TOP 10

Írta és fotók: Abelovszky Tamás Itt az április, jó eséllyel itt a bringaszezon is. Összeszedtünk tíz kiváló túracélpontot Budapest tágabb környezetében. Elmondjuk, hova miért érdemes menni, az ajánlók alatti QR-kódok beolvasásával pedig további kapcsolódó túrákat tervezhetsz.

Szezonnyitás két keréken a főváros környékén

Gurulás a Börzsöny és a Visegrádi-hegység szorításában A Budapest és Dunakeszi közötti kerékpárút tavalyi átadását követően már Szobtól egészen a fővárosig el lehet jutni bringaúton (illetve egyes szakaszokon kis forgalmú utakon). A Duna bal partján futó útvonal első, közel kéttucatnyi kilométerét a Börzsöny és a Visegrádi-hegység nyújtotta lélegzetelállító panoráma keretezi, miközben feltétlenül érdemes megállni az útba eső településeken is kulináris élvezetek vagy kihagyhatatlan kulturális értékek miatt. Vác városa mindkét vonatkozásban helytáll: például sehol máshol nem találunk hazánkban diadalívet, de a barokk főtérre is megéri betérni. Ha egy kis borzongásra vágysz, semmiképp ne

Ha kemény vagy, a hegyen át tekersz Visegrádra, s úgy csorogsz vissza.

Fotó: Sztankó Bálint

hagyd ki a váci múmiák (Memento Mori kiállítás) meglátogatását! Váctól Budapestig szelídebb a táj, de ahogy közeledünk a fővároshoz, egyre több vendéglátóipari egység csalogat betérésre, nyáron pedig a gödi szabadstrandok hívogatnak egy csobbanásra. Az útvonal emelkedőktől mentes, illetve szakaszonként is teljesíthető, így igazán családbarát kiruccanásokat lehet szervezni errefelé.

Kalandozás a tűzhányó körül A Dunakanyarból nem csupán a főváros felé érdemes elindulni: a hosszabb, nehezebb Börzsöny Ring biztosan remek kaland lesz az elszántabbaknak. A kiindulópont ugyanúgy Szob, mint az előző túránál, és a Dunakanyar legszebb része sem marad ki, de Kismaroson a Börzsöny csúcsai felé fordítjuk a kormányt. A királyréti kisvasút pályája mentén kezdjük meg a szintvonalak szolid gyűjtögetését, hogy aztán Királyrét után egy pompás erdei úton haladva érjük el Nógrád várát. A romok közül festői kilátás nyílik a Börzsönyre, érdemes felmászni az égbe meredő falak közé. Diósjenő után a Závoz nyereg kemény mászást ígér, hogy aztán Kemencéig a gondtalan gurulásé legyen a főszerep az ország egyik legszebb patakvölgyében, az egyébként végig táblákkal jelzett útvonalon. A kemencei kisvasúti múzeum és az egykori vármegyeháza megtekintése után Szobig előbb egy szolid hullámvasutazás veszi kezdetét az Ipoly menti úton, majd ellaposodik az aszfaltcsík, és a túra végéig a kilométerek szorgos gyűjtögetése marad már csak hátra.

Többet láthatsz a Börzsönyből, ha Nagyirtáspusztán keresztül térsz vissza a Dunakanyarba.

Fotó: Gulyás Attila

Világok találkozása az Által-ér mentén A Vértesben eredő vízfolyás melletti bringaút könynyed túrát ígér rengeteg látnivalóval Oroszlánytól egészen a Dunáig. Oroszlányban kihagyhatatlan a felújított majki kolostoregyüttes és a bányászati múzeum párosa, majd Tatabányán a látványos bányászati skanzen emlékeztet arra, hogy a hazai szénbányászat egyik hajdani központjában tekergünk. Tatabányától a Dunáig teljesen más világba csöppenünk: az Által-és mentén vezető bringaút csinos kis hétvégi lakokkal teleszórt tavak mellett halad, majd eléri az Öreg-tó partját, ahol a vár vízparton magasodó tömbje határozza meg a látványt. A Duna felé a patak partján kanyargó, kiváló minőségű bringaúton helyenként már-már külföldön érezhetjük magunkat – a Dunát elérve pedig a komáromi és esztergomi irány közül lehet választani.

Olvass többet erről a népszerű célpontról a QR-kód segítségével!

Fotó: Németh Ádám

Fedezd fel terepen a Velencei-hegységet! A Velencei-hegység méltatlanul elhanyagolt szeglete az országnak, különösen annak tükrében, hogy menynyien töltik az idejüket. a tó mellett Érdemes is magunk mögött hagyni a tavasztól őszig mindig zsúfolt tókerülő bringautat és az aszfaltutakat is (ezekből nem is nagyon találunk a hegység belsejében). A Velenceihegységben több erdei kerékpártúra-útvonallal találkozhatunk, amelyek a legérdekesebb helyeket fel is fűzik szépen egymás után. A könnyűnek mondható terepen meglepően sok szintet lehet összegyűjteni, ha bebarangoljuk a hegység látnivalóit: a Pákozd melletti ingóköveket, az Angelika-forrást, a Bence-hegy csodás körpanorámát nyújtó kilátóját vagy éppen a hegység legmagasabb pontját, a tengerszint fölé mindössze 352 méterrel emelkedő Meleg-hegyet. A szerencsésebbek rókával, őzzel, nyulakkal is találkozhatnak az erdőben, cserébe – főleg hétköznap – emberrel alig.

Íme, egy konkrét túraajánló a Velencei-hegység felfedezéséhez!

Tudod-e, mi az az RSD? A Ráckevei (Soroksári)-Dunánál (RSD) – amelynek legdélebbi, azaz Ráckeve és Tass közé eső szakaszának mindkét partja maga a megtestesült nyugalom – egy egész napot el lehet tölteni tekeréssel, nézelődéssel, fürdőzéssel, evés-ivással. Kiindulópontnak Ráckeve kínálja magát, ahol kapásból a helyi látványosság felfedezésével kezdhetjük a túrát. Az inkább falusias hangulatot árasztó kisvárosban többek között találunk egy egyedülálló, működő hajómalmot és egy olyan szerb templomot, amely még akkor is a párját ritkítja, ha messzebbre, egészen a szerb ortodox egyház bölcsőjébe, a Balkánra tekintünk. A Duna-ág túlpartján kellemes strand csalogat forró nyári napokon, de érdemes dél felé indulni: a folyóág bal partján menet közben a nyaralóépületek évtizedeken átívelő evolúcióját is megfigyelhetjük egy-egy kiskertben, amelyekhez – természetesen – stég és néha még csónak is tartozik. A Tassi-zsilipen való átkelés a túra legdélebbi pontján önmagában is élmény, innen már csak visszafelé vezet az út – hol gáton, hol kisebb forgalmú utakon a rácok városáig.

Tervezd meg túrádat a Természetjáró.hu oldal segítségével!

Gasztrotúra a Duna mentén Aki tekert már ki Szentendrére a Duna mellett, az minden bizonnyal sejti, miért a fenti nevet kapta a túra. Akár a főváros szívéből indulva is el lehet jutni a bájos folyóparti városba úgy, hogy szinte végig kerékpárúton, de legalábbis kis forgalmú utakon kerekezhetsz. Már Óbudán is sok érdekességgel találkozhat az, aki nyitott szemmel jár: leginkább az ipari múlt örökségének maradványaira bukkanhatunk meg lépten-nyomon, hol jobb, hol pedig rosszabb állapotban, mégis helyenként izgalmas időutazást kínálva, például az Óbudai Gázgyár hatalmas tornyait szemlélve. A Római-parton az egykor pezsgő vízisport-életre már csak néhány csónakház emlékeztet, cserébe szinte minden méteren valamilyen vendéglátóipari egységbe lehet botlani – turista legyen a talpán, aki képes ellenállni a csábításnak! Békásmegyert elhagyva csendesebb táj, és egyben a túra legszebb szakasza következik a Duna árterében, majd a Lupa-tó mellől csodálkozhatunk rá a Visegrádi-hegység magaslataira. Szentendre sem véletlenül vonzza a turistákat, csinos belvárosa, Duna-parti korzója vagy a kicsit távolabb fekvő skanzen és a Városi Tömegközlekedési Múzeum mind méltán vívtak ki maguknak hírnevet.

Olvass többet erről a népszerű útvonalról a QR-kód segítségével!

Indusztriális kilátások Dél-Budán A Duna jobb partján érdemes dél felé is elindulni – ezúttal is akár Budapest belvárosából. Remek történetek nyomába eredhetünk a főváros dél-budai részén, ahol a Duna menti területek egybeforrtak az iparral a 19. század végén. Az indusztriális miliő ma már csak nyomokban fedezhető fel, miközben számos kultúrtörténeti érdekességet rejt a két budapesti kerület, amelyen áthaladunk, és persze a fővároshoz tapadó Érd is: kastélyt, minaretet, lőportárat, sörgyárat, pincesort egyaránt érintünk. Tudtad, hogy a Műegyetem helyén egykor tó volt, amelynek partján pár évig „Kis Konstantinápoly” néven vigalmi negyed működött? Hogy Magyarország egyetlen élesztőgyára ma is itt található? Hogy a Campona nemcsak egy bevásárlóközpont, hanem egy egykori nagytétényi római erőd neve is? Hogy a nagytétényi Rudnyánszky-kastélynak az alapjaiban is lehet találni római kori köveket? A könnyed túra számtalan ipar- és kultúrtörténeti érdekességgel kecsegtet, miközben nagyon nem is kell megerőltetned magadat a szinte teljesen sík útvonalon tekerve – családi túrának is beillik a szinte végig síkon vezető, menő játszótereket érintő útvonal.

A kalandvágyók tovább is merészkedhetnek.

Kalandozás a Naprendszerben Egy sokak számára ismeretlen világ felé vehetjük az irányt a Gödöllői-dombság legdélebbi nyúlványai között. A Naprendszerben végigvezető túra a Sülysápi Amatőrcsillagász Közhasznú Egyesület találmánya, amely egy kis sülysápi csillagvizsgálótól indul, majd az útvonalon kihelyezett táblák segítségével mutatja be a Naprendszer égitestjeit – és persze az információs táblák környezetét is. A Tápió mente vagy a Monor környéki dombok nem számítanak ismert és keresett túracélpontnak, pedig meglepően változatos a táj, és számos látnivaló is akad. Homokbuckák, halastavak, szőlők, kastélyok, kúriák, olajhimbák között vezet az útvonal mintegy 70 kilométer hosszan jórészt (homokos) földutakon, dózerutakon, kisebb részben pedig aszfalton. A monori pincefalu önmagában is megér egy látogatást, a Tápiószecső melletti homokbuckák között ürgéket leshetünk a fűben, míg Gombán a település méretéhez és jelentőségéhez képest szokatlanul sok kastélyt, kúriát lehet megcsodálni.

Olvass többet erről a különleges útvonalról a QR-kód segítségével!

Bringával a Marsra A Vértes a már emlegetett bányászati emlékek (Oroszlány, Tatabánya) mellett a zárt erdők világa is, amelyben egészen elképesztő felfedezéseket lehet tenni. Egy-egy várrom (pl. Gesztes, Csókakő erőssége) már-már unalmasnak mondható például a Gánt körül elterülő marsbeli táj látványához képest: a külszíni bauxitbányászat hatalmas felhagyott bányagödrei a vörös különböző árnyalataiban játszanak, ráadásul részben bringával is bejárhatók. Ki ne akarná elmondani magáról, hogy a Marson bringázott a hétvégén? Az erdőben megbújó apróbb érdekességeket is érdemes azonban meglátogatni: Vérteskozma (ma már üdülőfalu) a hegység egykori sváb lakóira, a körtvélyesi erdei temető a rengetegben egykoron jellemző puszták hajdani lakóira, a vértesszentkereszti kolostor romja pedig az itt élt szerzetesekre emlékeztet.

A Vértes erdészeti útjain remek túrákat lehet tenni, akár az egész hegységet bejárhatjuk.

Fotó: Német-Bucsi Attila

Fotó: Gulyás Attila

Etyek, várjál, megyek! Az épülő Budapest–Balaton-bringaútnak tavaly jelentek meg az első igazán látványos elemei a főváros környékén: Kamaraerdőtől (ahova a belvárosból bringautakon, kis forgalmú utakon lehet eljutni a választott útvonaltól függően) immár Törökbálinton és Biatorbágyon át Etyekig el lehet tekerni az új túraútvonalon. A helyenként (pl. Törökbálint mellett vagy Biatorbágy és Etyek között) sztrádaszerűen széles szakaszokon egy egészen új világban érezhetik magukat a bringások a tükörsima aszfalton. A túra csúcspontja egyértelműen a biatorbágyi vasúti viadukt: a híres-hírhedt acélszerkezet, amelyen a kerékpárút is keresztülvezet, mintegy 25 méteres magasságban ível át a Füzes-patak völgye felett, így remek kilátás nyílik a településre és a távolabb húzódó dombokra. Etyeken a körpincesorra való betérés kötelező, de a település közepén álló Magyar-kútra is érdemes vetni egy pillantást, és elképzelni, hogy legalább egy évszázadon keresztül ide jártak a helyiek itatni az állatokat, mosni, a gyerekek pedig fürdeni. Etyekről akár Bicske, Tarján és Tatabánya felé is tovább lehet tekerni, tetszőleges hosszúságúra nyújtva a túrát, de akár rövidíteni is lehet azzal, hogy Biatorbágyról visszatérünk a fővárosba vonattal. Mások Etyekről Alcsútdoboz érintésével a Velencei-tóig suhannak.

Etyektől már nincs messze a Gerecse, ahol fantasztikus útvonalak várnak rád.