Becsüs képzés
Hogyan kell jellemezzĂźnk egy festmĂŠnyt
ELEMZÉSI SZEMPONTOK A FESTÉSZETBEN • • • • • • • • •
Ha már ismert stílusú festményről, grafikáról van szó, egy általános bevezetővel is kezdődhet az elemzés: a korszakot és az adott stílust jellemezhetjük pár mondatban. Itt is az adatokkal kezdhetjük a sort: megadjuk az alkotó pontos nevét és a mű címét. Itt kell említést tenni arról, hogy mikor született az alkotás; a stílus és a készítés technikája függ ettől. Megállapítást nyerhet a műfaj is: portré, csoportos portré, tájkép, csendélet, zsánerkép (életkép), enteriőr (szobabelső), történelmi, vallási, illusztráció. A leírás folytatható a kép, festmény, grafika, falfestmény témájának megadásával, megjelenésének más jellemzőivel. Megvizsgálhatjuk a kompozíciót, az alakok elrendezését, méreteit, a tárgyak méreteit a képen, a színek és azok kontrasztját, a perspektivikus irányvonalakat, ismétléseket, szerkezeteket.. A színek és a színvilág mindig sarkalatos kérdés. Az alkotó stílusa, kifejezőeszközei, ecsetkezelése, Végezetül összehasonlíthatjuk a képet más azonos témájú, de más stílusú festménnyel, illetve a művész egyik másik művével is. Elemzési szempontok: – – – – – –
műfaja)
1. A kép adatai (alkotó, cím, dátum, alapanyaga, technikája, 2. A kép témája 3. Kompozíció (elrendezése, méretek, színkontrasztok, stílus) 4. A kép színei (színhangulat, színhatások, kontrasztok) 5. Az alkotó stílusa (technika, ecsetkezelés, kompozíció, faktúra) 6. Állapot
Az elemzésre szánt mű
A méret • Fizikai adatok leírás • A festményeket jellemzően centiméterben, a grafikákat mindig milliméterben határozzuk meg • Először a függőleges méret • Majd a vízszintes méret • Esetünkben: 33*23 cm • Ebből tudjuk, hogy álló kép
A technika • • • •
•
Lehet: olaj, pasztell, tus, grafit, rézkarc… stb. Beszélhetünk egy illetve több festői ill. grafikai technikáról A több technikával készült művek esetén 3, maximum 4 technikát írunk ki Ha ettől több az alkotói eszköz vagy nem ismerjük fel, akkor használjuk a vegyes technika kifejezést A mi épünk esetén: olaj (fa)
A hordozó • Avagy mire alkottak • Lehet vászon, papír, rézlemez, üveg, karton, fatábla • Az eredetiség megállapításához is jó támpont lehet • Esetünknél: fa(tábla)
A keret • A keretelés állapotának leírása • Értéknövelő tényező lehet • Itt nyilatkozhatunk paszpartu létéről vagy hiányáról is • Pl.: ép v. sérült keret • A keret feliratairól – ha vannak- is beszámolhatunk
Datálás • Feltehetően mikor készült a kép • Nem kell konkrét év, csupán behatárolni időben • Meghatározásában segíthet a jelzet, a technika, a téma, a képen szereplő tárgyak • A monográfiák és szakirodalmak is segíthetnek • Esetünkben: 1910-es évek
Az alkotó • • • •
• •
• •
•
Festő, Kossuth-díjas (1948 és 1952); kiváló művész (1952). A budapesti Mintarajztanodában Gregus János, Székely Bertalan, Lotz Károly, 188687-ben a müncheni akadémián Löfftz, Hackl, végül 1888--89-ben a párizsi Julian akadémián Bouguereau, Robert-Fleury növendéke volt. Ezután évekig Münchenben élt, s képeivel nagy nemzetközi díjakat nyert (Ezt cselekedjétek..., 1890; Árvák, 1891 stb.). 1896-ban csatlakozott a Hollósy Simon vezette nagybányai csoporthoz, s a nyarakat Nagybányán töltve Budapesten élt. 1903-ban Párizsba költözött, s festészete egyre inkább közelebb került a posztimpresszionisták foltfestéséhez, színei az impresszionisták keveretlen ragyogásához. Ekkor készültek nevezetessé vált aktos kompozíciói (Műteremsarok, 1905, Magyar Nemzeti Galéria; Thámár, 1906, Római Galéria; Vámpírok, 1909 stb.). Hazatérve 1911-ben nagy állami aranyérmet nyert (Wlassics-arckép, Magyar Nemzeti Galéria). 1914-ben gyűjteményes kiállításon mutatta be addigi alkotásait a Műcsarnokban. Ebben az időszakban festette legszebb és legérettebb képsorozatait (a kislányáról festett Züzü-képek, 1910-15; Balatoni sorozat, 1916-31; Sokác képek, Tulipános láda 1910 után. Arcképek, Keresztapa reggelije 1911-32 stb.). 1920-ban A Szinyei Társaság elnökévé választották. 1921-től 1932-ig a Képzőművészeti Főiskola tanára. A II. világháború kitöréséig egyenletes és fejlődő erővel dolgozott, új (Zsuzsánna, Lila fauteuil, Margit-híd bővítése, tájképek stb.) és régebbi témáin (Nirvána). A háború azonban lefékezte munkakedvét és munkabírását, amely később magas kora miatt már csak részben tért vissza. Egyike volt azon kevés számú nem olasz művésznek, akinek önarcképét az Uffiziképtár kitüntetésképpen gyűjteményében kifüggesztette. Műveinek túlnyomó része a Magyar Nemzeti Galériában található, ahol 1965-ben emlékkiállítása volt.
A feltételezett cím • • • • • •
A későbbi beazonosításhoz szükséges Ha nem jelezte az alkotó, akkor mi magunk találjuk ki Legyen rövid, lényeget megragadó A legjellemzőbb, központi elemre helyezzük a hangsúlyt Pl.: Lány virággal, tájkép gémeskúttal, csendélet körtével Nálunk: Züzü ágyban
Az alkotónak és a képhez köthető korszakának leírása • Írhatunk a művész stílusáról. Az adott alkotói korszakról, annak kedvelt eszközeiről • A kép állapotát is itt kell megjelölni. • Pl.: Csók 1914-es műcsarnoki gyűjteményes kiállítása után festette legszebb és legérettebb képsorozatait. 1910 és 1915 keletkeztek a Züzü kislányáról festett Züzü-képek. A Balatoni sorozat, a Sokác képek, Tulipános láda is ekkorra tehető. Az alábbi mű is ebben az alkotói korszakában keletkezhetett • Ez a kép a szokottnál vázlatosabb, lendületesebb kivitelű. Pasztellszínű kolorit jellemzi, élénk fehér kiemelésekkel. Állapota ép. Nincs rajta sérülés. A szignó jól olvasható. Hátoldalán felirat nem látható.
Jelzetek • • •
Minden képre vitt szöveg illetve szám jelzetnek tekintendő Lehet szignó, dátum, cím, megjegyzés… stb. Elhelyezkedése alapján beszélhetünk: – – – – – –
• • • • •
J.j.l – jelezve jobbra lent J.j.f – jelezve jobbra fent J.b.l ill. j.b.f – jelezve balra lent ill. fent J.k. – jelezve középen J.n. – jelzés nélkül J.h. – jelezve a hátoldalon jelzet típusról
Elég a rövidítést feltűntetnünk A rövidítés után fejtsük ki a látottakat Ha pl. a szignót nem tudjuk kiolvasni írhatjuk, hogy olvashatatlan, de leírhatjuk, hogy mi minek olvassuk Szignótár használata fontos! Itt: j.b.l – Csók I szignó
Hátoldali jelzetek és raglapok • A mű eredetiségének megállapításánál fontos • Lehet értéknövelő, mivel találhatunk aukcionálási, v. kiállítási adatot • Néha a művész ide írja a címet • A datáláshoz is találhatunk információkat • Jelzet minden felirat (pl.: fehér kréta jelzet, három tagú számmal ált. BÁV, más szín általában kiállítási szám) • Raglapok lehetnek hátoldali vignetták, iratok, leltári raglapok • A műhöz kapcsolható igazolásokat, hagyatéki dokumentumokat is ennél a résznél ismertessük (pl.: Igazolom Iványi igazolások)
Az ár megbecslése • • • • •
Az eddigiekből, aukciós katalógusokból, aukciós házak véleményezéséből és saját tapasztalatunk alapján állapíthatjuk meg az árat A téma és a technika erősen befolyásol (tájkép ált. eladható ma , vallási téma nem kimondottan) A méret is fontos ( a túl nagy méret csökkenti az eladhatóságot) A konkrét figurák rontják az értéket, kivétel, ha ismert alakok (pl. Márffy Csinszkái, Csók Züzüje is!) Az olaj festmények a legértékesebbek. – Nagy magyar mestereknél ált. milliós tételek. Általában a keresettebb mesterek kb. 1,5millió és 20-24 millió között. A behatároltabb, gyűjteményekben lévő művészek alkotásai drágábbak: Paál László kb. 30-40 millió, Munkácsi lehet akár 200 is, Csontváry is hasonlóan értékes – mivel alig van hozzáférhető művük. – Kismestereknél –méret függően- 50.000-től indulnak pár száz ezerig bezárólag
•
Grafikánál a pasztell a legértékesebb. – Rippl pasztell kb. 5 millió – Átlag grafikák nagy magyar mestereknél kb. 2-300 ezertől – 1-2 millióig
• •
Kis mestereknél a korrekt 10- 50 ezer – méret/technika függő Sokszorosított grafika a legolcsóbb – – –
A művésznyomatok, próbanyomatok, egy levonatos ill. kevés levonatszámú grafikák ill. a feliratok megléte adja az értéke Nagy magyar mestereknél 20 ezertől max. 100 ezerig. Kis művésznél 10 ezer alatt
Tehát • Csók István (Sáregres, 1865 - Budapest, 1961) • Züzü ágyban • olaj, fa • 33*23 cm j.b.l.: Csók I. • ÁR: 160 000 - 220 000 Ft € 640 - 880
Kรถszรถnรถm a figyelmet!