Modigliani családi füzet

ModiGliani Családi füzet 9 éves kortól

Az igAzi ModigliAni A bohém művész mítoszát Amedeo Modigliani (ejtsd: Modiljani) festő- és szobrászművész testesítette meg tragikusan rövid, ám intenzív életével. Számos legenda és érdekes történet fűződik a nevéhez, amelyek persze nem biztos, hogy mind igazak, de rajtuk keresztül megismerhetjük egy kicsit a 20. század eleji Párizs izgalmas művészeti életét.

Ebben a füzetben bemutatjuk Modiglianit, a szobrászt és a festőt, bejárhatjuk a párizsi művésznegyed, a Montparnasse (ejtsd: Monparnassz) helyszíneit, találkozhatunk művésztársaival és pártfogóival, megpróbálhatjuk megrajzolni az önarcképünket Modigliani stílusában és leleplezhetjük a Modigliani-rejtélyt.

Amedeo Modigliani 1884. július 12-én született Livornóban, Olaszországban, polgári családban. Már gyerekkorában sokat betegeskedett: először tífuszos lett, majd tizenhat évesen tüdőbajos. Ez a betegség azután végigkísérte az egész életét, és korai halálát is ez okozta. Művészeti tanulmányait Firenzében és Velencében végezte, majd 1906-ban Párizsba, a művészetek fővárosába költözött. 1920-ban bekövetkezett haláláig csak egy rövid időszakra hagyta el a várost, amikor 1918-ban az I. világháború elől Dél-Franciaországba költözött, és Nizzában és környékén készítette műveit.

Ezen a térképen láthatod Modigliani életének főbb állomásait.

Amikor a tizennégy éves dedo – így szólította a családja – tífuszos lett, lázálmában vallotta meg szüleinek, hogy művész szeretne lenni.

„PÁRIZS... PÁRIZS...

Végállomás, kiszállás!”

A francia főváros az 1900-as években mágnesként vonzotta a külföldi művészeket. Japántól Mexikóig számtalan nemzet tehetséges alkotója költözött ide rövidebb-hosszabb időre, hogy itt tanulhasson és utána itt érvényesülhessen. A művészélet főbb helyszínei a műteremlakások és a művészeti iskolák voltak, ahol élő modell után dolgozhattak, a múzeumok és műkereskedések, ahol a művészek távoli országok művészetével is találkozhattak, valamint a kávézók, ahol nemcsak eszmét cserélni, de alkotni is lehetett – és persze az olcsó kifőzdék.

Modi – ahogy a barátai hívták – az éjszaka kellős közepén is képes volt felverni a barátait, hogy a csavargásaira elkísérjék.

„PÁRIZS... PÁRIZS...

Végállomás, kiszállás!”

Musée du Trocadéro

műkereskedő

la Ruche

Academie Colarossi

műterem kávéház

Chez Rosalie

la Rotonde

műkereskedés

afrikai maszkok gyűjteménye

festőiskola

kifőzde

Párizsba érkezése után pár évvel Modigliani a Montparnasse városrészbe költözött, a soknemzetiségű művészközösség központjába.

• Járd végig az utakat, és megtudod, hol és mit csinált a művész!

CAFÉ dE lA RoTondE A Rotonde-ban (ejtsd: Rotond) mindig lehetett művészekkel találkozni.

A kávézó tulajdonosa azt is megengedte, hogy a legszegényebb művészek az alkotásaikkal fizessenek.

• Milyen nemzetiségű embereket ismersz fel a kávézóban?

Találsz amerikai, mexikói, orosz, japán és magyar művészeket?

• A festők ebben a korszakban sokféle stílussal kísérleteztek.

Nézd meg a kávézó falán lévő képeket!

Találsz példát a következőkre: fauve – a fauve (ejtsd: fóv, jelentése: ’vadak’) stílus jellemzője a látványos, szokatlan színhasználat. A festmények nagy színfoltokból építkeznek, amelyek a térbeli viszonyokat is érzékeltetik. kubista – a kubizmus elnevezése a kubus, vagyis a kocka szóból származik. A kubista festő a tárgyakat és jelenségeket geometrikus formákra bontja fel, majd egyszerre több nézőpontból tárja elénk a látványt. futurista – a futurizmus kedvenc témája a nagyváros, a technikai fejlődés, a modern világ dinamizmusa. Képviselői képeiken és szobraikon azzal kísérleteznek, hogyan lehet a mozgás fázisait egy időben ábrázolni.

Modigliani öt frankért árulta a kávézó teraszán készült rajzait, hogy pénzt keressen.

• Modigliani sokszor a kávézóban készítette a portréit.

Művésztársát, barátját számos rajzon és festményen örökítette meg. Megtalálod Modigliani képeinek szereplőit a Rotonde kávéházban?

MECÉnÁSoK Modigliani sokat köszönhetett az őt támogató barátoknak, műgyűjtőknek és műkereskedőknek. A művészbarátságok sokszor új ismeretségeket is hoztak. Így találkozott egy fiatal orvossal, dr. Paul Alexandre-ral (ejtsd: Pól Alekszandr), aki festményeket és rajzokat vásárolt tőle, valamint portréfestési megbízásokat szerzett neki, például a családjától. A műkereskedő Paul Guillaume (ejtsd: Pól Gijom) műtermet bérelt Modiglianinak, később pedig Léopold Zborowski (ejtsd: Leopold Zborovszki) biztosított számára heti fizetést, szállást, festőkellékeket és modellt is. Ő volt az, aki első önálló kiállítását is megszervezte 1917-ben.

Amedeo Modigliani: Jean Alexandre, 1909 magángyűjtemény

Amedeo Modigliani: Léopold Zborowski, 1916 Izrael Múzeum, Jeruzsálem

A műkereskedő guillaume Chéron (ejtsd: gijom Séron) azért, hogy Modiglianit munkára késztesse, bezárta egy műterembe a festőeszközeivel, jó pár pohárnyi alkohollal és egy modellel.

Amedeo Modigliani: Paul Guillaume, Novo Pilota, 1915 Musée de l’Orangerie, Párizs

Modigliani művésztársairól és barátairól készült portréin sokszor feliratokat látunk, melyek megnevezik a kép modelljét. Paul Guillaume festményén az aláíráson és a szereplő nevén kívül még két felirat is van, amelyek a festő személyes véleményét tükrözik a támogatójáról. Megtalálod őket?

Novo Pilota = új pilóta Stella Maris = tenger csillaga, így nevezik Szűz Máriát, ha az emberek segítőjeként, közbenjárójaként gondolnak rá.

• Szerinted miért nevezi így a festő a műkereskedőt?

ModigliAni, A SzobRÁSz? A művész édesanyja 1910-ben fiának Párizsba írt leveleit így címezte: „Amedeo Modigliani szobrásznak”. Modigliani már tizennyolc évesen, Olaszországban elhatározta, hogy szobrász lesz. Hogy kitanulja a mesterséget, a híres márványlelőhely, Carrara közelébe költözött. Hamar visszatért azonban a festészethez, mert az kevésbé volt megterhelő egészségi állapotára.

Hét évvel később montparnasse-i műtermének udvarán ismét kőfaragással kezdett el kísérletezni.

1909 és 1914 között művészetében a szobrászat foglalta el a vezető szerepet.

Műveinek témája, csakúgy, mint festészetében, elsősorban az emberi arc volt, valamint a kariatida, az ókori görög és római építészetben az oszlopot helyettesítő nőalak.

Szobraihoz számos rajzot, vázlatot készített, de nem modellezte meg őket agyagból vagy gipszből, hanem vésőjével és kalapácsával rögtön a követ faragta.

Amedeo Modigliani: Kariatida, 1914 Philadelphia Museum of Art, Philadelphia

Anyag és pénz híján Modigliani a párizsi metró építkezéseiről szerezte be a köveket.

• Egészítsd ki a szobrot!

Amedeo Modigliani: Női fej, 1912 Centre Pompidou, Párizs, Musée national d’art moderne / Centre de création industrielle

ModigliAni, A SzobRÁSz? A művész édesanyja 1910-ben fiának Párizsba írt leveleit így címezte: „Amedeo Modigliani szobrásznak”. Modigliani már tizennyolc évesen, Olaszországban elhatározta, hogy szobrász lesz. Hogy kitanulja a mesterséget, a híres márványlelőhely, Carrara közelébe költözött. Hamar visszatért azonban a festészethez, mert az kevésbé volt megterhelő egészségi állapotára.

Hét évvel később montparnasse-i műtermének udvarán ismét kőfaragással kezdett el kísérletezni.

1909 és 1914 között művészetében a szobrászat foglalta el a vezető szerepet.

Műveinek témája, csakúgy, mint festészetében, elsősorban az emberi arc volt, valamint a kariatida, az ókori görög és római építészetben az oszlopot helyettesítő nőalak.

Szobraihoz számos rajzot, vázlatot készített, de nem modellezte meg őket agyagból vagy gipszből, hanem vésőjével és kalapácsával rögtön a követ faragta.

Amedeo Modigliani: Kariatida, 1914 Philadelphia Museum of Art, Philadelphia

Anyag és pénz híján Modigliani a párizsi metró építkezéseiről szerezte be a köveket.

Modigliani szobrait különböző kultúrák művészete ihlette. Nagy hatással voltak rá a párizsi múzeumok Egyiptom, Afrika és Indokína művészetét bemutató kiállításai, valamint nagyra tartott művésztársának, a román Constantin Brâncuşi-nak (ejtsd: Konsztantin Brankus) a szobrai.

Amedeo Modigliani: Női fej, 1911–1913, Centre Pompidou, Párizs, Musée national d’art moderne / Centre de création industrielle Amedeo Modigliani: Fej, 1911, Hirshhorn Museum and Sculpture Garden, Smithsonian Institution, Washington

• Figyeld meg az itt látható szobrokat, és hasonlítsd össze őket Modigliani műveivel a következő szempontok szerint: • anyag • alakzat • mintázat • felület • elrendezés

Azért, hogy minél különlegesebb hatást érjen el szobraival, Modigliani gyertyákkal világította meg őket.

Női fej, kora kükladikus kor, i. e. 2700–2300, Musée du Louvre, Párizs I. Seti vagy II. Ramszesz, i. e. 1294–1213, Musée du Louvre, Párizs Bouafléi mester: Guro-maszk, Elefántcsontpart, 20. század eleje, magángyűjtemény Constantin Brâncuşi: R. F. bárónő, 1909 körül, fotó, Centre Pompidou, Párizs, Musée national d’art moderne / Centre de création industrielle

„A hATAlMAS EMbERi KÉpTÁR” – A ModigliAni-STÍlUS A szobrászattól a festészethez való visszatérés a művész számára nem jelentett teljes stílusváltást. Szobrainak egyszerű formái megváltoztatták a módot, ahogyan modelljeinek arcát ábrázolta, és egyre egyénibbek, modiglianisabbak lettek a képei: „Valahányunkat a keze alá hajtott, alávetett minket egy típusnak, melyet a saját bensőjében hordozott...” (Jean Cocteau [ejtsd: Zsan Koktó]) Ha Gaston Modot (ejtsd: Gaszton Modó), a francia színész portréját összehasonlítod a róla készült fényképpel, láthatod, hogy a festő mennyire megváltoztatta a modell külsejét. Bár felismerhető az arca, hosszú nyakával szobrainak oszlopformáját idézi.

Amedeo Modigliani: Gaston Modot portréja, 1918 Centre Pompidou, Párizs, Musée national d’art moderne / Centre de création industrielle

Christophel / Photo Scala, Florence

Ne gondold, hogy Modigliani azért nem festette le arcképeinek szereplőit valósághűen, mert nem emlékezett rájuk. De csak úgy tudott igazán jól dolgozni, ha a modellje vele szemben ült. Fontos volt számára az élő jelenlét, a személyes kapcsolat képének szereplőjével.

Modigliani nagyon szerette a verseket. barátainak, ismerőseinek sokszor fennhangon, kívülről idézett kedvenc költeményeiből, például az itáliai költő, dante Alighieri isteni színjáték című művéből.

A portré BEÁLLÍTÁS Egy arckép, vagyis portré – a modell beállításától függően – nagyon sokféle lehet. Az arcot láthatjuk oldalnézetből, vagyis profilból, kissé elfordulva, háromnegyed profilból és szemből.

A művész azt is kiválaszthatja, hogy a testből mennyit mutat meg a nézőnek, így a portré lehet mellkép, fél alakos vagy egész alakos képmás.

• Figyeld meg Modigliani támogatója, Léopold Zborowski feleségének, Hankának a portréját.

• Milyen az arc és a test beállítása?

• Szerinted melyik beállítás által kerülünk közelebbi kapcsolatba a portré szereplőjével?

Amedeo Modigliani: Hanka, 1916, magángyűjtemény

ARC Az arc legmeghatározóbb része a szem: tekintetünk sokféle érzelmet kifejezhet. Modigliani arcképein sokszor furcsának tűnnek a szemek.

• Mit veszel észre az itt látható portrén?

Művész barátja, Léopold Survage (ejtsd: Léopold Sürvázs) megkérdezte Modiglianitól a róla készült portré kapcsán: „– Miért kaptam csak egy szemet?

Mire Modigliani azt válaszolta: – Mert csak eggyel nézed a világot; a másikkal magadba tekintesz.”

Amedeo Modigliani: Léopold Survage művész portréja, 1917 Ateneum Art Museum – Finnish National Gallery, Helsinki

„A hATAlMAS EMbERi KÉpTÁR” – A ModigliAni-STÍlUS A szobrászattól a festészethez való visszatérés a művész számára nem jelentett teljes stílusváltást. Szobrainak egyszerű formái megváltoztatták a módot, ahogyan modelljeinek arcát ábrázolta, és egyre egyénibbek, modiglianisabbak lettek a képei: „Valahányunkat a keze alá hajtott, alávetett minket egy típusnak, melyet a saját bensőjében hordozott...” (Jean Cocteau [ejtsd: Zsan Koktó]) Ha Gaston Modot (ejtsd: Gaszton Modó), a francia színész portréját összehasonlítod a róla készült fényképpel, láthatod, hogy a festő mennyire megváltoztatta a modell külsejét. Bár felismerhető az arca, hosszú nyakával szobrainak oszlopformáját idézi.

Amedeo Modigliani: Gaston Modot portréja, 1918 Centre Pompidou, Párizs, Musée national d’art moderne / Centre de création industrielle

Christophel / Photo Scala, Florence

Ne gondold, hogy Modigliani azért nem festette le arcképeinek szereplőit valósághűen, mert nem emlékezett rájuk. De csak úgy tudott igazán jól dolgozni, ha a modellje vele szemben ült. Fontos volt számára az élő jelenlét, a személyes kapcsolat képének szereplőjével.

Modigliani nagyon szerette a verseket. barátainak, ismerőseinek sokszor fennhangon, kívülről idézett kedvenc költeményeiből, például az itáliai költő, dante Alighieri isteni színjáték című művéből.

KÖRNYEZET Modigliani képeinek szereplőit mindig egyszerű környezetben látjuk, csak a falakat, esetleg egy ajtót mutat meg nekünk a szobából, amelyben a modell ül. Nincsenek se tárgyak, se díszítőelemek, tekintetünket a festő kizárólag a képmásra irányítja.

Amedeo Modigliani: Anyaság, 1919 Centre Pompidou, Párizs, Musée national d’art moderne, tartós letét, LaM

• A festő játszik a szögletes és kerek formákkal, valamint az egyenes és íves vonalakkal.

Nézd meg, milyen formákból, milyen vonalakkal építi fel a hátteret és milyennel az alakokat.

• Képzeld el az Anyaság című képet tárgyakkal kiegészülve, és megtapasztalhatod, hogy ezek a részletek megosztják a figyelmet, és elterelik az anya és a gyermek alakjáról.

SZÍN Modigliani portréit harmonikus, összehangolt színek jellemzik. Volt, hogy a modellje szemének színét a valóságtól eltérve, a kép többi részletéhez igazítva választotta ki. Színeit néhol vastagon, foltszerűen vitte fel a vászonra, olykor papírlapot helyezett vásznán a friss festékre, hogy a színek jobban összemosódjanak.

• Az itt látható képrészlet színeiből kiindulva próbáld meg kiszínezni a hiányzó részleteket.

Segítségedre lesz a kép színeiből kiinduló színskála.

Amedeo Modigliani: Kisfiú rövidnadrágban, 1918 Dallas Museum of Art, Dallas

Amedeo Modigliani: Női portré, 1918 magángyűjtemény

• A kép arányait felhasználva rajzold meg, Modigliani milyen portrét készíthetett volna rólad!

A ModigliAni-REJTÉlY – avagy hihetünk-e a legendáknak?

1984-ben, a művész születésének 100. évfordulóján az újságok érdekes hírekről számoltak be.

• Olvasd végig a cikket, majd a képkockák összerakásával fejtsd meg a rejtélyt. Valóban Modigliani-szobrokat találtak?

Modigliani-szobrokat találtak? livorno, 1984. július 25. – Egy hét folyamatos kutatás után a livornói kanális vizéből régi csizmák, biciklironcsok és felismerhetetlen rozsdás tárgyak mellett előkerült az is, amit a kutatók kitartóan kerestek: két kőből faragott szoborfej. a csatorna átkutatásását az a régi legenda indította el, miszerint amedeo Modigliani, a híres művész, 1909 nyarán olaszországban faragott szobrait Párizsba indulása előtt egy talicskára

rakta, majd a livornói csatorna iszapos vizébe dobta. a két szoborfej hasonló formájú és hasonlóan van megmunkálva, mint Modigliani ismert szobrai. néhol iszapos, rozsdás foltok is láthatók rajtuk. a vízből egy talicska is előkerült. a livornói kanális átvizsgálását kezdeményező kutató így nyilatkozott: „nagyon boldog vagyok. Eddig ez lehetetlennek tűnt, mindenki hitetlenkedett, de én mindig hittem benne!”

1. Livornói diákok tréfából Modigliani szobraihoz hasonló kőfejeket faragnak.

2. Éjszaka talicskán elszállítják a szobrokat a kanálishoz.

3. A kőfaragványokat a kanális vizébe dobják.

4. Jót nevetnek, remélve, hogy sikerül becsapniuk a Modigliani-szobrok után kutatókat.

5. Másnap a kanálisból több dolgot is kiemelnek.

6. Mindenki meglepetésére előkerülnek a kőszobrok.

7. A művészettörténész boldogan mutatja be az eredetinek hitt hamisítványokat.

MODIGLIANI, Amedeo: Jean Alexandre, 1909, magángyűjtemény © Christie’s Images / Bridgeman Images MODIGLIANI, Amedeo: Léopold Zborowski, 1916, Izrael Múzeum, Jeruzsálem © Private Collection / Bridgeman Images MODIGLIANI, Amedeo: Paul Guillaume, Novo Pilota, 1915, Musée de l’Orangerie, Párizs © RMN-Grand Palais (musée de l’Orangerie) / Hervé Lewandowski MODIGLIANI, Amedeo: Kariatida, 1914, Philadelphia Museum of Art, Philadelphia © Michel Bourguet Női fej, kora kükládikus kor, i. e. 2700–2300, Musée du Louvre © Párizs RMN-Grand Palais (musée du Louvre) / Hervé Lewandowski I. Seti vagy II. Ramszesz, i. e. 1294–1213, Musée du Louvre, Párizs © Musée du Louvre, Dist. RMN-Grand Palais / Christian Decamps Bouafléi mester: Guro-maszk, Elefántcsontpart, 20. század eleje, magángyűjtemény © studio Philippe de Formanoir – Paso Doble BRâNCușI Constantin: R. F. bárónő, 1909 körül, Centre Pompidou, Párizs, Musée national d’Art moderne / Centre de création industrielle © Centre Pompidou, MNAM-CCI, Dist. RMN-Grand Palais / Philippe Migeat MODIGLIANI, Amedeo: Női fej, 1912, Centre Pompidou, Párizs, Musée national d’Art moderne / Centre de création industrielle © Centre Pompidou, MNAM-CCI, Dist. RMN-Grand Palais / Philippe Migeat MODIGLIANI, Amedeo: Fej, 1911, Hirshhorn Museum and Sculpture Garden, Smithsonian Institution, Washington © Lee Stalsworth MODIGLIANI, Amedeo: Női fej, 1911, Centre Pompidou, Párizs, Musée national d’Art moderne / Centre de création industrielle © Centre Pompidou, MNAM-CCI, Dist. RMN-Grand Palais / Jacqueline Hyde MODIGLIANI, Amedeo: Gaston Modot portréja, 1918, Centre Pompidou, Párizs, Musée national d’Art moderne, Centre de création industrielle © Centre Pompidou, MNAM-CCI, Dist. RMN-Grand Palais / Georges Meguerditchian Gaston Modot © Christophel / Photo Scala, Florence MODIGLIANI, Amedeo: Hanka, 1916, magánygyűjtemény MODIGLIANI, Amedeo: Léopold Survage művész portréja, 1917, Ateneum Art Museum – Finnish National Gallery, Helsinki © Finnish National Gallery / Hannu Aaltonen MODIGLIANI, Amedeo: Anyaság, 1919, Centre Pompidou, Párizs, Musée national d’Art moderne / Centre de création industrielle, letét, LaM © Centre Pompidou, MNAM-CCI, Dist. RMN-Grand Palais / Bertrand Prévost MODIGLIANI, Amedeo: Kisfiú rövidnadrágban, 1918, Dallas Museum of Art, Dallas © Dallas Museum of Art, gift of the Leland Fikes Foundation, Inc. MODIGLIANI, Amedeo: Női portré, 1918, magángyűjtemény © 2016. Christie’s Images, London/Scala, Florence

Felelős kiadó: Baán László Szerző: Rébay Fatima Illusztráció és kiadványterv: Remsey Dávid Lektorálta: Borus Judit, Hessky Eszter, Ruttkay Helga Nyomdai kivitelezés: EPC