Ki volt Kazay Endre? • A magyar gyógyszerészet egyik legnagyobb gyakorló gyógyszerész kiválósága • Egész életpályáját végigkísérte tudományos tevékenység • Olyan nagyot alkotott életében, hogy a róla elnevezett Kazay Emlékérem a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság legrangosabb kitüntetése
Élete évszámokban
• 1876. november 10-én született Nagybányán • 1889-től hat gimnáziumi osztályt végez a minoritáknál Nagybányán • 1894. augusztusától gyakornok Ember Elek Arany Sas gyógyszertárban Nagybányán • 1897. gyakornok Szilágysomlyón Balázs Zsigmond gyógyszertárában • 1897. október 29-én gyógyszerész-gyakornoki vizsgát tesz Kolozsvárott • 1897-ben jelenik meg első közleménye a Gyógyszerészeti Hetilapban • 1897-től gyógyszerész segéd Szilágysomlyón, majd Marosludason, Nagybányán és Debrecenben • 1900-ban megjelenik négykötetes műve, a Gyógyszerészi Lexicon Nagybányán • 1901. őszétől gyógyszerész hallgató a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen • 1903-ban megjelenik az Organicus chemia alapfogalmai c. egyetemi jegyzete Budapesten • 1903. június 15-én átveszi gyógyszerészi oklevelét
• 1903-ban rövid ideig tanársegéd Than Károly kémiai intézetében 1903-tól 1908-ig özvegy Királyi Miklósné gyógyszertárát vezette Ógyallán, közben tudományos kutatásokat folytat a helyi Csillagvizsgáló Intézetben • 1905. július 29-én házasságot köt Blahó Arankával • 1908 és 1910 között Nagyszlatinán patikatulajdonos. • 1909. június 20-án megszületik Adél nevű lánya • 1910 január 10-től 1915-ig Budapesten a Galenus Gyógy- és Vegyszergyár (mai nevén: Reanal Finomvegyszergyár) igazgató-fővegyésze • 1913-ban jelenik meg a III. Magyar Gyógyszerkönyv elemző módszerei című gyakorlati egyetemi jegyzete Budapesten • 1912 és 1915 között a budapesti Drogista Szakiskolában vegytan előadóként működik • 1915. március 1-től bérbe veszi Virágh László Szentháromság gyógyszertárát Vaskóhn • 1918. szeptemberétől gyógyszertár-tulajdonos a Magyar Korona gyógyszertárban Vértesacsán • 1919-az Egészségügyi Népbiztosság a Fejér vármegyei gyógyszertárak felügyelőjévé nevezi ki • 1920. június 24-én megszületik Brigitta nevű lánya • 1923. április 20-án meghal Vértesacsán
Életrajzi adatok • 1876, Nagybánya – 1923, Vértesacsa • A nagy gyógyszerész és szakíró 1876. november 10-én, a Szatmár vármegyei Nagybányán (ma Románia, Erdély) született • Családja – Felesége: Blahó Aranka (elvette 1905ben) – Gyermekei: • Adél (1909. június 20.) • Brigitta (1920. június 24.)
• Hazánk egyik - ha nem a legnagyobb gyógyszerész kiválósága hirtelen, 1923. április 20-án hunyt el.
Korai évei • Elemi tanulmányait a Nagybányán kezdte meg • Utána a minorita gimnáziumban tanult tovább (6 gimnáziumi osztályt). • 1893-ban, 5. osztályosan, 100 oldalas értekezést írt Universum címmel. – Ebben részletesen foglalkozott az élet keletkezésével, az emberi értelemmel és a világmindenség fejlődésével
• Ez időben sokszor hangoztatta: pap szeretne lenni • Gimnáziumi tanárai megszeretették vele a természettudományokat, így megváltoztatta korábbi elképzeléseit és • 1894-ben a gyógyszerészi pályára lépett.
További tanulmányai • 1894-ben – mikor megkezdte gyógyszerész pályafutását- a nagybányai Arany Sas Gyógyszertár Ember Elek kezén volt. Ő vette szárnyai alá az ifjú Endrét. – Részletes magyarázatait Endre szorgalmasan lejegyzetelte – Így jelentek meg első közleményei 1897-től
• 1897-ben a Kolozsvári Egyetemen tette le a tirocinális (gyógyszerészgyakornoki) vizsgát • 1901-ben került a Budapesti Tudományegyetemre, ahol olyan tanárok oktatták, mint Eötvös Lóránd és Than Károly. • 1903. június 15-én átveszi gyógyszerészi oklevelét
Tudományos munkássága • A Gyógyszerészeti lexikon megírását már 1898-ban megkezdte – Ehhez felhasználta Ember Elek magyarázatait és Simon Aurél misztófalui kapszulagyárának könyvtárát – A Gyógyszerészi Hetilap rendszeresen közölt részleteket írásából
• Az 1546 oldalas munka végül 1900-1901-ben jelent meg, 4 kötetre bontva. – Azóta sem született ilyen részletes, összefoglaló mű a szakmáról, ma is az ő munkájához nyúlnak vissza.
• Gyógyszerészeti jegyzeteit, műveit a szakma művelői és az egyetemi hallgatók egyaránt szívesen forgatták és forgatják ma is • 1921-ben megírta a Kémiai műszavaink és jelző módszerünk eredete és rendszertana című munkáját (gazdasági okok és váratlan halála miatt már nem jelenhetett meg)
Gyógyszerészi munkássága I. • Friss diplomás volt, amikor Than Károly meghívta segédprofesszornak az egyetemre, ám ő az ógyallai Szentháromság gyógyszertárat választotta – 1903-tól, mint gondnok, majd egészen 1908-ig, mint bérlő és gyógyszerész működött ott
• Utána 2 évet tötött a nagyszalatnai Szentlélek gyógyszertárban – Ekkoriban számos írása született, a legjelentősebb a ma is aktuális tartalmú „Helyettesítő gyógyszerkészítmények” c. cikke
• 1908 és 1910 között Nagyszlatinán patikatulajdonos. • 1910 január 10-től 1915-ig Budapesten a Galenus Gyógy- és Vegyszergyár (mai nevén: Reanal Finomvegyszergyár) igazgató-fővegyésze
Gyógyszerészi munkássága II. • Az I. világháború kitörése és megélhetési nehézségek miatt 1915. március 1-től bérbe veszi Virágh László Szentháromság gyógyszertárát a Bihar megyei Vaskóhon • Ugyanebben az időben megvette a közeli Gyanta község gyógyszertárát is. • 1919-az Egészségügyi Népbiztosság a Fejér vármegyei gyógyszertárak felügyelőjévé nevezi ki • 1918-ban Vértesacsán megvásárolta a Magyar Korona (ma Kazay) nevű gyógyszertárat, itt élt és dolgozott 1923. április 20-án bekövetkezett haláláig.
Kazay a katedránál • Tanított iskolákban, egyetemeken, a legkülönbözőbb szinteken tartott előadásokat. • 1903-ban rövid ideig tanársegéd Than Károly kémiai intézetében • Még szigorló gyógyszerész volt, amikor megjelent az Organikus chemia c. egyetemi jegyzete, amely tudományosan bizonyított eredményeivel is kibővítve 1908-ban könyv alakban is megjelent. – Célja az volt, hogy kezdőknek is jól áttekinthető képet nyújtson a szerves vegyületek csoportjairól. – A jegyzetből és a könyvből sokáig tanultak a gyógyszerészhallgatók
• 1908-ban megjelenik az Organicus Chemia Alapfogalmai című egyetemi tankönyve Nagybányán • 1912 és 1915 között a budapesti Drogista Szakiskolában vegytan előadóként működik • 1913-ban jelenik meg a III. Magyar Gyógyszerkönyv elemző módszerei című gyakorlati egyetemi jegyzete Budapesten • Több előadást tartott a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület
Az újságíró • Kazay Endrének a hazai újságokban és szaklapokban több mint 200 munkája jelent meg a gyógyszerészet, a kémia, a természettudományok, a barlangkutatás és a meteorológia témakörében. • 1903-tól az osztrák Pharmazeutische Post, ill. • 1920-tól haláláig a Pharmazeutische Monatschefte egyetlen magyar szerkesztőségi munkatársa volt. • Dolgozott ezenfelül a magyar Gyógyszerészi Hetilapnak, a Gyógyszerészei Értesítőnek és a Gyógyszerészi szemlének is. • Írásai jelentek meg a Magyar Chemiai Folyóirat, az Időjárás című folyóirat, a Természet Tudományos Közlöny hasábjain is.
A kutató • Kereste a gyógyszerek íz javításának különböző megoldásait. • Gyógyszervizsgálati módszereket dolgozott ki, ezekhez eszközöket is szerkesztett. – Igyekezett fejleszteni a már meglévő eljárásokon, javítani a készülékek hatékonyságán.
• Foglalkozott a szilikát kémiával és a meleg vizű források vizét elemezte. • Foglalkozott még a vízfogyasztás, és a megbetegedések összefüggésének vizsgálatával is, mely tanulmányait akadémiai szinten publikálta. • A gyógyszerészet mellett számos tudományos témát kutatott (a zenétől a meteorológiáig)
A feltaláló • Fotométert szerkesztett, amellyel a gyógyszerkészítményeket is vizsgálta. – Ezzel a tevékenységével megalapozta a gyógyszerészetben a hazai műszeres analitika elterjedését
• 1903-ban táján készítette polariméterét és refraktométerét, ezekkel egész életpályáján értékes megfigyeléseket tett • Ezeken felül több találmánya is született: – – – –
tablettázó készülék, kenőcsadagoló készülék (1906), injekciós ampullatöltő készülék (1912) és porosztó készülék (1917)
Kazay a polihisztor • A gyógyszerészet mellett élénken foglalkozott még zenekomponálással, filozófiával, kémiával, csillagászattal, meteorológiával, geológiával, és barlangászattal. – Fényelemzéseket végzett, – Barlangkutatók és a geológusok az 1904-ben feltárt Pálvölgyi-barlang ma is helytálló feltérképezését is ő végezte
• Templomi orgonát épített, verseket írt, színdarabokban is játszott • Német nyelven komponált egyházi dalokat, zenetörténettel foglalkozott és középkori családtörténeti kutatásokat is végzett. • Ezen felül címertannal, antropológiával, geológiával, pirotechnikával is foglalkozott.
Kazay dicsérete • A nagy nevű Winkler Lajos professzor Kazay-t a magyar „Scheelnek” nevezte. – (Karl Willhelm Scheel, svéd gyógyszerész és kémikus, úttörő többek között a vérátömlesztésben)
• "Mint minden magas szakmai tudást igénylő hivatásnak, így a gyógyszerészetnek is voltak vannak különleges tehetséggel megáldott nagy egyéniségei, híres tudósai, művészei és egyéb kiemelkedő képviselői. Ilyen kiemelkedő, különleges tehetség volt Kazay Endre gyógyszerész is." • „Nyugtalan természete mindig munkát és alkotást vágyott, de mindennél fontosabb volt számára az emberek szeretete. Gyógyszertári gyógyszerészként teljes tudásával a beteg emberek gyógyulását segítette.”
Emlékezete • Manapság az egyik legnagyobb gyógyszerészeti kitüntetés a Kazay emlékérem, melyet a Magyar Gyógyszerészeti Társaság adományoz az arra érdemes gyógyszerészeknek. • A Kazay gyógyszertár (és egyben múzeum) ma is üzemel, Dr. Burgetti László gyógyszerész, gyógyszerészeti szakértő vezetésével. – A patikában emlékszoba tekinthető meg, melyben a látogatók megismerhetik Kazay munkáit, az általa tervezett, és készített eszközeit, illetve egyéb munkáit, eredményeit is, Dr. Burgetti László gyógyszerész szíves kalauzolásával.
• Kazay Endre felújított síremléke a régi katolikus temetőben található, az orosz katonai emlékmű mellett a sírhoz vezető ösvényt tábla is jelzi. • Vértesacsa egyik utcáját róla nevezték el. • Az ő nevét viseli a vértesacsai Reményik Sándor Református Általános Iskola Kazay Endre Német Nemzetiségi Tagintézménye is
Kazay emlékérem
Vértesacsai emlékei • Ápolják emlékét a hazánkban róla elnevezett gyógyszertárak dolgozói, elhivatott gyógyszerészek és a szakma iránt érdeklődők és Vértesacsa község lakói. • Bár Vértesacsán csak öt évet élt. Emberszeretete, segítőkészsége olyan örökség maradt, amelyet máig nem feledtek el. • Amikor megbetegedett, ágynak dőlt, a gyógyszert bezárták, de az ajtón kis cédula lógott: Orvosságért tessék a lakásba beszólni! • Orvosság nélkül senki sem távozhatott tőle, még abban az esetben sem, ha netalán nem volt pénze az igénylőnek (Forrás: vértesacsaiak visszaemlékezései) • Az acsaiak megbecsülésük jeléül évente megemlékezést tartanak a nagy gyógyszerész elme sírjánál és a nevét viselő gyógyszertárnál.
Kazay Gyógyszertár és emlékszoba • A gyógyszertár csak pár apróbb átalakításon esett át, így a látogató vagy vásárló könnyen a XX. század első évtizedeiben találhatja magát. • A jellegzetesen vidékies patikabútor a korszak officina divatját követi. • A gyógyszertárban láthatóak XIX. és XX. századi patikaedények, korabeli mérlegek és lepárló üvegek. • Kazay Endre személyes eszközeiből, tárgyaiból egy külön emlékszobát alakított ki a tulajdonos. • Az emlékszobában Kazay hagyatékából kaphatunk ízelítőt: gyógyszertári eszközei mellett írásait és családi képeit is megszemlélhetik az érdeklődők.
Kazay gy贸gyszert谩r
Kazay emlĂŠkszoba
Emléktáblája
MegemlĂŠkezĂŠs
Felhasznált irodalom • Dr. Lárencz László: K. E. újabb életrajzi vonatkozásai (Gyógyszertörténeti Diárium, 1975. 1. sz.) • Dr. Lárencz László ny. alezredes: A 90 éve elhunyt Kazay Endre gyógyszerészi tevékenysége • Dr. Zalai: Gyógyszerészeti numizmatika • Magyar Életrajzi Lexikon • Továbbá a vértesacsai Kazay Gyógyszertár honlapja • Képek forrása: internet, a Kazay Gyógyszertár, a SZTE hallgatóinak fényképei ill. a Feol.hu képanyaga, továbbá a vértesacsai Reményik Sándor Református Általános Iskola képgalériája a 2013-as Kazay megemlékezésről