Rejtett Kincseink

Talán még a győriek sem tudják, milyen csodás természeti értékeket rejt ez a pár száz hektáros terület a város határában,

Írta: Hidvégi Brigitta Fotók: Gulyás Attila

legfeljebb az jut róla eszükbe, hogy ide jár a katonaság gyakorlatozni. Nem is gondolnánk, de pont emiatt őrződött meg ilyen szépen a Gönyűi-homokvidéknek ez a része, amelyet most egy nyolcéves projekt keretében próbálnak olyanná varázsolni, amilyen akkor lehetett volna, ha csak a természet formálja a tájat.

a szoktátok nézegetni a Turista H Magazin weboldalát, már találkozhattatok az elmúlt hónapokban Karácsony Sándor videóival, amelyek egy apró és szinte ismeretlen magyar tájon, a Gönyűi-homokvidéken készültek. A terület változatos élővilágát – többek között a gyurgyalagokat vagy a hullámzó árvalányhajmezőt – bemutató egyperces felvételek egy félórás kisfilm részletei, amelyet a Grassland-HU LIFE Integrált Projekt keretében forgatnak.

A környék azért is nagyon érdekes, mert katonai gyakorlótérnek használják, mégis számos védett növény- és állatfajnak ad otthont. Hogy őszinte legyek, még soha életemben nem hallottam a Gönyűi-homokvidékről, de a felvételek és készítőjük határtalan lelkesedése felkeltették az érdeklődésemet, ezért muszáj volt a saját szememmel is megnéznem magamnak a Kiskunságra hajazó területet. A gyakorlótér egyébként egyelőre nem látogatható a nagyközönség számára, de mi most egy „exkluzív” bejáráson vehettünk részt a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (FHNPI) és a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. jóvoltából.

Bár kicsit sajnáltam, hogy egy borongósabb őszi napon, nem pedig tavasszal érkeztünk, amikor például egy gyönyörű héricsmezőt is

A Gönyűihomokvidékből 280 hektár szépül meg a most zajló projekt keretein belül

A fényes poloskamag egyike a Gönyűihomokvidék védett növényeinek

megcsodálhattunk volna, így is nagy élmény volt a látogatás. A tervek szerint jövőre interaktív tanösvényt alakítanak ki, amelyet előzetes bejelentkezéssel lehet majd látogatni – ehhez az információs táblák grafi kája, valamint egy applikáció már elkészült, és úgy számolják, hogy jövő tavasszal belefoghatnak a tényleges kiépítésébe, így a nagyközönségnek sem kell várnia a projekt befejezéséig, ha látni szeretné ezt a különleges vidéket.

Miért éppen a Gönyűi-homokvidék? A már említett projekt Magyarország számos Natura 2000 területén zajlik, összesen 15 partner részvételével. A cél, hogy javítsák a gyepes élőhelyek, illetve a hozzájuk kötődő fajok természetvédelmi helyzetét – meséli Endrődyné Király Nikolett, a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság projektmenedzsere a homokvidék bejárásának kezdetén. Megtudom azt is, hogy a tervek között szerepel egy gyepes tanácsadó szolgálat létrehozása, amelynek az lesz a dolga, hogy a gazdálkodókkal megismertesse a megfelelő kezelési formákat, az igénybe vehető támogatásokat, a jogszabályi előírásokat. A projekt kiemelt feladata egy hosszú távú gyepstratégiai terv kidolgozása.

2026-ig, a projekt végéig tehát a Győrtől keletre található, majd 3000 hektáros Gönyűihomokvidékből is „megszépül” 280. Túl vannak már az alapállapot-felmérésen, amelynek a bio tikai adatait Niki és lelkes csapata gyűjtötte. A Budapesti Erdőgazdaság Zrt. kivite-

lezésében belekezdtek a harcba az özönnövényekkel, vájtak le partfalat a gyurgyalagoknak és a partifecskéknek, felszámolták az illegális hulladékot (kb. 1200 köbmétert), továbbá a terepmotorozás visszaszorításán is rajta vannak. Az FHNPI és az erdőgazdaság szoros együttműködésben dolgozik a feladatokon. Utóbbi a

A partifecskék számára külön élőhelyeket alakítottak ki Fotó: Dr. Szép Tibor

A katonaság terepi gyakorlatozásra használja a területet

Honvédelmi Minisztérium itteni területeinek kezelője, ezért a katonaság együttműködésére is szükség van, mert ők a mai napig végeznek itt terepi gyakorlatokat.

„Viszonylag kevés olyan terület van Magyarországon, ahol ez a fákkal, cserjékkel tagolt homoki gyep megtalálható, az egyik legnagyobb ilyen ez a gyakorlótér, a másik pedig a lőtér, ahol már lefolytattunk egy hasonló projektet. Nagyon jó az együttműködés a katonasággal. Néhány részt kijelöltünk, amely egyértelműen katonai használatban van, például ahol robbantógödör található, illetve ahol a lőgyakorlatai kat tartják, az összes többi területen pedig a természetvédelmi szempontok érvényesülnek” – mondja Niki.

A fenyő, a nyár és az akác képes leginkább megmaradni ezen a helyen „Ezek nem véletlenül lettek honvédelmi hasznosítású területek – teszi hozzá a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. munkatársa, Bozsanitz Zsolt, aki szintén elkísért minket a bejárásra. – A hadsereg számára ugyanis mindig olyan területeket jelöltek ki, amelyek silány termőhelyek voltak, és nem nagyon lehetett szántóföldet vagy erdőt létesíteni rajtuk. A helyszín a Győr–Tatai-teraszvidék részét képezi, a homokon és a kavicson csak egy nagyon vékony, sekély termőréteg található, megvannak a maga sajátosságai, korlátai. Ezért is nem összefüggő, zárt erdőket, például tölgyeseket látunk itt, hanem inkább fenyőt, nyárt és akácot. A terület katonai célokra való kijelölésében az akkortájt fegyvergyártással is foglalkozó győri gépipari üzemek közelsége is szerepet játszott.”

Zsolt azt is elmondja, hogy a régmúlt időkben fás legelők voltak itt, a világháború pusztítása után viszont a meglévő erdők nagy része eltűnt. A megmaradt erdőket kivágták, a fát elvitték tüzelőnek vagy építőanyagnak. Ezután az erdészek fenyveseket létesítettek a területen, mert ezek tudták megkötni a homokot, amely a háború után a felszínen megmaradt. Ezek a fák most érték el azt a kort, hogy ki kell vágni, le kell cserélni őket. A projekttel egyidejűleg zajló erdőgazdálkodói feladat ennek megvalósítása, szeretnék őshonos fafajokkal leváltani a fenyveseket. Az erdőket körülvevő füves területeket újfent legeltetéssel, a sovány gyepeket is jól hasznosító haszonállatokkal kívánják fenntartani a jövőben.

Harc az invazív fajokkal A homokvidéken illegálisan a terepmotorosok is sűrűn megfordulnak, igaz, már jóval kevesebben, mint a projekt kezdete előtt. Ahol a gumiabroncsok felszakították a gyepet, a parlagfű azonnal megtelepedett, és persze folyamatos zavarást is jelentettek a tilosban járók. A földmunkák során igyekeztek tájba illeszteni a degradálódott területeket, illetve amennyire lehet, alkalmatlanná tenni a motorosok számára, de végső megoldást majd a teljes körbekerítés fog jelenteni.

Az alapállapot-felmérés volt a projekt első lépése, amelynek során összeszámolták a védett növényeket, valamint megbecsülték az özönnövények terjedését a teljes projektterületen. Összesen 29 védett és fokozottan növényfaj került elő, ami nem kevés. Harmadik kísérőnk, Barna Csilla, az FHNPI természetvédelmi szakreferense elmagyarázza, hogyan végzik a felmérést. A védett növények állományát kora tavasztól szeptember közepéig mérik fel, ami több módszerrel is lehetséges. A tömegesen előforduló fajok esetében idén például csatárláncba állva mentek végig a tavaszi héri-

Sajnos a terepmotorosok is kedvelik ezt a terepet, de igyekeznek kiszorítani őket

A növényállomány folyamatos „karbantartást” igényel, ez a projekt egyik fő része cses mezőn, hogy megbecsüljék a faj egyedszámát – mondja Csilla. Emellett a terület változásának nyomon követésére kijelöltek bizonyos mintavételi helyeket, amelyek többfélék lehetnek: például tipikus homokpuszták vagy olyan területek, ahol több az inváziós faj, továbbá mondjuk olyat, ahol anno akácos volt, de azóta kipusztították azt. Ezeken a területeken más-más módszerrel történnek a botanikai felmérések. Az egyes növényfajok borítottságát nézik, vagyis azt, hogy hány négyzetméteren fordulnak elő az adott mintavételi négyzetben. Ezt a műveletet kétévente ismétlik a projekt során, így nyomon követhető a változás. Ezekben a mintavételi négyzetekben azonban más kutatások is zajlanak, a megbízott kutatók szó szerint naphosszat elbogarásznak a területen.

Elkezdték az inváziós fajok irtását is, amely az egyik legfontosabb, ugyanakkor legnehezebb feladat, főleg azért, mert van belőlük bőven: selyemkóró, aranyvessző, betyárkóró, parlagfű, de akácfa, bálványfa és keskenylevelű ezüstfa is nő a területen. A lágyszárúaktól (a selyem kóró kivételével) kaszálással próbálnak megszabadulni, a selyemkórót viszont a fásszárúakkal együtt vegyszerrel kenegetik, és ha lehet, a törzsükbe fúrt lyukon át injektálják

beléjük a mérget. Mindez rendkívül időigényes és szakértelmet igénylő feladat, és nem feltétlenül hoz azonnali eredményt, évek szükségesek a változáshoz.

280 hektár változatosság Kísérőink mutatnak olyan területet is, amely a legjobban hasonlít arra, amilyet szeretnének létrehozni. Ezt már megtisztították az özönnövényektől, a talajon jól látszik a homokos jelleg, a terület kissé dimbes-dombos, és cserjék pöttyözik. Meglátogatjuk a homokvidék egyik leglátványosabb helyszínét is, amely egy

Fotó: Bérces Sándor

47.713159 17.800572

Fotó: Barna Csilla

illegális anyaglelőhely volt, feltehetőleg innen bányászták ki a kavicsot a szovjet haderő részére. Most egy náddal sűrűn borított tó húzódik itt, a környék egyetlen állandó vizes élőhelye, ahol változatos vízi élővilág alakult ki. Most, a projekt során „nyitották össze” a korábban több kis tóból álló területet, hogy jobban megfeleljen a kétéltűeknek. Él itt tarajos gőte, vízisikló, barna ásóbéka, vöröshasú unka, kis vízicsibe, nádirigó, sőt barna rétihéja is költött idén a nádas mélyén. A gyurgyalagok és a partifecskék számára kimarták a partfalakat a fészkelésre alkalmas szögben, és már lehet is látni egy-két lyukat, ahová beköltöztek.

A Gönyűi-homokvidék gazdag élőhely, napestig lehetne sorolni a fajokat: él itt többek között szongáriai cselőpók, amellyel nem szeretnénk találkozni; fokozottan védett magyar futrinka; mocsári nőszőfű, amely jelen állapotában inkább csak Tim Burton halott menyasszonyának csokrába illene bele, de nyáron nagyon szép; látványos vitéz- és agárkosbor; illetve fokozottan védett méhbangó. Egy helyen elénk kerül egy kitúrt homoki szarvasgomba is, amelynek az a különlegessége, hogy édes ízű.

A legtöbb helyszínről eltávolították az egykori katonai objektumokat, de egy-két bunkerrel azért még találkozhatunk a környéken, amitől

A tónál nagyon színes elővilág alakult ki, többek között sok kétéltű- és madárfaj él itt

A gyurgyalag a környék egyik legszínpompásabb madara Fotó: Bóka Zsuzsa

csak még érdekesebb és változatosabb lesz a terület. Nem is beszélve a tankok gyakorlópályáról, amely kifejezetten olyan, mint egy hullámvasút.

A projekt még 6 éven keresztül folytatódik, mi a munkálatok korai stádiumában érkeztünk, de nagy érdeklődéssel várjuk a végkifejletet. Valószínűleg egy-két éven belül láthatjuk majd a helyszínről készült természetfi lmet. Az alkotás már csak azért is egyedülálló, mert a legelső lesz, amely a Gönyűi-homokvidéket mutatja be.