személyes (egyedi) kompetenciák hiteles és reflektív ismerete, kezelése. (pedeutológiai nézőpont) 4.1. Az informatika, számítástechnika tanulásához, tanításához szükséges képesség- és tudáshiányok pontos ismerete, számbavétele; pótlásukhoz, rendezésükhöz szükséges háttérkompetenciák birtoklása (például: idegen nyelvű szoftverek feldolgozásának képessége; elektronikus tanulási segédanyagoknak az önálló ismeretszerzésben történő felhasználásának képessége; források, mintadokumentumok elemzésének képessége).

4.2. A hiányzó, illetve hiányos kommunikációs képességek pótlásához, tökéletesítéséhez szükséges technikák birtoklása.

4.3. Az informatika tanulásához, tanításához szükséges saját képességrepertoár pontos ismerete (módszeres és önálló szoftverfeldolgozás képessége, oktatástechnikai eszközök ismeretének birtoklása, igényesség az elektronikus dokumentumok előállításánál).

5. Az informatika tanításához kapcsolódó oktatáspolitikai érdekek kezeléséhez szükséges kompetenciák (oktatáspolitikai nézőpont) 5.1. Az információs és kommunikációs technológiák területén szerzett képességek közoktatáspolitikai és munkaváltással összefüggő jelentőségének és szerepének felismerése. Az élethosszig tartó tanulás korigényéhez kapcsolódó háttértudás megszerzése az elektronikus információszerzés és feldolgozás területén, mely felkészítést jelent az oktatáspolitika által is preferált információs-, illetve tudástársadalom eszményéhez való csatlakozásra.

6. Az informatika tanításához szükséges kompetenciák köre (tantárgy-pedagógiai, didaktikai-nevelésmódszertani nézőpont) 6.1. Az informatikai eszközök és szoftverek oktatási, pedagógiai szempontú értékelésének képessége.

6.2. Különböző tanulási helyzetekben, illetve területeken felhasználható taneszközök készítésének képessége, az ehhez szükséges szakmai és pedagógiai tudás birtoklása.

6.3. Felkészültség digitális tanulási környezetben, valamint számítógéppel támogatott tanulás – tanítás vonatkozásában a tanulási – tanítási folyamat tervezésére, megszervezésére.

6.4. Felkészültség az iskolai számítógépes hálózati infrastruktúra oktatási célokat szolgáló üzemeltetéséhez (pedagógusok és tanulók nézőpontjából egyaránt).

6.5. Az informatikai, számítástechnikai témakörök anyagának oktatásközpontú, feladat-, illetve funkcióorientált elrendezésében, valamint gyakorlatorientált közvetítésének módszereiben való felkészültség.

6.6. A számítógéppel történő kommunikáció tanításának, valamint a biztonságos géphasználat oktatásának szakmódszertani megoldásai – felkészültség a módszerek kiválasztására és alkalmazására.

6.7. Jártasság többféle módszertani paradigma szerinti ismeretközvetítésben, módszerek kiválasztására és alkalmazására.

6.8. Az alkalmazói ismeretek tanításának módszertani megoldási, felkészültség a módszerek kiválasztására és alkalmazására.

6.9. Az algoritmustervezés, készítés, megvalósítás tanításának módszertani megoldásai, felkészültség a módszerek kiválasztására és alkalmazására.

6.10. Az információszerzés és válogatás, (szimultán) információfeldolgozás, továbbítás, tárolás és elrendezés, valamint a hálózati kommunikáció szakszerű oktatásának módszertani megoldásai, felkészültség a módszerek kiválasztására és alkalmazására.

6.11. A számítógépes adatfeldolgozás, tárolás és műveltvégzés rendszer-, és alkalmazásszintű formáinak, szakszerű tanítási lehetőségeinek, módszertani megoldásainak ismeret.

6.12. Az informatika eszköz- és szoftverkörnyezetének más tárgyakban történő alkalmazás – módszereinek ismeret. Felkészültség a számítógéppel támogatott oktatás (blended learning), illetve a digitális tanulási környezet kialakításának, alkalmazásának módszereiben.

6.13. az információs technológiák társadalmi, kulturáslis hatásainak ismerete – tanulókra vonatkoztatott vetületeinek felismerése.

6.14. Jártasság a tanulásirányítás különböző fázisainak (motiválás, új ismeretek közvetítése, gyakoroltatás stb.) szakszerű leírásban és elemzésébe.

6.15. Felkészültség a szubjektivitásról mentes, az objektivitást és a tárgyilagosságot messzemenően méltányoló formatív és szummatív értékelésre.

6.16. Az informatika tanítása differenciált (egyénekhez igazodó) megszervezésére, lefolytatásra való felkészültség – tanítási órák, szakköri és önképzőköri foglalkozások keretei között.

Irodalomjegyzék 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról.

URL: http://www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/nat_070926.pdf [2010. szeptember 1.]

BENEDEK András: TANULÁS ÉS TUDÁS A DIGITÁLIS KORBAN In: Magyar Tudomány, 2007/9.

BONK, C. J., ZHANG, K. (2008): Empowering Online Learning: 100+ Activities for Reading , Reflecting, Displaying, and Doing. San Francisco , CA : Jossey-Bass BRENT Doug: Teaching as Performance in the Electric Classroom. In First Monday-peer-reviewed journal on the internet. idézi Komenczi Bertalan (2009): Elektronikus tanulási környezet.

Gondolat Kiadó. Kognitív szeminárium sorozat. Budapest. 84.

CASTELLS, Manuel, (2003): The Rise of the Network Society. Blackwell Publishers. The Information Age III. 1-2. idézi Nyíri Kristóf : Castells The information age (recenzió). In: Az információs társadalom és a kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai (szerk.

Kondor Zsuzsanna, Fábry György) Századvég, Budapest 2003.A budapesti Kommunikációs Főiskola tankönyvei, 6. 176.

Castells, Manuel (1996) The Rise of Network Society. Blackwell Publishers Inc., Cambridge. idézi GYENGE Zsolt (ante 2010): Gutenberg-galaxis. [elektronikus dokumentum]. Castells In. Kommunikációtudományi Nyitott Enciklopédia.

URL: http://ktnye.akti.hu/index.php/Gutenberg-galaxis [2010. szeptember 1.]

CZEGLÉDI László (2009): A felsőoktatás informatizálása, különös tekintettel a technikai eszközök integrációjára. Elektronikus tanulási környezetek kialakítása. kutatási jelentés. Líceum kiadó, Eger 2009. 16 CZEGLÉDI László(2009b) Digitalizálás és digitális dokumentumok közzététele az interneten/intraneten, intézményi portálon. [elektronikus dokumentum]. Távoktatási tananyag.

Bíróképző Akadémia, 2009. 2–3.

FARKAS András (2010): Képzésmetodikai alternatíva a tanítók informatikai műveltségterületi felkészítéséhez. Doktori disszertáció. Pannon Egyetem.Neveléstudományi Doktori Iskola FEHÉR Péter- HORNYÁK Judit (2010): Mítosz vagy valóság? A netgeneráció jellemzői Magyarországon. Konferencia-előadás. VIII.Pedagógiai Értékelési Konferencia. Szeged.

URL: http://www.scribd.com/doc/30167282/Netgeneration-in-Hungary-2010 [2010. szeptember 1.]

FORGÓ Sándor, RACSKO Réka (2010): Hálózatalapú (konnektivista) kurzusok a felsőoktatásban: hálózatalapú tanári kompetenciák feltárása –kísérlet. „Az új média elméletei és társadalmi

hatása” konferencia, műhelybeszélgetés 2010. június 4-5. Eger (a konferenciakötet megjelenés alatt) Forgó Sándor (2009): Az új média és az elektronikus tanulás . In: Új Pedagógiai Szemle, 2009/8– 93.

FRANKOLA K. (2001) Training e-trainers. learning circuits. Retrieved November 18. 2006. idézi Bonk, C. J., & Zhang, K.: Empowering Online Learning: 100+ Activities for Reading , Reflecting, Displaying, and Doing. San Francisco , CA : Jossey-Bass, 2008 FŐZŐ Attila László(2010): Ál webkettő terjed. Blogbejegyzés.

URL:http://komposzt.wordpress.com/2010/12/28/al-webketto-terjed/ GATES, Bill (1996): The Road Ahead. Pergiun Books X-XI. idézi KOMENCZI Bertalan (2009): Elektronikus tanulási környezet. Gondolat Kiadó. Kognitív szeminárium sorozat. Budapest. 90.

GILSTER, P.(1997): Digital literacy. New York, Wiley GODWIN, eter Parker Jo (ed.by) (2008, reprint 2009): Information literacy meets Library 2.0. Facet Publishing. 5.

GYENGE Zsolt (ante 2007): Tömegkommunikáció. Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet .

Wiki, Online: http://ktnye.akti.hu/index.php/T%C3%B6megkommunik%C3%A1ci%C3%B3#Technol.C3.B 3giai_determinizmus HALÁSZ Gábor: Képességfejlesztés, iskolavezetés és pedagógiai paradigmaváltás. URL: http://halaszg.ofi.hu/download/Iskolavezetes_tanulas.htm#_ftn1 HERENDI ISTVÁN (2008): Változó tanulási környezet a változó infokommunikációs térben. Agria Media 2008.

Online: www.ektf.hu/agriamedia/data/present/45/45_present.doc [2010. szeptember 1.]

HUNYA Márta, Kőrösné dr. Mikis Márta, Tartsayné Németh Nóra, Tibor Éva(2010): eLEMÉR gyorsjelentése az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásáról Online: http://ohkir.gov.hu/hirfolyam/Cikk.aspx?id=1177 HOYER, Svennik (2001): Média a harmadik évezred küszöbén. In: Médiakutató. 2001. tél 2. URL. http://www.mediakutato.hu/cikk/2001_04_tel/02_media_a_harmadik_evezred_kuszoben/02.h tml KINCSEI Attila (2007): Technológia és társadalom az információ korában. 18.

Online: http://www.ittk.hu/netis/doc/ISCB_hun/03_Kincsei_technologia.pdf KIS-TÓTH Lajos (2009): A tanári tevékenység IKT elemei. Tézisek. Habilitációs disszertáció.

KULCSÁR Zsolt (2008): Az integrált e-Learning felé Online: http://mek.oszk.hu/06600/06695/06695.pdf KOLTAY Tibor, Elektronikus írástudás vagy információs írástudás: melyik fogalmat részesítsük előnyben? In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. – 53.évf. 7–8.sz. (2006). <URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4494&issue_id=474 >[2010. február 28.]

KOLTAY Tibor, Virtuális elektronikus, digitális 2007.

Online: http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10095/index.html > KOMENCZI Bertalan (2009): Elektronikus tanulási környezet. Gondolat Kiadó. Kognitív szeminárium sorozat. Budapest.

KOMENCZI Bertalan(2009b): Egy internetes forrás értékelésének szempontjai URL: http://www.ektf.hu/~kbert/pedinfo_lev_2009/ KÖZOKTATÁSI KERETTANTERV.2000.

KOVÁCS Ilma: Az elektronikus tanulásról, Holnap Kiadó, 2007. 74.o.

KRANZBERG, Melvin (1985): The information age: evolution or revolution (in: Guile, Bruce R. (ed.): Information Technologies and Social Transformation, National Academy of Engineering, Washington, DC 50.

MADDEN M. (2006): Young and Wired: how today’s young tech elite will influence the libraries of tomorrow. idézi Godwin, Peter Parker Jo (ed.by) (2008, reprint 2009): Information literacy meets Library 2.0. Facet Publishing. 6.

MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM STRATÉGIA (2003). Informatikai és Hírközlési Minisztérium.

Budapest. 2003.

MARTIN A.: Literacies for the Digital Age. idézi KOLTAY Tibor: Nem csak az amatőröké a világ.

Kinek kell az információs műveltség? In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 18. évf. 10. sz. 2009.

31.

NAHALKA István(1997) Konstruktív pedagógia-egy új pedagógia a láthatáron. In: Iskolakultúra 1997. 2-3-4.

NYÍRI Kristóf: KOVÁCS Gábor (2000): Virtuális egyetem Magyarországon. Typotex.

NYÍRI Kristóf: Virtuális pedagógia In: Didaktika szöveggyűjtemény. (Szerk.: Szabó László Tamás).

Kossuth Egyetemi Kiadó (Pallas Debrecina sorozat), Debrecen, 2006 OLLÉ János(2009): Tanár 2.0 elméletben és gyakorlatban. In: Oktatás-informatika, 2 sz.

Online: http://oktatas-informatika.hu/20091szam/riport/tanar_20_elmeletben_es_gyak.html [2010. szeptember 1.]

PRENSKY, Marc (2001). Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók. [elektronikus dokumentum].

Online: http://goliat.eik.bme.hu/~emese/gtk-mo/didaktika/digital_kids.pdf [2010. szeptember 1.]

Eredeti forrás: Digital Natives, Digital Immigrants. MCB University Press. 9 (2001.october) Online: http://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part1.pdf [2010. december 6.]

RACSKO Réka (2010): Az információkeresés hagyományos és elektronikus eszközei. Az informatika és a magyar irodalom koncentrációs lehetőségei. E-Guide tanári kézikönyv.

Suli.net.tan pályázat.

SZILÁGYINÉ Gálos Ildikó: Gutenberg-galaxis a szupersztrádán : a könyvtár jövője a jövő könyvtára [elektronikus dokumentum]. [2010. február 28.]. < URL: ]http://pihgy.hu/files/Gutenberggalaxis.doc> TÖRÖK Balázs (2007): Az információs és kommunikációs technológiák iskolai integrációja : IKT metria mérőeszköz. PHD disszertáció: Eötvös Lóránd Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola 178.

Online: http://www.educ.hu/files/IKT_metria_phd.pdf (2010. december 5.)