Szentendreikurir 2011 július by Szentendrei Kurír

DUNABOGDÁNY

◆

TAHITÓTFALU

◆

LEÁNYFALU

◆

SZENTENDRE

◆

POMÁZ

◆

BUDAKALÁSZ

◆

SZENTENDREI-SZIGET

◆

VISEGRÁD 2011.JÚLIUS/ AUGUSZTUS ÁRA 150 Ft

A DUNAKANYAR POLITIKAMENTES KÖZÖSSÉGFORMÁLÓ MAGAZINJA

Nosztalgikus idõutazás a Szentendrei Teátrum körül Szemtõl szemben

Debreceni István volt indonéziai nagykövet

Ír sztepptõl lesz hangos a Skanzen

Interjú

Csáji Attila

festõmûvész, grafikus, fénymûvész, holográfussal

Exkluzív interjú

Kanyó Erika

elhagyom a várost...

A Tízparancsolat A DVD most akciós áron kapható 2.200,-Ft helyett 1790,-Ft ha postai úton kéri plussz postaköltség. Szép ajándék az egész családnak! TÛZIFA ÁRUSÍTÁS BÜKK ÉS GYERTYÁN KUGLIBAN 1900 Ft/mázsa HASÍTVA 2100 Ft/mázsa TÖLGY ÉS AKÁC KUGLIBAN 2000 FT/mázsa HASÍTVA 2200 FT/mázsa HÁZHOZ SZÁLLÍTVA - VESZÉLYESSÉ VÁLT, KISZÁRADT FÁK KIVÁGÁSA ( döntés nélkül is, lebontással, anyagi felelõsség vállalással ) - FÁK VISSZAVÁGÁSA, METSZÉSE - ELHANYAGOLT TELKEK, TERÜLETEK RENDBETÉTELE - BOZOTÍRTÁS, ZÖLD HULLADÉK ELSZÁLLÍTÁSA - BOKROK, SÖVÉNYEK VISSZAVÁGÁSA - FÜVESÍTÉS, FÛNYÍRÁS, FÛKASZÁLLÁS - KERTEK RENDSZERES FENNTARTÁSA, ÁPOLÁSA - KERTI BÚTOROK KÉSZÍTÉSE - TÉRKÖVEZÉS AUTÓ BEÁLLÓK, SZALETLIK ÉPÍTÉSE TEL.: 06-20 9277885 E-MAIL: gyongykertkft@gmail.com

Megrendelhetõ az Éjféli Kiáltás Misszió címén

0 179

a Tábita könyvesboltunkban személyesen - Ft vagy Budapest XIII. ker. Váci út 114. (Árpád-híd Pest, szemben a József Attila Színházzal)

Tartalomból

Kedves Olvasónk!

Barangoló

8-9

Vendéglátó

Exkluzív interjú 16-18 Irodalom

20-21 22

Ügyvéd válaszol

12-14

Egészség

26-27

Mûvészrovat

28-29

Kérdése van? Írjon nekünk! Szakértõink és szerkesztõink minden levélre válaszolnak! Címünk: Szentendrei Kurír, Budapest Palóc u. 2., szentendreikurir@gmail.com; Tel.: 06 30 234 1412 Levélíróink között minden hónapban, értékes ajándékot sorsolunk ki.

Egészség

Jogügyek

Irodalom

prof. Dr. Szigetvári Iván, egyetemi tanár, természetgyógyász 30-201-8080; szigetvari.dr@vipmail.hu Dr. Grimaldi Zsuzsanna ügyvéd 20-330-36-40; grimaldizs@t-online.hu veronika.szuts@taxart.hu Vészabónoémi; veszabonoemi@t-online.hu

ÖR

KÉR

Szemtõl szemben

4-7

DÉ

Innen-onnan

Végre itt a nyár! Igen, itt van, ha ezt az idõjárás eddig még nem is igazolta. Itt van, mert hisz itt a vakáció. A tanulók szabadságmámorban tombolnak nem kis gondot okozva ezzel szüleiknek. Amíg eljön a közös, családi nyaralás ideje, addig nyári táborokban vezethetik le energiájukat. A gyermekes családok és általában a dolgozók többsége nyáron veszi ki szabadságát. Ez az üdülés a lazítás ideje. Persze, amíg eljutunk oda, hogy valamelyik strandon, tóparton esetleg tengerparton átadjuk magunkat az önfeledt lazításnak leheveredve a napsütötte homokra egy-két üveg sör és ropogtatnivaló társaságában, még egy komoly tortúrán kell átesnünk. A lazítás kellékeit ugyanis elõbb be kell szerezni, aztán becsomagolni, és el kell jutni a nyaralás színhelyére. Listákat gyártunk, mit, hol és nem utolsó sorban mennyiért tudunk bevásárolni. Mikor minden együtt van, csomagok, gyerek, kutya, anyós, indulhatunk is. Megfigyelésem szerint egyre többen töltik itthon szabadságukat, fedezik fel hazánk híres és rejtett szépségeit. Hisz megtalálhatóak nálunk is a vízközeli, a hegyvidéki, tavi, folyóparti nyaralóhelyek gazdag skálája. Ezek valóban nagyszerû lehetõségek a felüdülésre, kikapcsolódásra, feltöltõdésre. Kicsiknek és nagyoknak tartalmas pihenést, élményekben gazdag nyári szünetet kívánok Horváth Imre versével: Mit kívánjak nyárra? Homokvárhoz: kupacot, Horgászoknak: kukacot, Hegymászóknak: nagy hegyet, hûs fagyihoz: friss tejet, folyópartra: fát, nagyot, vakációt -száz napot!

Ön hogyan tölti a nyarat?

M. Renáta (18), Leányfalu: Én egyszerûen örülök a nyárnak, a napsütésnek. Sokat leszek vízparton, nagyon szeretem a Balatont, egy két hetet ott töltök a barátaimmal, aztán elmegyek a nagyszüleimhez. Õk a Tisza mentén laknak, ott is vízközelben leszek, szeretek horgászni és csónakázni. F. Bálintné (71), Tahitótfalu: Hogy töltöm a nyarat? Munkával, lelkem, munkával! Itt van ez a kis kert, hála Istennek, az idén jó esõk voltak. Szépen terem a kis veteményesem, Kapálgatok, gazolok. Leszedem a málnát, az unokáim nagyon szeretik ám. Én úgy érzem jól magam, ha dolgozhatok. Remélem, Isten ad erõt továbbra is. M. Endre (51), Dunabogdány: Igaz, sok munkát ad a háztáji, de elhatároztuk a családdal, hogy elutazunk egy hétre a Balatonhoz, a barátomnak van ott egy kis nyaralója. Külföldre nem megyünk, nem futja a keretbõl. Aztán még le szoktunk menni a Dunára is pecázni hétvégeken. Csak legalább jó idõ legyen!

Innen-onnan Európai népek fesztiváloznak Szentendrén

Július 22-29. között Szentendre ad otthont az unió-szerte nagy hagyományokkal rendelkezõ Európai Népek Fesztiváljának (European Peoples’ Festival, EPF). Az önkormányzat és megannyi civil önkéntes részvételével, Szentendre Nemzetközi Kapcsolatainak Egyesülete (SZNKE) koordinálásával közösen szervezett interkulturális rendezvény nem más, mint gasztronómia, sport és kultúra egyvelege, színes kiállítások, játékos vetélkedõk, s nem utolsósorban ismerkedés más tájak sajátosságaival. 2005 óta immáron hat olyan EPF-et rendeztek, amelyen Szentendre is képviseltette magát, legutóbb tavaly az írországi Athlone-ban. Városunkba idén 13 országból összesen 590 külföldi vendég érkezik. A program két részre tagolódik: a nemzetek csapatainak egymás közötti sport-, mûvészeti és gasztronómiai versenyeire, valamint a helyiek számára is nyilvános fellépésekre, koncertekre, táncbemutatók-

ra és vásárra. A rock- és más szórakoztató zenéken, például a Brains zárókoncertjén kívül a Söndörgõ, a Borbély Kvartett, az efZámbó Happy Dead Band és számos más, igényes helyi muzsikus kapott felkérést, hogy bemutatkozzon a vendégeknek. A szervezõk a szokásos sport- és kulturális versenyeken kívül sok más érdekes programmal várják a vendégeket, ami hozzánk, magyarokhoz kötõdik. Ilyen a lovaglás és az íjászat, illetve a sárkányhajózás a Dunán. Városunk érdeme, hogy a nemzetközi szervezõ stáb elvárásainak megfelelõen sikerült sokat újítani a fesztiválon – például a négy õselemnek megfelelõen nevet adtak a fesztivál napjainak, és igyekeztek a programokat úgy összerakni, hogy a földhöz, a tûzhöz, a vízhez és a levegõhöz illeszkedjenek. Több olyan játék is van, amelyben szándékosan keverik a különbözõ országokból érkezõ csoportokat, hiszen a fesztivál lényege a barátkozás – a versenyzés emellett csak a játék kedvéért van. Különösen érdekesnek ígérkezik a gasztronómiai program, hiszen a résztvevõknek nem a saját, hanem egy másik ország receptjét kell megfõzniük, s a végeredménybõl a jelenlévõ látogatók is részesülhetnek. Rengeteg program vár a résztvevõkre, ezért álljon itt most csak néhány közülük: 22-e, péntek az érkezés jegyében telik, szombaton azonban már beköszönt Európa napja. Aznap délután fél ötkor a belvároson keresztül a Postás strandra vonul a fesztivál népe, majd különbözõ koncertek és a nemzetek bemutatkozói után éjjelre a Vizes Nyolcasba tér vissza táncolni. Vasár-

nap, a levegõ napján délután négytõl utcaszínház lesz a Szamárhegy legkülönbözõbb szegleteiben, este ismét a postás-strandi vigalomé a terep. Hétfõn, a víz napján kettõtõl sárkányhajó-felvonulást tartanak a Duna belvárosi szakaszán. 26-án, kedden a vendégek elutaznak Visegrádra és Esztergomba, illetve – ki-ki érdeklõdése szerint – Budapestre egy rövid városnézésre. A szerda a föld jegyében telik, a csapatok délután kvízjátékon mérik össze tudásukat Szentendre történelmi belvárosában és múzeumaiban. Csütörtökön, a tûz napján Magyarországot ismerhetik meg kicsiben, a Skanzen jóvoltából, s a Skanzen múzeumpedagógusai és a szentendrei tûzoltók közremûködésével csapatversenyekben villanthatják meg tudásukat. A résztvevõk a Barcsay Jenõ Általános Iskolában és szentendrei szálláshelyeken alszanak. A költségeket önkormányzati és pályázati, támogatóktól várt, valamint a résztvevõk által ﬁzetett pénzekbõl fogják fedezni. A helyi érdeklõdõk számára valamennyi programra ingyenes a belépés. „Spanyol-, Lett- és Olaszországban az elõzõ fesztiválokon fantasztikus ajándékot kaptunk azáltal, hogy a helyiek az utcán integetve lelkesen üdvözöltek minket. Olyan programsorozat ez, amely nem kerül sok pénzbe, de színt és kitûnõ hangulatot hoz a városba” – mondta korábban Kertész Kata, az SZNKE tagja. A szervezõk csak egyetérteni tudnak vele: a csaknem hatszáz vendég hazaviszi kellemes emlékeit, öregbítve ezzel Szentendre hírnevét, s városunk is proﬁtál belõle, hiszen az érkezõk színt és életet hoznak a városba. - bt -

Megint úszott a belváros Június elsõ napjaiban ismét kiöntött a belvárosi csatornarendszer Szentendrén. A létesítményt, az ’50-es években az akkori viszonyoknak megfelelõen épült ki, azonban a beépítettség és a szilárd burkolat felületének növekedése miatt ez a kapacitás már régóta kevés. Tovább nehezíti a helyzetet az idõjárás kiszámíthatatlanná válása, amelyet mindannyian tapasztalunk az utóbbi években. A hétfõi vihar szokatlanul nagy intenzitású volt, ezért a lehulló csapadék visszafolyt a csatornákba, ez okozta a kiöntést. A mélyen fekvõ részeken feltorlódott a víz, dacára annak, hogy az átemelõtelepen minden szivattyú a leg-

nagyobb teljesítménnyel mûködött. Az egyesített csapadék- és szennyvízrendszerben a nagy mennyiségû csapadékvízbe nagyságrendekkel kevesebb ugyan, de valamennyi szennyvíz is keveredik, s a legmélyebb ponton, a Dumtsa Jenõ utca és a Bükkös-patak találkozásánál visszatorlódik. Ahhoz, hogy a rendszert szétválasszák, az ingatlanokon belül is szét kellene választani a kétféle csatornát, ehhez azonban a lakók akaratára és az önkormányzat támogatására lenne szükség. Ez csak a közterületekre vetítve milliárdos nagyságrend lenne, ám ebben még nincsenek benne az ingatlanokon belüli munkálatok.

A DMRV Zrt. az utolsó simításokat végzi a belvárosi csatornák bõvítési munkálatain, amelyek több ütemben készültek, összességében a Rákóczitól a Bükkös-parton át a Dumtsa Jenõ utcai csomóponton keresztül a Kertész utcai átemelõtelepig. A kivitelezés költsége több mint százmilliós öszszegbe került – adott tájékoztatást a helyzetrõl Szabó Imre, a vízmû helyi kirendeltségvezetõje. A szakértõ kifejtette, biztos megoldás nincsen, a hirtelen lezúduló nagy esõket egy jelentõsen túltervezett rendszer sem biztos, hogy azonnal el tudná vezetni. - SZK-összeállítás -

Innen-onnan A nemzet rozmárja jógázott a sétásokkal, Bonyhádon Schirilla György: „Aki szeret élni, az tovább él.”

Minden évben átússza a jeges Dunát, fut, jógát oktat, elõadásokat, életmódtáborokat szervez. Emellett könyvet ír, mûsort vezet, újságíróként jeleskedik. És ha ez még mindig nem lenne elég Schirilla György 4 gyermeket nevel. Az ország sokoldalú rozmárja vidám percekkel örvendezette meg a SÉTA-tábor kis újságíróit. - A reggeli jóga alatt többször is elmondta nekünk, hogy szeretni és hinni kell, ettõl leszünk igazán boldogok. Milyen esemény következtében lett ilyen pozitív a világszemlélete? - Volt egy nagy – Vanília - szerelmem, aki jógaoktató volt. Õ szerettette meg velem ezt a tevékenységet is és õ volt az, aki rávezetett engem erre a gondolkodásmódra. A nõk sok dologban segíthetnek nekünk, férﬁaknak. Ha a nõk döntenének mindenben, biztosan nem lennének háborúk. - És mindig ilyen pozitív? - Dehogy! Alapvetõen depressziós vagyok - viccelõdött beszélgetõtársam. Reggel mikor felkelek nincs jó kedvem, de aztán leírom egy papírra a céljaimat, és mindig rájövök hogy az élet szép. Én azt szoktam mondani,hogy aki szeret élni, az tovább él! - Mit csinál akkor, ha éppen valaki felidegesíti, vagy valami miatt rossz kedve van? - Akkor nagyon rossz dolgot teszek: Kinyitom a hûtõszekrényt, szemügyre veszem a kolbászt, kólát, csokoládét, majd kiveszek valamit és megeszem. Ezek után

biztosan sokkal jobban érzem majd magam. - No, de ezek nem tartoznak az egészséges ételekhez… - Nem, nem egészségesek, de én nem veszem ilyen szigorúan az egészséges életmódot. Véleményem szerint sokkal fontosabb, ha szellemileg vagyunk egészségesek, mint ha testileg lennénk azok. Persze utóbbit sem szabad hanyagolni, hiszen a test a lélek tükre. - Ön szerint mi a siker titka? - Nagyon fontos, hogy legyen célunk, és ezért teljes erõvel küzdjünk is. A jó kisugárzás elengedhetetlen. Ma például a ﬁam közölte: én voltam a legbénább a jógában. Lehet, hogy igaza van, hiszen szerintem én vagyok az egyetlen oktató az országban, aki nem mindenben szabályosan jógázni, de van kisugárzásom, és így máris nem olyan feltûnõ ez az ici-pici hibám. Lényeges még a jó cél szolgálata. Például én most a cukorbeteg gyerekek érdekében futottam egészen Zalaegerszegtõl Budapestig. Sikerült is több mint egymillió forintot összegyûjteni. Nagyon jó érzés volt. Na és nem szabad elfelejteni a két legfontosabb dolgot: a megbocsátást és a szeretetet. Hiszen a szeretet jele a fejlõdés, a legnagyobb fejlõdés a megbocsátás. - Na és mit csinál szabadidejében? - Például sportolok a családommal: Focizunk a ﬁaimmal, vagy kerékpározunk, esetleg kirándulunk. A kedvenc kikapcsolódásom viszont az, amikor otthon, Tahi-

ban elmegyek az erdõbe gombát szedni. Nyugdíjas koromban majd szeretnék is elvégezni egy tanfolyamot. Talán ha hivatalosan is gombaszakértõ leszek, a családom majd meg is eszi azt, amit gyûjtök, mert most még nem akarják. Talán azt hiszik meg akarom mérgezni õket, de késõbb mikor megeszem, rájönnek hogy még mindig ott vagyok, nem haltam megnevetve mesélte, miközben a ﬁára pillantott. - Ezen kívül mit szeretne még nyugdíjas korában csinálni? - Szeretnék könyveket írni, sokat pecázni, fejleszteni a biokertemet, valamin venni egy szamarat, egy kocsit hozzá, illetve egy szalmakalapot. Így járni a várost, integetni, és cseresznyét osztogatni az arra járóknak. És ezeket mind meg is fogom csinálni! - Mi a leghõbb vágya az életben?

- Ez egy nagyon jó kérdés. Egy éven belül én szeretnék lenni az ország elsõ számú jógaoktatója. Valamint a közeljövõben ki szeretném tisztítani a városomban lévõ patakot a tanítványaimmal. Schirilla György - aki a beszélgetés közben elárulta, hogy Zsebike a beceneve - a következõ mondattal búcsúzott el tõlünk: „Az élet szép, de csak annyira, amennyire megérdemeljük.” Kõvári Viktória, Eötvös József Gimnázium, Tata, Sárga csapat Az Axel Springer csoport bonyhádi újságíró táborának gyõztes cikke

Innen-onnan KISTÉRSÉGI GYORS Új kézben a parkok és zöldfelületek A város képviselõ-testülete úgy határozott, hogy 2011. július 1-vel felmondja a 2007. decemberében a Lián Kft.-vel megkötött szerzõdést, amelynek keretében a cég a parkfenntartási és zöldfelület-fenntartási munkákat végezte felmondja. A Városüzemeltetési Bizottság újra meghatározza a Szentendrén ellátandó zöldfelületeket, a Városi Szolgáltató Zrt. pedig közbeszerzést folytat le, vagy saját körben oldja meg Szentendre zöldfelületeinek további fenntartását.

Jelentés a szentendrei nagyberuházásokról

Új GESZ-vezetõ Eredménytelennek nyilvánította az önkormányzat a Gazdasági Ellátó Szervezet vezetésére kiírt pályázatot. A nyugdíjba vonult elõzõ vezetõ helyére július 1-tõl e naptári év végéig Jelasics Lászlót nevezték ki. Új pályázatot szeptemberben írnak ki, a következõ vezetõ személyérõl novemberben várható döntés.

Adventi gondok Szintén eredménytelen lett a Szentendrei Advent megszervezésére kiírt pályázat. A városvezetés felkérte a Szentendrei Kulturális Központot, hogy keresse meg a vásár helyszíneivel érintett kereskedõket, tartson fórumot, ahol mindenki megteheti javaslatait, és tárgyaljon a közremûködésükkel történõ megvalósítás lehetõségeirõl és feltételeirõl, valamint vizsgálja meg az idei advent általuk történõ megrendezésének lehetõségeit, és június 30ig tegyen javaslatot arra, hogy miként tudná azt megvalósítani. A központ ügyvezetõje, Kolti Helga kidolgozza az Advent megrendezésének részletes költségvetését az eredeti pályázati kiírásnak megfelelõ tartalommal. Amennyiben a képviselõ-testület nem fogadja el a költségvetését, akkor az Advent megrendezésére újabb pályázatot írnak majd ki.

Elsõ osztályok 11 elsõ osztály indul szeptemberben a városi fenntartású általános iskolákban. A Barcsayban öt, , az Izbégi Általános Iskolában 3, a Templomdombiban 1 , a Rákócziban pedig 2 osztályt indul az elsõ évfolyamon. Az elsõ osztályok létszámait a fenntartó saját hatáskörében maximum 20%-kal megemelheti, hogy az osztályokban lévõ sajátos nevelési igényû, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdõ tanulók miatt az egyébként várhatóan maximum 26 fõs csoportok mûködése a törvényi elõírásoknak megfeleljen.

Negyedik körben sikerült megfelelõ minõségû díszkockakövet találni a belvárosi közterületek újrakövezéséhez (Fõ tér, Bogdányi utca, Dumtsa Jenõ utca), így folytatódik a munka. A véghatáridõ viszont ezzel együtt sem csúszik, a friss ütemterv szerint is változatlanul szeptember 20-ra fejezõdik be a kövezés. Jól áll a szakorvosi rendelõ építése és berendezése. Az orvostechnikai eszközök beszerzése folyamatban van, a közbeszerzések kiírása megtörtént, augusztus elsõ hetére várható a kivitelezõ kiválasztása. Két hónap áll rendelkezésre a szállításra, a kisebb eszközök legfeljebb egy hónap alatt, a röntgen és a sebészet nagy eszközei kicsit késõbb érkeznek. Az építkezés január 3-án kezdõdött, hivatalosan július 28. lenne a véghatáridõ, de június végén meg lehet kezdeni a bejárásokat az épületben. Szeptember 1-jén megindulhat az éles próbaüzem, a rendelések addigra ideiglenes mûködési engedéllyel beköltöznek. Október 5. környékén vagy néhány nappal késõbb már végleges üzemben mûködhet minden a házban. A Malom új szárnyában már a belsõépítészeti munkáknál tartanak, és készen áll az utcafronti épületátalakítás is. A Dumtsa Jenõ utcában, a régi Tourinform Irodánál a mûszaki felmérés szerint 90%-ban kellett volna cserélni a tetõszerkezetet, ezért a kivitelezõ in-

kább egészében cserélte, mert ezt a megoldást mûszakilag egyszerûbbnek ítélte. A bontás után utólagos szennyvízcsatorna-kialakításra volt szükség a telken, ami jelentõs pluszmunkát okozott a projektben. A Fõ téri vendégház tetõszerkezetét és a kéményeket megerõsítették, a szomszédban is nyugalom van, a kerthelyiséget újra lehet használni. Nagy probléma merült fel viszont az egyik esõzés után, mert a templomdombi támfal elkezdett megcsúszni az épület fölött. Azonnal megerõsítették, aládúcolták és gerendákkal megtámasztották, így elhárult a veszély. A szakértõk szerint elkerülhetetlen, hogy ne csak az évekkel ezelõtt megrongálódott szakaszt építhessék újjá, hanem a szakaszonkénti javítgatás helyett komplex módon felújítsák körben az egész támfalat. Szigorú elõírás, hogy különösen árvízveszélyes idõszakban, november 15. és március 15. között nem lehet gátbontási és –építési és munkákat végezni, ezért leghamarabb csak jövõ márciusban kezdhetik a munkát. A látványos projektelemek a lakosság számára akkor kezdõdnek majd, a háttérmunka viszont addig is egyfolytában zajlik. A tûzoltóság már megkapta a feladatot, hogy üzemeltesse a mobil árvízvédelmi elemeket. 1,3 milliárd forint áll rendelkezésre a gátmunkákhoz, ráadásul önrész nélkül. - SZK-összeállítás -

Innen-onnan Ír sztepptõl lesz hangos a Skanzen szabadtéri színpada

Idén azonban nem csak a jól ismert Michael Flatley féle show stílust hozzák el nekünk a Coincidance táncosai, hanem valami lényegesen izgalmasabbat is. Olyas valamit, amit eddig még nem volt alkalmunk hazai színpadon látni. Az egyébként három ír sztepp Európa bajnokkal fellépõ társulat ugyanis párhuzamba állította az ír sztepp karakán ritmusvilágát napjaink modern táncával. „Az ellentétek harmóniája jól érvényesül a Coincidance koreográfiáiban. Az ír sztepp jellegzetes ritmusvilága és a moderntánc lágysága, szenvedélyessége csodálatos összhangot alkot a színpadon.” – jellemzi a produkciót Gyulai Júlia koreográfus.

az emberek nem csak nyitottak az ír tánc és a modern tánc variációira, hanem egyenesen éheznek arra, hogy valami újat, valami káprázatosat, valami eddig még soha nem látottat láthassanak a színpadon. Biztosak vagyunk benne, hogy nyári turnénk két kiemelkedõ elõadása, a július 9.-i tatai, ill. a július 23.-i szentendrei estek méltó folytatásai lesznek a nagyon sok sikert hozó elsõ évadnak."

Ír dallamokra komponált modern táncok, vagy épp napjaink pop zenéjére koreografált ír sztepp etûdök; rendkívül változatos zenei felhozatal mellett minden korosztály számára varázslatos idõtöltést ígér a Coincidance.

A táncosok addig is, és talán épp ezekben a pillanatokban is keményen dolgoznak a kulisszák mögött, hiszen egy új produkció is készülõben van. A társulat tagjai annyit árultak el, hogy a darab egy jól ismert dráma feldolgozása lesz, olyan módon, amilyet még biztosan nem láthattunk. A januári bemutatóig azonban itt az idõ megnézni a Coincidance debütáló show-mûsorát, 2011. július 23án, 21 órától a Skanzen Szabadtéri Színpadán. -szk-

A „Kortárs Ír Tánc” címû Coincidance produkciót 2010 szeptemberében, Budapesten mutatták be, mely azóta igen nagy sikerrel szerepelt a hazai színpadokon. "Tapasztalataink azt mutatják, hogy

Õsszel pedig ismét Budapesten lesz látható az ír sztepp és a modern tánc egyedülálló ötvözésérõl ismertté vált Coincidance társulat, mégpedig a fõváros elsõ élményszínházában, a RaM Colosseumban.

KISTÉRSÉGI GYORS A városvezetés a Barcsay Jenõ Általános Iskolában indítandó ötödik elsõ osztály mûködtetéséhez úgy oldja meg a két szükséges pedagógus foglalkoztatását, hogy 2011-re 3 hónappal, azaz 1 313 100 Ft-tal, 2012-re pedig 9 hónappal kell szintre hozni az iskola költségvetését. A szükséges 795 000 Ft tárgyieszköz-beszerzést a felújítási keret terhére biztosítja. Az Izbégi és a Barcsay iskolák egyes osztályaiban és napközis csoportjaiban engedélyezték, hogy az elõírásokhoz képest 20, illetve 30%-kal térjenek el a tényleges osztálylétszámok. Az Izbégi Általános Iskola plusz 5. évfolyamos osztálya és napközis csoportja mûködtetéséhez a következõ tanévtõl úgy biztosítja a másfél pedagógus álláshelyet, hogy 2011-re 3 hónappal, azaz 928 600 Ft-tal, 2012-re 9 hónappal kell szintre hozni az iskola költségvetését. A képviselõk felkérték a Jogi és Ügyrendi Bizottságot, valamint az Oktatási és Kulturális Bizottságot, vizsgálják meg, mit tehet a fenntartó a jogszabályok maradéktalan betartása mellett, ha azt tapasztalja, hogy feltûnõen sok olyan tartózkodási címmel rendelkezõ új tanköteles jelenik meg városunkban iskolai férõhelyért, akiknek a környékbeli települések egyikén állandó lakcímük is van.

Védõnõk új helyen A védõnõi szolgálat új tanácsadó helyisége és az iskolafogászati rendelõ a Duna korzó 18. alatti földszinti helyiségekben, a fogászati alapellátás három rendelõje pedig a SZEI Kanonok utcai épületében kap helyet. A költöztetésre legfeljebb 15 millió forintot szánnak a városi költségvetésbõl.

Huzsvik-féle vállalkozástámogató program Huzsvik-féle „Vállalkozás-támogató programot” kíván indítani az önkormányzat a helyi vállalkozókkal együttmûködve. A vállalkozói adatbázisban szereplõ vállalkozások közvetlen meghívásával, valamint az önkormányzati újságban hirdetve, a „Városháza házhoz jön” fórum keretében legkésõbb 2011. szeptember 30-ig összehívják a vállalkozások képviselõit, majd a fórumon elhangzottakat, illetve az addig beérkezett javaslatok eredményeit összegezve 2011. októberben kerül sor testületi döntésre a program részleteirõl.

Szentendre közelrõl Nosztalgikus idõutazás a Szentendrei Teátrum körül

A Szentendrei Nyár nyitóünnepsége, 1974

Békés András, az Operaház akkori rendezõje és a Színházmûvészeti Fõiskola egyik hallgatója, Zsámbéki Gábor 1968 tavaszán azzal az ötlettel kereste meg az illetékes döntéshozókat, hogy Szentendre barokk fõtere „…mûemlék házaival, gyönyörû hangulatával, természetességével, ideális arra, hogy egy szabadtéri elõadás kerete és fõszereplõje legyen. Fölöslegessé tesz minden színpadot, festett díszletet. A színészek nem díszletek közül, hanem a környezõ épületek kapuiból lépnek elõ, a történet szinte a nézõk között és az õ részvételükkel zajlik le. A mûsor magába foglalná a 18.-19. századi magyar népi és városi színját-

szás legjobb valami olyasmit csinált, ami nincs elemeit, túl- az országban, de a világon se sok. nyomó több- Itt megvalósult környezet és játék ségében éne- egysége, mely a régi népi komédiákes, táncos, zásnak s a barokk színháznak életelevidám jellegû me” - értékelte a látottakat Szeberélenne…olyan nyi Lehel a Magyar Nemzetben. „Játszínház, ami szik itt minden ház, balkon, játszik a csak itt és templom…, játszanak a szûk kis kacsak szabad- nyargós sikátorok, amint kíváncsian téren látha- bekandikálnak a fõtérre. Játszanak tó.” maguk az ablakon kikönyöklõ szentA következõ endreiek. Csupasz kis dobogó kell évben már csak ide, nem ékes színpad, a színpafolytak a pró- dot maga a fõtér és a sikátorok adják bák, elkészült – így Balassa Imre a Nõk Lapjában. a részletes A premiert az idõjárás csillagos éggel költségvetés, jutalmazta, a közönség pedig szûnni ami a várha- nem akaró tapsával „kikövetelte” tó bevételt is magának a ﬁnálé megismétlését egymagába foglalva közel hatszázezer más után háromszor. forintra rúgott. A szépen és gyorsan fejlõdõ kulturmagzatot még születése elõtt Szentendrei Teátrumra keresztelték. Az elsõ játéknapon, 1969. július 5-én ötszáz nézõ elõtt lépett színpadra Pikko herceg és Jutka Perzsi, a Comico A Teátrum-színpad elõadás elõtt, 1973 Tragoediaval karöltve. „Telitalálat volt a helyszín kijelölése. Szentendre fõtere eszményi színtérül kínálkozott” –írta Devecseri Gábor a Magyar Hírlapban. „Szentendre megint

Teátrumi elõadás, 1973

A lelkesedés mind rendezõi-színészi, mind nézõi oldalról belengte a következõ évben is a szentendrei fõteret és az új helyszínként belépõ Templomdombot, ahol az esti fõmûsort megelõzõen vásári komédiákat adtak elõ fõiskolás színészek. „…a hevenyészett dobogók, a piacra gyûlõ publikum ülõlócái, a játszók és nézõk között kialakult bensõséges kapcsolat a régi népi komédiázásnak a színhelyhez és közönséghez fonódó közvetlen kapcsolatát teremtették újjá.” Mondhatnánk úgy is, elindult egy újabb sikertörténet. Mindezek ellenére azonban Zsámbéki Gábor a második nyár után

Szentendrén

Színpad és nézõtér napközben, 1973

már felhívta a ﬁgyelmet egy még láthatatlan, de a nagy siker mögött és ellenére ott rejtõzködõ veszélyre: „…egy olyan lehetõség veszélyét ér-

Jelenet a fõtéri templom erkélyén, 1973

zem, hogy élõ színház helyett kellemes idegenforgalmi érdekességgé változik” a Teátrum, ami ha színházi nagyüzemmé válna, eredeti jellegét veszítené el. A siker kifelé töretlen, de megjeTeátrumi komédiások a Fõ téren, 1971-72 lennek már kritikai hangok és vélemény- zetest. 1989. január 31-én a TV Híradó különbségek a darabválasztást az alábbi hírt olvasta be: „Szentendre illetõen. Iglódi István az öt- fõterét évek óta csúfítja a nyári színéves Teátrumban „fergeteges ház otromba színpada és nézõtere. A nyáresti kavalkádot rendezett városlakók évek óta követelik eltávoa mediterrán kisváros fõterén”. lítását”, - s ezúttal sikerrel, mert nem Shakespeare Vízkereszt vagy sokkal késõbb már arról számolhatamit akartok címû jól ismert, tak be az országos médiumok, hogy a nagy idõt megélt vígjátékáról városi tanács kilakoltatta Szentendre dicséretes tetszésindexe ellené- fõterérõl a Teátrumot. re a véleményformálók egyik tábo- Az azóta eltelt több mint húsz év alatt ra úgy vélte, hogy a nagy klasszikus különbözõ helyszíneken zajlanak a darab mûsorra tûzése „holtába ham- nyári, szabadtéri színházi elõadások, vasztott egy nagyszerû ötle- s talán már el is felejtettük eredeti tet”, azaz olyan újabb mûvek ízét, zamatát, hangulatát. Vagy mégfelfedezését, melyeket az elõzõ se? - mert amikor elõkerülnek a mára években élvezhetett a közön- már helytörténeti értékû fotók, életség. Ezzel szemben a másik re keltik bennünk a régi emlékeket, vélemény pont ellenkezõleg, melyeket körbeleng az akkori nagy úgy találta, hogy „a siker azo- szabadság-élmény mámorító érzése. kat igazolta, akik hittek az új útban és vállalkoztak arra, hogy az ötesztendõs Teátrum Török Katalin hagyományaitól radikálisan elfordulva, új lehetõségeket keresnek az országos hírû színpad számára.” Teltek, múltak az évek és húszéves lett a Szentendrei Teátrum. Éppen a rendszerváltás évében. Kapott is születésnapi ajándékot, méghozzá emlékeBontják a színpadot, 1974

Vendéglátó

Kellár F. János Immánuel

Beszélgetés

Borbély Mihály

nép- világ- és jazz zenésszel

orbély Mihály a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével és sok más egyéb díjjal kitûntetett ember, aki oly sok hangszeren játszik mûvészi szinten, hogy azok bemutatásához ezen oldal kevés lenne. Magyarországon kívül, Európa-szerte, az USA-ban, Mexikóban és Ausztráliában is koncertezett és koncertezik, de mint mondotta, sehol sem olyan jó, mint a szentendrei Borbély Mihály jazzklubban. A Vujicsics együttes alapító tagja, emellett a nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt tevékenykedik, együttesvezetõként (Borbély Mûhely, Quartet B, Balkán Jazz Project, Borbély-Dresch Quartet), különbözõ formációk (BinderBorbély duó, Eastern Boundary Quartet, László Attila Quintet, Oláh Kálmán Szextett) tagjaként vagy szólistaként. A tanítás életének és zenefilozófiájának fontos eleme. 1979 óta aktív zenepedagógus. 1986-tól a Bartók Béla Zenemûvészeti Szakiskola, 1990 óta a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskola Jazz Tanszékének tanára, 1997 és 2000 között ugyanott tanszékvezetõ is volt. Sokat köszönhet egykori kiváló tanárainak is, akik a nyers tanítás mellett sokkal többet adtak számára. Mint elmesélte, már csak a csillogó szemû gyermekek miatt is, - akiknek kezébe hangszert ad - megéri a pedagógus pálya, s akinek van türelme és képessége, annak kötelessége is a tanítás. Emellett számos helyen tartott elõadást, s vezetett kurzust idehaza és külföldön egyaránt

Ám mindemellett a legfontosabb, hogy egy olyan mosolygós, pozitív, jó kisugárzású emberrel volt szerencsém beszélgetni, akivel mindez felüdítõ, tanulságos és örömteli volt. Elmondta, hogy számára a család rettentõ fontos, és nem, mint háttér, hanem csakis elõtérként létezik az életében. Büszkén beszélt feleségérõl, három fiáról, s az embernek oly benyomása támadt, hogy egy kiegyensúlyozott boldog ember õ, s oly sejtése, hogy mindehhez már-már spirituális módon a zenének is köze van. Hisz kutatások bizonyítják, hogy a zene már az anyaméhben hatással van a magzatra és a születés után a pici „emlékszik”. Ha meghallja az ismerõs dalokat, dúdolást, mondókákat erõsebben szívja a cumit s megnyugszik. Ezt továbbgondolva, s Misi beszédét, zenéjét hallgatva, elnézve Õt felvetõdik a kérdés, de rögtön meg is válaszolódik, hogy a zene korra, nemre való tekintet nélkül mindenkire jó hatással van, akár játszsza, akár hallgatja azt. Borbély Mihály az est folyamán egy szoprán szaxofonon elõbb improvizált, majd az Erdélyi Dallamokból hallottunk egy részletet. Mikor zenél, átszellemül, minden porcikája élni kezd, õ maga is a zene részévé válik, egyfajta vizuális többletet adva elõadásának. Kiderült, hogy ha ideje engedi, szeret kirándulni, biciklizni, sõt olykor még jógázik is. Van, hogy útközben félreáll a kocsival, ha megérinti egy zene, amit épp hallgat, és van, hogy néha idõt szentel egy kis könnyed focizásnak is, amit a zene mellett gyermekkorában olyannyira szeretett.

Az õ szavaival zárom írásomat, mely elsõre többlet nélkülinek tûnhet, pedig több van benne, mintsem azt hinnénk! „Fontosnak tartom, hogy mielõtt elkezdünk játszani, mindig én gyújtsam meg a mécseseket.” Következõ vendégem a sokak által ismert Levente Péter önképzõ társaslény lesz, aki nemcsak szimpla beszélgetéssel készül mindazoknak, akik így a nyár közepén ellátogatnak egy kis csevejre, hanem sokkalta többel. Péter mindenkihez szólni kíván személyesen, igaz és õszinte mód! Mindenkit szeretettel várunk egy olyan estén, amely úgy érzem, számomra is tartogat meglepetéseket. Aki esetleg eddig lemaradt, tekintse meg a Csevej honlapját és az eddigi elõadásokat a www.csevej.eu címen. Továbbra is szeretettel várok mindenkit! Kellár F. János Immánuel A CSEVEJ alapítója és házigazdája • fotók: Lévay Máté

Családalbum

A Schirilla családon keresztül mutatjuk be Tahitótfalut

A kalapos hölgy

1932-õt írtak, amikor a 21 éves Zsazsi már hajnalok hajnalán fölkelt, hogy Budapestre vigye a friss tojásokat eladás céljából a piacra. Ilyen korán még a csillagok is élesen pislogtak az augusztusi tiszta égbolton. A Pilis hideg levegõt lehelt a lankáira. A lombos fák türelmesen várták a világosságot.A bagoly még most is vadászott egyik fáról a másik fára szállva. Zsazsi kilépett a csöndes házból és kissé fázósan átment a fészerbe. Kristóf bácsi az öreg kocsis már javában rakosgatta a tojásokat a hatalmas fonott kosárba úgy, hogy elõtte szénával bélelte ki az egészet.

A fiatal lány felült a bakra és elindult Budapest felé. Magabiztosan fogta a gyeplõt, ahogy a Pilis aljáról rákanyarodott a Budapest felé vezetõ egysávos fõútra. Két oldalt akácfák integettek neki. Az egyik nagyobb fa alatt vándor cigányok aludtak a puhára bélelt szekérben. Leányfalu elõtt egy megtermett vadnyúl futott át az úton az erdõ szélérõl a mezõre a Duna felé. Zsazsi csinos nyári ruhában ült a bakon, szíve édes izgalommal telt meg. Amikor Budapestre érkezett már javában világosodott. A Duna felett három nagy szárnyú madár vitorlázott. Már a fõváros elején sokkal melegebb volt, mint a nyílt országúton. A Margit körúton egy egyenruhás férfi éppen akkor oltotta el a gázlámpákat hosszú harangvirág végû botjával, amikor Zsazsi a piac felé közeledett. A hajnalból reggel lett, a reggelbõl nyüzsgõ piaci élet. Az emberek eladtak vagy vásároltak a piaci forgatagban.Persze voltak, akik a piachoz tartozó kocsmában diskuráltak és közben itták a finom habos sört. Nem volt még dél, mire Zsazsi az összes tojást eladta. A mellette álló kofák is nagyrészt

megszabadultak a vágni való csirkéktõl. Zsazsi az összegyûlt pénzt a ﬁatal nõk büszke örömével számolta át és tette gyorsan a pénztálcájába. Már elõre látta, ahogy az otthoniak várakozó tekintete mellett átadja a pénzt édesapjának, Gíresc Ágostonnak. Igen ám, de közbe jött valami! A kalap üzlet, ahol ﬁnom sálakat is lehetett kapni. Zsazsi meglátta az utcára kihelyezett úr hölgyeknek való kirakatot és azonnal megállította a lovakat. A Kesét és a Szedrest. Hosszú ideig lázasan válogatott / minden másról megfeledkezve / aztán vett magának egy vasárnapi kalapot és két csodálatos, könnyû sálat. Szépnek és boldognak érezte magát,ahogy vissza indult Tahiba. Nagyon meleg lett. A lovakat Szentendrénél megitatta a Dunából. Otthon már mindenki izgatottan várta. Nem is sejtették, hogy miért késik ennyit? Amikor megérkezett a fehér kapuhoz, a háziak elé futottak és megcsodálták az új kalapban és sálban. Aztán meglátta az apját, aki egy kicsit késõbb ért oda és eszébe jutott a tojásokért kapott pénz, amivel el kellett volna számolnia. Egyszerre vidám és ijedt szemmel nézett az apjára, aki fölmérte a helyzetet és csak annyit mondott: " A kutya fáját! " Amikor Gíresc Ágoston ilyet mondott, annak súlya volt. A háziak elcsöndesedtek és elszéledtek. Zsazsi sértõdött, de büszke mozdulatok közepette elindult a ház felé. Apja szeme sarkából nézte a duzzogó lányt és huncut mosollyal bement utána a házba.

Szemtõl szemben

Útban Szentendre és Indonézia között

Debreceni István, volt indonéziai nagykövet 1.Szinte bejártad munkád révén az egész világot és jelenleg a mûvészetek városában, Szentendrén élsz.Milyen viszonyod van a várossal és a helyi mûvészekkel? 1983 óta számítom magam szentendreinek, amikoris dr Gaál Mihály barátom, gimnáziumi osztálytársam rábeszélésére megvettem a Kada-csúcs alján festõi környezetben fekvõ Kurali-házat. Ugyancsak az õ segítségével volt szerencsém személyesen is találkozni az „öreg“ Barcsayval, és ez megerõsítette a város különleges természeti és mûvészeti atmoszférája iránti vonzalmamat. Szentendre mûvészetének megismeréséhez nem is annyira a személyes tapasztalatokon keresztül, mint inkább a múzeumok, tárlatok és galériák szorgalmas látogatása révén jutottam el. Természetesen a helyi mûvészekkel való találkozások mindig új élményekkel gazdagítanak, s közülük szeretném külön megemlíteni ef Zámbó Istvánt, a kortárs festészet jeles képviselõjét, aki egyben lelkes támogatója a szentendrei és az indonéz alkotómûvészek közötti közvetlen kapcsolatok létrehozásának. E tekintetben nagy szerencsének tartom, hogy dr Dietz Ferenc polgármester úr nyitott a testvérvárosi kapcsolatok Indonéziára való kiterjesztése iránt, ugyanis a városközi együttmûködés megfelelõ keretül szolgálna és ösztönzést adna az alkotók rendszeres találkozásához, mûvészeti programok szervezéséhez. 2.Mit adott és ad neked a Szentendrei atmoszféra? Feleségemmel együtt elkötelezett hívei vagyunk a kulturális diplomáciának. Én most már nyugdíjasként társadalmi munkában, feleségem pedig aktív külügyi tisztviselõként mindig igyekszik kihasználni a lehetõségeket, hogy kulturális kontaktusok által javítsuk hazánk nemzetközi imázsát, terjesszük „országmárkánkat“. Ehhez a szentendrei környezet, a város különleges atmoszférája állandó ihletet jelentett, alkotó energiákat szabadított fel. Bárhol jártunk a világban és ismerkedtünk a helyi kulturális értékekkel, hagyományokkal, Szentendre óhatatlanul egyfajta viszonyítási pont volt számunkra. A városhoz fûzõdõ

kapcsolatunknak erõs személyes jelleget ad az a tény, hogy a családalapítás idején választottuk végleges lakóhelyünknek Szentendrét. Elsõ indonéziai nagyköveti megbízatásom végén és két gyermekünk születésének idején (1984 és 1986) fogalmazódott meg bennünk az elhatározás: „vissza a természetbe“, ami a Sztelin-patakba torkolló, dzsungelre emlékeztetõ vízmosás szomszédságát jelentette, képletesen pedig a vidéki életet. (Megjegyzem, hogy jómagam gyermekkoromat Nagyszalontán és környékén töltöttem, feleségem is vidéki származású, így érthetõ a nagyvárosi nyüzsgéstõl való idegenkedésünk).

ban az elsõ magyar novelláskötet indonézül, amelynek fordítását és kiadását Fuad Hassan professzor barátom, akkori kulturális és oktatási miniszter gondozta.

3.Sok helyen voltál már és dolgoztál mint nagykövet. Mellyek voltak ezek az országok?

Indonézia mellett jakartai állomáshelyemrõl akkreditált nagykövetként képviseltem hazánkat Szingapúrban, Malajziában és egy rövid átmeneti idõszakra Thaiföldön is, ami - kisebb intenzitással ugyan - ugyanolyan kapcsolatépítési kötelezettségekkel járt, mint indonéziai megbízatásom.

Foglalkozásomból adódóan valóban sokfelé megfordultam a világban, de szakképzetségem folytán szinte kizárólag ázsiai országokban dolgoztam. Az egyetlen kivétel Szudán, ahol a 60-as évek végén egy belpolitikai felfordulás idején ügyvezetõként irányítottam nagykövetségünket. Diplomáciai pályafutásomat 1963-ban Jakartában kezdtem, ahol kulturális attaséként éltem végig a viharos politikai átmenetet a Szukarnó rendszerbõl a Szuhartó rendszerbe. Ez ritka tapasztalatot jelentett egy fiatal diplomata számára. Különleges élmény volt számomra, hogy tolmácsként találkozhattam Indonézia elsõ elnökével. Kulturális kapcsolataink kiemelkedõ eseménye volt abban az idõben a Budapest Táncegyüttes fergeteges sikert arató indonéziai turnéja. Fontos állomása volt karrieremnek a pakisztáni kiküldetés: 1970-ben ideiglenes ügyvivõként én állítottam fel Iszlamabadban a magyar nagykövetséget, majd a belpolitikai válság tetõpontján szemtanúja voltam Dakkában az új állam, Banglades megteremtését zászlajára tûzõ fegyveres diákfelkelésnek. Iszlamabadban éltem át az indiai-pakisztáni háború és a Banglades elismerését követõ magyar-pakisztáni diplomáciai konfliktust (a kapcsolatok megszakítását és helyreállítását). 1980-ban neveztek ki nagykövetnek Indonéziába. Kellemes emlék számomra az a baráti reagálás, amellyel az indonéz nyelv használatát fogadták hivatalos szinten is, ugyanis én voltam az elsõ külföldi nagykövet, aki - természetesen elõzetes jóváhagyással - a megbízólevél átadásán indonézül mondta el beszédét és az elnökkel is tolmács nélkül beszélt. (Szuhartó csak indonézül beszélt külföldiekkel angol tolmácsán keresztül.) Elsõ nagyköveti megbízatásom alatt fõ feladatom a kétoldalú kapcsolatok normalizálása volt, amelyek az 1965-ös események után a Szuhartó-kormány antikommunista intézkedései és Indonézia fizetésképtelensége miatt megromlottak. Ennek a törekvésnek a sikerét jelzi az 1984-ben és 1985-ben lebonyolított elnöki látogatás-csere, szocialista viszonylatban az elsõ ilyen magas szintû akció. Ezidõtájt jelent meg Jakartá-

Második indonéziai nagyköveti megbízatásom (19881992) átívelte a rendszerváltozás idõszakát és azt az izgalmas feladatot rótta rám, hogy hivatalos szinten, politikusi és kutatókörökben, valamint a médiában tudatosítsam a magyarországi átalakulás sajátosságait és mélységét, amelynek megítélése meglehetõsen ellentmondásos volt. A hivatalos Indonéziában nehezen tudták elfogadni, hogy valóban mélyreható és visszafordíthatatlan folyamatról van szó, s a meggyõzéshez szükséges volt az indonéz történelem és gondolkodásmód mélyebb ismeretére is.

Utolsó állomáshelyem nyugdíjazásom elõtt Malajzia volt, ahol 1995-tõl négy évet szolgáltam rezidens nagykövetként, miután Kuala Lumpurban nagykövetséget nyitottunk. Szívélyes kapcsolatainkat ezzel az ázsiai „kistigrissel“ jól mutatták az erre az idõszakra esõ legmagasabb szintû (királyi, miniszterelnöki) látogatások. 4.Meséld el az élettörténetedet és azt,hogy hogyan kerültél a diplomáciába és mikor lettél Nagykövet? Az ember nem tudja teljesen elvonatkoztatni sorsát, élettörténetét származásától, gyermekkori emlékeitõl. Említettem már, hogy nagyszalontai családból jöttem. Iskola elõtti gyerekkoromat a szalontakörnyéki pusztákon (a Sinka István mûveibõl is ismert Barmódon, Erdõgyarakon és Fónagytanyán) töltöttem, ahol édesapám cselédeskedett bojtárként, gulyásként és csikósként. Természetes, s hogy híres földijeim, Arany János és Sinka István szellemi iránytûként kísértek végig életpályámon, és korai élettapasztalataimmal együtt segítettek eligazodni a különbözõ, igen eltérõ kultúrák között. Úgy gondolom, hogy a véletlenek sorozata sodort engem a diplomáciai pálya, s azon belül is az egzotikus ázsiai országok felé, hiszen egy bihari-gyökerû szegény sorsú vidéki gyereknek nem sok esélye volt kitörni köreibõl. Igaz, külügyi kollégáim tréfásan megjegyezték, hogy az indiai Bihar állam szelleme vonzott Ázsiába a magyarországi Bihar megyébõl! Komolyra fordítva a szót, szüleim a háború vége felé több nagyszalontai családdal együtt áttelepültek Mezõhegyesre, ahol az állami birtokon (ott mindig állami birtok volt!) majorsági munkát kaptak. Az általános iskola elvégzése után kollégista lettem Szegeden, ahol a Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumban érettségiztem 1956-ban, orosz nyelvi tagozaton. Nyilván ezzel volt magyarázható, hogy a magyar egyetemek mellett szovjet ösztöndíjra is lehetett jelentkezni. Szüleim ösztönzésére benyújtottam a pályázatomat a Lomonoszov Egyetem kartográfia

tában született elsõ gyermekünk, a második pedig Budapesten, de nem sokkal hazatérésünk után. Az Indonéziához fûzõdõ különleges lelki-szellemi viszonyomat jól tükrözi a lányunk számára választott helyi név, a Pamora. A név alapját képezõ „pamor“ szó a ceremoniális jávai tõr, a keris belsõ erejét, kisugárzását jelenti, s átvitt értelemben is használják a presztízs, a tekintély jelölésére. Egyik kedves indonéz újságíró barátunk, a néhai Ganis Haszono (Szukarno elnök egykori szóvivõje) javasolta ezt a nevet születendõ gyermekünknek, hozzátéve, hogy leány esetében a hangzás kedvéért tegyük hozzá az „a“ betût. Jávai szokás szerint ugyanis a szülõk szabadon választhatnak vagy akár szerkeszthetnek nevet az újszülötteknek.

Kézfogás II. János-Pál pápával indonéziai látogatása alkalmával (1989)

szakára, mivel mindig is vonzódtam a természettudományok, különösen a földrajz felé. És itt nyúltak közbe a „láthatatlan kezek“, amelyek átirányítottak a moszkvai diplomataképzõ intézetbe, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetébe (az IMO-ba, amely jelenleg is nagy számban vonz külföldi diákokat, elsõsorban nyugati országokból). Csak annyit közöltek, velem, hogy a keleti fakultáson tanulhatok, de a konkrét szakot már én választhattam ki. Hogy miért esett választásom Indonéziára még magamban sem tisztáztam véglegesen. Talán az ismeretlen világ, az egzotikum, a földrajzi felfedezés vágya vonzott, vagy talán a tudatalatti „bihari“ tényezõ is közrejátszott, nem tudom, de visszatekintve színes, néha kalandos, de mindig kemény munkával járó életutamra, nem bántam meg a választásomat.

5.Melyik ország áll a szívedhez legközelebb ahol dolgoztál ezidáig és miért? A fentiekbõl már sejthetõ, hogy Indonézia állt hozzám a legközelebb, az ott eltöltött idõt (kb. 12 év) tekintve szinte második hazámnak tekintethetem. Ami számomra különösen lenyûgözõ Indonéziában, az az etnikai, vallási és kulturális sokszínûség és a nagyfokú tolerancia egymás vallása, szokásai, hagyományai iránt. Ez kiegészül a külvilág felé megnyilvánuló nyitottsággal és az egyedül-

6.A nagykövetségi pozícióid alatt milyen nagyszabású eseményeket bonyolítottál le és melyekre vagy a legbüszkébb? A közel húszéves nagyköveti karrierem alatt hivatalból számos magas szintû látogatáson vettem részt, de a már említett 1984-es magyar elnöki vizitet saját sikeremnek is tekintem, mert az jelezte elõször a megváltozott magyar viszonyt a Szuharto-rendszer irányában, így egyfajta áttörést hozott a kétoldalú kapcsolatokban. Nem volt véletlen, hogy az indonéz elnök egy éven belül viszonozta a látogatást. Érdekes viszont, hogy 1989ben, amikor minden ízében recsegett-ropogott a szocialista világ, az indonézek nem hittek a radikális változásokban. Emlékszem, hogy a hivatalos találkozókon és a szemináriumi vitákban nekem kellett meggyõznöm partnereimet, hogy nálunk a szocialista rendszer nem olyan szilárd, mint ahogy õk feltételezik, s az 1990-

A diploma megszerzése után az utam természetszerûen a Külügyminisztériumba vezetett, ahol 1962-tõl karrierdiplomataként vágtam neki a külügyi szolgálatnak, ami nyugdíjazásomig tartott. A diplomáciai munkát én mindig elsõsorban szakmai tevékenységnek fogtam fel, mégha az a mindenkori kormánypolitika kiszolgálását is jelenti. Ezért is tekintem a diplomáciai szolgálat egyik legnagyobb szakmai kihívásának, s egyben legszebb feladatának a különbözõ kultúrák megismerését, megértését, a kulturák közötti egyenrangú kapcsolatok elõmozdítását. Ez napjainkban is a nemzetközi konfliktusok kezelésének a kulcskérdése. Nem véletlenül utaltam a kulturális diplomácia fontosságára. Már említettem, hogy 1980-ban lettem nagykövet. Mint késõbb megtudtam, kinevezésem nem ment simán, egyrészt 43 évesként túl fiatalnak számítottam a magas posztra, másrészt nõtlenségem szinte példa nélkül állt ilyen beosztásban. Végül nyilvánvalóan a szakmai felkészültség és Indonézia alapos ismerete döntõen esett latba. Nem szabad elfelejteni, hogy az alaptantárgyak mellett az IMO 6 éven keresztül tanította Indonézia történelmét, kultúráját, nyelvét, irodalmát, gazdaságát, nemzetközi kapcsolatait, kiegészítve azt a regionális (ázsiai és dél-kelet ázsiai) ismeretekkel, s ezenkívül három nyelv felsõfokú elsajátítása kötelezõ volt.

A hivatalos észak-szumátrai látogatás egyik epizódja: ceremóniális fogadtatás a batak "ulos" kendõvel (1991)

álló készséggel más értékek befogadására és hasznosítására. Meg kell itt jegyezni, hogy Indonézia igen aktív nemzetközi szerepet vállal a kultúrák és vallások közötti párbeszéd intézményes szervezésében, így például az ASEM (Ázsia-Európa Találkozó) keretében.

es választás meghozza a rendszerváltozást. Hatásos érvnek bizonyult az indonéziai „orde lama“ (régi rend) és „orde baru“ (új rend) harcának kivetítése a magyar viszonyokra, de az igazi áttörést Katona Tamás államtitkár jakartai tájékoztató missziója hozta meg.

Szeretném itt elárulni, hogy az Indonéziához való kötõdésünket személyes motívumok is erõsítik: Jakar-

Visszatekintve életpályámra jó érzéssel tölt el, hogy indonéziai diplomáciai tevékenységemet a magyar kor-

dél-koreai vendégszereplésének és más kulturális akcióknak színvonalas szervezésével. Reméljük, hogy szakmai felkészültségét és a konzuli és kulturális diplomácia területén szerzett tapasztalatait más országokban is kamatoztatni fogja. Személyes terveim között kiemelt helyet foglal el egy nagyobb lélegzetû indonéz irodalmi mû lefordítása és megjelentetése. A kiszemelt szerzõ a nemzetközileg elismert író Pramudya Anantatoer, aki személyes ismerõsöm volt.

A dél-koreai Tegu városában a Keimyung Egyetem vendége felesége társaságában (2009)

mány mellett az indonéz fél is elismeréssel nyugtázta. Ennek kifejezéseként 1992-ben az indonéz elnök a Bintang Jasa Utama (Elsõfokú Szolgálati Csillag) nevû érdemrendet adományozta részemre az indonézmagyar kapcsolatok erõsítése érdekében teljesített szolgálataimért. Anélkül, hogy számmisztikába bonyolódnék Szuhartó október 23-án írta alá az errõl szóló elnöki rendeletet. Diplomáciai képességeim igazi próbáján mégis talán 1997-ben Malajziában estem át, amikor egy év leforgása alatt három magas szintû látogatás szervezésében kellett közremûködnöm. Egy nagykövet számára a legnagyobb dicséret, ha egy csúcsszintû vizit hiba nélkül zajlik le, és mindhárom ilyen volt. Legemlékezetesebb számomra Dr Mahathir Mohamad miniszterelnök budapesti fellépése volt az információs társadalom eszméjének következetes propagandistájaként. A malajziai király szentendrei látogatásának érdekes epizódja volt, hogy a királyné és kísérete egy kristályüveg szaküzletnek szinte teljes árukészletét felvásárolta.

7.A családod mennyire adott erõt a munkádban?A sok szervezés ,ügyintézés mellett, hogyan osztottad be az idõdet? Mesélj itt a családodról! Egy nagykövet feleségnek, megfelelõ intelligenciát és pozitív magatartást feltételezve, jelentõs szerepe van a misszióvezetõ sikeres szereplésében, és ennek hiányát jakartai kiküldetésem elsõ éveiben igencsak megéreztem. Ezért is volt szükségem az életmódváltásra, és az egy külön személyes szerencse, hogy a függetlenség feladása egybeesett az „igazi“ társ megtalálásával. Feleségem a gyermeknevelés mellett igen nagy szolgálatokat tett a vendéglátás szervezésében, a társadalmi kapcsolatok ápolásában és ezáltal a nagykövetség külsõ imázsának alakításában. Neveltetésemnél és koromnál fogva is (45 évesen nõsültem) nekem a család hiánya több hátránnyal járt lelki és egyéb vonatkozásban is, mint a gyermekekkel és a feleségemmel való törõdés, és ezért az idõbeosztást a munka és a család között nem igazán éreztem problémának. Gyermekeim Indonéziában és Malajziában végezték

el az általános iskolát, ami nyelvtudásban és a keleti kultúrákhoz való alkalmazkodásban pozitív hozadékkal járt. Ugyanakkor a tartós kintlét hatása sokáig problémát is okozott náluk az itthoni beilleszkedésben vagy visszailleszkedésben, tehát a külszolgálat eredményei meglehetõsen ellentmondásosak e tekintetben is. Most már mindketten felnõttek, túl vannak a fõiskolai tanulmányokon, de még egy családban élünk, és a legfontosabb számunkra, hogy mindketten a tehetségüknek és törekvésüknek megfelelõ munkát találjanak, ami mostanában nem könnyû dolog. 8.Vannak-e hobbijaid,amikkel szeretsz foglalkozni? Két meggyökeresedett hobbim van, amirõl nyugdíjas koromban sem tudok lemondani: az olvasás és a természetjárás. Ehhez jön még egy „hobbi“, amit aktív koromban hivatásszerûen ûztem, ez pedig a magyarindonéz kulturális kapcsolatok elõmozdítása társadalmi munkában. Az utóbbi években különösen két dolog kötötte le figyelmemet és idõmet: egyrészt indonéz irodalmi mûveket, verseket és novellákat fordítottam és segítettem azok publikálását, másrészt közbenjártam magyar és indonéz oldalon városom Szentendre indonéziai testvérvárosi kapcsolatainak létrehozásában. Ez a folyamat még tart és remélem, sikerrel zárul. Ami az elsõ részt illeti, büszke vagyok rá, hogy részt vehettem a Magyar Napló indonéz irodalmi mellékletének elõkészítésében mind fordítóként, mind szervezõként. Közben szorgalmasan fordítom Mangasi Sihombing elõzõ budapesti indonéz nagykövet magyar vonatkozású verseit, amelyek közül több már megjelent a fenti folyóiratban, és segítem a magyar irodalmi mûvek (így Balassi Bálint és Janus Pannonius versei) indonéziai népszerûsítését célzó erõfeszítéseit. 9.Mik a céljaid és terveid a jövõre vonatkozóan? Nyugdíjasként fõ feladatom feleségem munkájának maximális segítése, ugyanis õ vette át tõlem a diplomáciai stafétabotot. Elsõ külföldi kiküldetése Szöulban volt, ahol konzuli és kulturális beosztottként magas színvonalon végezte munkáját. Elismerést vívott ki magának a fogadó országban, és itthon is, a Liszt Ferenc Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara 2009-es sikeres

10.Szentendrének sok testvérvárosa van!Te elinditottál egy testvérvárosi kapcsolat lehetõséget Bali/Ganyar és Szentendre között.Milyen lehetõségeket látsz a két város között? 2009-ben merült fel bennem elõször a gondolat, hogy Szentendre számára is kellene egy testvérvárost szerezni. Ugyanis ezidõtájt vettem részt az indonéz nagykövetség meghívására egy indonéz kulturális együttes gödöllõi fellépésén, és Gémesi Ferenc polgármestertõl megtudtam, hogy városának jól mûködõ testvérvárosi kapcsolata van Bogor városával. Miért ne lehetne Szentendrének is ilyen kapcsolata, hiszen a város a mûvészetek és a turizmus egyik elismert központja - merült fel bennem a gondolat, és mindjárt Bali-szigetre gondoltam, és azon belül is a képzõmûvészet fellegvárára, Gianyar járásra. Megkerestem dr Dietz Ferenc polgármester urat, aki az ötletet örömmel fogadta. Ezután találkozót szerveztem részére az indonéz nagykövettel és a jakartai magyar nagykövettel, aminek eredményeként körvonalazódtak a tennivalók a gianjari vezetõkkel való kapcsolatfelvételre. Ezután több szentendrei alkotómûvésszel, így ef Zámbó Istvánnal is konzultáltam a tervrõl, akik közremûködésükrõl biztosítottak. Idõközben sajnos nagykövetcserére került sor mind Budapesten, mind Jakartában, én pedig Szöulba kerültem, s így a testvérvárosi kapcsolatok ügye elakadt. Mivel az együttmûködési készség Szentendre városa részérõl változatlanul fennáll, a Bali-szigeti hatóságok állásfoglalására van szükség az elõrelépéshez. (Értesüléseink szerint a helyi választások eredményeként vezetõcserére került sor Gianyarban). Biztató jel, hogy az új indonéz nagykövet segítséget ígért az ügyben, és a szentendrei mûvészeti körök készek aktív szerepet vállalni a kontaktusok megteremtésében Bali-szigeti partnereikkel. 11.Indonéziában/Jakartában hosszú idõt tartózkodtál.Milyen hatással volt rád ez a más fajta kultúra? A nagyszámú etnikai kultúra egymást gazdagító békés együttélése és az ezen alapuló egységes indonéz nemzettudat kialakulása megerõsítette azt a meggyõzõdésemet, hogy az emberiség történelmi fejlõdésében elkerülhetõ a „civilizációk háborúja“. Ehhez, mint említettem, a kultúrák egyenlõségén alapuló nagyobb nyitottságra és toleranciára van szükség, amiben a politikának és a civiltársadalomnak egyaránt felelõssége van. 12. Hova utaznál még el, ahol ezidáig nem voltál ? Fejlett nyugati országokban eddig csak rövid átutazások okán fordultam meg, ezért szívesen töltenék hosszabb idõt valamelyik nyugat-európai országban vagy az Egyesült Államokban. Az Indonéziába való visszatérés azonban soha nem került le a napirendrõl. Ez számomra majdnem olyan érzés, mint a honvágy. Szük Norbert

Beszélgetés Szendi Horváth Eszterrel, a Gesztenye Gyerekház alapítójával

hogy a késõbbiekben erre építve magabiztosan, kellõ tudással és lelki háttérrel tudjanak a nagyobb közösséghez, óvodához csatlakozni. 3. Mennyire van kereslet erre a szolgáltatásra?

Mikor alakult meg a Gesztenye Gyerekház, és milyen "sikert" könyvelhettek el ez idáig? A Gesztenye Gyerekház 2010 szeptemberében alakult, ekkor vehették a gyerekek elõször birtokukba a nyár folyamán teljesen átépített épületet. Az átépítés során mindent a kisgyermekek igényeinek szem elõtt tartásával végeztünk el: teljesen biztonságos és barátságos ház készült. Azóta folyamatosan érkeznek hozzánk a kisebb-nagyobb gyermekek: a legkisebb 15 hónapos, a legidõsebb pedig 4 éves. Óriási örömünkre szolgál, hogy a legfélõsebb apróságok is egy-két alkalom után bátran játszanak és beilleszkednek a napirendbe. Miért a Gesztenye Gyerekház nevet kapta a családi napközitek? Névadónk, a gesztenye életének elsõ hónapjait egy nagyon kemény védõburokban tölti, hogy kellõen megerõsödve tudjon aztán a külvilággal kapcsolatba lépni. Családi napközink és fejlesztõ foglalkozásaink egy ilyen nagyon erõs bázist, hátteret kívánnak a gyermekek elsõ éveiben biztosítani,

Szentendrén csupán egyetlen városi bölcsõde mûködik, itt pedig hosszú várólistával találja szemben a szülõ magát. Arról nem is beszélve, hogy ha kistestvér is van a családban, a nagyobb gyermeket 5 éves koráig nem kötelezõ felvenni óvodába sem (és a tapasztalatok szerint valóban nem is veszik fel). Egy két-hároméves gyermeknek viszont már szüksége van a gyerektársaságra, szüksége van a tapasztalatok megszerzésére, a szabályok megismerésére és elfogadására. Nálunk lehetõség van a gyermek csupán heti egy-két napi részvételére is, így a segítség nélkül élõ anyuka is megérdemelhet egy-két ’pihenõnapot’. Mindezek miatt azt tapasztaljuk, hogy valóban nagy szükség van a Gesztenye Gyerekházra.

6. A többi intézményhez képest, menynyivel tudtok többen nyújtani a gyerekeknek? A mi családi napközinkben szakképzett óvónõk dolgoznak. Szeptemberben indul az angol kéttannyelvû csoportunk, ahol az egyik óvónéni csak angolul beszél a gyermekekhez így észrevétlenül szívják magukba az idegen nyelvet. Gesztenye csoportunk pedig nagyon kedvezõ árával próbál segíteni a helyi szülõknek. Délutáni változatos foglalkozásainkra minden okosodni, fejlõdni, együtt játszani vágyó gyermeket várunk! Könnyen megközelíthetõek vagytok? Fõútvonal mentén (Dunakanyar körút Kovács László utca sarkán) található a Gesztenye Gyerekház, buszmegállótól csupán 3-4 perc sétára. Autóval közvetlenül az épület elõtt lehet parkolni. A biciklivel vagy babakocsival érkezõkre is gondoltunk: a kertben fedett tárolóban lehet azt hagyni. Mik az álmaid és vágyaid a jövõre vonatkozóan?

Elsõsorban kinek ajánljátok a Gyerekházat?

Szeretném, ha minél többen meglátogatnának minket és meglátnák, hogy a Gesztenye Gyerekház egy olyan családi napközi, ahol valóban minden gyermek jól érzi magát. Délutáni foglalkozásaink körét szeptembertõl szeretném kibõvíteni, hogy az óvoda után legyen lehetõsége a helyi gyermekeknek (és szüleiknek) válogatni a programlehetõségek közül. Hétvégenként bábszínháznak, elõadásoknak, vásároknak, születésnapoknak szeretnék majd otthont adni.

Mindazon helyi kisgyermekes szülõnek, aki szeretné gyermekét akár csak heti egy-két napra vidám környezetben, rendkívül kedves óvónõk felügyelete alatt tudni.

Összességében azt szeretném, ha a Gesztenye Gyerekház egy mindig vidám, gyerekkacajtól hangos intézmény lenne, ahol minden a boldog gyermekekért történik.

Mennyire népszerû a családi napközi, milyen körben van nagyobb kihasználtsága? A legtöbb gyermekünk 1,5-3 éves, mert ekkor már örömmel ismerkedik, kis barátságok születnek és remélhetõleg egy életre szóló pozitív élményt jelent majd az elsõ óvónéni megismerése.

címpalon

Minden út vége egy új Út kezdete Európa csillagos ege alatt... A szentendrei Café Rodin háziasszonya és lelke volt Kanyó Erika, míg létezett a kedvelt kávéház. Kiváló mûvészek kiállításait élvezhette az igényes idõtöltést és szórakozást keresõ emberek sora. Sajnos, semmi sem tart örökké! Így a Café Rodin is a múlt emlékezetében ragyog tovább, de Kanyó Erika tenni akarása és hite, hogy van miért és kikért, erõsebb, mint valaha. Az otthonában fogad, két kutyájával, Fidellel és Castróval,- akik nem titkolt lelkesedéssel üdvözölnek

Statikus vagyok, huszonhárom éves korom óta egy férj – ugyanabban a házban! Fejlõdés az egész életem, de nincsenek nagy kilengések, nekem ez így szép és jó. Férjemmel valamilyen egységben élünk, közösen tudunk gondolkodni. A Café Rodin nem pénzügyileg volt vállalkozás, szerettem azt az épületet és most is fáj érte a szívem: de a mûvészetben és az emberi kapcsolatokban hiszek, mindenféle érdek nélkül. Fogalom volt a hely és most már az is marad. Igen, mikor bezártam, akkor tudtam meg! Nagyon sok levelet kaptam, még idegen emberektõl is, hogy sokat adott a Rodin, hiszen a kortárs mûvészet egy szeletét mutatta meg, azoknak is, akik eddig talán idegenkedtek, ha nem tájképet láttak a vásznakon. Pozitívan zártam magamban ezt a korszakot. Az épület életre keltése és lélekkel való megtöltése volt a célod? Igen és sikerült is! Kaptam ugyan hideget-meleget, ennyi volt. Hogyan tovább? Vannak titkaim: mindenképpen mûvészetet közvetíteni, az elmúlt

Kanyó Erika

idõszakból sokat tanultam és csalódtam is: a városomban. Ez a város falakat emelt, amelyeket nem lehet lebontani. Kommunikáció nélkül nem lehet együttmûködni. Férjemmel több, mint húsz éve támogatjuk Szentendrét, de most úgy érzem elég volt ebbõl az egyoldalú szeretetbõl. Mégis a szomszédolás ünnepét nyitott szívvel és kapukkal üdvözölted. Igen, amikor a város meghirdette ezt a programot, írtam mindenkinek, aki az utcánkban lakik: szeretettel várom egy kávéra, jó szóra! Reggel kinyitottam a házunk ajtaját és vártam a vendégeket. Este kilenckor ért véget a szomszédolás, körülbelül hetven embert tudtam megvendégelni aznap, régi Rodin törzsvendégek is jöttek hozzánk. Boldog voltam, mert éreztem, hogy van hívóereje a szavamnak, amit én élvezek. Mégis keserûség van benned szeretett városod, Szentendre iránt. Hiszen férjeddel, szinte második hazátokat kívánjátok ezután támogatni igen komoly adományokkal. Somogy megyében van Libickozma, egy huszonnégy lelkes falu, ahol több barátommal együtt vásároltunk birtokot, így

megállítottuk a falu eltûnését. Ez egy zsákfalu, nagyon érdekes, hogy a környéken a természetvédelem olyan programot végez, hogy visszaállítják az õshonos pásztorkodást, állattartást és ahogy ez visszaáll, visszarendezõdik a környék növényzete is. Tehát visszatelepülnek az ott régen élt állatok, a vidra, a szürke gém, a fekete gólya, a kócsag. Gyönyörû vidék! Nekünk ott húsz éve csodálatos parasztházunk és birodalmunk van, aki egyszer oda elmegy, visszavágyik. Nagyon nagy a csend, ott van Európa csillagos égboltja, olyan tiszta a levegõ. Városi ember nem is tapasztalhat olyan csodát. Úgy gondoltátok férjeddel, Pap Lajossal, hogy ezt a falut támogatnátok? Egy romkertet szeretnénk ott építeni: Garden of Rodin néven el tudom képzelni, hogy tudunk oda valami jót vinni, adni és közösen együtt munkálkodni, gondolkodni az ott élõkkel. Honnan táplálkozik ez a rengeteg adni akarás benned? Nem tudom. És a Rodin szerelem? Férjemnek van egy kõfaragó mûhelye, õ egy hiteles ember. Tizenegy évig dolgoz-

tam ott, ezalatt az idõ alatt az egyik legszebb szakmát ismertem meg, hiszen a kõfaragás õsi mesterség. A kõfaragók fantasztikus emberek, engem lenyûgözött az a mesterségbeli tudás, amit ott láttam. A Bélák csodája! Három kõfaragónkat mind Bélának hívták, míg a három titkárnõ Ági volt. Kérdezték, hogy így adtunk fel hirdetést az állásra! Szóval Béla, a kõfaragó úgy vágta le a felesleget a kõtömbrõl, hogy most is megdöbbent. Belevágtak a tömb két részébe, ahová beleillesztettek két fa éket, amire vizet csöpögtettek, harminc perc múlva egy hatalmas robbanással lezuhogott a felesleges rész, most is lenyûgöz. Viszont Roden Jánosnak hívták a mûvezetõt, így nálunk összejött a kõ, a szobrászat, egyenes út vezetett a nagy mûvész Rodin felé, akit nagyon szeretek. Ki az a szép indiai lány, aki feltûnt a kertben? Mi közöd Indiához? Nem Indiához, hanem a szentendrei Rotary Klubhoz van köze a dolognak. Férjemet éppen ma választják meg egy évre a klub elnökének. Ez egy jótékonysági szervezet, ahol minden évben egy célkitûzésre pénzt gyûjtenek különbözõ módokon és próbálnak segíteni. Ebben az évben a vakok és gyengén látók számára készül egy térkép, bronzból, ami, ha sikerül felújítani a Dumtsa Jenõ utcát, ott lesz elhelyezve. A másik fontos programja a klubnak egy gyerek-csere utaztatás. Mi ebbe nagyon belevetettük magunkat, mikor nagyobbak lettek a gyerekeink. Mi elküldtük a gyerekeinket és cserébe vendégül láttunk két külföldi, egy tajvani és egy brazíliai diákot. Szívesen mentek gyerekeitek? A lányom, Lili azt mondta, õ nem szeretne elmenni Amerikába, ekkor a sok keresztgyerekem közül akadt vállalkozó

szellemû, aki boldogan ment és megalapozta a tengerentúlon az életét, neki bejött! Õ nagyon sokat profitált ebbõl. Mi összesen hat cserediákkal laktunk három éven keresztül. És az indiai lány hogy jött a képbe? Férjem hazajött és mondta, hogy lehetne még gyereket fogadni, megbeszéltük a sajátjainkkal, de a Rotary elõírja, hogy kontinenst kell váltani, nagy kultúra különbség kell hogy legyen. Fiam Japánra szavazott, lányom Indiára, viszont bejött a fukusimai tragédia, így maradt India:

ott viszont jelentkezett a gyerekeimmel azonos korú két diák, akik meg jönnének Európába. Mindketten hinduk és vegetáriánusok. Mi hagyományos konyhán élünk, de megoldom a vendég étkezését is. A születésnapodat nem hagyományos módon ünnepled. Mire készülsz most az ötvenediken? Valaha sportoltam, nagyon: futottam egyszer egy New York maratont. Nem épült be az életembe, hogy maratonista legyek, de ezt szeretettem volna kipróbálni és megélni. Végtelenül hálás vagyok a jó Istennek, hogy megadatott! Negyven éves koromban az unokatestvéremmel együtt, akivel együtt születtünk és nõttünk föl,- a nulladik kilométerkõtõl negyven kilométert futottunk, gyalogoltunk Visegrádig. Akkor megbeszéltük, hogy az ötvenediket ugyanígy ünnepeljük, három évvel ezelõtt azonban elveszítettem unokatestvéremet és édesanyámat is, de emlékül ezt az „ötvenest” én legyalogolom. Te az életedben is maratont futsz folyamatosan. Erõs ember vagy. Azért a Rodin Café elvesztése után nehéz három hónapot bírtam ki, örülök, hogy élek! Aztán meg olyan lendületet kapott egy pár dolog, hiszem, hogy minden rendezõdni fog. Az ország is nehéz helyzetben van, remélem a kõfaragó mûhely is átvészeli a gazdasági nehézségeket. De a mûvészetbe vetett hitem él és ragyog, arról nem mondok le. A képzõmûvészet közvetítése is a dolgom, de a helyszínt áthelyezem Somogy megyébe, mert úgy érzem ott kapok kellõ szívbéli fogadtatást. Sok dolgod van és szépen teszed azokat, mindig új erõvel. Tudod, miden út vége egy új Út kezdete! V. Szabó Noémi

Interjú Csáji Attila festõmûvész, grafikus, fénymûvész, holográfus-al

Mikor kezdtél el a mûvészettel foglalkozni? Egy különös eset kapcsán a gyerekkoromtól. „A Sziklás hegyek varázslója” íróját kerestem és egy festõre bukkantam, Zajti Ferencre, aki Csontváry tanítványa volt. Hozzá – a mûtermébe (és baráti köréhez) - hosszú éveken át jártam rajzolni-festeni tanulni. Tipikus klasszikus mestertanitvány viszony alakult ki lassan közöttünk. Zajti Indiában, Udaipurban is élt, így Indiához való vonzódásom is régi keletû. Németh Lajos a kitûnõ mûvészettörténész sokat tudott Csontváry és Zajti kapcsolatáról – mosolyogva mondta többször –„úgy tekinthetem, hogy te Csontváry unokája vagy..” Mesélj a fiatalkori mûvészeti pályafutásodról és az iskolai éveidrõl? Gyerekkoromban Hollandiában is töltöttem egy évet Utrecht-Driebergenben a van der Horst családnál, akiknek egyik lánya az utrechti festõakadémián tanult. Engem, mint kis tizenévest gyakran bevitt a fõiskolára, ahol a professzor jóváhagyásával szabadon maszatolhattam-rajzolhattam. Egy hatalmas, szárnyait bontogató kondorkeselyûre máig emlékszem, mint giganitkus rajzra ebbõl az idõbõl. Minie maradandó élményt szerzett azáltal is, hogy egy kettõs biciklin becsavarogtuk a széles környéket - szelídgesztenyés kerteket, múzeumokat és egy-két mûgyûjteményt egyaránt. Itt csodálkoztam rá néhány Van Gogh festményre és a fiatal korában még szimbolikus-teozofikus Mondrian-képekre. Hazajõve az ötvenes évek sivár mûvészete megdöbbentõ kontrasztot jelentett a kamaszodó gyereknek. 5.A fénnyel való képalakítás a 60-as évek második felétõl foglakoztat, Mi konkrétabban a fényfestés elmélete és milyen technikai eszközöket használsz? A 60-as évek második felében súroló fényekkel értelmezett plasztikus képeket festettem, például az Üzeneteket_Jelrácsokat (Enmekar) – melyek egyszerre voltak maiak és hordozták az õskultúrák igézetét. Ezeknél a megvilágítás, a fény szerepe kiemelkedõen fontos. A problematika máig kísér. (Párkák) Mozgó fényforrásokkal kísérleteztem, fényporokkal, plasztikussá

mintázott formákkal. Majd a 70-es évek második felétõl a KFKI és elsõsorban Kroó Norbert támogatásával a lézerfény képi lehetõségeivel kezdtem el intenzíven foglalkozni. Gyerekkorom óta kísért ,vonzott, foglalkoztatott és itt rám talált a fény. Különösebb erõlködés nélkül. Mintha egy elõre megírt forgatókönyv szerint történt volna. Nekem csak oda kellett figyelni. Nem akarom misztifikálni, hiszen az analízisnek és az analízisek eredményeibõl való tudatos építkezésnek, a lézerfény tulajdonságai festõi elemzésének komoly szerepe volt. Ugorjunk egyet - ma úgy fogalmazom meg: .a fénymûvészet a „testetlen fény” közvetlen artikulációja, mely a fénytulajdonságok ismeretében,vetítés , vagy mesterséges fénygerjesztés által realizálódik. Virtuális valóság , melynek különálló elemei önmagukban csak a mû lehetõségének hordozói. De ehhez több évtizedes kísérletezés és munka vezetett. A lézerfény koherenciáját kihasználva egy ún. preholografikus vagy szuperpozíciós módszert alakítottál ki, mely nemzetközileg unikumnak bizonyult. Ez egy igazi fényfestészet. Mi a módszer lényege, és hogyan képzeljük el? Ez a módszer 1977 és 80 között született. A lézer egyik meghatározó fénytulajdonságára. a monokromatikusságra épül. Ez teszi interferencia képessé. De az interferencia egy fizikai jelenség, nem mûvészet. Én ráépítettem egy kép átfogalmazási rendszert. Fiatal koromban a képzõmûvészet mellett, nagyon vonzottak a természettudományok és a matematika .Nem véletlen, hogy három fiam közül az egyik kutató matematikus lett, s mesterséges inteligencia kutatással foglalkozik Melbourne-ben, a másik építész, a harmadik meghatározó tevékenysége a kulturális antropológia .

Rátérve a szuperpozíciós módszerre: ez az új transzformációs mód hidat épít a matematikailag kiszámítható térhálók és a kézzel fogható valóság, az elvont non-figuratív formák és a figuralitás között... Megszûnik a határ, a folyamatos metamorfózisokban átjárhatóvá válik. Számos más tényezõt is ki kellett hozzá kutatnom. milyen újabb optikai eszközökkel (prizmák, optikai rács stb) gazdagítható tovább ez a flexibilis lencserendszer, meg kellett oldani a képi információk rögzítésének módját transzparens, plasztikus, képlemezen - mely koherens fénnyel és az említett lencserendszer segítségével „szólaltatható” meg. Amikor az elsõ amerikai ösztöndíjam idején (1987-88-ban) a CAVS / MIT*-in vetítettem ezeket a szuperpozíciós képeket – ott a mediális kutatások központjában nem tudták miként hozom létre - talán sejtmetszeteket vetítek? Közben merõben más a hozzáállás. Röviden az alapja: egy koherens fény, a lézerfény – egy rugalmas, a leképzési térben vándorló flexiblis lencse és prizmarendszer és az ún. képlemez.. (Kép: „SejtKristályok” és „Fénybõl születõ”) A mûvészeted nagyon egyedi és látványos - kérlek avass be minket, hogyan alkotsz, hozod létre

mûveidet. Mik azok az eszközök, amik segítik a mûvészetedet? Az elõzõ feleletben részben utaltam rá. Akit részletesebben érdekel utánanézhet: egy nemrégiben megjelent könyvemben, a „Billenõ idõben” (Püski Kiadó 2009.) tanulmányok és esszék gyûjteménye errõl a kérdéskõrrõl, hatalmas képi anyag kíséretében, gazdag információt ad. Nemrég angolul is megjelent egy kötet „Time ont he Tilt” címmel. Forrás értékû anyag. Az az opto-elektronikai forradalom amely ma körülöttünk zajlik, hihetetlenül feldúsította a lehetõségeket. Ha a fénymûvészetnek a XX. század elsõ felében történõ Moholy-Nagyi indítására gondolok, az eszköztár úgy viszonyul a maihoz, mint egy lupé egy elektronmikroszkóphoz. A lézerek, a legkülönbözõbb holográfiai eljárások, a kompjuterek rendkívüli módon feldúsították a lehetõségeket.. Nem véletlen, hogy az utóbbi idõben szaporodtak meg a fénymûvészeti rendezvények, események a Lux Europeák, fénymûvészeti kiállítások és bemutatók, vagy az, hogy az esseni európai kulturális fõvárosi rendezvények keretében létrehozták Unában az elsõ fénymûvészeti múzeumot, és meghirdették 2010-ben az elsõ fénymûvészeti biennálét. Elgondolkoztató, hogy amikor megtudták, hogy mi 1993 óta rendezünk nemzetközi fénymûvészeti szimpóziumokat és kiállításokat kiemelkedõ bel és külföldi résztvevõkkel, nem feltétlenül örültek neki. A festészeti munkáid is rendkívül izgalmasak. Milyen anyagokkal és eszközökkel festesz? . Az idõ struktúrái foglalkoztatnak régóta, az a konfliktus, mely az anyag és az idõ között folyamatosan zajlik. Az elmúlás ?– korántsem elsõsorban ez – inkább az, hogy az idõ struktúráinak különös transzparenciáiban benne rezeg az idõtlen is. Egy õsi-új szakralitás, mely segít megszabadulni attól, hogy a XX. század utolsó évtizedeinek foglyai legyünk. Lélekhámozott emberek. Az anyagok, az erõhatások, az idõ s az idõtlenség közös éneke érdekelt, s meg kellett hozzá találnom a módszert és a célt kiteljesítõ anyagokat. Olyan tovább festhetõ plasztikus anyaggal dolgozom - a hatvanas évek második fele óta, - mely megmintázott formáját megtartja- nem omlik el mint az olaj, és a megmintázott forma festhetõ, fénnyel tovább értelmezhetõ. Fontos a megvilágítás és azok a fémes hatású festékek, melyek a halk, tünékeny lazuroknak különös jelentést adnak. Hogyan készíted a hologramképeidet és menynyire meghatározó számodra ez a technológia? A hologram készítéssel a 80-as évek elsõ felében a Budapesti Mûszaki Egyetem Fizikai Kutató intézetében ismerkedtem meg Füzessi Zoltán és Gyímesi Ferenc fizikusok által. Reflexiós hologramokat készítettünk. Engem az alapmágián, a síkon történõ teljes térillúzió felkeltésen túl a következõk érdekeltek: Milyen új vizuális gondolatok, a térnek, a tömegnek, a színnek, a

formának, az anyagszerûségnek milyen új öszszefüggései tárhatók fel ezzel az eszközzel? Hogyan változtatja meg képi érzékelés és az idõ viszonyát a síkon ? Alkalmas-e arra, hogy akár elvont elképzelések képileg érzékelhetõ formáit teremtse meg ? Mennyiben és hogyan tágítja a vizuális kifejezés határait? Az elsõ hologram sorozatom a”Rugó Voltairenek.”volt A „Licht Blické”n -a Német Filmmúzeum avatása alkalmából rendezett elsõ holográfiai világkiállításon mutattam be 1984-ben – egyetlen mûvész meghívottként az un. Kelet Európából. A „Rugó Voltaire”.nek c hologramsorban teremtett tér csak hologram által hozható létre. A XX. század egyik jellemzõje az evidenciákra való rákérdezés. Ebben a sorozatban egy térérzékelési evidenciára kérdezek rá s hozok létre egy olyan képi valóságot, mely egyértelmûsíti, hogy ez az evidencia nem kizárólagos igazság. Térérzékelésünk egyik evidenciája, hogy az elõl lévõ takarja a hátul lévõt. De vajon mindig így van? A Rugó Voltaire.nek egy olyan abszurd teret hoz létre, mely vizuálisan bizonyítja, hogy nem.. Milyen kiállításokra készülsz? Hol láthatunk legközelebb? Ideje lenne egy átfogó visszatekintõ kiállításnak szürreális-organikus képekkel, konceptuális grafikákkal, fénnyel értelmezett festett reliefekkel, és természetesen fénymûvészeti munkáimmal.de ezt egyelõre csak tervezem. Megfelelõ helyet keresek. Úgy hiszem a szakma számára is meglepetés lenne. Németországban, Karlsruhében, pontosabban Ettlingenben a Suciu Galériában lesz egyéni

fénymûvészeti kiállításom. Itt szuperpozíciós lézer fotókat, lézer environment terveket, reflexiós és transzmissziós hologramokat, fénymobilt állítok ki, lézerfilmeket vetítek. Megpróbálok átfogó képet adni fénymûvészettel kapcsolatos tevékenységemrõl.. Foglalkoztat egy fénymûvészeti múzeum létrehozása Egerben a Kepes Vizuális Központ keretében. A probléma, az hogyan hívjuk fel a figyelmet arra a hiányra, ami a tervezett, de meg nem valósult ún. Kortárs Magyar Múzeum Ludwig Múzeum által történõ lenyelése következtében továbbra is fennáll.. Fontos, hogy van nálunk Ludwig gyûjtemény, de ez nem helyettesítheti azt a szellemiséget, amit a tágan értelmezett magyar kortárs múzeum jelenthet. Ezzel kapcsolatban is írtam egy tanulmányt. A Nemzetközi Kepes Társaságnak decemberben lesz kiállítása a Budapest Galériában – ennek egyik kiemelkedõ eseménye lesz a nemzetközi fénymûhely bemutatkozása.. Indiában is tervezek egy nagyszabású programot,de egyelõre errõl még csupán ennyit. Milyen kapcsolatod fûzõdik Szentendréhez, a "festõk városához"? A festõk szeretett városa a Dunakanyar kapujaként az õsi Pilis alatt, számomra nem elsõsorban idegenforgalmi kirándulóhely, hanem annak a helyi talajú és sokszálú „hungarus” jellegú értékteremtésnek a felmutatója, mely a befogadott menekült szerbek ikonjaitól, majd Ferenczi Károlytól, Nagybányától, Czóbelen, Kornison Vajdán keresztül Deim Pálig s a máig ível.- és lényegileg azt a szellemet képviseli, amit a Kortárs Magyar Múzeummal kapcsolatos tanulmányomban felvázoltam. Szük Norbert

Irodalom

Most nem lehet Apollinaire-t olvasni!

Román Sándorraltáncról, lélekrõl és titkokról... -Hogy érzed Magad a RAM Colosseumban? A Tiétek már lélekben a színház? -Még nem, de az lesz. Ez egy lehetõség. Elõször megharcolsz érte, majd elkezded fölépíteni a lehetõségbõl a tetteket, azután jönnek az eredmények. -Harcos ember vagy? -Vadász vagyok! És betartom a vadászat szabályait. -Mik a szabályok? -Csak addig vadászok, amíg a környezetemmel egyensúlyban vagyok.

-Nem tudom, én láttam olyan embereket, akik ezt csinálták és ebbe belerokkantak. -Akkor figyelni kéne ezekre ez intõ jelekre! -Ez úgy van, hogy az ember újra és újra elhiszi magáról, hogy õ különb és erõsebb. -Iskolateremtõ táncos-koreográfus vagy. Lehetsz próféta a saját hazádban? -Nem. Nem is akarok! Ez olyan, mint a szerelem: még fizikailag is érzem, hogy elhatalmasodik rajtam ez az érzés. Bár a szerelem is tud

Román Sándor a magyar táncmûvészet kiemelkedõ alakja: 1983-ban végez az Állami Balett Intézetben, Tímár Sándor növendékeként. A Honvéd Együttes szólistája, majd koreográfusként a néptánc mûfaján belül” új iskolát” teremt a táncmûvészetben. Dolgozik a Budapest Táncegyüttesben, az Állami Népi Együttesben, ahol a magyar folklór újrateremtésével foglalkozik. Egy éves amerikai tanulmányútja után a kortárs tánctechnikát ötvözi a magyar néptánccal, létrehozza saját társulatát: az Experidance-t. A klasszikus balett mestereként is célja, hogy a balettmûvészetbe beépítve a magyar elemeket, új mûfajt teremtsen,- megtartva a klasszikus mûfaj hagyományait is. 2006-ban Érdemes Mûvész kitüntetést kap, 2008. március 15-én megkapja a Magyar Köztársaság Bíbor Tiszti Keresztjét, 2008-ban a Nemzeti Színházban beválasztják a Halhatatlanok Társulatába, 2010-ben Gundel Mûvészeti Díjjal jutalmazzák komoly szakmai értékeket képviselõ pályafutását. 2011. áprilistól a XIII. kerületi- Vadász György által tervezett,- RAM Colosseum Színházban dolgozik társulatával.

-Azt, hogy mi az érdeke a környezetednek, azt ki határozza meg? -Én! -A végletekig mész? -Nem, mert akkor nincs folytatás. Én az a szõlõtõke vagyok, amelyik a végén megmarad. Valamit mindig meg kell menteni az idõnek, valami értéket létrehozni,hogy fönnmaradjon a lényeg. Jelen pillanatban azonban a mûvész nagyon távol került a mûvészettõl, ez egy kényelmetlen helyzet. Bírom, de nem érzem jól magam ebben az állapotban. -De ezt nem lehet a végtelenségig húzni?

néha fullasztó lenni! Én keresem az egyensúlyt: kell ez is és az is. Jelen pillanatban nagyon felborultak az arányok: most olyan adminisztratív kényszer van a mûvészemberen, aminek meg kell felelni. Most a tûzõ napon köveket hordok és földet, persze vannak segítõtársak, akik ugyanúgy dolgoznak, azért, hogy a mûvészet virágozzon. Majd egyszer lesz itt egy oázis! -Sokat olvasol? -Mindig visszatérek és olvasom a tánctörténetet. Amikor ezt olvasom: akkor beleütközöm a világirodalom nagy alakjaiba. Az összmûvészet régen jobban egyensúlyban volt, nem különült ennyire el egymástól minden. Más

világ volt, talán könnyebb volt polihisztornak lenni, persze óriási tehetségek voltak. Semmi nem segítette õket, csak a hit! Magamon is érzem, hogy újra és újra elõtör bennem ez a szerelem, és a szerelem is visszaköveteli magának, hogy gyerünk dolgozz. Hiszen a hétköznapok valósága egy mókuskerék! Élni kell, de nem szabad elfogadni, hogy az élet bedaráljon. -Kellenek a példaképek? -Kellenek, de azok lépcsõfokok, hiszen a példaképet elõször a példakép alapján kezeled, majd eljutsz az emberhez és csalódsz. -Ki a példaképed most? -Leszoktam róluk, mert mindig csalódást hoztak, ugyanis lehullt a paraván. Ha megismered az ember esendõ oldalát, már nem példakép. -De Te is lehetsz esendõ! -Igen, de az én esendõ oldalamat senki sem ismeri, nem tudni, hogy hol a határ. -Titok? -Nem, ez nem titok. De, ha szellemileg jutok el a határig, fizikailag jól bírom. Ha pedig fizikailag jutok el, a lelkem segít. Addig meg soha nem engedem magam összeomlani, hogy ilyen állapotba kerüljek. Ez is egy feladat, soha nem engedem el magam. -A fegyelmezettséged ment meg? -Igen! A tánc szociális érzékenységet ad a külvilággal és ön-

Apollinaire: Búcsú Letéptem ezt a hangaszálat Már tudhatod az õsz halott E földön többé sohse látlak Ó idõ szaga hangaszálak És várlak téged tudhatod. Ford. Vas István

magaddal szemben és fegyelmez. Emberbõl vagyok, a határokat soha nem szabad átlépni: sem elõre, sem visszafele. A tánc nem tud hazudni. A tánc egy döntés, vigyázni kell rá, hogy meddig táncolsz. Ez egy felelõsség, pláne, ha párban táncolsz! A legszebb kommunikáció. Szerencsés vagyok, mert ebbe beletanultam. Én nem tudok papíron fogalmazni, feketén-fehéren,- de a tánccal mindent elmondhatok. Ez zseniális dolog! Sajnos ma már szinte csak a színpadra redukálódott a tánc. -Lennél valaki más vagy ugyanezt az utat járnád újra? -Nem, ugyanezt választanám: építész szerettem volna lenni vagy ügyvéd, de a tánc érdekelt és az maradt. -A színpadon megmutatod a lelked, azonban mégis úgy érzem: zárt a Te lelki kincsesládád. -Tudod, ahhoz, hogy a nyitottságomat megtartsam, egyre jobban bezárkózom. Tudniillik ez a bezártság körbeéri a nyitottságot. Mindenki azt mondja: meg kell szenvedni mindenért. Én meg azt mondom: törjön felszínre a döbbenet, ne én menjek le! Visszafele szenvedjem meg. -És mit mondasz arra, hogy „aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni!” -Ez így van, de én nem a pokol útját választottam. Az alkotás az nem más, mint a szerelem megélése. Ha nem vagy szerelmes, abba, amit csinálsz, akkor az passzív marad. Ezért sokat kell tenni: egyszer csak azt veszed észre, hogy már nincsenek nappalok és éjjelek. Aztán amikor létrejön a mû, már nem a tiéd, éli a maga életét. Még beleérzed a pillanatokat, de már csak érzed,- elveszítetted. Majd jön a hiány és kezdõdik minden elölrõl. -Vannak hibák? -Azt hiszi az ember, hogy újra hibákat nem követ el: azt a hibát biz-

tosan nem, amit már tapasztalt, de mást igen. Erre nem lehet készülni! -Könnyen tudsz elengedni? -Igen, mert, ha el tudod engedni: az örökké szép marad, ha valamihez görcsösen ragaszkodsz, csak a görcs marad meg az egészbõl. Ez biztos. A birtoklási vágy az nem szeretet! -Mond egy kedves verset és megmondom ki vagy! - A gimnáziumi éveimben imádtam József Attilát, de ezek korszakok. Most a radikális dolgokat szeretem és azt nem mondom el! Mégis talán Apollinaire-t említeném, meg a magyar költõket, hiszen világremekek voltak mindannyian. Amikor Kanadában voltam kaptam egy Villon kötetet, egyrészrõl nem értem, hogyan lehetett ennyire felülemelkedni és

De akkor még minderrõl mit sem tudva, üvegbõl ittam, ha volt, a levest, és lágy porával megcsókolt az utca, és rõt borával meglocsolt az est. Oly szimpla volt minden: a nap, a rétek, a játékok, az ég és a folyó, s az út sarából úgy gurult az élet cipõm elé, mint egy üveggolyó.

ilyen remekmûveket alkotni, amelyek most is megállják a helyüket, másrészt az embernek az élettõl is elmegy a kedve. Mások nem olvassák Villont és ezek etapok az életünkben: néha lehetsz szerelmes, olykor pedig nem szabad annak lenned. Most nem lehet Apollinaire-t olvasni! V. Szabó Noémi

Herceg, hogy hol vannak, hétszámra ezidén ﬁrtatni se jó, nehogy a nóta újra járja: de hol van a tavalyi hó? (Villon versét fordította József Attila)

Ügyvéd válaszol

Tisztelt Olvasók! Egy szülõ tájékoztatást kér arról, hogy nyáron valóban a szülõk kötelezettsége-e az, hogy óvodás gyermekeik napközbeni ellátásáról saját maguk gondoskodjanak, amikor az óvodájuk nyári szünetet tart. A témában a Magyarországi Szülõk Országos Egyesülete is kifejtette véleményét (www. mszoe.hu), ezért nemcsak a jogszabályokat, hanem a vonatkozó cikk részleteit is felhasználom.

Az óvodába járó gyermekek számára nincs elõírva szünet, mint az iskolákban, sok óvoda mégis zárva tartja kapuit az õszi, tavaszi, iskolai szünetek idején. Nyáron arra hivatkoznak az illetékesek, hogy a pedagógusok szabadságát nyáron kell kiadni vagy ekkor kell a karbantartási munkákat elvégezni. Ezzel egyet is érthetünk, de az intézményfenntartó önkormányzatoknak ugyanakkor gondoskodniuk kell a szabadságolások idején távollévõ óvodapedagógusok helyettesítésérõl és a karbantartás a lehetõ legrövidebb ideig tarthat. Nem a tanulókat, kisgyermekeket kell „összevonni”, idegen környezetben elhelyezni, utaztatni az ügyeletes iskolába, óvodába, hanem a törvényben elõírt helyettesítési rendszert (utazópedagógus hálózat) kell(ene) mûködtetni. A költségvetési törvény szerint az állami hozzájárulás 251 munkanapra szól, tehát az óvodák és az iskolák nyitvatartási ideje is 251 nap. A helyi önkormányzatoknak szeptember 1-tõl a következõ év augusztus 31-ig - tehát nyáron is - biztosítani kell a munkavállaló szülõk számára gyermekük napközbeni felügyeletét, nevelését, foglalkoztatását, étkeztetését. Fenti jogszabály, továbbá „a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról” szóló, valamint „a közoktatásról” szóló törvény szabályainak egybevetése során azt a következtetést kell levonnunk, hogy az óvodákban és az iskolákban nincs nyári zárva tartás (õszi, téli, tavaszi zárva tartás sincs), csak oktatás és nevelés nélküli munkanapok. Az óvoda és iskola egész évben nyitva tartó közoktatási intézmény, elõbbi a gyermek hároméves korától ellátja – a törvényben meghatározottak szerint – a gyermek napközbeni ellátásával összefüggõ feladatokat. A helyi önkormányzatok törvényben elõírt feladata a gyermekek védelme érdekében a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások között a gyermekek napközbeni ellátásának megszervezése. Ennek megfelelõen a családban élõ gyermekek életkorának megfelelõ nappali

felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei munkavégzésük miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhetõ - a gyermekek életkorának megfelelõen különösen bölcsõdében, nyári napközis otthonban vagy napközis táborban, valamint a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben. Fontos tudnunk, hogy a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkezésért állapítható meg térítési díj. Az önkormányzatok költségvetésében, egyre kevesebb összeg szerepel vagy egyáltalán nincs pénz a diáküdültetésre, napközis táborokra, a gyermekek napközbeni ellátására, holott az állami költségvetés és a különbözõ pályázatok biztosíthatnák az ellátáshoz szükséges támogatásokat. A helyi önkormányzatok áthárítják a tanulók kötelezõ felügyeletének költségeit a szülõkre, akik a heti 20, 50 vagy akár 100 ezer forintos magántáborok díjﬁzetési elvárásaival szembesülnek. Ha a drága magántáborokat a szülõ nem tudja megﬁzetni, és ezért a gyermekével otthon szeretne maradni, akkor sincs annyi szabadsága, hogy ezt megtegye egy-két hónapon keresztül, nem beszélve arról, hogy többnyire a munkaadó határozza meg a szabadság kiadásának idõpontját. Súlyos problémát okoz a dolgozó szülõknek, ha a gyermek napközbeni ellátását biztosítani köteles óvoda, különbözõ indokkal, évente akár több alkalommal bezárja kapuit, a szülõ feladatává téve, hogy oldja meg gyermeke elhelyezését, ahogy tudja. A közoktatási, a gyermekvédelmi és a foglalkoztatással kapcsolatos intézkedéseket össze kell hangolni, hogy a munkavállaló szülõk, nyugodtan tudjanak dolgozni, ne aggódjanak gyermekük napközbeni elhelyezése miatt, ne kelljen ütközniük munkaadóikkal azért, mert a napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások idõtartama pl. nem a szülõk munkarendjéhez igazodik, különös tekintettel a nyári iskolai szünetre

és az óvodák törvénysértõ nyári zárva tartására. A jogszabályok értelmében az iskolai tanítás nélküli munkanapon, az óvodai nevelés nélküli munkanapon és (ide tartozik) a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapon – szükség esetén – ezeknek a közintézményeknek tehát gondoskodni kell a gyermekek, tanulók felügyeletérõl. A települési önkormányzatnak (fõvárosi kerületnek) törvényben elõírt kötelezettsége a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáiról, azok igénybevételérõl, valamint a ﬁzetendõ térítési díjról rendeletet alkotni, amelybõl tájékozódhatnak a szülõk a gyermekek napközbeni ellátásával kapcsolatos intézkedésekrõl. Meg kell nézni tehát a helyi önkormányzati rendeletet, habár sokszor nehezen hozzáférhetõ, ezért a szülõk kérjék azt az óvoda vezetõjétõl. A közoktatási törvény írja elõ, hogy az óvoda heti nyitvatartási ideje 50 óra, melyet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggõ feladatokhoz szükséges idõvel. A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy a tanuló elhatározása szerint rendszeresen hazalátogathasson. A hazautazás tanítási évben – beleértve az évközi szünetek idejét is – nem lehet kötelezõ. Tapasztalatok szerint a nyári és egyéb szünidei idõszakokra az önkormányzatok nem vélelmezik a gyermekek napközbeni ellátásának szükségét, ezért javaslom a munkavállaló szülõknek, hogy egy egyszerû levélben jelezzék a jegyzõnél gyermekük napközbeni ellátásának igényét. Továbbra is várom megtisztelõ leveleiket, melyek közül az érdeklõdésre számot tartó témákat az újságban elolvashatják. Dr. Grimaldi Zsuzsanna ügyvéd e-mail: grimaldizs@t-online.hu telefon: 06 20 330 36 40

Borda Húsbolt 2023 Dunabogdány, Kossuth L. u. 40. BP. HŐSÖK TERE

A BORDA HÚSBOLT JÚLIUSI AJÁNLATA !

Házi savanyúság, Panzani tészták, Mirelit áruk nagy választékban és kedvezõ áron kapható !

INFO és REGISZTRÁCIÓ: VÍZITÚRA: FOLTÁN LÁSZLÓ - foltanlaszlo@gmail.com KERÉKPÁRTÚRA: PATAKI IBOLYA - bvscsuli@t-online.hu ÁLTALÁNOS: JANEK GYÖRGY - gyjanek@gmail.com 2011.07.22. (PÉNTEK)

2011.07.23. (SZOMBAT)

11:00 BP. HŐSÖK TERE MEGNYITÓ ÜNNEPSÉG 12:00 HARANGSZÓ 14:20 BUDAKALÁSZ 16:00 SZENTENDRE (SKANZEN) 17:00 PILISSZENTLÁSZLÓ (PAP-RÉT) 18:00 VISEGRÁD (SPORTPÁLYA)

9:30 9:52 10:36 11:10 12:00

VISEGRÁD DUNABOGDÁNY TAHITÓTFALU LEÁNYFALU SZENTENDRE EURÓPAI NÉPEK FESZTIVÁLJA MEGNYITÓ ÜNNEPSÉG

) *>;+ B=/4¹ ?-446-;; ;B)*),1,|;B)37;B<²4A ;B-:>-Bf;f*-6

:-6,0)/A¹ >²6,7:31²44µ<²;;)4 ) 0=6A),1)3:) -54f3-Bi63

design: almássy csaba

Vákuumfóliás grillkolbász többféle ízesítéssel 1320 Ft helyett 980 Ft Borda Diákcsemege bevezetõ áron 1700 Ft helyett 1460 Ft Sütnivaló kolbász 1160 Ft helyett 960 Ft

P RO[Y 3-:f38²: qY >µB1<¼:) ;87:<7; B):²6,734)<

fővédnökök: Tőkés László Úr az Európai Parlament alelnöke, dr.Erdő Péter Úr Bíboros-Prímás-Esztergom-Budapesti Érsek, dr.Semjén Zsolt Úr miniszterelnök helyettes, dr.Hende Csaba Úr honvédelmi miniszter, Tarlós István Úr Budapest főpolgármestere.

Ismerd meg Izraelt! Tanulás és szórakozás

Gyere velünk a Szentföldre!

n is!

be ber

Okt Most 20% kedvezménnyel az Éjféli Kiáltás Missziónál

3490,- Ft 2970,- Ft Megrendelhetõ: 061-3500-343, ejfel@t-online.hu

2011. augusztus 212011. augusztus 31. között Félpanziós ellátással: 1.250,- amerikai dollár és 90.000,-Ft repülõjegy Jelentkezni lehet: Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest Palóc u. 2. Tel: (1) 33 99 490

Herodium Betlehem Jeruzsálem Éjféli Kiáltás Misszió az Önök szolgálatában 15 éve Izraeli bibliaitanulmány utazás szervezõje www.ejfelikialtas.hu www.ejfelikialtas@gmail.com

Végre itt a nyár!

Medencés kikapcsolódás – családi, baráti programokhoz A szikrázó napsütés, a rövid záporokat követõ tikkasztó hõség egyértelmûen jelzi, hogy megérkezett a nyár! Július a kikapcsolódás és a feltöltõdés kezdetét, lehetõségét jelenti sokak számára. A nyári idõszakban bizonyára Te is felteszed magadnak a kérdést: hogyan tudnám leginkább kipihenni magam? Mint tudjuk, a pihenés mindenki számára mást jelent, az alábbi néhány ötlettel szeretnénk segíteni a választásban, hogy a nyarat és annak minden pozitívumát felhõtlenül élvezhesd! -

Ha a családoddal szeretnél eltölteni néhány kellemes órát… Ha a párodat szeretnéd meglepni egy romantikus délutánnal… Ha legény/lánybúcsúhoz keresel ideális helyszínt… Ha a fárasztó vizsgaidõszakot szeretnéd kipihenni… Ha születésnapodat/névnapodat szeretnéd a megszokottól kicsit eltérõen megünnepelni… Ha kisebb baráti társasággal szeretnéd jól érezni magad… Ha szeretteiddel szívesen magad mögött hagynád az állandó rohanással tarkított hétköznapokat…

Akkor itt a megoldás! Medenceterünk kizárólagos használattal, jacuzzival, finn- és infraszaunával, pihenõkerttel bérbe vehetõ néhány órára vagy akár egy teljes napra is! -

Törõdj magaddal! Merülj el a hûsítõ élményekben! 24

Vízben lubickolva Jacuzziban üldögélve Szaunában ejtõzve Zöld környezetben napfürdõzve Hûsítõ üdítõt kortyolgatva Lazító masszázzsal relaxálva Szépítõ kezelések által kényeztetve Elegáns, mégis családias környezetben pihenhetsz, töltõdhetsz fel Te is! A SPAuza Medical Wellnessház Téged is vár! A bérlés feltételeirõl, az egyedi igények megvalósításáról és az egyéb pihenési lehetõségekrõl az alábbi elérhetõségeken egyeztethetsz: SPAuza Medical Wellnessház 2000 Szentendre, Sas u. 11. www.spauzawellness.hu Tel.: 06(26)303-673

Egészség rovat

Az új prevenciós egészség- és oktatáspolitika -ami komplexitásában még meg sem körvonalazódott!tudományos megalapozása ( 2. rész).

Az elõzõ-bevezetõ- részben arról beszéltem, hogy az elkeserítõen kedvezõtlen magyar morbiditási-mortalitási és demográﬁai helyzeten csak akkor lehet javítani, ha az élet minden területén- a nagypolitikában, egészségoktatás-környezet- és szociális politikában, minden egyes ember, de az össztársadalmi értékrendben is - prioritást fog kapni az egészségmegõrzés szemlélete és gyakorlata. Az életminõség legfontosabb összetevõje az egészsség Fontos minden embernek észszel felfogni, hogy az egészség az életminõség legfontosabb tényezõje. Hogy ezt felfoghassák, az embereknek meg kell tanítani, hogy egészség nélkül szinte semmi nincs. Azt kell megérteni-és ha elég értelmesek vagyunk, ezt ne kiszolgáltatott betegként tegyük- hogy nemcsak a közmondás szintjén igaz, hogy egészségünk a legnagyobb kincsünk. Aki (vagy közeli hozzátartózója) volt már komolyabban beteg, tudja ezt, tudja, mirõl beszélek. Mert ha betegek leszünk, sokkal több pénzre és idõre lesz szükségünk, mint egészségünk megõrzéséhez. És az sem biztos , hogy meggyógyulunk. A nemzeti paradig-

maváltáshoz olyan komplex, az egész életre, gazdaságra és társadalomra kiterjedõ programra lenne szükség, amely még meg sem körvonalazódott. A most napvilágra kerülõ új intézkedések és tervek meglehetõsen komolytalanok, olyannak tünnek, mint a több mint 15 éve elindult Népegészségügyi Program. Amelynek bevezetése óta tovább romlott a magyar népegészség. Az ország egészségügyi és demográﬁai helyzete a távlatokban gondolkodó emberek számára annyira kétségbeejtõ, hogy a folyamatok megállítására, visszafordítására elérkezettnek látják az utólsó órát. Nézzük a magyar egészségvalóságot.

A morbiditási, mortalitási, demográﬁai és reproduktív egészségügyi helyzet Magyarországon Összetett folyamatok eredménye a mostani tragikus magyar valóság. Az alábbi mutatók tekintetében 30 évvel ezelõtt jobban álltunk még Ausztriánál is. Nemcsak lemaradtunk, hanem szomorúan azt is megállapíthajuk, hogy sok vonatkozásban a 30 évvel ezelõtti saját helyzetünkhöz viszonyítva is viszaestünk. A társadalmi környezettõl nagyrészt függõ, nagy populációt érintõ nem fertõzõ, degeneratív, urbanizációs, úgynevezett civilizációs megbetegedések és halálozások száma (agyvérzés, rák, szívinfarktus, immunrendszeri-, cukor-, bél-, bõr-, tüdõ-, vese- máj-, pszichés-, csont és izületi betegségek, kövérség, stb) száma járványszerûen emelkedett. Ezen folyamatok a fejlõdõ és fejlett országok szinte mindegyikében láthatók, Magyarországon azonban különösen szembetûnõek. Az élveszületések száma csökken, a férﬁak halálozása viszont nem, ezért fogy a nemzet. Minden egyes órában négy fõvel.

A következõ számban az adatokal és okokkal folytatjuk! Addig is magas színvonalú diagnosztikával és terápiával várjuk szentendrei rendelõnkben (Velt-Med Egészségáz,

Prof. Dr. Szigetvári Iván egyetemi tanár, szülésznõgyógyász, természetgyógyász, az MTA doktora Tel:06-30-201-8080, 0630-360-7725, Rendelés: www.pro-bios.hu Szigetvari.dr@vipmail.hu

Adhezív fogászat 2. rész Az adhezív technika sokféle lehetõséget kínál a fogászati restaurációk területén. Segítségével az egyszerû apró szuvasodás ellátásától a teljes fogfelszín héjszerû bevonásáig, vagy teljes felépítéséig a lehetõ legkisebb ép foganyag feláldozásával, közvetlen kompozit restaurációk készíthetõk a páciens szájában. Akompozitegykülönlegesmûanyag,amelyben a polimer mátrixhoz olyan összetevõket adnak (üveg, kerámia,nanorészecske -atomi szintbõl hidrotermal szintézissel elõállított töltõanyag-), amelyek makroszkopikus szinten is különállóak maradnak a végsõ kidolgozott fázisban is. A társítással képzõdött új termék merevebb és szilárdabb, mint az alkotórészek önmagukban és teljesen más fizikai, kémiai tulajdonságokkal bír. Látható 480 nm hullámhosszúságú kék fénnyel történõ megvilágítás során a monomerekbõl polimerek keletkeznek (fotopolimerizáció) és azonnal megszilárdul, így az anyag könynyen kezelhetõ, javítható, kiegészíthetõ. Jó fizikai és esztétikai tulajdonságaiknak, valamint az egy ülésben elvégzett, direkt alkalmazhatóságuknak köszönhetõen a modern esztétikai fogászatban nagy jelentõségûek. A széli lezárás elégtelensége a legjelentõsebb tényezõ, amely megrövidíti az esztétikus restaurációk élettartalmát. A máig ismert legjobb kompozit tömõanyagnál is még kb. 1,5 térfogat%-os a polimerizációs zsugorodás. Ez elemeli az adhezívet az üreg falától és kialakul a széli hasadék, amely másodlagos szuvasodás kialakulásához vezethet. Az esztétikus restauráció a természetes lehetõ legpontosabb lemásolását, vagy ha annál „szebbet szeretnénk”, akkor általánosan elfogadott esztétikai jellegzetességek figyelembe vételével egy eszményi szépség létrehozását jelenti. Ilyen restauráció elkészítésére azonban csak akkor leszünk képesek, ha a páciens meglévõ fogainak jellegzetességeit gondosan tanulmányozzuk. Ilyen a fogak alakja, mérete, vastagsága, jellegzetes felszíni egyenetlenségei, az él formája, a zománc alatt látható dentin és a felszín mintázata. A fog színének meghatározásánál segítségünkre lehet a modern színelmélet, mely a fogak dentin színébõl adódó alap színárnyalatai mellett hangsúlyt helyez olyan, a zománc színével, vastagságával, fényáteresztõ képességével összefüggõ fénytani hatásokra, mint a transzparencia (átlátszóság), transzlucencia (áttetszõség), opaleszcencia (átlátszatlanság) és a határfelületek fénytörési viszonyai.

Ha ezeket a jellegzetességeket az egyénre jellemzõ mintázattal együtt a munkánk során sikerül átültetnünk a restaurációba, akkor az eredetitõl megkülönböztethetetlen lesz a végeredmény. Sokszor preparálás nélkül is elkészíthetõk a restaurációk. Amikor szükséges akkor a preparálás célja, hogy eltávolítsuk az öszszes szuvas fogállományt, elszínezõdéseket és az elrepedt túlságosan meggyengült fogszövetet. Az adhezív technikának megfelelõ preparálási szabályok figyelembe vételével jelentõsen javíthatjuk a restauráció széli záródását, tapadásnak erejét, esztétikai tulajdonságait

kofferdammal izolált felsõ front fogak

kompozittal történõ helyreállítás elõtt

kompozittal helyreállított fogak

A kompozit anyagok hidrofób alaptulajdonsága miatt rosszabb eredményre számíthatunk párás környezetben (száj páratartalma 80%-os) készített restauráció esetén, mert a kompozit felszínen kicsapódó szemmel nem látható vízcseppek akadályozzák a rétegek egymáshoz kötõdését. Ezen túl a megkívánt tapadási erõ ellen dolgozik, a vérrel, és nyállal történõ érintkezés is, de a túlszárított fogfelszín sem elõnyös. Nehézségként említhetjük még az egyes fogak nehezen hozzáférhetõ fizikai helyzetét, vagy a polimerizációs során a fény megfelelõ helyre történõ irányításának nehézségét. Ezért a fogorvosoknak az adhezív töméstechnika pontos ismeretével és alkalmazásával kell tökéletes széli záródást elérni. Teljes izolálásban (kofferdam, OptiDam, Optradam), rétegzési technika alkalmazásával (minél vékonyabb anyag réteget világítunk meg, annál kisebb a zsugorodás) a rétegeket gondosan megvilágítva kell dolgozni. Emiatt az anatómiai rétegezési technikát alkalmazva a dentin, a zománc, az élek pótlását külön kell elvégezni másmás optikai tulajdonságú anyagokkal és az individualizáció érdekében esetleg festést is alkalmazni kell.

hajlam, kreativitás, kézügyesség és türelem szükséges. Ezért talán nem túlzó, ha valaki ezt már nem egyszerûen megfelelõ szakmai alázattal végzett munkának, hanem mûvészetnek és a létrehozott értéket mûalkotásnak tartja. Ebbõl adódik, hogy a direkt restaurációk minõsége nagyobb mértékben fogorvos készségein múlik, mint a technikus által laboratóriumban, lenyomati minta alapján elkészített indirekt fogpótlások.

A fenti szempontokat figyelembe véve talán nem tûnik fellengzõsnek a restauráció kifejezés használata, hiszen a „töméskészítés” elnevezés legtöbbször nem fedi azt a sokrétû technikát, amelyet alkalmazunk. A direkt felépítések elkészítésénél a megfelelõ szakmai tudáson és a korszerû anyagok használatán túl, képzõmûvészeti

Dr. Kurucz József radiológus szakorvos, fogszakorvos, szájsebész és parodontológus, és felesége, Dr. Marton Edit fogszakorvos, orthodontus (fogszabályozás) Rendelõ: 2000 Szentendre, Vasúti villasor 3/b. 1042 Budapest, József Attila u. 82. I/1. Tel: +36-20-9437-081 www.dialogusdental.com

mûvészrovat

Szentendre elsõ és csaknem elfelejtett szobrásza Szamosi Soós Vilmos (1885-1972)

Szamosi Soós Vilmos az 1960-as években

Utolsó simítások a Ráby Mátyás szobron

A kolozsvári születésû szobrászmûvész 1920-ban költözött Szentendrére, a HÉV-végállomáshoz közeli, Dunára-futó, csendes Kertész utcába. A régies hangulatú kis ház és a hozzá tartozó parányi kert fél évszázadon keresztül, 1972-ben bekövetkezett haláláig volt az otthona. Így a festõk városának elsõ, állandó

mûvészlakójában nem festõt, hanem egy molót tett közzé 1913-ban a merénylet kiváló szobrászt tisztelhetünk. Szentendáldozatává lett Erzsébet királyné tiszterén leélt hosszú élete és sikeres mûvészletére meghirdetett nagy emlékmû pápályája okán több odafigyelés, nagyobb lyázatról. A beérkezett pályamûvekbõl megbecsülés illetné, mint amiben eddig a Mûcsarnokban rendezett kiállításon részesült. Egykori házának áttört mintáSzamosi Soós mûve négy másik szobor zatú vaskapuján egyre nehezebben, de társaságában az elsõ teremben nyert elmég kibetûzhetõ neve a rozsdás névtábhelyezést. A díjazottak között ezúttal nem lán, mintegy intõ figyelmeztetésül, hogy a szerepelt. feledés birodalma egyre terebélyesedik A budapesti Nagy Ignác utcai unitárius körülötte. templomban a bejárattal szemben Dávid Szentendrére érkezésekor már szobFerenc halálának 350. évfordulója (1579rászként és érmészként egyaránt ismert 1929) alkalmából készült márványtábla mûvész volt, aki éppen 1920-ban kapott fogadja a belépõt. Innen jobbra és balHerbert Viktor-díjat. Elsõ pártfogója, a ra, kétkarú lépcsõ vezet az emeletekre. kolozsvári híres Mátyás szobor megalA vallásalapítót, az elsõ unitárius püskotója, Fadrusz János mûtermét csak pököt ábrázoló mellszobor a jobb oldali rövid ideig látogathatta a mester 1903lépcsõház egyik fordulójában Szamosi ban bekövetkezett halála miatt. A fiatalon Soós Vilmos munkája, lévén õ maga is elnyert erõs élmény és hatás azonban az egyház nagy tiszteletben tartott tagja, rendszerint mélyre vésõdik. akirõl huszonöt év távlatából is számon A Szamosi Soós Vilmos keze alól kikerült tartották, hogy az egyház lapjának, az nagy méretû köztereken és sírkertekben Unitárius Értesítõnek 1911-ben õ tervezfelállított szobrok háza, kertje szûkössége te a fejlécét. miatt nem Szentendrén készültek, hanem Az Országos Magyar Képzõmûvészeti a budai u. n.Várbazár pályázati úton elnyert egyik szobrászmûtermében. Az 1910-es évektõl a második világháborúig terjedõ évtizedek kiállítási katalógusait lapozgatva, gyakran fellelhetjük a kiállító mûvészek között Szamosi Soós nevét. Munkáiról oeuvre-katalógus mind a mai napig nem készült, ezért csak szemezgetni tudunk az itt-ott véletlenszerûen felbukkanó közlések, reprodukciók közül. A szerkesztõként Lyka Károly által jegyzett Mûvészet címû folyóirat részletes beszáEbben a házban lakott Szentendrén a mûvész egy fél évszázadon keresztül

Szamosi Soós Vilmos: A jó pásztor

Társulat fennállásának hetvenedik évfordulójára 1930-ban a Mûcsarnokban megrendezett jubileumi kiállításon Szamosi négy munkával szerepelt. A mûtárgyleírásban szûkszavú katalógus szerint a negyedik teremben négy mûvével találkozhatott a közönség: egy márványból készült Tanulmány címû mûvel, továébbá a Lipótvárosi Kaszinó díját elnyert bronz Önarcmással, a Csibike ﬁam címû gipsszel és a bronzba öntött Öreg úr feliratú opussal. Mûveihez hasonlóan a munkásságát elismerõ díjak tekintetében is csak nagyon töredékes képpel rendelkezünk. A fentiekben már említett két kitüntetés biztonsággal kiegészíthetõ az 1931-ben a Nemzeti Szalon kiállításán elnyert nagy ezüstéremmel. Szamosi Soós Vilmos Szentendrével kapcsolatos tevékenysége is mozaikokra esik szét. Induljunk ki abból, ami biztos. A szamárhegyi öreg temetõ katolikus részén egy ember nagyságú reliefje áll ifj. Györe Ödön sírján, a kõtábla oldalára bevésett nagyon személyes hangvételû „üzenettel”. A városi köztemetõben felesége, Müller Karola sírján fehér márványból készült szobra áll, Ma-

donna a gyermekkel. A Kertész utcában az örökösök által felújított Apáti Abkarovics-ház kerítésfalában látható az 1932-ben készült, Jó pásztor címû dombormûve. Csak fényképek és ill. visszaemlékezések, feljegyzések õrzik néhány olyan Szentendréhez kapcsolódó alkotását, melyek már megsemmisültek, vagy hollétük tisztázatlan. A város vagy az egyház felkérésére megmintázta Keresztelõ Szent János szobrát, de nem került felállításra. Elkészítette a város címerét a zászlót tartó báránnyal, ami állítólag 1944-ben elpusztult. Évtizedeken keresztül állt egy kecskegidát és teknõsbékát á b r á z o l ó szobra dr. Starzsinszky László polgármester kertjében, jóval azután is, hogy az ingatlan gazdát cserélt. A sûrû növényzet takarásában úgy tûnik, hogy a szobor még most is megvan. A hatvanas évek végén megmintázta gipszbõl Ráby Mátyás nagy méretû büsztjét, abból az

alkalomból, hogy a Rákóczi Ferenc Általános Iskola egyik úttörõ csapata az õ nevét vette fel. A szoborról még pár évvel ezelõtt is az a hír járta, hogy az iskola falain belül „fekszik” valahol. A Szentendrét egy életre lakóhelyül választó kolozsvári szobrász nemcsak mûalkotásaiban él tovább, hanem barátai, mûvész kollégái feljegyzésein keresztül is. Különösen sokat köszönhetünk a gazdag tollú, mindenre kíváncsi, mesélõ krónikásnak, Szánthó Imrének. Valahol úgy fogalmazott, hogy a képzõmûvészet akadémiáját Szamosi Soós Vilmos kerti

Ismeretlen részére készült Szamosi síremlék fotója Borus Bindorfer Ferencnek (Bindi) dedikálva, 1930

asztalánál végezte el. A nagy korkülönbség ellenére hosszú, bensõséges barátság kötötte õket egymáshoz. „Tréfás tárlat a tanácsteremben” címû írásában Szánthó elbeszéli, hogy 1948-ban, amikor két hétvégére kibérelte a Városháza dísztermét saját karikatúra kiállítására, „… malaclopós körgallérban, nagy csokorba kötött fekete mûvésznyakkendõben…” megjelent Szamosi Soós is. Ugyanebben a teremben több mint húsz évvel korábban õ is kiállított a telepalapító ﬁatal mûvészkollégáival. Közülük Onódi Bélával haláláig tartotta a kapcsolatot. Régi fotók A szentendrei mûvészek ﬁatalabb, autodidakta nemzedékébõl Holdas György szobrászról, a Vajda Lajos Stúdió egyik lapító tagjáról és Gavrilovits Sándor festõrõl tudható, hogy Szamosi Soós Vilmost önként választott mesterüknek tekintik. Török Katalin

Szánthó Imre és Szamosi Soós Vilmos Szentendrén az 1960/70-es évek fordulóján

R e j t v é n y

Sudoku

Partnereink Szentendre: Pest megyei könyvtár Máté optika, Sztarovodai út Turinform, Dumtsa j u 22 Klementné Vegyesbolt, Kálvária út 14 Põpec Bt (Honi közért), Papsziget út. Andrea Patika, Kálvária út Csencsi-Nari zõldséges Sõrgyár büfé Delikátesz Hév végállomás Pékség, Törökvölgyi út Firenze Cipõbolt, Kossuth l u. 18 Pikszis kreativ hobby, Dunakanyar krt 30 Forma Stúdió, Dunakanyar krt 46 Jász u 5 Szent L u 99 Fehérviz u 20 Kossuth L u 23-25 Péter Pál u 3 Dobogoköi u 4 Ted Videótéka és szolárium, Károly utca 18 Holdasudvar Divatárú, Kossuth Lajos 17-19. P'Art mozi, Dunakorzó 18. Fókusz bolt, Széchenyi tér 14. Roliszer Bt., Kossuth Lajos u. 13. Antikvárium, Fulco Deák utca Petrol Benzinkút, Vasváry Pál utca Tobaco Dohánybolt Péter Pál Utca 3 Líra Könyv Fõtéri könyvesboltja, Fõ tér 5 LAKÓTELEPI KLUB Kálvária út Dolce Vita 05.31 Bt. Bajcsy Zs. u. 3.

30 30

Tahitótfalu: Coop Abc, Szentendrei út Rudolf Mártonné, Visegrádi u 14 VEGYESKERESKEDÉS Fõ tér Tejbolt Vegyeskereskedés, Szentendrei út 73. Czója Lottózó, Béke út Pomáz: Köhegy patika, Jankovich Gy. U 2 SSG Kft, Kossuth L .u 1 Fibi 2007 Bt Daru Mónika italdiszkont, Beniczki u 66 ZOZO globál kft, Szabadság tér 5/c Havanna vegyesbolt, Hõsök tere 11 Hév állomás Kossuth L u 18 Beniczki u 74 Vörösmarty M u

Érd: Campona u 1 Csobánka: Fõ u 29 Kossuth L u 11 Visegrád: Lepence Fõ u 77 Mátyás u 8 Budapest: Hair's [ku:l] - Pozsonyi út 50.

Tahitótfalu

Budakalász: Dévai László vegyeskereskedés, Sas u 30 Omszk park 1 Budai 15 Budai 43 Széchenyi u 28 Virág u 10 Leányfalu: Babi delikát, Móricz Zs út. 142 Strand, Zõldséges üzlet Hamschláger Zrt(CBA), Móricz Zs ú.138. Zöldség-gyümölcs, Móricz Zsigmond 112. ABC - Móricz Zs. u. 128.

Dunabogdány: Frédi Delikát Kossuth 70.

Kellõ ambícióval és elhivatottsággal, jó kapcsolat-teremtõ készséggel rendel-kezõ • HIRDETÉSSZERVEZÕKET keresünk magazinunk számára. Önéletrajzot kérjük a szerkesztõségünk címére, az info@ szentendreikurir.hu e-mail címre elküldeni, vagy egyeztessen velünk a 06 30 630 7823 telefonszámon.

Impresszum

a Dunakanyar magazinja

Pócsmegyer-Surány: Popeye és Társa Vegyeskereskedés Vadaskert út. 4 Megyer Bt Dózsa György út 12 Surány Rév Közért Dunasétány Nárcisz ABC Szigetmonostor: Középpont ABC, Estike u. 2. Maribel, Nagyduna sétány 962/1/B Szöszö Kft Rákóczy út 12 Coop ABC Vadvirág utca Önért Közért; Vadvirág utca

Felelõs-fõszerkesztõ: Nagy Erzsébet nagy@szentendreikurir.hu Ügyv. ig.: Dálnoki Gábor Grafikai tervezés: Bakai Attila, Kis Roland, Dálnoki László Munkatársaink: Bokor Tamás, M. András Károly, Schirilla György, Jakab Mária Médiareferens Szegedi Erika szk.partner@gmail.com Hegedüs Olimpia h.olimpia@hotmail.com Hirdetésfelvétel: 06 1 785 17 48 06 30 630 7823 info@szentendreikurir.hu

Terjesztés: Lapker Zrt. Saját hálózatunkba, üzletek jelentkezését várjuk az alábbi telefonszámon: 06 30 630 7823 Nyomda: ÉKM Európa-nyomda, ekm-ny@mnr.ch Kiadja: Dálnoki Média Kft.

Postacím: 1135 Bp. Palóc utca 2. www.szentendreikurir.hu info@szentendreikurir.hu Médiafigyelõ: Observer ISSN szám: 1785-6930 Megjelenik havonta

A hirdetések tartalmáért felelõsséget nem vállalunk!

Lakossági

Kedves Ovasóink! Szeretnénk apróhirdetési rovatunkat is megújítani az Önök hasznára. Helyt kívánunk adni, valamint kedvezõ hirdetési lehetõséget biztosítani azok számára, akik szívesen hirdetnének alábbi rovataink valamelyikében: • szolgáltatás; • ingatlan adás-vétel, bérlemény; • társkeresõ; • autópiac • állás; • oktatás; • egyéb apróhirdetésüket minden hónap 20. napjáig, info@szentendreikurir.hu e-mail címre vagy 30-234 14 12 telefonszámon adhatják le. Tarifánk mindenki számára (közület -magán) egységesen: 150,-Ft adminisztrációs költség +70,-Ft/szó Bízunk benne, hogy új szolgáltatásunk elnyeri tetszésüket. Szerkesztõség

GRIMALDI ÜGYVÉDI IRODA Szentendre, Tómellék u. 18. I/3. Tel./Fax: 06 26 314 359 Mobil: 06 20 330 36 40 jogi tanácsadás, szerzõdések ingatlan- és építési ügyek öröklési jog, végrendeletek, házassági perek és családi jog, kártérítési, biztosítási, társasági jog (cégjog), társadalmi szervezetek joga, hatósági ügyek, szabálysértési és büntetõ ügyek olasz nyelven is

Állás Irodavezetõt keresünk 4-6 órában, Szentendrén

Dr. Szebeni Olivér - Bibliai kortörténet A könyv elmélyült kutatás és teológiai hallgatók több évtizedes tanítása után került kiadásra. A Bibliai kortörténet elénk tárja Isten népe történetének évszázadait és a keresztyén gyülekezetek ókori eseményeit a Római Birodalom bukásáig. Ára: 1450 Ft Megrendelhetõ: http://www.ejfelikialtas.hu (061) 3500-343

Most induló vállalkozáshoz keresünk vidám, modern gondolkodású, önállóan dolgozni tudó, tapasztalattal rendelkezõ, kreatív irodavezetõt. Szükséges ismeretek: Word, Excel, angol nyelvtudás írásban és szóban is. Kereskedelmi ügyintézésben szerzett tapasztalat elõnyt jelent.

Fényképes magyar és angol nyelvû önéletrajzot várunk mindkét email címre: sjozsef68@gmail.com, biro.szilvia@samtex.hu

Ingatlan Tótfalun kiadó egy 2 szobás lakás bútorozott. Ára: 55.000,- Ft+rezsi/hó. Telefon: 06306307823

Megrendelhetõ: 061-3500-343, ejfel@t-online.hu