Kiskertészek zöldségtermesztő
kézikönyve
Szerző: Ferencz Eszter Társszerző: Ferencz Lehel Rajz: Jakab B. Anna Kiadó: Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért Felelős kiadó: Orbán Árpád (arpad.orban@civitas.ro)
2
Tördelőszerkesztés: DTP Stúdió, Simon Ottilia Szöveggondozó: Szabó Attila A kiadvány a Hagyományos magok – a biodiverzitás megőrzésének kulcsa elnevezésű projekt keretében készült, melyet a Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért valósít meg. www.magvetok.ro, www.civitas.ro © CIVITAS ALAPÍTVÁNY A POLGÁRI TÁRSADALOMÉRT, 2016. április
Kedves kertészkedő barátunk! Gondolkodtál már azon, hogy honnan kerül a zöldség az asztalra? Amikor bevásárolni mész a szüleiddel, meg szoktad nézni, hogy hol és esetleg ki termesztette az ott árusított zöldséget? Néha megrendítő, hogy milyen nagy távolságokat tesz meg egy-egy zöldségfajta azért, hogy az asztalodra kerülhessen. Pedig nagyon sok fajta nálunk is megterem, és ha magad termeszted, sokkal egészségesebb a környezetnek is és a szervezetednek is. E kis útmutatót azért állítottuk össze neked, hogy segítségedre legyen a kertészkedésben. Ha van egy kis zöld terület a házatok mellett, vagy van egy kis hely a teraszon, lehetőséged van néhány zöldségfajtát megtermeszteni. Ötleteket, hasznos tanácsokat osztunk meg arról, hogy hogyan ültesd el a zöldséget azért, hogy kis helyen minél több fajtát tudj megtermeszteni. Rajzok segítségével lépésről lépésre bemutatjuk, hogy hogyan kell a termőföldet előkészíteni, a magot elvetni, palántát nevelni, kórokozók ellen a növényt megvédeni, majd a bő termést betakarítani. E
3
kiadványban azt is megtalálod, hogy háztáji hulladékból hogyan készíthetsz komposztot, amivel a földnek a minőségét javítani tudod. Majd a könyv végén a népi hagyományokból fennmaradt, a kertészkedéshez kötődő jeles napokat soroljuk fel. Pakot Mónika projektvezető
4
„Tiszta levegőt, italnak vizet, ételnek nyerset, a testnek munkát, a léleknek nyugalmat.˝ (Régi mondás) Nagyszüleink, dédszüleink szerint ezek az egészséges életmódhoz szükséges „kellékek”. Testünket szeretni kell, és ha szeretjük, odafigyelünk arra, hogy egészségesen táplálkozzunk, egészségesen éljünk. Ha mi magunk termesztjük meg kis konyhakertünkben a fogyasztásra szánt zöldségeket, akkor azt mondhatjuk, hogy igazuk volt őseinknek, mert tiszta levegőn, kis munkával, nyugodt lélekkel egészséges élelmet biztosítunk magunknak. Elődeink nem az interneten vagy a tévén keresztül kapták a tanácsokat, hanem a Naptól, a Holdtól, az időjárástól. Figyelték a természetet és észrevették a különböző jeleket. Odafigyeltek a Hold és a Nap állására, feljegyezték tapasztalataikat, és ezek szerint tervezték kertészeti munkáikat. Ha mi is odafigyelünk ezekre az égi jelekre, akkor nagy segítséget kapunk a természettől.
5
6
Zöldségeskertünk megtervezése Mielőtt nekifogunk a magok elültetésének, fontos, hogy megtervezzük a kertünket: milyen zöldséget szeretünk és azt hová, mikor kell elültetni a kertbe. Szerezzük be idejében a megfelelő vetőmagokat, ha lehet, helyi fajtákat. A legjobb, ha már van saját mag az előző évből, amit újra felhasználhatunk. Kiválasztjuk a területet, körvonalazzuk, kötelet feszítünk ki az ágyás hosszúságában, melynek mentén kapával könnyű barázdát húzunk. Ez lesz az út az ágyások között.
7
8
Ahogyan mi magunk is szeretjük a kényelmes fekhelyet, úgy a magvacskák is. Ezért a földet gereblyével finoman elegyengetjük, leszedjük a kavicsokat, egy seprű nyelével kemény fekhelyet készítünk, majd a belevetett magocskákat „puha paplannal”, azaz finom földdel betakarjuk. F igyelni k ell a rra iis, s, h ogy a m agokat mennyire mennyire „fektetjük „fektetjük az az Figyelni kell arra hogy magokat á gyba”. Ha Ha ttúl úl m élyen, a kkor későre későre k el és és lassan lassan fejlődik, fejlő dik, h a ágyba”. mélyen, akkor kel ha ttúlságosan úlságosan a felszín felszín közelébe közelébe vetjük, vetjük, akkor akkor könnyen könnyen kiszárad kiszárad a k is n övényünk, ezért ezért általános általános sszabály, zabály, h ogy a mekkora a m ag kis növényünk, hogy amekkora mag á tmérője, a nnak a tízszeresére tízszeresére h elyezzük a fföldbe. öldbe. átmérője, annak helyezzük
Zöldségek kiválasztása, társítása A zöldségfélék családjában sok-sok családtag van. Különböző csoportokat különítünk el: Gyökérzöldségek: sárgarépa, hagyma, fokhagyma, petrezselyem, zeller, retek, cékla, torma, lestyán. Káposztafélék: káposzta, karfiol, brokkoli, bimbós kel, karalábé. Burgonyafélék: paradicsom, paprika, padlizsán. Hüvelyesek: bab, lóbab, borsó, csicseriborsó. Kabakosok: uborka, tök. Levélzöldségek: fejes saláta, sóska, spenót, kapor, endívia, rebarbara. A változatosságot mindenki szereti, mindig ugyanazt játszani unalmas lenne. Nos, veteményeskertünk növényei is az emberi szokásokhoz hasonlíthatók. Ezt a változatosságot a kerti veteményesnél vetésforgónak nevezzük. Úgy marad meg a talaj tápanyagtartalma, egyensúlya, ha cserélgetjük évről évre a növények helyét, így a kártevők nem szaporodnak el.
9
Vetésforgó I. évben gyökérzöldséget ültetünk II. évben hüvelyeseket
10
III. évben burgonyafélét vagy kabakosokat IV. évben levélzöldséget
Egy nagy családi összejövetelen, ahol együtt vannak a családtagok, jó, ha odafigyelünk az „ülésrendre”. Vagyis a gyerekeket egymás mellé, a fiatalokat és idősebbeket szintén egymás közelségébe ültetjük. A veteményes összejövetelen sem mindegy, hogy mit hová ültetünk. Ahhoz, hogy viruljanak és jó termést hozzanak, oda kell figyelnünk a zöldségek közötti „rokonszenvre és ellenszenvre”.
Ki kit szeret vagy nem szeret a veteményesben?
11
12
13
14
Palánták nevelése Bölcsődésből óvodás, óvodásból előkészítős, előkészítősből iskolás lesz. Ugyanígy van a főbb növényeknél is. Például a paradicsomot, káposztát, paprikát, zellert ablakpárkányon, pohárkákban vagy papír tojástartóban tudjuk előnevelni. Mivel a mi vidékünk elég hűvös, egyes zöldségféléket bent, kis edénykékben nevelünk elő. Fontos, hogy természetes fényt, elegendő vizet és megfelelő hőmérsékletet (2124 °C) kapjanak a magok. Mire eljön
15
a meleg idő, kikelnek a magok és legalább kétlevelesek lesznek a kis palánták. Ekkor átültetjük őket egyenként pohárkákba, majd amikor megerősödtek, ki a zöldségeskertünkbe. Figyelni kell a növénykéket, mert amikor kicsiráztak, kevesebb vizet igényelnek. Vigyázat: ha túlöntözzük, kipusztulhatnak!
16
Az iskolába készülő gyerekek, akik ha jól kijátszották magukat az óvodában, jobban bírják az iskolai terheket. A kellemes baráti környezetben növő palánta is jól megállja a helyét később.
Mikor és milyen távolságra vessünk és ültessünk? Vetésnél nagyon figyeljünk, hagyjunk elegendő helyet a növekedéshez. Kis magból nagy növényünk is születhet. Kisebb helyet igényel a retek, sárgarépa, hagyma, spenót és petrezselyem, míg nagyobbat a káposzta, uborka, paprika, paradicsom és tök.
17
Gyomlálás Ha növekedésnek indulnak a zöldségeink, nap mint nap gyönyörködhetünk bennük, ápolgatjuk, gondozgatjuk őket. Amikor észrevesszük, hogy az ellenség megjelenik, vagyis a gyomnövény gyorsabban növekedik, így elveszi a fényt és a tápanyagot, eltávolítjuk ezeket, azaz kigyomláljuk és időnként egy kis kapával felpuhítjuk a földet.
18
Gondozás Kertünk növényei nem egyszerre teremnek, igaz nem is egyszerre ültetjük el őket. Kora tavasszal vetjük a salátát, dughagymát és sárgarépát, ezek korábban is hoznak termést. A késő tavaszi vetést szereti a bab, illetve az uborka, ezek később kerülnek a földbe, amikor már melegebb, de termést is hamarabb hoznak. Egyes növényeknek „támaszra”, karóra van szükségük a növekedéshez. Ilyen a paradicsom, az uborka és a bab. Vannak olyan növények is, amelyeket ősszel vetünk el a földbe, ezeket úgy hívjuk, hogy áttelelő növények, mint például a fokhagyma, illetve a magról vetett hagyma.
Figyelnünk kell növényeinkre! Amennyiben foltok jelennek meg a leveleken vagy öreg, elszáradt leveleket észlelünk, ezeket azonnal eltávolítjuk. Amennyiben kis levéltetvek jelennek meg, elsősorban a hangyákat kell távol tartani úgy, hogy gyakran megkapáljuk a növényeink alját. Ha találunk katicabogarat, akkor azt átköltöztethetjük a megtámadott zöldségnövényünkre.
19
Segítsük növényeinket fényhez jutni, segítsük a karóra kapaszkodást, hogy a termés is fényhez jusson. Kivételt képez a karfiol, amelyet egy letört levéllel borítunk azért, hogy szebb termést hozzon. Ne feledkezzünk meg kis „segédmunkásaink”, a cinkék rendszeres etetéséről, hisz ők irtják tavasztól őszig a kártevőket.
20
Betakarítás, szüret Amikor a növényeink megértek, elkezdjük a szüretet. Mint ügyes kertészek, gondolnunk kell a következő évre is. Ezért az első legszebb termést leszüreteljük és magot fogunk belőle. A kifogott magokat gondosan szűrőben megmossuk és vászonkendőn vagy sütőpapíron megszárítjuk. Amikor megszáradtak, papírtasakban, felcímkézve, száraz, hűvös helyen tároljuk.
21
22
Amennyiben kétéves növényből szeretnénk magot fogni, akkor azt ősszel gyökerestől kiszedjük a földből, majd tavasszal visszaültetjük és így a második évben tudunk csak magot nyerni belőle. Ilyen például a káposzta, sárgarépa, petrezselyem és hagyma. A leszüretelt gyökérzöldségeket (sárgarépa, petrezselyem) napon szárítjuk, majd pincében vagy más hűvös helyen tároljuk. Egyes zöldségek esetében a mag még nincs megérve, amikor szüretelünk. Ilyen például az uborka, a tök és a borsó. Szüret után meg kell várni, míg megérnek, és a magokat csak ezt követően gyűjtsük be. A kabakosok esetében megvárjuk, hogy teljesen megbarnuljon a zöldség héja, és csak ebben az állapotban szedjük ki a magokat, majd ezeket is megszárítjuk. A saláta magszedése a legegyszerűbb: megvárjuk, amíg felmagzik, majd le kell a magot morzsolni. Sok-sok érdekes növény vesz körül minket, csak nyitott szemmel kell járnunk és kertészkednünk. Minden nap megbámulhatjuk kertünk gyönyörű csodáit.
23
Hogyan végezzük a talajelőkészítést és tápanyag-utánpótlást komposzt segítségével?
24
Ha a veteményeskertünk közelében természetes trágyát, azaz komposztot tudunk készíteni és azzal táplálni termőföldünket, attól még gazdagabb termésre számíthatunk. A legtöbb konyhai hulladékot (zöldségmaradványok, kávézacc, szárazfű, fahamu kis mértékben, fűrészpor, szalma, őszi falevél, összetört tojáshéj, hervadt virág stb.) érdemes az év folyamán összegyűjteni egy erre kijelölt, bekerített helyre. Ezek összeérlelve rendkívül értékes tápanyagot adhatnak a termőföldnek. Az ügyes kertész már ősszel, betakarítás után kitisztítja a kertet, majd ásóval jó mélyen felássa. Ásás előtt lehet érett szerves trágyát és egy kevés hamut is kiszórni. Ha ezt a munkát elvégezzük, tavasszal kevesebb dolgunk lesz a vetemény előkészítésével, mivel a tél folyamán a fagy és a giliszták morzsalékossá teszik a földet.
25
26
Fontosabb kertészeti napok, amelyeket az őseink figyelemmel követtek és kerti munkájukat ezekhez igazították: Január 2. — Ábel napján, ha szép idő van, sok gyümölcsre számíthatunk. Január 6. — Vízkereszt napján, ha csepeg az eresz, korai tavasz és bő termés lesz. Február 10. — Skolasztika napja, az oltóágak szedésének ideje. Március 19. — Szent József napja, ekkor ültetik a fokhagymát, a kaprot és a krumplit. Március 24. — Gábor napja, a káposztaültetés ideje.
27
Március 25. — Gyümölcsoltó Boldogasszony, a palántaültetés és a fatisztogatás napja. A Skolasztika napján szedett oltóágakat ekkor oltják be. Április 25. — Búzaszentelő Boldogasszony, a kukoricavetés napja.
28
Május 6. — János, „Babevő János” napjának is nevezik, ekkor vetik a hüvelyeseket (babot, borsot, lencsét). Június 8. — Medárd napja, a len és a káposzta vetésének ideje. Június — 10. Margit napja, a retek, a káposzta és a len vetésének ideje.
Június 11. — Barnabás napja, ezen a napon kell a gyógyfüveket gyűjteni. Június 29. — Péter és Pál napja, ezen a napon van a legjobb íze az epernek, ezért ekkor tartják az eperszüretet. Július 2. — Sarlós Boldogasszony, az aratás ünnepélyes kezdőnapja. A fodormenta szedésének napja, az ekkor szedett gyógynövényeket különösen erős hatásúnak tartják. Szeptember 21-től — Máté, Máté hete, „pelyva hetének” is nevezik, mert nem kedvez az őszi vetésnek. Jobb később vetni, mint hiába aratni. Szeptember 29. — Mihály napja, az őszi vetések idejének kezdete.
29
Október 16. — Gál, a gyümölcsszüret napja. Október 21. — Orsolya napja, a káposzta és a kerti vetemények betakarításának ideje. Ekkor tisztítjuk ki a kertünket.
30
Október 31. — Farkas, a gyümölcsfaültetések kedvező napja. November 1. — Mindenszentek napja, a vetést, az őszi munkákat eddig be kell fejezni. December 28. — Aprószentek ünnepe, a gyümölcsmagok vermelésének napja.
Az EGT 2009–2014 közötti időszakra vonatkozó támogatásából finanszírozott projekt, a Civil Támogatási Alap Romániában program keretén belül. Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az EGT 2009-2014 hivatalos álláspontját. Az EGT-vel és a norvég támogatásokkal kapcsolatos hivatalos információk megtalálhatók a www.eeagrants.org honlapon.
31
32 www.magvetok.ro, www.civitas.ro ISBN 978-606-8599-24-3