remeny_2013-07_febr-03 by Remény szerkesztősége

„Meredek és szűk az Életre vivő út, és nagy vigyázattal kell rajta járni, hogy se hanyagságunkkal jobbra, se túlzó vezeklésünkkel balra le ne térjünk róla.” (Boldog Szász Jordán szavai)

REMÉNY XXIV. évfolyam 7. szám

2013. február 17. – Nagyböjt 1. vasárnapja

Az eredeti terv

www.katolikus.sk • www.remeny.sk Ára: 0,50 Eur 5 7 8

Olyan könnyű kimondani, beszélni, prédikálni róla, hogy Jézus is megkísértetett… Olyan biztató és reményt, esélyt adó leszögezni, hogy: mégis győzött… Pedig biztosan nem volt egyszerű… Szakértők írják a kísértésről, hogy a lényege: „Tényleges kísértésről csak akkor beszélhetünk, ha a kísértő a belső emberben rövidebb vagy hosszabb ideig egyfajta kettősséget tud létrehozni, ami önmagában még nem feltétlenül jelent bűnös vágyakozást.” A nyilvános működése küszöbén álló Jézusban is valószínűleg erre a kettősségre „játszott rá” a Sátán. Biztosan megláttatta vele valamilyen módon a sok gyötrelmet, ami rá vár: el fognak hagyni, saját néped fordul ellened, választottaid fognak elárulni, a kritikus órában a leghűbbek is elfutnak mellőled, ostor lesz, töviskorona,

Szeretetünk stílusa Negyven napig a pusztában Lelket adj nekem

vér és halál… S talán az eljövendő Egyház megannyi hűtlenségét is felvillantotta a kísértő: hozzád méltatlan viselkedés, viták, veszekedések, harcok, neved kihasználása…, és megint csak vér és halál…; add fel inkább, látod, hogy nem érdemes – értük nem. Győzni a kísértésen s a kísértésben csak úgy lehet, ha az ember önmaga marad: az, akinek az Isten alkotta, akarta. Hűnek kell tehát maradni az istenképiséghez, kitartani az Úr adta eredeti küldetés mellett. Saját létünk számtalan kísértésében is lássuk meg: megéri ragaszkodni az „eredeti tervhez”, még ha a kísértő éppen azt sugallja is nekünk, hogy van könnyebb, szebb, több örömet hozó megoldás is. Mert csak ez a terv – az eredeti, az Isten terve – lehet végül a jó és üdvöt hozó.

HÍRVILÁG

„Bércsavarodás, nyomorfekély” Könnyű kitalálni, hogy az ismeretlen szerző a bélcsavarodásból és a gyomorfekélyből kreált találó diagnózist korunk szociális eredetű „betegségeire“. Eredetiben a két diagnózisnak semmi köze egymáshoz, viszont így átalakítva közeli betegségről van szó, hiszen a bérek csűrése-csavarása könnyen előidézhet „nyomorfekélyt“, vagyis krónikus szegénységet, életszínvonal-csökkenést. Gyakran hallom panaszkodni az embereket, egészen pontosan a munkavállalók egy részét, hogy munkáltatóik igencsak alacsony bérért dolgoztatják őket. Gondolom, mindannyian hallottunk azokról a praktikákról, amelyeket a munkáltatók alkalmaznak (tisztelet a mindenkori kivételnek) a bérek megszabásánál, mégpedig úgy, ahogy legjobban megfelel az érdeküknek. Alkalmazottaikkal a fizetésüket illetően megegyeznek egy öszszegben, de hivatalosan, vagyis papíron csak minimálbért folyósítanak számukra, a maradék részt pedig, hogy finoman fogalmazzak, nem hivatalosan kapják meg. Ezzel a munkáltatók kevesebb járulékot fizetnek az elosztórendszerbe, és gondolom, az így megspórolt pénzből egészítik ki a munkások fizetését. Tudjuk, hogy ezzel mind a

szociális biztosítást, mind az egészségügyi biztosítást illetően hátrányos helyzetbe kerülnek a munkavállalók, de nem tiltakoznak, mert örülnek, hogy egyáltalán van munkájuk. Van a munkavállalóknak egy olyan csoportja is, akik tényleg nevetséges, alig 300 eurós havi bérért kénytelenek dolgozni, nem egy helyen két műszakban. Akinek netán ez nincs ínyére, munkáltatója szerint veheti a kalapját, mert százan állnak munkára várva a cég kapuja előtt. Ezek az emberek valóban szinte éhbérért dolgoznak, keményen ki vannak zsákmányolva, ami, gondolom, végképp nem foglalkoztatja a munkáltatót. Esetleg még azzal áltatja magát, hogy munkát adva az embereknek, jót cselekszik velük. Holott, ha valaha tanult hittant, tudhatná, hogy az égbekiáltó bűnök egyike a munkások bérének igazságtalan visszatartása, amibe szerintem beletartozik az is, ha a munkáltató az elvégzett munka értékénél tudatosan jóval kevesebb bért ﬁ-

zet a munkásoknak, hogy ezzel még nagyobb jövedelemre tegyen szert. Azt már csak úgy a margóra jegyzem meg, kár, hogy ez alól a magukat kereszténynek, hívőnek tartó munkáltatók egyike-másika sem képez kivételt. És ezt a nem éppen dicséretes magatartásukat az sem ellensúlyozza, ha esetenként az Egyház nagylelkű támogatóinak szerepében tetszelegnek. A kérdés csak az, milyen áron szerzett pénzen jótékonykodnak?

VATIKÁN

OLASZORSZÁG

Az Egyház nagy A házasság nem csak egy érzelem bizalmat helyez a fiatalokba A házasság egy férﬁ és egy nő között jöhet létre, és ezt nem csak az Egyház jelenti ki, hanem az olasz alkotmány is – mondta Vincenzo Paglia püspök, a Családok Pápai Tanácsának elnöke február 3-án egy sajtótájékoztatón, amelyen bemutatták a tavaly júniusban Milánóban megrendezett Családok világtalálkozója dokumentumait. Hozzátette, hogy ezen kívül az együttélésnek számos formája létezik, ezekre megfelelő megoldást kell keresni az örökösödés és magánjog terén oly módon, hogy ne csorbuljon senki emberi méltósága. Hangsúlyozta: a házasság nem csak az érzelemről, a szeretetről szól, nem szabad semmibe venni a társadalomban, a generációk egymást követésében betöltött szerepét. „Ha a házasság alatt az

REMÉNY katolikus hetilap Főszerkesztő: Herdics György Főszerkesztő-helyettes: Albán József e-mail: alban@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 510 Főmunkatárs: Mons. Koller Gyula

érzelmet értjük, akkor mindent lerombolunk és mindannyian elveszünk.” A püspök hangsúlyozta, hogy ha beteges egyenlősdit akarunk, ha el akarjuk törölni a különbségeket, akkor a gyermekhez is mindenkinek joga lesz, árucikké válhat, holott a gyermek ajándék. A homoszexuálisok házasságáról elfogadott francia törvényről így szólt: „ha egy fontos kormányhatalom a többség által jóváhagyott törvénynyel meg akarja változtatni a civilizációt, nyilvánvalóan rejteget valamit.” Kifejezte nagyrabecsülését a francia püspökök felé, akik bátran vitába szálltak a döntéssel és maguk is meglepődtek, mennyien melléjük álltak: a főrabbi, nem hívő vezető értelmiségiek, evangélikus vezetők, francia muzulmánok. MK Felelős szerkesztő: Bertha Éva e-mail: bertha@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 509 Szerkesztők: Orbánné B. Mária e-mail: obm@remeny.sk Telefon: + 421 (0)948 057 506

Nem csak egy fajtája létezik a fiatalok kultúrájának, hanem olyan összetett valóságról van szó, amelyet az Egyház meg akar ismerni, mivel bizalmat táplál a fiatalok iránt és szüksége van életerejükre. Ez volt a fő gondolata annak a beszédnek, amelyet február 7-én délelőtt XVI. Benedek pápa a Kultúra Pápai Tanácsa plenáris ülésének tagjaihoz intézett. A Szentatya arra buzdította őket, hogy a fiatalok világát ne közhelyek szerint ítéljék meg. A fiatalok ma olyan világban élnek, amelyet a nézetek, távlatok, stratégiák sokszínűsége, együttélése jellemez. A február 6-tól 9-ig tartó plenáris ülés a felszínre törő fiatal művészeti irányzatok, kultúrák témájával foglalkozik. Az Egyház meg akarja ismerni a fiatalok nyelvezetét, összetett és árnyalt világának pozitív és negatív aspektusait – mondta a pápa, utalva a tömegkommunikációs eszközök, a közösségi média rendkívül gyors fejlődésére. A negatív hatások közé tartozik a fiatalok pszichikai, érzelmi törékenysége, társadalmi beilleszkedésük nehézsége. Ez olykor elvezethet a fiatalok peremre szorulásához,

Parák László e-mail: parak@katolikus.sk Hirdetésfelvétel, lapterjesztés: Blahóné Kamenár Gabriella e-mail: kamenargabi@gmail.com Tel.: +421 (0)905 255 154 Kiadja: Glória Társulat Felelős kiadó: Mons. Szakál László

• NAGYBÖJT 1. VASÁRNAPJA • 2013. FEBRUÁR 17.

sőt következményei közé tartozhat a kábítószer-fogyasztás, a deviáns magatartás, az erőszak. A légkör, amelyben a fiatalok élnek, nagy hatást gyakorol érzelmi életükre, valamint testiségükre. Látszólag ellentmondásos jelenségek tanúi lehetünk, mint például a személy magánéletének nyilvános közzététele és az individualista önbezárkózás. A vallási dimenziót, a hit tapasztalatát és az Egyházhoz való tartozást is gyakran a magánszférában élik meg. A pápa ugyanakkor vigasztalónak nevezte olyan sok fiatal önkéntes nagylelkűségét és bátorságát, majd az ún. „harmadik világ” fiataljairól szólt. Kultúrájukkal, szükségleteikkel kihívást jelentenek a globalizált fogyasztói társadalom, a beidegződött kiváltságok kultúrája számára. Az Egyház bízik a fiatalokban, reménykedik energiájukban, szüksége van rájuk és életerejükre ahhoz, hogy megújult lendülettel folytassa Krisztus által kapott küldetését. Vatikáni Rádió/ Magyar Kurír

A szerkesztőség címe: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava Tel.: 02/4552 3682, 4564 4598 Fax: 02/4552 3684 e-mail: remeny@remeny.sk Grafika: namedia – Nagy Attila Nyomja: PETIT PRESS, Bratislava

Terjesztik a plébániák Index: 49574 ISSN 1335-6534 Nyilvántartási szám: EV 242/08 A kéziratok szerkesztési jogát fenntartjuk! Kéziratokat nem őrzünk meg és nem kül-dünk vissza. Támogatónk a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala.

EZ TÖRTÉNT

50sor

IPOLYSÁG

Cserkészek közgyűlése 2013. február 1-3. között rendezte meg a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség éves értékelő közgyűlését. Az ülés résztvevői megemlékeztek a felvidéki magyar cserkészet megalakulásának 100. évfordulójáról. Az ünnepléssel egybekötött hétvégén a cserkészek szervezetük jövőjéről, valamint a ﬁatalokkal és gyerekekkel való

foglalkozás érdekében elengedhetetlen vezetőképzésről is tanácskoztak. A XIX. Szövetségi Közgyűlésen több mint 50 cserkész vett részt. Első programpontként szavalattal, köszöntőbeszéddel emlékeztek a felvidéki cserkészet kezdeteire. 1913-ban Komáromban alakult meg az első

felvidéki magyar cserkészcsapat, nem sokkal az anyaországi Magyar Cserkészszövetség létrejötte után. Az évforduló alkalmából Lőwy János, Ipolyság polgármestere is köszöntötte a cserkészeket, majd Mahulányi József esperesplébános mondott beszédet. Csémi Szilárd, az SZMCS ügyvezető elnöke hangsúlyozta: „Fontos a múlt és az emlékek, de nem úgy, hogy abban éljünk, hanem abból tanulva a mai dolgokat igyekezzünk úgy alakítani, hogy a jövőben azok még jobbak legyenek.” Ezt követően a közgyűlés résztvevői meghallgatták az éves beszámolókat szervezetük működéséről, majd következett a szervezet Alapszabályának aktualizálása. Az édesszájúak nagy örömére, az ünneplés nem merült ki a köszöntőbeszédekben: délután a Szövetségi Cserkésztanács elnöke, Kocur László (a képen) felvágta az ünnepi tortát. A közgyűlésen bemutatták az elektronikus cserkészkönyvtárat is, mely a Szlovákiai Magyar Cserkészek Cserkészgyűjtemény kiadványainak digitalizált változata. A könyvtárat a konyvtar.szmcs.sk címen érhetik el az érdeklődők. Vasárnap a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség képzésvezetői tartottak megbeszélést. A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség május 2326. között cserkészkiállítással, konferenciával, valamint a már hagyományos Országos Cserkésznappal ünnepli meg a 100 éves évfordulót. szmcs-p/Remény

VILÁGEGYHÁZ

A Nyugat újra gyarmatosít A gender-elmélettel (amely különválasztja a biológiai nemet a társadalmi nemtől) a Nyugat újból gyarmatosítja a világ többi részét – ez a vészjelző megállapítás az egyik végkövetkeztetése az egyház társadalmi tanításának terjesztésével foglalkozó Van Thuân Bíboros Nemzetközi Megﬁgyelőközpont jelentésének, amelyet január 26-án Triesztben mutatott be a központ elnöke, Giampaolo Crepaldi érsek. A 2011-re vonatkozó jelentésből kiderül, hogy az „emberi természet gyarmatosításának” jelensége óriási felforgató erővel hatalmas nemzetközi nyomást gyakorolt a kormányokra: változtassák meg hagyományos törvényalkotásukat az élet továbbadásáról, a családról és az életről, elsősorban a latin-amerikai országokban. Crepaldi érsek Argentína esetét hozta fel példának. 12 hónap leforgása alatt a keresztény hagyományokkal rendelkező dél-amerikai ország legalizálta a mesterséges megtermékenyítést, törvényesen elismerte a gender-elméletet, és módosítva a polgári jogot, engedélyezte a béranyaságot. Az első gyarmatosítás, számos negatív szempontja mellett, a fejlődést szolgálta. Ez az újabb nyugati gyarmatosítás azonban a semmit exportálja – fejtette ki Crepaldi érsek. A gender-elmélet a fejlett országokban szinte egyáltalán nem ütközött ellenállásba, ma már állami iskolákban is oktatják anélkül, hogy különösebben tiltakoznának ellene. Új jelenség, hogy az elméletet módszeresen exportálják a gazdaságilag fejlődő és a szegény or-

szágokba is. Alattomos ideológiáról van szó, amely a Nyugat dogmájára, az „egyéni jogokra”, továbbá egy állítólagos egyenlőségre hivatkozik nem nélküli, azaz elvont nemiséggel rendelkező személyek között. Ez az elmélet az egész társadalmi szerkezet szétzúzásához vezet. A főpásztor szerint az ősi keresztény hagyományokkal rendelkező európai földrész erősen szekularizált, és számos országa, mint például Hollandia, Franciaország, Anglia, Spanyolország, továbbá újabban Horvátország törvényhozása engedélyez olyan gyakorlatokat és magatartásokat, amelyek homlokegyenest ellentétben állnak a természetes erkölcsi törvénnyel. A kereszténység másik fontos központja LatinAmerika, ahol a keresztény hagyományok idáig megakadályozták az erkölcsi értékek teljes szekularizálását. A gyarmatosításnak ez az új formája a nihilista nyugati gondolkodásmód terméke, amelyet minden erővel Latin-Amerikába kívánnak exportálni. A Nyugat olyan mentalitást kínál fel, amely ellenkezik a természetes erkölcsi törvénnyel, és azt sürgeti, hogy az ún. „maradi” országok is végre lépjenek az általuk „haladásnak” minősített útra. Ebben a helyzetben a keresztények feladata, hogy kulturális szinten küzdjenek a kihívás ellen. Kötelezzék el magukat a törvényhozás és a politika terén is – mutatott rá felszólalásában az érsek. (A képen a trieszti katedrális látható.) Vatikáni Rádió/Remény

Éppen itt, ezen az oldalon, a világegyházi kitekintőben olvashatjuk: az ősi keresztény hagyományokkal rendelkező európai földrész erősen szekularizált. És jönnek az országok… Szlovákia vagy anyaországunk mennyire szekularizált? Mi hol tartunk? Tomáš Halík cseh professzor a minap azt mondta, hogy a világ intelligens partnert keres a keresztényekben. Meg azt is, hogy nem vagyunk az igazság birtokosai, csupán szolgái. Ez utóbbiról XVI. Benedek pápa püspöki jelmondata jutott eszembe: Cooperatores veritatis – az igazság munkatársai, illetve segítőtársai. Nos, mennyire engedünk a szekularizációnak? A kevésbé optimisták azt mondják, hogy az elvilágiasodás mind erőteljesebben megjelenik majd a tradicionális, keresztény gyökerekkel bíró országokban is (ahol még nem jelent meg teljes egészében). Az optimisták bizakodnak: meg lehet állítani, vagy legalábbis késleltetni lehet e nem kívánt folyamatot, ha mindent próbálunk úgy csinálni, mint eddig. De ez struccpolitika, mondják a realisták (nem modernisták!), akik úgy akarnak ragaszkodni a keresztény gyökerekhez, hogy párbeszédet kezdeményeznek, felmutatják az Egyház értékeit, meghívják a „távolabb állókat” is, kihasználják a technika adta lehetőségeket. Úgy, ahogy a Szentatya teszi: lefényképezik, ahogy íróasztalán az ipadra teszi az ujját, twitterezik, párbeszédre hívja a nem hívőket… Hogy az Örömhírt így is hirdesse. Sőt, mi több! Úgy, ahogy Jézus tette, amikor menyegzőre ment, amikor bűnösök asztalához telepedett le, amikor szóba állt olyanokkal, akikkel sokak szerint nem kellett volna… Ez mind-mind kezdeményezés: meghívás az Istennel való életre. Az igazság munkatársaiként, segítőiként, nem egyedüli birtokosaiként, hanem szolgáiként ott állhatunk az új tavasz kezdetén, s realistaként hívhatunk másokat, sokakat az Országba…

főszerkesztő

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

AMIRE HITÜNK TANÍT

Porta fidei 20. A hit évét meghirdető apostoli levélben a Szentatya arra is felhívja figyelmünket, hogy „a Jézus Krisztusba vetett hit az az út, amelyen biztonságosan eljuthatunk az üdvösségre”. Földi életünk zarándokútjának az üdvösség, vagyis az örök élet felé kell irányulnia. Sorozatunk e heti része segítsen abban, hogy földi életünkre az örökkévalóság szempontjából vessünk pillantást, és elmélyültebb hittel készüljünk annak elérkezésére jelen életünk mind helyesebb átélése által. Kereszténynek, Krisztus tanújának lenni nem más, mint az ő feltámadásának a tanújának lenni. De el tudom hinni, hogy az én szeretteim, barátaim, a földi életüket befejezett konkrét ismerőseim s egyszer majd én magam is feltámadunk? Hogy a földi élettel nincs vége mindennek? A halál sok esetben a hit próbatétele. Szeretteink elvesztésekor, temetések alkalmával, elhunytjaink sírja mellett időzve, évről évre halottak nap-

ja táján kikerülhetetlenül szembe találjuk magunkat a kérdésekkel: Hiszek-e az üdvösségben? A halál utáni életben? Hiszeke a feltámadásban és az örök életben? A Hiszekegy imádkozásakor valljuk mindezeket, de mennyire vannak hatással a saját, konkrét életünkre? A halál véget vet az ember életének, mint olyan időnek, amely lehetőséget adott Isten szeretetének elfogadására vagy elutasítására. Az Istentől kapott idő és alkalom mielőttünk még lehetőségként áll. Nem tudjuk, meddig. Nem halogatnunk kell, hanem a lehető legjobban, Istennek tetszően élni e lehetőséggel. Minél tudatosabb és elmélyültebb a hitünk az örök élet létezésében, annál inkább törekednünk kellene helyesen élni földi életünk mindennapjait.

Huszadik századi Mária-jelenések a világban III. rész

Spanyolország, Garabandál, 1961– 1965 Az 1960-as években átmeneti időszakot élt át a világ. A vezércikkek kábítószerekről, gyilkosságokról és háborúkról szóltak, még a család egysége is töredezni látszott. A zűrzavar évtizede volt ez, de Mária 1961-ben újból ﬁgyelmeztetett bennünket a jövő nyomasztó problémájára. A helyszín ezúttal Spanyolország volt, Garabandál. 1961. június 18-án négy kislánynak megjelent egy angyal. Az angyal a következő tizenkét nap alatt még további nyolc alkalommal is megjelent. Bejelentette, hogy ellátogat hozzájuk a Kármelhegyi Boldogaszszony. Így is történt: a Szűzanya két angyal kíséretében jelent meg július 2-án – az egyik angyal Szent Mihály arkangyal volt. A Szent Szűz július 4-én ismét eljött, és megmutatta nekik, amit Szent Mihály lábánál láttak, és rájuk bízta, hogy 1961. október 18-a előtt senkinek nem mondhatják el, ami történt. Arra a napra sokan vártak, és ez volt az üzenet: „Sok áldozatot kell hoznotok, sokat kell vezekelnetek, és gyakran kell látogatnotok a legméltóságosabb Oltáriszentséget. Mindenekelőtt nagyon jónak kell lennetek, mert ha nem teszitek meg, büntetést ér benneteket. Íme, most betelik a kehely, ha nem változtok, igen nagy büntetés ér titeket.”

A Szűzanya utolsó üzenete így szólt: „…Az Oltáriszentségnek egyre kevesebb és kevesebb jelentőséget tulajdonítanak. Törekednetek kell, erőfeszítésetekkel, hogy elfordítsátok magatoktól Isten haragját! Ha tiszta szívvel bocsánatot kértek, megbocsát nektek. Én, a ti Édesanyátok, Szent Mihály arkangyal által kérlek benneteket, hogy javuljatok meg! Nagyon szeretlek mindannyiótokat, és nem akarom, hogy elkárhozzatok. Őszintén imádkozzatok hozzánk és teljesítjük kívánságaitokat! Több áldozatot kell hoznotok, gondoljatok Jézus szenvedéseire!” A garabandáli üzenetek alapelemei az Oltáriszentség és a papság. A Szűzanya kiemelte a rózsafüzér jelentőségét és az imákat a papokért. Mindenekelőtt azonban engedelmességet kért az egyház iránt. Garabandálban még négy eljövendő természetfeletti jelenséget jelentett be: az első égi ﬁgyelmeztetés az egész világ számára; a másik a nagy csoda lesz; a harmadik jel állandóan látható marad a fenyők között az idők végezetéig, amit le lehet fényképezni, ﬁlmezni, de nem lehet megérinteni; a negyedik szerint büntetés éri az emberiséget, hogyha nem tér meg és nem változik meg. A garabandáli jelenéseket az anyai szeretet hatotta át. Szűz Mária a Szeretettől Aggódó Gyengéd Édesanyának nevezte magát. Az egyház iránti engedelmességnek kell az első helyen állnia, mert csak ez gyarapítja Isten dicsőségét és tiszteletét.

• NAGYBÖJT 1. VASÁRNAPJA • 2013. FEBRUÁR 17.

Az örök életbe vetett hittel gondoljunk elhunyt szeretteinkre is, ezzel a hittel telve imádkozzunk az elhunytakért. Ez a megpróbált, de annál értékesebb hit enyhítse a gyász fájdalmát. Sok helyen éppen a hit éve kapcsán van lehetőség teljes búcsú elnyerésére valamelyik tisztítóhelyen lévő lélek számára. Ezt a lehetőséget komolyan kihasználva élő hitünkről is tanúskodhatunk. A test föltámadásáról és az örök életről a Katolikus Egyház Katekizmusának 988. pontjától kezdődő rész szól, valamint a Kompendiumban (a 202. kérdéstől) és a Youcat által is (a 152. kérdéstől) hasznos összefoglalást kaphatunk.

A szentségekről röviden Jézus valóságos jelenléte – a dogma magyarázata Az Egyház az átváltozás, illetve az átlényegülés tényét Krisztus Eucharisztiát alapító szavai alapján állítja. Jézus szavaiból azt látjuk, hogy: az, amit Jézus a kezében tart, amiről azt állítja, hogy ez az ő teste és ez az ő vére, az többé nem kenyér és bor, hanem valóban az ő teste és vére (vö. Ez az én testem, (...) Ez az én vérem…). Az idevonatkozó kijelentésekben figyelemre méltó, hogy Jézus nem beszél kenyérről és borról, hanem csak saját testéről és véréről. Jézus nem azt mondta tanítványainak: ez a kenyér az én testem, hanem: ez (tuto) az én testem (szoma mou), tehát: ez a valami, amit kezemben tartok, az én testem. A Biblia eredeti görög szövegében, a nyelv természetének megfelelően az alany és az állítmány között olvasható az „esztin”, a „van” létige, ami egybekapcsolja őket. A logika törvénye szerint ennek használata is azt mutatja, hogy a bibliai beszámolók nem jelképre, hanem azonosságra gondoltak, amikor azt állították, hogy ami kenyér volt, az Krisztus teste, ami bor volt, az Krisztus vére. Jézus valóságos jelenlétére utal már a kafarnaumi beszéd ( Jn 6) is, amely az eucharisztia megígérésének is tekinthető. A tanítványok közül egyesek zúgolódtak, amikor azt mondta, hogy „az én testem valóban étel és az én vérem valóban ital”, de ő nem vonta vissza és nem magyarázta meg szavait, sőt engedte, hogy többen elhagyják a „kemény beszéd miatt”. Az egzegéták szerint ez a beszéd valószínűleg az őskeresztény liturgiához kapcsolódó katekézis volt, amelynek a segítségével kifejtették a valóságos jelenlétre vonatkozó tanítást. Pál apostol nemcsak az Eucharisztia alapítását írta le, hanem az első keresztények liturgikus gyakorlatát és a szentségre vonatkozó hitét is (1Kor 11,27-32). Az apostol figyelmezteti a korintusi híveket, hogy vizsgálja meg magát mindenki az Eucharisztia vétele előtt, továbbá meg kell különböztetni az Úr testét a közönséges kenyértől. Az apostol arról is beszél, hogy lehet méltón és méltatlanul venni az Úr testét, sőt az Úr teste és vére ellen is lehet vétkezni: „Aki csak eszik és iszik anélkül, hogy megkülönbözetné az Úr testét, saját ítéletét eszi és issza” (uo. 29). A valóságos jelenlétbe vetett hit egyértelműen megmutatkozik az apostol leírásában.

LÉLEK ÉS ÉLET

Szeretetünk stílusa A minap Prohászka Ottokár püspök „hattyúdala”, az „Élő vizek forrása” olvasásába merülve a szeretet mindennapi megéléséről elmélkedtem, mindeközben különféle embertípusok villantak fel előttem. Eszembe jutott, hogy az eddigi, immár negyed százados pedagógiai munkám során hány és hányféle gyermekkel találkoztam, akik közt nem akadt két egyforma lélek. Ahány szív, annyiféle „szeretetmunka”. Ezekből az emberkékből bizonyára családok nőttek vagy nőnek ki, megannyi reményteljes szeretet-fészek. Az iskolai nevelés csak hozzátesz a családihoz, s mégis mily érdekes tudatosítani, hogy a tanórák minden percében szinte szétosztjuk önmagunkat. Egy gesztus, mosoly, egy-egy jókor elhangzó szó… Másnap mi már talán elfeledjük, mert a napokra percek, napok, majd évek épülnek, s megint egy újabb osztályba lépünk, más gyermektekintetektől kísérve… Évekkel később egybemosódnak a gyermekarcok. Ám a mi egykori, perctöredéknyi arckifejezésünk valakiben mégis ott maradt, mosolyunk tovább él, mert talán reményt, biztatást közvetített. Ennek mélyére a mindennapi munka során sem idő, sem mód nincs gondolni, hiszen nevelői helyzetek megoldásával vagyunk elfoglalva, melyeknél az igazi pedagógust a tiszta jó szándék vezérli. Aztán eljön valaki az osztálytalálkozóra, s meglepődünk kérdésén: „Emlékszik, mikor nekem azt mondta, hogy…?” Nem is hinné az ember, mi minden megmarad a tanítványokban, akiket formálni próbálunk. Nyilvánvalóan még a „falra hányt borsó” eseteknél sem volt hiábavaló a nevelés és példaadás, amennyiben a nevelőt a Lélek vezette. Az elvetett mag esetleg csak jóval később szökken szárba, amikor már nem is számítunk rá. Az elmélkedéseiről híres püspök művészien fogalmazza meg a lélek perspektíváját, s ez szerinte nem lehet más, mint a hitre, a szeretetre épülő cselekedet. Aki Isten oldalán biztonságot talál, arra nagyon ráillik a fent említett műben szereplő megállapítás: „A helyesen nevelt lélek pedig jól épített hajó, biztos szállással hasítja a tengert, akár a madár, mely félelem nélkül lebeg a magasságok felett. A végtelenség nem ijeszti, a mélységek nem rémületesek előtte. Megállás nélkül száll Isten felé, és célhoz ér. Az ilyen lelkek tele vannak egyensúllyal, biztonsággal, tiszta, nyílt tekintetük egészséges érzékkel ismeri fel a gyakorlati vallásosság fontosságát. A hitet cselekvésre váltják…” A gyermekarcok után olyan felnőttek jelennek meg előttem a múltból, kiknek esetében, ha egy szóval sem említették volna Is-

ten nevét, ha nem is tudtam volna arról, hogy hívők, tisztaságuk és jóakaratuk akkor is „elárulta volna őket”. Hitüktől vezérelve szívük szeretetét pazarolták környezetükre. Számolatlanul osztogatták másoknak lelki kincseiket, s ettől ők maguk is gazdagabbá váltak. Oly egyszerűen, olyan nemes finomsággal teljesítették be a rájuk szabott küldetést, hogy kiviláglott: lelkük már „leegyszerűsödött”. A zavaros vagy kezdetleges hit cifraságokban „pompázik”, az érett hit átláthatóvá teszi az embert. Erről ezt olvastam az említett könyvben: „A bevégzett lelki szépségnek elsősorban egyszerűség a sajátja. Ezzel szemben könnyű megﬁgyelni a lelkileg készületlenek ziláltságát.” Szeretetünknek stílusa van. Mit ér a szeretet, ha csak verbális marad, ha csupán szóban bizonygatjuk meglétét? Akinek egyszer szeretetből megfogtuk a kezét, annak nem szabad többé elengednünk - minden erőnkből támogatnunk kell, kit felkaroltunk. S mivel ez a ragaszkodó szeretet életünkben nyer megnyilatkozási formát, „átveszi” egyéniségünket. Ha csak a közeli hozzátartozóink „szeretettevékenységét” tekintjük, láthatjuk, hogy a másokért hozott áldozatuk, kedvességük, mosolyuk, önzetlenségük sajátos. Szívük mélysége sem egyforma, mert az Isten ösvényén különféle az érettségi szint. Szeretetüknek azonban közös nevezője van: maga Isten, ki Szentlelkének sugallataival segíti elő a jó cselekedeteiket. A mindannyiunk által nagyra becsült Böjte Csaba atya a médiában nyilván azért van gyakorta jelen, mert az emberek felismerték tetteinek nagyságát, önfeláldozó cselekedeteinek súlyát, mely mögött mély istenhit rejtőzik. Sokan az ő példája nyomán éreznek motivációt az árvák, az elhagyottak megsegítésére. Mindez örömteljes jelenség. De vajon a közvetlen környezetünkben észrevesszük-e a szeretetre éhes gyermekeket és felnőtteket? Lehet, hogy ők nem járnak rongyos ruhában, sőt, talán éppen luxuskörülmények között élnek, mégis árvák lehetnek lélekben. Célt tévesztettek, emiatt nem tudják, hogyan tovább. A jólét már nem boldogítja őket, mert dermedt szívvel észlelik, hogy életük üressé vált. Az ilyen emberek hitének felébresztése vagy megerősítése is nagyon fontos, hogy ismét megtalálhassák életük értelmét! A segítő kéz a szeretet próbakövévé válik. Szívünk milyensége és mélysége, hitünk érettségi foka és egyéniségünk jellege határozza meg szeretetünk stílusát.

Reményik Sándor

Valaki értem imádkozott Mikor a bűntől meggyötörten A lelkem terheket hordozott, Egyszer csak könnyebb lett a terhem, Valaki értem imádkozott. Valaki értem imádkozott. Talán apám, anyám régen? Talán más is, aki szeret, Jó barátom vagy testvérem. Én nem tudom, de áldom Istent, Ki nékem megváltást hozott, És azt, aki értem csak Egyszer is imádkozott.

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

LELKI TÁPLÁLÉK

Nagyböjt 1. vasárnapja

VASÁRNAP ról ra

Zolcer György a a szent nagyböjt első vasárnapját üljük, tehát a böjti idő kezdetén vagyunk. S mindanynyian tudjuk, hogy ez az idő, ez az időszak a lelkünk megújulását kell, hogy szolgálja. Tudjuk, arra kell törekednünk, hogy mindannyian lelkileg megújuljunk, bűneinktől megtisztuljunk, szentebbekké váljunk. S ha ezeket a dolgokat valóban tudjuk, fontosnak tartjuk, akkor reﬂexszerűen új kérdések ütik fel a fejünkben fejüket. Talán éppen ezek: De hogyan lehet megújulnunk? Mit kell tennünk? Mintaszerű és követendő választ ad nekünk Jézus a mai evangéliumban, amikor is otthagyva mindent, kimegy a pusztába negyven napra. A pusztaság, ahol az embert semmi és senki nem zavarja – tökéletes helye a lelki megújulásnak, a böjtnek, az imának. Ezért volt a puszta már az Ószövetségben is az Istennel való találkozásnak a helye. Itt találkozott az Isten népe vagy az Isten embere magával az Úrral. Jézus is elhagyta a világot, a csendet, a magányt kereste, ahol jobban és tisztábban meghallhatta az Isten szavát. Szüksége volt a csöndre, a magányra. S biztos, mindannyian voltunk már hasonló helyzetben, mikor szükségünk volt a magányra. Sőt, mikor legszívesebben kiszaladtunk volna ebből a világból, legalábbis ki a hétköznapokból, amikor úgy éreztük, már nem bírjuk a hajszát, nem bírunk már élni sem. Mi több! Meghalni sem. Talán ilyen helyzetekben mi is szívesen mennénk el a pusztába, a magányba, s szívesen felüdülnénk kicsit, feltöltődnénk… Vagy épp: lelkileg megújulnánk. De mit tehetünk most? Hisz nem mehetünk el a pusztába úgy, mint Jézus. Nem hogy negyven napra, de még egyre sem. Nem tudjuk hát követni Jézust… Nem mehetünk a pusztába. De mégis. Van valami, amit mind követhetünk, valami, aminek köszönhetően mi is megújulhatunk… Jézus példát adott, hogy nekünk is valamilyen módon változtatnunk kell megszo-

kott életformánkon. Hasonlóan, mint ő, aki kilépett a harminc évig tartó hétköznapokból és valami újat kezdett el – megkezdte nyilvános működését. Ő teljes mértékben szent volt, mégsem elégedett meg a megszokottal. S ez a példaadó számunkra! Mi sem elégedhetünk meg a megszokott vallásossággal, az éppen eléggel, hanem többre kell törekednünk. Több csöndre, több elmélyült gondolkodásra, igényesebb lelki életre. Ez pedig sokszor választás elé állít. Vagy megyünk a megszokott kényelmes utunkon, vagy változtatunk. Csak akkor tudunk szentebbek lenni, ha életmódot változtatunk. Ha megváltoztatjuk a régen és régtől megszokott napi, reggeli vagy esti programunkat. Sosem lehetünk annyira szentek, hogy ne kellene még szentebbé válnunk. S hogy min kellene változtatnunk, a böjtben miről kéne lemondanunk, mire kellene jobban odaﬁgyelnünk? Azt Isten elmondja külön-külön mindenkinek személyesen, legtöbbször lelkiismeretünkön keresztül – ha kérdezzük őt. Találtunk időt e lelki olvasmányra. Már ez egy fontos lépés volt. Találjunk időt a csendre is, mikor megkérdezhetjük Istent: hol és miben változtathatunk, változtassunk? Ez a nagyböjt. Egyházunk tanítja, hogy a böjt éppen a mértékletesség erényének cselekedete. Tágabb értelemben minden (erkölcsi meggondolásból fakadó) önmegtagadás – főként az érzéki élvezetektől való tartózkodás. Szoros értelemben pedig az önfenntartási ösztön megfékezése az evésben és ivásban (Katolikus Lexikon). Azaz a megszokottól, a mindennapitól eltérő cselekedet. A már említett „változtatás”. Hogy lelkünk fölemelkedjen a testi vágyak igényeitől, s e vágyakat megfékezve bűnbánatra, lelki megújulásra indítson. Ma is pontosan ugyanaz lesz a napi programunk, mint tegnap? Vagy sikerül rajta változtatnunk? Ha sikerül, már elkezdtük a lelki megújulást, akkor már valóban elkezdtük az idei nagyböjtöt.

Olvasmány Mózes ötödik könyvéből (MTörv 26, 4-10) Mózes így tanította a népet: Amikor termésed legjavából ajándékot hozol, a pap vegye ki kezedből a kosarat, s állítsa az Úr, a te Istened oltára elé. Te pedig mondd az Úr, a te Istened előtt: „Apám vándorló arám volt, lement Egyiptomba, s ott élt idegenként kevesedmagával, mégis nagy, erős és hatalmas néppé lett. Amikor aztán az egyiptomiak rosszul bántak velünk, sanyargattak és kemény szolgaságba vetettek minket, akkor az Úrhoz, atyáink Istenéhez kiáltottunk. S az Úr meghallgatta könyörgésünket, meglátta nyomorúságunkat, elnyomatásunkat és sanyarú sorsunkat. Az Úr erős kézzel és kinyújtott karral kivezetett minket Egyiptomból, nagy rémületet támasztva, jelek és csodák kíséretében. Erre a földre hozott, és

nekünk adta ezt a tejjelmézzel folyó országot. Íme, most hozom annak a földnek első termését, amelyet te, az Úr, nekem adtál.” Ezzel hagyd ott a kosarat az Úr, a te Istened színe előtt, majd borulj le az Úr, a te Istened előtt.

Erre a sátán fölvezette egy magas hegyre, és egy szempillantás alatt felvonultatta szeme előtt a földkerekség minden országát. „Minden hatalmat és dicsőséget neked adok - mondta -, mert hisz én kaptam meg és annak adom, akinek akarom. Ha leborulva hóVálaszos zsoltár dolsz előttem, az mind (Zsolt 90, 1-2. 10a tied lesz.” 11. 12-13. 14-15) Jézus elutasította: Válasz: Légy velem, „Írva van: Uradat, IsteUram, minden szükséEvangélium nedet imádd és csak gemben. Szent Lukács neki szolgálj!” Ekkor a könyvéből sátán Jeruzsálembe vit(Lk 4, 1-13) Szentlecke te, a templom párkáSzent Pál Abban az időben: nyára állította, és így apostolnak Jézus a Szentlélektől a rómaiakhoz írt eltelve otthagyta a Jor- szólt: „Ha Isten Fia első leveléből dánt, s a Lélek ösztön- vagy, vesd le magad innét. Hisz írva van: an(Róm 10, 8-13) zésére a pusztába voTestvéreim! Hogyan nult negyven napra. Itt gyalainak parancsolta, hogy oltalmazzanak, és: mondja az Írás? Közel megkísértette a sátán. kezükön hordoznak Ezekben a napokban van hozzád a tanítás, nem evett semmit sem, majd, nehogy kőbe üsd ajkadon és szívedben, tudniillik a hit tanítása, de végül is megéhezett. a lábad.” De Jézus ezt válaamelyet hirdetünk. Ha Ekkor megszólította a szolta: „Az is írva van: sátán: tehát száddal vallod, „Ha Isten Fia vagy, Ne kísértsd Uradat, Ishogy Jézus az Úr, és szívedben hiszed, hogy mondd ennek a kőnek, tenedet!” Miután a sátán ezekkel a kísértéIsten feltámasztotta őt hogy váljék kenyérré.” sekkel hiába próbálkoa halálból, üdvözülsz. A De Jézus ezt felelte: „Írva van, nemcsak ke- zott, egy időre elhagyta szívbeli hit ugyanis Jézust. megigazulásra, a szájjal nyérrel él az ember.” való megvallás pedig üdvösségre szolgál. Az Írás ugyanis azt mondja: Senki nem vall szégyent, aki őbenne hisz. Nincs különbség zsidó meg pogány között, mert mindnyájunknak egy az Ura. Ő bőkezű mindazokhoz, akik segítségül hívják. Mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül.

Liturgikus naptár Február 17. . NAGYBÖJT 1. VASÁRNAPJA (A szervita rend hét szent alapítója, Alex) Miseolvasmányok: MTörv 26,4-10; Zsolt 90, 1-2. 10-11. 12-13. 14-15; Róm 10,8-13; Lk 4,1-13 Válaszos zsoltár: Légy velem, Uram, minden szükségemben. Énekrend: H 58; 145-150; 261 ÉE 65; 210-200; 362 Február 18. Hétfő. Köznap (Boldog Fra Angelico, Bernadett, Simeon) Miseolvasmányok: Lev 19,1-2.11-18; Zsolt 18,810. 15; Mt 25,31-46 Válaszos zsoltár: A te tanításod, Uram, lélek és élet. Énekrend: H 75B; 114; 293 ÉE 76; 169; 258 Február 19. Kedd. Köznap (Zsuzsanna, Eliza, Konrád) Miseolvasmányok: Iz 55,10-11; Zsolt 33,4-7. 1619; Mt 6,7-15 Válaszos zsoltár: Az Úr az igazakat kimenti

• NAGYBÖJT 1. VASÁRNAPJA • 2013. FEBRUÁR 17.

minden szorongatásukból. Énekrend: H 58; 139; 153 ÉE 65; 178; 136 Február 20. Szerda. Köznap (Leó, Aladár, Álmos) Miseolvasmányok: Jón 3,1-10; Zsolt 50,3-4. 1213. 18-19; Lk 11,29-32 Válaszos zsoltár: Istenem, te nem veted meg az alázatos és töredelmes szívet. Énekrend: H 53; 150; 70 ÉE 71; 200; 84 Február 21. Csütörtök. Köznap (Damiáni Szent Péter, Eleonóra) Miseolvasmányok: Eszt 4,17n.p-raa-bb.gg-hh; Zsolt 137,1-2a 2bc-3. 7c-8; Mt 7,7-12 Válaszos zsoltár: Uram, bármikor szólok tehozzád, hallgasd meg kérő szavamat. Énekrend: H Gl 511; 159; 295 ÉE 73; 141; 289 Február 22. Péntek. Ünnep SZENT PÉTER APOSTOL SZÉKFOGLALÁSA

(Gerzson, Kortonai Margit) Miseolvasmányok: 1Pét 5,1-4; Zsolt 22,1-3a 3b4. 5. 6; Mt 16,13-19 Válaszos zsoltár: Az Úr nékem pásztorom, ínséget nem kell látnom. Énekrend: H 212; 145; 275 ÉE 275; 210; 364 Február 23. Szombat. Köznap (Szent Polikárp, Alfréd) Miseolvasmányok: MTörv 26,16-19; Zsolt 118,12. 4-5. 7-8; Mt 5,43-48 Válaszos zsoltár: Boldogok, akik Isten útján járnak, és törvényét követik. Énekrend: H 65; 142; 67B ÉE 90; 168; 95 Február 24. NAGYBÖJT 2. VASÁRNAPJA (Szent Mátyás apostol) Miseolvasmányok: Ter 15,5-12.17-18; Zsolt 26, 1. 7-8. 9abc. 13-14; Fil 3,17 4,1; Lk 9,28b-36 Válaszos zsoltár: Az Úr az én világosságom, és ő az én üdvösségem. Énekrend: H 226; 146-157; Gl 535 ÉE 151; 206-201; 295

LELKI TÁPLÁLÉK

Ezt üzeni... Boldog Szász Jordán domonkos rendfőnök

HÉT

ről re

Február 15.

Koller Gyula ordán Szent Domonkos utódaként szervezte meg a prédikátor testvérek, a domonkosok rendjét. Generális apátsága tizenöt éve alatt a rend konventjeinek száma harmincról csaknem háromszázra nőtt. Általa valósult meg a világmisszió, amelyre már Domonkos is gondolt, amikor 1217-ben szétküldte néhány társát. Jordán Borgbergeben, Paderborn mellett született az 1180-as években. Mint ﬁatal nemes került Párizsba, a késő középkor kulturális központjába. Megszerezte a „magister artium” és a „teológia baccalaureusa” fokozatot. Itt ismerte meg 1219-ben Szent Domonkost, és az ő hatására a következő év hamvazószerdáján belépett a párizsi Szent Jakab konventbe. Kezdettől fogva nagy tekintélye lehetett, mert alig két hónappal később a párizsi konvent ama négy küldöttje közé választották, akik részt vettek a Domonkos által 1220 pünkösdjére Bolognába összehívott általános rendi káptalanon. Az 1221. évi bolognai általános káptalanon Domonkos rábízta a lombardiai rendtartomány vezetését, amelynek akkor a legtöbb kolostora volt. A tartomány vezetésében Jordán annyira bevált, és ezen túlmenően akkora csodálatot keltett a testvéreiben, hogy Szent Domonkos halála után, a Párizsban tartott 1222. évi általános káptalanon a domonkosok magister generálissá választották. Jordán felismerte, hogy egy közösségnek szüksége van arra, hogy rögzítsék az utódok számára is kötelező külső kereteket. Ennek alapján építette ki a domonkos rend szervezetét. Megírta a domonkosoknak nevezett prédikáló rend kezdeteinek könyvét. Vezetése alatt a rend mindinkább elterjedt: a domonkosok két tanszékhez jutottak a párizsi egyetemen, misszionáltak a szaracénok között, és a pápai Kúria szolgálatába is beléptek. Jordán beutazta egész Európát. Egyéniségéből rendkívüli vonzóerő áradt. Olyan sok tanárt és tanítványt vonzott magához, hogy amíg a rend generálisa volt, a kolostorok és tagjaik száma megtízszereződött. Mindenekelőtt az egyetemi városokat kereste fel, de bejárta a Nyugatot, Angliától DélItáliáig, az Atlanti-óceántól a Földközi-tenger keleti partjáig, a Pireneusoktól Észak-Németországig. Mint apostolt, nevelőt, lelkivezetőt és mindenekelőtt mint hitszónokot emelik ki a rend évkönyvei. Nem feledkezett meg a kereszténység nagy gondjairól sem. Magas állású személyiségekkel is mert nyíltan beszélni.

Negyven napig a pusztában

II. Frigyes császárnak a szemébe mondta: a jó tanáccsal nem törődik, nem kérdezi meg, mit beszélnek az emberek, ezért uralkodik rosszul. A domonkos rend célja kettős: az Istennel való benső találkozás és az Isten országáért végzett külső munka. Az Istennel való kapcsolat az apostoli tevékenység feltétele és alapja. Jordán erőforrása nagy istenszeretetében rejlett. Állandóan áldásért könyörgött, és imát kért munkájához. Írásaiban olyan tiszta jámbor magatartás nyilatkozik meg, amelynek súlypontja nem a rendkívüliben, a természet dolgait meghaladóban nyugszik. Jordán inkább a józan és értelmes mérsékletet tartotta fontosnak, elsősorban pedig a vallási életben. 1237-ben a palesztinai kolostorok vizitációjáról hazatérőben Jordán hajója Kis-Ázsia déli tengerében elsüllyedt, és társaival együtt a tengerbe fulladt. Partra sodródott holttestét az akkói domonkos templomban temették el. Amikor ez a hely 1291-ben a mohamedánok kezébe került, sírjának nyoma veszett. Ma már azt sem tudjuk, hogy hol állt a domonkosok kolostora. Tiszteletét 1826ban hagyták jóvá.

égeláthatatlannak tűnik az a negyven nap, amelybe most léptünk. Különösen akkor telik lassan az idő, ha kényszerűségből, egyszerű szokásokhoz való ragaszkodásokból, kínzó önsanyargatásból fog állni. Ilyenkor tényleg azt mondhatjuk a zsoltárossal: „üresen telnek napjaink, mert haragszol”. Meg kell töltenünk tartalommal az idei nagyböjtöt is. Nem jó, ha üresség vesz körül bennünket, mert akkor belül is üresség fog tátongani. Mihez lehet hát kezdeni a nagyböjtben? A lemondásokat vállaló, pusztába, sivatagba, csöndbe és magányba vonuló ember Isten arcát keresi egész nagyböjt folyamán. Talán eszünkbe jut a kisböjt, vagyis az advent hajnalain felhang-

tott meg. Jézusnak nem volt olyan pillanata, hogy ne az Atya tekintete előtt élte volna életét, de mégis kellett neki kiemelt időszak, amikor Isten tekintetében elmerülhetett. Isten arcát látni megerősítő és bátorító. Mintha egy bújócskát játszó kisgyerek kérné társát, hogy fedje fel magát; sehol nem talál rá és ez aggódással, kétségbeeséssel tölti el, mi is úgy kérjük Istent: „Ne rejtsd el előlem arcodat, mert csak benned bízom” (Zsolt 143). Hol is láthatjuk meg Isten arcát? Nem a nagyböjti lemondások miatti rosszullét vizionálásait kell áhítanunk (az okos, ésszerű böjtölés úgysem eredményezi ezt), hanem például ha azt az étket, amiről lemondunk, jó szívvel meg-

zó ének egyik sora: „elrejtetted előlünk arcodat”. És ahogy akkor, úgy most is Isten arcát próbáljuk megtalálni. Talán sikerül is. Advent végeztével, karácsonykor megláthattuk Isten szerető arcát egy csöppnyi gyermek mosolyában. Talán nagyböjt elteltével mi is elmondhatjuk, hogy a küzdelmes, kísértésekkel teli időszakban, ha csak egy pillanatra is, de megláthattuk Isten arcát, amely erőt adott, hogy kitartsunk az Isten keresésében és húsvétkor megláthassuk az irgalmas Isten-arcot. Jézus kiment a pusztába, hogy egyedül legyen, egyedül Istennel. Látni akarta az Atya arcát, mert a küldetéséhez ez kellett. Mózesben is, amikor negyven éven át vezette népét a pusztában, megerősödött a vágy, hogy végre már hadd lássa Isten arcát. Neki ez még nem ada-

osztjuk egy rászorulóval, akkor köszönő szempillantásaiban megláthatjuk Isten arcát. Keresztutat járva Veronika kendőjén ismét rábukkanhatunk Isten elrejtett arcára. Sőt, ha a nagyböjtben igazán sikerül magunkba tekintenünk, akkor a sok ránk rakódott máz, bűn okozta szennyfolt alatt Reményik Sándorral mi is ráébredhetünk, hogy „egy istenarc van eltemetve bennem”. Ebből is látszik, hogy nem Istennek van szüksége a mi böjtölésünkre, lemondásunkra, mélyebb és töprengőbb imáinkra, hanem nekünk. Nem Isten fog ezáltal jobban szeretni, hiszen a szeretetet nem megﬁzetni, kiérdemelni kell, hanem fölismerni. Ezért magunkat kell ebben a negyven napban alkalmassá tenni, hogy felismerjük Isten szeretetét, szerető tekintetét, az Ő arcát.

* * * Szász Jordán élete és munkássága világosan megmutatja, hogy ő lett az a kristályosodási pont, amelyre a ﬁatal domonkos rendnek az egyetemes kibontakozás akkori szakaszában szüksége volt. Az ő vezetése alatt nemcsak a rend külső szervezete haladt a kibontakozás felé, hanem benső fejlődése is hatalmasan előrelendült. Nagy súlyt helyezett arra, hogy a rend tagjai megismerjék azt, ami addig történt. Megírta a rend történetét, „hogy megszülető és felnövekvő ﬁaink ne legyenek tudatlanságban a kezdet alapjairól”. Megtanulhatjuk belőle, hogy a múlt alapos ismerete nélkül sem jó keresztények, sem igazi magyarok nem lehetünk. A lelki előrehaladásról szinte egészen „modernül” gondolkodott. Ezt írja: „Vigyázz magadra, hogy lelki bágyadtság vagy testi gyengeség el ne vegye testedtől a jócselekedet lehetőségét, lelkedtől a feszítőerőt. A testi vezeklésben könnyen túl lehet lépni a helyes mértéket, ezért ha oktalanul kívánjátok sanyargatni testeteket, az ellenkező végletbe estek. Az erények - az alázatosság és türelem, szelídség és engedelmesség, szeretet és szerénység – gyakorlása viszont sohasem növekedhet túlzott mértékben.” Ez az üzenete a mai ember számára is fontos!

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

MEGEMLÉKEZÉS

Lelkeket adj nekem, a többit vedd el! Dr. Vida Tivadar (1922–2012) egyházés orvostörténészre emlékezünk 2005. április 3-án megható ünnepség színhelye volt a pozsonyi ferences rendiek temploma. Abban a templomban, ahol gyermekként első szentáldozáshoz járult, gyémántmisével ünnepelte pappá szentelésének 60. évfordulóját dr. Vida Tivadar. A véletlen úgy hozta, hogy a szentmisére II. János Pál pápa halálának másnapján került sor. Ezért szentbeszédében az ünneplő atya kijelentette: az Örök Városban ravatalán fekvő nagy halott egy üzenetet közvetít számára. Azt az üzenetet, hogy tekintsen minden napot ajándéknak, ugyanakkor lelkileg legyen mindig kész az örökkévalóságba való indulásra. Nos, Tivadar atya bizonyára kész is volt az indulásra, s így csak a kívülállók számára volt „tragikus hirtelenségű” elmenetele. 2012. október 13-én autóbaleset áldozata lett – az Úr megadta neki tehát a kegyelmet a fájdalommentes, azonnali indulásra. 2013. február 6-án lett volna 91 éves. A születésnapi köszöntés helyett most e pár sorral emlékezünk rá, a hivatásában az őt ért zaklatások, megalázások ellenére is mindvégig hűségesen kitartó lelkipásztorra, az egyháztörténet doktorára s nem utolsósorban földimre és kollégámra: a szintén Ipolyságon született dr. Vida Tivadarra. Vida Tivadar 1922. február 6-án született a történelmi Magyarország egyik legrégibb megyéjének, Hont vármegyének székhelyén. Ekkor már a megyeszékhely, Ipolyság és a megye nagy része az

újonnan alakult állam, Csehszlovákia fennhatósága alatt állt. Nem tudjuk, mi okozta a család elköltözését Pozsonyba, 1926-ban azonban már biztosan ott élnek, hiszen Tivadar öccse, Vida Zoltán már Pozsonyban született. S ha már szóba került a neve, említsük meg, hogy Vida Zoltán, Kisfaludy Stróbl Zsigmond tanítványa, a XX. század egyik jeles szobrászaként, festőművészként, egyházművészként Budapesten él. Vida Tivadar iskoláit Pozsonyban végezte, 1938-ban az Állami Magyar Reálgimnáziumban érettségizett. Aktív tagja, sőt egyik vezetője volt a Kis-Kárpátok Cserkészcsapatnak. A papi pályára készülve, teológiai tanulmányait előbb a kassai, majd a pozsonyi szemináriumban végezte. Nehéz idők voltak ezek, különösen az utolsó év, amikor az ország is a II. világháború csataterévé változott. 1945. március 31-én szentelték pappá – április 4én pedig már a „felszabadító” Vörös Hadsereg katonái árasztották el Pozsonyt. Az oroszok bevonulásától rettegve teltek a húsvéti ünnepek is. Vida Tivadar húsvéthétfőn, április 2-án, szerény, a háború diktálta körülmények közt mutatta be újmiséjét a pozsonyi Szentháromságtemplomban. Papi hivatásának jelmondatául Xavéri Szent Ferenc kérését választotta: „Lelkeket adj nekem, a többit vedd el!” Mintha sejtette volna: a szovjet befolyás alá kerülő országban éppen a „lelkek” megszerzése és megtartása lesz majd a legnagyobb gondja.

• NAGYBÖJT 1. VASÁRNAPJA • 2013. FEBRUÁR 17.

Pozsonypüspökin kezdte meg papi pályafutását – 1946 végéig itt működött káplánként. Innen került Szakolcára (Skalica). Közben lezajlott a „győzedelmes február”, a kommunista hatalomátvétel és Vida Tivadar is a kor papjainak sorsára jutott: két-három évenként helyezték őt át más-más helyre. Nyitrasárfő (Nitrianská Blatnica), Bozók (Bzovík), Garamkövesd (Kamenica nad Hronom), Barssáró (Šarovce) voltak zaklatott életének fő állomásai. Az utolsó helyen várt rá az igazi „fekete leves”: a belügyi hatóságok utasítására egyházi elöljárói felfüggesztették állásából. A vád az volt ellene, hogy nemcsak itt, de már korábbi működési helyein is „szentségeket szolgáltatott olyanoknak, akiknek különben tilos lett volna akár a templomba is járni”. A Csehszlovák Egyházügyi Hatóság 1960. január elsejével visszavonta lelkészi működésének engedélyét, vagyis ettől kezdve nem működhetett katolikus papként. A megaláztatás azonban ezzel még nem ért véget: el kellett költöznie a községből is, és csak a számára kijelölt helyen, egy Murányvölgyi kisközségben, Licén (Lipovník) tartózkodhatott. Nyugdíjra, segélyre természetesen nem tarthatott igényt, azt viszont a hatóság kegyesen „megengedte”, hogy favágóként, erdei munkásként tengesse életét. Szerencsére, édesanyja és említett Zoltán öccse már Magyarországon élt, így - családegyesítésre hivatkozva – 1962-ben megkapta az engedélyt a Magyarországra való áttelepülésre. Hivatalos iratai közt természetesen ott szerepelt a csehszlovák egyházhatósági tiltás is, így Magyarországon sem kaphatott plébániát. Budapesten telepedett le, és az egykor az irgalmasok kórházaként működő (ma ismét az) Országos Reuma- és Fizikoterápiás Intézet (ORFI) alkalmazottja lett: postai kézbesítőként. Ilyen beosztásban figyelt fel az intézet akkori főigazgatója, Farkas Károly professzor a „kézbesítő” nyelvekben való jártasságára. S mivel az ORFI-val szemben, a Török utca 12-es szám alatt ez idő tájt rendezték be a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtárat, a professzor ajánlására a könyvtár igazgatójának, Palla Ákosnak volt bátorsága alkalmazni a „rovott” múltú, „klerikális” Vida Tivadart. Tivadar atya főnyereményt jelentett a Könyvtárnak. Ez idő tájt ugyanis nagy vállalkozás folyt falai közt. A

MEGEMLÉKEZÉS magyar orvostörténet-írás mindmáig legfontosabb forrását, a Weszprémi István debreceni városi orvos által 1774 és 1787 között latin nyelven írt és Lipcsében kiadott „Succincta Medicorum Hungariae et Transilvaniae Biographia”, azaz „Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza” című négykötetes munkáját ültették át magyar nyelvre. Az első három kötetet fordító Kővári Aladár azonban kora és betegsége miatt már nem tudta folytatni e munkát. A stafétabotot a latinon kívül a franciát és németet (s természetesen a szlovákot) is jól bíró Vida Tivadar vette át. Már az ő fordításában jelent meg 1970-ben az 1111 (!) oldalas IV. kötet. Vida Tivadarnak köszönhetjük azt is, hogy Wernher György híres „De admirandis Hungariae aquis”, azaz Magyarország csudálatos vizeiről c. munkáját ma magyarul is olvashatjuk. Tivadar atya azonban nemcsak fordított, hanem az ő gondjaira bízták a Könyvtár, ill. az akkoriban alakulgató Magyar Orvostörténeti Táraság teljes német, francia, olasz és szlovák nyelvű levelezését is. Ő ismertette az e nyelveken megjelent fontosabb orvostörténeti publikációkat is az Orvostörténeti Közlemények hasábjain. Ugyanakkor önálló kutatóként is megállta helyét. 1968-ban ő az egyik közreadója „az anyák megmentőjeként” ismert nagy magyar orvos, Semmelweis Ignác összegyűjtött kéziratainak az Orvostörténeti Közlemények 46-47. kötetében. A társszerzők R. Harkó Viola és Antall József voltak! Igen, az az Antall József (1932-1993), aki 1990-ben miniszterelnöke lett Magyarországnak, és aki 1964-től szintén az említett Könyvtárban talált menedéket előbb főmunkatársként, majd igazgatóhelyettes-

ként s végül 1984-től főigazgatóként. Az említett trió – Antall – Harkó – Vida – jelentette meg 1969-ben Perliczi Dániel híres latin nyelvű tervezetének magyar változatát is (Perliczi a magyarországi orvosképzés beindítására tett javaslatot Mária Teréziának). Vida Tivadar számos közleményt publikált más tudománytörténeti folyóiratokban is. 1970-ben pedig a budapesti Hittudományi Egyetemen az egyháztörténeti doktor címet is megszerezte. Közben az addig vallásellenes politikai klíma is kezdett melegedni, ezért 1974-ben búcsút mondott a Török utcának, és visszatért eredeti hivatásához. 1975 és 1997 között a Székesfehérvári egyházmegye papjaként a Budapesthez közeli Máriaremetén működött. Előbb káplán, majd plébániai kormányzó, végül plébános 2005-ig, nyugdíjba vonulásáig, miután 2004-ben tiszteletbeli kanonok címet kapott egyházi elöljáróitól. Persze a nyugdíjba vonulás egy ilyen aktív ember számára nem a tétlen pihenést jelenti: továbbra is ellátta a helyi katolikus nyugdíjasotthon lelkipásztori teendőit. S mivel a „bársonyos forradalom” után egykori üldözői is a történelem süllyesztőjébe kerültek, nem kellett tartania egykori hazájában sem a zaklatástól. Ezért gyakran hazalátogatott – amint arra utaltam, Pozsonyban is megünnepelte gyémántmiséjét. Mindig tisztelettel említette egykori pozsonyi tanárait is. A Pázmány Péter Alapítvány elnökeként pedig a felvidéki, de magyarországi szemináriumokban tanuló kispapoknak nyújtott hathatós segítséget. Mint említettem, az egyháztörténet doktora volt. E téren végzett kutatásait, publikációit - különösen Temesvári Pelbárt beszédeinek magyarra

fordítását, ill. a Pray-kódex mikrofilológiai vizsgálatát – 2007. november 20-án Fraknói-díjjal jutalmazták. A teljesség kedvéért tegyük hozzá: ugyanekkor kapta meg e jeles elismerést Mons. Koller Gyula, pápai prelátus, a Remény volt főszerkesztője is. A 2000-ben alapított s a felvidéki gyökerű – Ürmény (Mojmírovce) szülötte - Fraknói (Frankl) Vilmos katolikus történetíróról, nagyváradi kanonokról elnevezett díjat azok kapják, akik a teológia, filozófia vagy az egyháztörténelem területén alkottak maradandót. Vida Tivadar 2010. április 5-én Máriaremetén tartotta meg vasmiséjét, emlékezve a 65 évvel korábbi felszentelésére. Kitűnő egészségnek örvendve – még idős korában is rendszeresen járt úszni – nem sejtette, hogy az Úr, elégedetten a „szőlejében” végzett sokrétű és nagyon hasznos munkával, hamarosan magához szólítja őt. Földi maradványait – saját kívánsága szerint - a budapest-remetekertvárosi Szentlélek-plébániatemplom kriptájában helyezték örök nyugalomra. Sajnos, haláláról csak későn, pár héttel ezelőtt értesültem, egy nekrológból. Egykori munkahelyének, a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtárnak nyugalmazott igazgatója, Kapronczay Károly orvostörténész professzor az Orvostörténeti Közlemények 218-221. sz. kötetében búcsúzott egykori munkatársuktól, „a hazai orvostörténeti kutatás egyik jeles és meghatározó egyéniségének” nevezve dr. Vida Tivadart. Későn értesülve, nem helyezhettem el ravatalára – felvidéki orvostörténészként és ipolysági szülöttként – a részvét és tisztelet koszorúját. Ezt pótlandó, e kis írással tisztelgek emléke előtt – meg nem ért 91. születésnapja apropóján.

A hét imája Szeretném Önöket megkérni kedvenc versem megjelenítésére, amelyet ima helyett gyakran elmondok. A szóban forgó vers Vargha Gyula 1917-ben kelt egyik legszebb verse, a Napszálltakor. Már évek óta hűséges olvasója vagyok lapjuknak, minden számát türelmetlenül várom. Özv. Bódi Győzőné Veres Ilona (84 éves), Kerekgede

Napszálltakor Fáradt napom nyugat felé tért, Uram, hálát adok a létért; Bűnös, nagy bűnös volt a szám, Hogy annyiszor megátkozám.

S a víg gyermekajkak házunk csendjét Ezüst harang gyanánt becsengték, Idő haladt, s szemünk előtt Olajvesszőnk mind nagyra nőtt.

Egem borongott, vagy derengett, Az eolhárfa egyre zengett; Nem a világnak szólt dala, Szívem lett könnyebb általa.

Egyszer barnább, másszor fehérebb, Sosem volt szűke a kenyérnek. Ki többre vágyik, lelki vak, Kincs, nagy vagyon, hiú javak.

S ha néha tán az úti porban Keresztemet görnyedve hordtam: Az összeroskadás előtt Adtál, Uram te, új erőt.

De mégis dússá tett a lelked, Belém a dalok lelkét lehelted, Zengő, csodás harmóniát, Kísérni hűn az élten át.

Az útat most már megfutottam, Lerázhatom porát nyugodtan; Új ég és új föld tűn elé… Megyek örök fényed elé. Vargha Gyula

Okom dehogy volt lázadásra, Csak hála-, hála-, hálaadásra, Kegyelmed annyi jót adott: Gyümölcsös ágként roskadok. Adtál, Uram, áldott szülőket, - Áldom halóporukban őket – Porló kezük most is vezet, Hogy megragadjam szent kezed. Hű nőt is adtál, drága hitvest, Minőt az ifjú képzelet fest, Koszorút boldog fejemen Rózsákbul font a szerelem. • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

OLVASÓINK ÍRTÁK Spanyolország történelme sok tekintetben hasonlít Magyarországéhoz. A nagy fancia forradalom, amely szabadkőművesek, illuminátusok, istentagadók szövet-

Levelet kaptunk

egyház aktivistái nagy tömegeket megmozgató gyalogos, ifjúsági zarándoklatok sorozatát szervezték meg 1941-48 között Santiagóba, Szent Jakab sírjához. A nagyszabá-

Remény A felvidéki résztvevők egy része

Győrújbaráti gondolatok Jézus csodatettein merengek. Talán nem is annyira a bor-, kenyérés halszaporítás történetei vagy csodás gyógyulások, feltámasztott halottak ejtenek ámulatba, hanem az írástudatlan halászok, akik apostollá lettek. Az egyetlen Jézus és néhány halász, aki meg tudta változtatni a világot. Azóta eltelt 2000 év, és nagyot fordult a világ. Immár hétmilliárdnyian vagyunk, és lassan magunkra gyújtjuk a világmindenséget, mint a lerészegedett hajléktalanok. Akár az utcáról is, de ide újabb apostolok kellenek. Sok-sok apostol, mert csak az ő segítségükkel tudjuk megmenteni magunkat apokaliptikus önmagunktól. A cursillo mozgalom az egyik legodaadóbb katolikus földről, Spanyolországból indult útjára. A cursillo rövid tanfolyamot jelent. Csütörtök estétől vasárnap délutánig tartó rövid együttlét bentlakással, ahol papok és világiak a katolikus hit lényeges igazságait és életformáit mutatják be előadásokkal, beszélgetésekkel, életpéldákkal. Majd az ismétlődő lelkigyakorlatok által a résztvevők képesekké válnak arra, hogy laikusok módján terjesszék az evangéliumot. Most, a hit évében különösen mély értelmet kap ez a mozgalom, amely a világ újraevangelizációját tűzte ki zászlajára.

kezésének gyümölcse volt, valójában lefejezte a francia egyházat. Továbbfejlesztett változata Oroszországban, a bolsevista forradalomban csúcsosodott ki, amely kisvártatva Magyarországra is átterjedt. Ez vált töviskoszorúvá az öt sebből vérző, keresztény ország homlokán. A nagy katolikus múltú, de a kommunista eszmék befolyása alá került Spanyolországban 1938-ban szintén polgárháború tört ki. A katolikus egyház támogatását is élvező királypárti jobboldal, valamint a bolsevista baloldal között rendkívül véres testvérháború zajlott. A kommunisták az általuk uralt országrészekben vérfürdőt rendeztek az Egyház tagjai között. A Szentatya 2007. október 28-án 498 spanyol mártír papot, szerzetest, szeminaristát avatott boldoggá, ami a legnagyobb számú boldoggá avatás a Szentszék történetében. A polgárháború után, hogy a mély sebekből vérző, egymással szembenálló táborok Krisztus szellemében kibéküljenek egymással, a katolikus

A Te igéd az én igém „Nincs emberem…” János evangélista az 5, 5-9-ben leírja, hogy a már 38 év óta beteg embert Jézus meggyógyította, mégpedig szombaton. A betegnek nem volt embere, aki bevigye a tóba, amikor felkavarodik a víz. Odamegy hozzá Jézus, és megkérdezi tőle: Akarsz-e meggyógyulni?, és meggyógyítja a beteget, aki felveszi ágyát és jár! Pedig a beteg nem is ismeri Jézust. Bizonyára mélységes hálát érzett iránta. Vajon mi, késői gyermekei hogyan viselkedünk hasonló helyzetekben? Mert helyzet az van bőven, csak kissé körül kell nézni utcánkban, családunkban, munkahelyünkön, mert mindenhol vannak betegek, elhagyatottak, nélkülözők, szomorkodók, akiknek nekünk kellene hirdetnünk az Örömhírt, hogy gyertek, Jézus meggyógyít minden betegséget, bekötöz minden sebet, megvigasztal minden szomorkodót. Csak Hozzá kell mennünk, mert Ő értünk jött erre a földre, hogy aki hisz Benne, annak élete legyen és bőségben legyen. Uram! Sokszor nincs elég hitünk, süketek a füleink, vakok a szemeink, mert a világ sok szennye rárakódott. Kérünk Téged, küldd el Szentlelkedet, hogy teremtsen bennünk új szívet, amely hasonlóvá tesz bennünket Hozzád, és a betegekben, elhagyatottakban Téged fogunk felismerni. Nyisd ki megkeményedett szívünk ajtaját, hogy Téged tudjunk befogadni, és a Te út• NAGYBÖJT 1. VASÁRNAPJA • 2013. FEBRUÁR 17.

sú megmozdulás sikeres és méltóságteljes lebonyolítása előtt minden zarándokcsoport lelkigyakorlatszerű előkészítő tanfolyamon - cursillón - vett részt, ahol megismerhette a katolikus hit alapjait vagy elmélyíthette eddigi hitbéli ismereteit. Ezt a gigantikus megmozdulást a plébániák mellett működő Katolikus Akció világi aktivistái szervezték papok védnöksége alatt. Ezek a bensőséges atmoszférában megvalósított cursillós tanfolyamok azután oly váratlan sikerre tettek szert a hitélet titkait kutatni vágyó ﬁatalok között, hogy hamarosan az egész világon elterjedtek. Így Magyarországon is, ahol csak Győrújbaráton, az Apor Vilmos Lelkigyakorlatos- és Üdülőházban több mint tízezer ember végezte el, mellettük több mint ezer felvidéki hívő is. „A cursillo inkább lelki élmény, megrendülés a résztvevőknek, mint tudás megszerzése, bár az is. Az ember ráeszmél létének óriási értékére: hogy tudniillik Istennek gyermeke. Szeme előtt új világ nyílik

meg. Ez a találkozás nem más, mint egy személyes vallásos élmény. Mivel élmény, a cursillót nem lehet könyvekből megtanulni, vagy megmagyarázni. Hogy mi a cursillo, azt csak az érti, aki átélte“ - olvasható a győri cursillisták honlapján. Azon elmélkedem, hogy miután 1945 húsvétján megszülettem, tizenhárom nappal a béke „kitörése” előtt, kicsinyke magyar állampolgárrá váltam. Ha most azonban visszaigényelném azt, amit egykor akaratom nélkül elvettek tőlem, akkor akaratom ellenére elvennék tőlem azt is, amit egykor akaratom ellenére adtak. Tudniillik a szlovák állampolgárságot. Ezek a profán gondolatok a győrújbaráti cursillós házban, lelkigyakorlat közben jutottak eszembe. A nagyjából kilencven résztvevő zömét a felvidéki hívek adták. És mi, a Regnum Marianum, Szent István és Mária országának örökösei, kik a világnak 280 boldogot és szentet adtunk, a Szeplőtelen fogantatás ünnepén összeborultunk a poltikai határok felett. Mindenki érezte, hogy mindennemű politikai agitprop sugallatánál erősebb az a spontán egymásra találás, amelyben Jézus Krisztus személye hozott össze minket. Legszívesebben itt maradtunk volna, és innen gyűrűztettünk volna szét egy új, egyesült szellemi Magyarországot. Mikor a negyedik nap hazatértem a béke oázisából, és elolvastam a lekésett hétvégi sajtót, bekapcsoltam a televíziót, megroggyant lábam a reám zúduló hírtömegtől, amelyben beszámoltak gyerek- és szülőgyilkosságokról, közúti balesetekben elpusztult családokról, betörésekről, tűzesetekről, árvizekről, az emberiség felsorolhatatlanul sok nyomorúságáról... Jóba Alajos Győrújbarát, 2012 adventje

jaidról sose térjünk le. Mi már azt gondoljuk, hogy sokat tudunk Rólad, mert tudjuk, hogy Te mondtad: Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet. De mi sokszor a saját útjainkon járunk, vannak saját igazságaink és nem táplálkozunk az Élet Kenyerével. Míg ilyenek leszünk, addig a családunkban, szomszédunkban is lesznek betegek, akiknek „nem lesz emberük”, mikor felkavarodik a víz, mert nincs, aki észrevegye őket. Pedig tudjuk, hogy azért adtál nekünk ép kezet, lábat, hogy akinek nincs, annak mi legyünk az ép végtagjai, mi legyünk azok, akik meghallják, hogy valamiben szükséget szenved, vagy meghallgassuk panaszát, örömét, hogy a terhe kisebb legyen, öröme pedig megduplázódjon. Tudjuk, Uram, hogy nélküled semmik vagyunk, de általad Szentlelked templomává válhatunk. Légy hozzánk irgalmas, és add meg mindnyájunknak kegyelmedet, hogy merjük a jót tenni, és életünk minden napján Téged Urunknak és Megváltónknak vallhassunk, s majdan eljuthassunk Országodba. Bugyi Mária, Nagymácséd Kedves Olvasóink! Írják meg nekünk, melyik a kedvenc szentírási idézetük, mikor, hogyan vált azzá, miért szeretik, mit jelent az életükben Istennek éppen ez az igéje. Leveleiket „A Te igéd az én igém” megjelöléssel elsősorban a remeny@remeny.sk villámpostacímen várjuk. (Ha nincs internet-hozzáférésük, akkor a Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava címre is elküldhetik levelüket.)

TANÁCSOLÓ

Testi-lelki egészségünk

Műsorajánló

A hasnyálmirigy cisztája Kezdjük az elején, a szófejtéssel. A görög eredetű „cysta” hólyagot, tömlőt jelent. A szaknyelv folyadékot vagy kásaszerű anyagot tartalmazó zárt üreget jelöl ezzel a szóval. Cisztája lehet több belső szervünknek: májnak, tüdőnek, vesének, petefészeknek s – amint Olvasónk is írja – a hasnyálmirigynek (pancreas) is. Lényegében a jóindulatú, tehát „nem rákos” daganatok közé sorolható. Mint ilyen, csupán akkor okoz gondot, ha már nincs hely a növekedésére, vagy eleve olyan helyen keletkezett, ahol már a borsó, cseresznye nagyságú tömlő is valamilyen fontos eret, ideget vagy kivezető csatornát nyomhat el. Ott, ahol elég helye van a növekedésre, mint pl. a hasüregben, akár öklömnyi, gyermekfejnyi nagyságúra is megnőhet. A hasnyálmirigy cisztája nem gyakori. Elsősorban azoknál várható megjelenése, akik korábban ismételten hasnyálmirigy-gyulladáson estek át. A hasnyálmirigy létfontosságú szerv: a jó emésztéshez nélkülözhetetlen enzimeket termel. Az enzimet tartalmazó emésztőnedv – ez a „hasnyál” – egy kivezető csövön át jut a tizenkét ujjnyi bélbe. E cső közvetlen közelében szájadzik a bélbe az epevezeték is – mintha két folyó közös deltával ömlene a tengerbe. E bonctani közelség rovására írható, hogy az epevezetékben keletkező kő nemcsak az epefolyást, hanem a hasnyálmirigy beszájadzását is elzárhatja. Az ilyenkor feltorlódó emésztőnedv előbb a vezeték belső falát, majd azt áttörve a környező mirigy szövetét kezdi „emészteni”, ami súlyos hasnyálmirigy-gyulladást okoz. Ha ebből a beteg felgyógyul, az érintett vezeték „helyreállítása” nem mindig sikerül tökéletesen, és éppen az ilyen meggyengült vezetékszakasz lehet a kiinduló pontja a „cisztás elfajulásnak”, azaz a tömlő képződésének. Kezdetben panaszmentes, csak szonóval kimutatható, ám előbbutóbb valamilyen idegszálat, érszakaszt nyomva, erős, általában az étkezéssel összefüggő hasi fájdalmat okozhat.

Agapé

Svájci rakott burgonya

55 éves férﬁ vagyok. Egy rutinvizsgálat során hasi ultrahangos (szono) vizsgálatra is elküldtek, ahol epeköveket és „hasnyálmirigycisztát” találtak. Az epekövesség miatt nem aggódom – a feleségemet is amiatt műtötték, és azóta jól van –, de nem tudom, mit jelent pontosan a „ciszta”. Orvosom szerint ezt is lehet műteni, de „nem muszáj”. Kérem tanácsát: mennyire veszélyes ez a baj, és szükséges-e a műtét? Jelige: Aggódó olvasó

Magyar Katolikus Rádió Hallható az interneten, az Eurobird 9A műholdról a 11958 MHz-es frekvencián, valamint néhány kábeltv-hálózaton.

Mária Rádió Február 17., vasárnap 5.50 Ne féljetek! II. János Pál pápa gondolatai az év minden napjára 9.00 Szentmise Budapestről 12.05 Imalánc. Imaszándékok fogadása telefonon 18.00 Szentmise Budapestről 22.00 Felvidéki beszélgetés

Duna TV Február 16., szombat 6.25 Szentföldi szent helyek üzenete. Jézus Jeruzsáleme 8.00 Élő egyház. Hírek, tudósítások 15.10 Hagyaték. Tavaszi szél Házasság Isten és ember előtt

Mivel ún. térfoglaló folyamatról, magyarán: „daganatról” van szó, a gyógyítása sebészi úton történik. Ha a tömlő kisméretű, s környezetéből könnyen kifejthető – mint dió a héjából –, a sebész eltávolítja azt. Nagy tömlő esetén vagy ha eltávolítása „rizikós”, a sebész valamely üreges szervbe, leggyakrabban a gyomorba szájaztatja a cisztát. Így az addig zárt tömlőből egy „zsák” keletkezik, melynek „száján” a benne felgyü-

Hozzávalók: 1,20 kg burgonya, 15 dkg sajt, 4 tojás, 2 dl tejföl, 2 teásk. só, 1/4 mokkásk. szerecsendió, 1/4 mokkásk. bors, 6 dkg vaj Elkészítés: A burgonyát megmossuk, héjában megfőzzük. Lehűtjük, meghámozzuk, majd késsel nem túl vékony karikára vágjuk. A tojásokat kettéválasztjuk, a fehérjéket kemény habbá verjük. A sárgákat egy tálban összekeverjük a tejföllel, a sóval,

lemlő folyadék szabadon távozhat a gyomorba. Az így, a gyomorba szájaztatott ciszta később zsugorodik, sőt teljesen el is tűnhet. Ha a ciszta – mint Olvasónknál is – nem okoz semmi panaszt, és csak „véletlenül” kerül felfedezésre, a műtéttel nem kell sietni. Érdemes azonban évente legalább egyszer szonóval ellenőriztetni a nagyságát, növekedési tendenciáját.

borssal, szerecsendióval és az olvasztott vajjal. A sajtot lereszeljük. Egy jénai tálat kivajazunk, zsemlemorzsával megszórunk. A karikára vágott burgonyát összekeverjük a tojássárgás masszával és 5 dkg reszelt sajttal, majd a felvert tojáshabot is beleforgatjuk. Az előkészített jénaiba simítjuk a masszát, tetejére a maradék sajtot rászórjuk, és 160 fokos sütőben szép pirosra sütjük.

Február 17., vasárnap 6.30 Szentföldi szent helyek üzenete. Az utolsó vacsora terme. Magyar ismeretterjesztő sorozat 7.45 A HÁZASSÁG HETE. Világ-Nézet 8.40 Isten kezében. Barsi Ernő portré 9.35 Felelet az életnek. Egy csónakban. Magyar dokumentumﬁlm-sorozat 10.05 Száműzött magyar irodalom. Tormay Cécile 11.00 Élő világegyház

Kedves Olvasóink! Az új évben szeretnénk Önökkel együtt szerkeszteni rovatunkat. Ezért arra biztatjuk Önöket, küldjék be kedvenc, jól bevált ételreceptjüket, a hozzávalók feltüntetésével és az elkészítés módjának leírásával együtt. Ha az étel fényképét is mellékelik hozzá, azzal még jobban megörvendeztetnek bennünket, illetve olvasótársaikat. Vonják be az egész családot, kérjék meg gyermeküket, unokájukat, fényképezze le az elkészített ételt, s a képet (jpg formátumban) a recepttel együtt küldjék el szerkesztőségünk e-mail címére: remeny@remeny.sk A recepteket beküldött olvasók közül negyedévenként kisorsolunk egyet, aki ajándékot kap. • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

KUCKÓ

Tél, tél, tél, tél, Honnan jöttél? Tereld el a szeleket ne fújjanak hideget! (Kiss Dénes)

Tudjátok-e, hogy… Minden évben máskor ünnepeljük a húsvétot. Idén február 13-án van hamvazószerda, ezzel a nappal kezdődik a nagyböjti időszak, amely során Jézus feltámadásának ünnepére készülődünk. Jézus, az Isten Fia mindanynyiunk bűne miatt szenvedett, és vállalta értünk a kereszthalált.

Ha rosszak vagyunk, hazudunk, csalunk, nem tiszteljük az idősebbeket és társainkat, csúnyán beszélünk és más bűnöket követünk el, akkor embertársainkon kívül Jézusnak is fájdalmat okozunk. Részt vesztek a nagyböjtben a keresztúton? Miről tudtok lemondani Jézus kedvéért? Mit tudtok tenni azért, hogy enyhítsétek fájdalmát? Tudjátok, mit jelent az, hogy a húsvét mozgó ünnep?

Csámpai Katinka, Nyitracsehi – aki nagymamája szerint jó kislány, szereti a Kuckót, szereti a szép verseket, kedvenc meséje az Agár kutya háza, és ahogy ti is láthatjátok, szépen tud rajzolni

A török basa Akkor történt, amit most elmondok, amikor a török volt az úr Magyarországon. Valamelyik nagy háború után volt: a törökök mentek vissza a hazájukba, s amerre áthaladtak, falukat, városokat felgyújtottak, asszonyokat, férfiakat, de még gyermekeket is elvittek Törökországba, szomorú rabságba. A többi közt Törökországba került egy kisfiú is. Ezt a török császár udvarába vitték, ottan nevelődött fel. A török császár megszerette az ügyes fiút, katonának nevelte, s az Isten úgy felvitte a dolgát, hogy basa lett belőle. Telik-múlik az idő, megházasodik az egyszeri magyar fiú, s Isten megáldja gyermekkel. No, ha megáldotta, dajka is kellett a gyermek mellé. Mikor éppen dajkát kerestek, arra vetődött egy öreg magyar asszony, azt a basa mindjárt felfogadta dajkának, hadd legyen az ő gyermekének magyar dajkája. De ugyancsak meghagyta az asszonynak, hogy jól vigyázzon a gyermekre, még a szél fúvásától is őrizze, mert különben így meg úgy, kerékbe töreti. Hiszen dajkálta az öregasszony, ahogy tőle kitelt. De egyszer a gyermek megbetegedett, s sírt éjjel-nappal, nem tudta elcsitítani. „Istenem, Istenem - tűnődött magában az öregasszony -, mivel tudjam elcsitítani ezt a gyermeket! Ha meghallja az apja a sírását, vége az életemnek!” Mit gondolt, mit nem magában, elkezdett énekelni a gyermeknek: Csicsija, babája, szép török fiúcska! / nekem is volt egyszer szép kicsi fiacskám, / elvitte a török, szép piros hajnalban, / hajnal hasadásban. Most is megismerném, / ha elémbe jönne, karja fehérjéről, / fehér szemölcséről. Hallotta ezt a nótát a basa felesége, aki értett magyarul. Szalad az urához, s mondja, hogy mit énekel az öregasszony. - Ez az én édesanyám! - kiáltott a basa, s szaladott ki az öregaszszonyhoz. - Anyám, édesanyám, lelkem, édesanyám, nézzen a szemembe, megismer-e engem? Mondotta az öregasszony: - Megismerlek karod fehérjéről, fehér szemölcsödről. Ott mindjárt felgyűrte az inge ujját a basa, és ím, rajta volt a karján a fehér szemölcs. Ott mindjárt egymás nyakába borultak, végehossza nem volt ölelésnek, csóknak. Így volt, igaz volt, vége volt. (legenda Benedek Elek gyűjtéséből)

Csank István, 3. a osztály, Kazinczy Ferenc Alapiskola, Tornalja

Garaj Ádám, 3. a osztály, Kazinczy Ferenc Alapiskola, Tornalja

Ez a mi templomunk – Jandás Kornélia, 2. osztály, Csallóközaranyos

Juhos Márk, 2. osztály, Felsővámosi Alapiskola

Oláh György Kálmán, 3. a osztály, Kazinczy Ferenc Alapiskola, Tornalja

Készítette Lőrincz László

Rejtvény

Meghatározások: Jelentése: az egyik „fagyosszent”. 1. Bernadett, A megfejtést nyílt levelezőlapon február 222. Tengeri hal, de például szemüvegtartó is ig küldjétek el szerkesztőségünk címére: Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava lehet, 3. Hangszín, árnyalat, 4. A rejtvény megfejtése, Megfejtés 5. Nyerészkedő kereskedő (KUFÁR), 6. Locspocs, latyak, A 4. számunkban található rejtvény megfej7. Cecília. Rejtvényünkben minden meghatározás két- tése: keresztvetés. A nyertes: Müller László, Léva. szer szerepel - vízszintesen és függőlegesen. A rejtvény megfejtése a színessel jelölt oszlopban, Gratulálunk, az ajándékot postán küldjük! illetve sorban olvasható. • NAGYBÖJT 1. VASÁRNAPJA • 2013. FEBRUÁR 17.

2 3 4 5 6 7 1

NAPRAFORGÓ

Aki tegnap voltál: ma már nem te vagy, Aki holnap léssz: ma még nem te vagy. (Weöres Sándor) Keresd a Reményt a Facebookon!

Pályázat – Magyarságismereti mozgótábor 2013 A II. Rákóczi Ferenc Alapítvány a szágot, és otthonról hozott kulturális Jelentkezéshez szükséges feltételek: 1. Identitásgyűrűk Kárpát-medencei Fiatalokért pályáza- értékeiket a tábor tagjai számára köz- • Önéletrajz-szerű bemutatkozó levél a. hogyan befolyásolják a személyi(elérhetőségek – levelezési és e-mail séget a különböző identitásgyűrűk. A tot hirdet kinccsé teszik. „ki vagyok én” és „hova tartozom” örök Magyarságismereti Mozgótábor kérdéseinek kifejtése 2013 jubileumi, 20. évi programján b. Az én soknyelvű és kultúrájú régivaló részvételre óm - így élünk mi együtt s nem egymás mellett UTAZZ, TANULJ, 2. II. Rákóczi Ferenc nevében egy BARÁTKOZZ! levél, a Kárpát-medence népeinek. Mi lenne ma a fejedelem üzenete? Tölts egy élménydús kirándulást 3. Kitartás? tehetség? szorgalom? Magyarországon, járd körül nagy és Miben áll a siker titka? - interjú egy kis városait, ismerd meg múltunkat és szakmájában elismert közéleti szejárulj hozzá a jövő építéséhez! Mindméllyel ehhez nem kell mást tenned, mint pá4. Népi élet a Facebook korában lyázni a Rákóczi Mozgótáborba. 4 hamilyen hatással van a virtuális tér a táron túli magyar közösséget képvisemagyar népművészetre? lő fiatalok; évente 12.000 kilométer; 3 5. 20 éves az István, a király c. rockbusz, 5 fő helyszín,7 országot átfogó opera - nemzeti öntudat és zene kapösszefogás. Részese akarsz lenni? Pácsolata cím, telefonszám, családi körülmények 6. 70 éve a Don-kanyarnak (elbelyázz! Tanulmányaikban eredményes, te- • A tábor működése forgószínpad- ismertetése; eddigi tanulmányok, isko- szélgetés, interjú - akár igazi, akár fikhetséges, kreatív, talpraesett 14–18 szerű, megérkezéskor a fiatalokat há- lák; érdeklődési körök, szakkörök, ön- tív személlyel: a történet előzményei éves fiatalok jelentkezését várjuk, akik rom csoportba osztják, melyek ciklu- képzőkörök, versenyek és azon elért he- és kihatásai a személy további életére) érdeklődnek népünk hagyományai, sokban váltják egymást a helyszíneken lyezések; közösségi, egyházi feladatok) Szervezők: a Kanadai Rákóczi Ala– Győr, Kecskemét, Miskolc, Pécs -, • Egyházi ajánlás irodalma és műemlékei iránt. pítvány, II. Rákóczi Ferenc Alapítvány ahol megismerkednek az adott város- • Becsületbeli nyilatkozat arról, a Kárpát-medencei Fiatalokért; JeruA Rákóczi Mozgótábor időpontja: sal, valamint a környék nevezetessége- hogy korábban még nem vett részt zsálemi Templomos Lovagrend Maivel. A tábor végül négynapos buda- Magyarságismereti Mozgótáborban 2013. július első két hete gyarországi Főpriorátusa • Saját címre megcímzett és felbé- Beküldési határidő: 2013. március pesti programmal zárul. MIT KELL TUDNI A TÁBOR- • A részvétel ingyenes! Az utazást, a lyegzett válaszboríték. 29. (postai bélyegző dátuma). RÓL? szállást (kollégiumokban), az ellátást • 3-5 oldalas pályamunka az alábbi A pályázat elbírálásnak ideje és ér• az együtt töltött idő alatt a résztve- (napi háromszori étkezés) költségét (+ témák egyikében (kézzel vagy géppel tesítés a pályázatról: 2013. május vők – határon túli (erdélyi, kárpátaljai, kis zsebpénz) a Rákóczi Alapítvány írva – amennyiben elektronikus for- Beküldési cím: Dr. Kotolácsi Mifelvidéki, délvidéki) magyar fiatalok – fedezi. mában készül, kérjük e-mailben is el- kóczy Ilona, Nová 16, Veľký Meder körbejárják, megismerik Magyarorküldeni a dolgozatot): 932 01

Imádság nagyböjtre Urunk, Jézus Krisztus, feltámadásod ünnepéig a nagyböjti időszakban élünk. Arra szólít minket ez az idő, hogy megtérjünk és megújuljunk keresztény életünkben, hogy többet imádkozzunk, és odaadóbban gyakoroljuk a testvéri szeretet nagyszerű tetteit. Ezért kérünk Téged: Segíts minket, hogy minden, amit teszünk, Veled kezdődjék el, és Veled végződjék. Erősíts minket jó szándékunkban, hogy a nagyböjti gyakorlatok által mindennap egyre jobbak legyünk. Amen. (Theodor Burzer nyomán) • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

REJTVÉNY

GONDOLKODÓ

A legalapvetőbb feltétele minden termékeny cselekedetnek az imádkozó mozdulatlanság... Mielőtt bármit cselekszünk, emeljük föl lelkünket Istenhez. Minél inkább érezzük a vágyat, hogy sokat adjunk, annál gyakrabban kell a forráshoz, Istenhez fordulnunk. Boldog Gianna Beretta Molla gondolatait idézzük. Rejtvényünk fő soraiban egy ír bölcsességet rejtettünk el, amely az imával kapcsolatos. A megfejtést nyílt levelezőlapon vagy villámpostán február 22-ig küldjék el szerkesztőségünk postai: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava vagy e-mail címére: remeny@remeny.sk A levelezőlapra írják rá: GONDOLKODÓ

Megfejtés A 4. számunkban közölt rejtvény megfejtése: Anthiókia, tizenharmadik apostol, Efezus, Szilász, Barnabás, Kilikia. A helyes megfejtők közül sorsolással ajándékot nyert: Mohňansky István, Buzita. Gratulálunk!

Beíratás a Szent Imre Egyházi Óvodába Az egyházi óvoda igazgatósága értesíti a szülőket, hogy a beíratás óvodánkba 2013. március 1314-én - 8.00 órától 16.00 óráig lesz. Szeretettel várunk minden gyermeket már 2 éves kortól. Továbbra is biztosítjuk az ingyenes angol nyelvoktatást, színjátszókört, tánctanfolyamot, történelmi szakkört és sok más gyermekközpontú tevékenységet. Ha gyermeke nem szeptemberben, hanem valamikor év közben kezdené az óvodát látogatni, akkor is ajánlatos most beíratni. Így biztosítva lesz az elhelyezése.

2013. 3. 13-án, szerdán 10.00 órától játszóház keretén belül mesejátékkal kedveskedünk a családoknak – „A három kismalac és a farkas” – mesedramatizációval. A gyerekeket ugróvár és sok más érdekes meglepetés várja! Címünk: Družstevný rad – Szövetkezeti sor 22, egyszintes „C“ pavilon. Keresse a „C“ pavilont! Telefon: 036/7511433 Továbbá tisztelettel kérjük Önt, kedves családját, ismerőseit, hogy támogassák óvodánk működését „A Gyermekekért“ – „Pre deti n.f.“ pénzalapon keresztül, adójuk 2 százalékának átutalásával az adóhivatalon keresztül.

• NAGYBÖJT 1. VASÁRNAPJA • 2013. FEBRUÁR 17.

A szükséges nyomtatvány a nyilatkozat kitöltéséhez óvodánkban is beszerezhető. Pénzalapunk neve: /kizárólagosan a Szent Imre Egyházi Óvoda támogatására alakult/

Pre deti n.f. Jogi formája: neinvestičný fond Cím: Petőﬁho 24, 94301 Štúrovo IČO: 35606401 Számlaszám: 0034740074/0900 Támogatását tisztelettel köszönjük: Vízi Katalin, óvodaigazgató

APRAJA-NAGYJA Fizetett hirdetések KÖSZÖNTŐ

Február 16-án ünneplik házasságkötésük 50. évfordulóját drága szüleink, BRETKÓ ISTVÁN és neje, MÁRIA Hegysúron. E szép ünnep alkalmából szívből gratulálunk és a jó Isten áldását kérjük, hogy még sokáig éljenek együtt jó egészségben és szeretetben családjuk körében. Hálás gyermekeik, István és Andrea, vejük, Gábor, unokáik, Gábor és Tünde

Szívünk minden szeretetével köszöntjük aranylakodalmuk alkalmából drága szüleinket, DUNAJSZKY JÓZSEFET és nejét, SOMODI KATALINT, akik február 23-án házasságkötésüket ünnepi szentmisében megújítják házassági fogadalmukat. „Legyetek egészségesek, tudjatok boldogak lenni, a szíveteket soha ne bántsa meg senki, aranylakodalmatok is legyen az öröm napja, kérjük a jó Istent, hogy ezeket megadja.” Szívből gratulál fiuk, Atilla, lányuk, Katóka párjával, Mariannal, 2 unokájuk, Enikő és Veronika párjukkal, Norbival és Péterrel

Isten az Úr Jézusban ajándékozzon meg téged mindig őrző szent kezével, szeme világosságával, szavainak békéjével, az ő szíve vidámságot árasszon szét napjaidra.

BÖJTI AKCIÓ Albán József: Böjti kalauz

Szeretettel köszöntjük lelkiatyánkat,

Ez a kis kötet segítséget nyújt a böjti időszakra, szép gondolatokkal és elmélkedésekkel. Ára: 1,63 Eur helyett 1,29 Eur

LICSKO BÁLINT esperest névnapja alkalmából. Az alsóbodoki és pogrányi hívek

A KIADVÁNY MEGRENDELHETŐ: Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava vagy office@remeny.sk

Szívünk minden szeretetével köszöntjük Dr. NAGY GIZELLÁT Alistálon, aki február 23-án ünnepli 70. születésnapját. A jó Isten áldását, a Szűzanya oltalmát, jó egészséget és további boldog életet kíván férje és gyermekei családjukkal SZOLGÁLTATÁS

Templombelsők díszítő festése, képek festése és restaurálása, oltárok, szobrok felújítása, aranyozása, százszázalékos minőség, többéves jótállás. Tel: 0911130949, 0905234902 www.umar.sk

Könyvek és DVD-filmek. www.gabrielbolt.eu

Akciós ajánlatainkra a Remény-barátoknak nyújtott 10%-os kedvezmény nem vonatkozik!

GONDOLATOK A SZERETETRŐL „Sohase feledd azt, hogy értékes élet alapja a szeretet és a békesség. Utána a türelem és az emberi megértés.” (Tamási Áron) „A szeretet az egyetlen maradandó életünkben.” (Rosdy Pál) „Az adott szeretet nagy lélekgazdagság jele.” (Palánkay Gausz Tibor SJ)

FELHÍVÁS A Glória Kiadó felhívja azon tisztelt ügyfelei figyelmét, akik eddig még nem rendezték a fennmaradt tartozásukat, hogy rövid időn belül pótolják mulasztásukat. Megértésüket köszönjük.

KÖNYVAJÁNLÓ morúság és a csüggedés, hanem az igazság, a vigasztalás és a reménység útján járjunk. Ára: 5,94 Eur

Piero Bargellini: A Sziénai Sas A kiadvány Sziénai Szent Bernát életét mutatja be. Lebilincselő olvasmány. Ára: 3,49 Eur 227 oldal

Jean Vanier: A könnyek forrása Lelkigyakorlatos elmélkedések a szövetségről. A kötet utat mutat, hogy ne a szo-

Bernard J. Tyrrell Krisztusterápia Azoknak, akiket érdekel a pszichológia és a vallás közötti dinamikus kapcsolat, ez a mű vázlatot nyújt a gyógyulás teológiájáról. Ára. 9,13 Eur - 256 oldal

Remény elérhetőségek Főszerkesztő-helyettes: Albán József Tel.: +421 (0)948 057 510 Felelős szerkesztő: Bertha Éva Tel.: +421 (0)948 057 509 Szerkesztő: Orbánné B. Mária Tel.: +421 (0)948 057 506

www.remeny.sk remeny@remeny.sk Hirdetésfelvétel, lapterjesztés: Blahóné Kamenár Gabriella Tel.: +421 (0)905 255 154 kamenargabi@gmail.com

KÖNYVRENDELÉS: office@remeny.sk vagy 0948/057 508

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

REMÉNY

Hidd, amit

énekelsz Bertha Éva „Aki szeret, az énekel, aki énekel, az kétszeresen imádkozik” (Szent Ágoston) Talán nem túlzás azt állítani, hogy az ima a hívő ember „anyanyelve”. S egész biztosan igaz a mottóban idézett Szent Ágoston-i mondás is: „…aki énekel, az kétszeresen imádkozik.”. Ismerjük vajon „énekes anyanyelvünket”? Elgondolkoztatnak olykor az ismerős templomi dallamok s énekeink szavai? Tamás József plébános írta egy helyen: „A magyar nép éneklő nép. Énekben mondja el örömét és bánatát, és ezzel vigasztalódik. A mai nyugtalan világban nagyon is szükség van erre, főleg a templom meghittségében.” „Kenyeret s bort áldozatul Felajánlván Teneked, Kérünk, add meg bő jutalmul Megtérésre szent kegyed.” (Glória 58, 4. versszak) A nagyböjti időszak kulcsszava a megtérés. Mi, akik hitben nevelkedtünk, akik gyakoroljuk vallásunkat, templomba járunk, törekszünk a jóra, azt hisszük sokszor, hogy a megtérés nem érint minket. Azt gondoljuk, csak azoknak kell megtérniük, akik nem hisznek Istenben, akik eltávolodtak az egyháztól, akik elváltak, akik csak olykor-olykor néznek be a templomba… Pedig a megtérés kegyelmére kivétel nélkül mindannyiunknak szüksége van. Mindennap újra és újra kérnünk kell az Urat: áldozataink, felajánlásaink, imáink jutalmául adja meg számunkra az igazi megtérést. Hogy próbáljuk az Ő szemével nézni és látni a körülöttünk zajló eseményeket és az embereket, akikkel kapcsolatba kerülünk. Hogy ne ítélkezzünk, ne a másik szemében lévő szálkát lássuk meg, hanem nézzünk mélyen önmagunkba. Hogy ne csak a templomban legyünk „jó keresztények”, hanem a mindennapi életben is. Hogy ne csak szavainkkal valljuk meg kereszténységünket, hanem szívünk változzon meg, és tetteink is mutassák: Krisztushoz tartozunk. Az idei nagyböjt újabb lehetőség arra, hogy elinduljunk a megtérés útján. Hogy Jézus irgalmazzon nekünk – ahogy az ének első versszakában kérjük -, és jutalmazzon meg bennünket bőségesen az őszinte hit és a valódi megtérés ajándékával.

2013-as naptár Remény egylapos falinaptár Ára: 0,20 Eur Megrendelhető: 0948/057508 vagy office@remeny.sk

Nagyböjti lelkinap Érsekújvárott Szeretettel hívják és várják a kedves testvéreket a nagyböjti lelkinapra, melyet Soós Sándor szakrális néprajzkutató és felesége, Veres Rózsa irodalomtörténész-tanár vezet. A lelkinap 2013. március 9-én, szombaton 9.00 órakor kezdődik az érsekújvári ferences kolostorban. 14.00 órától szentségimádás és gyóntatás, majd 15.30 órától szentmise lesz.

Hitoktatók találkozója Az SZPK Hitoktatási és Iskolai Bizottságának Magyar Kateketikai Albizottsága találkozót szervez a lelkiatyák, kispapok, katekéták és minden érdeklődő részére február 23-án (szombaton) Pozsonyban, a Miletič utcai Szalézi Rendházban a következő programmal: 9.00 – szentmise. Főcelebráns: Mons. Haľko József pozsonyi segédpüspök 10.00–13.00: Mons. Haľko József előadásai Az Egyház és az „izmusok” címmel

A szeretet az otthonainkban kezdődik; a szeretet az otthonokban lakik és ezért van a sok szenvedés és szerencsétlenség a világban... Úgy tűnik, manapság mindenki szörnyű sietségben van, türelmetlenül a minél nagyobb siker, fejlődés, gazdagság és más hasonlók elérésében, a gyermekeknek pedig szüleik idejéből oly kevés jut. A szülőknek nincs idejük egymásra és így a családokban kezdődik a világ békéjének felbomlása. II. János Pál pápa

• NAGYBÖJT 1. VASÁRNAPJA • 2013. FEBRUÁR 17.

Értesítés A Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Munka Főiskola dunaszerdahelyi kihelyezett tagozata értesíti az érdeklődőket, hogy a 2013/14-es tanévben, a Boldog Batthyány-Strattmann László Intézetben a következő tanulási lehetőségeket kínálja az első évfolyamban: 1. Szociális munka (Bc.) képzés – nappali tagozat (magyar nyelven) 2. Szociális munka (Bc.) képzés – nappali tagozat (szlovák nyelven) 3. Szociális munka (Bc.) képzés – részidős – esti tagozat (magyar nyelven) 4. Szociális munka (Bc.) képzés – részidős – esti tagozat (szlovák nyelven) A képzés Dunaszerdahelyen történik. Ezen kívül az ipolysági Boldog Apor Vilmos Konzultációs Központban a következő képzések indulnak: 1. Szociális munka (Bc.) képzés – részidős – esti tagozat (magyar nyelven) 2. Szociális munka (Bc.) képzés – részidős – esti tagozat (szlovák nyelven) A képzés Ipolyságon történik. Március 2-án, szombaton, 10.00–12.00 óra között személyesen is lehet érdeklődni a tanulmányokkal kapcsolatban, Dunaszerdahelyen, a Szent János Magyar Tannyelvű Egyházi Alapiskolában (Vásártér 1., I. em.). Bővebb információ a főiskola honlapján: www.vssvalzbety.sk és www.uni.katolikus.sk