Hírek

Fotó: Gulyás Attila

Új tanösvény a Budakeszi Vadasparkban A Madárbarát kert tanösvény hasznos trükköket és módszereket mutat be, hogy otthon is bárki megfelelő környezetet teremthessen a kert madarainak. Kihelyeztek egy látványodút, bemutatják a leggyakoribb, leghasznosabb madárbarát eszközöket, valamint ismertetik az etetés, itatás legfontosabb tudnivalóit. A tanösvény az olyan, egyéb állatok megtelepedését elősegítő eszközöket (süngarázs, darázsgarázs, lepkekert) is szemlélteti, amelyek „alkatrészei” szinte bármelyik kertben előfordulhatnak. Kialakítottak egy hüllőbarát sziklakertet is: a talajba fektetett, különféle méretű csövek megfelelő búvóhelyeket és egyben létfontosságú telelőjáratokat biztosítanak a hüllők számára.

Fotó: Surányi Linda

Séta a lombok között A Madarak és Fák Napján adták át Kaszón az ország egyik legkülönlegesebb tanösvényét, amely a Somogy megyei község központjától kb. 10 perces könnyű sétával érhető el. A Hent László építész tervei szerint készült lombkorona-tanösvény 9,5 méter magasan, 124 méter hosszan kanyarog a fák ágai között. Az 50 millió forintból megvalósult tanösvénybe pihenőket, interaktív táblákat, függőhídelemet, valamint egy „láthatatlan” vadfigyelő lest is beépítettek. A helyi erdőgazdaság célja, hogy egy folyamatosan épülő, fejlődő kirándulóközpontot hozzanak létre, ezért az új létesítmény a már meglévő Öregerdő tanösvénnyel is összekapcsolódik.

Fotó: 123rf.hu

Több kerékpárutat szeretnénk A Cofidis Hitel Monitor kutatása szerint a magyar lakosság „biciklipárti”: a 18–69 évesek közel 70 százaléka rendelkezik saját kerékpárral, és 65 százalékuk, ha csak alkalmanként is, de szokott kerékpározni, ötödük pedig szinte mindennap biciklire pattan. A lakosság kétharmada a biciklit a mindennapi közlekedésre alkalmas eszköznek tartja, de ugyanennyien vélik azt is, hogy még mindig nincs Magyarországon elég bicikliút ahhoz, hogy a kerékpár a mindennapi közlekedés része legyen. A biciklizők többségét leginkább az motiválná, ha több lenne a kerékpárút.

Földikutya bukkant fel Pest megyében A Pest megyéből immáron 50 éve kiveszettnek vélt nyugati földikutya (Spalax leucodon) populációját a húsvét utáni napokban fedezték fel Albertirsa külterületén az Albertirsa Barátainak Köre Természetvédelmi Csoport tagjai. Néhány nap múlva a Magyar Természettudományi Múzeum, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai érkeztek a helyszínre, és a terepjárás során több túráscsoportot is felfedeztek a környéken, például a Gerje-patak melletti gyepeken. A lelkes csapat május 5-én két állatot is fogott. Az elsőt – egy idős hímet – Köpönyegnek nevezték el, a másikat – egy szoptatós nőstényt – Albertinának.

Fotó: Bérces Sándor

Lélegzetállító látogatóközpont a Dunakanyarban A tervek szerint 2019-ben adják át Dömösön a Dunakanyar Látogatóközpontot, amely a térség legmeghatározóbb ökoturisztikai látványossága lehet. Az egész évben nyitva tartó komplexum kertjében a Dunát formázó és a Duna menti védett területeket bemutató tanösvény, állatsimogató, madárröpte és játszótér is lesz, de kerékpárt és kenut is bérelhetünk majd itt. A projekt teljes költségvetése 1,37 milliárd forint, az átadás után pedig évi 36 ezer látogatóra számít a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság.

Fotó: Födő Szilárd

Új magyar természetfilm a mozikban Az egész család számára tartalmas program lehet a Gemenc – Árterek világa című látványos természetfilm, amelyet május 18-tól az ország negyven mozijában vetítenek. A rendező Olma Frigyes főállásban könyvvizsgáló, hobbija a fotózás és a természetfilmezés. A filmet alkotótársaival a szabadidejükben forgatták, döntően saját pénzből. Munka mellett heti 2-3 napot tudtak csak filmezésre fordítani. Öt év alatt közel 200 napot forgattak, napi 5-6 órát ülve egy lessátorban. A film egy feketególya-pár itthon töltött hónapjait kíséri végig a kora tavaszi fészektatarozástól kezdve a tojásrakáson át a fiókák felcseperedéséig.