9 minute read
Tudástár
Mohácsi tájkép csata után
Írta: Joó Annamária Fotók: Gulyás Attila
Advertisement
Fehér sátor, alatta méretes gödör, benne emberi csontok, bezúzott koponyák, karok, lábszárak egymásra hányva. Magyarországon eddig nagyon kevés tömegsírt tártak fel. Döbbenetes látvány. Az emberi brutalitás és mulandóság hátborzongató üzenete. „Szó bennszakad, hang fennakad, / Lehellet megszegik”. Picasso Guernicája három dimenzióban. A Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjának feltárásánál jártunk.
szi napsugarak csillannak meg a Ő Mohácsi Nemzeti Emlékhely hatalmas bronzkapuján, ahogy belépünk a szántóföldekkel körülvett területre. A kapun túl, a hatalmas Szent Koronát formázó látogatóközpont bejáratánál a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyet kezelő Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálat-vezetője vár minket. A nemzeti parkos természetvédelmi őrök kékeszöld egyenruhájában igazi terepi embernek tűnik, most mégis rutinos tárlatvezetőként mesél a hely történetéről. Tájékozott, lényegre törő, lendületes, egy percig sem unatkozol, amíg hallgatod. Meglepő utalással kezdi ismertetőjét Varga Zsolt.
„Fel szoktuk tenni a látogatóinknak a találós kérdést, hogy szerintük mi köze lehet Josip Broz Titónak a mohácsi emlékhelyhez. Nem nagyon jön felelet, pedig elég konkrét válasz van rá. A történelemből tudjuk, hogy a 40-es évek végén, az 50-es évek elején, amikor Tito volt Jugoszlávia elnöke, illetve a »láncos kutya« időszakot éltük, az akkori magyar vezetés egy védelmi rendszert alakított ki itt, a déli országhatár mentén. Az emlékparktól mintegy 5 km-re van a horvát határ, az akkori jugoszláv határ, és ez a védmű bunkerekből, lövészárkokból, egyéb hasonló létesítményekből állt. És pont itt, ahol most állunk, egy lövészárokásó gép haladt végig a területen, és teljesen vélet-
Az emlékhely gótikus ívű, a közepén megtörő kapuja szimbolizálja a törést, amely az ország fejlődésében a csatavesztés miatt bekövetkezett
A fogadóépület és a sírkert között található, földbe süllyesztett épület, közepén az ország három részre szakadását szimbolizáló kőrózsával lenül beleszaladt az egyik tömegsírba. Természetesen akkor nem lehetett föltárni, hiszen ez mégiscsak egy titkos védelmi rendszer volt.”
Hogyan folytatódott a mohácsi csata feltételezett helyszínének sorsa, miután Sztálin halála után a védelmi rendszer koncepcióját a magyar hatóságok föladták, vagyis sorsára hagyták az addig kiépített vonalakat?
1960-ban folytatódtak a kutatások, Papp László régész vezetésével megtalálták az I-es és II-es számú tömegsírt, amely fölött most vörös levélzetű borbolyabokorsor látható, amelynek dombról lenyúló vonulatai – mint a lefolyó vér – szimbolizálják az áldozatok vérét. A szakemberek ekkor csak részleges feltárást végeztek, megnézték a sír oldalát, a tetejét letakarították, és miután megállapították, hogy egy csatának, illetve valamilyen erőszakos cselekménynek az áldozatai fekszenek benne – vagy mert elfogyott a pénz, vagy mert úgy gondolták, majd később fölnyitják –, visszatemették.
Úgy tudom, a 70-es évek közepén kezdtek komolyabban foglalkozni egy emlékhely gondolatával.
A további kutatásokra egészen 1976-ig várnunk kellett. A hely továbbra is szántóföld volt, csak egy dombocska jelezte valamelyest, hogy van
Térkép: Bába Imre
Sátorhely központja
Parkoló
Mohács, 56-es út
Parkoló Hadész kapuja (bejárat)
Fogadóépület
Átrium, Fehér kőrózsa szökőkút (kiállítás)
Kanizsai Dorottya II. Lajos király
Szenvedő lovak Tomori Pál kalocsai érsek Szenvedő lovak
Szulejmán szultán
Golgota
Ásatás helye (III. sz. tömegsír)
Karóba húzott ember
Lélekharang Gyermekét sirató anya
Kereszt É
Feketefenyő ék
Tömegsír ott valami. 1975 végén, 1976-ban születik egy kormányzati döntés, hogy a mohácsi csata 450. évfordulójára, augusztus 29-ére itt állni kell egy emlékhelynek. Ekkor megkezdődtek az emlékhely kialakításával kapcsolatos különböző földmunkák, s ahogy dolgoztak a dózerek, véletlenül megtaláltak további két tömegsírt, amelyek a korábbi két tömegsírhoz képest kicsit délre, délkeletre láthatók. Az öntözőrendszer kiépítése során az ötödik tömegsírra is rábukkantak. Így jelenleg összesen 5 tömegsírról van tudomásunk az emlékhely területén, amelyekben az előzetes becslések szerint 1000–2000 ember maradványai fekszenek. Az 1976-os ásatások során a régészek és az antropológusok idő hiányában nem végeztek teljes feltárást, csupán oldalirányban kibontották a sírokat, a tetejüket kinyitva megnézték a csonttömeget, majd újra visszafedték, és azt mondták, hogy amikor lesz
1526. augusztus 29-én mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el Mohács határában rá lehetőség, pénz, kapacitás és akarat, akkor újból nekiállnak, és teljesen feltárják. Ennek az alaposabb vizsgálatnak most jött el az ideje, és jelenleg is folyik a második legkisebb, a III-as számú tömegsír teljes régészeti és antropológiai feltárása.
Tipp
A látogatóközpont mellett elterülő hatalmas, gondozott területen egy jókora fehér sátor hívja fel magára a fi gyelmet, így el is indulunk az irányába. Belépve egészen szürreális látvány fogad: a sírgödör oldalánál guggolva, illetve a föléje helyezett mozgatható pallón hasalva régészek, antropológusok apró, fi nom mozdulatokkal tisztogatják a csontokat. Megilletődve,
Az emlékpark-látogatás után érdemes felkeresni a közeli Kölkeden található Fehér Gólya Múzeumot, ahol megismerkedhetünk a gólyák táplálkozásával, fészkelési és vonulási szokásaival, ráadásul költési időszakban a környező villanyoszlopokon élőben is megcsodálhatjuk e gyönyörű madarainkat. sokáig némán nézem a hihetetlen, hétköznapi aggyal alig felfogható színteret. Kergetőznek a gondolataim, ezek valamikor élő, hús-vér emberek voltak vágyakkal, tervekkel, szomorúságban vagy vidámságban éltek, vajon mit vétettek, hogy erre a sorsra jutottak? A III-as számú tömegsír feltárásának helyszínén dr. Bertók Gábor ásatásvezető, a pécsi Janus Pannonius Múzeum régésze zökkent ki a gondolataimból, és mutatja be az ott folyó munkát.
Miféle új ismereteket adhat a mostani feltárás az eddigi mohácsicsata-képünkhöz?
Nem biztos, hogy gyökeres változást hoz a „mohácsi veszedelemről” alkotott képünkben, de egyes vonatkozásokban talán pontosítani tud. Például akkor, ha megtudjuk, kik voltak ezek az áldozatok valójában, akiknek a maradványait szemléljük. Azt egyöntetűen feltételezzük, hogy a magyar királyi sereg tagjai voltak, de a sérülésekből, az egyének életkorának meghatározásából, talán a nemük megállapításából és egyéb
szakmai apróságokból lehet majd arra következtetni, hogy esetleg a fő ütközetben elesettek fekszenek a sírban, avagy – mint Maráz Borbála régész és Zoff mann Zsuzsanna antropológus vélték – a tábor halottjairól van szó. Egy harmadik feltételezés szerint a csata hadifoglyainak lefejezett maradványait látjuk magunk előtt.
Az biztosnak mondható, hogy az 1526-os csata áldozatainak maradványai találhatók itt?
Igen, valószínű. Ezt alátámasztják mindazon leletek, amelyeket az 1960-as, majd az 1976-os régészeti feltárások során találtak. A leletanyag nagy részét pénzérmék teszik ki, amelyek között egy sincs, amelyet 1526 után vertek. Az a néhány ruhakapocs, amely előkerült, tipikusan a nyugati, európai kultúrkörhöz köthető népeknél volt a jellemző viselet része. Logikus következtetés, hogy ezeket az embereket kifosztották és levetkőztették. A megtalált bronz ruhakapcsok arra utalnak, hogy csupán az alsóneműt hagyták rajtuk. Ilyesfajta kapcsok az oszmánok ruházatának nem voltak részei.
Kik foszthatták ki őket: az oszmánok, rablóbandák, saját túlélő katonatársaik?
Maguk a katonák is zsákmányoltak. De minden hadsereget követnek egyéb kontingensek is, például akik a tábor felállításával, ellátásával
A tömegsírok között II. Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya és sok-sok névtelen vitéz fából kifaragott sírjeleit láthatjuk
A III-as számú tömegsír teljes feltárása a tervek szerint november végéig befejeződik
Szimbólumok között
Az 1976-ban átadott emlékhely sírkertjét három gyűrűben Kárpát-medencei őshonos fák veszik körül. A tölgyek, török mogyorók és tiszafák gyűrűit délnyugaton megszakító, tájidegen feketefenyők alkotta, ék alakú erdőrész a betörő oszmán-török sereget jelképezi. A Kárpát-medencét a lépcsőzetesen kialakított, kör alakú sírkert szimbolizálja, amelyben a tömegsírokat összekötő plasztikus szobrokat, sírjeleket és jelképes kopjafákat láthatunk. Az emlékhely díszkapujának bronz térrácsa a mohácsi csata idején elhunytak csontjait mintázza meg. Épületrésze felülről nézve egy szabályos négyszöget formáz egy kis kerengővel, ahol kiállítási anyagok, tablók láthatók. Ez az építmény a török időkben Magyar országon elpusztult kolostoroknak állít emléket. Közepén a kőrózsa három szirma az ország három részre szakadását szimbolizálja. 2011-ben készült el a magyar Szent Koronát formázó, kupolás épület, amelynek legfelső szintjén kilátó található, első szintjén kis kiállítás a csatatérkutatás legújabb eredményeiről, a földszinten pedig pénztár és egy kis ajándékbolt. A föld alatt egy újabb kiállítótér van, ahol a csatával kapcsolatos korabeli régészeti leleteket, illetve azok reprodukcióit tekinthetjük meg.
foglalkoznak, vagy egyszerűen követik a tábort. A harcosok páncélja, a fegyverzet, a ruházat, főleg a cipők, csizmák jelentős értéket képviseltek, hisz nem volt nagyipari termelés, mindent egyedileg kellett csináltatni kézművesekkel. Teljesen megszokott és észszerű dolog volt akkoriban, hogy az elesettek értékesebb felszerelését és ruházatát a túlélők összeszedték, mielőtt eltemették őket.
Lehet a környéken több tömegsír is, mint ez az öt?
Kell hogy legyen. Ugyan viták folynak az áldozatok számáról, de az biztos, hogy sok ezerről van szó. A feltevések szerint az ismert öt tömegsírban 1000 és 2000 között lehet az áldozatok száma. Ők fegyvertelenek voltak, és nem viseltek sisakot vagy páncélt. Erre utalnak halálos sérüléseik: a koponyára mért súlyos, vágott sérülések, a levágott karok. Minden jel kiszolgálószemélyzetre utal, szakácsokra, lovászokra, főúri személyzetre. Vannak köztük nagyon fi atalok, 14-15 évesek, sőt nemrég egy 12 év körüli gyermeket is azonosítottak az antropológusok.
Tehát a csata után jött a török, és lemészárolta ezt a tábort?
Hát, igen. A csata menetének rekonstrukciója szerint a török lovasság egy része megkerülte a fő ütközetet. Ők dúlhatták szét a magyar tábort. Az adatok alapján a tábor kb. 2 négyzetkilométernyi területet foglalt el, amelyet a korszak szokása szerint minden bizonnyal szekerekkel vettek körül.
Mennyiben más ez a mostani feltárás, mint az előzőek?
Egyrészt mi teljes mértékben feltárjuk a sírt, az emberi maradványok egyénenkénti felszedésével, míg 1976-ban csak a sír felszínét és egy oldalát bontották ki, a csontokat pedig helyükön hagyták. A dokumentációs eljárás is nagyon különböző. Az 1976-os ásatások során a régészek kézi rajzokat készítettek a sírok
felszínéről, legfelső rétegéről, s azokat az antropológus egyénenként beszínezte. Ma digitálisan dolgozzuk fel a helyszínt. 3D-s modelleket készítünk, ortofotót állítunk elő, amelyek alapján centiméter alatti pontosságú digitális rajzot készítünk a helyszínen. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem térinformatikai laborjával együttműködve rádióhullámokkal operáló talajradaros méréseket fogunk végezni az emlékhely külső körén, további tömegsírok után kutatva.
Mit várnak végül is az antropológiai vizsgálatoktól?
Az alap az, hogy a kort és a nemet mindenképpen meg tudjuk határozni a legtöbb csontváznál. A sérülések elemzéséből megismerjük a halál okát. Sok a fejsérülés, amelyeknél föntről mért csapásokról van szó, ami lovassági rajtaütésére utalhat. Később DNS-vizsgálatokat is végeznek majd az antropológus kollégák, hogy megállapítsák, Európa mely részéről származnak az áldozatok. Azt már most is tudjuk a forrásokból, hogy a magyar sereg messziről sem volt homogén összetételű. Lengyelek, csehek, horvátok, szerbek, német zsoldosok, sőt még olaszok is voltak a soraik között. A csontokból, fogazatokból következtetni tudunk az életmódjukra, mit ettek, milyen munkát végeztek a táborban. A terv az, hogy az 500. évforduló alkalmával, 2026-ban, ünnepélyes keretek között, keresztény módon újratemetik a csontokat az emlékparkban.
Az emlékhely kupolás épületének föld alatti kiállítóterében a csatával kapcsolatos korabeli régészeti leleteket, illetve azok reprodukcióit nézhetjük meg
Még több infóért szkenneld be a QR-kódot!
Hasznos információk
Megközelítés
Az emlékhely Mohácstól néhány kilométerre délre, Sátorhely község közigazgatási területén, a magyar–horvát határ közelében található.
45.942869 18.646899
Autóval az 56-os útról kell letérni, de Mohácsról is megközelíthető rendszeres buszjárattal.
Nyitvatartás
Április 1. – október 23.: 9–18 óráig Október 24. – március 31.: 9–16 óráig
Belépőjegy
Felnőtteknek: 1800 Ft Diákoknak, nyugdíjasoknak, pedagógusoknak: 1500 Ft Családoknak: 1 vagy 2 felnőtt + 2 vagy több gyermek esetén a 2. és minden további gyermek jegyének ára 500 Ft
