Becsüsképzés
Lotz Károly és a magyar akt Az aktművészet történeti előzményei és Lotz Károly művészete
Az akt történelmi előzményei • Az akt ábrázolás történetének kezdetét már az őskorban megtalálhatjuk. • Az emberi testet a maga valójában, legjobb képességeik szerint igyekeztek megörökíteni. • A cél azonban nem az emberi test szépségének megörökítése volt, hanem szertartások és rítusok eszközeinek tekinthetőek. (pl.:termékenység – Willfendorfi Vénusz, vadászat – lascaux-i barlangképek)
Lausseli (losszel) Vénusz ~Kr.e. 28000 mészkő / dombormű / 42 cm Franciaország
Ókori aktábrázolások • Egyiptomban sok fél-aktnak tekinthető domborművel, szoborral és falfestménnyel találkozhatunk. Ennek egyik oka természetesen az öltözködési kultúrában keresendő. Azonban mivel jellemzően isteneket ill. azok leszármazottjait (pl.: félistenek vagy maga fáraó) mintázzák a művek, az emberi szépség dicsőítéseként is értelmezhetőek.
Ülő írnok (Kai kancellár képmása) Kr.e. 3.ée. Festett mészkő Párizs, Louvre
Ógörög és római akt • Az ókori Hellászban (majd Rómában is) az emberi tökéletesség megörökítése volt a cél. Náluk az isten és uralkodó ábrázolások mellett a hétköznapi embereket (főként harcosok ) is megmintáztak. A szobrok mellett a kerámiák díszítései találkozhatunk akttal, például bírkózókat megörökítő edények.
Anavüszoszi Kurosz ~Kr.e. 530 márvány, 194 cm Athén, Nemzeti Múzeum
Középkori prüdéria • A középkor száműzte az aktot a művészetből. Az akt ábrázolás az erkölcstelenség kategóriába került. • Az élethű megformálás helyett a stilizált ábrázolásmód kerül előtérbe • A meztelenséget csak vallási témákban engedélyezte, például: – Ádám és Éva a paradicsomban illetve bűnbeesés – Mezítelen puttók (gyermekangyalok), mint az ártatlanság szimbólumai – A pokolban vergődő lelkek, akik a 3 mértéktelenséghez fűződő bűnért vezekelnek (falánkság, kapzsiság, bujaság)
Limbourg fivérek: Herman (1385 k.-1416), Paul (1386 v. 1387-1416), Johann (1388-1416) Les trčs riches heures: Berry herceg hóráskönyve (1412-16), Bűnbeesés
A humanizmus és a reneszánsz • A XVI. Században az ember válik újra a mindenség középpontjává. Már nem tartották a világot siralomvölgynek, a földi életet kezdték újra éltetni. A humanista filozófia a teremtés koronájaként fogta fel az embert és a hozzá fűződő reneszánsz stílus visszanyúlt az ókori gyökerekhez. • Újra megjelent az akt mind szobrokon mind képeken. A vallási témák mellett ókori mitológiai tematikákban is megfestették az emberi testet.
Michelangelo: Dรกvid 1501-1504 mรกrvรกny, 434 cm Firenze, Accademia
Michelangelo: Mediciek sĂremlĂŠke Firenze
Hajnal, az Alkony, a Nappal Ês az Éj
Hieronymus Bosch Gyรถnyรถrรถk kertje ~1500 reneszรกnsz Madrid, Museo del Prado
Bosch: Gyönyörök kertje (részlet)
Raffaello di Santi: Három grácia 1501 Chantilly, Musée Condé
Albrecht Dürer: Ádám és Éva 1514 rézmetszet Nürnberg, Germanisches Nationalmuseum
Agnolo Bronzino A szerelem és az idő allegóriája 1546 manierizmus (reneszánsz és barokk között) London, National Gallery
A barokk és rokokó aktjai • A barokk folytatta a reneszánsz által kikövezett utakat és fenntartotta az aktművészetet. • A témák elsősorban mitologikus vonatkozásúak volt. • A változás inkább a művészi megfogalmazásban volt tetten érhető: kontrasztosabb festés, érzelmekre ható komponálás jellemzi. • A puttók az egyik legkedveltebb „akt-témák”
Rubens: Hรกrom grรกcia barokk Madrid, Prado
A klasszicizmus és a romantika aktjai • A klasszicizmus már nem csak mitikustárgyú aktokat ábrázol. • Megjelennek a keleties témák • Szívesen festenek kurtizánokat is. • Az emberábrázolásuk meglehetősen valósághű. • A következőkben Goya kortársai szerint polgárpukkasztónak vélt képei láthatóak (valószínűleg Alba hercegnőt ábrázolják)
A közvélemény felháborítónak találta a lemeztelenített hercegnőt, ebből látszik, hogy a meztelenséget általánosan még nem fogadták el.
Francisco de Goya: Meztelen Maya ~ 1800 Madrid, Prado
A közvélemény lecsillapítására megfestette a felöltözött Mayát, a mű jól példázza, hogy egy felöltözött nő lehet csábítóbb a meztelennél.
Francisco de Goya: Felöltözött Maya ~ 1800 Madrid, Prado
Ingres: A nagy Odaliszk 1814 klasszicizmus Louvre, Pรกrizs
Realista és impresszionalista aktok • A realista ábrázolásoknál az élethűség az elsődleges szempont, a valóság szépítés nélküli megörökítése. Ehhez a korstílushoz kevésbé kötődik az akt, ám ekkor kerül előtérbe az alacsonyabb társadalmi osztályból származók ábrázolása • Az impresszionizmus végképp eltörli az idealizált aktot. A görög nimfák helyett valódi nők: kurtizánok, fürdőző egyszerű asszonyok és táncosnők kerülnek főszerepbe.
Edouard Manet: Reggeli a szabadban 1863 / impresszionizmus MusĂŠe d'Orsay, PĂĄrizs
Auguste Renoir: Fürdő után 1888
Lotz és kora • Ezzel eljutottunk Lotz Károly korához. • Először a festő életrajzát szeretném ismertetni. • Utána pedig az aktábrázolásáról esik majd szó
Lotz Károly • (1833, Homburg vor der Höhe - 1904, Budapest) • Festő, a XIX. század második felének egyik legismertebb magyar mestere. Korának egyik legfoglalkoztatottabb freskófestője. Monumentális történelmi és mitológiai tárgyú képek fűződnek nevéhez. Német apjának korai halála után magyar származású anyja hazajött kisgyermekével szülőhazájába, Magyarországra. • Szobrásznak készült, majd festeni tanult Marastoni Jakabnál és Weber Henriknél. • 1852-ben Bécsbe ment, ahol Karl Rahl tanítványa, majd munkatársa lett. Mesterével együtt számos falképet festett főúri és nagypolgári palotákban. • 1864-ben részt vett a bécsi Fegyvermúzeum lépcsőházának kifestésében. • Itthoni korai képeit az Alföld romantikája ihlette, később nagy falkép feladatokhoz jutott.
• 1864-ben a Vigadó lépcsőházának falfestményeivel nagy sikere volt. • Ezután számos főúri, állami és egyházi megrendelést kapott. • 1873-ban a Vigadó éttermének 28 medaillonját készítette. • 1874-ben Than Mórral együtt készítette a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházának festését. • 1883-ban a Mintarajziskola tanára • 1894-95-ben a Kúria és az Országház mennyezetképei megalkotásával Hauszmann Alajos javaslatára Lotz Károlyt bízzák meg. • 1896-tól pedig a második festészeti mesteriskola vezetője. • A királyi palota elpusztult Habsburg-termének mennyezetét 1903-ban már betegen festette.
Stílusáról • A görög-római istenek, hősök, démonok és allegorikus alakok népesítik be képeit. – „Lotz festői képzelete az Olympus fényétől ittasodott meg.”
• Az alak- és aktábrázolásban, a portréfestésben, a tájkép- és állatábrázolásban egyaránt megcsillogtatta tehetségét, készségét, képzelőerejét és mesterségbeli tudását. • Merített az ókori mitológiából, a bibliából, s ihlette a magyar paraszti táj, melyet plein air stílusban ábrázolt. • A barbizoni iskola utódja és a nagybányai iskola elődje volt e téren
Ismertebb alkotásai • Egyetemi Könyvtár (1875); Régi Műcsarnok (1877); Keleti pályaudvar (1884); Operaház nézőterének mennyezete (1884); Párizsi áruház (1885); MTA nagytermének két triptychonja (1887-91); Tihanyi apátsági templom (Székely Bertalannal és Deák Ébner Lajossal; 1889-90); budai Mátyás-templom (Székely Bertalannal, 1892-83); a Kúria (ma Magyar Nemzeti Galéria) nagy csarnoka (1894); az Országház lépcsőháza (1896-97); a Bazilika pillérmozaikjai, kupolaés boltívképei (1894-99). • A Magyar Nemzeti Múzeum, a Vigadó, a Magyar Tudományos Akadémia, az Magyar Állami Operaház, a Szent István Bazilika és a Parlament falfestményeit alkotta meg. • Legjelentékenyebb munkája 1884-ből az Operaház Olympus-freskója. • Allegorikus alakokat fest a Pécsi székesegyház számára, majd hasonló stílusban a Magyar Tudományos Akadémia secco-tempera faliképeit alkotja meg. • "Se szeri, se száma fal-, olaj-, vízfestményeinek, tanulmányrajzainak" – forrás: Ybl Ervin monográfiája
Monumentális művészete • Falképei a velencei barokk freskófestészet hatását tükrözik, bravúrosak, könnyedén elegánsak. • Falfestészete már saját korában másodlagos, "akadémikus neoreneszánsz" művészetnek bizonyult. • „Pollák neoklasszicizmusa és Ybl Miklós neoreneszánsza volt az igazi háttere Lotz Károly rokonszellemű falfestményeinek" – olvassuk a mai napig egyetlen, életművének szentelt monográfiában, melynek szerzője a neves műgyűjtő Ybl Ervin volt.
Lotz Károly (1833-1904): A Valóság, (részlet), 1877 után Régi Műcsarnok, Budapest
Lotz Károly (1833-1904): Falfestmény, 1887-91 Díszterem, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest
Az aktok • Faliképei mellett a maga korában kevésbé értékelték aktfestészetét, mely talán időtállóbb, mint "főművei". • Mitológiai tárgyú aktképeinek (Bacchánsnők, Psyché, Fürdés után, stb.) állandó modellje rajongott nevelt lánya, Kornélia és Ilona szerepelt. • Kornéliáról festette lányaktjait is. • Számos képmása és aktja a Magyar Nemzeti Galériában található. • Megérzi a nőben az örök nőiességet, az ő mezítelen nőalakjai nem aktok, nem női test-tanulmányok, az ő mezítelen nőalakjaiban a női szépségnek egy tiszta lelken átszűrődött melegsége és bája nyilvánul. • Miért lényeges, hogy nevelt lánya lehetett a modellje? Eddig csak kurtizánokat és cigánylányokat lehetett rávenni arra, hogy pózoljanak egy-egy képhez. Lotz viszont igazi finom hölgyet tudott megörökíteni a vásznán. • A fentiek tekinthető Lotz a nívós magyar akt megteremtőjének
Lotz Károly (1833-1904): Fürdő után, 1880 körül Magyar Nemzeti Galéria
Lotz Károly (1833-1904): Lotz Kornélia fehér ruhában, 1900 körül Magyar Nemzeti Galéria
Lotz Károly (1833-1904): Fürdő nő 1901 Magyar Nemzeti Galéria
Persze nem Lotz volt az egyetlen aktot (is) festő magyar művész Nézzünk pár példát!
BenczĂşr Gyula (1844-1920): Narcissus,1881 Magyar Nemzeti GalĂŠria, Budapest
Vaszary JĂĄnos (1867-1939): Aranykor, 1897-98 Magyar Nemzeti GalĂŠria
Csók István (1865-1961):Műteremsarok, 1905 Magyar Nemzeti Galéria
Csók István (1865-1961): Thámár, 1909 Magyar Nemzeti Galéria
Csók István (1865-1961): Vámpírok, 1907 magántulajdon
Nézzük meg, hogy a nemzetközi porondon hogyan fejlődött tovább az akt festészet
Henri de Toulouse-Lautrec: Orvosi vizsgรกlat a Rue des Moulins-en, 1894
Georges Seurat: Álló modell (Modell szemből) 1887 Pointillizmus / divizionizmus
Georges Seurat: Modellek, 1887-88
Paul Gauguin: Irigy vagy? (Aha oe feii? ) 1892 / posztimpresszionizmus Moszkva, Puskin MĂşzeum
Gauguin: Akt-tanulmรกny 1880
Edward Munch: Pubertás 1894 Expresszionizmus Oslo, Nemzeti Galéria
Pablo Picasso (1881-1973): Avignoni kisasszonyok 1907, kubizmus Museum of Modern Art, New York
Egon Schiele (18901918): NĹ‘i akt 1910, expresszionizmus
Egon Schiele: Szerelmesek (ﾃ僕elﾃｩs) 1917 expresszionizmus
Tamara de Lempicka (1898-1980): Ádám és Éva ~1932 Art deco
Fernando Botero (1932-): A levĂŠl, 1976
Lucien Freud (1922-2011): Sue Tilley (Big Sue / Alvó szociális munkás) 1995 Kortárs művészet
Kรถszรถnรถm a figyelmet!