Szentendrei Kurír 2011 December by Szentendrei Kurír

DUNABOGDÁNY

◆

TAHITÓTFALU

◆

LEÁNYFALU

◆

SZENTENDRE

◆

POMÁZ

◆

BUDAKALÁSZ

◆

SZENTENDREI-SZIGET

◆

VISEGRÁD 2011. DECEMBER ÁRA 150 Ft

A DUNAKANYAR POLITIKAMENTES KÖZÖSSÉGFORMÁLÓ MAGAZINJA

Püspökkel díszít karácsonyfát Wolf Kati Róna Pitzi Szeretem, ha mosolyognak az emberek ;) Exkluzív interjú

Monostori kishíd: csak gyalog? Barcsay Jenõ: Munkám, sorsom, emlékeim

Nagy-Kálózy Eszter

Én jó „Játékra” vágyom!

A munka érdekel, és nem a körítés.

A Tízparancsolat

A DVD most akciós áron kapható 2.200,-Ft helyett 1790,-Ft ha postai úton kéri plussz postaköltség. Szép ajándék az egész családnak! TÛZIFA ÁRUSÍTÁS BÜKK, GYERTYÁN ÉS TÖLGY KUGLIBAN 2000 FT/mázsa HASÍTVA 2200 FT/mázsa AKÁC KUGLIBAN 2100 FT/mázsa HASÍTVA 2300 FT/mázsa HÁZHOZ SZÁLLÍTVA - VESZÉLYESSÉ VÁLT, KISZÁRADT FÁK KIVÁGÁSA ( döntés nélkül is, lebontással, anyagi felelõsség vállalással ) - FÁK VISSZAVÁGÁSA, METSZÉSE - ELHANYAGOLT TELKEK, TERÜLETEK RENDBETÉTELE - BOZOTÍRTÁS, ZÖLD HULLADÉK ELSZÁLLÍTÁSA - BOKROK, SÖVÉNYEK VISSZAVÁGÁSA - FÜVESÍTÉS, FÛNYÍRÁS, FÛKASZÁLLÁS - KERTEK RENDSZERES FENNTARTÁSA, ÁPOLÁSA - KERTI BÚTOROK KÉSZÍTÉSE - TÉRKÖVEZÉS AUTÓ BEÁLLÓK, SZALETLIK ÉPÍTÉSE TEL.: 06-20 9277885 E-MAIL: gyongykertkft@gmail.com

-F , 0 9

Megrendelhetõ az Éjféli Kiáltás Misszió címén vagy a Tábita könyvesboltunkban személyesen Budapest XIII. ker. Váci út 114. (Árpád-híd Pest, szemben a József Attila Színházzal)

Tartalomból Innen-onnan

4-10

Barangoló

12-13

Vendéglátó

Áldott Karácsonyi Ünnepeket kíván a Szentendrei Kurír minden munkatársa a kedves Olvasóknak!

Exkluzív interjú 16-19 Portré

14-16 22

Ügyvéd válaszol Szemtõl szemben

20-21

Egészség

Mûvészrovat

28-29

GYERMEK-FELÜGYELET Megbízásainkat szerzõdésben rögzítjük, számlaképesek vagyunk, szolgáltatásainkra garanciát vállalunk! ÁRAINK: 800 Ft/órától

A Pont Közhasznú Szociális Szövetkezet új szolgáltatást 4 órán túli összefüggõ idõszak igénybevétele esetén további indít Szentendrén, és a kedvezményeket nyújtunk. kistérségben.

Díjcsomagjainkról érdeklõdhet az alábbi A gyermekfelügyelet keretein elérhetõségeinken. belül az alábbi szolgáltatásokat ELÉRHETÕSÉGEINK: nyújtjuk:

Kérdése van? Írjon nekünk! Szakértõink és szerkesztõink minden levélre válaszolnak! Címünk: Szentendrei Kurír, Budapest Palóc u. 2., szentendreikurir@gmail.com; Tel.: 06 30 234 1412 Levélíróink között minden hónapban, értékes ajándékot sorsolunk ki.

Egészség

Jogügyek Irodalom

prof. Dr. Szigetvári Iván, egyetemi tanár, természetgyógyász 30-201-8080; szigetvari.dr@vipmail.hu Dr. Grimaldi Zsuzsanna ügyvéd 20-330-36-40; grimaldizs@t-online.hu veronika.szuts@taxart.hu Vészabónoémi; veszabonoemi@t-online.hu

Otthoni felügyelet (akár betegség esetén is), kíséret különórákra, Segítség a szabadidõ hasznos eltöltéséhez, csoportos felügyelet zsúrok alatt is, Sajátos nevelési igényû, speciális gondozást igénylõ gyermekek felügyeletét, gondozását is vállaljuk.

Cím: 2000 Szentendre, Dunakanyar krt. 14 I. emelet Tel.:

06-26-500-193

06-70-608-9335 E-mail: pontszovetkezet@gmail.com www.pontszovetkezet.hu

Innen-onnan Nemzetközi küldöttség Kisorosziban Az IUCN - Világ Természetvédelmi Unió Oktatási és Kommunikációs Bizottsága (CEC) félnapos szakmai program keretében Kisoroszi vendége volt. A közel harminc országból érkezõ, mind az öt kontinens képviseletét ellátó küldöttség nem véletlenül választotta Kisoroszit. A település szoros és jó kapcsolatot ápol a Göncöl Alapítvánnyal, akik a Bizottság hivatalos vendéglátói voltak. A magas rangú nemzetközi küldöttség arra a munkára volt kíváncsi, amit a Göncöl Alapítvány által – a szigeti települések és az érintett szervezetek bevonásával – létrehozott Sziget Kerekasztal végzett az 1997-2001 közötti idõszakban a Szentendrei-sziget Fenntartható Területhasználati Tervének elkészítése során. A tervet 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémián Mutatták be és az Országgyûlés Környezetvédelmi Állandó Bizottsága fogadta el. A terv Budapest fõváros fõ ivóvízbázisainak védelmét, a Duna-Ipoly Nemzeti Park céljait és a helyi lakosság érdekeit szolgálja. A terv elkészítésében az összes érdekcsoport részt vett, a Sziget Kerekasztalt e célból hozta létre a Göncöl Alapítvány Holland Kormány támogatásával. A Kerekasztal egy hároméves, egymás érdekeinek és módszereinek megismerésén, elfogadásán és a közös megoldások megkeresésén alapuló tanulási-tervezési munka eredményeként alkotta meg a Szentendrei-sziget Fenntartható Területhasználati Tervét, amit maguk az érintettek közös nyilatkozatban fogadtak el. Kisoroszi a kezdettõl fogva aktív

részese, szervezõje és támogatója volt a Terv elkészítésének és a Kerekasztal mûködtetésének. A Bizottság elsõ állomása a Drevotta porta volt, ahol a különbözõ kultúrkörökbõl érkezõ szakembereket számos kedves meglepetés várta. A polgármesteri hivatal volt a következõ állomás. A vendégeket dr. Kosztarab Ibolya, a település jegyzõje köszöntötte. A tagok a látogatás során megtekintették a szigetrõl készült légifelvételeket, valamint a hagyományos népi építészeti emlékek helyreállítására irányuló fotódoku-

mentációt. A következõ állomás a Szigetcsúcs volt, ahol a vendégek bejárták az ártéri erdõt, a kisági és a nagyági Duna-partot. A gyönyörû látványon túl, Nádasdy-Csontos Elek alpolgármester, Újlaki József és Kiszel Vilmos szakmai hozzászólásai és beszámolói tették még színesebbé a látogatást. A Kisoroszi mûvelõdési házban folytatódott a CEC hivatalos programja az együttmûködésrõl szóló beszámolókkal, majd vitafórummal. A program hivatalos lezárása után a Kisoroszi Baráti Kör nemzeti ételekbõl tálalt fel vacsorát a résztvevõknek.

együttmûködés elõfutáraként üdvözölték az Adalar török szigetcsoporttal megkezdett testvérvárosi tárgyalásokat.

A vendégeket Dr. Dietz Ferenc polgármester és Dr. Kirchhof Attila aljegyzõ fogadta, akik beszámoltak a városban zajló projektekrõl, a település nemzetközi kapcsolatairól, a turisztikai lehetõségekrõl, valamint a jövõbeni távlati célokról és az esetleges együttmûködési lehetõségekrõl. Ez utóbbi alátámasztásaként a vendégek felajánlották a jövõ évi Szentedre Éjjel-Nappal rendezvényen való részvételüket. (ph)

Törökök ÉjjelNappal A Török-Magyar Üzletemberek Egyesületének képviselõi látogattak Szentendrére azzal a céllal, hogy a városban lévõ befektetési, valamint turisztikai lehetõségekrõl tájékozódjanak. A megbeszélés során szó esett Szentendre testvérvárosi kapcsolatairól is, és a vendégek a sikeres jövõbeni török-magyar

Innen-onnan Ötvenéves a Dunabogdányi Mûvelõdési Ház

1961. december 31-én adták át Dunabogdányban a Mûvelõdési Házat, így idén fennállásának félszázadik évét ünnepli az intézmény. – „Férjemmel 1952-ben költöztünk vissza Dunabogdányba családi okok miatt. Õ, mint magyar-történelem szakos tanár, az iskolában kapott állást. 1953-ban megszervezte a dolgozók

iskoláját, 1959-ben a népfõiskolát a kollegák óraadásával. Tanítás mellett elvállalta a kultúrigazgatói állást is, azonban kultúrotthon hiányában az ünnepélyeket a mozi helyiségben tartották” – meséli Sas Andrásné, akinek hitvese indítványozta az intézmény megalakítását, és elsõ igazgatójaként bábáskodott a létrejötte

felett. – „Mûvelõdésre, szórakozásra, a község háromféle lakosságának ös�szehozására kultúrotthon kellett: a kitelepítés után itthonmaradottakból, a felvidékrõl elûzöttekbõl és betelepítettekbõl állt a lakosság.” 1960 szeptemberében a megyei tanács kiküldte közös alapot hozott létre az építkezés megindításáért, de a felajánlott összeg a folytatáshoz nem volt elegendõ. A telket a község és a TSZ adta a Kossuth Lajos út 93. szám alatt. Végül a Népszabadság székházában tartott ülésezés után közel 1 millió forint jött össze. 1961. december 31én átadták a még nem teljesen kész Mûvelõdési Otthont. Végre helyet kapott a 10 éve az iskolában mûködõ Dolgozók Iskolája, a Népfõiskola, a TSZ Akadémia, a Zeneiskola, a Szülõk Akadémiája, egészségügyi sorozatok, klubok, szakkörök. A Mûvelõdési Ház máig ad otthont a helyi egyesületeknek, szakköröknek, de - mint Sas Andrásné elmondta – történetét igen nehéz rekonstruálni, mert a feljegyzések, dokumentumok az idõk folyamán sorban megsemmisültek.

"Felhívás!

polgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítványt. Az alapítványtól ingyenes tájékoztató kiadvány is kérhetû a hiperaktivitás témájában. "Sérelmek a pszichiátrián! Ha úgy érzi, pszichiátriai kezelése során Önnel szemben visszaélést követtek el (jogtalan beszállítás, szexuális zaklatás, bántalmazás, stb.), írja meg panaszát az alábbi címre, vagy hívja az alábbi tele-

fonszámot: Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány Cím: 1461 Budapest, Pf.: 182. Telefon: 06 (1) 342-63-55 E-mail: info@cchr.hu Weboldal: www.emberijogok.hu Minden információt bizalmasan kezelünk!“

Szentendrére 1,5 millió forintos teher jut. Mint késõbb kiderült, ez az összeg is elegendõ volt a me-

gyének ahhoz, hogy a könyvtár változatlan létszámmal és szolgáltatással üzemeljen a továbbiakban. A város idõközben jótékonysági estet rendezett, amelynek eredményeképpen a város közalapítványának számlájára 104 ezer forint gyûlt össze, 384 000 forint pedig az est bevétele volt. November 15-én ismét tárgyalta a szentendrei képviselõ-testület a könyvtár ügyét. Az elõterjesztés két határozati javaslatot tartalmazott. Az összegyûlt összesen 488.000 forintot a 1,5 millió forintos szentendrei támogatási összeg csökkentésére fordítja a város.

Pszichiátriai szerek viselkedési problémákra? Ha gyermeke "tanulási problémára" vagy "viselkedési rendellenesség" miatt pszichiátriai szereket szed, és úgy érzi, hogy a gyermek állapota semmit sem változott vagy rosszabbodott emiatt, keresse az Állam-

A PMK sorsa Mint emlékezetes, a Pest Megyei Közgyûlés nemrégiben arra kérte Szentendrét, fizessen 9,2 millió forint éves hozzájárulást a Pest Megyei Könyvtárnak a személyi költségek kiegészítéseként, különben 14 fõvel csökkenti az intézmény személyi állományát. A megyével folytatott egyeztetõ tárgyaláson 6 millióra csökkent az összeg. Dr. Dietz Ferenc polgármester kistérségi ös�szefogást kezdeményezett, aminek eredményeként a környezõ települések összesen 3 091 566 forinttal járultak hozzá a PMK mûködéséhez,

Innen-onnan KISTÉRSÉGI GYORS Visegrádi templomfelújítás

December 18-án délelõtt tíz órakor áldják meg szentmise keretében Visegrádon a megújult, felújított Plébániatemplomot. Az ezt megelõzõ napon délután négykor adventi vendégvárás, betlehemezés lesz ugyanitt, 18-án pedig egész napos nemzetiségi ünnepet tart a város.

Hamarosan indul a befizetés a csatornázásra

Bogdányi zenészek sikere Két dunabogdányi zenész tett nagy lépéseket az európai zenei karrier felé. Spáth Viktor sikeres zeneakadémiai trombitás diplomája után felvételt nyert a Berlini Filharmonikusok zenekari akadémiájára. Egy évet eltöltve a világhírû zenekarban, elnyerte a Weimari Staatskapelle szólótrombitás állását, amelyet harmadik éve tölt be. Most októberben újabb próbajáték következett, amelynek eredményeként 2012 szeptemberétõl Németország egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkezõ zenekarának, a Drezdai Staatskapellének lesz a szólótrombitása. A család másik muzsikusa tubán játszik. Spáth Olivér némi pályamódosítás után három éve kezdte meg tanulmányait a berlini mûvészeti egyetemen. Szeptembertõl õ is nagy lépést tett elõre pályáján, mert zenekari akadémistaként kétéves ösztöndíjat elnyerve a Lipcsei Gewandhaus Zenekarban szerezhet életre szóló tapasztalatokat.

Járási székhely lesz Szentendre Szentendre megyei jogú várossá nyilvánításáról szóló elõterjesztést tárgyaltak a város képviselõi egy október végi rendkívüli testületi ülés keretében. A féléves elõkészítõ munkát követõen tárgyalt anyag sürgõsségét az indokolta, hogy Szentendre még a törvényi változások elõtt megkapja a megyei rangot. Az elõterjesztéssel kapcsolatban viták alakultak ki, hiszen a jelenlegi szabályozás szerint 50 ezer fõt meghaladó lakosságszámmal viselhet csak ilyen címet egy település, továbbá az új önkormányzati törvény megalkotásáig az állam nem módosít egyetlen település besorolásán sem. Az indítvány azért lenne mégis elõnyös a város számára, mert így biztosabb finanszírozást tudhatna maga mögött. Szentendrét egyébként a készülõ önkormányzati törvény tervezete járási székhely besorolással készül ellátni, a megyei jogú város rangja pedig megszûnni látszik, azt csupán a már meglévõ megyei jogú városok birtokolhatják továbbra is.

Pénzügyi jelentés Elkészült a BDO-jelentésnek nevezett munkaanyag Szentendre pénzügyi helyzetének

„Együtt messzebbre jutunk” – hangzik a szentendrei kistérség csatornázási projektjében érintett öt település polgármestereinek jelmondata. Több mint hárommilliárd forintos beruházásban bõvül Szentendre, Szigetmonostor, Tahitótfalu, Pócsmegyer és Leányfalu csatornarendszere, és végre kiépül a térségi belterületi szennyvíz-elvezetés eddig hiányzó hálózatának jelentõs része. A projektnek köszönhetõen tovább „zöldülhet” a Szentendrei-sziget és környéke. A környéken érvényes szigorú építkezési és mezõgazdasági szabályok meglehetõsen korlátozott mozgásteret adnak bármiféle fejlesztésre. Többek között éppen ezek miatt lehetetlenült el az utóbbi tíz-tizenöt esztendõben számos itt mûködõ családi gazdaság. A helyi munkalehetõségek hiánya így beindította az ingázást Szentendrére és még messzebbre, ami tovább növelte a bajokat. – „Éppen azért fontos az együttmûködés a környékbeli települések között az ökológiai gazdálkodás, a helyben végzett munka újraépítése és fejlesztése érdekében” –

emelte ki Hadházy Sándor, a Dunakanyar országgyûlési képviselõje –, „mert ezzel egyaránt enyhíthetõk a közlekedési forgalomból és az alulmûvelésbõl eredõ káros környezeti hatások”. A szennyvízcsatorna hiányában fizetendõ környezetterhelési díj hosszú távon nem vállalható, így különösen indokolt a közmûvesítés fokozása. Ezt azonban, mint megtudhattuk, a térség polgármesterei a közmûdíjak extraprofit-mentesítése mellett szeretnék megoldani. Az együttmûködés elsõ fázisában mintegy 3800 ingatlan került be a projektbe. Az önkormányzatok összesen közel 600 millió forintos önrészt biztosítanak, az ingatlantulajdonosok pedig kedvezõ, felvállalható finanszírozási konstrukció mellett vághatnak bele ingatlanaik szennyvízcsatornázásába: lakástakarék-pénztári számlát nyitva a befizetéseik összegének 30%ának erejéig állami támogatást is kaphatnak a beruházáshoz amellett, hogy a KEOP 85%-ban finanszírozza a munkálatokat. Január-február folyamán elindulnak az elsõ lakossági pénztári befizetések. Az egy ingatlanra jutó átlagos önrész mintegy 240 000 forint, amelynek 30%-át a lakástakarék-pénztári konstrukcióban állami forrásból fedezik. Így a csatlakozóknak hat év alatt megközelítõleg 180-190 000 forintot kell befizetniük. E hozzájárulásokból fedezik a teljes projekt 15%-os önrészét. Ha valaki nem kíván csatlakozni a lakástakarékhoz, egy összegben is befizetheti a díjat, de számolnia kell vele, hogy ebben az esetben elesik az állami támogatástól, ezért éri meg csatlakozni a pénztári tagsághoz.

Készülõ változások a közigazgatásban A francia PUISAYE-FORTERRE Polgármesteri szövetség 80 polgármesterbõl és munkatársaikból álló delegációjának részvételével tartottak 2011. november 7-én tudományos konferenciát a Francia Intézetben. Az esemény apropója, hogy mind Franciaországban, mind pedig Magyarországon most zajlik a közigazgatási rendszer átalakítása, és az érintettek kölcsönös tapasztalatcse-

re révén kívánják a jobb gyakorlatot megvalósítani. Az eseményen városunk polgármestere, dr. Dietz Ferenc is elõadást tartott az önkormányzati törvény várható módosításáról, annak hatásairól, majd délután Szentendrén fogadta a delegáció tagjait, ahol a befektetési és turisztikai lehetõségekrõl tájékoztatta a õket. Ezt követõen a belváros nevezetességeit is megcsodálták a résztvevõk. (ph)

Monostori kishíd: csak gyalog? Egy õszi sajtótájékoztatón újfent elõkerült a szigetieket foglalkoztató régi kérdés: mikor lesz Szigetmonostoron kishíd? Hadházy Sándor országgyûlési képviselõ elmondta: gyaloghídból többre is szükség lenne: Kisoroszi és Visegrád, Pócsmegyer és Leányfalu, valamint Szigetmonostor és Szentendre között egyaránt elõnyös lenne a fizikai összeköttetés. – „Jelen pillanatban azonban sajnos nem látok garanciát a hídépítésre, mert a döntéshozatal négyévente kurzust vált, ami jelentõsen nehezíti a konszenzusteremtést. Biztos azonban, hogy az elvadult kárpótlási földek és a szigetszerû ipari régiók alkotta mozaikot rendben kell tenni, a korrekt területfejlesztés pedig

jelentõs önmérsékletet igényel.” Mint emlékezetes, a kishíd helyérõl már évekkel ezelõtt megszületett az elvi megállapodás Szentendre és Szigetmonostor között, de a kivitelezés folyamatosan csúszott. Legújabban olyan gyaloghíd megvalósításáról volt szó, amelyen szükség esetén a mentõk és tûzoltók tudnak közlekedni, de alapvetõen a gyalogos és kerékpáros közlekedést teszi csak lehetõvé. Ez környezetvédelmi szempontból elõnyös ugyan, ám az urbanizációt támogató kitelepültek számára nem elégséges megoldás. A jelenlegi finanszírozási helyzet azonban a jelek szerint azt is kétségessé teszi, hogy mikor épülhet meg egy esetleges gyaloghíd.

Duna-konferencia: a folyam jövõje

Duna-konferenciát tartottak november 19-én Budakalászon. Az Európai Unió Duna-stratégiájáról Deutsch-Für Tamás európai parlamenti képviselõ tartott elõadást, majd a Dunáról, mint vízi útról, a vízbázis védelmérõl, valamint Budapest és a Duna, valamint a Szentendrei Duna-ág árvízmentesítésérõl szóló értekezések zajlottak. Pártai Lucia meteorológus a klímaváltozásnak a Dunára gyakorolt hatásáról beszélt. A konzultáció végkicsengése nem

meglepõ: a folyam, mint a természet ajándéka óriási potenciállal rendelkezik, amelyet ki kellene használni, és erre sikeres tervek is akadnak, ám a megvalósítás sok esetben pénzkérdés, ezért a terveknek csak kis része tud tartósan megvalósulni. Részben ide tartozó hír, hogy a Budapesti Közlekedési Központ újra vizsgálni kezdte egy Esztergom-Százhalombatta viszonylatban mûködõ személyhajózási rendszer kiépítésének lehetõségét.

Innen-onnan KISTÉRSÉGI GYORS felmérésérõl. A 8 millió forintért megrendelt tanulmány új finanszírozási modellt javasol a szorult pénzügyi helyzetben lévõ város számára. Az adósságállomány növekedésének okaként a fedezet nélküli beruházásokat nevezi meg, és üzleti szellemû gondolkodást javasol a városvezetés számára. Konkrét stabilizáló javaslatai között az önkormányzati dolgozók bérének 10%-os csökkentését jelöli meg, valamint megfogalmazza, hogy a V8 uszoda és szabadidõközpont kivitelezõi hibáiért és a hanyag kivitelezésbõl adódó károkért a városnak szavatossági igényt kellene benyújtania, és javasolja a nem kötelezõ támogatások megvonását. A meglátások között szerepel továbbá a szentendrei adóalanyok és adózók körének kiterjesztése, valamint a hitelállomány egységesítése. Az új önkormányzati törvény részletei még nem láttak napvilágot, ezért nem tudható, hogy a legfõbb bevételi források (a személyi jövedelemadó visszaosztott része, valamint a helyi iparûzési adó) megmarad-e a városnál, s ha igen, milyen mértékben.

Emelkedõ bérleti díjak Elkészült a szentendrei vagyonkoncepció felülvizsgálata. A dokumentumból kiderül, hogy a belvárosi szociális bérlakások a jelenlegi helyzetben nem tarthatók fent, értékesítésükkel, koncesszióba adásukkal van csak reális esély az állagjavításra, ugyanis a város jelenleg nem rendelkezik forrásokkal az épületek felújítására. Az önkormányzati tulajdonban lévõ, frekventált belvárosi üzlethelyiségek nehezen adhatók ki, ám januártól tovább emelkednek a helyiségbérleti díjak, mert a gazdálkodás kényszerpályája miatt más kiút nem kínálkozik a városvezetés számára. November 15-én végleges döntés született az ügyben. Eszerint az önkormányzat a belvárosi, jellemzõen szociális bérlakók által lakott ingatlanokat részben értékesíti, az értékesítésbõl származó bevételeket, jellemzõen lakótelepi (leendõ) bérlakások vásárlására fordítja, részben a belvárosi ingatlanok felújítására fordítja, majd piaci alapon bérbe adja azokat. A belvárosi üzlethelyiségek bérleti díját a testület 30%-kal megemelte.

Jelentés a Városi Szolgáltatóról Vizsgálatot végzett az Atticus Kft. a Városi Szolgáltatónál, hogy feltárja a cég elõzõ vezetõinek idején történt szabálytalanságokat. A munkaanyag egyebek mellett javasolja, hogy a szolgáltató intenzívebb tulajdonosi érdekképviselettel mûködjön, váltsa ki a jelenlegi manuális feladatokat automatizmusokkal, érjen el kedvezõbb banki kondíciókat, terjessze ki a számlázó programot csekknyomtatással, ve-

Innen-onnan KISTÉRSÉGI GYORS zessen be modern fizetési módokat, szüntesse meg az alvállalkozói túlszámlázásokat és valóban versenyeztesse az alvállalkozókat, gondolja át a parkolási koncepciót, valamint fejlessze az eszközparkját. Somogyi Zsolt vezérigazgató szerint a javaslatok többségének megvalósítása „az illúzió kategóriájába tartozik”, és azon túl, hogy konkrét javaslatoknak híján van, néhol tárgyi tévedéseket is tartalmaz.

Szentendre Város Önkormányzata Városüzemeltetési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottsága meghirdeti

„Szentendre Természeti és Környezetvédelmi Fotói”

címû fotópályázatát

Szemétbajok A Saubermacher-Bicske Kft. (a bicskei hulladéklerakó tulajdonosa) felszámolási eljárással fenyegette meg a szentendrei Városi Szolgáltató Zrt.-t, ugyanis a cég fizetésképtelen, a lerakó több mint 25 millió forint tõketartozás kifizetését követeli tõle. A tartozás miatt a cég már nem fogadja a város hulladékát, más alternatív lerakóban tudják csak a szemetet elhelyezni úgy, hogy egy hetet elõre kell fizetni, készpénzben. November közepén a testület egyhangúan felhatalmazta dr. Dietz Ferenc polgármestert, hogy ötmillió forintos összegig önállóan módosíthassa a város költségvetését, mert a szemétszállítás nem állhat le.

Jelentõsen emelkedhet a távhõ alapdíja A VSZ Zrt. 45%-al kívánta emelni Szentendrén a távfûtés alapdíját. Az indoklás szerint a korábbi cégvezetés az elmúlt években elmulasztotta az – egyébként indokolható – emelést, ezért van most szükség jelentõs korrekcióra. Az emelés egyelõre csak lehetõség, feltéve, hogy az Energiahivatal is megadja hozzá az engedélyt.

Nyert a P’Art Mozi Az artmozik digitális fejlesztésére kiírt pályázaton 10 603 000 forint pályázati pénzt nyer el a P’Art Mozi. A pályázathoz szükséges önrészt, 1 302 258 forintot a testület döntése értelmében a Kulturális Kft biztosítja.

Civileké lehet a HEMO Átvette a Helyõrségi Mûvelõdési Otthon üzemeltetését a szentendrei önkormányzat. A városvezetés tervei szerint civil, kisebbségi házként üzemelne az épület, ahol a civileknek csak a rezsit kellene fizetniük. Az önkormányzat kikérte a városi civilszervezetek véleményét az ügyben.

Bajok a MûvészetMalom körül? A november 15-i képviselõ-testületi ülésen meglepõ információk hangzottak el a

A pályázat mottója: Szentendre Természeti és Környezetvédelmi Értékei! A pályázaton ehhez a mottóhoz kapcsolódó fotókkal lehet részt venni. Fotópályázati kategóriák: 1. - általános iskolás kategória 2. - középiskolás kategória 3. - felnõtt kategória (Minden kategóriában egyénileg és csoportosan is lehet fotókat benyújtani.) A pályamûvek témái: „Szentendre Természeti és Környezetvédelmi Értékei” jelmondattal kapcsolatos üzeneteket jelenítsenek meg. A pályamûvek elkészítése: A fotópályázatra maximum 3 alkotással vagy maximum 5 darabból álló sorozat fotóval lehet pályázni. A pályamûveket papír alapon vagy digitális változatban CD vagy DVD lemezre másolva .jpg formátumban, legalább 2 Mb-os és legfeljebb 8 Mbos file méretben kérjük beküldeni. A papír alapú anyagot minimum 13×18 cm-es méretben kell elkészíteni. Fekete-fehér és színes papírképek egyaránt beküldhetõk. Digitális fotók és nyomatok egyaránt szerepelhetnek a pályamûvek között. A papír alapú fotókat semmilyen hordozó anyagra nem szükséges felragasztani.

Kérjük, hogy a fényképek hátulján jól olvashatóan tüntessék fel az alkotás címét, a pályázó egyén vagy csoport nevét, pontos postai címét, telefonszámát (illetve a szülõ, gondviselõ, vagy felkészítõ pedagógus telefonszámát). Kérjük, írják rá a pályázó(k) pontos életkorát és e-mail címét. A nyerteseket telefonon és e-mailben értesítjük. Pályázat benyújtása: 2000 Szentendre, Városház tér 3. I em. központi iktató (személyes leadás) A pályázati anyagokat az alábbi címre kérjük postázni: 2000 Szentendre, Városház tér 3. A pályázatok beérkezési határideje: 2011. december 15. A beérkezett pályázatokat a Városüzemeltetési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság által kijelölt Bíráló Bizottság tagjai bírálják el. A határidõ lejárta után beérkezett pályázatokat a zsûri nem veszi figyelembe. Az alkotásokat kategóriánként értékeljük és jutalmazzuk. A legsikeresebb mûvek alkotóit különbözõ vásárlási utalványokkal jutalmazzuk. Minden fotópályázati kategóriában 1-3. helyezettet díjazzuk. I. helyezet: 30. 000 értékû utalvány II. helyezet: 20. 000 értékû utalvány III. helyezet: 10. 000 értékû utalvány A Bíráló Bizottság fenntartja magának a jogot, hogy adott esetben amen�nyiben bármely kategóriában három illetve annál kevesebb pályamû érkezik be, akkor a meghirdetett díjat átcsoportosíthatja és 7500-7500 Ft-os utalványt oszthat ki a keretösszeg felsõ határáig. Az alkotásokból a pályázat kiírói kiállítást rendeznek. A pályázat postázásával illetve benyújtásával a pályázó vagy törvényes képviselõje hozzájárul ahhoz, hogy a pályamûvet a kiíró szabadon térítésmentesen nyilvánosságra hozhassa, azt kiállításon bemutathassa. A kiállításon az alkotó neve és életkora feltüntetésre kerül. Pályamût visszaküldeni nem áll módunkban. További információk: A www.szentendre.hu honlapon és a Szentendre és Vidéke Újságban olvasható. (ph)

Stéger Xavér Ferenc Stéger Xavér Ferenc /1824-1911/ halálának 100. évfordulójára koszorúzással és koncerttel emlékezünk. Stéger Európa-hírû énekes volt. A budapesti Nemzeti Színházon kívül szerepelt a horvát, osztrák, német, cseh, spanyol és román operaházakban is, számos magas kitüntetés tulajdonosa volt. Porhüvelye a szentendrei kálvária temetõkertjében nyugszik. Szentendre Város Önkormányzata és Pap Lajos kõfaragó támogatásával városunk régizenei egyesülete, a Pro Musica Antiqua Egyesület ez év november 20-án 15 órakor koszorúzást szervez, melyet rövid emlékkoncert követ. Az ünnepséget bevezeti Dr. Török Balázs alpolgármester. A koszor�� úzás helye: 2000 �� Szentendre, Dumtsa Jenõ utca 10./a fel�� újított fõ utca!/ a Barcsay Múzeum �� falánál 15 órakor. Parkolás: Duna korzó. Az emlékünnepség 30 méterrel arrébb, a Kecskés - próbateremben egy rövid hangversennyel folytatódik. Az összegyûlt virágokat, koszorúkat Stéger szentendrei sírján nov. 21én helyezi el a Pro Musica Antiqua Egyesület: T/Fax:26/310-429 * 70/ 93-00-852 *** Stéger Xavér Ferenc /1824-1911/ énekmûvész, született 1824. december 2-án Szentendrén, ahol atyja gyógyszerész volt. Anyagi viszonyai nem engedvén meg egyetemi tanulmányainak további

folytatását, Esztergomba ment gyógyszerész gyakornoknak, mint ilyen került Zágrábba 1846ban, ahol elõször lépett színpadra. Nagy sikerrel játszotta az elsõ horvát nemzeti opera fõszerepét. Magyarországi és európai hangversenyein Erkel dalait vitte sikerre. 1848-ban lépett fel elõször, mint vendég a Nemzeti Színházban, általános feltûnést keltve fenomenális tenor hangjával. Prágai és Graz-i vendégszereplése után a bécsi udvari opera kötelékébe lépett, ahol 1853-tól 1867ig mûködött, mint elsõ tenorista. Ez idõ alatt úgyszólván egész Európát beutazta, s Pesten és vidéken, nagyobb városokban többször „ragyogtatta mûvészetét”. A bécsi operától megválva, fõleg német földön és Spanyolországban aratott diadalt. Bukarestben való hosszabb vendégszereplése után Budapesten 1873-ban a nemzeti színházi operának lett szerzõdött tagja. Ezután végleg visszalépett a nyilvános szerepléstõl. Számos kitüntetésben részesült hosszú mûvészi pályáján. Többek között a Hesseni Nagyhercegség nagy aranykeresztjének, III. Károly spanyol uralkodó lovagkeresztjének tulajdonosa, s a Németalföldi Akadémiának tiszteletbeli tagja volt. Emlékét szülõháza, a mai Barcsay Múzeum falán emléktábla s a városunkban még egy róla elnevezett utca, a „Stéger köz” õrzi. Sajnálhatjuk, hogy énekesi pályája véget ért, mielõtt a hangrögzítés elterjedt volna. Hangját nem hallhatjuk, csupán híre maradt fönn. - kés

Szakrális helyet avattak Dobogókõn A Magyar Mûvészeti Akadémia nemrég elhunyt vezetõjének, Makovecz Imre építésznek régi vágya volt, hogy Dobogókõn épüljön egy szakrális hely. Gerhard Kegli a mûvésznek ezt a vágyát teljesítette, amikor megkereste, hogy tervezze meg ezt a spirituális központot, magának pedig egy új életet köszönhet, ugyanis daganatos betegségébõl gyógyult ki. Így tudta felépíttetni ezt a nagyon különleges, kör jellegû, nap formájú, az anyafölddel összekötött építményt. A szakrális helyet Magyar-

országról származó alapanyagokból alakították ki, magyar szakemberek közremûködésével. Idén júniusban kezdték az építkezést, november 11-én pedig már meg is történt az ünnepélyes megnyitó, ahol a jezsuita Ferenc atya szentelte fel a zarándokhelyet. Több mint ezer ember volt jelen a három napig tartó ünneplésen. Aki ide ellátogat, gyógyulást, csöndet, jó levegõt és békességet talál. A spirituális központ mostantól mindenkit szeretettel vár, az ajtó mindig és mindenki elõtt nyitva áll.

Innen-onnan KISTÉRSÉGI GYORS MûvészetMalom újonnan épült szárnyáról. Ezek szerint a létesítmény épületgépészete nem alkalmas nívós kiállítások rendezésére, a világítástechnika nem igazán alkalmas képek megvilágítására. Tervezési probléma, hogy a biztonságtechnika nem megfelelõ, az épület 24 órás állandó õrzésre szorul, valamint nincs beléptetõ rendszer. A Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának tervei szerint évente három országos jelentõségû kiállítást kívánnak a MûvészetMalomba hozni, lehetõség szerint a helyi gyökereket szem elõtt tartva, persze csak akkor, ha pótolják a világítás és a légtechnika hiányosságait. Ha marad a mostani állapot, a múzeum vezetõje szerint csak harmad- negyed vonalbeli mûvészek kiállításai szervezhetõek meg.

Karácsonyi Forgatag Karácsonyi Forgatag lesz december 18-án, vasárnap 17 órakor (esõ esetén december 23-án ugyanígy) a dunabogdányi Szent János téren. Az ünnepi hangulatban mûsort adnak a Zeneiskola Fúvósai, a bogdányi óvodások, iskolások, a Cecília Kórus, a Hittanos Énekkar, valamint a Koinonia Együttes. A helyszínen a melegrõl a tûz mellett forralt bor és tea gondoskodik. Forralt bort helyi borászok mérnek. A tavalyi alkalomhoz hasonlóan a szervezõ Fakult Egyesület a helyszínen süteményeket szívesen fogad.

Régészek a Kálvária-dombon Végéhez ért az ásatás idei szakasza a budakalászi Kálvária-dombon. A november elején kezdõdött munkálatok a hónap végéig tartottak. A Kálvária-domb régészeti feltárása során egy középkori templom maradványait keresték – és mivel a hetvenes években egyszer már történt feltárás, az akkori eredmények alapján ezúttal sikerrel jártak. Valószínûleg a templom nyugati falát sikerült felderíteni, bár eredetileg az északi oldal feltárása volt a cél. A munkálatok még korai szakaszban tartanak, ezért a felsõ földrétegekbõl egyelõre modern kori leletek – biciklicsengõ, húszfilléres, századelõrõl való kétfilléres – kerültek elõ. Ugyanakkor a szakemberek megkövesedett kagylót is kiástak már ugyanitt – mondta el dr. Tomka Gábor régész. Ez lehet akár középkori zarándokok jelvénye, amulettje, amelyet az utókor megbolygatott. Dr. Tomka Gábor reményei szerint sikerül tavasszal folytatni a megkezdett munkálatokat, és talán megtalálják a szentélyt a templom keleti oldalán.

Innen-onnan Püspökkel díszít karácsonyfát Wolf Kati

Adományokat jelképezõ díszek kerültek a Református Szeretetszolgálat karácsonyfájára

SAJTÓKÖZLEMÉNY Budapest, 2011. november 24. Cseppnyi szeretetet jelképezõ díszt rakott fel a Magyar Református Szeretetszolgálat karácsonyfájára Bölcskei Gusztáv a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, tiszántúli református püspök és Wolf Kati. A Magyar Református Szeretetszolgálat az adventi idõszakban adományokat gyûjt hátrányos helyzetû tehetséges gyermekek oktatására. A beérkezõ adományokat csepp alakú díszek jelképezik, melyek az Allee Bevásárlóközpont bejáratánál lévõ karácsonyfán gyûlnek. Wolf Kati és Bölcskei Gusztáv az elsõk közt helyezték el az adományukat jelképezõ cseppnyi díszt a Szeretetszolgálat négy méteres karácsonyfáján. Az akcióval Kati és a református püspök mindenkit adományozásra bíztat, hogy az anyagi körülmények ne jelentsenek akadályt a tehetséges, de szegény gyermekek számára. Egy UNICEF-jelentés szerint hazánkban a gyermekek 15 százaléka él olyan családban, ahol senkinek sincs munkája. Két éve minden ötödik magyar gyermeket szegénység fenyegetett, amely magasabb, mint a teljes lakosságra vetített szegénységi mutató. A Magyar Református Szeretetszolgálat 2006 óta segít a bajbajutottakon. Felismerték, hogy a kedvezõtlen környezet-

ben élõ és anyagi gondokkal küszködõ családok számára egyre nagyobb terhet jelent gyermekeik taníttatása. Esély és támogatás híján tehetségek kallódhatnak el. Ennek megakadályozására adománygyûjtést szerveznek. A szeretetszolgálat jószolgálati nagykövetre talált Wolf Kati személyében, aki örömmel tett eleget a felkérésnek, hogy saját példáján keresztül hívja fel az emberek figyelmét: lehetõségeikhez mérten tegyenek a hátrányos helyzetû gyermekeke megsegítéséért. „Anyaként szeretnék mindent megadni a gyermekeimnek, ami a fejlõdésükhöz, oktatásukhoz szükséges. Tudom, hogy ezt sokan nem tehetik meg, pedig a gyerek kincs, a társadalom jólétének, jövõjének alapját jelenti. Ezért nagyon fontos hogy támogassuk õket. A gyermekeimet is próbálom ebben a szellemben nevelni” – indokolta Kati, hogy miért állt a jó cél mellé. „A szegénységbõl ott lehet kiemelkedni, ahol a jó oktatás, a társadalmi morálra való nevelés megvalósul” – emelte ki Bölcskei Gusztáv, hogy miért fontos számukra a nevelés támogatása. A református egyházfõ elmondta, országszerte önkéntesek gyûjtik az adományokat, amelyért cserébe egy cseppnyi szeretetet jelképezõ karácsonyfadíszt adnak ajándékba. Ezeket

az adományozó az otthonában lévõ karácsonyfára rakhatja. Ugyanakkor, ahogy nõ az adomány, úgy gyarapodnak a díszek a Magyar Református Szeretetszolgálat az Allee Bevásárlóközpont bejáratánál felállított fáján. A kampányhoz a regionális vízmûvek is csatlakoztak, akik Siófokon, Kazincbarcikán és Tatabányán felállított karácsonyfán gyûjtik a cseppnyi díszeket, valamint 3000 csepp megvásárlásával anyagilag is hozzájárulnak a szeretetszolgálat adománygyûjtéséhez. Az Északdunántúli, a Dunántúli és az Északmagyarországi Vízmûvek vezetõi maguk is fontosnak tartják az önkéntességet és komolyan veszik a közszolgáltatást végzõ szervezetek társadalmi felelõsségvállalási stratégiáját. Éppen ezért örömmel csatlakoztak a Magyar Református Szeretetszolgálat kampányához, melynek keretében a vízmûvek dolgozói és a településen élõk közösen saját cseppnyi szeretet fát állítanak. További információ www.facebook.com/ MRSZeretetszolgalat Horváth Andrea 20/3435773 andrea.horvath@youngandpartners.hu

Vendéglátó

Kellár F. János Immánuel

kulturális-mûvészeti-értékobjektívkaritatív szentendrei havi estje.

CSEVEJ XVI. 201110-25 Seres Borbála gitármûvész. Igen, lehetséges! Valóban lehet valaki fiatal, gyönyörû és piszkosul tehetséges! Vendégem Seres Borbála, aki nemrégiben végzett a Bécsi Zeneakadémián, ilyen ember. Nyolc éves kora óta gitározik, napi 4 órát gyakorol. Már gyermekként hihetetlen sikereket ért el különbözõ versenyeken, s köszönetet mindig Papp Józsefnek ad, hisz ahogy Õ mondja, Józsi bácsi alakította ki stílusát, formálta zenei személyiségét. Mintha csak második apja volna. Papp József a legelsõ és valóban meghatározó, még akkor is, ha Borbála évekig tanult Alvaro Pierrinél is. Mint megtudtuk, ez egy életforma, ezt nem lehet „mellékesen” csinálni. Borbálában engem lenyûgözött az a tudatosság, határozott elképzelésvilág, stílus, gondolkodás, ami számomra kissé megmagyarázta sikereinek titkát ilyen fiatalon is. Felnõtt versenyein me-

lyeken elindult, szinte kivétel nélkül dobogós helyezéseket szerzett, legutóbb a World Classical Guitar Competetion, (Novi Sad) Szerbiában megrendezett versenyét nyerte meg. Már taníthatna is, ám Õ a jövõjét koncertezéssel képzeli el, folyamatosan megmérettetni akarja magát, s a legnagyobbak közé kerülni. Az est folyamán hallhattuk kétszer is játszani, és ekkor már nem is volt nehéz elképzelni, hogy Seres Borbála valóban a legnagyobbak közé kell tartoznia. Varázslatosan játszott, vizuálisan is élményt jelentett, ahogy minden porcikája együtt élt hangszerével. Saját bevallása szerint izgulós típus, mindig van egy egészséges drukk benne, ám ahogy a beszédet – megjegyzem kiváló beszélgetõpartner is – átveszi a gitározás a színpadon, minden feszültsége, s gondolata tovaszáll, és csak a zene marad, amiben pedig rettentõ könnyed és magabiztosan mozog.

tást kíván. No persze a kezet igénylõ labdajátékok szóba sem jöhetnek. Kabalája egy immáron nem élõ darázs. Ennek érdekes történetét is elme-

Megnevesíteni nem kívánt senkit, mint kedvenc zeneszerzõt, korszakból, stílusból is számos irányzatot szeret, de a barokk különösen közel áll szívéhez. A Csevej estéjére készült el legelsõ cd-je, ami bemutatásra is került, s amely mostantól kapható is. Nemcsak annak ajánlom, aki szereti a klasszikus zenét, a klas�szikus gitárt, hanem mindazoknak is, akik nem tudják, hogy szeretik, ugyanis úgy vélem ez sokakra hatással van, és lesz.

sélte a mûvésznõ. Ugyanis történt, hogy a Internatinal Biennal Guitar Competition (Kutná Hora) Csehországi versenyén, mely három fordulós volt, az elsõ forduló után a jobb tenyerét megcsípte egy darázs. Mint kiderült allergiás volt a csípésre, s lebénult az egész karja. Azonnal kálciumot kapott, és ápolást. Eltelt egy nap, s este úgy feküdt le hogy még a kisujja béna volt, s másnap õ kezdi a második fordulót. Ám reggelre rendbejött, s végül második lett a nemzetközi versenyen. Otthon a csomag aljából elõkerült az elpusztult rovar, s azóta kíséri szerencsehozóként Borit.

Szabadidejében Bori szeret sportolni, ami majdnem hogy kötelezõ is, ugyanis kevesen tudják hogy a gitározás mennyire megerõltetõ, s mennyire nehéz testtar-

Úgy vélem, hogy a darazsas, ám nem bogaras hölgyrõl, Seres Borbáláról hallunk még, és remélem, fogok ülni nagykoncertjén, s újfent elvarázsol majd. Következõ vendégem Kiss Kálmán Pedagógus – költõ - versmondó lesz. A Quimby együttes frontemberének édesapja fantasztikusan mond verset, beszél irodalomról, költészetrõl, egy kis varázslatot adva hallgatósága számára. Aki esetleg eddig lemaradt, tekintse meg a Csevej honlapját és az eddigi elõadásokat a www.csevej.eu címen. kit!

Továbbra is szeretettel várok mindenKellár F. János Immánuel A CSEVEJ alapítója és házigazdája Fotó: Lévay Máté

Színháztörténeti epizódok Szentendrérõl Rakodczay Pál találkozása Jászai Marival Alsó-Izbégen

Rakodczay Pál Friedrich Schiller Haramiák c. darabjában

színtársulatot alapított, ezzel járta az országot, rendezett és maga is játszott. A klasszikus szerzõk, élükön Shakespeare mûveinek gyakori színre állításával nagy népszerûséget szerzett magának. Az Ember tragédiáját közel ötvenszer tûzte mûsorra. Nagy gondot fordított a díszletek és kosztümök hitelességére. Az anyai örökség azonban csak egy évtizedig tudta fedezni színtársulata kiadásait, ezért 1900-ban otthagyta a színpadot, szegényen és csalódottan visszavonulni kényszerült. Ezt követõen költözött Szentendrére, az Alsó-Izbégi útra. Rövid ideig még tanított, aztán az is abbamaradt. Az idõs színész megbetegedett és kénytelen volt értékes könyvtárától megválni. Görög, latin, német, angol, francia, olasz színháztörténeti mûvek sorakoztak könyvespolcain, ugyanis eredetiben olvasta Sophoklész tragédiáit, éppúgy, mint Goethe és Shakespeare mûveit. Az értékes könyvtár eladott darabjaival egy pesti

Rakodczay Pál színészszínházigazgató és színházi szakíró életének mindössze utolsó néhány éve kapcsolódik Szentendréhez, de ez a kevés idõ is elég volt ahhoz, hogy regényes pályájának fennmaradjon egy szentendrei epizódja is. Rakodczay Pál és Jászai Mari utolsó találkozásának történetére egy fél évszázaddal ezelõtti újságcikkben bukkantam rá. Az eredetileg tanítói hivatást gyakorló Rakodczay a színpad és Shakespeare mûvei iránt érzett nagy vonzalma miatt elhagyta a katedrát és beállt színésznek. Történt mindez az 1800-as évek második felében. Termete, hangja azonban nem igen tették alkalmassá a Shakespeare-drámák férfi fõszerepeinek alakításá- Rakodczay Pál III. Richard szerepében, 1892 ra. A Lear király, élete megvalósult könyvkereskedõnél találkozott össze nagy szerep-álma sem hozta meg a Bárdos Artúr neves színigazgató. Így várt sikert, ezért anyai örökségére tá- jutott tudomására, hogy Rakodczay maszkodva az 1890-es évek elején saját Szentendrén él, betegen és rossz anya-

Jászai Mari

gi körülmények között. Bárdos tüstént felhívta Jászai Marit: „Azonnal megyünk és meglátogatjuk – mondta Bárdosnak az akkor már hetvenes éveiben járó híres színésznõ. - Nekem igazgatóm volt, nem egyszer játszottam a társulatában vidéken. Szent ember az, Shakespeare szerelmese.” A találkozás a szegényes szentendrei lakásban mindkét fél számára egyszerre volt örömteli és könnyfakasztóan szomorú. Bárdos vissza akarta adni a könyveket, de Rakodczay nem engedte. Megnyugvással töltötte el az a tudat, hogy jó helyre kerültek. Nem sokkal ezután pár száz korona érkezett postán. Bárdos Artúr gyûjtést szervezett a színészek között idõs, beteg társuk élete utolsó hónapjainak megkönnyítésére. Szentendrén sokáig emlegették, hogy Rakodczay Pált, utolsó kívánsága szerint Lear király jelmezében temették el 1921 júniusában. A színigazgató-színész kiváló színházi szakíróként is elismerést szerzett magának. Megfigyelései, elemzései, kritikái ma is értéket képviselnek. Kiterjedt és nagy színháztörténeti tartalommal

Szentendrén bíró levelezést hagyott hátra maga után. Ha már írásommal a város színháztörténeti emlékei között lapozgatok, Szõke Lajosról is meg kell emlékeznem, annál is inkább, mert unokája, Szánthó Imre sok adatot, epizódot õrzött meg vele kapcsolatosan. Így arra is õ hívta fel a figyelmet, hogy 1969-ben, a Szentendrei Teátrum elsõ és fergeteges sikerû évében volt Szõke Lajos születésének századik évfordulója. Rakodczay Pállal és sok más színésszel ellentétben, akik csak pár évig éltek Szentendrén, Szõke Lajos harminc évet töltött el itt, az elsõ egykét évben nyaralóként, attól kezdve mint állandó lakos. Nem meglepõ tehát, hogy meglehetõsen nagy ismertségnek és népszerûségnek örvendett a helyi lakosság körében, amihez az is hozzájárult, hogy „évtizedekig õ volt a városka jótékonysági elõadásainak rendezõje a reformátusoknál, a katolikusoknál és a munkáskörben is.” De ki is volt õ valójában? Bemutatásához a legilletékesebbet, Szánthó Imrét hívom ismét segítségül: „Ki volt õ, a szentendreiek kedves emlékû Szõke bácsija, a mindig

Szõke Lajos, Szánthó Imre karikatúrája, 1951

elegáns, alacsony termetû öregúr? Színész, rendezõ, kardalos, dali társulati mindenes, bonviván, haragos atya, táncoskomikus és énekes. Kolozsvár, Arad, Pozsony, Sopron,

Temesvár, Újvidék, Kassa, majd a Feld-színpad, a Vígszínház, a Nagy Endre Kabaré és a Nemzeti Színház deszkáin játszott.” Ez utóbbi aranygyûrûvel jutalmazta huszonöt éves hûségéért a népszerû karakterszínészt, aki kellemes énekhangjával, tánctudásával, hegedûjátékával sok sikert aratott. Hegedûtudása némileg vissza Szathmáry Lajos családja körében is ütött, mert attól kezdve, hogy ez kiderült, minden gára. Sokkal inkább abból, amilyen epizodista cigányszerepet rá osztot- polgára volt. „Számtalan mûkedvelõ tak, ugyanakkor együtt szerepelt a elõadást rendezett – akár tûzoltók, az világot jelentõ deszkákon Jászai Ma- iparos fiatalok, akár a város ’stanglis rival, Bajor Gizivel és korának más kútjainak javára’ tartandó jótékonyszínész hírességeivel. sági elõadás megrendezésére a PolSzentendrei népszerûsége sem pusz- gári Kör felkérte -, szíves-örömest vállalta. Pontosan járt a próbákra, veszõdvebuzdítva, szívvellélekkel ’színházat’ csinált. Nyaranta a városháza dísztermében játszó vidéki színtársulatokat atyaian patronálta”meséli róla unokája, a festõ és grafikus Szánthó Imre. Azt is tõle tudjuk, hogy Szõke Lajos kedves szentendrei színészbarátja volt Szathmáry Lajos, „a színészek kedvenc Szatyija”, aki az 1920as években telepedett le Szentendrén, itt is van eltemetve a református temetõben. A Farkas-Ratkó-díjas színész - Szõke Lajoshoz hasonlóan – szívesen vett részt a helyi Szõke Lajos mûkedvelõ elõadások tán abból fakad, hogy hosszú idõn rendezésében, „színpadra” állításákeresztül, 1928-tól 1957-ben bekö- ban. vetkezett haláláig volt a város pol- Török Katalin

Portré

Róna Pitzi

Idõszámítás több is létezik: az egyik a Róna Pitzivel való találkozás elõtti és utáni állapot. Beszélgetésünk ezer szálon futott: belesûrítette a zenét, emberséget, ragyogást, munkát, filmezést. Tele van a szíve tervekkel, álmokkal: felölelné a szentendrei, visegrádi, leányfalui kistérséget. Tv-mûsort tervez az itt élõknek; mindennapi életükrõl, ünnepeikrõl, sportról és kikapcsolódásról.

Szeretem, ha mosolyognak az emberek ;))) –Úgy örültem, hogy a faluház igazgatónõje, Szelekovszky Bea van a Kurír címlapján és nem Anettka! – mondja büszkén. Szóáradata megállíthatatlanul hömpölyög és vibrál a légben. Mesél imádott lányairól, feleségérõl. Félti õket, olyannyira, hogy gyerekei nem tévéznek otthon. –Mit néznének? A Való Világot? Ez nem példa, nem lehet modell a fiatalok elõtt! –A gyerekeknek nem hiányzik a tv? –Nincs! De a feleségemmel jól tettük, hogy így döntöttünk, mert boldogok a lányaink. Minden happy! –Az én lányaim szeretnek iskolába járni, nem depressziósak. Kell ugyanis egy védettség! Hogy lehet a lelked egészséges, ha a világ körülötted nem az? Nem habos torta! Közben két lélegzetvétel között elmond még néhány történetet, amelyben fölbukkan Müller Péter embersége, a mosoly ereje, hogy – ahogyan Õ fogalmaz: a „gyurma-

14 14

terem” jó dolog, kockás hasa lesz az embernek. Õ is arra gyúr! –Surányba költöztél családoddal nyolc éve, pedig rajongtál Budapestért. Miért ez a változás? –Én ezt nem gondoltam volna soha, mert lokálpatrióta voltam; ennél jobb hely, mint a Déli Pályaudvar közelsége, a város közepe, nincs. Nagyon jó lakásom volt. Igen ám, de megnõsültem, született egy kislányom – most már három van. A környékünk egyre inkább kezdett hasonlítani a „nyóckerhez”: tele lett „hajlakktalanokkal”, ittas emberekkel és a rendõrök nem tettek semmit. Ott közlekedni kicsi gyerekkel, az egy horror! Aztán elkezdtünk keresgélni valami kis házat: barátom mesélte, hogy van Surányban egy jó kis hely. Közben órájára néz és megjegyzi: – Hú gyerekek öt óra, várnak a lányok, mennem kell értük a suliba! Majd visszatér az eredeti csapásra: –Szóval Surányban volt egy jó kis ház, amelynek csak az alapjai vol-

tak, így mi megvettük és felépítettük az otthonunkat. És nagyon jól döntöttünk: itt vagyunk a „képeslap” közepén, a gyerekek odajárnak iskolába, ahol a feleségem tanított. Elõtte a Nagyenyed és a Böszörményi út sarkáról ugyanannyi idõ alatt értünk iskolába Mátyásföldre, mint most Surányból. Tehát a negyvenkét kilométert ugyanannyi idõ alatt teszem meg, mint a tizenkét kilométert, csak a komfortfokozat más! Amíg a Délinél lemegyek a földszintre, a lépcsõházban „vér, veríték és könnyek”, teli az utca „hajlakktalanokkal”, hömpölyög a tömeg meg az autók kipufogógáza, prüszkölnek a taxik, mindenki „mufurc”, megkeseredett arcok... Ezzel szemben viszont a surányi házunkban beülök a családommal az autómba „télen, nyáron, esõben, hóban”, de kényelmesen! Kinyílik a kapu és ott vagyok a madárcsicsergésben a „képeslap kellõs közepén”, kijövök a Panoráma utcába és meglátom a Pilist! Akár ködpárába burkolózva, akár ragyogásban; de ott még az

ónos esõ is szép! Ott van a pócs- hasonlók. Miért nem otthon a csa- Próbálom szakmájára terelgetni egy megyeri tó, a kukoricások hajla- ládjukkal töltik a hétvégét? kicsit vissza az idõben. doznak, nincs közlekedési lámpa, –Mindig önálló producer voltál? nincs õrület. Amikor megyek már Nem szereti a részeg embereket, mert –Nem, dolgoztam a „királyi tévénél” Tahi felé van egy olyan rész, ahol mint mondja: azokból a pia beszél és nem is, Dévényi Tibivel is csináltunk jó balról integet nekem a Pilis, jobbról az ember! Nem kell ahhoz stimuláló szer, mûsorokat: ilyen volt az Elektor Kaa Börzsöny. Ilyen tünemény nagyon hogy valaki fölszabadult legyen. Különben landor vagy az Országjáró Suli–buli, ritkán adatik! A Megyeri hídon, is a pia „lerobbantja” az embert, az halál! akkori legendákat, sztárokat vittünk ameddig a szem ellát zölaz iskolákba. Nagyon szeretden hömpölyög a Duna, a ték a gyerekek ezt! Ez volt az „tizenegyes út” az ország egyetlen hely, ahol kaptam legnépszerûbb kiránduló fizetést a mûsorvezetésért, Róna Pitzi a magyar zenei és kulturális élet útja, hiszen összeköti a szerkesztésért. Közben meghatározó alakja. Producer, konferanszié, fõvárost a Dunakanyarmeg discoztam, Master of elõadómûvész, lemezlovas, szerkesztõral, miközben az autóban Ceremony voltam, szeretmûsorvezetõ, Master of Ceremony. a családom „bekacagja” tem csinálni, ez is egy külön Harminc éve önálló produkciós irodát vezet. a reggeleimet és az élefejezet. Volt olyan, hogy regtemet. Új mértékegység gel kilenckor mentem haza Dolgozott és dolgozik a Magyar Televíziónak, van: minden olyan messze és délután négykor már élõ az ATV-nek, a Hír TV-nek és az Echo TV-nek van, amennyi idõ alatt és adásban voltam. De szeretis. ahogyan te odaérsz! tem mindent. Szerencsés embernek tartja magát: szerény –Hogyan lettél producer? és beszédes, emberséges és vibráló, csa–Danyi Attila hívott fel 1992– Beszélgetésünk közben pongó és komolyan bolondozó. Tudja, hogy a ben, hogy elindult Magyarormeglátja egy rég nem látott játék az véresen komoly dolog. A profizmus szág elsõ magántelevíziója, barátját, fölugrik, átöleli. elõtt meghajol. az ATV. Csiszár Jenõvel, Szemmel láthatóan nagyon Kortalan. Színeket hagy maga után a világSugár Ágival meg a Szabó örül: –Hogy vagy? Csodában. Z–vel mentünk át. Akkor én latosan? Ne tagadd, látom már komoly tévés tapasztarajtad? Majd visszatér hozzám és mesél, mesél és melattal és ismertséggel rensél...Régi televíziós élõ mûsorokról, delkeztem és még nem volt ennyi közszereplõkrõl, filmfelvételekrõl, batelevízió. Állandó pezsgésben volrátokról, a Fészekrõl, színészekrõl...vibrál körülötte a levegõ. Egy pillanatra megint Surányra tereli a szót: – Szentendre és Leányfalu is csodás, de Suránynak van valami „surviver” hangulata! – mondja. Az sziget, a lélekben is! A „szerjózsa” bármelyik irányában szép, nem kell gondolkodnod, merre indulj, mert minden irány jó. –Az emberek általában nem szeretik az otthonukat, mindig keresnek valami szórakoztató pontot, mint a kocsma, meg

15 15

tam, ma már nem vagyok, mióta megnõsültem. Közben áttér egyik kedvelt erdélyi írójára, akinek mentalitása, úri modora elbûvöli, aki élete végén seperte az utcát, pedig született nábob volt. Valaki fölismerte és megkérdezte tõle: hogy került oda? Azt válaszolta, hogy õ mindig nábob marad, élete végéig és teljesen mindegy, mit csinál, az embersége és kulturáltsága változatlan marad. Õ mindig az uralkodó osztályhoz tartozik. –Látod, Gróf Bánffy Miklós kimondta a titkot: bármit csinálsz, az a névjegyed marad! Az utcaseprést is lehet profin csinálni és úgy kell mindent. Nincs alárendelt és fölérendelt dolog az életben, csak a profizmus és alázat a lényeg. –Te mersz önmagad lenni? –Ismerem a szót, de azt hiszem magamat még nem. Ez a legnehezebb. Azt gondoltam, ha megöregszem majd eszméletlen bölcs leszek, de most úgy érzem, inkább hülyülök,

Szeretett lányaival: Orsival (29), Virággal (11) és Bitenkával (8)

ahogy múlik az idõ. Porszem és fûszál vagyok! –Miért vagy Pitzi? –Mert pici vagyok, a vegyésztechnikumban lettem Pitzi. Odajártam, ahová a Korda György és Rózsi, õk is eredetileg vegyészek. –Jól elkanyarodtál! –Hiszek abban, hogy van olyan üzlet, ahol mindenki jól jár, hát az miért Dr Mester Csaba ügyvédi baj? Mindenki azt csinál, amit akar, iroda kérésének megfelelõen de csak ha rám hallgat! A tisztességeltávolítva. telen üzletet viszont nem szeretem, amikor valakit eltaposnak azért, hogy a másik fölkapaszkodjon. A Rózsa Records alapítója Rózsa Pisti volt a legnagyobb kazettahamisító, nagy maffiózás ment a háttérben, közben meg alaposan meggazdagodott a kiváló zenészeken: Révész Sanyin, Charlie–n, de úgy, hogy lehúzta az Enyedi Ernõt és mindenkin átgázolt. Ezeket a lehúzós, levágó embereket nem szeretem. Visszakanyarodunk a tévés témához: legendákról mesél; Charlie, Révész Sanyi, Zámbó Jimmy, Frenreisz Karesz, Presszer Pici, Ákos, Cserháti Zsuzsa... szereti õket, sokat dolgoztak együtt és buliztak is. Mesél a régi „csajozások-

ról”, azt mondja az a varázslás tudománya, mert el kell szédíteni a lányokat nagy dumával, nem mindenki olyan jóképû, mint a Révész Sanyi barátja, akinél alázatosabb embert nem ismert még. Most is rendkívüli hódolója a lányoknak és a nõi szépségnek, neki otthon vannak az imádottai, szerencséjére. Ott a Szentendrei szigeten, ahol még az ónos esõ is szép! V. Szabó Noémi

Fõhajtás Gróf Bánffy Miklós emléke elõtt Kevés olyan színes, tehetséges, hasznos, tisztességes alakja volt a múlt század magyar kultúrtörténetének – és történetének –, mint gróf Bánffy Miklós. Az Operaház intendánsaként megújította az intézményt. Kiharcolta Bartók mûveinek színrevitelét. Mint díszlet– és jelmeztervezõ új stílust hozott az elaggott színházba. Külügyminiszterként oroszlánrésze volt abban, hogy Sopron magyar maradt. Megszervezte és népszerûsítette a két világháború közti erdélyi magyar irodalmat. Nagyszerû drámákat írt, és egy felejthetetlen nagy regényt, az Erdélyi történetet. Hatvanezer holdas nábobként született, és koldusszegényen halt meg. Bonchidai kastélyát, amit Erdély „Verszáliája”– ként emlegettek, a németek felgyújtották. Egész életén át mindig csak használni akart, akivel csak lehetett, jót tett – nem is õrizte emlékét a „hálás” utókor. Alig tudnak ma róla, mert egyetlen klikkhez sem tartozott, se szekértáborhoz, se generációs véd– és dacszövetséghez.

Fotózás – hobbi, vagy hivatás A fotózás – legyen hobbi, vagy hivatás – mindig újabb és újabb izgalmakat rejt magában, amelybõl bárki kiveheti a részét, hisz nem kell feltétlenül hatalmas összegeket költeni ahhoz, hogy barátait és ismerõseit lenyûgözze egy-egy elkészült képpel, elég egy belépõ szintû fényképezõkép, egy apró fantázia, kellõ szervezõ- és feltaláló képesség. Véget ért az õsz melyet lassan felvált a hûvös téli idõjárás, ami rendesen megnehezíti a fényképészek dolgát szervezési és kivitelezési szempontból is, de ha kegyesek hozzánk az égiek, akkor a legjobb képek általában a szabadég alatt készíthetjük el, hiszen a természet megannyi lehetõséget kínál a számunkra, fõleg fotósszemmel tekintve. A modellfotózások már önmagukban is sok izgalmat rejtenek magukban, fõleg ha összhangba akarjuk hozni a környezetével, mely legyen egy park, erdõ vagy éppen egy romos laktanya. Esetemben pont egy ehhez hasonló környezetben rendezett fotózáson voltam túl, ugyanis elsõ alkalommal adatott meg a lehetõség, hogy egy nagyobb fotózásnak a szervezését és – fotózás szempontjából - a kivitelezését vállalhattam el, amely rendkívül örömtelinek és izgalmasnak bizonyult a számomra. Az alapkoncepció az volt, hogy egy romos és elhanyagolt környezetben egy sportautó és két modell közremûködésével együttesen kreáljunk olyan alkotásokat, amelyek egy szürreális világot közvetítenek a nézõ felé, de mégis mozgalmas és lehetõség szerint látványosak legyenek a nézõ számára. Ennek több fázisa is komoly fejtörést okozott – már szervezési oldalról – ugyanis a romos környezetû helyszín – a koncepciót illetõen - nem mindennapos, de a szentendrei Pannon Paintball tulajdonában álló volt orosz laktanya minden lehetõséget kielégítõ terepnek bizonyult, ahova egy csodaszép Chevrolet Camaro-t ajánlottak fel a fotózás idejére. A helyszíni gyors terepszemlét követõen a fotózás idõpontja cikk megírása elõtt pár nappal volt esedékes, mely minden elképzelésemet felülmúlta mind a végeredmény tekintetében, mind pedig a stábtagok közremûködését figyelembe véve. A modellek számára is újdonság

volt ez a ’világ’, melyet képviseltek a képeken, de rendkívül gyorsan tudtak hasonulni a szerepükkel. Betöltésükhöz Petrovicz Rolandot és Krecskovszki Evelint kerestem meg, hogy együttesen és külön-külön is szerepeljenek a képeken. Fontos szempont volt, hogy karakteres arcuk tökéletesen beleilljen ebbe a környezetbe, melyben Gera Szilvia

ványos kitüremkedést érhettünk el a háttérkörnyezetébõl. A fotózás – mint folyamat – csak az elsõ fázis volt, ugyanis a kész képek valójában csak az utómunkálatokat követõen készülnek el ténylegesen. Ez legalább olyan kreatív, mint maga a komponálást követõ exponálás. Fõ elõnye, hogy kihangsúlyozhatunk né-

smink mester volt a segítségemre, aki Rolandnak egy úgynevezett csontosító módszerrel varázsolta karakteresebbé és ezáltal férfiasabbá az arcát, míg Evelinnek a szemét tette még látványosabbá. A fotóz ideje alatt szerencsénk volt az idõjárást illetõen, ugyanis a hideget leszámítva a nap hétágra sütött, így néhol pluszvilágítás nélkül is az elképzelésekhez mérten tudtunk haladni a munkafolyamatokkal, azonban ahol egy picit árnyékosabb volt a helyszín, ott a stúdióvakuk segítségével megvilágítva a sportautót és a modelleket egy lát-

hány elemet vagy egy konkrét cselekményt a képbõl, amelyet az aranymetszés szabályának betartásával együttesen ’keretet’ adhatunk a fotónak, amellyel a kép leglényegesebb részére vonzhatjuk a nézõ figyelmét és ezáltal válik a kép valódi és kreatív alkotássá. A fotógráfusok fõ célja, hogy saját szemszögbõl a világ másik oldalát is megmutassák és az olykor megszokott tényezõket új köntösbe helyezve jelenítse meg. Adjon Ön is „keretet a pillanatnak”! Lévay Máté

címpalon

Én jó „Játékra” vágyom! A munka érdekel, és nem a körítés.

Nagy-Kálózy Eszter színésznõvel egy szentendrei kávézóban beszélgettem: színházról, magánéletrõl, családról és hivatásról... meg úgy általában az élet dolgairól.

– Sok életet éltek egyszerre, Ti színészek. – Gondolod? – Igen. – Másképp nincs értelme az egésznek, színésznek lenni biztosan nincs! – Londonig futott most mûvészetetek hangja: október 26– án ott adjátok elõ férjeddel, Rudolf Péterrel az És Rómeó és Júlia címû kétszemélyes darabot. Nincs díszlet, nincs jelmez; mégis, ha visszagondolok az elõadásotokra egész Verona megelevenedik elõttem, látom a színes forgatagát. Miért éppen London? – Megkeresett minket egy ott élõ házaspár, akik a magyar közösségnek szerveznek elõadásokat. Játszottuk mi már ezt külföldön, mindig érdekes, hiszen sokan ismerik a történetet, de különös játék, hogy ezt hogyan meséljük el ketten. Lesznek ott angol barátaim is, kíváncsian várom, hogy õk mit éreznek majd elõadás után. – Tizenkét éve megy a darab, mennyit változik vagy Ti mennyit változtatok ezalatt? – Az ember mindig érik és gazdagodik, biztosan többet tudok magamról, az életrõl, a féltékenységrõl, a féltésrõl...

mélyebben át tudom érezni a dolgokat. Nem feltétlenül látványosak ezek a változások, de tartalmasabbá válik a színész és játéka is. Ez az egyetlen olyan szerep, amit ilyen hosszú idõn át játszunk és érik, hiszen eltelt ennyi év és még mindig játszhatom Júliát. – Szenvedni, élni és érni kell a szerephez? – Igen, nagyon fontos, hogy az ember ezeket a katartikus érzéseket megélje, utána jobban tudja átadni magát a szerepének. – Puskás Tamás rendezõ Neked adta az Egy nyári éj mosolya címû mûben Desirée szerepét, aki egy vérbõ ízig– vérig nõ. Új oldaladról ismerhet meg a közönség? – Ilyen zenés darabban még nem játszottam: ez egy angol elõadás mása. Trevor Nunn rendezõ rendezte Londonban, itthon az Õ asszisztense állította színpadra. Nagyon szép elõadás született, olyan, mint egy zenés Csehov. Boldog vagyok, hogy játszhatom, ugyanis egy Bergmann film alapján készült, s az a világ benne van: a szövevényeink, a viszonyaink egymáshoz, a kapcsolatok kuszasága és bolondsága. Nagyon szerethetõ elõadás, csodálatos zenével! – Megtalált így egy zenés, énekes szerep. – Két évvel ezelõtt kaptam egy operett felkérést a komáromi színháztól az Egy régi nyárban és ez a második ilyen szerepem, boldog vagyok vele. Sokat dolgozom, hogy jól énekeljek: énektanárhoz járok, de a kocsiban is énekelek. Örülök az „új színnek” az életemben.

– Említetted Csehovot, vágysz arra, hogy játszd? – Igen, arra az idõre is várok, amikor lehet majd itthon Csehovot játszani! Ezt mostanában a színházak nem engedhetik meg maguknak, mert nem „nézõcsalogató”, manapság talán nem teremtünk rá igényt. Szerintem a nézõk is megnéznék, de annyi más van, ami elvonja a figyelmet, hogy most lehetetlen vállalkozásnak tûnik. – Pár éve azt mondtad, hogy a Csinszka sorsdöntõ szereped volt. – Igen, egy húsz éves embernek ez nagyon nagy feladat. Hálás vagyok Deák Krisztának, Aki meglátott a fõiskolán és kiválasztott a szerepre. Nekem ott indult el a filmes karrierem, díjat is kaptam rá és a nézõk is ott ismerhettek meg. Szerintem ritkán adatik meg, hogy ilyen fiatalon megméressék az embert. Az álmaimban mindig filmszínésznõ akartam lenni, aztán persze fordult a világ: kevés film készült, az életemben pedig helyére lépett a színház. – Annyi élet és sors van Benned, gyerekkorodban mi szerettél volna lenni? – Színésznõ, mindig! – A helyeden vagy? – Olyan jó lenne egy mester, aki néha segít, terelget és megerõsít az utamon. Nehéz ezt manapság megítélni, hogy merre és hogyan?! De azért megpróbálom jól járni a saját magam ösvényét. – Szabadúszó vagy, nem hiányzik egy állandó társulat? – Nem a társulat, hanem jó együvé tartozni valakikhez, egy közösséghez; aminek hihetetlen nagy ereje van, ha komolyan gondolják a közös játékot. Bár a Centrál Színházban öt darabban játszom, és ott nagyon jól érzem magam, de nem vagyok társulati tag. Hi-

ányzik az, hogy összeszövetkezzünk egy számunkra szent ügy érdekében. – Latinovits olyan alázattal írt a Ködszurkálóban a színházról és a közösségrõl, mint nemes, felnõtt játékról. – Megtaláltam a ballagási beszédemet a napokban és pont ebbõl idéztem benne! – Ragaszkodsz a tárgyakhoz? – Elteszem a dolgokat, de nem ragaszkodom: nem szeretem az ilyenfajta kötöttségeket. Szeretem a szép tárgyakat, de egy pillanat alatt meg tudok tõlük válni, ha úgy alakul, ez szabadság. – Vannak dédelgetett szerepálmaid? Kellenek? – Nem, én jó játékra vágyom! Amikor megszületik egy pillanat, az katartikus, remélem a nézõknek is. Ezek megfoghatatlan dolgok, ezek csodák; amikor létrejön egy megismételhetetlen mozdulat. – Nagy– Kálózy Eszter és Rudolf Péter hazaviszi a színházat vagy kiléptek a szerepbõl az elõadás végén: Júliából Eszter lesz? – Átlépek, de az elején nagyon nehéz volt, fizikailag is. De meg kell, hogy tanulja az ember, mert ez is szakma része. Hál’Istennek van egy másik életem, amiért ki is kell, hogy lépjek a szerepeimbõl, ha jó az este könnyebb, ha vívódom, akkor iszonyatosan mar belül. Mégsem viszem magammal, nem süppedek bele; elõre nézek. – Mi történik, amikor legördül a függöny és elhalkul a taps? – Megtanulják a színészek ezt kezelni: fiatalon, amikor kezdõként mesterségbeli tudás nincs még a színész háta mögött; lobog kétszáz fokon, de ezt elõbb– utóbb le kell csöndesíteni, ha normális életet akarok. Úgy gondolom, hogy nem attól jó színész valaki, hogy elégeti magát és nem találja meg a harmóniát, annyi tragikus szerepet játszottam már életemben, hogy abba tényleg bele lehetne bolondulni, ha egyszer csak azonosítom magam a szereplõkkel. – Nem kell máglyán elégni? – Kell, de a színpadon. Van egy jelenet és egy dal az Egy nyári éj mosolyában. Nem tudom honnan, de rengeteg feszültséget gyûjtök magamba a jelenet alatt. Mikor kimegyek, legszívesebben elbõgném magam. Ehelyett csak veszek két nagy levegõt, és visszamegyek a takarásba, figyelni a többieket.

– Mikor sírtál utoljára, mint Nagy– Kálózy Eszter? – Ahogy mennek az évek az ember egyre kevesebbet sír, de a lányomat szeptemberben kivittem Franciaországba; adódott egy lehetõség a nyelvtanulásra, mikor otthagytam; sírtam. – Harmonikusan éltek, Ti színészházaspár három gyerekkel? – Már amennyire lehet! Bár mostanában egyszerûbb: két lányom külföldön van, a fiam leérettségizett, zenét tanul. Most hiányoznak a megszokott dolgok, hiszen élik az életüket; különös, hogy Õk rendszerességet hoztak az mindennapjainkba, most meg nem mindig tudom kezelni, hogy akad néha szabadidõm. – A három gyerekbõl egy színész lesz. Biztattátok vagy lebeszéltétek? – Soha nem elleneztük, én nem tudok rosszat mondani errõl a pályáról, így most Kanadában színiakadémián tanul. – Vágytál valaha külföldre? – Igen, de nem úgy, hogy végleg elmenni az országból, mégis van bennem vágy jobban megismerni a világot és más kultúrákat. Talán azért is örülök, hogy az én gyerekeim mennek, mert biztosan jó világot látni, ettõl még nem hagyták el a hazájukat. – Nem kapott el Benneteket a „celebség”, mi az oka? – Egyrészt mi színházi színészek vagyunk, másrészt ha valamilyen bulvárlap megkeresett, a szakmáról beszéltem, magánéletrõl nem. Eleinte kellett a nagyobb ellenállás, késõbb megszokták, hogy ez nálunk így van. Engem a munka érdekel, nem a körítés! – Egy színész jár színházba? – Ha van szabad este, akkor igen: két hete láttuk a Szent Johannát. – Be tudsz ülni nézõként? – Addig nem lép be a szakma, amíg valami nagyon tetszik, csak akkor teszek fel kérdéseket, ha elveszítem a fonalat, mert valamit nem értek. Én jó nézõ vagyok! – Szeretsz kézimunkázni, „lakberendezni” , mi pihentet még? – Szívesen jógázom, ez testi– lelki kikapcsolódás. – Szoktál fõzni? – Igen, tudok és szeretek, ha az alkotó folyamattá válik. – Emlékszel olyan pillanatokra az életedben, amikor maradéktalanul boldog voltál vagy ezek korszakok?

– Mikor mi jelenti a boldogságot, az nagyon– nagyon változó! Azt kell megtanulnunk az életben, hogy amit kaptunk; értékeljük. Engem sok mindennel halmozott el az Isten: van három csodálatos gyerekem, imádom a férjemet, a szüleim élnek. Olyan sok szép van az életemben, amitõl boldog lehetek, persze vannak elkeserítõ dolgok is. De meg kell tanulni elégedettnek lenni, azzal, amit kapunk! – Fegyelmezett vagy! – Lehet, hogy olykor túlságosan is! Néha azt érzem, szemlélõje vagyok a világnak és nem résztvevõje. – Félsz még a repülõtõl? – Igen, annyi mindentõl szorongok, hogy ez az élmény már nem fér bele az életembe. – Kellenek a példaképek? Életben, munkában? – Kellenek, de az a baj, hogy manapság kevés példaképet állítunk; mûvészeket, sportolókat...a valódi értékeinket nem igazán becsüljük meg. Én nagyon szeretem a sportot nézni is, amikor egy heroikus küzdelemben valaki nyer, az ugyanolyan katarzis számomra, mint a színház. – Színész példaképed van? – A nagy elõdöket tisztelem, de azok lehetnek a példaképeim, akiket látok dolgozni: ez összetett dolog. Törõcsik Mari a legenda az én életemben, most együtt játszunk, együtt öltözünk és létezünk. Õ minden szempontból lehet példa, nemcsak, mint színész; hanem, mint ember: van egy út elõttem, amit Õ képvisel. Nem primadonna, hanem szereti végezni a dolgát! Példakép csak az tud lenni, akit emberileg tudok tisztelni és becsülni. – Te nem játszol szerepet a hétköznapokban, Önmagadat adod. – Kaposváron volt egy bemutatóm, 1990 õszén; akkor ismerkedtem meg Péterrel. Elhozta az Édesanyámat a bemutatóra, Aki azt mondta: „Eszter nem délelõtti színésznõ, hanem este héttõl tízig az”. Valóban nem keveredik bennem össze a két dolog, másképp létezem a színpadon, mint az életben, ott szeretek észrevétlen maradni. – Mi a dolgod az életben, mint színész? – Megpróbálok úgy dolgozni, hogy hozzátegyek a világhoz és ne elvegyek, talán sikerül!? V. Szabó Noémi

Szemtõl szemben Novák Tamás fotómûvésszel

Mikor alakult ki benned a fotózás iránti rajongásod? Már nagyapámnak is a fotózás és az utazás volt a kedvenc idõtöltése, amit elõször édesanyám örökölt meg tõle, majd természetesen én következtem a sorban. Gyerekkoromban egy Pajtás géppel kezdtem, majd következett egy Smena. Késõbb mindenféle kompakt és bridge gépet használtam és csak 4 évvel ezelõtt vettem meg az elsõ tükör reflexes gépemet. Attól a pillanattólkezdve úgy érzem, mintha kinyílt volna még egy kapu elõttem, hiszen ezeknél a gépeknél mindent manuálisan lehet állítani, vagyis én határozom meg mi hogyan legyen a fotón, vagyis itt már teljes mértékben lehetõségem van a komponálásra, nem szól bele esetleg egy program automatika. Mik a kedvenc témáid és miért? Elsõsorban az utazásaim alatt szoktam fotózni, ilyenkor nagyon szeretem az ellesett életképeket, portrékat, hiszen ezeken keresztül jól be lehet mutatni egy idegen ország, nép lakóit. Természetesen ilyenkor nem maradhatnak el az épület és természetfotók sem. A célom mindig az, hogy megpróbáljam visszadni a hely valódi hangulatát, arculatát, hogy aki megnézi a fotóimat, ne egy eltorzított képet kapjon az adott helyrõl, hanem hogy úgy lássa azt, ahogyan én is láttam, mikor ott jártam. Nagy szenvedéllyel keresed az izgalmakat és a kihívásokat.Mellyek a legmeghatározóbb eredményeid és élményeid? Az egyik nagy szenvedélyem a hegyek és a hegymászás. Persze nem vagyok profi hegymászó, de büszke vagyok rá, hogy 2007-ben fenn állhattam a Mt. Blanc csúcsán, mégpedig pont napfelkeltekor. 2008-ban eljutottam Nepálba, az Everest alaptáborba, illetve a Kala Pattar csúcsára is. Azóta is visszavágyom, egészen különleges élmény a Himalájában túrázni, elképesztõ spirituális élmény. A másik nagy szerelem számomra Afrika és a Budapest-Bamako Rally. 2009-ben ötödik helyezést értünk el, majd a tavalyi évben sikerült a nagy álom, megnyertük a futamot!

Bejártad már szinte az egész világot és óriási tapasztalatokat szereztél! Mely országok számodra a legmeghatározóbbak, amik hatottak rád? Az elõbb már említetem Nepált, Afrika egészében nagy hatással van rám, de hogy szûkítsük a kört, Mali természetesen, és talán Kamerunt, a két Kongót és Angolát emelném ki. Európában Norvégia, ami teljesen lenyûgözött a szépségével, valamint a görög szigetek és az ott élõ csodálatos népek. Néhány évig Amerikában éltem, így alkalmam volt bejárni e hatlamas és gyönyörû ország jelentõs részét is.

A Bamako Rallyn I. helyezést értél el barátoddal! Mesélj a Bamako Rally élményeirõl. Milyen országokat érint Afrikában a Bamako? Marokkóban lépünk Afrika földjére, jellemzõen az Atlasztól nyugatra elterülõ részén jutunk le Nyugat-Szaharáig, váltakozó tájakon át, van itt minden a kõsivatagtól a hatalmas homok dûnékig minden. A következõ állomás Mauritánia, itt már több a homok, nagyon kopár, kietlen tájakon autózunk, végül Mali, ami már a szavanna övezetbe esik, így nagyobb a növényzet is. A 2011-es futamon már Szenegál is a program része volt, jövõre pedig BissauGuineában fog véget érni a futam. Amit nagyon sokan nem tudnak, hogy ez nem egy idõmérõs verseny, hanem annál sokkal összetettebb. Geo-caching feladatokat kell megoldani, vagyis minden reggel kapunk egy itinert, amiben egy csomó koordináta szerepel a hozzájuk tartozó feladatokkal, ami nagyon sok féle lehet, kezd-

ve egy egyszerû, felfestett betû megtalálásától egy olyan komplex feladat megoldásáig, amihez a helyiek segítségét is igénybe kell vennünk. Ami nagyon fontos, a jó csapatmunka és az elszántság. Mit él át az ember egy ilyen izgalmas és veszélyekkel teli úton? Ami egészen biztos egy ilyen versenyen, hogy az ember nagyon keveset alszik, rendkívül poros lesz, sokszor csak menet közben van idõ valamit enni. Mivel egy bõ 2 hetes versenyrõl van szó, mentálisan is nagyon felkészültnek kell lenni. Akármilyen fáradt is az ember, nem elég hogy tovább kell menni, sokszor igen nehéz terepviszonyok között, de még a feladatokat is meg kell találni, ami nagyon nagy kihívás, ha jó helyezést akarunk elérni. Tavaly közel két órás mûvelet volt, amíg többek segítségével kiszabadítottunk egy terepjárót, ami egy megáradt folyó közepén rekedt. A probléma az volt, hogy a víz sodrása egyre jobban elfordította az autót és félõ volt, hogy elsodorja a folyó. Így végül megúszták a dolgot, igaz a hátsó csörlõnk bánta a dolgot, de ez alapszabály, hogy min-

den esetben segítünk a másiknak, függetlenül attól, hogy hányadik helyen autózunk. Egyébként már magába Marokkóba is egy külön kaland autóval belépni. Elsõre káosznak tûnik az egész, de a türelem sok mindent megold. Jó esetben is másfél órás procedúrára számíthatunk. De mi ez mondjuk egy Szenegál-Mali határhoz képest, ahol ha nem talpraesett valaki, szerintem csak napok alatt jut át. Ott úgy éreztem, valóban a káosz földjén járok. Ehhez hasonló maradandó élmény csak a Brazzaville-Kinshasa komp utazás jelentett a számomra. A tájékoztatás teljes hiányán már nem lepõdök meg ezeken a helyeken, azt hittem a nyüzsgõ tömegrõl is mindent tudok, amíg nem jártam ezen a két helyen. Több helyen is elõfordul, hogy gyerekek kõvel dobálják az autókat, nem kell mondanom mennyire kellemetlen lehet, ha valamelyik ablak betörik. Fõleg a szavannán nem árt, ha körbenézünk a táborhelyen lyukak után kutatva, mert van-

nak olyan területek, ahol rengeteg a skorpió. Valódi veszélyben még sosem éreztem magam az utak során, szerencsére a banditák és a terroristák eddig elkerültek minket, igaz volt, amikor homokvassal kellett megtoldanunk a hídnak csúfolt valamit, hogy átkelhessünk, de ezt nem veszélynek, inkább kalandnak hívom. Nemrégen nyílott meg az Afrika feketefehéren címû kiállításotok a Magyarok házában. Mi volt a kiállítás üzenete? A kiállításon megpróbáljuk valósághûen bemutatni Afrikát, vagyis feketén-fehéren, ahogyan mi láttuk. A mindennapok életét, arcait, tájait, hiszen Afrika nem csak elefánt csordákból és éhezõ gyerekekbõl áll, amint azt sokan itthon gondolják, hanem egy ezer arcú, csodálatos kontinens. Közben hozzáfûztünk egy gyermek rajzpályázatot is a kiállításhoz Budapest-Banjul kulturális híd címen. Ez tulajdonképpen egy rajzcsere program, aminek a keretében a gyerekek megtekintik a kiállítást, utána ott a helyszínen rajzokat készítenek Afrika témában és mi ezeket a rajzokat eljuttatjuk majd Banjulba, Gambia fõvárosába ottani gyerekeknek, akik

maguk is rajzolnak, a magyar gyerekek számára. Így szeretnénk egy kulturális hidat létesíteni a két különbözõ kultúra között. Vannak-e dédelgetett álmaid és ötleteid a kiállítással kapcsolatosan. Lesz e folytatás és hol? A kiállítást mindenképpen tovább szeretnénk vinni mind az országban, mind külföldön, de a következõ helyszín még bizonytalan. Október 20-22 között a Vásárcsarnokban leszünk az "Afrika 3 napra a Nagyvásárcsarnokba költözik" elnevezésû rendezvényen, illetve szóba került egy Marokkóval kapcsolatos rendezvény is, ahol a mi fotóink is kiállításra kerülnének. Ez várhatóan november közepe táján lesz majd. A távolabbi tervek még elég képlékenyek, szóba került Debrecen, Berlin és Párizs is, ezeken a szálakon még folynak a tárgyalások, de nyitottak vagyunk bármilyen lehetõségre.

A Magyar Alkotók galériájának vagy az ügyvezetõje.. Mit szeretnél elérni a galériával kapcsolatosan? Mindenképpen szeretnék egy olyan kultúrális központot létrehozni, ahol a hazai mûvészeknek biztosíthatunk kiállítási lehetõséget. Ezzel kapcsolatban tárgyalásban vagyok a szomszédos Magyarok Világszövetségével is, hiszen náluk több kiállító terem, színház és koncertterem is van, amit nagyon jól ki tudnánk használni. Nagyon szereted és támogatod a mûvészeteket és a mûvészeket.Milyen mûvészeti ágak érintenek meg a legjobban? A képzõmûvészetek közül a festészetet emelném ki. A hagyományos stílusokat elismerem szépségükért, de igazán a modern festészet mozgatja meg a fantáziámat. A másik nagy vonzódásom a zene, ennek szinte minden válfaja, leszámítva ami a zene csatornákon megy, tisztelet az elenyészõ számú kivételnek. És természetesen a fotográfia is a kedvenceim közé tartozik. Van egy falutok: Novákfalva, amely a legmesésebb környezetben Velemben

helyezkedik el. Hogyan alakult meg Novákfalva? Novákfalva édesapám életmûve, ez a hely az õ nagy alkotása, amelyet már jó tíz éve olyan szeretettel gondoz és fejleszt, ami számomra is sokszor érthetetlen. Eredetileg mûvészeti központnak és alkotótábornak lett tervezve, de a kivitelezés során változtak a tervek és végül egy idegenforgalmi üdülõfalu lett belõle, amely olyan, mintha egy skanzenben helyezkedne el. Elsõ lépcsõben a fõépület épült meg a recepcióval, konferenciateremmel és a vendéglõvel, valamint 55 db külön álló házikó, a színpad és a milleneumi emlékhely, a hozzá tartozó kopjafákkal együtt. Ezt követte 5 db nagy családos épület, ahol házanként akár 10 fõ is kényelmesen pihenhet, egy uszoda, wellness centrum és egy különálló alkotóház megépítése. Jelenleg a múzeumi környezet épül, itt fából készült jurtákban lesznek állandó és ideiglenes kiállítások, valamint egy úgyneve-

zett kézmûvesek háza is kialakításra kerül. Mindez az Alpok-aljánál található Velem község határában, gyönyörû erdõs, hegyes környezetben, közvetlenül az osztrák határ mellett. Egy fantasztikus mûvésztábort létesítettetek Novákfalván, és egy mûvészeti iskola megvalósítása is körvonalazódik benned. Milyen terveket dédelgetsz még, mûvészeti lelkedben? Természetesen a jövõben is szeretnék alkotótáborokat csinálni Novákfalván, és valóban szerepel a tervek között a mûvészeti iskola megalapítása, de ez még annyira kezdeti stádiumban van, hogy nem szeretnék bõvebben beszélni róla. Most amire gõzerõvel koncentrálok, a fotókiállítások és a rajz-csereprogramon keresztül megvalósuló kulturális misszió, a képzõmûvészeti kiállítások és egy nagyszabású street-art fesztivál, melyet jövõ év nyarára tervezünk. Ez egy olyan fesztivál lenne, ahol a mûvészeté lenne a fõ hangsúly, és nem a zenéé, mint a legtöbb rendezvényen, fesztiválon. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem lesznek

DJ-k és VJ-k, hiszen nélkülük egy ilyen buli elképzelhetetlen lenne, a vizuál technikára amúgy is nagy hangsúlyt fektetünk. Jelenleg a megfelelõ helyszín kiválasztása folyik. Hogyan ítéled meg a szentendrei mûvészeti életet és magát a várost? Pesti gyerekként, akinek a szülei mindig is mûvészetpártolók voltak, Szentendréhez való kötõdésem kisgyerekkoromig nyúlik vissza. Hiszen mi lehetett volna jobb program a család számára mint sétálgatni a hangulatos utcákon, benézni a mûvészekhez, mûvészeti közegben lenni. Ez azóta sincs másként, most is gyakran koptatom a jól ismert utcák köveit, mikor valamelyik mûvész barátom lakására, vagy mûtermébe igyekszem éppen. Szentendre engem is inspirál. Szük Norbert

Ügyvéd válaszol

Tisztelt Olvasók! Egy kedves olvasó arról szeretne tudni, hogy mit jelent a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, mert úgy érzi, hogy mostanában a sok kéretlen reklámlevelet és telemarketinges telefonos hívást követõ árubemutatók számára nem elég meggyõzõek a biztonságos vásárláshoz.

agyarországon 2008-ban született konkrét jogszabály a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról. A törvény tételesen sorolja fel az ilyen tiltott magatartásokat, ezért én is

ezt a módot alkalmazom, hogy tájékoztatást adjak Önöknek ezekrõl a sajnálatosan gyakran elõforduló esetekrõl. Amennyiben azt gondolják, hogy Önökkel szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak, akkor bejelentéssel, panasszal a fogyasztóvédelmi hatósághoz - melyek jelenleg a kormányhivatalok szervezetén belül mûködnek - , speciális esetben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez vagy a Gazdasági Versenyhivatalhoz forduljanak. Lássuk tehát a tiltott magatartásokat, melyeknek jelen cikkben csak felsorolásszerû, nem teljes körû bemutatása lehetséges: Tisztességtelen olyan valótlan, hamis kijelentéseket állítani, mely az adott vállalkozásra vagy az árura nem igaz: - a vállalkozás magatartási kódex aláírója, vagy az általa hivatkozott magatartási kódexet valamely közigazgatási hatóság vagy közigazgatási jogkör gyakorlására feljogosított szerv jóváhagyta. - a vállalkozást, annak kereskedelmi gyakorlatát vagy áruját valamely közigazgatási hatóság vagy erre feljogosított más személy engedélyezte, jóváhagyta vagy elismerte. - annak állítása vagy olyan benyomás keltése - akár önmagában az árunak a megjelenítése által -, hogy az áru jogszerûen forgalmazható.

- állítás a fogyasztó vagy családja személyes biztonsága fenyegetettségének természetére és mértékére vonatkozóan, arra az esetre, ha a fogyasztó nem vásárolja meg az árut. - annak állítása, hogy a vállalkozás felhagy a tevékenységével vagy áthelyezi az üzletét. Ilyen pl. a végkiárusítás megtévesztõ módon történõ közlése. Nem megengedett a minõségi jelzés, bizalmi jegy vagy hasonló megkülönböztetõ jelölés jogosulatlan feltüntetése. A törvény tiltja az áru meghatározott áron való vásárlására felhívást annak elhallgatásával, hogy a vállalkozásnak alapos oka van azt feltételezni, hogy az adott vagy azt helyettesítõ árut a kínált áron nem fogja tudni - az árura, a vonatkozó kereskedelmi kommunikáció hatókörére és az ajánlati árra figyelemmel - megfelelõ idõtartamig és mennyiségben szolgáltatni vagy más vállalkozástól beszerezni (csalogató reklám). Sokszor elõfordul a nagyáruházak reklámújságaiban a hihetetlenül kedvezõ ár feltüntetése, mire azonban a vásárló odaér, az áru már nem vagy nem azon az áron kapható. Ez a helyzet már gyanakvásra adhat okot. Hasonló eset, egy áru meghatározott áron való hirdetése, majd ezen áru bemutatásának visszautasítása, vagy az árura vonatkozó megrendelés felvételének vagy ésszerû idõben való szolgáltatásának vis�szautasítása, de idetartozik a hibás példány bemutatása azzal a céllal, hogy egy másik áru megvásárlására ösztönözzenek. Fõleg termékbemutatókon és egyes tv reklámokban fordul elõ az a jogszabályba ütközõ felhívás, amikor a fogyasztót azonnali döntéshozatalra késztetik azzal a valótlan állítással, hogy az áru csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre vagy a meghirdetett bizonyos feltételekkel áll rendelkezésre csak nagyon korlátozott ideig, ha ezáltal a fogyasztót megfosztják a tájékozott döntéshez szükséges idõtõl és alkalomtól. Az a - fõleg az internetes vásárlásoknál elõforduló - magatartás sem megengedett, hogy az értékesítést követõen teljesítendõ szolgáltatást úgy vállalja, hogy a szerzõdés

megkötése elõtt a vállalkozás nem a letelepedésének helye szerinti tagállam hivatalos nyelvén tart kapcsolatot a fogyasztóval, s anélkül, hogy a szerzõdéskötés elõtt erre a fogyasztó figyelmét egyértelmûen felhívta volna, a szolgáltatást kizárólag egy ettõl eltérõ nyelven teszi elérhetõvé. Pl. egy portugál cégtõl a megrendelés történhetett magyarul, de a figyelmeztetés elmarad, hogy a fizetést követõ, a szolgáltatást érintõ kapcsolattartás csak portugál nyelven lesz elérhetõ. Esetenként megtörténik a fogyasztók törvényes jogainak olyanként való bemutatása, mintha azok a vállalkozás ajánlatának sajátosságai lennének, s ezáltal tiltott, félrevezetõ tájékoztatás történik. Keltse fel a gyanújukat az olyan, meghatározott vállalkozás által elõállított áruhoz hasonló áru reklámozása, melyet szándékosan oly módon mutatnak be, hogy a fogyasztó esetlegesen azt gondolja, hogy az árut - a valóságtól eltérõen - ugyanaz a vállalkozás állította elõ. A jogszabály nem engedi meg az olyan piramis-elvre épülõ, eladásösztönzõ rendszer létrehozását, mûködtetését vagy támogatását sem, ahol a fogyasztó azzal a lehetõséggel számol, hogy - elsõsorban további fogyasztóknak a rendszerbe való beléptetésébõl, és kevésbé az áruk értékesítésébõl vagy fogyasztásából eredõen - valamilyen juttatásban részesülhet. A tiltott magatartások köre itt nem ér véget, hely hiányában a bemutatást a következõ számban folytatom. Amennyiben azonban a fenti gyakorlat valamelyikével személyesen is találkoznának, akkor kérem Önöket, hogy mindenképpen tájékozódjanak, járjanak el körültekintõen, akkor is, ha az több idõt vesz igénybe, hiszen jobb megelõzni a bajt, mint utána futni a pénzünk után. Megköszönve figyelmüket ezúton szeretnék vidám ünnepi készülõdést, szeretetteljes karácsonyt és sikerekben gazdag új évet kívánni a Szentendrei Kurír Minden Olvasójának! Dr. Grimaldi Zsuzsanna ügyvéd e-mail: grimaldizs@t-online.hu telefon: 06 20 330 36 40

Borda Húsbolt 2023 Dunabogdány, Kossuth L. u. 40.

A BORDA HÚSBOLT DECEMBERI AJÁNLATA !

Fokhagymás rúd felvágott 1600 Ft helyett 1300 Ft Diákcsemege ( csípõs is ) 1980 Ft helyett 1750 Ft Karácsonyra kínáljuk: bébi és egész pulyka, liba-kacsa-pulykacomb. Karácsonyi elõrendelés leadható az Üzlet telefonszámán..

Új : POSTA PALETTA étkezési utalvány beváltható. Kényelmes,tágas parkoló a Húsbolt belsõ udvarán!!! Minden kedves Vásárlónknak békés, boldog,szeretetteljes Karácsonyi Ünnepeket kíván a BORDA HÚSBOLT csapata.

VA S-

A ÉS SZABADIDŐ P

SzilveSzteri dínom-dánom a Szentendrei-Szigeten!

A Dunakanyar legnagyobb lovas tanyáján, a Bodor Majorban 2011. december 31-én 19 órától az alábbi programmal várjuk Vendégeinket: Vendégvárás pálinkával és kemencés lángossal Gálavacsora • Éjféli koccintás • Éjféli “malacságok” “Ütős” dobshow • Vidám szilveszteri játékok • Élőzene, tánc Tombola • Fáklyás lovas bemutató

Részvételi díj: 16 000 Ft/fő

extra lehetöSég Szállás a Lipicai Panzióban, újévi büféreggelivel 9 900 Ft/fő Szilveszteri disznótoros program december 31-én 8 000 Ft/fő Újévi lovas kaland január 1-én 8 000 Ft/fő

továBBi inFormáCÓ

info@bodormajor.hu • www.bodormajor.hu • Tel.:+36 30 696 2408

No Stressz!

SPAuza ajándékcsomagok karácsonyra Mire elérkezik a várva várt ünnep, már sok mindenen túl vagyunk. Gyermekeink óvodai vagy iskolai karácsonyi ünnepségén, ahol csak a mieink ügyesek és okosak, a többiek rém unalmasak, hamisan énekelnek, de végig kell õket is hallgatni, nézni. A bevásárláson, a takarításon, a karácsonyi ajándékok listájának elkészítésén, ez utóbbi egyáltalán nem egyszerû. Tavaly megesküdtünk magunknak, hogy idén jó elõre megvesszük, mert ha késõn jut eszünkbe, már kevés a választék, viszont nagy a tömeg, és a szeretet ünnepe elõtt az emberek képesek egymással viaskodni az utcán, az áruházakban. De mit tegyünk, ha az idõ észrevétlenül tûnt el? Az elõbb még szeptember volt, most meg már mindjárt kész a Luca széke is. Lehet, hogy a napsütés az oka, olyan sokáig volt jó idõ, az ember leányának fel sem tûnt az idõnek az õ múlása, és már megint elérkezett a karácsony. Mi legyen az ajándék? Ami hasznos, él-

ményt ad, személyre szabott és különleges, tehát nem elcsépelt, elfér a lakásban, jól el lehet dugni, senki nem allergiás rá és biztos, hogy tetszik a megajándékozottnak. Nem munkaeszköz, nem konyhai gép, hanem valami, ami a hétköznapokat is elviselhetõvé teszi, mert minden évben ez utóbbiból van több. Az is eszembe jut, hogy az ünnepi ajándékokat nem illik visszautasítani, sõt örülni kell neki! Csak egy gonosz Grincs képes ilyesmire. Mi sem szóltunk semmit, amikor Anna nénitõl a Sikolyhoz hasonló hangulatú képet kaptunk. Elsõ hallásra talán nem hangzik jól, de szívesen adnék a páromnak egy szárazföldi/vízi gyógytorna bérletet. Soha nem hajlandó elmenni, hiába könyörgök neki. Cikkeket és prospektusokat mutatok neki, rákeresek az interneten a legújabb kutatásokra, semmi sem használ. Hátha ez majd segít!

Kedvezményeink: December 05-11. Relaxációs, kényeztetõ masszázs bérlet December 12-18. 3D mûszempilla December 19-24. Meglepetés hét!

A második kezelés után újjászületik, tudom, tudom, hogy csak elkezdeni nehéz, de utána már úgy hozzászokik, hogy magától jár majd. A SPAuzában nem kell várni, mindenkinek saját megbeszélt idõpontja van, profi szakemberek várják, családias a hangulat és nincs tolongás. Én pedig elhintem majd barátainknál, az anyósomnál, a gyerekeknél (szerintem ez a leghatásosabb), hogy legszívesebben egy wellness bérletet szeretnék, ugyanoda. A nagylány pedig tánc bérletet kap majd, hastánc legyen, ami csábító és nõies, vagy inkább a latin zumba? Zavarban vagyok, mert az aquazumba is elérhetõ, sõt különleges vízi tornák közül is választhatok: aquacycling legyen, vagy nordic aquafitness? A legjobb lesz, ha rákérdezek a nagy Õjére, hátha okosabb leszek tõle. Hálából õ is kap egy uszoda bérletet, jacuzzi és finn szauna használattal! Húha! Szinte alig van már a listán valaki! Anna néni, hát neki a legjobb lenne egy masszázskezelés, hátha jobb kedve lesz tõle! A sálakból már hatalmas gyûjteménye van, szereti is õket váltogatni, de most az egyszer legyen valami más! A legjobb az lesz, ha mindannyian ös�szefutunk ott a kezelések, órák után, és a pihenõszobában, ellazulva beszélhetjük meg, hogy miként rendezzük meg az elõ/ utószilveszteri bulit. A legjobb lenne a SPAuzában, hiszen a medencetér is bérelhetõ! hdk

SPAuza Medical Wellnessház …A hely, ahol lelassul az idõ… 2000 Szentendre, Sas u. 11. www.spauzawellness.hu www.wellnessmedical.hu 06-26/303-673

December 05-11.

Relaxációs, kényeztető masszázs bérlet December 12-18.

3D műszempilla SPAuza Medical Wellnessház 2000 Szentendre, Sas u. 11. • tel: 06-26/303-673 www.spauzawellness.hu • www.wellnessmedical.hu

Az új egészség- és oktatáspolitika tudományos megalapozása

Az elõzõ részt azzal fejeztem be, hogy a józan ésszel rendelkezõ okos ember tudja, hogy egészségéért saját maga is felelõs. Az alapegészségéért nem. Azt kapja. A szüleitõl, a társadalalomtól, a természettõl, végsõ soron az univerzumtól. Ahol rend van. Az emberben is rendnek kell lennie. Az emberi alapegészség törvényeit nem az ember írja. Ahhoz jelentéktelen és ez akkor is igaz, ha Õ mást hisz magáról. A földi és az univerzális rendhez mindig igazodni kellett, mivel az élõvilág, benne egyik szereplõként az ember sokmillió év alatt csak a rendhez történõ folyamatos alkalmazkodással fejlõdhetett ki. Ezen megdönthetetlen tény megismerését segíthetik elõ az emberi mûködéssel kapcsolatos legújabb tudományos vizsgálatok, amelyekrõl a következõ vázlatosan ismertetni.részekben írok. Tudásom és hitem szerint ezen új vizsgálatokra alapozódó egészségmegõrzés és a jövõbeni orvoslás új dimenzióit fogom

Új ismeretek az ember felépítésérõl és mûködésérõl A tudományos csúcstechnika (kvantumfizika és biológia, biokémia, elektronmikroszkópia, CT, MRI,

EEG, számítástechniainformatika, stb) segítségével végzett vizsgálatok szerint az emberi szervezet, benne a biológiai és az azt is szabályozó, legújabban feltárt energetikai immunrendszer, többek között a gondolkodás, a lelki és egyéb vegetatív idegrendszeri mûkõdésünk alapvetõen az univerzális, másodsorban a földi, harmadsorban a lokális energiarendszerek irányítása alatt áll. Az ember- is- alapszinten energiákkal (hõ, fény, elektromosság, hang, kinetikus, stb) mûködik, melyet részben saját maga állít elõ, minden egyes sejtjében (Például hõenergia és hõelõállítás nélkül egyetlen sejt sem mûködhet, közismert, hogy az emberi test optimálisan 36,5-36,8 C fokon mûködik). Ezt a tudósok régóta így gondolták (pl. Lao Ce, Aesclepios, Hippokratesz, Darwin, Newton, Einstein, stb), mostanra viszont a magas szintû technikákkal végzett vizsgálatokkal is bizonyítást nyert. Nemzetközileg ismert tudósok ezen korszerû vizsgálatokra alapozva olyan diagnosztikus és terápiás eljárásokat dolgoztak ki, amelyek az emberi mûködést, benne a géneket is irányító „finomrendszerek” vizsgálatát és kezelését is lehetõvé teszik. Ezen „finomrenszerek” normális mûködése nélkül nincs valódi egészség és rendbehozataluk nélkül nem lehet valódi gyógyulás sem. Ezekkel az eljárásokkal a testi-lelki-szellemi zavarok korán, bármiféle tünet megjelenítése elõtt is felismehetõk.

A primér prevenció és az új orvoslás tudományos bázisa Az új tudás nemcsak az egészségmegõrzés, de az új, nem beteg-, hanem egészségszemléletû orvoslásban is mérfölkövet jelent,

(7. rész).

amely remélhetõleg meg fogja változtatni az elsõsorban génekre, idegrendszerre és hormonokra alapozódó mai orvosi ellátórendszert. Eddig nem tudtuk magyarázni és igazán vizsgálni sem az univerzum atomjaiból felépülõ, már méhen belül és halálunkig, akár kómában is automatikusan, éjjel-nappal, megállás nélkül mûködõ emberi szervezetünk mûködését, irányítását. Mostanra nagyrészt megismertük a

szervezetünket irányító GPS rendszert, amelyet vizsgálni tudunk és deformitás esetén kezelhetjük, akár helyre is állíthatjuk. Az új tudást az emberi anatómiával kapcsolatos új megfigyelések is elõsegítették.

Az ember felépítésének és mûködésének korszerû megközelítése Az emberi anyag, a test szervrendszerekbõl, szervekbõl, azok szövetekbõl, sejtekbõl épülnek fel, több mint 100 ezer milliárd sejtbõl. Mind a 100 ezer milliárd sejt receptorok segítségével kapcsolatban van egymással. A következõ számban folytatjuk ! Addig is magas színvonalú terápiával várjuk szentendrei rendelõnkben (Velt-Med Egészségház, Bolgár u.10.1/4).

Prof. Dr. Szigetvári Iván egyetemi tanár, szülésznõgyógyász, természetgyógyász, az MTA doktora Tel:06-30-201-8080, 0630-360-7725, Rendelés: www.pro-bios.hu Szigetvari.dr@vipmail.hu www.egészségmegõzés.hu

A violinkulcs bûvöletében

interjú___

Schwartz Dávid együttesben dalol, és hamarosan énektanár lehet

Néhány éve megnyerte a legrangosabb országos karaoke-fesztivált, majd szólóénekesi karrierbe kezdett. Számtalan jótékonysági koncerten, helyi és országos rendezvényeken lép fel, legutóbb, november 11-én zenekarával, a SoundCircus-szal a szentendrei Barlangban lépett fel egy egész estés önálló koncerten. A város egyik büszkesége, az 1989-es születésû Schwartz Dávid számolt be élete legújabb fejleményeirõl. -- Régóta szerepelsz a helyi sajtóban, idõrõl idõre felbukkan a neved a kulturális hírekben. Az utóbbi két évben egyre gyakrabban lépsz fel, de láthatóan mindig más-más felállásban. Mi történik veled mostanában? -- Az életemben jelenleg az egyedüli állandó dolog a Kõbányai Zenei Stúdió Mûvészeti Szakképzõ Iskola, ahol e tanévben szakvizsgázom. Ezután hivatalosan is elõadómûvész szakma lesz a kezemben. A Magyar Zenemûvészek és Táncmûvészek Szakszervezetének támogatásával mûködõ intézmény hároméves képzést ad, amelynek most a végén tartok. Az ének tanszakra járok, így jazzt, bluest, rock and rollt és sok más stílust egyaránt tanítanak nekünk, emellett klasszikus hangképzést is tanulunk. Klasszikus énektanárnõm, Domonkos Zsuzsa sarkallt arra, hogy próbálkozzak az opera mûfajával, mert, mint mondta, ott is teremne számomra babér. Nézni és énekelni is szeretem ugyan az operákat, de hosszú távon talán nem lennék önmagam ebben a mûfajban. Nekem a zene szabadsága azt jelenti, hogy minden stílust hitelesen tudok képviselni.

-- S ha éppen nem operát énekelsz, akkor hol találhatjuk meg Schwartz Dávid igazi stílusát? -- A populáris zenék megmaradtak az érdeklõdésem középpontjában. Amikor saját terveket szövögetek, mindig ez a szempont és ez a mûfaj jön elõ. A zenei ízlésem tehát változatlan: szeretem, ha egy dalnak van mondanivalója és fülbemászó, de nem sablonos. Ha saját dalokat írnék, akkor is hasonlóan tervezném õket: legyenek hallgathatóak, könnyen megjegyezhetõek, de szeretnék velük egyedit alkotni. -- Szerinted lehet egyáltalán újat alkotni a könnyûzenében? -- Az akkordok használata rengeteg lehetõséget ad a zeneszerzõknek és a zenészeknek. Igenis, zeneileg határozottan lehet újat alkotni. A témák kérdése már más dolog: sok-sok zene van, ami semmit sem képvisel, nincs története, csak létrehozzák valamelyik „slágergyárban” – erre a vonalra nem szeretnék rálépni. Azért is tartozom köszönettel énektanáromnak, Munkácsi Beának, valamint Póka Egonnak, az iskolánk igazgatójának, mert folyamatosan a minõségi könnyûzene fontosságát hangsúlyozzák. Többek között Póka Egon közbenjárására született Kõbányán és Egerben az a rendelet, amely szerint nyilvános rendezvényeken csak élõben éneklõ elõadók léphetnek fel, tilos a playback. Ez is a könnyûzene komolyodását mutatja. -- Tanulsz zeneszerzést is az elõadómûvészet mellett? -- Zeneelméletet és szolfézst természetesen tanultunk, és a tanáraink erõsen tereltek a könnyûzenei stílusok ismerete felé: módszerek egész arzenálját kaptuk, így olyan diákok is meg tudnak harmonizálni különféle dallamokat, akik soha nem tanultak kifejezetten zeneszerzést. A saját dalokat viszont nem hiszem, hogy magam fogom írni, inkább egy zeneszerzõ ismerõsömre bíznám a feladatot. A szöveg viszont mindenképpen a sajátom lenne, ahogyan az énekdallam is. -- Vannak konkrét terveid a saját dalokkal kapcsolatban? -- Mostanság két irányba mozgok. Az egyik az említett zeneszerzõ barátommal való együttmûködés, a másik az iskolai zenekarom, a SoundCircus, akikkel régóta külön utakon is dolgozunk. Két és fél éve, csaknem az iskola kezdetén álltunk össze, valamennyien sokoldalú és egyre képzettebb zenészek. Fõleg popot és rockot játszunk, egyelõre feldolgozásokat, tág teret

hagyva a kreativitásnak. Most vagyunk túl egy egész estés fellépésen a szentendrei Barlangban. A városban már másodszor játszottunk, elõzõleg az Éjjel-nappal Nyitva Fesztiválon, ahol a tömeg teljesen megtöltötte az utcákat – szerintem ennyi ember elõtt még nem is léptünk fel soha. Pécelen rendszeresen koncertezünk, de Szegeden és Kõbányán is gyakran elõfordulunk. -- Egy ideje már ritkábban láthatunk téged egy színpadon énekes partnereddel, Eszes Vikivel. Mi történt veletek? -- Viki is zenei iskolát végez, mint én, mindketten Pestre járunk tanulni, ezért a közös próbákra nemigen tudunk idõt szakítani. A duettezés még mûködik, de az életünk más vágányokon is jár már. Ebbõl természetesen nincs harag, és amikor csak lehet, kölcsönösen keressük a módot a közös éneklésekre. Idõközben más duettekben is részt veszek: egy zongorista kollégámmal, Dakos Lillával például nemrégiben a Viva TV-n szerepeltünk, ahol operastílusban dolgoztunk át egy Selena Gomez-slágert élõ adásban. Ez nagy kihívás és nagy élvezet volt számomra. -- Mi vár rád az iskola után? -- Maradok ugyanott, ugyanis a negyedik évet elvégezve taníthatok, mint könnyûzenei ének- és hangképzõ tanár. Szívesen csinálnám, már most is van egy-két diákom, akiket inspirálni tudok. -- Emellett jut még idõd a verselésre? -- A versírástól és a festéstõl sem távolodtam el, mert minél több vonalon szeretném kifejezni magam. Az írás és a képalkotás mindenki számára elérhetõ, s ha az ember akár autodidakta módon is mûveli ezt a szenvedélyt, akkor biztos lehet benne, hogy jó irányba vezeti le az energiáit. Nálam a mûvészet több mint egyszerû hobbi: a Vulpharya – magyarul Farkasölõ – álnevet elég régóta használom. Szinte titokszámba megy még, hogy dolgozom egy könyvön, aminek a fõszereplõjét ugyanígy hívják. Talán a szakvizsga után tovább tudok majd dolgozni a történeten. -- Életed egyik új fejleménye a karodon lévõ tetoválás. Néhány hónapja még nem volt rajtad. -- Így igaz. Már nagyon régen elhatároztam, hogy egyszer lesz egy violinkulcsot ábrázoló tetoválásom. A legjobb barátom nemrégiben valóra váltotta ezt a vágyamat, és elsõ komoly munkájaként rám varrta. Ez a jel emlékeztet a választott utamra, a zene útjára. Bokor Tamás

mûvészrovat

Barcsay Jenõ: Munkám, sorsom, emlékeim

Barcsay Jenõ, Szentendrei táj, 1934 k.

A Magyar Képzõmûvészeti Fõiskola a fenti cím alatt jelentette meg 2000ben Barcsay Jenõ visszaemlékezéseit életérõl, pályájáról. A másodkiadást a Barcsay Múzeumban nemrég megrendezett szokásos novemberi Jenõ-napi megemlékezésen vehették kézbe az érdeklõdõk. „Ezen könyv kiadásával az iskolánkban három évtizeden át nemzedékeket tanító-nevelõ professzorunk, a MESTER emléke elõtt tisztelgünk, születésének 100. évfordulóján” – írta az elsõ kiadás utószavában Károlyi Zsigmond, volt tanítvány, a Képzõmûvészeti Fõiskola festõ tanszékének akkori vezetõje, a könyv szerkesztõje. A mûfajában leginkább a memoár-irodalomhoz sorolható Barcsay könyv az elmúlt tíz év alatt nagy népszerûségre tett szert, ami köszönhetõ a közvetlen, õszinte hangnemben megfogalmazott személyes emlékekrõl, élményekrõl szóló fejezeteknek, a tiszta és nemes gondolatoknak, a szavak mögül átsugárzó mély hivatásszeretetnek és humánumnak. Az 1929-tõl haláláig, egy híján hatvan évig Szentendrén a mûvésztelep egyik mûtermében, majd saját mûteremházában dolgozó Barcsayt elválaszthatatlan szálak kötötték a városhoz és az itteni festõbarátokhoz.

„Szentendrének Az ilyen vágy akkor még egészen önk ö s z ö n h e t e m , tudatlan volt. hogy ki tudtam Sok idõ telt el - akadémiai évek, Páalakítani a stílu- ris és sok más, - míg végre Szentendsomat. Nagyon rén az annyi ideje elveszettet újra sokat festettem megtaláltam. A szentendrei dombok a város környé- felelevenítették bennem gyermekkét, a dombo- korom emlékeit, mély hatást tettek kat. Persze nem rám, dúsan ágyazott formái, meleg könnyen fes- tartalmas színei, a talaj csupa felfelé tettem, elõször törekvõ vonala, formái.” A helytörtémindig rengete- netírás és a mûvészettörténet számáget rajzoltam. ra egyaránt értékes, vallomásszerû Nagyon sokszor sorok mellett több olyan történetet megoldottam a is tartalmaz a szóban forgó Barcsay témát rajzban, könyv, amelyek a mûvésztelep két és csak mikor világháború közötti életébe, vagy a már rajzban egé- háború alatti megpróbáltatásokkal szen megoldot- terhes idõkbe engednek bepillantam a képet, tást. csak akkor mertem hozzáfogni a megfestéséhez. Czimra Gyula és Tornyai János Akkor aztán kimentem, és néhány óra a harmincas években hosszabb alatt megfestettem kint a tájban egy idõt töltöttek el a szentendrei 80 x 80-as képet - még a nevemet is mûvésztelepen meghívott vendégeott írtam alá. De magamban már ki- ként. Az együttélés karcairól és az alakítottam a látvány festõi formáját. egymás segítésérõl szólnak az álAz elsõ idõkben a város nem érdekelt egy szikrát sem. Rá sem néztem, úgy rohantam át rajta, rá sem pillantottam azokra az érdekes részletekre, tûzfalakra, kerítésekre. Csak a dombok, a nagy formák, a tömegek gyûrõdései - csak ezek vonzottak… Még most is elõttem Czimra Gyula, Hóolvadás, 1929 vannak az erdélyi-mezõségi kopár dombok, tala megõrzött történetek, melyekamelyek azóta is foglalkoztatnak. nek rövidített változatai következMár gyerekkoromban érdekelt a táj nek: „…Reggel éppen megyek ki a monumentális volta. Abban is az folyosóra - látom, hogy Czimra ott egyszerût és hatalmasat kerestem. sétál föl-alá. (Szakálla volt neki is,

Jobbról balra - Rozgonyi László, Paizs Goebel Jenõ, Barcsay Jenõ a szentendrei mûvtelepen, 1930-as évek

Hasonló az öreg és súlyosan beteg Tornyaival kapcsolatban elbeszélt vidám-szomorkás történet is. „Késõbb meg ott volt Tornyai is. Az is nehéz ember volt. Én nagyon szerettem, pedig nagyon nehéz természete volt, különös ember volt. Szellemes, jó humorú és kiváló festõ…Magas volt, csontos, erõs ember. Okos volt, szépen tudott írni, jó stílusa volt. …Egyszer, ahogy kilépek délelõtt a

csoszog a házak között egy bottal. Sejtettem, hogy ez Tornyai. Mindjárt Goebelnek is, nekem is, és majdlebácsiztam, mondom neki: Nem Tornem egyformán rongyosak voltunk nyai bácsihoz van szerencsém? mind a hárman. Nekem is egy ruhám De én vagyok, öcsém. volt, nekik is.) Ha néha kimentünk Mondom neki: együtt a szentendrei Duna-partra, - Tessék bejönni, most tetmindenki utánunk fordult: három szett érkezni? Evett valamit? ágról-szakadt, szakállas pasas. - Nem én, öcsém, nem ettem én. Kérdezem Czimrát, hogy mi a Volt egy kis tejem, kávém, kérbaj. - Hagyd el - azt mondja -, medeztem, megkínálhatom vele? gyek be Pestre, mert a Jenõ kirú- Jaj, az nagyon jó lesz - válaszolta, gott, összevesztem vele. és ettõl kezdve Mondom, dehogy mész Pestminden délben, re, elég nagy szobám van neminden este ott kem, adok én neked helyet. mutyiztunk együtt. Erre odaköltözött hozzám. Elfeleztük a költIgen ám, csakhogy önzõ emségeket, csak én ber volt, úgyhogy már alig szereztem be az tudtam elviselni én is. Kezennivalót. Aztán dett dirigálni, annyira, hogy ott is maradt náén a végén magamtól hagylam, én osztottam tam ott a saját szobámat, meg vele a szoés áthurcolkodtam a mosóbámat.” A talán konyhába, de annak a közejelentéktelennek pén volt egy kanális, és áradt tûnõ történettel belõle a bûz. Nem is bírtam kapcsolatosan érki három napnál tovább. És demes elmondahiába példálózgattam Czimra ni, hogy Barcsay elõtt, hogy ajjaj, így-úgy Jenõ szeretetteljes törõdése Tornyanem hívott vissza. Aztán nem ival nagyban köztörõdtem vele, magamtól berejátszott abban, mentem, elfoglaltam a régi Tornyai János, Szentendrei mûterem (Barcsay mûterme),1934 hogy az idõs mester helyemet, és jóban voltunk ezután is. Én jól éreztem magam vele, szobámból - akkor már festettem egy a halála elõtti két évben itt Szentmert a tehetséges emberek társasá- sort, kimentem egy kis napfényt lát- endrén megfestett hozzávetõleg gát mindig szerettem. Megbocsátot- ni - hát egy furcsa koldus külsejû em- százötven képével koronázta meg Török Katalin tam neki!” bert látok az udvaron, ott sántikál, addigi festészetét.

Barcsay Jenõ, Fasor napsütötte lombokkal, 1927 k.

Most

0. r3 be

201 1.

az ablak beépítéshez burkolókeret szükséges

ember 5 - okt ept ó sz

Újítsa fel tetőterét

8000 Ft visszajár

VELUX tetőtéri ablakokkal!

minden VELUX tetőtéri ablak Ré árából! n! szl

ete k

a kereske dé

*a gyártótól igényelhető vissza az ablak beépítéséhez burkolókeret szükséges

sbe

Tetőtár Kft.

Tahitótfalu, Béke út 50. (a focipályánál) Tel./Fax:

06 26 585 134

MER - CO - SAT Kft. KÖNYVELÕ IRODA VÁLLAL KÖNYVELÉST, BÉRSZÁMFEJTÉST, TB ÜGYINTÉZÉST, ADÓTANÁCSADÁST, SZJA BEVALLÁSOK KÉSZÍTÉSÉT APEH KÉPVISELETET ÉS EGYÉNI VÁLLALKOZÓI ENGEDÉLY KIVÁLTÁSÁT IGÉNY ESETÉN MEGBÍZÓNKAT SZEMÉLYESEN KERESSÜK FEL

Tel.: 30-2415365

Partnereink Szentendre: Pest megyei könyvtár Máté optika, Sztarovodai út Turinform, Dumtsa j u 22 Klementné Vegyesbolt, Kálvária út 14 Põpec Bt (Honi közért), Papsziget út. Andrea Patika, Kálvária út Csencsi-Nari zõldséges Sõrgyár büfé Delikátesz Hév végállomás Pékség, Törökvölgyi út Firenze Cipõbolt, Kossuth l u. 18 Pikszis kreativ hobby, Dunakanyar krt 30 Forma Stúdió, Dunakanyar krt 46 Jász u 5 Szent L u 99 Fehérviz u 20 Kossuth L u 23-25 Péter Pál u 3 Dobogoköi u 4 Ted Videótéka és szolárium, Károly utca 18 Holdasudvar Divatárú, Kossuth Lajos 17-19. P'Art mozi, Dunakorzó 18. Fókusz bolt, Széchenyi tér 14. Roliszer Bt., Kossuth Lajos u. 13. Antikvárium, Fulco Deák utca Petrol Benzinkút, Vasváry Pál utca Tobaco Dohánybolt Péter Pál Utca 3 Líra Könyv Fõtéri könyvesboltja, Fõ tér 5 LAKÓTELEPI KLUB Kálvária út Dolce Vita 05.31 Bt. Bajcsy Zs. u. 3.

Tahitótfalu: Coop Abc, Szentendrei út Rudolf Mártonné, Visegrádi u 14 VEGYESKERESKEDÉS Fõ tér Tejbolt Vegyeskereskedés, Szentendrei út 73. Czója Lottózó, Béke út Pomáz: Köhegy patika, Jankovich Gy. U 2 SSG Kft, Kossuth L .u 1 Fibi 2007 Bt Daru Mónika italdiszkont, Beniczki u 66 ZOZO globál kft, Szabadság tér 5/c Havanna vegyesbolt, Hõsök tere 11 Hév állomás Kossuth L u 18 Beniczki u 74 Vörösmarty M u

Érd: Campona u 1 Csobánka: Fõ u 29 Kossuth L u 11 Visegrád: Lepence Fõ u 77 Mátyás u 8

Leányfalu: Babi delikát, Móricz Zs út. 142 Strand, Zõldséges üzlet Hamschláger Zrt(CBA), Móricz Zs ú.138. Zöldség-gyümölcs, Móricz Zsigmond 112. ABC - Móricz Zs. u. 128.

OLASZ nyelvoktatást, korrepetálást, nyelvvizsgára felkészítést, valamint üzleti levelezést, ügyintézést vállalok Szentendrén és környékén! Tel. 20-4526613

Budapest: Hair's [ku:l] - Pozsonyi út 50.

Tahitótfalu

Budakalász: Dévai László vegyeskereskedés, Sas u 30 Omszk park 1 Budai 15 Budai 43 Széchenyi u 28 Virág u 10

Apró

Dunabogdány: Frédi Delikát Kossuth 70. Pócsmegyer-Surány: Popeye és Társa Vegyeskereskedés Vadaskert út. 4 Megyer Bt Dózsa György út 12 Surány Rév Közért Dunasétány Nárcisz ABC

Szigetmonostor: Középpont ABC, Estike u. 2. Maribel, Nagyduna sétány 962/1/B Szöszö Kft Rákóczy út 12 Coop ABC Vadvirág utca Önért Közért; Vadvirág utca

Impresszum

a Dunakanyar magazinja

Tulajdonos-fõszerkesztõ: Nagy Erzsébet nagy@szentendreikurir.hu Felelõs- fõszerkesztõ: Schirilla György Ügyv. ig.: Nagy Erzsébet Grafikai tervezés: Bakai Attila, Kis Roland, Dálnoki László Munkatársaink: Bokor Tamás (Innen-onnan rovat szerkesztõje), Schirilla György, Gabnai Gusztáv, Török Katalin, Vészabó Noémi, Szük Norbert Médiareferens Jakab Mária Gabnai Tímea szk.partner@gmail.com

Hirdetésfelvétel: 06 1 785 17 48 06 30 630 7823 info@szentendreikurir.hu Terjesztés: Lapker Zrt. Saját hálózatunkba, üzletek jelentkezését várjuk az alábbi telefonszámon: 06 30 630 7823

Nyomda: ÉKM Európa-nyomda, ekm-ny@mnr.ch Kiadja: Dálnoki Média Kft. Postacím: 1135 Bp. Palóc utca 2. www.szentendreikurir.hu

A hirdetések tartalmáért felelõsséget nem vállalunk!

Reggel R

eggel hét óra elõtt két perccel, mint minden reggel, befut a hév a megállóba, többedmagammal felszállok, és már indul is. A megszokott helyemhez lépek, üres, örülök, oda szeretek ülni, pedig máshol is van hely. Szemben velem, gyönyörû, tizennyolc év körüli szõke, kékszemû lány ül, igazi szépség nagy könyvvel az ölében. Böngészi. Eddig soha nem láttam. Vajon honnan keveredett ide? Biztosan a papa szokta reggelente kocsival vinni, de most valamiért vonatozik. Mellén ott az érettségizõk kis kék szalaga, és a kitûzõ gimnáziuma nevével: Kõrösi Csoma Sándor. Kigombolom a dzsekim felsõ gombját, és a táskámat rendezgetem az ölemben. Közben látom, hogy a kislány gyorsan rám pillant, egyszer, kétszer, aztán tovább olvas. Az elsõ megállónál újabb utasok szállnak fel, nagyjából ismerõs arcok. Senki nem ül mellénk, valami miatt, láthatóan, az átlagosnál kisebb az utasforgalom. Az ég alja felhõs, de már fel – fel csillan a reggeli napsugár. A következõ megállónál fiatal nõ ül a kislány mellé, õt ismerem látásból. Mellettem még üres a hely. Van úgy is – akkor egy kicsit bosszankodom – , hogy a legtestesebb felszálló telepszik mellém, pedig még máshol is lenne hely, és akkor már feszengünk, fõleg, ha csak rövid ideig is, nagykabátban ültet egymás mellé a véletlen. Ha gyalogolni kellene, bizonyára nagyobb lenne a távolság közöttünk, mert vagy én lépnék szaporábban, vagy õ. A szõke kislány továbbra is szorgalmasan olvas, úgy látom szavakat tanul. Megint egy pillanatra rám néz, és ezt most kihasználom: könyvére nézek, aztán rá, és halkan megkérdem: – Milyen nyelvet tanul? – Olaszt– válaszolja azonnal, mosolyogva, és úgy érzem, elégedett magával.

– Olasz, hm, az szép! – válaszolom. – Kérdezhetek még valamit? – Tessék! – néz rám érdeklõdve. – Tudja– e, hol élt és tanult sok éven át Kõrösi Csoma Sándor? – Fogalmam sincs! – jött a gyors válasz, amin, bevallom, meglepõdtem, mert ezt azért illene tudnia, ha Kõrösi Csoma Sándor nevét viselõ gimnáziumban érettségizik valaki. – Erdélyben, a híres nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban – mondom mosolyogva. – Köszönöm, hát ezt valóban tudnom kellett volna! – mondja, és látom, hogy kissé szégyelli magát. A hév közben szedegeti utasait. Mellém, a belsõ ülésre, most éppen egy szemüveges kisiskolás férkõzne be. Kissé félre húzom a térdem, hogy elférjen. Meg is köszöni, amin meglepõdöm, mert a vele egykorúaknál ez a figyelmesség nem jellemzõ. Ötven éves fejjel nagyon tudom tisztelni az ilyen gyermeket, és ugyanakkor azt is, aki így neveli. Pici gesztusok, de jelentõs értékek. A szõke kislány csak olvas, csak olvas, és néha kitekintget az ablakon. Kint tavasz van. A következõ megállónál le kell szállnom. A hév már lassít. Kissé a lány felé hajolok, és halkan mondom: – Arrivederci, signorina ! Talán váratlan az elköszönésem, de a kislány mosolyogva emeli fel tekintetét a könyvrõl. – Arrivederci! – válaszolja, és mélyen elpirul, egészen a nem kevésbé mély dekoltázsáig. Lelépek a vonat lépcsõjérõl, visszagombolom a dzsekim felsõ gombját, és indulok a lejáró felé, de egy pillanatra még felnézek a hév ablakára. A kislány kifelé néz, a kék égre, a tavaszba, a világra, talán még engem is lát, és a pirulás még ott idõzik üde arcán. Aztán a hév is elindul.

Nekünk az Ön véleménye fontos! Szerkesszük együtt a Szentendrei Kurírt!

Keszeg Tibor Szentendre

Beszéljük meg közösen a mindenkit érintõ témákat! Like-oljon minket és írja meg véleményét a Facebookon!

Schirilla György 3 napos futása a Dunakanyarért Esztergom és Budakalász között.

2011. december 13. és 15. között kerül megrendezésre Schirilla György

társadalmi célú futása a térség lakóinak bevonásával, Esztergom, Pilismarót, Dömös, Visegrád, Dunabogdány, Tahitótfalu, Leányfalu, Szentendre, Pomáz, Budakalász útvonalon.

Futásom csatlakoznak velem, és Útközben barátságos polgármesteri Esztergomban, Visegrádon, hogy összefogjam az itt

alkalmával iskolák, intézmények, helyi közösségek hozzám, hogy határtáblától, határtábláig fussanak emlékszalagot kössenek a kopjafára. látogatást teszek a különféle közintézményekben, hivatalokban. Az esti órákban elõadást tartok Tahitótfaluban, Budakalászon. Futásom legfõbb célja, lakókat, fölhívjam a figyelmet az egészséges életmódra, sportra, a Dunakanyarra! A rendezvényen legalább hatezren vesznek részt a három nap alatt. A ll-es fõúton rendõrök és polgárõrök biztosítják a baleset mentes sportrendezvényt.

Támogatók: