Két keréken

Balaton körül Élmények a

Az északi partról vagy a déliről induljunk? Keleti vagy nyugati irányba haladjunk? Egynapos vagy többnapos túra legyen? Merre induljunk, ha nem elég a 206 kilométer, vagy szeretnénk felfedezni a Balaton „hátországát” is? Minden kérdésre mi sem tudunk választ adni, de igyekszünk hasznos tippekkel, tanácsokkal ellátni a tókerülő bringásokat. Írta és fotók: Varga Zsóka és Abelovszky Tamás

Észak vagy dél? Kelet vagy nyugat? Ezekben a kérdésekben legalább olyan nehéz dönteni, mint abban, hogy az északi vagy a déli part közül melyik a szebb, jobb, vagy épp hol lehet finomabb bort kapni. Nem is fogjuk senki helyett eldönteni a kérdést – el kell indulni, és a bringán ülve tapasztalatokat szerezni. Az alábbiakban azért néhány szemponttal megpróbálunk segíteni a kiindulópont kiválasztásában. Míg a déli part teljesen sík, az északi parton néhol hullámozva halad a bringaút; az uralkodó szélirány északnyugati, azaz keletről nyugatra haladva nagyobb eséllyel fog szemből fújni a szél; a déli part nagy része mind vasúton, mind autóval egyszerűbben megközelíthető, mint az északi. Mi – teljesen önkényesen – az óramutató járásával ellentétes irány mellett döntöttünk, és négy, körülbelül egyforma, nagyjából 50 km hosszú szakaszra osztottuk a teljes távot, időnként el-elhagyva a Balaton partját.

1. Siófok–Balatonfüred 2. Balatonfüred–Szigliget 3. Szigliget–Fonyód 4. Fonyód–Siófok

1. Keleti csücsök Siófoktól Balatonfüredig

A Balaton körüli bringaút változatos formákat tud ölteni: helyenként igazi bringasztrádával találkozhatunk, máshol gyalog- és kerékpárúton tekerhetünk, megint máshol kis forgalmú utcákon vezetnek a zöld-sárga táblák. Az út minősége is változatos: van, ahol tükörsima aszfalton suhanhatunk, sok helyütt azonban a fák gyökerei szétvetették már a vékony aszfaltréteget. Az útvonal kijelölése általában egyértelmű, de helyenként – elsősorban az északi parton, ahol kanyargósabb az út, mint délen, oda kell figyelni, de igazán eltévedni nem lehet.

Ami a domborzatot illeti, a déli part teljesen sík vidéke Balatonaligánál ér véget keleten, rögtön egy combosabb emelkedővel. Persze nem kell megijedni, nem a Kékest kell megmászni: a legmagasabb pont nem egészen 200 méterrel van a tengerszint felett, Balatonakarattyán. Az északi parton több helyen találkozhatunk kisebb-nagyobb emelkedőkkel (és persze az azokat követő lejtőkkel), de egyik sem jelent leküzdhetetlen kihívást a tókerülő bringás számára. Az út, amin gurultunk

SIÓFOKRÓL indítjuk tehát a 206 kilométeres tókört. A déli part fővárosa rögtön egy strandolással csábítana, de mi inkább a főtéren kezdjük a túrát. A csinos kis teret a közepére állított víztorony uralja, és számtalan kávézó, fagyizó, étterem csalogatja az éhes vagy szomjas turistát. Mi inkább felmentünk a funkcióját vesztett, de gyönyörű építmény tetejére, ahonnan szemügyre vehettük aznapi túránk helyszínét, a Balaton keleti medencéjét. A kilátószintnél feljebb is van élet a toronyban: a kávézó mellett a legfelső szintet is érdemes meglátogatni, amely körbeforogva nyújt 360 fokos panorámát.

Keleti irányba indulva hamar elérjük a tó legkeletibb pontját Balatonvilágos és Balatonakarattya határában. Ezzel be is lépünk egyrészt Veszprém megyébe, másrészt a balatoni vörös homokkő birodalmába. A Balatonfelvidék jellegzetes kőzete majdnem egészen Badacsonyig kíséri utunkat. A jól megmunkálható kőzetet már a rómaiak is előszeretettel használták építőanyagként, majd évszázadokon át épültek belőle templomok, utak, bástyák, lakóházak, présházak. Balatonalmádi mintegy 6 kilométeres tanösvényét is a vörös homokkőről nevezték el. Akinek kedve tartja, Balatonalmádinál elhagyhatja egy

Fotó: Gulyás Attila

0 5 km Ajánlott kerékpárút

kis időre a partot. Felsőörs felé ugyan le kell küzdeni egy kis szintkülönbséget, de a falu központjában álló prépostsági templom megéri a mászást. A templom a 13. század első felében épült román stílusban, és ma is őrzi Árpád-kori jellegét. Innen Lovas irányába érdemes továbbindulni, majd Paloznakon és Csopakon át, szőlők, présházak, pincék, és persze nyaralók között érjük el Balatonfüredet. Ha szeretnénk kikerülni a part menti nyüzsgést, egészen Aszófőig folytathatjuk utunkat, magunk mögött hagyva Füredet.

Mi azonban inkább a parton maradunk – a világért sem hagynánk ki például a rendezett csopaki strandot vagy éppen a Füred előtt mindig a 71-es út mellett kérődző szürkemarha-gulyát. Így érjük el az északi part legnagyobb települését, többek között az Anna-bálról, a szívkórházról vagy a Tagore sétányról ismert Balatonfüredet. A csodás vízparti allén folyamatos a nyüzsgés, nyáron szinte biztosan valamilyen eseménybe botlunk – egyébként is szép számmal találkozhatunk különféle fesztiválokkal, eseményekkel a tó körül. Ha szeretnénk megpihenni az első szakasz után, kedvünkre válogathatunk a lehetőségek között: a Koloska-völgy ideális kirándulóés piknikezőhely, a Lóczy-barlang a hegy gyomrának, míg a Bodorka Balatoni Vízivilág Látogatóközpont a tó mélyének megismerésére csábít, a szívkórház előtti téren pedig a füredi savanyúvizet kóstolhatjuk meg. Aki szeretne egy szép emléket a tókerülésről, a Balatontipp honlapjáról letöltheti a Balatoni Bringakör Bizonyítványt, amelybe megfelelő számú pecsétet kell beleütni az érvényes teljesítés érdekében. A teljesítők felkerülnek a honlapra, és oklevelet is kaphatnak. Balatoni Bringakör Bizonyítvány és oklevél

Paloznaki tekergő

Paloznak és környéke összesen 7 rövidebb-hos - szabb (20–50 kilométeres) kerékpártúra-útvonallal csábít a környék felfedezésre. A paloznaki önkormányzat kerékpárkölcsönzőt is üzemeltet, ráadásul ha valaki egy nap alatt legalább öt pecsétet (vagy aláírást) gyűjt az útvonaljavaslatokban szereplő „Paloznaki tekergő”-partnerektől, akkor az érintett napon 50 százalékos kedvezménnyel használhatja a kerékpárt. Az önkormányzat emellett vendégházat is üzemeltet – túránk során mi is kipróbáltuk, csak ajánlani tudjuk mindenkinek!

2. A Balaton-felvidék lankái Füredtől Szigligetig

Fotó: Gulyás Attila

BALATONFÜREDET elhagyva szinte rögtön döntenünk kell, hogy betérünk-e Tihanyba, ahová a balatoni körútról kerékpárút vezet a félsziget szívébe (levendulavirágzás idején ne hagyjuk ki a „szüretet”). Mi vállaltuk a néhány pluszkilométert és az ezzel járó kevés szintet, de arra készüljünk fel, hogy egy egész napot is el lehet akár itt tölteni. A félsziget tulajdonképpen egy hatalmas geológiai múzeum. Néhány millió évvel ezelőtt, az egész félsziget gyakorlatilag egy tűzhányó volt; az egykori vulkáni működés emlékét őrzi a mintegy 150 gejziritkúp is. A Levendula Házban mindent megtudhatunk erről az illatos növényről, a Belső-tó a horgászokat hívogatja, de kikerülhetetlen a félszigetet uraló bencés apátság is, amely több mint 950 éve magasodik sziklaszilárdan a Balaton fölé.

Azonban még sok van hátra a második szakaszból, ezért ideje felkerekedni. A következő megállóhelyünk Örvényesen a vízimalom ódon épületénél van, ahol az idős molnár miatt érdemes megállni, és ha már itt vagyunk, a szomszédos Huszár vendéglőben ehetünk egy kerékpárosmenüt, és lepecsételtethetjük Balatoni Bringakör Bizonyítványukat is.

Az egykori zánkai úttörőtábor bejáratánál a gyerekkel tekerők valószínűleg azonnal megállnak majd a haditechnikai parkban ácsorgó tankok és harci helikopterek láttán. Zánkára érve nagy dilemma elé kerülünk: folytassuk az utat a parton, avagy kerüljünk egy kicsit a Káli-medence felé. Vállalva elfogultságunkat, a partot magunk mögött hagyva, Magyarország egyik legszebb kistája felé vettük az irányt – de erről egy külön cikk szól. A Balatonhoz Révfülöpnél, Ábrahámhegynél és Badacsonynál is viszszatérhetünk. Itt már a tanúhegyek uralják a tájat – a Badacsony, a Szent György-hegy, a szigligeti Várhegy,

0 5 km

Ajánlott túraútvonal Lehetséges túraútvonal

Éhezni-szomjazni biztosan nem fog senki sem a Balaton mellett – még szezonon kívül is sok helyen találunk nyitva boltokat, éttermeket, főleg a nagyobb településeken, nyáron pedig szinte minden pedálfordulatra esik egy vendéglátóipari egység. Ettől függetlenül persze nem árt csomagolni az útra egy szendvicset, egy kis csokit, illetve megtölteni a kulacsot. Ami a bringát illeti, elsősorban nagyobb településen érdemes szervizeket keresni, ha baj lenne. Persze egy alap szerszám- és ragasztókészletet valamint pumpát érdemes magunkkal vinni. Ha nem saját kerékpárral indulnánk útnak, számos kerékpárkölcsönző közül válogathatunk az északi és a déli parton is. Több kölcsönzőben nemcsak a bringák, hanem a Balaton körüli hosszabb-rövidebb vezetett túrák közül is válogathatunk. Praktikus tanácsok

kicsit távolabb a Gulács, a Tóti-hegy, a Csobánc emlékeztetnek a heves vulkáni működésre.

A Badacsonyi borvidék is ezeknek a hegyeknek köszönheti létét: a napsütésnek kitett lejtők, a főként bazalt és bazalttufa alkotta talaj már a római korban virágzó szőlőkultúrát eredményezett. Badacsonytomajtól a kerékpárút egészen Tördemicig az úgynevezett Római úton halad, előbb hétvégi házak, majd egyre inkább szőlőültetvények és présházak között – lehetetlen nem megállni egy jó rizlingfröccsre. Szigligeten zárjuk túránk második szakaszát. Az egykor IV. Béla király tulajdonában álló vár sorsát egy villámcsapás pecsételte meg a 17. század végén.

Fotó: Gulyás Attila

Káli-medence

Ha Zánkánál letérünk a balatoni kerékpárútról, Tapolca felé kell venni az irányt. A település határában érdemes betérni a Gyógynövény-völgy Oktató- és Látogatóközpontba, pár kilométerrel arrébb a Hegyes-tű csábít egy kitérőre, míg Köveskálon több borászat kínálja jobbnál jobb borait. Innen visszakanyarodhatunk a Balaton felé, Kővágóörs irányába gurulva, de továbbmehetünk Szentbékkálla, illetve Mindszentkálla felé is, hogy Salföldön át térjünk vissza a tó partjára.

3. Suhanás a nyugati medence körül Szigligettől Fonyódig

Ha épp leszállnál a bringáról – élmények a Balaton körül kicsiknek és nagyoknak Számtalan látogatóközpont, kalandpark várja a megfáradt, de érdeklődéséből mit sem vesztett bringásokat. Ezekből szemezgetünk az alábbiakban.

Északi part:

 Állatsimogatós: Salföld Major (mindenki imádni fogja)  Illatozós: tihanyi Levendula Ház Látogatóközpont;

Zánka: Gyógynövény-völgy Látogatóközpont  Evezős: Tapolcai-tavasbarlang (rossz idő esetén kerülendő, minden északi parton nyaraló ide próbál bejutni)  Nosztalgiázós: Fekete István-emlékhely,

Fenékpuszta (csak bejelentkezéssel látogatható)  Egy kis Amerika: Kápolnapusztai Bivalyrezervátum  Mi úszik a Balatonban? Bodorka Balaton Vízivilág

Látogatóközpont (Balatonfüred)  Mi úszik a Balatonon? Vitorlázeum, ahol mindent megtudhatsz a vitorlásokról (Balatonfüred)

Déli part:

 Adrenalinbomba, ha a bringázás után még van erőd: Zamárdi Kalandpark  Te is hajóskapitány lehetsz: balatonföldvári hajózási múzeum  A forgó kilátó: a siófoki víztoronyban forgó körpanorámás teraszon ihatsz egy jó kávét  Gömbkilátó Balatonbogláron: önmagáért beszél

TALÁN EZ EGYIK legszebb szakaszhoz értünk a harmadik napra: a Keszthelyi-hegység lábaitól Fonyód kikötőjéig haladva egyre többször kerülnek látómezőnkbe a tó fölé magasodó tanúhegyek. Balatonedericsen a családdal bringázók készüljenek egy újabb „kötelező pihenőre”: a gyerkőcöknek nagy élményt jelenthet egy vizit az Afrika Múzeumban. A Csodabogyós-barlangot is a közelben találjuk – rossz idő esetén, netán ha nyáron egy kis hűvösre (és kalandra) vágyunk, megcsodálhatjuk a föld alatti Függőkertet, a Szülőlyukat vagy a Meseországot,

0 5 km Ajánlott túraútvonal

szigorúan barlangászoverallban, négykézláb vagy hason csúszva, szakképzett barlangi túravezetőket követve. Ez egyben persze azt is jelenti, hogy előre be kell jelentkezni a három barlangtúra valamelyikére.

Balatongyörökön a golfpálya mellett érdemes megállni, hogy egy pillantást vessünk a tóra: lélegzetelállító panorámában lehet részünk. Vonyarcvashegyen az új, part menti kerékpárút lett a kedvencünk, hiszen a víz mellett ötletes pihenőhelyeken

Hévízi kitérő

Keszthelyről végig kerékpárút vezet Hévízre – ős - szel, télen az adott napi szakasz letekerése után jólesik egy fürdés a meleg vizű tóban. Hévízről továbbvezet a kerékpárút Alsópáhokra, ahonnan szinte már csak egy ugrás a Kis-Balaton, a zalakarosi fürdő vagy éppen a Kápolnapuszta bivalyrezervátuma, de erről egy másik cikkben írunk majd részletesen.

fújhatjuk ki magunkat, este pedig napelemes lámpák világítják meg utunkat. Gyenesdiáson gyönyörű strandot találtunk, jó nagy játszótérrel – csalásoknak ideális választás lehet egy pihenőre.

A játszótér Keszthelyen, a kikötő melletti sétányon is adja magát, a szülők pedig a Borbás Vince sétány árnyat adó fái alatt pihenhetnek meg kicsit. Nem mehetünk el szó nélkül a helyi látnivalók mellett sem: a Festeticskastély klasszikus turistalátványosságnak számít, míg a családosoknak a vasútmodell-kiállítást és a vadászati gyűjteményt ajánljuk.

A bringaúton továbbhaladva a Balaton legcsendesebb sarkára érkezünk: a délnyugati csücsök szemmel láthatóan a tó perifériáját jelenti. Látnivalóból ugyan az eddigieknél talán kevesebb van, cserébe viszont érezhetően nyugodtabb itt az élet, mint bárhol máshol a parton. A balatonfenyvesi kisvasúton azért érdemes utazni egyet; sajnos már csak Somogyszentpálra juthatunk el az 50-60 éves szerelvényekkel, keresztülutazva a Fekete István regényeiből ismert Nagy-berek megmaradt részein.

4. Déli pihenő Somogyországban Fonyódtól Siófokig

AZ UTOLSÓ SZAKASZ Fonyódtól Siófokig vezet a déli parton. Míg az eddigi szakaszokon találkozhattunk egy-két kisebb emelkedővel, itt legfeljebb a szél nehezítheti a táv legyűrését. Sokak szerint a déli part egyetlen előnye az, hogy jól látható az északi – természetesen ez nem igaz, itt is találni érdekességeket, látnivalókat, bár kisebb számban, mint a túlparton. Elsőként

A Balatont – elsősorban persze főszezonban – keresztül-kasul szelik a hajójáratok. A túrákat ügyesen lehet variálni egy kis hajókázás közbeiktatásával: minden menetrend szerinti hajón lehet kerékpárt szállítani, de ha nagyobb csoporttal megyünk, azt illik jelezni a járatokat üzemeltető Balatoni Hajózási Zrt. felé. Balatoni hajózás

Balatonbogláron érdemes megállni egy kicsit – csak előbb fel kell tekerni a településen található dombra, ahol egy érdekes struktúrájú kilátó kelleti magát. A boglári Gömbkilátó előéletét valószínűleg kevesen ismerik: a budapesti Városligetből került ide, ahol az 1963-as Budapesti Nemzetközi Vásár idegenforgalmi pavilonjaként funkcionált. A Xantus János nevét viselő szerkezetbe korábban panorámapresszót is terveztek, valamint beüvegezése is felmerült – de talán nem baj, hogy a tervekből nem lett semmi. Így is megéri megmászni a mindössze 165 méter magas Vár-dombot. Innen csendes, kis forgalmú utak csábítanak rövid kitérőre a somogyi dombok felé – szinte bármelyik déli parti településről tehetünk egy túrát az egyik észak–déli irányú völgyet követve.

Érdemes meg-megállni a parton, visszatekinteni az északi partra, a Balaton-felvidék szelíd lankáira,

5 km Ajánlott túraútvonal

Térkép: Bagaméri Gergely

A leginkább gyerekbarát szakasz

A Balaton déli partja a legjobb választás, ha gyerekekkel, családdal szeretnénk belekóstolni a tókerülésbe. Teljesen sík a terep, de több helyen lehet kilátókat találni (Fonyód, Balatonboglár, Siófokon a víztorony); a víz mindenhol sekély, és számos szabadstrandot találunk a part mentén. Siófokon a sóstói Family Beach, Balatonbogláron a Platán szabadstrand, Balatonlellén a Napfény strand szolgáltatásai kedveznek talán leginkább a gyerekekkel érkezőknek. Bármelyik strandot is választjuk, érdemes korán érkezni, mert hamar megtelik a part, és persze elsőként a fák környéke „telik be”. Ha sok lenne már a tekerésből a gyerekeknek, Zamárdiban a kalandpark kínál izgalmakat, Balatonföldváron a hajózási múzeumban pedig bárki hajóskapitánynak érezheti magát.

a tanúhegyek mogorva tömbjeire a csillogó vízfelszín túloldalán. Emellett számos strand, szabadstrand kelleti magát errefelé; Balatonföldváron a kikötő és a vasútállomás rendezett környéke hívogat egy kis pihenőre árnyas fáival.

Siófokról a Sió mentén kerékpárút vezet a szomszédos Siójutig, ahonnan akár Balatonszabadi, akár Ságvár felé visszatérhetünk a Balatonhoz. A Sió csatornáról nehezen tudtuk elképzelni, hogy hajózható – pedig nem egy balatoni hajó a Duna felől került a tóra. Az viszont szemmel látható volt, hogy a kócsagok, a gólyák (és a horgászok is) kedvelik a vízfolyást. 