MTSZ HÍRADÓ

Túravezető-képzés egy kor és most

Ötvenhat túrázó vizsgázott sikeresen 2022-ben a Magyar Természetjáró Szövetség tagegyesületei által szervezett három bronzjelvényes túravezetői tanfolyamon, tizenkét fő pedig ezüstjelvényes túravezető lett. A képzések folyamatban lévő megújítása miatt az MTSZ Oktatási Bizottsága a szokásosnál alaposabban kísérte figyelemmel a folyamatot.

Anno 1932 Nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, hogy túravezető-képzés szinte mindig létezett a természetjárásban. Az első, egyesületek közötti túravezető-képző tanfolyamokat 1930-ban szervezte a Budapesti Orvosok Turista Egyesülete (BOTE). Az előadás-sorozat – amely az általános tudnivalókon kívül egészségtani, tájékozódási, jogszabályi, valamint felszereléssel, síeléssel és hegymászással kapcsolatos ismereteket, továbbá egy külön blokkban az elsősegélynyújtást tartalmazta – annyira sikeres volt, hogy már 1931-ben megismételték.

Dr. Zsembery Gyula így írt a kezdeményezésről a Turisták Lapjában 1930-ban: „Ha ez a kísérlet beválik, a Szövetség az ilyen tanfolyamokat, »turista akadémiát« rendszeresíteni fogja, talán vizsgát is fog tartani és esetleg egyes vidékeken csak ilyen képesített vezetőknek lesz joguk kirándulást vezetni, vagy más előnyöket is fog biztosítani részükre.” Kilencven éve, 1932-ben, az akkor tizenkilenc éves Magyar Turista Szövetség saját hatáskörben „intézményesítette” a túravezetői tanfolyamokat, majd egy évvel később elkészült a túravezetői képesítés rendje, elindultak a vizsgák. A túravezetői képesítés korabeli rendjéből részletesen megismerhetjük a túravezetőtől elvárt elméleti ismeretek sokaságát (minden bizonnyal ekkortól eredeztethető, hogy a túravezető egyfajta modern kori polihisztor).

Eszerint a túravezetéshez többek között a következők szükségesek: a turista-tízparancsolat szó szerinti tudása, a tájékozódásban (tájolóval, ködben, éjjel), a térképolvasásban (szintgörbék, csíkozás, fent és lent) való jártasság, a „miheztartás túra közben a vezető és a vezetettek részéről” (haladás, pihenő, fényképezéssel kapcsolatos várakozások), az alpinizmus tárgykörébe tartozó alapfogalmak, illetve a téli túrázási lehetőségek és praktikák (síelés, „hókarikák”) ismerete.

Izgalmas kérdés volt a gyakorlati jártasság mérésének a mikéntje. Erre vonatkozóan dr. Strömpl Gábor térképolvasó vizsgatúrákra tett javaslatából van elképzelésünk. A vizsgapálya 5–8 órás, forgalomban lévő turistatérképen kijelölt útvonal volt, amely nem jelzett utakat érintett. „A vizsga célja az, hogy a térképen bejelölt útvonalat pontosan mindenki végigjárja, útközben sehol el ne tévedjen.” A lebonyolítás és az ellenőrzés úgy valósult meg, hogy a vizsgázók 15 vagy 30 perces időközökben

Fotó: Fortepan

Túravezető-képzés egy kor és most

indultak, egyedül haladtak, egymást nem érhették utol, megkeresték a megjelölt helyeket (forrás, szikla, tisztás stb.) az útvonalon, egyes kijelölt helyeken pedig ellenőrökkel találkoztak, akik feljegyezték a vizsgázó számát és érkezési idejét. A vizsgázók szintén felírták a térképükre az ellenőrök helyét és a találkozás idejét. Az egyenletes ütemű gyaloglás is feladat volt: „Nem rohant, de tétovázó tájékozódása miatt nem is késlekedett.”

A jelen – 2022 Milyen manapság egy gyakorlati túravezetői vizsga? Épp olyan, mint 90 évvel ezelőtt. A 2022. október 22-ei, dél-dunántúli túravezetői vizsga pályája a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) térképésze által készített, 1 : 20 000 méretarányú turistatérképen volt ábrázolva. A vizsgapálya – az MTSZ oktatási szabályzatának megfelelően – 6,5 kilométer hosszú volt, az egyik pályán 8, a másikon 9 ellenőrző pontot kellett a vizsgázóknak érinteniük, két állomáson pedig ellenőrökkel találkoztak, akik szóbeli kérdéseket tettek fel. Az indítási időköz 15 perc volt. A vizsgapálya több mint felén nem jelzett útvonalon kellett a leendő túravezetőknek tájékozódniuk.

A túravezető-képzés jövője Az MTSZ keretein belül két-három éve zajlik a szervezet képzési rendszerét, a túravezető-képzés jövőjét meghatározó, illetve megújító munka. A jelenlegi képzés keretrendszerben zajlik, a vizsgakövetelményeket szem előtt tartva az egyesületek módszertani szabadságot élveznek. Bár az elméleti ismeretek (élővilág és környezet, természet- és környezetvédelem, épített környezet, térkép, tájékozódás, egészség, biztonság, természetjárói ismeretek stb.) még követik a több évtizedes példát, az utóbbi évek képzéseibe sok újabb elem is beépítésre került.

Az elmélet, a gyakorlat és az önálló témafeldolgozás mellett az egyénileg teljesítendő túrák is a képzés részét képezik: teljesítménytúra, tájékozódási túraverseny, jelzésfestő munkatúra. Az elméleti vizsga központi, a gyakorlati vizsga pedig szabályokhoz kötött. Jól „vizsgázott” idén a túravezetőknek szervezett egynapos elsősegélynyújtás-tanfolyam. A jövő feladata, hogy a tematikában a hangsúlyok módosuljanak.

Az MTSZ új képzési rendszere nemcsak a túravezető-képzés témáját fogja tartalmazni, hanem képzési szintjeivel figyelembe veszi, hogy eltérő képzésigényei vannak a kezdő kirándulónak, a túravezetőnek és a tapasztalt túravezetőnek.

A leendő túravezető lánya húzza ki édesapját egy árokból a gyakorlati túrán – Fotó: Jakab Éva

Az MTSZ oktatási tevékenységének jövőjéről a 2023. január 14-én megrendezésre kerülő információs napon tudhatnak meg többet az érdeklődők. Részletek: mtsz.org 

Források:

Jellinek János: A magyar természetjárás története (1939) Turistaság és Alpinizmus (1932) Turisták Lapja (1930–1932)