METEO

Miért nem mutatja mindig

helyesen az időjárást a telefonunk?

Írta: Gaál Nikolett Fotók: Gulyás Attila Itt a túraszezon, sokan indulnak kirándulni a tavasz első napsugarait élvezve, a köztudottan szeszélyes áprilisi időben. Elmagyarázzuk, hogyan működik az időjárás-előrejelzés, és adunk egy kis segítséget, hogy miként kell megfelelően értelmezni azt.

A

z időjárás-előrejelzés egy rendkívül bonyolult folyamat, mert az időjárás változása is az. A folyamatos meteorológiai fejlesztések, a szuperszámítógépek megjelenése, a rádiószondás felszállások és a műholdas, magas légköri mérések ellenére az időjárás alakulását napjainkban is csak mintegy 4-5 napra tudjuk nagy pontossággal – de ezen időintervallumon belül is csökkenő megbízhatósággal – előre jelezni.

Jövő hét pénteken tutira rossz idő lesz Leegyszerűsítve elmondható, hogy az előrejelző modellek egy 3D-s rácshálózat pontjaira számolják ki a légköri állapothatározókat, hat bonyolult egyenlet (az ún. hidro-termodinamikai egyenletrendszer) segítségével. A jó előrejelzés elkészítéséhez nagyon pontos és minél több felszíni és magas légköri mérési adatra van szükségünk, amelyeket a begyűjtés után később a meteorológusok ellenőriznek és rendszereznek, majd ezekből előállítják a rácspontok kezdeti értékeit. Miután az egyenleteket kiintegrálva megkapták a rácspontokra érvényes jövőbeni értékeket, megkezdődik az utófeldolgozás, amely során a kapott eredményekből térképeket készítenek és elemeznek.

Amennyiben mégis hosszabb távú előrejelzést látunk valahol, jobb, ha tudjuk, hogy azok már a modern valószínűségi előrejelzési technikával készülnek. Ilyenkor a modellben használt kezdeti feltételeket és az egyenletek megoldásához használt paramétereket is kicsit megvál-

toztatják, majd így futtatják le. Ezzel nem egy előrejelzést kapnak, hanem előrejelzések együttesét, amelyből megbecsülik a jövőbeni időjárás alakulását. A hosszú távú előrejelzést ennek ismeretében érdemes olvasni.

A fentiekből logikusan következik, hogy minél több rácspont áll(na) rendelkezésünkre egy modellben, annál pontosabb prognózist fogunk kapni, viszont annál több számítást is szükséges elvégezni. Az egyik probléma az, hogy a rácspontok között nem látjuk megfelelően a légkört, így az előrejelzés bizonytalanná válik. A nagyobb skálájú folyamatokat, mint például egy ciklont vagy anticiklont, a rácspontok segítségével jól le tudunk írni, de egy kis térségű folyamat, mint például egy tavaszi zivatar sokszor láthatatlan marad, mivel elképzelhető, hogy két rácspont közé ékelődik. Többek között ezért is nagyon fontos az előrejelző szakember tapasztalata, hiszen a természeti adottságokat és a helyi hatásokat is figyelembe véve készíti el előrejelzését egy térségre, így javítva a regionális előrejelzéseket. Nyilván ilyenkor felmerül az emberi tévedés kockázata is, de például a balatoni viharok esetében a sokéves tapasztalaton alapuló helyi ismeretek többet érhetnek a modellnél. Tovább nehezíti a Magyarországra szóló prognózisok készítését, hogy hazánk három éghajlati zóna határán helyezkedik el, területén óceáni, kontinentális és mediterrán hatások is érvényesülnek. Ezenfelül pedig a zárt medencejelleg szintén bonyolítja a pontos előrejelzések készítését.

A másik probléma az, hogy ugyan vannak már szuperszámítógépeink a bonyolult számításokhoz, a rendkívül összetett légkör előre nem ismert hatások miatt annyit változik 4-5 nap alatt, hogy már nem lesz releváns, hogy honnan indult el a folyamat. Hiába a sok mérési adat és mérőállomás, egy idő után már nem pontos eredményeket adnak a modellfuttatások, mert nem jók a beállított kezdeti feltételek. Annak érdekében, hogy a megbízható előrejelzés további napokkal bővüljön, folyamatos meteorológiai kutatások és fejlesztések zajlanak.

Ne menjünk ma sehova, el fogunk ázni! Mielőtt elővesszük a telefonunkat, hogy megnézzük rajta az időjárás-előrejelzést, jobb, ha tudjuk, hogy a sokszor használt külföldi applikációk rácsfelbontása ritkább Magyarország területére. Ezért például a fent említett, nehezen prognosztizálható helyi zivatarokat nem fogják pontosan mutatni. Ha már megdörrent az ég, avagy látszanak a baljós felhők, érdemes valamelyik hazai oldal radarképét böngészni, amely pontosabban mutatja a csapadékzóna mozgását a térképen. Azt se feledjük azonban, hogy a csapadék eloszlásának és intenzitásának előrejelzése az egyik legnehezebb meteorológiai feladat.

Szintén fontos és az előrejelzés módszertanától valójában független kérdés az adatok vizualizációja, a grafikai dizájnelemek jelenléte az applikációkban, illetve azok használata, értelmezése. Gyakori felhasználói reakció például az, hogy a napocska piktogramja mögé kerülő, felhőt vagy netán esőt ábrázoló ikon alapján egyből kijelentjük, hogy rossz lesz az idő aznap. Miközben az előrejelzések ehhez hasonló vizuális ábrázolása többnyire regionális, rövid ideig fennálló zápor- vagy zivatartevékenység valószínűségét jelöli. Mielőtt megriadunk a piktogram láttán, érdemes tehát elolvasni a szöveges leírást, a valószínűség arányát és az óránkénti bontást. Hogy a gyakori példánál maradjunk: mivel a zivatarfelhők jellemzően a kora délutáni órákra állnak össze, egy 30%os valószínűségi jelzés mellett jó eséllyel tervezhetünk szabadtéri programot a délelőttre.

Indulás előtt mindenképpen érdemes felkeresni az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) honlapját (www.met.hu), hogy az esetlegesen fennálló kétségeket kizárjuk. Különösen azért, mert az OMSZ legújabb fejlesztése, a Meteora telefonos applikáció a külföldi társainál sűrűbb rácshálózattal rendelkezik, így pontosabb előrejelzést kaphatunk. 