remeny_2013-15_apr-02 by Remény szerkesztősége

„Adj el nekem mindent, csak pénzem legyen arra, hogy a szegényeimnek adhassak!” (Szent Richárd gyakori utasítása intézője számára)

15. szám

REMÉNY XXIV. évfolyam

2013. április 14. – Húsvét 3. vasárnapja

www.katolikus.sk • www.remeny.sk Ára: 0,50 Eur

Törődj vele!

5 7 13

A hit és a hitvesztés mezsgyéjén egyensúlyozik a világ. Szándékosan nem írom a hitetlenség szót, s fogalmazok inkább ilyen szokatlanul: hitvesztés… Mert valahogy a hittel is úgy vagyunk sokszor, mint valami ritka, nagy értékkel, amit megszoktunk a birtokunkban tudni, s ezért nem is vigyázunk rá különösebben. Néha egyszerűen csak elhagyjuk, mint az óvatlan gyermek a szüleitől kapott ajándékot, aminek még nem érti, nem érzi a súlyát. No persze, nem egyszerre és nem az egészet veszítjük el: apránként kidobunk egy-egy jó szokást belőle (keresztjáró napok, házmegál-

dás…), életünk sűrű szakaszában valahol elmarad egy konkrét gyakorlat (gyónás, áldozás, vasárnapi litánia…), vagy épp szándékosan tesszük le valamely tehernek érzett részét (Úrangyala imádság, szentmise-felajánlás, keresztény lapok olvasása…). Aztán – kissé szégyenkezve, de magunkat mentegetve – azt mondjuk: nem ezen múlik… Ami egyébként akár igaz is lehet. S amikor ráébredünk egy nehéz pillanatban, hogy milyen nehéz így az élet, már hiába sóhajtozunk a világ hitetlensége felett. Ha az ember elemenként hagyja el a hitét, egy sötét éjszakán fájdalmasan ta-

pasztalhatja, hogy semmi, szinte semmi sem maradt. Pedig ő nem is így akarta… Próbáljuk meg úgy élni a hitünket, ahogy a mindennapi dolgokkal is vagyunk: nem veszíteni belőle, hanem szerezni hozzá! A jó, értelmes, élő hit természet(feletti)rajzához tartozik, hogy épp úgy viselkedik, mint minden a környezetünkben: ösztönszerűen nőni, terebélyesedni akar, sőt, szaporodni! Csak gondozni kell: őrizni a fagyoktól, védeni a kártevőktől, takargatni, egyelni, gyomlálni, olykor metszeni belőle… Törődjünk saját hitünkkel! Törődjünk vele többet!

VII. Magyar Katolikus Nap Szentpéter, 2013. május 8.

Beszélgetés Kulcsár Ferenccel Élő élet Ajándékozó lelkülettel

EZ TÖRTÉNT

Dicsértessék! Katolikus televíziót nézek. A pap-műsorvezető és a meghívott vendég, aki szintén pap, a Ferenc pápa megválasztását követő első áldásról, a „Habemus papam“ után következő pápai köszöntő szavakról beszélgetnek. Milyen csodálatos, mennyire emberi, hogy az új pápa a „Jó estét!“ szavakkal köszöntötte a várakozó tömeget a Szent Péter téren, egyezik meg a riportalany a riporterrel... Könnyen megesik, hogy engedetlenséggel és tiszteletlenséggel bélyegzik meg azt, aki esetleg mást gondol, mint a „hivatalos vélemény“, de hát nem is azt akarom ﬁrtatni, hogy mennyire csodálatos, vagy nem a „Jó estét!“ köszöntés a fenti esetben. Inkább arra akarom felhívni a ﬁgyelmet, hogy milyen szép - és sajnos lassan mennyire a feledésbe merül - magyar nyelvünkben az „Adjon Isten szép estét!“ vagy a napszaknak megfelelő ilyen, illetve hasonló köszöntés. Az ősi katolikus köszöntésről nem is szólva... Fiatal koromban panaszolta az egyik idősebb pozsonyi pap, hogy felhívta szülőfaluja plébániáját, s a „modernista“ plébános a telefonba „Jó napot!“-tal köszönt. Ez a vég kezdete – mondta akkor az a bizonyos pozsonyi plébános. Nos, én nem hiszem, hogy a „Jó napot!“ köszönés a vég kezdete lenne. De azért ne feledkezzünk meg más, szép köszöntésekről sem. Sem a katolikus köszöntésről, sem az „Adjon Isten!“-ről. Minden bizonnyal, más alkalmakkor Ferenc pápa szájából is sokszor fogjuk hallani az Egyház régi köszöntését...

VATIKÁN

Isten ajándéka Április 4-én reggel Ferenc pápa a vatikáni Szent Márta Házban bemutatott szentmisén a Krisztussal való találkozásról szólt.

Húsvét nyolcadának csütörtökén az olvasmányok arról a csodálatról, ámulatról szólnak, amelyet a tömeg érez, látván, hogy Szent Péter Krisztus nevében meggyógyít egy bénát, illetve ezt az érzést tapasztalják a tanítványok is, amikor a feltámadt Jézus megjelenik nekik – fejtette ki homíliájában a pápa. „A csodálkozás, az ámulat nagy kegyelem, amit Isten ad nekünk, amikor találkozunk Jézus Krisztussal. Valami

REMÉNY katolikus hetilap Főszerkesztő: Herdics György Főszerkesztő-helyettes: Albán József e-mail: alban@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 510 Főmunkatárs: Mons. Koller Gyula

olyasmi, hogy kicsit magunkon kívül vagyunk az örömtől. Nem pusztán lelkesedés ez, amit a szurkolók éreznek, amikor győz a csapatuk, hanem annál mélyebb. Ne higgyük, hogy nem lehetséges megtapasztalnunk ezt az érzést és nincs rá mód, hogy találkozzunk az élő Jézussal! Az Úr megérteti velünk, hogy ez a valóság. És ez csodálatos” – mondta Ferenc pápa. Hozzátette: „Talán az általános tapasztalat inkább éppen ennek az ellenkezője, az, amit az emberi gyengeség, az elmebaj vagy az ördög hitetnek el, hogy a kísértetek, a fantáziálások a valóság. Nem, ez nem Isten. Istentől ez a túlcsorduló öröm származik, amiről azt hisszük, hogy nem lehetséges. Ez az öröm az Úrtól van. Ez a csodálkozás csak a kezdete egy keresztény megszokott lelkiállapotának. Természetesen nem élhetünk örökké a csodálat hangulatában. Ez azonban a kezdet. Ez a csodálat azután nyomot hagy lelkünkben és spirituális vigaszt nyújt annak, aki találkozott Jézus Krisztussal.” „A csodálat, az ámulat után következik tehát a spirituális vigasz, végül az utolsó lépcsőfok a béke. Egy keresztény még a legfájdalmasabb megpróbáltatásban sem veszíti el lelke békéjét és Jézus jelenlétét. Egy kis bátorsággal így imádkozhat: Uram, add meg nekem ezt a kegyelmet, amely a veled való találkozás jele: a spirituális vigasz és a béke. Ezt a békét nem veszíthetjük el, mert nem a miénk, hanem az Úr békéje: az igazi béke nem adásvétel tárgya. Isten ajándéka.”

Felelős szerkesztő: Bertha Éva e-mail: bertha@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 509 Szerkesztők: Orbánné B. Mária e-mail: obm@remeny.sk Telefon: + 421 (0)948 057 506

VR/Magyar Kurír

SZÖUL

„Kegyelmet és áldást északi testvéreinknek…” Andrew Yeoum Soo-jung szöuli főpásztor húsvéti üzenetében válaszol a háborús fenyegetésekre. A főpásztor annak a kívánságának ad hangot, hogy a béke győzzön mindig a koreai félszigeten. Az üzenet a két Korea közötti politikai és katonai feszültség rendkívüli pillanatában érkezett a hírügynökséghez. „Amikor a Feltámadt Úr szeretete és békéje elárasztotta az egész világot a húsvéti örömmel, imádkozzunk mindazokért, akik anyagi és lelki szükségleteket szenvednek, különös tekintettel észak-koreai testvéreinkre. Jézus Krisztus feltámadásával Isten azt mutatja meg nekünk, hogy a halál nem a vég, hanem egy új kezdet: a sötétségből átmegyünk a világosságra, a halálból új életre kelünk.” Az érsek ezt „az új életet” kívánja az egész koreai népnek, hangsúlyozva: „Olyan történelmi pillanatban élünk, amikor sokkal nagyobb szükség van a békére, mint valaha.

Parák László e-mail: parak@katolikus.sk Hirdetésfelvétel, lapterjesztés: Blahóné Kamenár Gabriella e-mail: kamenargabi@gmail.com Tel.: +421 (0)905 255 154 Kiadja: Glória Társulat Felelős kiadó: Mons. Szakál László

• HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA • 2013. ÁPRILIS 14.

A szerkesztőség címe: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava Tel.: 02/4552 3682, 4564 4598 Fax: 02/4552 3684 e-mail: remeny@remeny.sk Grafika: namedia – Nagy Attila Nyomja: PETIT PRESS, Bratislava

Mi, keresztények, váljunk eszközzé, amely elviszi a világnak Jézus békéjét. Hazánk távol van a békétől a bizonytalan politikai helyzet és az Észak-Koreával folytatott vita miatt. Mit tehetünk, hogy a béke eszközévé váljunk? Hinnünk kell Krisztus feltámadásában és meg kell élnünk a feltámadást. Maradjunk Krisztussal egységben mély hittel, a gonosszal és a fájdalommal szemben. Ez az jelenti, hogy átöleljük testvérünk haláltusáját és segítjük a többieket keresztjük hordozásában. A feltámadás nem pusztán egy múltban történt esemény. A Feltámadt Úr ebben a pillanatban is velünk van. Ha hiszünk jelenlétében, minden megváltozhat. Istennek semmi sem lehetetlen. Isten szeretete és békéje legyen mindnyájatokkal és egész Koreával.” Vatikáni Rádió/ Magyar Kurír Terjesztik a plébániák Index: 49574 ISSN 1335-6534 Nyilvántartási szám: EV 242/08 A kéziratok szerkesztési jogát fenntartjuk! Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

EZ TÖRTÉNT POZSONY LUKANÉNYE

Pázmány és Lippay Újraszentelték Pázmány Péter esztergomi érsek, bíboros és Lippay György esztergomi érsek földi maradványait a pozsonyi Szent Márton-dómban, március 18-án este. A szertartással befejeződött a két magas rangú egyházi méltóság maradványainak közel három évvel ezelőtt kezdődött tudományos vizsgálata. A két esztergomi érsek sírkamráját XIX. századi feljegyzések alapján, még 2009 decemberében találta meg és tárta fel egy egyházi személyiségekből, történészekből és más szakértőkből álló magyarszlovák kutatócsoport a Szent Márton-dómban. Az azóta eltelt időben a két egyházi méltóság földi maradványainak azonosítási vizsgálata zajlott. Bár korábbi feljegyzések alapján valószínűsíthető volt, hogy Pázmány Péter földi maradványai a Szent Márton-dómban nyugszanak, az azonban egészen három évvel ezelőttig kérdéses maradt, hogy pontosan hol helyezték el. Ennek tisztázása céljából alakult

meg 2005-ben az a kutatócsoport, amely végül megtalálta a sírkamrát – mondta az MTI-nek a feltárás előzményei kapcsán Jozef Haľko, a Pozsonyi főegyházmegye segédpüspöke, a kutatócsoport egyik tagja. Hozzátette: a sírkamra feltárását komoly levéltári és könyvtári kutatások előzték meg, ezeket Käfer István, Kránitz Mihály és Hargittay Emil, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárai végezték el. A sírkamra feltárását követően régészek és más szakértők tudományos vizsgálatok egész sorának vetették alá a két egyházi méltóság maradványait. Ezek során sikerült bizonyítani, hogy az 1859-ben a templom akkori káplánja, Knauz Ferdinánd és segítői által egy alkalommal már feltárt kriptában valóban Pázmány Péter, illetve Lippay György tetemét találták meg. A tudományos vizsgálatot lezáró, a pozsonyi Komenský Egyetem Hittudományi Karának épületében tartott szakmai kollokviumon többek között arra is rámutattak:

DIÓSPATONY

Népmisszió

bebizonyosodott, hogy az 1637. március 19-én elhunyt Pázmány Pétert – az úgynevezett második végrendeletében meghagyottakhoz hűen – egy egyszerű, vélhetően dísztelen koporsóban, főpapi jelvények nélkül, piros reverendában temették el. A vizsgálat lezárását követően a két egyházi méltóság földi maradványait új fakoporsókban helyezték el, ezeket a Szent Mártondómban tartott egyházi szertartás keretében Stanislav Zvolenský, a Pozsonyi főegyházmegye érseke újraszentelte. A koporsókat a közeljövőben visszahelyezik a feltárt kriptába, amely műszaki okokból és a feltárási munkálatok további folytatása miatt a nyilvánosság számára nem lesz hozzáférhető. MTI/Magyar Kurír/Remény

lebb kerülhettek a láthatatlan, de örömeikbengondjaikban mellettük álló feltámadt Megváltóhoz. Végül húsvéti tematikájú kézműves foglalkozás következett, ahol a rajzoláson, nyíráson, ragasztáson kívül homoktechnika és üvegfestés is várta a kis résztvevőket. A gyermekek tetszését megnyerte a hangulatos zenei aláfestés is. Hálát adunk a jó Istennek ezért a kellemes délutánért, ahol mindannyian megtapasztalhattuk az Ő jelenlétét, ahogy a Szentírás is mondja: „Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.“ (Mt 18,20) Köszönetet mondunk a vállalkozó szellemű ﬁataloknak, akik segítettek a találkozó megszervezésében, a gyermekeknek és szüleiknek pedig azért, hogy elfogadták meghívásunkat. Soóky Márta

Március 21-től 24-ig népmisszió volt az egyházközségben, melyet dr. Keresztes Szilárd görög katolikus püspök atya tartott Budapestről. A népmisszió célja az volt, hogy lélekben megújítsa a közösséget. A püspök atya elmélkedéseinek fő témája János evangéliumának 11. fejezete, Lázár feltámasztása volt. Ezen a bibliai történeten keresztül tanított Jézus végtelen szeretetéről, gondoskodásáról, irgalmáról, a szenvedésről, a halálról és az örök életről. Másnap a bűnös asszonyról elmélkedett, aki könnyeit Jézus lábára hullatta, majd hajával megtörölte és megkente illatos olajjal. Ezzel a történettel is a bűnbánat és a bűnbocsánat fontosságára tanította a híveket. A népmisszió virágvasárnappal ért véget, ekkor Jézus Jeruzsálembe való ünnepélyes bevonulásáról, szenvedéséről és megdicsőüléséről szólt az elmélkedés. A szentmise végén a püspök atya megáldotta a missziós keresztet, amely a Mindenszentek-templomban van elhelyezve. Tóth Pesta Mária

BODROGKÖZ

Húsvétváró délután

Látogatás

Virágvasárnap húsvétváró délutánt tartottak a dióspatonyi Rózsafüzér Királynője-templomban. A találkozót a részt vevő óvodások és kisiskolások énekkel kezdték, eljátszható ifjúsági énekekkel dicsérték az Urat. Ezt követően megismerkedtek a húsvéti történésekkel, amelyeket játékosan képekkel, kellékekkel szemléltettek nekik. A történet végén megtekintették az üres sírboltot, és a feltámadt Krisztus nyomait keresték a templomban. A nyomkeresésről Bibliával, énekeskönyvvel, a templom rajzával és imádkozó gyermek rajzával tértek vissza, amelyek segítségével mindannyian köze-

Évszázadokkal ezelőtt Radban a ferencesek, a közeli Nagykövesden pedig a pálosok telepedtek le. Az utóbb említett szerzetesrendhez tartozók emlékének ápolása érdekében is tett látogatást e két bodrogközi településen Borsos József. A márianosztrai pálos szerzetes pap a nagyhét előtti napokban a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére, több száz kilométert megtéve érkezett meg Radba. Ittléte alatt a hit éve alkalmából háromnapos lelkigyakorlatot tartott Nagykövesden, Radban pedig vasárnapi szentmisét. Mindemellett szó esett annak a kereszt ereklyének az elhelyezéséről is, amely 1831-ben került Nagykövesdre. A tervek szerint a helyi Szent József-plébániatemplomban egy külön erre a célra kialakított kápolnában kap helyet - tájékoztatta a híveket Böőr Roland radi plébános. Pan-AM

KÖRTVÉLYES

Keresztszentelés A kedvezőtlen időjárás sem akadályozta meg az egyházközség római és görög katolikus híveit abban, hogy március második vasárnapján összegyűljenek a körtvélyesi görög katolikus parókia udvarán az új fakereszt megszentelése alkalmából, amely már az elmúlt év őszétől ékesíti a parókia udvarát. A közel 4 méteres keresztet a község lakosa, Stanko János és családja állította hálából Isten dicsőségére. Az ünnepi szertartást Milan Chautur kassai görög katolikus püspök együtt végezte Tóth Mihállyal, Bodrogköz és Ung-vidék magyar ajkú híveinek görög katolikus esperesével és Petričko Ľuboslav helyi parókussal. Milan Chautur a Szentlélek eljövetelének templomában ószláv és magyar

inkban az ember életében több a fájdalom, mint az öröm, de a kereszt egy iránytű a keresztény ember számára, amely egyben az üdvösség jele is, nem pedig a szenvedésé. A kereszt mellőzése ugyanakkor gondjaink halmozódásához vezethet” - mondta. Felekezeti hovatartozás nélkül elmondható: most már az ősisége miatt műemlékké nyilvánított, 16. századból származó harang mellett ez a kereszt is ﬁgyelmeztet, óv és hív… nyelven bemutatott szent liturgia homíliájában az ősi hagyományok megtartására ösztönzött. „Napja-

Pankovics Miklós • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

AMIRE HITÜNK TANÍT

Szekták:

ahol az eretnekségek újraélednek

Kr. u. 200 körül járunk, amikor is Szerapion antiochiai püspök először használja a következő megjelölést: doketizmus. A görög „dokeó” = „látCikksorozatunk célja: felkutatni s röviden bemu- szani” szóból ered ez a kifejezés, mely egyike lesz a tatni az Egyház nagy tévtanításait, s kapcsolatba Krisztusra vonatkozó tévtanoknak, mely azonban hozni őket korunk szektáival. inkább mint áramlat jelenik meg és nem mint önálló, jól elkülöníthető eretnekség. Az elképzelés szerint Krisztus nem valóságos emberi testben élt közöttünk, hanem csak egy annak látszó fantomtestben jelent meg, csupán csak látszatként használta a testet. Az áramlaton belül egyes vélemények szerint pl. Jézus helyett valaki más szenvedett a kereszten, mások azt vallották, hogy Jézus semmi kínt nem érzett életében, mivel csak látszat volt a testi valósága. A gnosztikus krisztológiák egytől egyig doketisták voltak. Nézzük hát akkor, hogy mi is az a gnoszticizmus. A görög „ismeret, tudás” szóból ered a név. Egy szinkretista vallási irányzat,

A szentségekről röviden A gyógyulás szentségei – A bűnbánat szentsége I.

amely a görög ﬁlozóﬁa és misztérium-kultuszok, egyiptomi és közel-keleti vallási hagyományok és – egyes változataiban – keresztény elemek keveréséből jött létre. A gnoszticizmus szerint az üdvösség a titkos ismeretben rejlik, ezért az üdvözítő csak tudást közöl, amelyre neki is szüksége volt a szabaduláshoz. A tudás csak a befogadására eleve alkalmas kevesek számára elérhető és érthető. Emberképe és istenképe szembeállítja a szellemet az anyaggal, a lelket a testtel, az anyagvilág teremtőjét az igazi, de ismeretlen Istennel.

Hidegháború avagy az Apostoli Szentszék keleti politikájának kezdetei Magyarországon

A kegyelmi élet nem szünteti meg az élet természetes adottságait. A hitből fakadó keresztény élet, mint minden élet, természete szerint veszélyeztetett. Pál apostol szerint ezt az életet „törékeny cserépedényben” (2Kor 4,7) hordozzuk. Az új istengyermeki életet a bűn meggyöngítheti, sőt még meg is semmisítheti. Az új Ádám küzdelme a régi Ádám ellen hosszadalmas és fáradtságos harc. A testi-lelki szenvedések, a betegség és a halál közelsége is megpróbálja a keresztény ember hitét. Az evangéliumokban Jézus úgy jelenik meg, mint testünk és lelkünk orvosa, aki Egyháza által a Szentlélek erejében folytatja gyógyító és üdvözítő művét. Ez a célja a gyógyulás két szentségének, melyek a bűnbocsánat szentsége és a betegek kenete. A bűnbánat szentsége a lélek „sebeit”, a betegek kenete pedig a testi-lelki betegségekkel küzdő embert gyógyítja. Sorozatunkban most következő részében az elsővel foglalkozunk. Mivel a keresztségben kapott új kegyelmi élet nem szünteti meg sem az emberi természet gyöngeségét, sem a bűnre való hajlandóságot, Krisztus megalapította a bűnbocsánat szentségét azon megkereszteltek megtérésére, akik a bűnnel eltávolodtak tőle. Ennek a szentségnek sokféle elnevezése van. Mindegyik elnevezésnek megvan a maga tartalma és jelentése, mindegyik használható, de soha sem a kizárólagosság igényével. A szentség céljának hangsúlyozására a bűnbocsánat szentségének nevezik, hiszen e

Babos Anikó

szentségben az Egyház szolgálata által elnyerjük bűneink bocsánatát. „A bűnbánat-

Az 1964-es részleges megállapodás – 6. A Szentszék és a kommunizmus a hidegháború hajnalán

tartás szentségének is nevezik, mivel a bűnös keresztény ember megtérésének, bűnbánattartásának és elégtételadásának a személyes és egyházi folyamatát megszenteli” (KEK 1423). A bűnbánat szentségeként is szerepel, mert a szentség jel lényegéhez tartozik a bűnössé vált keresztény ember bűnbánattartása. Ha bűnbocsánat szentségéről beszélünk, akkor Isten szerepét emeljük ki, ha pedig a bűnbánat kifejezést használjuk, akkor az ember részéről szükséges legfontosabb mozzanatot hangsúlyozzuk. Régebben inkább a bűnbánat szentsége elnevezést használták, mert a keresztény ókorban komoly jelei voltak annak, ha valaki belépett a bűnbánók rendjébe. A Katolikus Egyház Katekizmusa a gyógyulás szentségei között „a bűnbánat és a bűnbocsánat/kiengesztelődés szentsége” címen tárgyalja ezt a szentséget, összekapcsolva így a két leggyakoribb elnevezést (lat. Sacramentum poenitentiae et reconciliationis).

Az Apostoli Szentszéknek – mint a katolikus világegyház legelső fórumának – az a legfőbb célja, hogy a nemzetközi közösségben védelmezze a katolikus egyház és az egyes nemzeti egyházak érdekeit. E cél érdekében néha áldozatot kellett hoznia a történelem során. Így volt ez a hidegháború kezdetén is, amikor a Szentszék feladta hivatalos semlegességét, és az USA által vezetett oldalhoz csatlakozott, amire Harry Truman amerikai elnök (amerikai demokrata párti politikus, 1935-ben választották meg szenátornak, 1944-ben alelnök, majd Roosevelt halála után az USA elnöke (1945-1953). Nevéhez fűződik a feltartóztatási politika jelszava.) és XII. Piusz pápa (Eugenio Pacelli, 1929-től bíboros államtitkár; 1939ben választották pápává) között 1947 augusztusában folyó levelezés is utal. A pápa levelében méltatta a közös ellenség, a kommunizmus erőinek megtörésére irányuló, az USA által vezetett világméretű összefogást, és őszinte együttműködéséről biztosította az amerikaiakat. A hit védelmezőjeként is elnevezett XII. Piusz pápa rendíthetetlen antikommunista maradt élete végéig. Politikájában egyértelmű rokonszenvéről és támogatásáról biztosította a kommunista diktatúrák elleni felkeléseket. Sokszor „… szigorú hangot használt azokkal a katolikusokkal szemben is, akik gyakran a marxista tanok hatása alá kerültek…”. (Casaroli, Agostino: A türelem vértanúsága) Mutatja ezt az is, hogy 1949-től kezdve a katolikusoknak tilos volt belépniük vagy akár csak rokonszenvezniük a kommunista párttal. Még a kommunista könyvek, újságok, tanulmányok elolvasását is megtiltották. Aki mégis ellenszegült, az a keresztény hit megtagadójának számított, és emiatt kiközösítették.

• HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA • 2013. ÁPRILIS 14.

FAGGATÓZÓ

Várunk és erősségünk Beszélgetés Kulcsár Ferenccel Szerkesztőségünk nemrég örömmel értesült arról, hogy Kulcsár Ferenc költő, író, publicista, aki lapunkban is rendszeresen publikál, a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült. Ezt a rangos díjat szerteágazó irodalmi munkásságáért, az egyetemes magyar kultúra gazdagításáért, a felvidéki magyar közösség sorsának jobbra fordításáért történő következetes kiállása elismeréseként kapta Magyarország köztársasági elnökétől. Kulcsár Ferencnek négy évtizedes pályája során húsz önálló kötete látott napvilágot, és szerkesztőként is sok könyvet gondozott. Alkotó munkáját eddig hat nívódíjjal, valamint Az év költője, Katedra-, Madách Imre- és Forbáth Imre-díjjal ismerték el. Az alábbiakban vele beszélgettünk. – Márai Sándor szerint „Aki művész, annak végzete van”. Te hogyan éled át ezt a „végzetet”, e hivatást, és milyen érzésekkel, lelkülettel fogadtad ezt a magas rangú elismerést? – Költő lévén, e „tűznehéz” kérdésekre, melyek voltaképpen létkérdések, maguk a verseim adják meg a választ. Az ő tanúságuk szerint az ember, a költő dolga a virrasztás: az önfeledt virrasztás az emberi közösségért, s azon belül is a kifosztottakért és megbántottakért. Minden embernek sorsa, küldetése van, így a költőnek is: ama jézusi talentumokkal való jó és hű sáfárkodás, hogy általa közös üdvösségünk növekedhessen. Már egy 13. századi, István királyról szóló verses históriánk is erről vall, ezt mondván államalapító uralkodónkról: „Két talentum helyett négyet, megkettőzve megadott, ötért tízet Istenének kamatosan juttatott.” Keresztes Szent János Intelmeiben azt írja, hogy az Isten képére teremtett embernek „egyetlen gondolata többet ér, mint az egész világ”. Az ember e kitüntetettsége éppen isteni eredetéből adódik, ezért fogalmazhatta meg Pecsét című versem a titkot, a költő „eggyéégését” Teremtőjével: „Úgy mered ki belőlem az Írás, mint ezeréves platánfa, szelíden, s úgy, amiként Jób torkán a sírás. Tudod, Uram, miért. Úgy legyen”. Ami pedig a „magas rangú” elismerést illeti, egyszerű belső örömmel fogadtam, mintegy nyugtázva, hogy a kitüntetés aktusa által a „tartalom egybeforrt a formával”. – Az igazán értékes műben - ugyancsak Máraira utalva - van valami „tündéri”. Én úgy látom, hogy a Te műveid ilyen töretlen fénnyel sugároznak. Mi a véleményed a szépirodalom napjainkban betöltött szerepéről? – A szépirodalom „szerepe” az őskezdettől változatlan. Ady Endrével szólva, a művészetek küldetése egyebek mellett az, hogy mivel az Élet él és élni akar, „a csillag-szóró éjszakák soha ne engedjék feledtetni az ember Szépbe-szőtt hitét”. Számomra egy irodalmi mű akkor hiteles, ha alkotója lelki és szellemi, mély és ihletett erőfeszítéseket tesz „az elhelyezhetetlen elhelyezésére”, magyarán, ha művét – az anyagból kibontott isteni dicsőséget – felajánlja, odaszenteli embernek és Istennek egyaránt. Az ember,

az örök vándor, örök útbanlétben van Istenben, ahogy Pál apostol írta, a teremtő Lélekben, Istenben „élünk, mozgunk és vagyunk”. Ezen útbanlét során a költő-lét célja és értelme a kimondás öröme és gyönyörűsége: megvallása annak, hogy Isten létezik, s a bennünk lévő „rossz” ellenére „kínjaink” hozzá vezetnek, az Ő változhatatlan fényéhez. Az igazi műben meglévő, Márai említette „tündéri” maga a megfoghatatlan derű, a fény és a szabadság, amit a régi görögök katarzisnak neveztek: az előadott vagy elolvasott mű kiváltotta megtisztulásnak, magasba emelésnek, újjászületésnek, melynek végső ajándéka a lélek öröme és harmóniája. A legjobb talán, ha a költő – s minden ember – valamilyen módon odaszenteli halandóságát a halhatatlannak, mulandóságát a múlhatatlannak, úgy cselekedve, úgy élve, mintha egyetlen feladata lenne: az Istenbe vetett bizalom által visszanyerni az elveszett ártatlanságot, boldog öntudatlansággal folytatva párbeszédét a léttel, valahogy úgy, ahogyan a szentek és az újszülöttek beszélnek Istennel és az ő angyalaival. – Költőként és magánemberként hogyan éled meg istenhited és magyarságod kettősségét? – Jókai Mór írja A magyar nemzet története című „regényes rajzaiban”, hogy ha a honfoglaló Árpád kibékítette népével a honában lakó nemzetiségeket, akkor István kibékítette népével Európát. Ha Árpád, akinek lelke – Istvánéhoz hasonlóan – a jövő századokba látott, megszerezte honﬁtársai becsülését nemzetének, akkor István az európai népek becsülését szerezte meg. Azaz a magyar nemzetet fegyverei tették hatalmassá, alkotmánya tette tartóssá, s a keresztény hit tette fontossá és nélkülözhetetlenné Európában. Ha az elmúlt évezredet – amiként Isten – egy napnak tekintjük, akkor a mai magyarság megszilárdított, Szent István-i folytonosságú alkotmányosságával és ebből eredő keresztény voltával azt folytatja délben, amit Szent István reggel elkezdett. Még akkor is, ha sokan az Isten szabadsága helyett a szabadosságot hirdetik, felvilágosodásnak hazudva a mértéktelenség sötétségét. Nemzetünknek az „itt élned, halnod kell” szózat szellemében szükséges megerősítenie „honát a hazában”, a Kárpátok koszorúzta szépséges otthonában. Abban az otthonban, Orbán Balázzsal szólva, „mely szép tér magában is, miként az a Teremtő kezéből kikerült, s melyet az évszázadok során felékesíté s kidíszíté az embernek alkotó, szorgalmas keze”. Tudjuk, hogy vérzivataros történelme során e nép „megbűnhődte már a múltat s jövendőt”, s ahogyan Juhász Gyula írja A tápai Krisztus című versében: „már századok óta várja, hogy a saját portáján úr legyen, hogy az élet neki is teremjen; hiszen a magyar Krisztus, a falusi szent nekik is megváltást izent: Feje fölött a nyárfa is magyar, / A fecske is és egy a zivatar, / Mely őt paskolja s a falut veri / És folyton buzgó öt szent sebei / A magyarság sorsát hirdetik. / Ki segít már, ha ő nem segít?” Nos, ilyen természetesen és bensőségesen, na és persze rendületlenül élem meg én is az istenhitet és magyarságomat. – Mint verseidnek és publicisztikai írásaidnak lelkes olvasója kíváncsi lennék további terveidre, életcéljaidra. – Ebben az évben az 1968–2012 között született verseim gyűjteményének a kiadását tervezzük, Mindig címmel. Azért ez a címe, mert az ember mindig

mérleg és súly egyszerre, s mindig túl akarja szárnyalni önmagát, hogy a létezése legyen a feladata és műve; azért mindig, mert az ember élete metaforikusan olyan, mint az izzó tűhegy, mely átég a léten, s e parányi lyukon át ő a kiáradás és visszasűrűsödés, a szétrobbanó összetartás és az az összetartó szétrobbanás; azért mindig, mert az ember mindig az Istenhez hatoló beszédre törekszik, mert ha nem, vajon kinek vallja meg létezését; azért mindig, mert mindig a szavakon túli Szépségbe vágyunk, szótlanul szállva és szótlanul szólva. Rendszeresen írom a naplómat is, melyből A pillangó szárnyverése címen egy gyűjteményem már megjelent; ezenkívül egy nagy verskompozíció megírásába is belekezdtem, melyben azt kívánom ecsetelni, mit tettem és éreztem, milyen indíttatásaim vezéreltek a történelem során, hisz végül is én voltam Káin és Ábel, Noé és Ábrahám, Mózes és Jób, Izajás és Jeremiás, meg mindenki más is a végtelen időben. Egy albumot is szeretnék készíteni nagyszerű képzőművészünk, Jakoby Gyula életművéről, egy „megírhatatlan” versben, a 20. század kataklizmáiról, s benne a lélekről és a létről, Ezeregyéjszaka címen. – A felvidéki magyarságon belül szerinted milyen a szlovákiai magyar keresztények szerepe az asszimiláció elleni harcban? – Végső soron a fentiekben is erről beszéltem. Minden időben hűnek és szilárdnak kell maradnunk. Tudnunk kell, hogy nemzetünket a nyelv teremti s őrzi meg, amiként a világot is Isten Igéje teremtette s a világosság eme Igéje tartja fenn; az ígéret szerint ez a mi várunk és erősségünk, melyet sem veszedelem, sem nemzeti türelmetlenség nem rombolhat le, ellenkezőleg, segítségével mindig építkezhetünk, töltekezhetünk, hiszen templomainkon és iskoláinkon keresztül az Úr kegyelme mindig elégséges a megmaradásunkhoz és gyarapodásunkhoz egyaránt. Ennek elvetésével viszont, s ezt fájón tapasztalnunk kell, fogyunk és sorvadunk: „mint oldott kéve, széthull nemzetünk”. Kis- és nagy közösségeink meggyengülése, a széthúzás és megosztás végzetes lehet számunkra: elveszítjük önazonosságunkat, meghasonlunk, s tudjuk az evangéliumból, Jézus szavaiból: jaj annak a népnek, amely meghasonul önmagával, feladva öntudatát és elveszítve küldetését. Ez pedig akkor áll elő, ha értékítéletünk, megnyilatkozásaink egyéni, önző érdektől vezettetve hamisakká lesznek: mind a keresztény egyházaknak, mind nemzeti közösségünknek nehezen visszafordítható kárt okoznak, szétszélesztve a nyájat. – Köszönöm az interjút!

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

LELKI TÁPLÁLÉK

Húsvét 3. vasárnapja

VASÁRNAP ról ra

G. Kovács Pál úsvétvasárnaptól, Urunk feltámadásának ünnepétől eltelt már két hét. Milyen messzinek és halványnak tűnnek immár a húsvéti éjszakát beragyogó fények! Mára már elhalkult, sőt kiveszett fülünkből a húsvéti örömének gyönyörű dallama és szövege. Nem lepődünk meg a Rómából visszatért harangok hangján. Nagyböjt után hamar megszoktuk, hogy az oltárt újból virágok díszítik és talán a húsvéti gyertyáról is le kellett már faragni a felső számokat. Mintha életünkben minden visszatért volna a régi kerékvágásba. Nap mint nap ismét ugyanazokkal a küzdelmekkel, félelmekkel, mindennapjaink terhének sötétségével találkozunk, amelyekről még néhány napja azt gondoltuk, hogy a húsvéti ünnepek majd megváltoztatják, megkönnyítik azokat. Azt reméltük, hogy Krisztus halálon aratott győzelme fénnyel tölti be életünk árnyékos zugait és erővel izmosítja meg elfáradt szívünket. Úgy érezzük, hogy a húsvét érdemi változást nem hozott szürkeségünkbe. A húsvét ahogyan jött, úgy el is ment, mi pedig az üres sír öröméből kijózanodva, visszatérünk megszokott életkörülményeink közé és Péter apostollal együtt így szólunk: „Megyek halászni.” Beszállunk bizonytalan életünk tengerén a hánykolódó bárkába, a mulandóságunk éjjelén azoban semmit sem fogunk. Minden erőnket latba véve saját igyekezetünkkel próbálkozunk, de semmi eredmény. Nem sikerül kivédenünk a félelmeket, a biztos kapaszkodó ismét kicsúszik a lábunk alól. Sikertelenségünket megtapasztalva ismét ránk tör a szorongás, az elcsüggedés. Hatalmába kerít az „ennek az életnek semmi értelme” mondat megfojtó ereje. Legyőz minket a kezünkből kifolyó idő nyugtalansága, az újra felkelés néhézkessége, gyengeségünk, elhagyatottságunk szomorú tudata. Az így kényszerűségből átvirrasztott éjszakán, életünk szélmalomharcában

nem csoda, hogy már a partra akarunk végre érni. Hiszen az élet tengerén alkalmatlanokká váltunk a bárkában tovább evezni és halászni. Feladnánk már a harcot, amúgy sincs már messze a part, csupán kétszáz könyöknyi, de ekkor a hajnali fényben fürdő parton Valaki integet és hozzánk szól. Az ismeretlen Férﬁ számára már reggel van, Ő már nem ismeri a mi megszenvedett éjszakánkat. Sőt, Ő maga az éjszakát legyőző Fény, így távolról a húsvéti gyertya fényéhez hasonlít. Ez a felismerhetetlen Valaki már biztos lábbal áll a parton, már szilárdan megvetette lábát a mi halandóságunk tengerének túlsó partján. Ő már véglegesen megérkezett, Benne már nincs félelem! Ezért nem félünk már mi sem, és szavára: „Találni fogtok”, amelyben újra meghalljuk a húsvéti Öröméneket, az Alleluját, örömmel térünk vissza az élethez, kapunk erőt és bátorságot, hogy újból kivessük a hálót. És ott, ahol azelőtt semmi értelmet nem találtunk, ott, ahol az élet csupán fájdalmas hánykolódás volt, szívünk most az Ő szavára bőséggel talál Fényt, Életet és Szeretetet. Igen, ez az ismerős Ismretlen, ez a távoli és mégis Közeli, ez a legyőzött, de mégis Győztes nem lehet más: „Az Úr az!” Kedves Testvérek! A mai evangéliumi részlet arra buzdít minket, hogy Krisztus győzelmének teret adjunk mindennapi életünkben. A könny, a világ fájdalma és szenvedése gyakran vakká tesznek minket, elhomályosítják szívünk látását. Húsvét fénye azonban beragyogja még a legreménytelenebb éjszakát is, túlmutat rajta! A Feltámadott ma is szól hozzánk, az élet tengerén halászókhoz, és a parton, a szentmisében a Vele való étkezésre hív minket. Étkezésre, ahol a háromszori megtagadás keserű gyökeréből a szeretet hitvallásának édes gyümölcse válik, étkezésre, amelynek erejéből, a legsötétebb éjszakán szívünk mindig észreveszi a jelet, hogy az Úr az!

• HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA • 2013. ÁPRILIS 14.

Olvasmány az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 5, 27b-32. 40b-41) Azokban a napokban az apostolokat a jeruzsálemi főtanács elé állították: A főpap kérdőre vonta őket: „Szigorúan megparancsoltuk nektek, hogy ne tanítsatok az ő nevében, és lám, egész Jeruzsálem tele van tanításotokkal. Ránk akarjátok hárítani annak az embernek a vérét.” Péter és az apostolok így válaszoltak: „Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek. Atyáink Istene feltámasztotta Jézust, akit ti keresztfára feszítve megöltetek. Isten jobbja fejedelemmé és Megváltóvá emelte, hogy megtérítse Izraelt, és megbocsássa bűneit. Mi ezeknek a dolgoknak tanúi vagyunk a Szentlélekkel egyetemben, akit az Isten megadott azoknak, akik engedelmeskednek neki.” Erre odahívatták az apostolokat, megvesszőztették őket, aztán rájuk parancsoltak, hogy Jézus nevében ne beszéljenek, azután sza-

badon engedték őket. Boldogan távoztak a főtanácsból, mert méltók lettek arra, hogy Jézus nevéért gyalázatot szenvedjenek.

csőség és hatalom örökkön-örökké!” A négy élőlény így felelt: „Ámen”, a vének pedig leborultak és imádták.

Válaszos zsoltár Evangélium (Zsolt 29, 2 és 4. 5Szent János 6. 11 és 12a és 13b) könyvéből Válasz: Magasztal( Jn 21, 1-14) Feltámadása után lak, Uram, mivel megmentettél engem. Jézus egy alkalommal Vagy: Alleluja, al- így jelent meg tanítványainak a Tibériás-tó leluja, alleluja. partján: Együtt voltak Szentlecke a Jele- Simon Péter és Tamás, nések könyvéből melléknevén Didi( Jel 5, 11-14) musz, továbbá a galileÉn, János, amint ai Kávából való Natalátomásomban néznael, Zebedeus ﬁai és tem a trónt, az élőlé- még két másik tanítnyek és a vének körül vány. Simon Péter így angyalok seregének szólt hozzájuk: „Mehangját hallottam. gyek halászni.” „Mi is Számuk tízezerszer veled megyünk” - fetízezerre és ezerszer lelték. Kimentek és ezerre rúgott. Harsá- bárkába szálltak. De nyan zengték: „Méltó azon az éjszakán nem a Bárány, akit megöl- fogtak semmit. Amitek, hogy övé legyen a kor megvirradt, Jézus hatalom, a gazdagság, ott állt a parton. A taa bölcsesség, az erő, a nítványok azonban tisztelet, a dicsőség és nem ismerték fel, az áldás!” Majd halhogy Jézus az. Jézus lottam, hogy minden megszólította őket: teremtmény a menny- „Fiaim, nincs valami ben, a földön, a föld ennivalótok?” „Nincs” alatt és a tengerben, felelték. Erre azt az egész világminden- mondta nekik: „Vesséséggel egyetemben ezt tek ki a hálót a bárka harsogta: „A trónon jobb oldalán, ott majd ülőnek és a Báránytaláltok.” Kivetették a nak áldás, tisztelet, di- hálót, s alig bírták

visszahúzni a tömérdek haltól. Erre az a tanítvány, akit Jézus szeretett, így szólt Péterhez: „Az Úr az!” Amint Simon Péter meghallotta, hogy az Úr az, magára öltötte köntösét - mert neki volt vetkőzve -, és beugrott a vízbe. A többi tanítvány követte a bárkával. A hallal teli hálót is maguk után húzták. Nem voltak messze a parttól, csak mintegy kétszáz könyöknyire. Amikor partot értek, izzó parazsat láttak, s rajta halat, mellette meg kenyeret. Jézus szólt nekik: „Hozzatok a halból, amit most fogtatok.” Péter visszament, és partra vonta a hálót, amely tele volt nagy hallal, szám szerint százötvenhárommal, s bár ennyi volt benne, nem szakadt el a háló. Jézus hívta őket: „Gyertek, egyetek!” A tanítványok közül senki sem merte megkérdezni: „Ki vagy?” - hiszen tudták, hogy az Úr az. Jézus fogta a kenyeret, és adott nekik. Ugyanígy a halból is. Ez volt a harmadik eset, hogy a halálból való feltámadása után Jézus megjelent nekik.

Liturgikus naptár Április 14. HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA (Szent Tibor, Tiborc) Énekrend: H 86; 157-96; Gl 523 ÉE 112; 201-119; 194 Április 15. Hétfő. Köznap (Anasztázia, Oktávia, Tas) Miseolvasmányok: ApCsel 6,8-15; Zsolt 118,2324. 26-27. 29-30; Jn 6,22-29 Válaszos zsoltár: Boldog az az ember, aki az Úr törvényét megtartja. Énekrend: H 89; 263; 261 ÉE 111; 217; 362 Április 16. Kedd. Köznap (Soubirous Szent Mária Bernadett, Szent Labre Benedek, Csongor) Miseolvasmányok: ApCsel 7,51 - 8,1a; Zsolt 30,3cd-4. 6ab 7b 8a 17. 21ab; Jn 6,30-35 Válaszos zsoltár: Én Uram, én Istenem, kezedbe ajánlom lelkemet. Énekrend: H 90; 154; 420 ÉE 106; 132; 121

Április 17. Szerda. Köznap (Izidóra, Dezső, Rudolf) Miseolvasmányok: ApCsel 8,1-8; Zsolt 65,1-3a 47a; Jn 6,35-40 Válaszos zsoltár: Minden föld Istent dicsérje! Énekrend: H 86; 133; 428 ÉE 112; 179; 196 Április 18. Csütörtök. Köznap (Apolló, Aladár, Andrea, Ilma) Miseolvasmányok: ApCsel 8,26-40; Zsolt 65,8-9. 16-17. 20; Jn 6,44-51 Válaszos zsoltár: Dicsérd az Istent, nagy világ! Énekrend: H Gl 516; 114; 314 ÉE 109; 169; 157 Április 19. Péntek. Köznap (Emma, Malvin, Zseraldina) Miseolvasmányok: ApCsel 9,1-20; Zsolt 116,1-2; Jn 6,52-59 Válaszos zsoltár: Menjetek el az egész világra, és

hirdessétek az evangéliumot! Énekrend: H 88; 109; 4 ÉE 107; 165; 327 Április 20. Szombat. Köznap (Tivadar, Tihamér, Töhötöm) Miseolvasmányok: ApCsel 9,31-42; Zsolt 115,1217; Jn 6,60-69 Válaszos zsoltár: Mit adhatnék az Úrnak viszonzásul mindazért, amit nékem adott. Énekrend: H 87; 145; Én vagyok a feltámadás… ÉE 100; 210; Én vagyok a feltámadás… Április 21. HÚSVÉT 4. VASÁRNAPJA Jó Pásztor vasárnapja (Szent Anzelm, Konrád) Miseolvasmányok: ApCsel13,14.43-52; Zsolt 99,2. 3. 5; Jel 7,9.14b-17; Jn 10,27-30 Válaszos zsoltár: Mi az ő népe vagyunk, és legelőjének nyája. Énekrend: H 88; 280B-252f; 432 ÉE 107; 187-186; 197

LELKI TÁPLÁLÉK

Élő élet

Ezt üzeni... Chichesteri Szent Richárd püspök Koller Gyula

ichard 1197/98-ban született. Születési helyéről (a Worcestershire grófságban levő mai Droitwichról) Richard Wychnek hívták. Szülei korán meghaltak, Richárdot, bátyját és nővérét gyámok gondozták, akik azonban kötelességeiket annyira elhanyagolták, hogy alig maradt meg valami a családi örökségből, amikor az idősebb ﬁú nagykorú lett. Richárd, aki már korán érezte papi hivatását, abbahagyta a tanulmányait, hogy segítsen a család vagyonának visszaszerzésében. Paraszti, szolgai munkát végzett. Ez annyira megindította a bátyját, hogy Richárdra ruházta a családi örökség birtoklását. Ám amikor minden rendbe jött, Richárd visszaadta testvérének örökrészét, elhárította egy kedvező házasság lehetőségét és visszatért Oxfordba, hogy tovább tanuljon. Itt megismerkedett Rich (Szent) Ödönnel, aki rövidesen Canterbury érseke és Richárd különleges támogatója s barátja lett. Richárd Párizsban folytatta tanulmányait, majd visszatért Oxfordba, hogy megszerezze a magister artium fokozatot. Ezt követően Bolognában hét éven át kánoni jogot tanult. Visszatérése után, 1235-ben kinevezték az oxfordi egyetem hivatalának vezetőjévé, majd kevéssel ezután Rich érsek kancellárjává. 1240-ben elkísérte az érseket római útjára, és mellette maradt, amíg az érsek elhunyt. Richárd ezután két éven át az orléansi domonkos kolostorban folytatott tanulmányokat. Bizonyára itt ismerte meg Ralph Bochingot, aki gyóntatóatyja és elválaszthatatlan társa lett, s aki később megírta az életrajzát. Richárdot 1243ban Orléans-ban pappá szentelték, majd visszatért Angliába, s egy ideig a deali templomban tevékenykedett. Csakhamar felkérte Canterbury új érseke, Boldog Savoyai Bonifác, hogy töltse be kancellári hivatalát. Amikor 1244-ben a chichesteri püspök meghalt, III. Henrik király egy bizalmi emberét tette püspökké. Ezt a „választást” elsősorban Bonifác érsek támadta meg, aki zsinatra hívta össze megyéspüspökeit; ott üresnek nyilvánították a püspöki széket, és Richárdot választották püspökké. A király azonban megtiltotta, hogy elfoglalja hivatalát, és lefoglalta az egyházmegye vagyonát. A következő két évben egyházmegyéje egy papjánál talált menedéket, de azért vizitációs utakat végzett egyházmegyéjében. Püspöksége első két éve alatt - a király tudta nélkül – még zsinatokat is tartott a papság számára, és a lateráni zsinat határozataira támaszkodva a Constitutiók ﬁgyelemre méltó gyűjteményét alkotta meg. Eközben mindig szem előtt tartotta a papság javát.

Április 3. Amikor Henrik király végül - félve a kiközösítéstől - visszaadta a püspöki szék vagyonát, Richárd tovább folytatta szigorú és igénytelen életét. Egy alkalommal az intézője felpanaszolta, hogy az általa nyújtott alamizsnák nagyobbak a bevételeinél. A püspök azonban nem hallgatott rá, megbízta, hogy adja el arany- és ezüsttálait, s abból adja az alamizsnát. Richárd mintaszerű püspök volt, fáradhatatlan egyházmegyéje vizitációjában, prédikációs tevékenységében és a szegényekről való gondoskodásban. Megvetette a nepotizmust, és megtagadta, hogy barátai vagy hozzátartozói bármelyikét előnyös álláshoz juttassa. Szigorúan megbüntette azokat a papokat, akik megsértették a keresztény erkölcsöt. Mindenekelőtt azzal törődött, hogy papsága jó kiképzést kapjon, és alkalomszerűen maga is belekapcsolódott a növendékek oktatásába. A pápa megbízta, hogy Dél-Angliában hirdesse meg a keresztes hadjáratot; utazásai során lázroham fogta el, és röviddel 1253 húsvétja előtt a szegény papok doveri otthonában meghalt. Könyveit a domonkosokra és a ferencesekre hagyta, s elrendelte, hogy többi tulajdonát adják el, és a kapott összeget fordítsák egyházmegyéje rászoruló szerzetesei, kórházai, özvegyei és árvái javára, valamint utak és hidak karbantartására. Richárd püspököt a chichesteri székesegyházban temették el. (Sírja 1538-ban elpusztult.) Kilenc évvel halála után szentté avatták. * * * Richárd életében megﬁgyelhetjük, hogy sokat tanult. Még püspöki irodaigazgatóként is bejárt az ismert egyetemekre, hogy teológiai tudását bővítse. Mindezt később püspökként bölcsen és eredményesen fölhasználta egyházmegyéje javára. Szentünk jó papként - a mondás szerint - holtig tanult. Ez azonban ne csak a papokra, hanem a világiakra is legyen érvényes. Egyházi életünk megújításához egyre több teológiai tudományt ismerő világira van szükségünk! Szentünk püspökként nemcsak abban tűnt ki, ahogy kormányozta egyházmegyéjét még akkor is, amikor a király miatt ezt nagy nyilvánossággal nem tehette. Különösen a szegények iránti nagylelkűsége volt „pazarló”. Ha segíteni kellett valahol, még azt is odaadta volna, amire szüksége volt. Gyakran az intézőjének kellett szinte erőszakkal megfékeznie, hogy legalább a napi élet szükségleteire valami maradjon. Richárd püspököt e kérdésben inkább csodálhatjuk, mint utánozhatjuk. Viszont, ha akkor, amikor segíteni lehetne, szűkmarkúak vagyunk, a fukarság bűnével bántjuk meg Istent és felebarátunkat is.

HÉT

ről re

zent Pál apostol a rómaiaknak írt levelében arra kér bennünket, hogy „adjátok testeteket élő, szent, Istennek tetsző áldozatul”. Már Pál apostol is „élő” áldozatról beszél, mintha azt akarná ezzel mondani: legyen bennünk vitalitás! Vagyis nekünk az életünket nem nagypénteki hangulatban, hanem húsvéti hangulatban kell töltenünk. Az Egyház sem kérte soha, hogy legyen még egy nagypéntek az év folyamán, viszont a húsvéti áldozatot minden nap bemutatjuk. Élőkké kell válnunk, vagyis nem kell belegebedni, belepusztulni a hétköznapok kihívásaiba, hanem élni kell – élni a húsvéti örömben. Nem szabad amolyan „hattyú halála” lelkülettel tengetni életünket. Az nem vonzó. Aki így él, attól a környezetében élők húzódoznak, olykor-olykor ellen-

nul rohangáló diákokon keresztül a beteg vagy idős emberig. Élő lelki életre hív meg bennünket a húsvéti időszak. Látnunk kell, hogy nem csak ﬁzikai világ létezik, hanem lelki is. Lelki életünknek is újra kell élednie, élnie kell! „Isten nem akarja a bűnös ember halálát, hanem, hogy letérjen útjáról és éljen.” Isten életet akar! A bűnnek jóllehet van kézzelfogható következménye is, de nagyon súlyos hatása van a lélekre. A bűnbe bele lehet halni. Ám Isten azt akarja, hogy éljünk, vagyis szakítsunk a bűnnel. A feltámadás örömének időszakában haljunk meg naponta a bűnnek, és Isten iránt tanúsított szeretetből éljünk neki tetsző életet! De ne méricskélve, azon okoskodva, hogy mennyit spórolhatok magamon, hanem teljes mellbedobással, vessük bele magunkat! Mi-

szenvet váltanak ki. Az ilyen ember társaságát mindenki kerülni igyekszik. Bennünk az élet ösztönének kell főszerephez jutnia. A föltámadt, élő Krisztusról csak úgy tudunk hitelesen tanúságot tenni, ha bennünk is élet van. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy rendszeresen táplálkozzunk az Élet Kenyerével. Élettelenből soha nem származik élő valóság. Ami egy kicsit is mozog – legalább a sejtek szintjén –, az már él. És ez igaz a moszatoktól kezdve a magzati emberpalántán át, a csintala-

ként azok, akik extrém sportokat űznek és sziklaoromról ugranak vízbe; vagy miként, akik bungee jumpingolnak, kitárják karjukat és „belevetik magukat” – tudva, hogy a cél elérése érdekében ezt kell tenni. Persze elfáradunk, meg a csalódásokban sokszor elkedvetlenedünk, de próbáljuk meg magunkat minden nap, újra meg újra helyesen elosztogatni. Jusson belőlünk mindenkinek: a kollégának, a barátoknak, a családnak. Életünk így válik igazán élővé, másokért élt életté.

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

KITEKINTŐ

A mostai dóm csodája Málta földrajzi helyzetéből adódóan fontos szerepet játszott a második világháború során. 1942 elejétől szinte naponta érte légicsapás a szigeteket. A sokat szenvedett máltaiak bátorságukért 1943 decemberében megkapták a György-keresztet. A gyakori bombázások nem kímélték a gyönyörű szakrális építményeket, így például a mostai dómot, a La Rotundát sem, amely 1833 és 1871 között épült, George Gragnet de Vasse francia építész tervei alapján, aki a római Pantheont vette alapul. Az impozáns dóm óriási, 39 méter átmérőjű kupolája a negyedik legnagyobb a világon. 1942. április 9-én egy 50 kg súlyú bomba pattant le a Rotunda egyik tornyáról, de nem robbant fel, majd néhány perccel később egy másik bomba szakította át a kupolát. Végiggurult a templomban tartózkodó körülbelül 300 ember között anélkül, hogy felrobbant volna. A vallásos helybeliek és a még ma is élő szemtanúk csodaként emlékeznek vissza az eseményre. A Máltai Hadtörténeti Múzeum szakemberei szerint a szóban forgó fel nem robbant bomba megvizsgálása után rájöttek, hogy az robbanótöltet helyett homokkal volt megtöltve. A bombában egy üzenetet is találtak a csehországi pilseni Škoda Művek munkásaitól, akik a német protektorátus alatt a német hadiiparnak dolgoztak, és ily módon is szabotálták a bombák gyártását. Így ez a bomba nem gyilkolt.

• HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA • 2013. ÁPRILIS 14.

LÉLEK ÉS ÉLET

Az irgalmas szamaritánus lelkületével Nem kérdezik, kicsoda, micsoda, kiben vagy miben hisz, tehet-e szorult helyzetéről. Egyszerűen felismerik a szükséget, s nyújtják a segítő kezüket. Munkájuk - mondhatnánk csepp a tengerben, hiszen annyi a rászoruló, a szenvedő világunkban. Mégis ezek a cseppek édesítik meg a keserűséget, s oly sok embertársunknak adják vissza a hitet az alapvető jóban. Van, akinek a regulája előírja a szerzetesruha viselését. Másokról csak úgy mellékesen kiderül, hogy valamely katolikus rendhez, szervezethez tartoznak. Nem ez garantálja az irgalmas szamaritánusi lelkületet, egyszerűen ez egyik ismérve a személynek. Mennyire láthatóak viszont – különösképpen, ha rajtuk az egyház palástja – a mai szamaritánusok az átlagember számára? Katolikus szervezetek, rendek humanitárius és társadalmi tevékenységéről szerveztek nemrégiben konferenciát az Európai Parlamentben. Abban az Európai Parlamentben, mely oly gyakran hangos az egyházellenes szólamoktól, az állandó kritikától, s mely meglehetősen hű tükörképét adja a mai európai polgárságnak. Ma divat a sárdobálás, a botránkoztatás. A média sem a jót hangoztatja, hanem kéjesen csámcsog a félrelépéseken, nagyító alatt vizsgálva az egyházhoz tartozó személyek minden lépését, elfeledve sokszor azt a tényt, hogy ember van a reverenda alatt is. Surján László kereszténydemokrata politikus, ma az Európai Parlament alelnöke, volt a házigazdája az említett konferenciának, melynek célja egy kicsit helyrebillenteni a mérleget,

felhívni a ﬁgyelmet arra a sok jóra, melyet a Katolikus Egyház világszerte végez, s amelyet hajlamosak vagyunk nem meglátni. Brüsszelben bemutatkozott a Jezsuita Menekültszolgálat, az Apostolok Királynője Miszsziós Nővérek és Böjte Csaba ferences rendi szerzetes. A jezsuiták Európa 14 országában nyújtanak segítséget - fedelet, alapvető gondoskodást - a világ legkülönbözőbb tájairól érkező menedékkérőknek. Nemegyszer szembesülnek az európai gőggel, méricskéléssel - vajon szenvednek-e saját országukban annyit a menekülők, hogy Európa befogadja őket. Köztük vannak lélekvesztőkön, tengereken át érkező kétségbeesett emberek Máltán, hamis útlevéllel életükért futók Németországban. A jezsuiták nem az indokaikat kérdezik. Az embert látják, aki ott áll család, pénz, ismeretek és nyelvtudás nélkül, kiszolgáltatva reszket az életéért. A konferencián tanúvallomást tett egy protestáns lelkész, Jacob is, aki Pakisztánból menekült el az ottani keresztényüldözés elől, s a jezsuitáknak hálás az életéért. Szavai remélhetőleg célba találtak: „Felelősek vagyunk egymásért. Ha valaki Európában a szólásszabadság jegyében kiﬁgurázza Mohamedet, annak itt helyben nincsenek következményei. A düh azonban sok száz kilométerrel odébb, a muzulmánok között élő keresztényeken csattan, s ott bizony életek múlhatnak egy-két itteni »jópofa« megjegyzésen.” Joicy Joseph Indiából származik, s ma Nyitrán vezeti a missziós nővé-

rek egyik házát. Munkájuk szerte a világon a legelesettebbek felkarolására, társadalomba való beilleszkedésére koncentrál. Sehol máshol nem tudnak olyan eredményeket felmutatni a vak gyermekek iskoláztatásában, mint épp a nővérek indiai iskoláiban. Félresiklott életű nők százai köszönhetik nekik a talpra állást Afrikában, illetve a Fülöp-szigeteken. Szeretettel, odaﬁgyeléssel megélhetésre vezetik, tanítják őket. A nővérek missziójának történeti visszatekintése szintén rámutat Európa lelki válságára. Az egykori európai alapítású rend, mely célul tűzte ki a hittérítést Indiában, s mely százával vitte a fehér nővéreket a világ másik felére, mára Indiából merít erőt. A vándorlás iránya is megváltozott, immáron Európa lett az indiai származású nővérek missziós területe. Böjte Csabát magyar nyelvterületen már nem kell bemutatni. Ferences szerénysége, hitelessége Brüsszelt is magával ragadta. Csaba testvér először 1992-ben vett magához Romá-

niában utcára került, otthontalan gyermekeket. Jelenleg országszerte 62 nevelő központban összesen 2174 gyermeknek ad otthont az általa létrehozott alapítvány. De nemcsak a gyermekeknek ad otthont, melegséget, hitet az emberségességben. Írásai, üzenetei keringenek a világhálón, ő maga pedig sok helyre személyesen eljutva hirdeti, hogy nem szabad csüggedni, észre kell venni a világunkban a szépet, a jót. Csaba testvér a szeretetben hisz, az egymás felé való nyitottságban, a jó szó erejében. Tevékenységével ezreket bátorít. Az általa elvetett magok pedig kikelnek, a jó vonzza a jót. Szüksége van-e az egyháznak ma marketingre? Valószínűleg a szó szoros értelmében nem, hiszen nem azért teszik a jót, mert ezzel villogni szeretnének. A katolikus jelzőt a mai ultraliberalizált világban azonban sokszor úgy tüntetik fel, mint ami egyenlő a begyöpösödött, kirekesztő oktondisággal. Hova vezet mindez? Hívők, nem hívők sokasága a mindennapi lejárató médiahadjáratban belefáradnak a rosszba. Népbetegség a depresszió, a közöny, a bizalmatlanság. Közben meg… a szamaritánusok itt élnek közöttünk. Lelkületükből erőt lehet meríteni, s példájuk motiválhat a jóra. Sokakat. Ezért lenne mégiscsak szükség egyházmarketingre… Fel kell venni a kesztyűt, a sötétségbe fényt kell vinni. Akinek füle van, hallja meg… Illusztrációs felvétel: chatita.sk

A hét imája Az esti imát az édesanyámtól kaptam. A másik pedig a kedves anyósomtól van, aki már nagyon régen eltávozott közülünk.

Légy hát vezérlő csillagom, El ne tévedjek az úton. A végső percben légy velem, Hogy halálom könnyű legyen.

Fekete Sándorné, Éberhard

Esti ima

Keresztfa alatt

Jézusom, éjjel merre jársz? Talán hajlékot nem találsz? Hajlékod legyen hű szívem, Hozz üdvösséget énnekem. Halljad szavam jó barát, Vágyó lelkem érted kiált. Ó jól tudod, várlak, hisz ha jössz, Felujjong hű szívem.

Szenvedő Krisztusom, Te erős, te bátor, aki nem féltél sem a kínhaláltól, sem a fájdalomtól, mik a tested érték, pedig a tövisek homlokod megtépték. Te, akit ostorral véresre sebeztek, és akit végén keresztre szegeztek, könyörülj meg rajtam, bánatkönnyem fakad, irgalmadért esdek feszületed alatt.

Irántam a szíved kegyelemmel teljék, oh vedd el tőlem a keserűség kelyhét. Nem bírom már töviskoronádat, a korbácsütések jaj de nagyon fájnak. Hitvány, gyáva testem, hogy vigyem kereszted, hiszen olyan nehéz, hogy a vállam reszket. Téged elkísért az édesanyád könnye, senkim sincsen, aki velem jönne. Nekem senkim sincsen, aki velem állna, olyan árva vagyok, olyan nagyon árva. Egyedül csak Te vagy, akiben remélek, ne hagyd, hogy elvesszek, könyörögve kérlek. Ne hagyd, hogy gyötrődjem, hogy az élet fájjon, őrizz meg minden bajtól, betegségtől, Add minden művemre áldásod, és a szent halál kegyelmét, add meg nekem. Amen. • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

OLVASÓINK ÍRTÁK

Márpedig csodák nincsenek?! Jut eszembe az egyszeri ember története, aki az utcán így kiáltozott: Emberek, csoda történt! Újra tudok járni! Érthető kíváncsisággal kérdezték tőle a körülötte állók, mondja már el, hogyan történt a csoda. - Úgy, hogy ellopták az autómat. Ezzel a kis anekdotával csupán csak érzékeltetni kívántam, hogy ha csodáról hallanak az emberek, valamilyen szinten érdeklődést tanúsítanak a csodás történet hogyanja és mikéntje iránt. Persze, a kételkedők igyekeznek mindjárt tudományos síkra terelni vagy észérvekkel megvilágítani a dolgot. Ha meg nem megy, akkor sem ismerik el, legfeljebb annyit mondanak, szó sincs csodáról, csak a tudomány jelenlegi állása szerint nincs rá elfogadható magyarázat. Viszont a kevésbé iskolázottak vagy a közömbösek egyszerűen mesének, „kamunak“ tartják a hihetetlennek tűnő eseteket, mert szent meggyőződésük, hogy márpedig csodák nincsenek. Aztán ott van a másik véglet, a túlzottan hiszékenyek, akik gondolkodás nélkül elhisznek mindent, amit látomásnak vagy földöntúli jelenségnek állítanak be. Egy biztos, maga az Egyház mindig felettébb óvatosan, megfontoltan kezelte és kezeli a különböző helyeken előfordult csodálatos vagy váratlan gyógyulásokat, a múltban vagy jelen korunkban történt Mária-jelenéseket és hasonlóképpen a különféle imameghallgatásokat is. Ebből pedig az következik, hogy a hívő keresztény embereknek is elővigyázatosnak kell lenniük a csodákat illetően, és ajánlatos csak az Egyház által elfogadott vagy azzá nyilvánított csodákban, jelenésekben hinniük.

Levelet kaptunk Remény

Jáky Teodóz üzenete Emlékezni, megmaradni, tanulni és sosem félni - ezt üzente Jáky Teodóz mátyusföldi tisztelőinek. Először Komáromban hallottam Teodóz atyáról, azt mondták ismerőseim, hogy nagyon szívén viseli az énekét szerető magyarságunkat. Nemsokára, 1998-ban Zoboralján, Kolonban, egy nagycsaládos találkozón megismerkedtem vele. A rendezvényen jelen levő András-

A csodák nem újkeletűek, hiszen ha olvassuk az újszövetségi Szentírást, láthatjuk, hogy Jézus nyilvános működése során isteni hatalmánál fogva számtalan csodát tett, kezdve a csodálatos kenyérszaporítástól a betegek meggyógyításán keresztül, a halottak feltá-

masztásáig. Gondolom, abban az időben sem fogadta el mindenki Jézus csodatevő erejét, akkor is akadtak kételkedők, elég csak Tamás apostolra hivatkozni, aki hitetlenkedve fogadta a feltámadt Jézus megjelenését tanítványai körében. Mai korunknak is megvannak a maga hitetlen tamásai. Mi több, jócskán akadnak a magukat kereszténynek valló emberek között is. Nemegyszer hallani: ha Isten meghallgatja imámat vagy teljesíti kérésemet, hiszek benne. Vagy: ha van Isten, ak-

falvy Bertalan megkért, hogy Kolonból hazafelé mutassam meg neki a szülőfalum, Pered szomszédságában fekvő Deáki községet. Teodóz atya erről tudomást szerzett, és azt mondta, hogy nagyon szívesen velünk tartana. Ekkor kezdődött barátságunk. A gyönyörű történelmi érték bemutatása után elkezdtünk beszélgetni, nálunk, Pereden. Andrásfalvy Bertalan háromszor telefonált, hogy késni fog egy újabb találkozóról, amelyet még késő estére betervezett, de mivel nem tudtuk abbahagyni a beszélgetést, végül reggelre értek haza. Fél év elteltével kéthetenként jártam Győrbe, ahol akkor még Teodóz atya lakott és tanított, és így gyakran meglátogattam őt. Nagyon szívesen fogadott, s így általa megismerhettem a bencés kolostor belső hangulatát és ott lakó társait. Sajnos ez után az időszak után már

• HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA • 2013. ÁPRILIS 14.

kor megszabadít káros szenvedélyemtől, jóra fordítja sorsomat, újra lesz munkám, meggyógyítja súlyosan beteg gyermekemet, és így tovább, és így tovább. Szinte biztosra vehető, hogy aki ilyen és hasonló feltételekhez köti Istenbe vetett hitét, imája, kérése nem, vagy csak ritkán talál meghallgatásra. Erről jut eszembe a népszerű Anthony de Mello jezsuita atya egyik „egyperces“ bölcsessége a csodákról: „Nos vannak csodák és csodák. Nálatok azt tekintik csodának, ha Isten teljesíti valakinek az akaratát. Nálunk az a csoda, ha valaki teljesíti Isten akaratát.” Nos, ez utóbbival sokan hadilábon állunk. Nem imádkozunk naponta, nem járunk rendszeresen templomba, gyakorta szitkozódunk, mocskolódunk, átkozódunk. Vagy önzők, önteltek, kárörvendők vagyunk, másokat előszeretettel lenézünk, szívesen megszólunk, hogy csak néhány „apróságot“ említsek Isten akaratának, szeretetparancsának elutasítását, semmibevételét illetően. Egyébként már az is kész csoda lenne, ha felhagynánk ezen rossz tulajdonságainkkal. Ne a ritkán előforduló, látványos csodákra várjunk, hanem vegyük észre a hétköznapi kis csodákat. Mert csodák igenis vannak, de jó, ha tudjuk, hogy nem a csoda szüli a hitet, hanem a hit a csodát. Mit is mondott Jézus a látását visszanyert vak embernek? Hited meggyógyított. Ha feltétel nélkül Istenre hagyatkozunk, gyökeresen megváltozik az életünk. S mi ez, ha nem csoda?!

kevesebbet találkoztunk, de ő mindig írta leveleit, a miseénekeket, s ha tudott, meglátogatott. Nagycsaládos rendezvényeinkre nagyon szívesen eljárt. Elhívtuk őt Gútára is. Szeretetet és hitet hozott a szívében. Így emlékeznek rá azok, akik ott találkoztak vele. Deáki lett a felvidéki zarándokhelye. A Halotti Beszédet többször elénekeltette a deáki templomban, ahol ezt az értékes ősi emlékünket megtalálták… Kedves tanítványa, Bíró László püspök úr is szívesen hívta társaságába, és így általa is részt vett és gazdagította rendezvényeinket, utoljára Deákin és Pereden. Ők voltak az előadók, misézők és éneklők. Előadásában gyakran elmondta, hogy anyukájától ereklyeként őriz egy könnycseppet. Valahányszor eszébe jut az édesanyja, könnycsepp pereg végig az arcán. Mivel a Csángóföld már koráb-

ban magához ragadta, s ő a Csángóföldet felkarolta, az édesanyja halála után is itt találta meg élete csendjét, rendjét és békéjét. Külön szívünkhöz szólt utolsó éneke, amikor már arról beszélt, hogy ez az ének kísérje el őt végső útjára. Ez egy éve, 2012 húsvét keddjén hangzott el, s egyben ez volt számunkra Jáky Teodóz utolsó üzenete, a mennyekbe küldött szava és imádságos éneke. „Az életemnek lassan végére érve, eddig jutottam. Hogy a jó Isten ad-e még erőt, egészséget, hogy tovább szolgáljam Istent, nemzetünket és hazánkat…” – e gondolatokkal búcsúzott. Mindazok, akik jelen voltak ezen az összejövetelen, megtapasztalhatták, hogy milyen jó önzetlenül adni, időt, tudást, odaﬁgyelést és példamutatást ebben a lelki értékeket vesztett modern világban. Köszönjük! Pásztor Csaba

MOZAIK

Vallástolerancia kínai módra Kína egykori zárt világa mára mintha oldódni látszana. A kommunista blokk országainak feltűnő a kínaiak mozgásszabadsága, Peking neonfényekben úszó modern látképe, melyet bármelyik nyugati ország globalizmusrajongója is megirigyelhet. Ez nem az a kommunizmus, amit Kelet-KözépEurópa máig emleget s máig nyög. Legalábbis kívülről nem. A modernség azonban nem feltétlenül jelent haladást. Haladást olyan értelemben, mely a fejlődést értékeken, s elsősorban az emberi méltóságon alapulva, emberközelien értelmezi, s mely nem csak néhányak kiváltsága. Az álruhás modern diktatúra lényege továbbra is a társadalom minden szegmensének felügyelete, s vonatkozik ez leginkább a másként gondolkodók kontrollálására. Kínában a vallásszabadság furcsa fogalom. A tolerancia nem vonatkozik

mindenkire, s egyre többet hallani a kínai keresztények és más vallásgyakorlók, mint például a Falun Gong hívek üldözéséről. A hírek pedig igazi rémtörténetté kovácsolódnak össze. A társadalomból való kiközösítés, a zárt táborok léte, s a vallásgyakorlás kizárólag saját négy fal közé való visszaszorítása egy dolog. Emberi kísérletek, tömeges eltűnések, szervkereskedelem pedig egy másik. Az Európai Parlamentben egy meghallgatás során volt szó erről a témáról. Megszólalt egy orvos, aki részt vett a horrortörténetben. 62,000 dollár egy veséért már elég nagy motiváció a bizniszben való szereplésre. Becslések szerint mintegy 65 000 emberen hajtottak végre „egészségügyi beavatkozást” valamely szerve eladása céljából. Van-e oka félni a rendszernek a vallásgyakorlástól? Talán van is... hiszen a lengyel rendszerváltó mozgalom, a

„Solidarnosc” mögött is a vallási erő működött, s más európai országokban is a totalitárius rendszerek ellen a hívők közössége egyfajta motorként szolgált. A modern nyugat persze ezeket hallva háborog. Háborog, mert alapvető emberi jogok sérülnek. Közben pedig a szekularizmus erőltetése közepette végzi a saját vallásüldözését, szedi le a kereszteket az iskolák falairól, munkavállalók nyakából, teszi gúny tárgyává a hívőket, állítja pellengérre a hitüket nyíltan megvalló közéleti szereplőket. Ezek után nem csoda, ha Kína egy vállrándítással lerázza magáról a nyugati kritikát, jöjjön az akármilyen magas szintről. Hogy is mondta Gandhi? „Te magad légy a változás, amit látni szeretnél a világban!”

Műsorajánló

Kotolácsi Mikóczy Ilona

Új vizsgálatok a torinói lepelről Giulio Fanti, a Padovai Egyetem mérnöki karának mé- Egyetem laboratóriumaiban. A nyert adatok egybehangzóréstechnikával foglalkozó professzora és Saverio Gaeta új- an az alábbiakban határozzák meg a lepel korát: ságíró március 27-én megjelent FTIR: Kr. e. 300 ± 400 könyvükben ismertetik a kéév, azaz Kr. e. 700 és Kr. u. miai és mechanikai vizsgálatok 100 között; eredményeit, melyek szerint a Raman spektroszkópia: lepel az első századból szármaKr. e. 200 ± 500 év, azaz Kr. zik. e. 700 és Kr. u. 300 között; A Padovai Egyetemen végTöbbparaméteres mezett újabb tudományos vizsgáchanikai: Kr. u. 400 ± 400 latok megerősítik a hagyoév, azaz Kr. u. 1 és 800 kömányt, mely szerint a torinói zött. lepel Jézus halotti leple volt. Az Az egyenként 95 százaléIl Mistero della Sindone (A lekos biztonságú adatok pel titka) című 240 oldalas együttes megbízhatósága könyvben ismertetett új eredmég nagyobb – mutat rá a ményeket szaklapban is publiszerzőpáros. Hozzáteszik: kálják és tudományos bizottság ﬁgyelemre méltó, hogy a kaelé is terjesztik. pott időszakok mindegyikét A könyvben ismertetett kuévszázadok választják el az tatás három új – két kémiai és 1988-as radiokarbon koregy mechanikai – vizsgálatból meghatározás eredményéállt. Az első kettőnél FTIR től, mely a középkorra daspektroszkópiát, illetve Raman tálta a leplet. Viszont mindspektroszkópiát alkalmaztak, a három időszakba beleesik az harmadiknál többparaméteres az év (Kr. u. 30. vagy 33.), mechanikai tesztet végeztek. A amikor Jézust Jeruzsálemvizsgálatokat több olasz egyeben keresztre feszítették. tem kutatói végezték a Padovai Magyar Kurír

Agapé

Zöldbabos csirkegulyás

Hozzávalók: 1 kisebb csirke, 1 fej vöröshagyma, 1 zöldpaprika, 1 paradicsom, 1 gerezd fokhagyma, 2-3 burgonya, 60 dkg zsenge zöldbab, 2 dl tejföl, 2 evők. liszt, kevés olaj, pirospaprika, só Elkészítés: A csirkét megtisztítjuk és feldaraboljuk. Kevés olajon megfuttatjuk a kockára vágott hagymát, és a csirkéből szokott módon

pörköltet készítünk. Sózzuk, és a felszeletelt paprikával, paradicsommal ízesítjük. Amikor a hús már majdnem puha, hozzáadjuk a kockára vágott burgonyát és a feldarabolt zöldbabot. Puhára főzzük, majd a liszttel elkevert tejföllel behabarjuk, és jól átforraljuk. (Nem szükséges egész csirkéből készíteni, lehet csak egyfajta részéből, combjából vagy melléből).

Magyar Katolikus Rádió Hallható az interneten, az Eurobird 9A műholdról a 11958 MHz-es frekvencián, valamint néhány kábeltv-hálózaton.

Mária Rádió Április 20., szombat 18.00 Szentmise Mocsáról Április 21., vasárnap 9.00 Szentmise Budapestről 16.30 Merjünk bízni! 17.20 Tanúságtétel 20.00 Ima a nemzetért kegyhelyekről

Duna TV Április 15., hétfő 9.55 Isten kezében. „Szent ez a föld, ahol állsz” Izraeli útinapló Jézus nyomában 10.30 Hagyaték. A Haza megtartói – Magyar nagyasszonyok Április 18., csütörtök 10.30 Pannon express. Esztergom, Párkány Április 20., szombat 9.00 Isten kezében. Brusznyai József atya Április 21., vasárnap 8.10 Világ-Nézet. Püspökkenyér 9.05 Élő világegyház 10.30 Elfeledett magyar irodalom

Kedves Olvasóink! Arra biztatjuk Önöket, küldjék be kedvenc, jól bevált ételreceptjüket, a hozzávalók feltüntetésével és az elkészítés módjának leírásával együtt. Ha az étel fényképét is mellékelik hozzá, azzal még jobban megörvendeztetnek bennünket, illetve olvasótársaikat. Kérjék meg gyermeküket, unokájukat, fényképezze le az elkészített ételt, s a képet (jpg formátumban) a recepttel együtt küldjék el szerkesztőségünk e-mail címére: remeny@remeny.sk A recepteket beküldött olvasók közül negyedévenként kisorsolt ajándékot kap.

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

KUCKÓ

Villásfarkú fecskemadár, jaj de régen várunk! Kis ibolya, szép hóvirág, kinyílott már nálunk! (Móra Ferenc)

„A kereszténység és a művészetek” 5. forduló – Római bazilikák 1. A 4 római bazilika közül melyik van a képen?

Bogyai Rebeka, 5. osztály, Mad

3. Melyik a legmagasabb rangú bazilika a római bazilikák közül? Miért? Mutasd be ezt a bazilikát legalább 10 mondatban. 4. Igaz-hamis. Miért? a) A Szent Pál-bazilikában megtekinthető az összes eddigi pápa arcképe. b) A Szent Pál-bazilika az ókori város centrumában található. c) A Szent Pál-bazilika Róma legkisebb bazilikája. d) Az első Szent Pál-bazilikát még Nagy Konstantin császár építtette. e) A 19. században a bazilika leégett, az újraépítésénél több ország segített.

Danis Adrián, 2. osztály, Nagyölvedi Alapiskola

5. Milyen legenda fűződik a Santa Maria Maggiore-bazilika alapításához? 6. A Santa Maria Maggiore-bazilikát III. Sixtus pápa Szűz Mária tiszteletére építtette. Miért? 2. A következő felsorolásokból valamelyik nem függ össze a Szent Péter-bazilikával. Melyik a kakukktojás? Indokold meg, miért?

Készítette Gál Georgina

a) Michelangelo, b) Bramante, c) Da Vinci, d) Bernini, e) Raffaello II. a) Longinus százados, b) Szent Ilona, c) Szent András, d) Szent Tamás, e) Szent Veronika III. a) Róma püspöke, b) első kanonok, c) pontifex maximus, d) Krisztus földi helytartója

Rejtvény

a) mert az építkezés kezdetekor Mária-év volt b) mert akkoriban még nem volt egy templom sem Szűz Máriának szentelve c) mert a konstantinápolyi pátriárka nem ismerte el Mária tiszteletét s a pápa így akarta ellensúlyozni A versenyfeladatok és a versennyel kapcsolatos egyéb információk letölthetők a polgári társulás honlapjáról: www.gabrieloz.sk A megfejtést a Gábriel Polgári Társulás levélcímére: Gábriel občianske združenie, Nám. priateľstva 2164/4, 929 01 Dunajská Streda vagy drótpostán az ajpek@real-net.sk címre várjuk legkésőbb április 28ig.

E heti rejtvényünket Gál Georgina, a tornaljai Kazinczy Ferenc Alapiskola 2. a osztályos tanulója készítette. Örülnénk, ha többen is követnétek példáját, és küldenétek a Kuckóba saját készítésű rejtvényeket, feladványokat. A sorokban található betűkből egy-egy négybetűs keresztnév állítható össze. Ha a fölösleges betűket beírjátok az üres oszlopba, megkapjátok a megfejtést, amely a húsvét ünnepével kapcsolatos. Felhívjuk ﬁgyelmeteket, hogy a nevek között becenevek is találhatók. A megfejtést nyílt levelezőlapon április 19ig küldjétek el szerkesztőségünk címére: Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava

Urban Hanna Luca, 3. osztály, Nagyölvedi Alapiskola

A borítékra írjátok rá: „A kereszténység hatásai”

Csomor Dániel, 3. osztály, Nagyölvedi Alapiskola

Megfejtés A 12. számunkban található rejtvény megfejtése: keresztút. A nyertes: Oroszlán Karina, Felsőszemeréd. Gratulálunk, az ajándékot postán küldjük!

• HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA • 2013. ÁPRILIS 14.

IMANAP

Ismét papi hivatásokért fohászkodnak a XXIV. Komáromi Imanapon Április 21-én, Jó Pásztor vasárnapján ismét megrendezik a már harmadik évtizedében járó Komáromi Imanapok sorozata újabb rendezvényét. Ennek programjáról és céljairól Elek László komáromi esperesplébánost kérdeztük. - Mi lesz az Imanap programja? - A XXIV. Komáromi Imanap tervezett programja a következő: A rendezvény délután két órakor engesztelő szentségimádással kezdődik a Szent András-templomban. Fél háromtól indul a szabadtéri keresztút, mely a belvárosban tesz egy kört. Reméljük, az időjárás kegyes lesz hozzánk, és az eső megkímél bennünket… Terveink szerint fél négykor kerül majd sor arra az imára, melyet Szent Mihály arkangyal közbenjárásáért mondunk. Ennek színhelye ismét a plébániatemplom lesz. Az imát a nóna követné. Az ünnepi szentmise négykor veszi kezdetét, melyet Ján Orosch apostoli adminisztrátor celebrál. A szentmise gyűjtéséből befolyó összeggel a különféle ministránsrendezvényeket támogatnánk: táborokat, olimpiákat stb. - Milyen részvételre számítanak? - Feltételezem, annyian lesznek körülbelül, mint az előző években. - Mi a Komáromi Imanapok szándéka? Változott-e valamit az elmúlt években? - Szándékunk továbbra is a régi. Mivel a hit évében vagyunk, ezért a hitvalló magyar papok példájára kérünk papi és szerzetesi hivatásokat. Ugyanúgy imádkozunk magyar szívű és ajkú főpásztorért, ahogyan korábban. - Jelent valamiféle változást a Komáromi Imanapokban az új Szentatya személye?

Ajándékozó lelkülettel (…) A munkapiacon mindenki a saját érdekeit igyekszik érvényesíteni, a munkavállalók és a munkaadók is elsősorban saját érdekeiket tartják szem előtt. A bibliai szőlőmunkások, akik kifogásolták azt, hogy a későn munkába állók is ugyanannyit kaptak, mint az egész nap dolgozók, csak a saját érdeküket nézték, a piaci igazságosság megsértésében érdekeik érvényesülését látták veszélyeztetve. „Rossz szemmel nézed talán, hogy én jó vagyok?” - kérdezte a gazda. (Vö. Mt 20, 1-16) A piacon érdekekről van szó, csak ritkán értékekről, főként nem olyan értékekről, mint a közjó, a közösség jól-létének szolgálata. A közösség szempontjai individualista korunkban különben is egyre inkább háttérbe szorulnak. Pedig a közösséghez tartozni jó, védelmet, biztonságot jelent, az összetartozás érzetét adja, igaz, hogy sokszor alkalmazkodással, a többiek szempontjainak tiszteletével jár együtt. A közösségért, a közösségben dolgozni már nem csupán a saját érdekek szolgálata. A közösséghez tartozás ugyanis egy (…) megállapodást jelent, az egymás sorsában való osztozást, az egymás javának akarását, önzetlen segítségnyújtást

annak, aki segítségre szorul. A közösségen belül az emberi kapcsolatokat nem alkuk alakítják, a tanító, az orvos, a vízvezeték-szerelő inkább szövetséges egy-egy feladat megoldásában, nem csupán a kölcsönös érdekeket tiszteletben tartó partner. A piac, működjék bármilyen jól, nem pótolja közösséget. (…) Nem mondható szerencsésnek, ha a családban, a társadalom legkisebb közösségében a munkapiaci elvek érvényesülnek. A családban sok feladat van, ezeket a család vagy megoldja saját erejéből, vagy külső erőket alkalmaz, szolgáltatásokat fizet meg. Ez utóbbi esetben piaci alku során dől el, hogy ki mit mennyiért tesz, meddig és hogyan van tekintettel a másik igényére. Megalkudhatunk az idős, gondozásra szoruló családtagunk ápolására szerződtetett ápolónő munkaidejéről, munkaköri kötelességeiről, fizetéséről, a felmondási feltételekről, azt azonban nem kérhetjük sem az ápolónőtől, sem az idős családtagtól, hogy érezzék a másikat ajándéknak, hogy létükkel minduntalan örömet okozzanak egymásnak. Ezt nem lehet megfizetni. Vannak továbbá olyan élethelyzetek, amelyekben az alku-

- Ez még nagyon friss esemény, nem tudom, lesz-e bármiféle befolyása az Imanapok törekvésére. Nem hallottam róla, hogy bármiféle terv körvonalazódna az új Szentatya megszólítására. Hogy a jövőben miféle igények merülnek fel, és hogyan alakul a helyzet, majd meglátjuk. Jelen pillanatban a legfontosabb a papi hivatások gyarapítása, mert ezek száma erősen csökkenőben van. A püspöki helynökök kinevezése mindenképpen előrelépés, bár magyar főpásztor személye a magyar ajkú hívek számára továbbra is szükséges lenne. Illusztrációs felvétel: magyarkurír.hu

ban már nem tudjuk saját érdekeinket képviselni, mert szegények, öregek, elesettek, vagy betegek vagyunk. Sebeinkre gyógyírt, problémáinkra megoldást keresünk, nem tudunk a kölcsönös érdekek szövedékén alapuló szerződéses kompromisszumokat kötni. (…) Még az az ember is, aki mindent önmagának akar, aki mindent „saját erejéből” akar megoldani, hamar ráébred, hogy emberi kapcsolatokra van szüksége, egymagában nem képes boldogulni. A boldogulás pedig mindenekelőtt kapcsolatok kérdése, de mélyebb és gazdagabb kapcsolatokra van szükség, mint amilyeneket a pusztán piaci szerződések létesítenek. Jó, ha van valaki, akitől egy pohár vizet vásárolhatunk, ha szomjasak vagyunk, de mennyivel gazdagítóbb, ha olyanok vesznek körül, akik észreveszik, ha szomjasak vagyunk, és máris vízzel kínálnak. Az ilyen esetben már nem csupán formális gondoskodásról, adok-kapokról van szó, hanem valami többről, valami valóban emberiről. A másiknak önként szolgálatot tenni, róla szeretetből gondoskodni annyi, mint Jézust megajándékozni: „Bizony, mondom nektek: amikor megtettétek ezt egynek e legkisebb testvéreim közül, nekem tetté-

tek.” (Mt 25, 40) Milyen természetesen teszik ezt azok a házasok, akik egymásban Jézust, gyermekeikben pedig Isten ajándékát látják! Az ilyen családban a munkában megjelenik az többlet, ami emberivé, sőt még magasabbra emeli. Ez a „több” – a „magis”, ahogy Szent Ignác mondta – mindig az önkéntesség megtapasztalásából fakad, csak az önkéntesség emelheti fel az emberit a természetfeletti irányába. Az önkéntesség számára nem létezik piac: az emberi érintés, ﬁgyelem nem megvásárolható, csak ajándékozható. A teljesítményt meg lehet venni, de a gondoskodás mindig egy kapcsolat hozadéka, amelynek hatalmas értéke van, de ára nincsen. Az emberi közösséget az különbözteti meg egy összeterelődött-összeverődött csapattól, hogy a kapcsolatokat átjárja ez a „több”, ez az ajándékozó lelkület. A keresztény ember nem azért tesz jót, mert ezért megjutalmazzák, vagy mert így elvárhatja, hogy vele is jót tegyenek, hanem mert tetteit, akaratát Isten akaratával akarja összhangba hozni. „Aki nincs velem, az ellenem van, és aki nem gyűjt velem, az szétszór” (Lk 11,23), mondja Jézus. Minél sikeresebb az isteni akarattal való egyesülés, annál inkább érvényesül a kapcsolatokban a

„több”, válik a másik emberért vállalt munka igazán emberivé. A családi közösségben apraja-nagyja átélheti, milyen gazdagító a másikért élni, a másiknak (azaz Jézusnak) ajándékozni időt, ﬁgyelmet, energiát és ha kell, javakat is. Az emberi kapcsolatokból ugyanis, ha a „több” hiányzik, egyszerűen semmi sem marad. A csak a piac szabályait követő kapcsolatból hiányzik az igazán emberi, az így megjelenő üresség és boldogtalanság pedig hosszú távon fenntarthatatlan életet eredményez mindkét fél (a támogatott és a segítő) számára egyaránt. A piac emberi alkotás, a globalizáció és az erős pénzügyi hatalmak korszakában mindent maga alá akar gyűrni. A közösség, elsősorban a családi közösség Isten ajándéka az embernek szeretetből a szeretet győzelméért. A keresztény nők és férﬁak meg tudják tölteni kapcsolataikat, a gazdaságiakat is, szeretettel. A szeretet pedig túl tud szárnyalni mindent, hatalmasabb bármely piaci intézménynél és struktúránál. (…) Bíró László, az MKPK családreferens püspöke, a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke Hívom a családokat 2013 áprilisában c. leveléből

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

GONDOLKODÓ

REJTVÉNY

Arzén, vanadium; 41. Lengyel író (ž = z); 43. Szlovák férﬁnév; 45. Hangos relé! 46. ...-ámmal, kelletlenül; 47. Királyi kincstárnok; 49. Kikötőváros Japánban; 50. Kortárs magyar író (Pál); 51. Zsiga, röviden; 53. Köszvény – szlovákul; 54. A lantán vegyjele; 55. Vonatkozó névmás; 56. Nagy vérteshal; 58. A vita magva; 59. Keresztapa; 61. Foglalkozási ág szakembere; 62. Magyar vízilabdázó, edző (Dezső); 65. A repülőgép irányítója; Függőleges: 2. Szalonka – szlovákul; 3. A nyugati gótok királya volt; 4 ...-azar, fertőző betegség; 5. Oszmán tiszt; 6. A haza fele; 7. A kerék szélei; 8. Politikai rendszer; 9. Rossz pálinka; 10. Szövő – szlovákul (č = c); 11. Félig saccol; 12. Igeképző; 13 Tapadós-e? 14. Rejtvényünk befejező része (zárt betűk: M, H, Ő); 17. Sértést visszafojt; 21. Tartályhajó; 22. Holland festő; 24. Gombafajta; 26. Pecek – németül (KNEBEL); 27. A drót végei; 28. Állati testrész; 30. Tőszámnév; 31. Ora et ... – imádkozzál és dolgozzál!

Rejtvényünk fő soraiban – V/1., V/29., F/14. – Túrmezei Erzsébet Húsvét után című verséből idézünk két szép sort. A megfejtést nyílt levelezőlapon vagy villámpostán április 19-ig küldjék el szerkesztőségünk postai: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava vagy e-mail címére: remeny@remeny.sk A levelezőlapra írják rá: GONDOLKODÓ Vízszintes: 1. Rejtvényünk első része (zárt betűk: C, O, J, T); 14. Magyar zeneszerző, a cimbalom népszerűsítője; 15 Vulkán Délkelet-Ázsiában; 16. ... Lumpur, Malajzia fővárosa; 18. Fafajta; 19. Gina, Nóra; 20. A hal petéje; 21. Telefon, röviden; 23. Intercity, röv.; 24. Nyaraló; 25. Rakpart – németül; 26. Állam Észak-Amerikában; 28. Osztrák ﬁzikus és ﬁlozófus; 29. Rejtvényünk második része; 36. A gyorsulás mértékegysége; 38. Politika jelzője; 39. Fuszulyka; 40.

SOKSZÍNŰ EGYHÁZ Megszólaltak a Notre-Dame új harangjai Március 23-a délután, virágvasárnap előtti szombaton először szólalt meg a párizsi NotreDame-székesegyház kilenc új harangja. A nyolc kisebb harangból és a Mária nevű nagyharangból álló új harangegyüttes hosszú perceken keresztül ünnepi harangjátékot játszott, összhangban a katedrális 1686 óta működő, Emmanuel nevű nagyharangjával. A templom előtti téren több száz ember gyűlt össze, hogy részese legyen a jeles eseménynek. A Normandiában készült nyolc kisebb harang és a Hollandiában öntött Mária nagyharang – szintén nagy tömeg jelenlétében – január 31-én érkezett meg a francia fővárosba, majd André Vingt-Trois bíboros, Párizs érseke február 2-án megáldotta őket. Ezt követően a Mária nagyharang az Emmanuel nagyharang mellé került a Notre-Dame déli tornyába, a nyolc ki-

33. Vívókesztyűnek a csuklót védő része; 35. Vaskalapos; 37. Tohonya; 39. Főváros a Niger partján; 42. Zeanin fele; 43. Hazánk egyik faluja; 44. Éneklőszócska; 47. Kipling kígyója; 48. Föníciai kikötőváros; 50. Buké; 52. Község az Ipoly partján; 54. Togo fővárosa; 56. Testrész; 57. Város Iránban, a Zagrosz-hegység lábánál; 59. Vér – szlovákul; 60. Atelia fele (!); 61. Kihez tartozó? 63. Római pénzegység; 64. Iljusin, röv. 65. P.TT.

sebb harangot pedig az északi toronyba húzták fel. További három harang működik a gótikus katedrális XIX. században felújított toronycsúcsában is. A harangavatás szertartása közben a katedrális gyermekkórusa énekelt, illetve filmet mutattak be az új harangok készüléséről és szállításáról. A Notre-Dame-székesegyház fennállásának 850. évfordulója alkalmából megrendelt új harangok összesen kétmillió euróba kerültek, melynek költségét teljes egészében adományokból fedezték. Magyar Kurír

„Hét az életért” ökumenikus összefogás Németországban Középpontban az önkéntesség – a katolikus és evangélikus egyházak összefogásával megvalósuló program a civil társadalom erősítésének útjait keresi.

• HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA • 2013. ÁPRILIS 14.

Megfejtés A 12. számunkban közölt rejtvény megfejtése: „Aki hisz, soha nincs egyedül. Sem az életben, sem a halálban.” A helyes megfejtők közül sorsolással ajándékot nyert: Porubszky Petra, Garamkövesd. Gratulálunk!

Évente rendezi meg a katolikus és evangélikus egyház a Hét az életért programot. Az idei év központi témája az önkéntesség. Ökumenikus istentisztelettel tartják Mannheimben a programhét megnyitóját április 13-án. Az 1991 óta szervezett akcióhét egész Németországra kiterjed. A püspöki kar kezdeményezésére megszülető projekthez a német Katolikusok Központi Bizottsága, valamint 1994-től a Német Evangélikus Egyház is csatlakozott. „Elkötelezetten az életért: összefogást létrehozni” – fogalmazták meg a szervezők 2013-ra választott mottót. Céljuk, hogy felhívják a figyelmet az önkéntesként végzett munka jelentőségére az egyre mobilabbá váló társadalomban. A szervezők hangsúlyozták: a ma komplex világában nagyon fontos kialakítani a civil társadalom megfelelő struktúráját, és megerősíteni azt. Így például keresni kell a jószomszédi együttműködés, a családközpontok, egyesületek lehetőségét. A hét során bemutatkozást szerveznek egyházi projektek és csoportok számára is. Magyar Kurír

APRAJA-NAGYJA Fizetett hirdetések

SZOLGÁLTATÁS

KÖSZÖNTŐ

„Szeresd hát lelked atyját, egyházközséged papját. Adj hálát Istennek érte, imádkozzál buzgón érte!" Imádsággal és szeretettel köszöntjük kedves lelkiatyánkat,

Templombelsők díszítő festése, képek festése és restaurálása, oltárok, szobrok felújítása, aranyozása, százszázalékos minőség, többéves jótállás. Tel: 0911130949, 0905234902, www.umar.sk

Rózsafüzérek – szobrok. www.gabrielbolt.eu

SZALAY GYULA esperest Ógyallán a névünnepe alkalmából. A jó Isten kegyelmét és a Szűzanya oltalmát kérjük és egészséget, erőt és kitartást kívánunk további szolgálatához. Köszönjük a sok fáradozását egyházközségünk érdekében, főleg a plébánia rendbehozását. Külön hálásak vagyunk a lélekemelő és buzdító szentbeszédeiért, valamint a nagypénteki körmenetes keresztútért. Isten fizesse meg neki! Az ógyallai rózsafüzér-társulat tagjai és a hívek

60. születésnapját ünnepli mons. ĎURČO ZOLTÁN püspöki helynök, esperesplébános. E szép évfordulója alkalmából szívünk teljes szeretetével köszöntjük. Kívánunk jó erőt, egészséget, és kérjük rá a jó Isten áldását és a Szűzanya oltalmát. Köszönjük helytállását, áldozatos munkáját.

KÖNYVAJÁNLÓ

AKCIÓ SZENT RITA imakönyv Ez a könyv úgy állítja elénk a XV. század tanúságtevő szentjének, Casciai Szent Ritának az életét, hogy mi magunk is igazságban és szeretetben kibontakozva akarjuk megélni boldog napjainkat és személyes siralomvölgyeinket. Ára: 3,98 Eur helyett 2,98 Eur

Bernhard Häring: Láttam könnyeidet A kötet lapjairól nem a teológus szól hozzánk, hanem a keresztény ember, aki a létezés határáig jutva tapasztalta meg, hogy mi a szenvedés. Ára: 5,81 Eur - 98 oldal, kemény kötés

KÉTFÉLE KÁRTYÁS RÓZSAFÜZÉR Ára: 1,66 Eur

C.S. Lewis: Keresztény vagyok A szerzőnek ez a kötete a BBC rádióban elhangzott előadás-sorozatának gyűjteménye. Benne az erkölcs, a képzelet és a racionalitás szempontjából egyaránt lenyűgöző erővel vonultatja föl a keresztény eszméket. Ára: 11,95 Eur - 294 oldal, kemény kötés

Tisztelettel és szeretettel az andódi hívek

Gyürki László: Szent helyek üzenete A kiváló író, szentföldkutató, teológiai tanár és plébános gondolatait tartalmazza a kötet, képekkel illusztrálva. Ára: 10,12 Eur

A KIADVÁNYOK MEGRENDELHETŐK: Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava vagy office@remeny.sk Remény-barátoknak 10%-os kedvezményt biztosítunk!

DUPLA AKCIÓ alapiskolásoknak Rövid ószövetségi történetek

„Ahol Isten van, nincs gyűlölet, Ahol Isten van, ott a szeretet. Ahol Isten van, nincs harag, Ahol Isten van, lelkem szabad. Ahol Isten van, ott van a fény, Ahol Isten van, örök a remény.” Paudits Zoltán

Remény elérhetőségek Főszerkesztő-helyettes: Albán József Tel.: +421 (0)948 057 510 Felelős szerkesztő: Bertha Éva Tel.: +421 (0)948 057 509 Szerkesztő: Orbánné B. Mária Tel.: +421 (0)948 057 506

www.remeny.sk remeny@remeny.sk Hirdetésfelvétel, lapterjesztés: Blahóné Kamenár Gabriella Tel.: +421 (0)905 255 154 kamenargabi@gmail.com

KÖNYVRENDELÉS: office@remeny.sk vagy 0948/057 508

Ára: 0,80 Eur helyett 0,30 Eur Minden 5 darab feletti megrendelés után ajándékba adjuk a Jézus evangéliuma c. hittankönyvet. Akciós ajánlatainkra a Reménybarátoknak nyújtott 10%-os kedvezmény nem vonatkozik! • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

REMÉNY

Teremtett világ

Hidd, amit

Lelkigyakorlat Máriabesnyőn

„Aki szeret, az énekel, aki énekel, az kétszeresen imádkozik” (Szent Ágoston)

2012. április 25-28. „Ne félj, nem ítéllek el!” Lelkigyakorlat abortusz miatt szenvedők részére. A jelentkezéseket bizalmasan kezelik! Vezeti: Kovács Ferenc diakónus, Kovácsné Treer Mária gyásztanácsadó. A lelkigyakorlatot kíséri: Csernáth Zoltán atya

Talán nem túlzás azt állítani, hogy az ima a hívő ember „anyanyelve”. S egész biztosan igaz a mottóban idézett Szent Ágoston-i mondás is: „…aki énekel, az kétszeresen imádkozik.”. Ismerjük vajon „énekes anyanyelvünket”? Elgondolkoztatnak olykor az ismerős templomi dallamok s énekeink szavai? Tamás József plébános írta egy helyen: „A magyar nép éneklő nép. Énekben mondja el örömét és bánatát, és ezzel vigasztalódik. A mai nyugtalan világban nagyon is szükség van erre, főleg a templom meghittségében.”

Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos Ház, 2100 GödöllőMáriabesnyő, Kapucinusok tere 3., Telefon: 0036/28/420176, 0036/28/510-740, fax: 0036/28/510-742, e-mail: matersal@invitel.hu www.matersalvatoris.hu

énekelsz Mészáros Angelika

Mikor tehát egybegyűlve együtt vagyunk, lélekben meg ne oszoljunk, jól vigyázzunk! Szűnjenek a rút viszályok, megszólások, s ott lakozzék miközöttünk Krisztus-Isten. (ÉE 810) Jézus ránk hagyta a legfontosabb parancsot, a szeretetet. Szeretet – mi is az? Kis piros szívecske, benne SZERETLEK felirattal? Sok embernek mást nem jelent. Tapasztalatból tudjuk, hogy elmúlik ez a fajta szerelmi állapot, s hogyha elmúlt, akkor már ki sem merjük ejteni, hogy aki mellettünk állt, ő a barátunk, akit szeretünk. Jézus annyira szeretett, hogy életét adta értünk. Hogyha egy morzsányit is felismernénk az Ő végtelen szeretetéből, és meglátnánk embertársaink arcában az Ő arcát, szeretetből tudnánk egymást segíteni és szolgálni. Az Úr szeretné elérni, hogy tudjunk egymás sikereinek örvendeni, s ne csak számításból legyünk társak. Ő az üdvösségünk forrása, amikor megjelenik, és átveszi az életünk felett az irányítást, akkor eltűnnek a viszályok, a megszólások. Engedjük, hogy átvegye? Amikor csak lent keressük az Ő éltető forrását, akkor még elérhetetlenül messze van tőlünk, s közben ott áll mellettünk. Miért beszélgetünk úgy, mintha mi soha nem öregednénk meg, soha nem betegedhetnénk meg, esetleg csak a gondok, a bajok szaporodhatnak meg az életünkben, de ennél rosszabb nem következhet be? A mi életünkben nem következhet be a bűnös örömök után a fájdalom, az utálat és szégyenkezés életünk felett? Valóban nem, hogyha sikeresen vesszük fel a megszokott álarcokat, és hamis ígéretekkel elnyomjuk lelkiismeretünk szavát. Akkor tényleg nem tud Jézus életünk örömforrása lenni. Érzelmeink fel-alá csapkodnak, hol öröm, hol halálos szomorúság, amely pillanatok alatt a mélybe ránt, és feljönni is alig bírunk. Itt mutatkozik meg felszínes kereszténységünk. Hogyan látnánk meg Isten dicsőséges arcát, amikor tele vagyunk gőggel! Hisz magunkat sem látjuk tisztán. Tele vagyunk irigységgel, amely a másik emberben csak a roszszat keresi, féltékenységgel, amely senkit és semmit nem tűr meg maga mellett. A jó Isten, amikor úgy dönt, hogy lehoz bennünket a magunk állította magasságból, amely legtöbbször fájdalmas, megalázó számunkra, akkor már hagyjuk, hogy öleljen át végtelen szeretetével. Engedelmeskedjünk az Ő belső ﬁgyelmeztetésének: Tiszteljük és szeressük az élő Istent, és szeressük mind egymást is, tiszta szívvel.

Az egészséges családi életben megtapasztaljuk a béke néhány alapvető alkotóelemét: a testvérek közötti igazságosságot és békét, a szülők által megtestesített tekintély szerepét, a gyengébb családtagok – kicsik vagy betegek vagy idősek – szeretetteljes szolgálatát, a kölcsönös segítségnyújtást az élet szükségleteiben, a másik elfogadásának és – ha arról van szó – a megbocsátásnak a készségét. Ennél fogva a család az első és pótolhatatlan nevelő a békére. (…) A család (...) lehetővé teszi, hogy meghatározó tapasztalatokat szerezzünk a békéről. (...) az emberi közösség nem mondhat le arról a szolgálatról, amit a család végez és nyújt. Hol érezhetné meg jobban a formálódó ember a béke sajátos légkörét, mint abban a „fészekben”, amit a természet készít számára, ahonnan származik. A család szókincse: a béke szókincse. XVI. Benedek

• HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA • 2013. ÁPRILIS 14.