Pénzes Lóránd
A SEPSISZENTGYÖRGYI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG A 18–20. SZÁZADBAN
Pénzes Lóránd
A SEPSISZENTGYÖRGYI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG A 18–20. SZÁZADBAN
2011
Fejlődéstörténet – 18. századi előzményektől az önálló egyházközséggé válásig
meg. A 11. Székely Huszárezred7 8 századból jött létre Gyergyószentmiklós és Nagyajta közti állomáshelyekkel. Ezek a következő településeken voltak: Gyergyószentmiklós, Dánfalva, Csíkszentmihály, Kézdiszentlélek, Lécfalva, Alsócsernáton, Gidófalva, Nagyajta. Később ide csatolták a Tövisen, Aranyosegerbegyen, Dézsán és Dobrán állomásozó román századokat is. Az 1049 lovas katonából összeírt huszárezred központja Sepsiszentgyörgy lett, az ezredparancsnok székhelye pedig a Stabális-ház.8 Mivel a 761 faluban szétszórtan élő huszárok nagy területről verbuválódtak, csak minden harmadik évben gyűltek össze Sepsiszentgyörgyön ezredgyakorlatra. Évente kisebb körzetekben azonban rendszeresen gyakorlatoztak. Az ezredparancsnok egy évben négyszer, a századparancsnok havonta tartott ellenőrzést felettük.9 Hadgyakorlat vagy háború esetén az ezred külön sátrat állított fel, amelyben a káplán a szentmiséket bemutatta.10 A tisztikar, az alakulatok katolikus katonáinak és a katonaság által alkalmazott mesteremberek lelki gondozása igényelte a katolikus papokról való gondoskodást tábori lelkész alkalmazásával, az osztrák ezredeknél bevett gyakorlatnak megfelelően. Sepsiszentgyörgyön a katolikus vallás első pártfogója az 1763–1770 között szolgáló Ernst József ezredparancsnok lett. Ernst 1762 augusztusában, a határőrség
A reformációkor megszűnt katolikus plébánia újjászervezésére 1763-ban, a székely határőrség megszervezésével egyidőben került sor.6 A 18. század derekán a város első katolikusai az ide települő tisztek, közkatonák és az őket kiszolgáló mesteremberek, valamint azok családjai lettek. A sepsiszentgyörgyi katolikus egyház története ezért szervesen összefonódik a székely határőrség történetével: ez utóbbi tábori papjai lettek a település első katolikus lelkipásztorai. Az alábbiakban ezért szólunk az erdélyi határőrezredek és az ezek keretében felállított székely határőrezredek megalakításáról és a hozzájuk tartozó tábori lelkészek működéséről. Ezt követően a sepsiszentgyörgyi nem katonai kötelékben élő katolikus közösség történetét a katonai lelkészséget és egyben a plébánosi/adminisztrátori teendőket is ellátó papok tevékenységén keresztül fogjuk bemutatni. Az osztrák császári hadsereg gyalogsága három csapatnemre – a sorgyalogságra, a határőrökre és a vadászokra – oszlott. A székely határőrséget létrejöttekor két gyalogezred és egy huszárezred alkotta. A 14. (Első) Székely Gyalog Határőrezred 4212 gyalogosát 12 századra osztották, melynek állomáshelyei Ditrótól Kászonfeltízig húzódtak, központjuk Csíkszereda volt. A 15. (Második) Székely Gyalog Határőrezred 3651 katonával, ugyancsak 12 századdal Kézdivásárhely központtal alakult
A székely huszárezred 1769-ben a birodalmi besorolás szerint a 47-es számot viselte, az 1798-as elosztás útján a 11-es sorszámot kapta. Lásd Cserey Zoltán 2008. 8 Albert Ernő 2004, 234–244; Szádeczky Kardoss Lajos 1927, 340–341. 9 Albert Ernő 2004, 242–243. 10 ,,Im Jahre 1776 erhielt das Regiment ein Kapelen Zelt, um den Gottesdienst im Felde abhalten zu können, auch wurde befohlen, dass sich die Offiziere Zelte aus Eigenem anzuschaffen haben.” Treunfest, Gustaw Ritter Amon von 1878, 15. 7
GyFL, Fond I.4. Sepsi Miklósvár, Visitatio canonica Sepsi Szent György, 1866, 1. 6
10
egyik szervezőjeként megfordult itt, a toborzás során alkalmazott erőszakoskodásai11 miatt sokat panaszkodtak rá a háromszéki lakosok.12 Módszereit híven tükrözi a neki tulajdonított állítás: ,,ha az Isten nem is akarja, a székelyeknek katonákká kell lenni, mert az elvégeztetett Bécsben.”13
rend tagjai 1768-ig látták el. Az 1763. évben P. Szénási Farkas, P. Pothorszki Lőrinc és P. Péntek István beszolgáló szerzetesek a tábori káplánok.15 A szerzetesek közül P. Péntek István az illyefalvi kolostor adminisztrátora is volt.16 Tábori kápláni szolgálatáért évi 180 Ft fizetséget kapott.17Az 1764. év folyamán már átadta a tábori kápláni hivatalt rendtársának, P. Gerdakovecz Fülöp pálos szerzetesnek,18 aki 1768-ig látta el ezt a feladatot.19 Működése alatt, 1767-ben az illyefalvi rendházban tartózkodó P. Nagyidai Mihály és P. Molnár Márton pálos atyák valószínűleg a szentgyörgyi lelkipásztorkodásban is részt vehettek, de tevékenységük nincs az anyakönyvbe feljegyezve. Itt szólnunk kell arról is, hogy Lamásch József brassói apátplébános, főesperes (1804–1835)20 a Barcasági Dékánság és a Sepsi-miklósvári kerület történetét leíró monográfiájában, közel két évtizeddel korábbra teszi a pálosok szentgyörgyi tevékenységét.21 Lamásch az 1746. évet jelölte meg a szerzetesek működésének kezdeteként. Felsorolása szerint 1764-ig a következő szerzetesek tevékenykedtek itt: P. Gellei Ignác, P. Vánek Pál, P. Pécsi Demeter, P. Tóth Sándor, P. Lukay Atanáz, P. Szénási Farkas, P. Kádas Elek, P. Péntek
Sepsiszentgyörgy térképe az első katonai felmérésen 1763 –1787
Ernst kezdetben saját tiszti lakásában engedélyezte a szentmisék tartását a katolikus tisztek és a legénység számára. Papokat a közeli Illyefalváról hívott, így lettek az ottani pálos rendház szerzetesei P. Kádas Elek elöljáró vezetésével a város katolikus lelkészei is.14 A szentgyörgyi katolikusok lelki gondozását a
SÁL, Fond 105, Nr. 586. Sepsiszentgyörgyi római-katolikus plébánia anyakönyvei (1764–1857), 2–3. 16 Tábori kápláni szolgálataiért évi 180 Ft fizetséget kapott. 17 Treunfest, Gustaw Ritter Amon von 1878, 2. 18 Visszavonulásáról a 11. Székely Határőrezred monográfusa, Gustaw Ritter Amon von Treunfest 1878-ban megjelent munkájában a következőképpen írt: ,,Der Kaplan Pater Augustinus Pentek ging in sein Kloster zurück. Dagegen wurde der paulaner Philipp Gardakovics dem Regimente als Kaplan zugewiesen.” A szerző Péntek István keresztnevét tévesen Ágosonra cserélte. Uo., 9. 19 SÁL, Fond 105, Nr. 586. Sepsiszentgyörgyi római-katolikus plébánia anyakönyvei (1764–1857), 2–3. 20 Vö. Ferenczi Sándor 2009, 319. 21 A kézirat 2010-ben jelent meg Szirmai Béla nyugalmazott plébános, kanonok magyar fordításában. Lamásch József 2010. 15
A fegyver felvétele érdekében zsarolta, megverte az embereket, tolvajnak, rebellisnek nevezte a székelyeket. Magát jogtalanul a székelyek kapitányának nevezte. Albert Ernő 2004, 117. 12 Uo., 47. 13 Uo., 119. 14 GyFL, Fond I.4. Sepsi Miklósvár, Visitatio canonica Sepsi Szent Ivániensis, 1823, 1.; GyFL SGYL, Ipl, Kötetek, Historia domus 1700–2005, 4. 11
11
alakultak újjá a katolikus egyházközségek,24 de hamarosan mindkettőnek több tucat falu ellátásáról is kellett gondoskodnia. Így érthető, hogy a földrajzilag is legközelebb fekvő és a legerősebb pasztorációs eszközökkel rendelkező illyefalvi misszió vállalta a városi hívek lelki gondozását. A választásnál ugyanakkor az is fontos tényezőként szerepelt, hogy teológiai képzettségüknél fogva a szerzetesek voltak a legalkalmasabbak a feladatra. A lelkipásztori szolgálat elsődleges nyelve – legnagyobb részt az osztrák tisztikar túlsúlya miatt – a német lett, a székelyföldi közkatonák számára azonban magyarul prédikáltak. A liturgia nyelve természetesen továbbra is a latin maradt. Egyed Ákos megállapítása szerint a huszárezred katonáinak 22%-a aranyosszéki és vármegyei román volt, így a pasztoráció harmadik nyelveként a románt is bevezették.25 A fent említett pálos szerzetesek a városban élő kisszámú katolikus hívő lelki gondozását úgy vállalták magukra, mint az alsó-háromszéki katolikus restauráció felelősei.26
Illyefalvi pálos rendház bejegyzése (1743)
István, P. Vízkeleti József. Működésük részleteit azonban nem jegyezte fel a szerző.22 Az általa felsorolt szerzetesek szentgyörgyi tevékenységét nem áll módunkban történeti dokumentumokkal igazolni, csupán feltételezzük, hogy az 1746–1763 közti lelkipásztorkodásuk az adatokkal bizonyítható 1764. év előzményét képezi. Feltevődik a kérdés, hogy miért a szomszédos illyefalvi rendház lakói jártak be Szentgyörgyre? Magyarázatul szolgálhat az a tény, hogy a várossal szomszédos települések közül elsőként Illyefalván alakult újra a katolikus egyházközség 1698-ban Nagy Mózes baróti plébános,23 majd 1701-től a pálosok tevékenységének köszönhetően. A szomszédos Sepsiszentivánban 1724-ben, míg Sepsikőröspatakon 1781-ben
GyFL SGYL, Kpl, Vegyes kötetek, Historia domus I. /1568/ –1887, 7. Egyed Ákos 2004, 280. 26 Családi levéltárakból ismert feljegyzések ugyanis bizonyítják, hogy a környező falvak katolikus nemesi családjait már korábban is meglátogatták, számukra szentmisét mutattak be, szentségeket szolgáltattak ki és prédikáltak. 24 25
22 23
Uo., 189–190. Vö. Ferenczi Sándor 2009, 354–355.
12
Tábori lelkészek és beszolgáló plébánosok 1764-től 1854-ig
P. LADÁNYI MIHÁLY (1768) A kantai rendházban szolgáló minorita szerzetes működésére az anyakönyvben 1768 júliusában találunk bejegyzést. Ekkor keresztelte meg Ernst József és Reinermans Margaréta lányát, Johanna Terézia Reginát. Ladányi itteni tevékenysége alatt a kápolna berendezése tovább bővült, Ernst alezredes Bécsből ,,igen szép Szent József képet”, valamint más liturgikus tárgyakat hozatott számára.47 A kép feltehetően a kis kápolna oltárképeként szolgált.
P. GERDAKOVECZ FÜLÖP (1764–1768) A 11. Székely Huszárezred első állandó tábori lelkésze kinevezését – a határőrség megszervezését pártoló erdélyi püspök – gróf Bajtay József Antal (1760–1772)44 is támogatta. Tevékenységéről továbbá feljegyezték, hogy két szép miseruhát és különféle liturgikus tárgyakat szerzett az oltár szolgálatára.45 Noha nem tartozik P. Gerdakovecz tevékenységének bemutatásához, de fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy 1768 júniusától a pálosok
Páter Ladányi Mihály tábori káplán aláírása (1768)
Az 1823‑as egyházlátogatási jegyzőkönyv még a kápolna berendezései között szerepelteti, de az 1830-as évek derekán épült templom leltárából már hiányzik. Ladányi szállása, mely két szobából állt, valószínűleg a huszárezred valamelyik tiszti épületében lehetett.48
Páter Gerdakovecz Fülöp tulajdonosi bejegyzése (1759)
további szolgálatára már nem volt szükség, mivel a 11. Székely Huszárezred saját kötelékébe tartozó tábori káplánokra bízta a katonaság lelkigondozását. Az úgynevezett tábori papok46 néhány kivétellel a minorita és az obszerváns ferencesek közül kerültek ki, akik ellátták a szomszédos Szemerja falu katolikusainak a lelkigondozását is, akik a már említett kápolnába jártak be szentmisére.
P. KOVÁCS BOLDIZSÁR (1768–1772) 1768-ban jött Kantáról. Működéséről a már említett anyakönyv számos bejegyzése tanúskodik.49 1772 októberében távozott. A kápolna számára a katonaságtól két szép gyertyatartót és az Oltáriszentség őrzésére alkalmas szelencét szerzett.50
Mária Terézia udvari gyóntatójából lett püspök. A Főkormányszék kinevezett elnökeként támogatta a határőrség felállítását, sőt még a madéfalvi öldöklést is helyeselte. Lásd Albert Ernő 2004, 226 –228. 45 GyFL, Fond I.4. Sepsi Miklósvár, Visitatio canonica Sepsi Szent György, 1817, 5; Lamásch József 2010, 190. A vizitáció közléséért Zsebe Márta és Hladiuc Bogdán levéltárosoknak tartozom köszönettel. 46 SÁL, Fond 105, Nr. 586. Sepsiszentgyörgyi római-katolikus plébánia anyakönyvei (1764–1857), 2–29. 44
Uo., 4; Lamásch József 2010, 190. GyFL SGYL, Spl, Kötetek. A sepsiszentgyörgyi egyházközség tanács‑ kozásairól felvett jegyzőkönyvek 1853–1884, I. kötet, 1. 49 SÁL, Fond 105, Nr. 586. Sepsiszentgyörgyi római-katolikus plébánia anyakönyvei (1764–1857), 152–153. 50 Lamásch József 2010, 190. 47 48
16
P. HENRICUS VINDEK (1772–1785) 1772. október 15. –1785 között állomásozott Szentgyörgyön. ,,Igen buzgó és kedves volt mindenkivel”.51 Lelkipásztori tevékenységéről több tucatnyi bejegyzés utal a katolikus anyakönyvben.52 Sepsiszentgyörgyről Gyimesbe távozott ugyancsak tábori lelkésznek, ahol 1789‑ben elhunyt. Csíksomlyón temették el a kegytemplom kriptájába.53
vitték a brassói ferences kolostorba.56 Az ottani templom kriptájába temették el.57 A huszárezred monográfusa, Treuenfest egy évvel későbbre, 1790. július 14-re tette elhalálozásának napját.58 P. BARNABÁS (1789/1790) Működéséről Lamásch József monográfiájából értesülünk, ahol csupán ennyi áll: ,,A török háborúban halt meg Oláhországban 1790-ben.”59 A tábori lelkészi állást feltehetően a Havasalföldön állomásozó P. Damián Kasznertől vette át, de hozzá hasonlóan ő sem térhetett vissza az ezreddel annak székhelyére. Szolgálati ideje ezért sincs az anyakönyvben feljegyezve. Treunfest nem említi nevét a tábori lelkészek sorában, talán éppen szolgálati idejének rövidsége miatt. P. Damiántól szerinte P. Lindermann vette át a kápláni szolgálatot Szentgyörgyön.60
P. ZEIGLER ALFONZ (1785) Sepsiszentgyörgyi tevékenységéről csupán egy 1785 októberében írt bejegyezés tanúskodik a kereszteltek anyakönyvében. Itt mindös�sze egy hónapot működött.54 P. DAMIÁN KASZNER (1785–1789/1790) Lamásch szerint 1785. november 20-án érkezett Sepsiszentgyörgyre a bulgarita szerzetes, de az anyakönyvben már októberben találkozunk a nevével.55 Az osztrák–török háborúk idején
P. NARCISSUS LINDERMANN (1791–1801) A bajorországi Nördlingenből származó minorita szerzetes 1775–1776 között a bodzai plébánián működött,61 majd Kantába került. Innen helyezték 1791-ben a huszárezred tábori lelkészének Sepsiszentgyörgyre, ahol 1801-ig szolgált. Ezt követően a csíkszeredai katonasághoz rendelték, majd 1813-tól a bukovinai Andrásfalván lelkészkedett.62 Tízévi sepsiszentgyörgyi működése az osztrák–török, valamint
Páter Damián Kaszner kápolnaépítő tábori káplán aláírása (1785)
Havasalföldön állomásozott huszárezredével. Lamásch tévesen datálja halálát 1788‑ra, hiszen a következő évben, 1789-ben magas lázzal
Lamásch tévesen 1788-ra teszi halálának évét. Lamásch József 2010, 191. 57 Uo. 58 Treunfest, Gustaw Ritter Amon von 1878, 88. 59 Lamásch József 2010, 191. 60 Treunfest, Gustaw Ritter Amon von 1878, 88. 61 Lamásch József 2010, 110. 62 GyFL, Fond I.4. Sepsi Miklósvár, Visitatio canonica Sepsi Szent György, 1830. 9. 56
Uo. SÁL, Fond 105, Nr. 586. Sepsiszentgyörgyi római-katolikus plébánia anyakönyvei (1764–1857), 5–9. 53 Lamásch József 2010, 190. 54 GyFL SGYL, Spl, Kötetek, A sepsiszentgyörgyi egyházközség tanács‑ kozásairól felvett jegyzőkönyvek 1853–1884, I. kötet, 9. 55 Uo., 9. 51 52
17
az osztrák–francia háborúk idejére esett. Ez utóbbi alatt 1795. október 18-án Mannheimnél tett bizonyságot önfeláldozásáról és segítőkészségéről.63 Az ütközet ideje alatt az életveszéllyel sem törődve lelki támaszt nyújtott még az ellenség katonáinak is.64 A háború 1793‑tól kezdődően közel két évtizedig elhúzódott, ugyanakkor rengeteg anyagi és emberáldozattal is járt. Az osztrák katonai vezetés, a katonák buzdítására bizonyos időközönként hálaadó istentiszteletek és szentmisék tartását rendelte el. 1794-ben például Sepsiszentgyörgyön kívántak szentmisét tartani, de megfelelő templom hiányában erre a szomszédos Sepsiszentivánban került sor.65
Blümel Henrik (1801–1824) tábori káplán pecsétje (1819)
rendeket, majd 1790 szeptemberében Batthyány Ignác püspök pappá szentelte. Ugyanezen év decemberétől a csíksomlyói gimnáziumban grammatikát tanított, és a csíkszeredai plébániát látta el. Tábori lelkészként részt vett az osztrák–török háború utolsó hónapjaiban,66 melyet az 1791. augusztus 4-én Szisztóvban megkötött béke zárt le.67 Élete kockáztatásával gondozta a sérülteket, ezért a gyalog határőrezredek tábori káplánjának választották meg. Állomását nem foglalhatta el, mert főhatósága Brassóba küldte, ahol egy évig hitoktatói és tábori lelkészi feladatokat látott el a Xenodochiumban, a katonák számára felállított kórházban. Ezt követően is a városban maradt, ahol ,,concionator és coadjutor administrator” minőségben hitszónokként és a gazdasági ügyintéző helyetteseként tevékenykedett. 1799-ben Fogarasra helyezték várlelkésznek, majd két év után Sepsiszentgyörgyre került, ahol 23 évet tevékenykedett.68 Blümel lelkipásztorkodása alatt kezdődött meg a katolikusok vallásos életének megerősödése.
P. BLÜMEL HENRIK (1801–1824) A német nemzetiségű barát Désen született 1765. június 24-én. Elemi és középiskoláit Kolozsváron végezte a ferenceseknél, 1781-ben ugyanott belépett a rendbe. A noviciátust a mikházi kolostorban töltötte, majd a dési rendházba küldték filozófiát tanulni. Teológiai tanulmányait Kolozsváron kezdte, három év elvégzése után az utolsó két évet a pesti papneveldében fejezte be. Ezt követően visszatért a kolozsvári ferences rendházba, ahol felvette a kisebb egyházi
Blümel Henrik (1801–1824) tábori káplán aláírása (1819)
GyFL, Fond I.4. Sepsi Miklósvár, Visitatio canonica Sepsi Szent Ivániensis, 1823, 35. 67 Cs. Bogáts Dénes 1932, 44. 68 GyFL, Fond I.4. Sepsi Miklósvár, Visitatio canonica Sepsi Szent Ivániensis, 1823, 36. 66
Lamásch József 2010, 191. Treunfest, Gustaw Ritter Amon von 1878, 135. 65 Cserey Zoltán 2010, 110. 63 64
18
Az önálló plébánia alapításától (1854) 1990-ig A szentgyörgyi katolikusok lelkigondozása 1854 júliusában a sepsiszentiváni plébániához tartozó helyi lelkészség,223 úgynevezett curatia keretében történt. A város lakói a helyben lakó tábori káplánok jelenlétét megszokva saját lelkipásztort kívántak, akinek fenntartására már rendelkeztek bizonyos ingó és ingatlan javakkal. Hiányzott azonban az önálló egyházközségi élethez szükséges plébánia, iskola és kántori épület, harangozói ház. A katolikusok tulajdonában levő egyetlen épületet a templom jelentette. Az egyházközség a város támogatásának köszönhetően rendelkezett azonban némi vagyoni alappal: a városi piac területén egy 400 négyzetöl nagyságú telken feküdt a fennebb említett templom, a várostól még az 1830-as években kapott egy 2075 négyzetöl területet (beltelket), melyre az iskola és később a plébánia építését tervezték, rendelkezett egy 2 hold 1900 négyzetöl kaszálóval is.224 Az önállósítás legfőbb akadálya azonban az volt, hogy az egyházközség a lelkipásztor fenntartására nem rendelkezett rendszeresített jövedelemmel. Erre korábban nem is volt szükség, mivel a határőrség fizette tábori lelkészét, de annak felszámolása után az egyházfenntartó közeg is megszűnt, a lelkész javadalmazásáról a továbbiakban a helyi katolikusoknak és a városnak kellett (volna) gondoskodni. A püspök megpróbálta ugyan
Első hivatali pecsét 1854–1856 és az 1870-es években
áldozatvállalásra buzdítani a város katolikusait, de ők képtelenek voltak saját erejükre támaszkodva lelkészt fenntartani. A katolikus egyháztanács kepe kivetésével próbálta a lelkész javadalmazását – legalábbis részben – megoldani. Ezzel szemben az évi kepéből befolyó 41 Ft 16 krajcár rendszertelen folyósítása csupán az időszakos lelkészi szolgálat biztosítására volt elegendő. Sőt, néha még arra sem. Másik lehetőség a várostól folyósítandó canonica portio lett volna, de ennek az 1829-től húzódó vitája ismereteink szerint csak 1859-ben vezetett végleges eredményre. Ebben az évben ugyanis 200 Ft folyósításáról döntött a városi tanács a katolikus lelkipásztor részére.225 Tehát 1854-ben jórészt a püspöki, illetve az egyházmegyei áldozatkészségen múlt a katolikus plébánia felállítása. A szentgyörgyi katolikusok szűkös anyagi lehetőségeik ellenére Kovács István kapitány vezetésével kitartóan kérték a püspöktől a helyben
A helyi lelkészség egy plébánia területéből kiszakított területet jelent, amely kánonjogilag az anyaplébániától független. Vezetője, a helyi lelkész önálló lelkipásztorként teljes plébánosi hatalommal rendelkezik. Tamási Zsolt 2009, 15. 224 SÁL, Fond 14. Sepsiszentgyörgy Város Levéltára, 14. csomag, Inv. 2/234, 1412/1855. 223
A canonica portio kérdését részletesebben lásd a lelkészi javadalom tárgyalásakor. 225
46
vezett stóla, és az egyházi föld után járó csekély jövedelem.228 Az újdonsült plébánia fenntartója legnagyobb részt az egyházmegye lett, ezért a lelkészi állás a püspöki szabad adományozás (liberae collationis) alá került, a kegyúr maga a püspök lett. A későbbi gyakorlat szerint a plébániai javadalmat az egyházmegye plébánosai pályázatukkal nyerhették el a mindenkori főpásztortól. A püspök azonban az egyházközséget is áldozatvállalásra szólította fel. Kérte, hogy a katolikusok ígéreteikhez híven gondoskodjanak a plébánia felépítéséről és a lelkész fenntartásáról.229 Alább idézzük Haynald püspök 1854. június 6-án keletkezett leiratát, melyet ez ügyben az egyházközség tagjaihoz intézett:
Hivatali pecsét az 1860-es években
lakó plébános kinevezését. Kérésük néhány év múlva meghallgatásra talált. Az önálló egyházközséggé válást Haynald Lajos püspök 1854. június 6-án 1005/1854. szám alatt rendelte el.226 Egy hónappal később pedig Kapatán Márton topánfalvi plébánost nevezte ki a város első katolikus plébánosának. A plébános fenntartására a püspök a Catholica Commissio kezelésében levő vallásalapból227 évi 275 Ft fizetést rendelt. Az első évben a fenti összeghez társult az egyházi szertartások után járó jövedelem, az úgyne-
,,A Nemes Sepsi Szent Györgyi római catholicus Megyének, Ámbár az egyházi személyeknek igen nagy szűkében vagyok, méltatván mégis a Nemes Megye áldozatkészségét, mellyel a lelkész jobb ellátását fogadja biztosítani és a plébániaház fölépítésére magát lekötelezte: tisztelendő Kapatán Mártont Topánfalváról Sepsi Szent Györgyi plébánosnak kineveztem, elvárván miként a Nemes Megye ígéretéhez híven nem csak ideiglenesen illő szállásáról gondoskodjék, hanem a plébánia házat is még az idén elkészítteti és megígért járandóságait nem csak híven kiszolgáltatja, hanem jövőre is megállandósítani igyekezzék, hogy oda küldött lelkipásztor a földi
GyFL, Fond I.4. Sepsi Miklósvár, Visitatio canonica Sepsi Szent György, 1866, 3. 227 Az osztrák császárnak alárendelt Catholica Commisio, vagyis Katolikus Bizottság az erdélyi katolikusok önkormányzati szervének, a Státusnak volt az utódja, amelyet 1767-ben hozott létre a Főkormányszék keretében Mária Terézia. Az abszolutisztikus uralkodói eszközként működő Bizottság végleg az Erdélyi Római Katolikus Státus 1868-ban történt újjászervezésével szűnt meg, átadva annak a korábban kezelésében levő katolikus alapokat, így a tanulmányi és vallásalapot is, melyek jövedelméből erdélyi katolikus iskolákat és plébániákat segélyeztek, lelkészek fizetéseit biztosították. Lásd A volt erdélyi ki‑ rályi főkormányszék kebelében fennállott Katholikus Bizottság hatásköréről és az erdélyi katolikus státusgyűlés és igazgatótanács által követendő eljárási módozatról eredeti okmányok alapján, Gyulafehérvár, 1876, 20–23. 226
GyFL, Fond I.4. Sepsi Miklósvár, Visitatio canonica Sepsi Szent György, 1866, 20. 229 Az egyházközség tagjai előzetesen vállalták, hogy saját erejükből felépítik a papi lakot, gondoskodnak annak berendezéséről. Az építkezésre tett adományokat lásd a plébánialakás építésének bemutatásánál. 228
47
Hivatali pecsét a 19. század utolsó évtizedeiben
Hivatali pecsét a 20. század első felében
gondoktól legalább némileg menten magasztos hivatásának egészen élhessen. Kinek működése, hogy sikeres lehessen a Nemes Megye legfőbb feladata az általa hirdetendő Isten igéjét életével követni, mihez a Mindenható égi áldását leimádva főpásztori áldásomat is szeretettel adom, és változatlan jóindulattal vagyok jóakarója. Haynald Lajos [püspök]”230
hogy a mai napon a topánfalvi lelkészt, tisztelt Kapatán Mártont a Sepsi Szent Györgyi plébániára, mely a lelkészhez illőbb ellátást leginkább méltóságod fáradhatatlan buzgóságának köszöni, rendeltem, meghagyván neki, miként rendeltetése helyére haladék nélkül siessen. A plébánia tökéletes megállapítására sok kívántatik ugyan még, de ha méltóságod különös befolyásánál fogva az ottani catholicus községre sikeresen megkezdett ügyet ezentúl is hőn felkarolja, nem kétlem, hogy a megígért plébánia ház felépítése még az idén végbevitetik, az a mi eddig a plébánosnak jövőre biztosíték nélkül ígéretet, határozottan megállapíttatik. A kinevezett lelkészemet méltóságod szívességébe különösen ajánlva, megkülönböztetett tisztelettel maradok. Elkötelezett szolgája, [Haynald Lajos püspök]”231
A püspök külön, személyre szóló levelet intézett a katolicizmus szentgyörgyi pártfogójának is, melyben további segítségét kérte a plébániaalapítás körüli nehézségekben is. ,,Méltóságos Kovács Istvánnak Sepsi Szent Györgyön, Császári Királyi kapitány kerületi Biztos Van szerencsém méltóságodat arról értesíteni, 230
GyFL, Fond I. 1/a, Püspöki Hivatal iktatott iratai, 1005/1854.
Uo.
231
48
A városi tanács 1901. szeptember 26-án kelt 5943/1901. szám alatt kiadott, egy évre szóló építési engedélyében jóváhagyta a munkálatok megkezdését, azzal a feltétellel, hogy: ,,a bemutatott tervezet szerint teljesen szilárd anyagokból és a városi építkezési szabályrendeletnek megfelelőleg történik, utasíttatik az egyházmegye magát pontosan a bemutatott tervezethez alkalmazni.”333 Az építés a következő hónapban az alapfalazással kezdődött, és következő év október elején fejeződött be. Így csaknem sikerült tartani a munkálatok befejezési határidejét, amelyet eredetileg 1902. augusztus 20-ra tűztek ki.334 A nagyszabású bővítési terv szerint a régi szentélyt, a diadalívet és a sekrestyét lebontották, a teret pedig kereszthajó és új szentély felépítésével növelték meg. A kórust kétharmad résszel nagyították, vas- és kőoszlopokra helyezték. A karzatba való új feljárat külső toronyszerű lépcsőházból nyílik. A korábbi templomból így csak a kisméretű hajó és a torony alsó része maradt meg. Az eredeti tervhez képest a kivitelezés két elemmel szerényebbre sikerült. A karzat az eredeti hatszög helyett egyenes lezárást kapott, a tervezett pillérek helyett pedig oszlopokra támaszkodik. A főbejárat előtt a tervezett „kerítő falakat” elhagyták, a főbejárat díszítését egyszerű párkányszerű kiképzéssel helyettesítették. Az építés során az új boltozat megrepedt, ezért a plébános kérésére a városba érkezett a Státus építészmérnöke, aki megállapította, hogy ,,a boltívek hibásan falaztattak, behajlottak, s hogy az egyik boltmező repedése emiatt állott elő. Miután a boltívek hibás falazása tisztán a vállalkozót terheli, azoknak lebontása s újból falazása
Az új templom déli oldalnézete (1902)
lom kerítése körül 300 négyzetöl területet.331 Az 1901. január 20-án tartott gyűlésén hozott határozat szerint a piactérből, illetve a városi parkból kiszakított területet azzal a feltétellel engedte át ,,örökös szorgalmi joggal” az egyházközségnek, hogy az a hely körül ,,csinos, élő sövénykerítést létesít.”332 A kérés jogosnak mondható, mivel a 19. század utolsó évtizedében kezdődött a kirakodó vásártér déli részének parkká alakítása. Az átengedett területet 5340/1901. telekkönyvi számmal jegyezték. Vö. A városi tanács által kibocsátott 5943/1901. számú építési engedély GyFL SGYL, Spl, Iktatott iratok. 332 SzNMK, Gödri Ferenc 1902, 14. 331
GyFL SGYL, Spl, Iktatott iratok, 5943/1901. számú építési engedély. 334 Uo., Általános és részletes vállalati feltételek, 25/1901 v. 333
69
rendeltetett el.”335 Az utasításnak megfelelően a szentély dongaboltozatának egy kis szakaszát visszabontották és újjal helyettesítették.336 Az építkezési munkálatok 2600 korona többletköltséget eredményeztek, melyet a templom berendezésére létrehozott tartalékalapból fizetett ki az egyházközség Molnár Istvánnak egy évvel később, 1903 februárjában.337 Az újjáépített torony csúcsára 1902. július 27-én helyezték fel a keresztet. Ekkor szentelték meg a Kovács Simon kanonok által adományozott új harangot is, a városi és vármegyei vezetés, valamint nagyszámú hívő jelenlétében.338 Uo., 101/1902 v. Uo., Felülvizsgálati jegyzőkönyv 17/1901. 337 Uo., 14/1903 v. 338 Az ünnepségről a Székely Nemzet 1902. július 30-i száma a következőképpen tudósított: ,, Ritka szép nap emlékét jegyzik fel a sepsiszentgyörgyi római Katholikus egyház történetének könyvébe július 27-ről. E napon áldották meg és helyezték el a kibővített és átépített templom karcsú tornyán a csúcskeresztet, s ezzel együttesen volt az új harang megszentelése, a melyet néhai Kovács Simon volt sepsiszentgyörgyi plébános és későbben gyulafehérvári kanonok adományából öntöttek és Szent György vértanú tiszteletére szenteltek. A temető kápolnából reggel nyolc órakor körmenetben hozták le az épülő templomhoz a csinos, aranyozott keresztet. A kereszt gömbjében elhelyezett okmány felolvasása után a régi kereszt gömbjében található pénzeket helyezték be. Fejér Manó esperes plébános, Hansal Márton bécsi hitoktató, Kozma Imre kőröspataki plébános és Para Imre piarista növendék közreműködésével az előírt szertartások között előbb a keresztet, azután az új harangot szentelték meg. A hívek egyházi éneke közben húzták fel a jelvényt a magasba, a hol a torony csúcsára alkalmazott emelvényen Berkeczi József sepsiszentgyörgyi bádogos várta és helyezte el szédítő magasságban ügyesen és biztos kézzel a csúcsárbocon. A kereszt felerősítése után, annak ágaira támaszkodva egy egy pohár bor kiürítése és annak ledobása után köszöntötte fel az Apostoli Királyt, a Magyar Hazát, a római pápát, az erdélyi római Katholikus Püspököt, Fejér Manó helybeli esperes plébánost, az Egyháztanácsot, Pótsa József főispánt, az építés művezetőjét Gyárfás Győző királyi Főmérnököt, Molnár István építési vállalkozót, Berkeczi János bádogmestert, ifj. Gödri Ferencz polgármestert, a Városi Tanácsot stb. Végre a magas állványokon lévő munkásokkal együtt elénekelték Kölcsey Himnuszát. Az ünnepség végével a körmenet az összes harangok zúgása mellett a temetőkápolnába vonult ahol Tedeumot és szent misét tartottak. A szép ünnepen jelen volt Pótsa József valóságos belső titkos tanácsos, főispán mint a hitközség főgondnoka is az egyháztanáccsal, Ruffy Pál és Boncza Miklós országos Képviselők, Szent Iványi Miklós alispán, ifj. Gödri Ferenc választott polgármester, a hívek nagy számban és az érdeklődők sokasága.” 335 336
Az új templom északi oldalnézete (1902)
Ezt követően érkezett a városba Pápai Sándor, a Státus építészmérnöke a munka átvételére. Az 1902. október 22-én felvett felülvizsgálati jegyzőkönyv szerint az új templom jónak ítéltetett, de a szentély újrarakott boltozatának teherbírását kifogásolhatónak minősítette. Kikötötte, hogy szükség esetén ezt a vállalkozó köteles saját költségén újjáépíteni, amennyiben ,,az állékonyság a jótállási idő elteltéig még bizonytalanabbá válna.”339 Az újjáépített plébániatemplomot 1902. október 26-án a patronáló püspök, gróf Majláth Gusztáv Károly szentelte fel nagy ünnepség keretében.340 A főoltárba helyezendő ereklyét GyFL SGYL, Spl, Iktatott iratok, 17/1902 v. A jegyzőkönyv teljes szövegét lásd az Adattár 11.5. szám alatt. 340 A város életében is jelentős eseményről a Székely Nemzet 1902. október 27-i számában terjedelmes cikkben számolt be. A teljes írást lásd az Adattárban 12. szám alatt. 339
70
A déli kereszthajó a Jézus Szíve oltárral és a szószékkel (20. század első fele)
A homlokzat megőrizte eredeti kiképzését
a püspök hozta magával.341 November 1-jén a plébános a Köntzei Benedek egyháztanácsos adományából készült, a templom előtt elhelyezett új keresztet is megáldotta. A plébános a templom berendezését a budapesti Réthay és Benedek cégtől vásárolta 6000 koronáért. A neogótikus stílusban készült főoltár magába foglalta a templom védőszentjének, Szent Józsefnek, valamint Szent László és Szent István királyok szobrait. A kereszthajóban bal oldalt a A Réthay és Benedek cég készítette főoltár (20. század első fele)
GyFL SGYL, Spl, Iktatott iratok, 237/1902.
341
71
helyezett díszes gyertyatartók és kánontáblák342 is.343 A padokat a sepsiszentgyörgyi Kuti asztalosmester készítette 1500 korona költséggel.344 A templomberendezés költségeihez a Státus 1500 koronával járult hozzá.345 A régi oltárt az építendő homoródalmási kápolna számára Gábor Mózes homoródkarácsonyfalvi plébános vásárolta meg.346 Az új templomba a család
A főoltár napjainkban Kovács Simon kanonok-féle harang (1902)
Jézus Szent Szíve, jobb oldalt a lorettói Mária szobrával díszített két mellékoltár készült el. A szószéket a négy evangélista alakjával díszítették. Ezt a II. Vatikáni Zsinatot (1962 –1965) követő liturgikus reform végrehajtásakor lebontották, darabjaiból Szabó Lajos plébánossága idején díszes ambó készült. A szentély berendezésére faragott keresztelőkutat és papi széket készítettek két zsámollyal az oltárokkal megegyező stílusban. Helyükre kerültek a főoltárra
A katolikus templomok oltárain szentmise alatt található három tábla, némely miseimádság szövegével. Csak a középső van a liturgiában előírva; ezen a misekánon legfontosabb része, a felajánlási ima, a Gloria és Credo van. A jobboldalin a víz megáldását kísérő imádság, a bal oldalin Szent János evangéliumának prológusa volt. 343 GyFL SGYL, Spl, Kötetek, A Sepsi-szentgyörgyi római Katholikus Egyháztanács és megyegyűlése tanácskozásairól felvett jegyzőkönyvek 1885–1908, II. kötet,120–122. 344 SSzJPK, Sepsiszentgyörgyi Egyházi Tudósító, 1947, 13. szám. 345 GyFL SGYL, Spl, Kötetek, A Sepsi-szentgyörgyi római Katholikus Egyháztanács és megyegyűlése tanácskozásairól felvett jegyzőkönyvek 1885–1908, II. kötet, 156. 346 GyFL SGYL, Spl, Iktatott iratok, 228/1904. 342
72
Az evangélisták alakjával díszített ambó (2011)
A lorettói Mária szobrával díszített mellékoltár napjainkban
kérésére és püspöki utasításra visszahelyezték az egyházközség jótevőinek, a Bogdán családnak külön fenntartott két padot is, amelyet a család még Kapatán Márton lelkipásztorkodása idején kapott az egyházközség nagylelkű támogatásáért cserébe.347 A templomszenteléskor a toronyban három harang volt. A legnagyobb, Szent György tiszteletére szentelt gisz hangú harang 1902‑ben készült el 1300 korona költséggel Kovács
Simon kanonok adományából. A néhai plébános 1899‑ben ajánlott fel 1000 Ft-ot egy nagyharang készíttetésére, de annak felszentelését már nem érhette meg. A 318 kg súlyú nagyharangot a brassói és kolozsvári műhelyekkel rendelkező Andraschovfszki harangöntő dinasztia Efraim nevű tagja öntötte 1902-ben. Felirata: ,,Haec campana fusa est sumptibus Simon Kovátcs canoniciprus parochi Sepsiszentgyörgyensis in honorem S[anctus] Georgi martyris. Öntötte Andraschovfszki Efraim Brassóban 1902.”
Uo., 47/1903 v.
347
73
Az egyházközség és a város kapcsolata
években még tovább élt, korántsem a kezdeti erőséggel. A városi vezetés elfogadta a katolikusok önálló egyházközséggé szerveződését, ebben pedig nem kis szerepe volt a katolikus érdekeket parancsuralmi módon érvényesíteni akaró határőrség és az osztrák Császári Kerületi Hivatal megszűnésének. Azóta az egyházközség és a városi hatóságok kapcsolatát a kölcsönös nyitottság jellemzi. Az elfogadás mértéke az apró jelzésértékű gesztusoktól kezdve a kézzelfogható segítségnyújtásig sokféleképpen megmutatkozott. Az önállósodás éveiben az egyházközség területet kapott a várostól, ugyanakkor a városi tanács canonica portiót is folyósított a 20. század közepéig. Gyakorlattá vált, hogy az új plébános fogadásán az egyháztanács és a hívek mellett a város vezetői is részt vettek. A protestáns felekezetek lelkészeihez hasonlóan a mindenkori plébános az elrendelt egyházi, állami és nemzeti ünnepeken tevékenyen vett részt. 1871-ben közreműködött az 1849. július 4-én vívott szépmezői csata helyén elkészített honvédemlékmű felállításánál.795 A városi millenniumi főünnepségen 1896. május 13-án Fejér Manó plébános szentmisét mutatott be a főtéri szabadságszobor mellett felállított díszes deszkasátor alatt. A vármegyei katolikus papság részvételével végzett szentmisén a millenniumi zászlót Bálint László berecki főesperes áldotta meg, a szentbeszédet Fejér Manó tartotta.796 Brassó vármegye meghívására a hívek külön vasúti kocsival mentek az államalapítás évfordulójára Brassóba, a Cenken felállított Árpád vezér szobrának felavatására, melyre 1896. október 18-án került sor a belügyminiszter jelenlétében.
A 19. század közepén a katolikusok és a városi vezetés közti kapcsolat ridegnek számított. A helyi katonai vezetés és a Főkormányszék támogatását kihasználva a határőrség tábori lelkészei arra törekedtek, hogy egyre több engedményt szerezzenek a várostól. Elég, ha csupán a templomhely megszerzése vagy a canonica portio körüli vitákra gondolunk. A város arra hivatkozva utasította el a katolikusok kérését, hogy kevesen vannak és valóban kevesen fizethették ki az introductionalis, azaz letelepedési taxát a városnak. Jórészt a határőrség alkalmazásában álló, hosszabb-rövidebb ideig a városban tartózkodó mesteremberekről és katonákról volt szó, akik a szolgálati idő leteltével elhagyták a várost. Az ellenkezés a szabadságharc leverését követően újból felerősödött, mivel a megtorlás első éveiben a katolikusokat Kovács István kapitány, a Császári és Királyi Hivatal vezetője pártfogolta. Intézkedései révén éles ellentétbe került mind a széki, mind a városi vezetéssel.793 A hivatalánál betöltött szerepet kihasználva Kovács támogatta a katolikusok ügyét a városban. A lelkész javadalmazásának biztosítására szólította fel a várost,794 a kepe beszedésében az általa vezetett hivatal is besegített. Az egyházközség önállósulása után a városi tanács részéről főként a canonica portio juttatása miatt kialakult idegenkedés a 19. század végére kedvező irányba változott. Noha az anyagi természetű ügyek miatt kialakult nézeteltérés az 1860-as Cs. Bogáts Dénes 1999, 58 –63. SÁL, Fond 14. Sepsiszentgyörgy Város Levéltára, 14. csomag, Inv. 2/234, 6700/1853. 793
GyFL SGYL, Spl, Iktatott iratok, 30/1871. GyFL SGYL, Spl, Kötetek, Historia Domus 1854–2002, 4.
795
794
796
148