Helikocka by László Varga

HELIKOCKA

A Nemzeti Kulturális Alap köztéri mûalkotások létrehozását támogató felhívására 2013 szeptemberében nyújtott be pályázatot Kispest Önkormányzata a kerület történetéhez kapcsolódó térinstalláció létrehozására az Üllôi út–Simonyi Zsigmond utca sarkán. Az alap 4,5 millió forinttal támogatta a H E L I K O C K A e l n e v e z é s û , k e v é s b é i s m e r t k i s p e s t i u t c a n e v e k e t feldolgozó köztéri mûalkotás elkészítését. A pályázat a Kispesti Helikon Kulturális Egyesület közremûködésével készült el. A civil szervezet 12 mûvésze

S c h l o s s e r K o r n é l i a grafikusmûvész,

J a n i s c h K o r n é l i a keramikusmûvész,

M a z a l i n N a t á l i a grafikusmûvész,

B e r e c z k y I l d i k ó grafikusmûvész,

R u t t k a y S á n d o r grafikusmûvész,

T é n y i S a r o l t a keramikusmûvész,

S k o d a É v a festômûvész,

H o m o k i A n i k ó üvegmûvész,

D u f f e k T i v a d a r belsôépítész,

L a c h S á n d o r grafikusmûvész,

P á l C s a b a grafikusmûvész,

R a j C s a b a belsôépítész

vett részt a kerület lakóinak és az átutazóknak szóló köztéri mûalkotás elôzetes megtervezésében és létrehozásában. A stabil vasszerkezetû kocka utal Kispest (elsôsorban Wekerletelep) térképen látható négyzethálós útrendszerére és az utcakô kocka formája. A nagyméretû (580x580x580 cm) kockaváz szerkezetébe fûzött térgörbe acélsodrony-hálón helyezkedik el a tizenkét 140x100 cm-es ponyvára nyomtatott kép. Az efemer anyag és levegôben lévô hatás az utcanevek gyakori változásait, átmenetiségét jelképezi (a digitális UV-szûrôvel védett ponyva élettartama kb. 3-4 év, a képeket újranyomtatni és cserélni is lehet). A mûveket különbözô technikával készítették az alkotók: grafikus, festô, keramikus, üvegtervezô, komputergrafikus egyéni habitusának megfelelôen dolgozta fel a választott utcanév témáját. A mûvekben humor, líraiság, szójáték, drámaiság jelenik meg a témának megfelelôen. 2015. január

Skoda Éva elnök,

Kispesti Helikon Kulturális Egyesület

Bereczky Ildikó Gimnáziumi éveimben Gál Dezsô festômûvész keze alatt vált fontossá számomra a rajzolás, az alkotás, és a késôbbiekben is mindig inspirált személyisége és mûvészete. A grafikáimban használt pontozásos technika a térképrajzolóként eltöltött közel két évtizedben szerzett rutin és gyakorlat eredménye. Szürrealista hatású grafikáimban igyekszem groteszk, de ugyanakkor elnézô iróniával ábrázolni az emberi gyengeségeket.

Dobó Katica utca Dobó Katica alakja csupán írói leleménybôl némi történelemhamisítás árán született. Tóth Kálmán, a költô, színdarabíró Dobó Katica címen 1862-ben történelmi vígjátékot írt. Az ügyesen szôtt hazafias darab olyan sikert aratott, hogy Katica a világot jelentô deszkákról egyenesen besétált a magyar történelem tévhitei közé. A valóságban soha sem élt. Ezt továbbgondolva készült a grafika: egy pöttyös labdát dobó katicát ábrázol.

Duffek Tivadar Már kisiskolás koromban éreztem, hogy nekem belsôépítésznek kell lennem. Minden tevékenységemmel a cél elérésére törekedtem, de az út hosszú és göröngyös volt, végül 1982-ben szereztem belsôépítész diplomát a Magyar Iparmûvészeti Fôiskolán. 1983-tól szellemi szabadfoglalkozású belsôépítészként tevékenykedem. Belsô tereket, egyedi bútorokat tervezek, régi tárgyak töredékeibôl, alkatrészeibôl alkotok mûtárgyakat.

Hofherr Albert utca Hofherr Albert (1868–1933) német származású gyáros, gépész. Apjával és két testvérével együtt 1900-ban megalapította a Hofherr és Schranz Gépgyárat Kispesten. 1908-ban a kispesti Általános Ipartestület díszelnökévé választották. 1912-ben Ferenc József magyar királyi udvari tanácsossá nevezte ki. A gyár legismertebb termékei a traktorok és mezôgazdasági gépek voltak. Legérdekesebb gyártmányukat, a körmös traktort még az 1960-as években is g y á r t o t t á k .

Homoki Anikó Tanulmányaimat budap e s t i m û v é s z e t i i s k o l á k b a n v é g e z t e m . 2005 óta a Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületének, 2013-tól a Magyar Üvegmûvészek Társaságának a tagja vagyok. Hivatásszerûen tizenkét éve foglalkozom meleg üveggel. Az üveg számomra sorsszerûen és folyamatosan inspiratív anyag: keresem azt az örök titkot, amit magában rejt, különbözô technikai megoldásokkal dolgozom. Munkáim akkor válnak igazán alkotássá, ha mondanivalójuk, üzenetük van.

Somlyó Zoltán utca Somlyó Zoltán (1882–1937) költô, mûfordító, újságíró, többek között a Magyar Nemzet és a Pesti Hírlap munkatársa is volt. Elsô versei a századvég népies-szecessziós hangján szólaltak meg, több költemén y e m e g j e l e n t a N y u g a t b a n. Költészete a kisember napi gondjainak, ábrándjainak, valóságainak és r e m é n y t e l e n v á g y a i n a k k i t û n ô formakészséggel átvarázsolt világa: a s z í n t e l e n é l e t e k á t s z í n e s í t é s e. Kosztolányi Dezsô és Karinthy Frigyes a l e g j o b b b a r á t a i k ö z é t a r t o z o t t.

Janisch Kornélia A Magyar Iparmûvészeti Fôiskolán diplomáztam porcelántervezô szakon. Több éven át a Zalaegerszegi Kerámia és Cserépkályhagyár tervezôjeként dolgoztam. 1998-tól a Nyíregyházi Mûvészeti Középiskolában tanítok rajzot és kerámia szakot. Rendszeresen részt veszek kiállításokon és lehetôségeim szerint nemzetközi kerámiaszimpóziumokon.

Tóth Árpád utca Tóth Árpád (1886–1928) költô, mûfordító, újságíró, a Nyugat egyik jelentôs szerzôje. A szomorúság olyan egyértelmûen jelenik meg költészete nagyobbik részében, mint keveseknél. Ez a bánat azonban pompás, zeneien zengô, gondosan csiszolt formában nyer megfogalmazást. Világképének megfelelôen meghatáro z ó m û f a ja az elégia: a XX. század legnagyobb magyar elégia költôje. Verseiben megjelenik az ódon hangulatú pesti bérházak, hûvös lépcsôházak hangulata.

Lach Sándor Budapesten a Kirakatrendezô iskolában ismerkedtem meg a képzô- és iparmûvészeti ágakkal. Nagyon sokat köszönhetek az ott tanító tanároknak, akik megszerettették velem az alapismereteket ahhoz, hogy új és nekem tetszô alkotásokat hozhassak létre. Sokszorosító grafikával, festészettel és szobrászattal foglalkozom. Mindig az újat keresem, sokat kísérletezem, nem a szokványos utakat járom. Kevés olyan anyag van, aminél nem találom meg az anyag alakításának örömét.

Varjú Kálmán utca Varjú Kálmán (1860–1924) Kispest elsô lakóinak egyike, földbirtokos, választott községi, majd városi képviselô. Pest megye tör vényhatóságának, a Magyar Általá n o s Ta k a r é k p é n z t á r R t . f i ó k j a igazgatóságának tagja. Társadalmi in t é z m é n y e k m e g a l a p í t ó j a , s o k a t tett Kispest várossá válásáért. Egyik szervezôje volt a katolikus templom, a Kossuth-szobor, a Takarékpénztár és a kaszinó felépítésének. Társadalmi tevékenysége mellett a Kispesti Függetlenségi 48-as pártkör elnöke, Kossuth Lajos szellemiségének követôje.

Mazalin Natália A Magyar Iparmûvészeti Fôiskolán 1990-ben diplomáztam. 2004tôl fordultam a képzômûvészeti kifejezés felé. 2010-tôl tagja vagyok a Magyar Festôk Társaságának. Munkáimat a kaotikus világunkból kiemelt információtöredékekre reflektáló érzelmi visszahatások alakítják. Nem ábrázolok konkrét jelenségeket, hagyok teret a szemlélônek a szabad asszociációra.

Simonyi Zsigmond utca Simonyi Zsigmond (1853–1919) nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia t a g j a . A z Ô nevét viseli az 1997 óta évente megrendezett helyesírási verseny. Megalkotta az összehasonlító mondattant. A nyelvtudomány eredményeit az iskolai nyelvtanokban népszerûsítette. 1903-ban a közoktatásügyi miniszter megbízásából elkészítette az új iskolai helyesírást, amelyet csaknem az egész irodalmi élet is elfogadott. Tanárként és tudósként is jelentôset alkotott.

Pál Csaba Az Iparmûvészeti Egyetem grafika-tipográfia szakán diplomáztam, majd a Képzômûvészeti Egyetem posztgraduális képzésén vettem részt, mesterem Maurer Dóra volt. A grafika és a festészet határterületei érdekelnek, szeretek kísérletezni a különbözô technikákkal, kiállításaim mindig egy kutatói folyamat végállomásai. Az 1990-es évek második felétôl számos egyéni és csoportos kiállításon vettem részt itthon és külföldön.

Jahn Ferenc utca Jahn Ferenc (1902–1945) or vos, publicista tudatosan szentelte életét a munkások gyógyításának, a szociológiai kutatásnak. 1928tól Kispesten élt és dolgozott, majd 1934–35-ben a Szent István Kórházban volt orvos, és ugyanebben az idôszakban a Hofherr-Schrantz Gépgyár üzemorvosaként tevékenykedett. 1936-tól három cikluson keresztül Kispest város szociáldemokrata képviselôje volt. 1944ben Németországba, a dachaui koncentrációs táborba hurcolták, aho l 1 9 4 5 . m á j u s 5 - é n m e g h a l t.

Raj Csaba 1980-ban végeztem a Magyar Iparmûvészeti Fôiskola belsôépítész szakán. Mestereim Jánossy György építész és Csík István festômûvész voltak. Pályám során számos budapesti és vidéki étterem, sörözô, panzió ter vezôje voltam különbözô ter vezô vállalatoknál, majd szabadfoglalkozású tervezôként. Több hazai és külföldi cég kiállítási standját terveztem. Grafikai természetû munkáimat társítom belsôépítészeti tevékenységemmel.

Endresz György utca Endresz György (1893–1932) pilóta, repülôoktató Magyar Sándor navigátorral 1931. július 15–16-án rekordidô alatt repülte át az Atlanti óceánt: gépük 25 óra 20 perc alatt teljesítette az 5770 km-es utat Új-Fundlandtól Felcsút határáig. A „Justice for Hungary” (Igazságot Magyarországnak!) amerikai magyarok áldozatkészségébôl épített repülôgép volt. Repülésük a Magyarország ellen Trianonban elkövetett igazságtalanságra hívta fel a világ figyelmét. Kispesten a róla elnevezett utcában is élt.

Ruttkay Sándor Budapesten születtem 1951-ben. Érettségi után a dekoratôr iskolát végeztem el, késôbb részben reklámgrafikai tevékenységet folytattam. Egy évtizedig jártam a Vasutas Rajzkörbe, ezzel indult el képgrafikai pályám. Több egyéni és csoportos kiállításon vettem részt országszerte. Képeim kizárólagos témája a mindenkori ember, annak érzelem- és jellemvilága, egyéni és közös sorsa.

Feszty Árpád utca Feszty Árpád (1856–1914) festômûvész apósa, Jókai Mór tanácsára egy festôcsoport – tizenketten voltak, csakúgy, mint a Helikocka alkotói – vezetôjeként megfestette a Magyarok bejövetele címû körképet. A diorámát a mai Szépmûvészeti Múzeum helyén egy kör alakú épületben avatták fel 1896-ban, a budapesti millenniumi kiállítás egyik legfôbb attrakciójának számított. A mû a II. világháború során megsérült, és hosszú restaurálás után Ópusztaszeren állították fel újra 1995-ben.

Schlosser Kornélia 2005-ben szereztem grafikusmûvész diplomát a Moholy-Nagy Mûvészeti Egyetemen. Az egyetem hallgatójaként és a Helikoncsoport tagjaként is több csoportos kiállításon vettem részt, egyéni kiállításon az Arthority Galériában és 2014-ben az GéS galériában szerepeltem. Jelenleg más mûvészeti ágazatban is próbálok ér vényesülni, de a festészet az, ami igazán közel áll a szívemhez.

Komjáti Gyula utca Komjáti-Vanyerka Gyula (1894–1958) festô-grafikusmûvész. 1927–29 között ösztöndíjjal Londonban dolgozott. Az 1930-as évek végétôl mint rajztanár mûködött a régi Kossuth téri polgári fiúiskolában, majd a Petôfi utcai általános iskoláb a n . 1953tól tanított a Képzô- és Iparmûvészeti Gimnáziumban. Leghíresebb tanítványa Harasztÿ István Kossuthdíjas szobrászmûvész. Tagja volt a Nagy Balogh János Egyesületnek (a Kispesti Helikon Kulturális Egyesület elôdje).

Skoda Éva A Képzô- és Iparmûvészeti Szakközépiskola játékkészítô és grafika szakának elvégzését követôen az Állami Bábszínház díszletfestôje voltam. A 70-es évek második felétôl restaurátorként, majd reklámgrafikusként is dolgoztam. Jelenleg a szakrális tematika, illetve portrék jellemzik leginkább festészetemet. Rendszeresen részt veszek hazai és külföldi kiállításokon.

Mészáros Lôrinc utca Mészáros Lôrinc, népies nevén Nagybotú Lôrinc, ceglédi pap, Dózsa György alvezére, a parasztháború ideológusa volt. Seregével Kispest határában állomásozott ötszáz éve. A temesvári csatában, 1514-ben a parasztsereg balszárnyát vezette. A csatából megmenekült, és tovább harcolt. Elfogását követôen Kolozsváron halt máglyahalált. Nevét Kispest egyik leghosszabb utcája viseli, mely összeköti Wekerlét és a Kertvárost.

Tényi Sarolta Ki s p e s t e n s z ü l e t t e m , é s m o s t i s i t t é l e k . K ö z e l 3 0 é v e t a n í t o k g y erekeket rajzolni, festeni és mintázni. Nemcsak a gyerekekkel, hanem az agyaggal való foglalkozás is életem szerves részévé vált. Alkotásaim központi témája az ember. Munkáimban sokféle technikát alkalmazok, de elsôsorban az agyagban, mint kifejezôeszközben rejlô végtelen lehetôséget kutatom. A kerámia csodálatos átváltozásainak megismerése állandó kihívás számomra.

Fadrusz János utca Fadrusz János (1858–1903) a XIX. századi magyar történeti szobrászat egyik legnagyobb alakja, számos országos hírû remekmû alkotója hirtelen emelkedett ki kortársai közül: 1891-ben készített Krisztus-szobra egy csapásra ismertté tette. Híres Mátyás-emlékmûvét 1902-ben avatták fel Kolozsváron. Mûvészi hitvallása: „Az érzés és annak kifejezése a fô dolog a mûvészetben, ez a mûvészet, a korrekt faragás pedig csak mesterség.”

Kiadó: Kispest Önkormányzata 2015 1195 Budapest, Városház tér 18-20. www.kispest.hu

Kispesti Helikon Kulturális Egyesület http://kispestihelikon.blogspot.hu/ Tervezés, nyomdai elôkészítés: Varga László Fotók: Horváth Péter, Berta Gábor