Jelvényvadász

Geodéziai tornyok

Magyarországon

Írta: Lánczi Péter Fotók: Gulyás Attila

Egy nem akármilyen érintőpontos jelvényszerző kalandra invitáljuk a természetjárókat, amely elsőre talán egysíkúnak tűnhet, ám sokkal többről van itt szó holmi betontornyok lajstromozásánál.

Atávolban egy szürke betonhenger uralja a kopasz dombtetőt, máshol az erdő lombtengeréből egy piros-fehér sávosra festett torony csúcsa magasodik ki. Az egyik alacsony, mármár törpe, a másik óriás, de mindkét hengertest tetejét jellegzetes korlátkorona díszíti, illetve eredetileg ugyanabból a megfontolásból hozták őket létre.

Ezek az egykoron földmérési célokat szolgáló építmények geodéziai tornyok, amelyek többsége ma romosan, összefi rkálva áll a természet csendjében, türelmesen várva az elmúlást. Egyik-másik „újrahasznosulva”, új feladatot ellátva szolgálja az embert, de a legtöbbjük rozs-

A Meleg-hegy geodéziai tornyát utoljára 1998-ban használták földmérési célokra, ma átjátszótoronyként funkcionál. Háttérben a Velencei-tó dás vasajtóval lezárva, nehezen megközelíthető terepen áll elfeledve. A természetjárók gyakran – ott, ahol mód nyílik rá – a testi épségüket sem féltve felkapaszkodnak ezekbe az „illegális kilátókba”, függetlenül attól, hogy a veszélyre tiltó felirat fi gyelmeztet. Miért is érdemes felkeresni akkor ezeket az objektumokat? A terepi pontgyűjtögető jelvényvadászoknak aligha kell ecsetelni, miért jó kaland az ilyen időtöltés, a többieknek pedig elöljáróban csak annyit mondhatunk: aki ezt a túramozgalmat végigcsinálja, az tényleg megismeri hazánk szinte minden szegletét.

Félreismerhetetlenek A szépnek egyáltalán nem mondható, inkább kimondottan rideg, indusztriális látványt nyújtó, durva felszínű betonhengereknek van valami sajátos bájuk. Talán csak a panorámát ígérő magasságuk, avagy a világítótoronyra emlékeztető formájuk teszi őket vonzóvá? Akárhogy is van, elsősorban a műholdas technológia térhódítása következtében mára feleslegessé vált, a földmérők által is csak legfeljebb tájékozóiránynak használt tornyok ipari emlékeknek számítanak.

Országszerte 107 ilyen, az Egységes Országos Vízszintes Alapponthálózat (EOVA) részét képző vasbeton tornyot találunk, amelyeket 1974 és 1984 között emeltek. Magasságuk különböző, akadnak köztük 30 méteresek is, átmérőjük azonban egységes: 3,5 méter. A legkisebb tengerszint feletti magasságban (85 m) elhelyezett torony a Szegvár melletti Balástya-halmon áll, a legmagasabban létesített pedig a Csóványoson (938 m) található.

A geodéziai mérőtornyokat főként a vízszintes alapponthálózat elsőrendű pontjai fölé emelték. Egyrészt azért, mert messziről irányozhatók, ezáltal nagyban megkönnyítették a hosszú oldalú sokszögelés kivitelezését, másfelől jó pontvédelmet is jelentettek. A tornyok kisebbik része – kevesebb mint 20 – harmadrendű

A Mátra nyugati határában található Nagy-hársas betontornyát a piros turistajeleken érhetjük el

pontra épült, sőt egy negyedrendű pont, a soproni Nándor-magaslat is kapott tornyot. Magyarországon nincs másodrendű ponthálózat, mert a II. világháború után csak a harmadrendű pontsűrűségnek megfelelő hálózatot építették ki.

Újrahasznosított tornyok A tornyok egy részét fémgyűjtők kifosztották, megrongálták, illetve olyanok is akadnak, amelyek jelenleg adótoronyként, megfi gyelőállomásként vagy kilátóként funkcionálnak tovább, de a többségüket lezárták. A turisztikai célú újrahasznosításuk szép példáit a Pilis csúcsán, a Csóványoson, a Nyúl és Győrújbarát határában álló Lila-hegyen, valamint a Zengőn találjuk. Ezek a felújított és újragondolt geodéziai mérőtornyok ingyenesen látogatható kilátókként működnek. Reméljük, hogy további tornyok is „átlényegülhetnek” majd ily módon a jövőben, mielőtt még végleg az enyészet és a rongálók martalékévá válnának.

Felmenni tilos és életveszélyes

A geodéziai mérőtornyok – pár átépítettől eltekintve – nem kilátók, alapvetően nem a turisták számára hozták őket létre. Bár a rongálások miatt több betontorony ajtaja nyitva áll, és a rájuk festett tiltó, illetve veszélyre fi gyelmeztető felirat is lekopott, hivatalosan ezekbe az épületekbe nem szabad felmenni. Amennyiben saját felelősségünk tudatában mégis felmegyünk, számolnunk kell a valóban veszélyt jelentő, meredek és kopott vaslétrákkal, a hiányzó vagy sérült padlólemezekkel és a rendszerint szédítő magassággal. Kicsit is tériszonyos embereknek semmiképpen sem ajánlott ilyesfajta kaland.

A Péti-hegy panorámáját torony nélkül is élvezhetjük

Infók a jelvényszerzéshez

A túramozgalom kiírója a Hegyek Vándorai Turista Egyesület, honlapjukról (hvte.hu) ingyenesen letölthető a túra igazolólapja, továbbá hasznos információkat is kapunk a tornyok beazonosításához, megtalálásához. Az igazolás módja a tornyokra festett kódok feljegyzése, amelyek 50 cm nagyságú, általában fejmagasságban található, fekete vagy téglavörös színű betűk és számok kombinációjából állnak. A kitöltött igazolólapokat a túramozgalom felelősének, Sipos Tamásnak kell elküldeni elektronikusan a molyhos@ freemail.hu ímélcímre. A teljesítésnek négy szintje van. Minden fokozat teljesítéséért kitűző jár. Aki a legmagasabb, azaz a gyémánt fokozatot eléri, elnyeri a sorszámozott gyémánt fokozatú kitűzőt és az oklevelet. A díjazás teljesítésenként 400 Ft-ba kerül.

TELJESÍTÉSI SZINTEK • bronz fokozat: 30 torony • ezüst fokozat: 60 torony • arany fokozat: 90 torony • gyémánt fokozat: 107 torony Nem kezdőknek való Az érintőpontos túramozgalmaknak megvan az a szabadsága, hogy mi döntjük el, honnan közelítjük meg a célt, de ehhez a tematikához jó térképolvasási készséggel és kellő terepi gyakorlattal kell rendelkeznünk. Kimondhatjuk, hogy ez a toronyvadászat nem kezdő túrázóknak való. Bozótos, benőtt, elhanyagolt környezetre és a tájékozódást nehezítő körülményekre kell készülni. Jelzett turistaút ritkán vezet a tornyokhoz, és előfordulhat, hogy még GPS-koordináták ismeretében is küzdelmes egy adott pont beazonosítása és elérése. Ugyanakkor éppen ettől lesz izgalmas a kaland, a hosszan tartó kódgyűjtögetés során pedig igazi országjárókká válunk, miközben életre szóló tapasztalatokat és élményeket szerezhetünk.

Néhány hasznos tanács Ajánlatos körbejárni a tornyokat, mert az igazolókódok eseteként más-más helyen találhatók az építményeken. Előfordulhat, hogy

vandalizmus vagy rongálás miatt a kódok olvashatatlanná váltak. Ha ilyet észlelünk, értesítsük a túramozgalom felelősét, hogy a kijavítás minél előbb megtörténhessen. Azokon a helyeken, ahol a mérőtornyot kerítéssel vették körül, de a kerítésen át kívülről látható az építmény, a kódok szabad szemmel olvashatók, tehát nem kell (nem is szabad) a kerítésen belülre kerülni. A tornyok közül a Császár és a Vasvár mellett lévő zárt, bekerített területen található. Ezekhez a tornyokhoz csak a terület gazdájával történt egyeztetést követően lehet bejutni. (Az elérhetőségekkel kapcsolatban a túramozgalom felelőséhez kell fordulni.) A Tés melletti torony felkeresése előtt ajánlatos a honvédség honlapján tájékozódni, mert az objektum katonai terület közelében áll. A szekszárdi torony kódja a kerítésen kívülről (a növényzet miatt)

A tornyokon lévő, betűk és számok alkotta kódok egyedi azonosítók, amelyekre a jelvényszerzéshez van szükség Fotó: HVTE

VASBETON GEODÉZIAI MÉRŐTORNYOK

nem látható, ezért a kapun is megtalálható egy időjárásálló papírlapon. És végezetül bemutatunk négy olyan tornyot, amelyek kilátóként éledtek újjá a természetjárók legnagyobb örömére. Kilátóteraszukról gyönyörű panoráma nyílik a környékre.

Térkép: Bába Imre

A legmagasabban fekvő torony Egy régi geodéziai betonhenger alkotja a börzsönyi Csóványos (938 m) 22 méteres 47.949045 18.948344

kilátójának magját. Nem is oly régen itt a turisták még veszélyes, rozsdás vaslétrákon kapaszkodtak fel az egyébként mesés panorámáért, de végül 2014-ben EU-s támogatással az Ipoly Erdő Zrt. kilátóvá alakította az építményt. A ma már csigalépcsős torony köré emelt külső szerkezet emeletein információs táblák mesélnek a Börzsöny

erdőségeiről, élővilágáról, földrajzi neveiről, néprajzáról és geológiájáról.

A kilátó panorámáját főként a Börzsöny vulkáni roncsszerkezete teszi páratlanná, de jó látási viszonyok esetén nem csupán a Mátra vonulata, hanem a Felvidék koronája, a Magas-Tátra sziklafogsora is tökéletesen kivehető. Az Országos Kéktúra által is érintett kilátót számos turistaúton megközelíthetjük. Kemence vagy Diósjenő felől a leggyorsabban a zöld utat követve, míg Királyháza irányából a piros jelzéseken érhetünk fel a csúcsra. Királyrét felől a zöld és a kék négyzeten, majd az Országos Kéktúra nyomvonalára ráfordulva kapaszkodhatunk fel a Csóványosra, de minden esetben jelentős szintemelkedéssel kell számolnunk.

Lila-hegyi panoráma

Nyúl és Győrújbarát határában 2018 óta látogatható a geodéziai toronyból kialakított

Lila-hegyi kilátó. Az 1977-ben épített vasbeton mérőtorony egyedi faburkolatot kapott, a 14 méteres magasságban lévő kilátószintről pedig csodás körpanoráma tárul elénk: a közelben a Pannonhalmi-dombság erdei hullámoznak, délen a Bakony vonulatai, keleten a Vértes és a Gerecse ormai, északon a Csallóköz síkja, nyugaton pedig a Soproni-hegység látszik, sőt tiszta időben akár az Alpokalja is kivehető.

Nyúl felől a zöld sáv és a zöld háromszög jeleket követve, mintegy 3 km-es emelkedéssel hódíthatjuk meg 47.578169 17.659769 a kilátót, Győrújbarátról pedig a piros út vezet a Lila-hegyre.

A Dél-Dunántúl 46.179935 legmagasabb pontján 18.377257 18.872996

csán álló geodézia tornyot 2014-ben alakították át kilátóvá. Fedett körteraszáról 360 fokos panoráma tárul elénk a Pilisre, illetve a teljes Dunazug-hegyvidékre. A borovi fenyővel borított vasbeton tornyot a pálos rend alapító atyjáról, Boldog Özsébről nevezték el, aki ezen a vidéken élt remetéivel. A Pilis legnépszerűbb kilátópontját kerékpárral, aszfaltúton is megközelíthetjük a Két-bükkfa-nyereg irányából, de Pilisszántóról gyalogszerrel indulva egyedi élményben lesz részünk a hegyre felkapaszkodó – zöld jelzésű – panorámás szerpentinúton. A kilátó tetején elhelyezett, élőképet közvetítő kamera akár a mobilunkon is bepillantás enged a Pilis aktuális panorámájába és időjárási viszonyaiba. A Mecsek és egyben a környék legmagasabb csúcsa a Zengő (682 m). A tetején található, évek óta életveszélyes állapotban lévő geodézia torony idén nyárra alakult kilátóvá. Teljes magassága eléri a 22 métert, ami 4 méterrel több a korábbinál, így a kilátóterasz a lombkoronaszint fölé magasodik páratlan körpanorámát nyújtva. Tökéletesen rálátni a Mecsek vonulataira, délen a villányi-hegységi Szársomlyóra és a Tenkesre, kelet felé a Mórágyi-rög hullámos hátára. Tiszta időben akár a Badacsonyt, a Drávát kísérő ártéri erdőket és a horvátországi Papuk hegységet is láthatjuk. Hosszúhetényből a sárga háromszögön, Pécsváradról a sárga sáv jelzésű úton, mintegy 4 km-es emelkedéssel juthatunk fel a kilátóhoz, amely Püspökszentlászló felől

Pilisi kilátás A Pilis (756 m) csú- 47.688756 is megközelíthető.