2014 10 4

2014. október 4 .

Tartalom: • A Waldorf Ház továbbképzései októberben • Tóth Viktória: Észt körkép • Fabulya Edit: A minöségi autitról • Gyümölcsfák Teleki Kornéltól

Kosztolányi Dezső: Őszi reggeli Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket üvegtálon. Nehéz sötét-smaragd szőlőt, hatalmas, jáspisfényű körtét, megannyi dús, tündöklő ékszerét.

Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról, és elgurul, akár a brilliáns.

A pompa ez, részvéttelen, derült, magába-forduló tökéletesség.

Jobb volna élni. Ámde túl a fák már aranykezükkel intenek felém.

A Kalendárium a Szegedi Waldorf Iskola és a Szegedi Waldorf Óvoda hetente megjelenő kiadványa.

Köszönjük mindenkinek a segítségét, aki az e heti szám létrejötténél bábáskodott!

Kiadványterv: Horváth Veronika, korrektúra: Tóth Viktória, szerkesztő: Kovács Attila A Kalendáriumba szánt közleményeket és egyéb észrevételeket a kalend.waldi@gmail.com címre kérjük küldeni! Lapzárta: szerda 12 óra. További információk iskolánkról: www.waldorfszeged.hu és https://www.facebook.com/waldorfszeged

: i Eszter

Gubány

k r a p s Vada baton

om z s , n apja, n é g á 4 l i V r k e któb z Állato n.

O

rkban a rveznek minden évbe a p s a d a tok egedi V Ferenc emlékére sze ő felada l lesz a Sz t ülönböz

na z. K in a Natio , észt ves r m a is i, k n n n ok t ve iskolá program het rész vényen ív le t z k e n a d r o n s e e t jt r lá Ezen a gy sorso ák ki. Lesznek in t, segítséget nyú e n á t u a sa olj atanácsok megoldá kait sors ökbefog é r is d Ö b n z já lu a a K z hic les tya Geograp ött a Tóparti Ku is! Ekkor z o h á s z á ö rt tel! többek k ceink felelős ta szeretet k n u r n á e v v it házi ked Mindenk . is ja dók Nap n

ssisi Sze

melyet A

Rudolf Steiner:

Léleknaptár,

szeptember 29–október 5.

„Ó Természet, anyai mivoltod akaratlényemben hordozom, és akaratom tűzhatalma megacélozza szellemem hajtóerőit, hogy én-érzést szüljenek, hordozni magamat magamban.”

Jávorszky Iván:

Móravárosi napok visszatekintés Szombaton volt a Kolozsvári téren, mint tudjátok, az első Móravárosi nap.

Jól meg volt szervezve, volt minden, ami egy ilyen családi naphoz kellett. Ott voltak vagy száz-százötvenen, volt pörköltfőző verseny − amit Bolvári Boriék csapata nyert −, koncertek, sportversenyek, és rohammunkában még a játszótér is kész lett szombat éjjel.

Ami a Waldorfot illeti: bemutatkoztunk. Erika végigvitte az érdeklődőket az iskolán; bemutatta az iskolát, válaszolt az összes kérdésre.

Nagy tömeg nem volt, nyolc vendéggel kezdtük, és miután a fiatalabb generáció elment, négyen maradtak, akiknek viszont nagyon tetszett az iskola. Ha műsor is lett volna, biztos többen érdeklődtek volna, mert jól össze lehetett volna kapcsolni az iskola bemutatá-

sával. Viszont kiosztottam a jelenlévő családoknak 1-1 szórólapot az iskoláról és az óvodáról.

Ezúton szeretném megköszönni mindenkinek, aki segített, Erikának a vezetést, Kornélnak azt, hogy bejött és volt villany a rendezvényen, Verának a szórólapok gyors elkészítését. Köszönet Karcsinak is, hogy a portaszolgálatot vitte.

Azt gondolom, a rendezvény jó alkalom volt Móravárosban is jelen lenni, jövőre, ha lesz jövőre, lehetne majd kicsit aktívabban részt vennünk, akár a főzőversenyen egy Waldorf-csapattal, akár a sportversenyeken, és persze saját műsorral is lehetne dicsekedni, hogy mit tudunk. Mert volna mivel.

A Waldorf Ház továbbképzései októberben Szeretettel ajánljuk figyelmetekbe a Waldorf Ház októberi, óvónőknek és tanároknak szóló pedagógus-továbbképzéseit, valamint a szülőknek, hallgatóknak és érdeklődőknek szervezett rendezvényeit.

Óvónőknek: • Az Ünnepek háttere című 16 órás továbbképzést is nyújtó rendezvény 2014. október 24–25., Budapest, Rudolf Steiner Ház

Szülőknek, hallgatóknak, érdeklődőknek: • Az Ünnepek háttere című 16 órás továbbképzést is nyújtó rendezvény 2014. október 24–25., Budapest, Rudolf Steiner Ház

• Tér, forma, szín – 30 órás tanártovábbképzés 2014. október 27–29., Budapest, Óbudai Waldorf Iskola

• Retorika – pedagógiai tájékoztató rendezvény 2014. október 27–29., Budapest, Óbudai Waldorf Iskola

• Retorika – 30 órás pedagógiai tájékoztató rendezvény 2014. október 27–29., Budapest, Óbudai Waldorf Iskola Tanároknak: • Az Ünnepek háttere című 16 órás továbbképzést is nyújtó rendezvény 2014. október 24–25., Budapest, Rudolf Steiner Ház • Tér, forma, szín – 30 órás tanártovábbképzés 2014. október 27–29., Budapest, Óbudai Waldorf Iskola • Retorika – 30 órás tanártovábbképzésünket 2014. október 27–29., Budapest, Óbudai Waldorf Iskola • Kreatív írás – 30 órás tanártovábbképzés 2014. október 27–29., Budapest, Óbudai Waldorf Iskola

A jelentkezés határideje: 2014. október 5-e, vasárnap.

További részletek, és a jelentkezési űrlap elérhetők: a www.waldorf.hu weboldalon (letöltések: a megfelelő kategória kiválasztásával).

További információk: Waldorf Ház (1075 Budapest, Asbóth u.17.)

Radics Helga E-mail: radics.helga@waldorf.hu, tel.: 06 30 328 84 05 www.facebook.com/WaldorfHaz

A 30 órás továbbképzések szervezését az Óbudai Waldorf Iskola a helyszín biztosításával támogatja.

. " 4 3 0 '

3 ยญ

" )0

4;0 (: /&.

LL ร Sร T B

;ยฑ/

,56,

CLร Q[ร T Oร SUPWร C SFEJUร MU UB

" ; ยพ /

B[ ZFL OFN FO BNFM NFSFU JT FSร MFUFL U ร O B [ B PO FM ร Uร TF B[PL UFLJOUFUU CBO B Lร Q [วก ร TB ร T CวกW ULP[OBL Lร Mร Oร T PS Uร NPHBU BO FMTวกT วฏWร T[ ร SB WPOB J NVOLB Uร SHZBLC ร T ร S ร U Lร Q[วกN BO U BO BO BL UJ U U DT

[F ร T N FUFL MKB " วฏW OF FS

Dร N N T FO B JT [ร ร T O BJ ร Q TF N Lร Q[ B O ร B " UPWร CCL BEร TSB ร T B T[BL T[Uร Tร SF " Lร Q[ร ร E Jร ร U FKMF Nร Cร M BE BT[PLBU JOGPSNร D Lร QFTTร HFJOFL G วกM MFT[ T[ร " Uร Sร TB B LBN T[ OPTร FUร T HFL GFMUร UวกTร HFLS IB Tร IF L ร T ร OWF[ Uวก MF

MUB IF KMวก MF OV J UCFO SF Uร TJ U [Uร M " UB FHร KVMร T Nวฏ Wร T[F OFL Sร T[ [ร ร K UBOร ร TCFO N FOZTร HFLFO LFSFT PL WFIFU B[ F[U Dร M [FUJ OFWFM T[BL UBOร S SMBUJ UFWร L FOZTร HFLCFO ร T B NวฏWร T B LP ร T ZB ร M H JS O LF JOTQ FWร L ร MNร OZF [UWFWวกL U TFHร Uวก U BHZ VOLร CBO ร MFUร U UFSWF[ร Tร $ร M B Sร T T JTLPMBJ W BHร HJBJ N ร T FT ร MUBMร OP LPMร L ร MUBMร OPT Lร Tร Sวก QFE [PL ร OJTNFSFUร U PLMFWFM NFMZ T[BL SJOU B 8BMEPSG JT BT ร S BN C L ร H Uร TB B FSWFu T[F J Wร H[FUUT Tร CBO FEBHร HJB JTLPMร L LFSFUUBOU C Wร H[FUUTร H JEPMHP[ร JTLPMBJ Q Zร GPS Nร L L T WBHZ Gวก HPTร Uร FH S 8BMEPSG KP BHZB UFNJ ร FUร MUร Tร SF Z B t" N FMF FHZF VOLBLร S C [ร T GFMUร U UUTร H WBH " KFMFOULF UBOร S T[BLLร Q[F BUร O QFEBHร HJBJ N BJ P[ PM BH TL Lร [ร QJ [JVNJ U

BHZ HJNOร "OESFB FS ร Q JTLPMBJ W JLPWT[LZ PLUร C ร DTJ ร U [วกLOFL

SJEวก ยผK ร Qร MFU # Oร SB .BS LCวกM ร SLF

[ร TJ IBUร Lร Q[ร T UB ZF ร U LF CC ร O TJ OU MF N Wร ร D KF ร [ UP #

" FS Lร Uร UU JOU #VEBQFTU FS[วกEร TU MB PLUร C T[ LP

TJ U *T Uร SG PO UB EP BM *EวกQ Uร CวกM M T[PMHร M ยถCVEBJ 8 SG )ร [[B T[PMJEBSJUร TJ LFSF )FMZT[ร O " 8BMEP FL 'U B UPWร CCLร Q[ร T I V

'U ร HFT UT IF ยฆS MF FTU "TCร U ร OZLร Sร T #VEBQ B 4[ร O ,FEWF[N Uร [FU LF[ร T ร S 'PSN *O OU MF Uร

UB KF ร M

L MH Jร

[P BUFHร SJB 5 OGPSNร D

MUร TFL L [BLNBJ 4 5PWร CCJ J SG IV MFUร BHร HJBJ 4 XBMEPSG IV UFM FE EP BM 1 X ร [ X ) !

FUวกL XX 8BMEPSG JDT IFMHB Q MFUร MUI FMHB SBE SF Wร SKVL [ร TJ วฏSMB

3BEJDT ) NBJMDร N BJ B KFMFOULF EPSG IV F UVNPL ร T ร T EPLVNFOUVN FO [FT!XBM LF VN OU " EPL U B KFMF CCLร Q[ QP Wร UP MB MU Mวก JUร OZ m BLLSFE [Nร OZJHร PU LFEWF BNร TPMBU " EJQMPN

/&1&,

)ยฆ5 5

&3&

ยพOOFQJ I B H Z PN ร ร OOF Q F L NFHร Kร OZBJOL FSFEFUF ร Uร Tร OBL UVEBUPT T B[ NวฏWร T[ LFSFTร TF " UPWร CC J NFH WB Lร Q[ร TU

Mร Tร Uร TB JT OZร KU NFHJTN ร SFOE FSร T

F[Wร OZ Dร ร T B[ JTLP ร U ร T B[ ร OOFQ MKB IPHZ Mร T Mร BLJL JOUร CBO 7ร SKVL B[PL NBJ LPSOBL NFH TFHร UTF B LFSFT [Uร OZ ร O [Nร OZร GFMFMวก UV BU B QFE LC OFQFL T BH WBM JMMFUW EBUPT N FO WBH Z [FMMFNJ G FH F T[FSFU DTBMร EKV ร HVTPLBU ร Wร O PSSร TBJO Oร OFL F LCBO BLU วกLFU UBO ร Kร Uร Tร U B DTBMร E BL CCF CFL ร W ร S CBO B[ (XFOEPM BO PL GPHMBMLP BU WBMMร BQDTPMร ร WPEร C ZO 'JTDI T [O E UB OJ BO BL B[ ร O Oร SPLBU FS B ,FS T[FS[FUU

O FQFL UFSW ร T T[ร Mวก FT[Uร OZ GFMOวกUUL LF F[ U ,ร [ร TTร H ร Tร WFM L ร Q[ร TJ ร T UBQBT[UBM JBMBLร Uร Tร QBQKB ร BOUSPQ BUBJU N T MF P[

FMZFLFU 4 JMZF *NSF ร รชBJ NVOLร Kร C MLร T[F NFHPT[ UKB B QBQ ร M GBLBE UPMNร DTP J UFWร LF ร UVEร T M NBH ZB " ร Sร T OZTร HF TP ร U WBMBN SVM L JOU T[ร Mวก Sร Lร UFMF[F ร Q[ร TSวกM JHร OZ Lร OU T[FS O FTFUร O JH UUTร Hร CF

B[PMร TU ร [FUU MMร UVOL *EวกQPO

LJ BNFM U Z CFT[ร N )FMZT[ร O PLUร CFS ร UIBUร B ร O 3VEPMG 4 QFEBHร HV UFJOFS ) Qร OUFLFO TPL 3ร T[Wร U ร Sร JH N ร [ ร Sร T UPWร FMJ Eร K FH #V FH EB GFMFMวก T[ QFTU 3JB CCLร Q[ร T Zร OJ KFMF r B 8BMEP ร O Eร J FU OULF FLLFM ร V C SG T PLUร CFS r OFN T[ )ร [[BM T[FS[วกE [ร T FTFUร O ร O T FS[วกEร UU ร UU JOUร [ [PNCBUP JOUร [N Nร OZFLC O ร O ร Sร *OUร [Nร O วกM ZCวกM ร SL JH F[วกLOFL ร SLF[วกLOFL ZJ 'U ' Lร [ร T KFM KFMFOULF[ร T FTF U FO Uร r B 8BMEP ULF[ร T MFBEร Tร W O BM B Sร T[ SG )ร [[B UWFWวกL T[ r OFN T[ M T[FS[วกE FS ร N ร U " Sร T[Wร [วกEร UU JOUร [Nร O U JOUร [Nร OZFLO ร Uร M Gร HHFUMFOร UFMJ Eร K N FL ZF M FHรช[FUร T LOFL 'U 'U " KFMFOU ร IF[ Uร N LF[ร T IBU PHBUร T JH ร SJEFKF ร OZFMIFU

PLU วก #วกWFCC ร CFS F Uร Kร LP[U

BUร T KFMFO SBEJDT I FMHB UL XXX XBM !XBMEPSG IV F[ร T 8BMEPSG ) 5FM ร [ EPSG IV 1 FEBHร HJB

MFUร MUร TF

J 4[PMHร M

L LBUFH UBUร *OUร ร SJB "[ [FU ร OOFQF L Iร UUFSF m UPWร CC Lร Q[ร T E PLVNFO UVNBJ

s Miklรณ s

5

' )ยฆ ;

Hegedลฑ

3 8" - % 0

Kezdetek:

Hogyan készült az észt „Waldorf-cipő”? Észtországnak a két világháború között, az ország első, 1918 és 1940 közötti független időszakában – Magyarországgal ellentétben − még nem volt lehetősége csatlakozni a Waldorf-mozgalomhoz. Az első Waldorf-kezdeményezésekre a Szovjetunió fölbomlását követően, az ország 1991-es újrafüggetlenedésével párhuzamosan került sor. Az Észtországi Szabad Waldorf-iskolák és –óvodák Szövetsége a 90-es évek elejétől kezdett tevékenykedni, amikor az első Waldorf-iskolák megalapítására sor került. Hivatalosan azonban a Szövetséget csak 1997-ben regisztrálták, érdekesség, hogy a Waldorf-óvodák pedig csak 2008-tól tagjai hivatalosan. Észtországot − Magyarországhoz hasonlóan − történelmi okokból sok évszázada erősen befolyásolják a német nyelvterületről érkező kulturális hatások, részben ma is ebből az irányból táplálkozik a fokozatosan erősödő észtországi Waldorf-mozgalom is. Ezt másrészről a minden területen érezhető skandináv példák átvétele is támogatja: a finn, svéd és norvég Waldorf-mozgalom (26, 45, ill. 32 iskolával) erős volta nagyszerű példát mutat, és számos együttműködési lehetőséget biztosít a „növekvő gyerekcipőben” járó észt waldorfosoknak. „Kis ország, kis nyelv” – mondják az észtek magukról, amiből ők azt a következtetést vonják le, hogy ők azok, akiknek mindig kifelé kell fordulniuk, és tanulniuk kell a világtól. Ezt különösen az utóbbi bő húsz évben nagyon sikeresen tették, rengeteg működő

skandináv és egyéb példát vettek át. Az ország fél magyarországnyi területének és mindössze 1,3 milliónyi lakosságának jóvoltából az újításokat viszonylag könnyen és gyorsan lehet keresztülvinni, ezt az együttműködésbeli hatékonyságot és kifelé fordulást lehet megfigyelni a Waldorf-hálózat működésében is.

Az első észt Waldorf-iskolákat egy évvel az első, kelet-közép-európai Waldorf-iskola, a Pesthidegkúti Waldorf Iskola 1989-es megnyitása után alapították. Ekkor egyszerre kezdett el működni három észt Waldorf-iskola: a Dél-Észtországban található Tartu városának és a szintén déli Rosma falvának egy-egy iskolája, valamint északon egy tallinni iskola. Ezeket követte gyors egymásutánban 1991−1993 között még három, kisebb városbeli iskola. Jelenleg a világ iskoláinak Waldorf-listájának 2014. márciusi adatai szerint kilenc iskola és hét óvoda működik az országban, bár a friss észt statisztikák szerint 9 óvoda tartozik a Szövetséghez.

Az észtországi Waldorf-mozgalom bölcsője és központja az ország kulturális fővárosának nevezett Tartu városa, amely régi egyetemi város, és százezres lakosságával Tallinn után az ország második legnagyobb városa. Itt működik az ország Waldorf-képzőközpontja, a Tartui Waldorf-pedagógiai Szeminárium is, és az itteni az országban a legnagyobb Waldorf-iskola is, amely az országban először bővült ki gimnáziumi tagozattal, 2002-ben végzett az első érettségizős osztálya. Mára az országban a fővárosi Waldorf-iskolával együtt két gimnáziumi szintű Waldorf-iskola működik.

Jelenlegi helyzet − Hányan és hogyan vannak ugyanabban a cipőben?

2010-ben az Észtországi Szabad Waldorf-iskolák és – óvodák Szövetsége készített egy összefoglaló tanulmányt a Waldorf-oktatás akkori helyzetéről, amelynek megrendelője az Észt Oktatásügyi Minisztérium volt. Ebben a tanulmányban arról számoltak be, hogy a tanulói létszám a kezdetekben, a 90-es évek elejétől 97-ig gyorsan növekedett: 1997-ben 425 Waldorf-tanuló volt az országban. Ekkor azonban nem túlságosan részletezett okok miatt („a Waldorf-iskolákhoz való megváltozott viszonyulás és bizalomvesztés hatására”) olyan sok szülő vette ki a gyermekét a Waldorf-intézményekből, hogy 1999-re csak alig 300 Waldorf-tanuló maradt. Az iskolák hírét és a szülők bizalmát nehezen sikerült, sikerül visszaszerezni: a tanulmány 2010-es kiadásáig is csak 386 tanulója volt összesen az észt Waldorf-iskoláknak.

Az észt Waldorf-iskolák és –óvodák a finnországiakhoz hasonlóan magánintézmények, fenntartójuk általában nonprofit szervezet, néhány kivétellel Tartu városában, ahol az önkormányzat a fenntartója egyrészt az 1994 óta működő sérült gyermekeket fejlesztő kifejezetten gyógypedagógiai intézménynek, a Maarja Iskolának és Óvodának, valamint a Ploomike (Szilvácska) nevű 5 csoportos óvodának is.

Az észt állam a Waldorf-intézményeket alapításuktól fogva elismerte, a fejkvóta-rendszerű állami támogatást minden iskola megkapja. Azonban a Waldorf-iskolákban folyó oktatás sajátos vonásai miatt máig folyik az eszmecsere a Waldorf-iskolák és az országos kerettanterv követelményei közötti valódi

megfelelésről. Az Észtországi Szabad Waldorf-iskolák Szövetsége 2007-ben kezdte a munkát az Észt Oktatásügyi Minisztériummal abból a célból, hogy a Waldorf-iskolák tanterve összeegyeztethető legyen az állami kerettantervvel. Mára, papíron legalábbis, minden Waldorf-iskola tanterve megfelel az országos kerettanterv követelményeinek.

A Waldorf-iskolákba való felvétel egységesen az országban a szülőkkel és a gyermekkel külön folytatott felvételi beszélgetés alapján zajlik. Első osztályba az a gyermek jelentkezhet, aki az adott tanév október 1-jéig betölti a 7. életévét.

Az észt iskolák felépítése a finnekhez hasonlóan 9 év általános iskola és 3 év gimnázium, tehát a következő lépcsőfok a 10. osztályba való jelentkezés, ahol a Waldorfintézménybe való bekerülés szintén felvételi alapján zajlik, a tanulóval és külön a szülőkkel folytatott felvételi elbeszélgetésen túl írásbeli és rajzos feladat alapján.

Nyilván a viszonylag kis észtországi távolságoknak köszönhetően jellemző még, hogy a Waldorf-pedagógiát előnyben részesítő családok gyermekei mes�szebbről járnak be a Waldorf-intézménybe, ugyanis több iskolánál látszik, hogy semmi esetre sem lehet őket „körzeti” iskoláknak tekinteni, hiszen például a dél-észtországi rosmai iskolában a helyi önkormányzathoz tartozó gyerekek száma csak 24%, a Tallinnhoz közeli Arukülában 36%, de a közép-észtországi Viljandi városában is csak 52%.

Hol és mennyit tanulnak az észt Waldorf-tanárok?

1992 őszén kezdett el működni a tartui Waldorf-pedagógiai Szeminárium, amelynek feladata az észt Wal-

dorf-pedagógusok képzése volt. Az első években heti öt napon próbálták a Waldorf-tanárokat felkészíteni, ekkor két év alatt volt lehetőség Waldorf-pedagógiai és antropozófiai képzettséget szerezni. Később, nyilván az igények világosabbá válásával, a szeminárium hangsúlya szinte kizárólagosan áttevődött a hétvégi továbbképzések szervezésére. Mostanára szinte csak hétvégi, egy-kétnapos továbbképzések vannak Tartuban vagy Tallinnban, melyeknek célja egyrészt a már Waldorf-tanárként, -óvónőként dolgozó pedagógusok továbbképzése, másrészt igyekeznek hangsúlyt fektetni a szülők és más érdeklődők igényeire is.

Kezdetben − saját szakemberek hiányában − nagyban támaszkodtak meghívott külföldi lektorokra. Mára a külföldi előadók száma csupán évi 1-3, a legtöbb képzést tapasztalt észtországi tanárok tartják. Ezzel párhuzamosan az észtországi Waldorf-tanárok és -óvónők igyekeznek külföldön továbbképezni magukat; tanulmányútjaik elsősorban Finnországba, Németországba (Stuttgart, Hamburg, Kassel, Witten-Annen) és Svédországba vezetnek.

A rövid kurzusokon kívül az észtországi Szabad Waldorf-iskolák Szövetsége együttműködésben a közép- és kelet-európai országokat támogató IAO Waldorf-pedagógiai Szövetségével minden nyáron egyhetes kurzust tart Észtországban a Waldorf-iskolák osztálytanítóinak, ahol módszertani kérdésekkel és művészeti témákkal foglalkoznak.

Az IAO ezen felül anyagilag támogatja az egyéb észtországi pedagógus-továbbképzéseket is: külföldi lektorok utazási költségével, szakirodalom fordítási költségeivel, vagy az országon belüli hálózat önfejlesztéseképpen egy-egy tapasztalt Waldorf-tanár utazó és tanácsadó tevékenységének finanszírozásával.

Nagy lépésnek mondható a Waldorf-pedagógus-továbbképzésben, hogy 2010-ben kezdődött a Tartui Egyetem Neveléstudományi Tanszékén egy 320 órás óvodapedagógusi képzés, amely a Waldorf-óvodapedagógusok hiányának pótlására törekedett, és államilag is elismert végzettséget adott. Sajnos máig hiányzik azonban az államilag elismert Waldorf-pedagógiai oklevelet adó tanár-továbbképzési forma az országban.

A Waldorf-pedagógusokról tehát összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy alapvetően „normál” óvodapedagógus vagy tanár-továbbképzésben részt vett pedagógusok képzik magukat tovább a lehetőségekhez mérten a Waldorf-pedagógia terén. Ha azonban egy kicsit megnézzük az észt Waldorf-iskolák tanári összetételét a 2010-es tanulmány alapján, akkor az derül ki, hogy például Tartuban, az ország legnagyobb Waldorf-iskolájában 27 tanárból 17 dolgozott teljes állásban, közülük ún. „hosszabb” Waldorf-pedagógiai képzettsége csak kilencnek volt. Viljandiban 9 tanár közül ötnek volt ugyanez a „hosszabb” Waldorf-pedagógiai képzettsége, az egyik tallinni Waldorf-iskolában pedig 4 éve 8 teljes állású tanár volt, akik közül csak kettőnek volt Waldorf-pedagógiai végzettsége.

A Tartui Egyetem Neveléstudományi Intézetének szakértője szerint ugyan Észtországban az ún. „normál” iskolák által követett pedagógia sokkal több problémát vet fel, mint a Waldorfé, azonban ő is rámutatott két szembetűnő problémára. Az egyik az, hogy a Waldorf-intézmények sajátságainak az országos kerettantervvel való összeegyeztetésének nehézségei mellett és miatt nagyon nehéz „tiszta Waldorf-pedagógiát” művelni, és a másik probléma,

hogy még nehezebb ezt úgy tenni, hogy a teljes ívű Waldorf-tanárképzés Észtországban gyakorlatilag hiányzik.

Mennyibe kerül a Waldorf-cipő?

Az észt Waldorf-iskolákban az egy főre jutó finanszírozáshoz legnagyobb részben a fejkvóta-rendszerű állami támogatás járul hozzá, átlagosan 60-70%-ban.

Ehhez ad még 5-30%-ot az észtek által egyszerűen „tandíj”-nak nevezett hozzájárulás a szülők részéről.

Ahol az állami támogatás valamilyen oknál fogva kisebb (pl. Viljandi városában), ott az önkormányzat támogatja az intézményt nagyobb mértékben. Az önkormányzati támogatás máshol is számottevő, 1040% közötti.

Az észtországi tandíj mértéke évente Tallinnban a legdrágább: majdnem 1200 euró, ami havi lebontásban 132 euró. Ezzel az összeggel a tallinni Waldorf-iskola „túlszárnyalja” a legdrágább finnországi Waldorf-iskola havi 125 eurós tandíját is! Egyébként is jellemző az árakra, hogy az észtek a skandináv példák és életszínvonal mellett különösen az euró 2011es bevezetése óta a skandináv árszínvonalat is átvették. A vidéki észt iskolákban ez szerencsére annyira nem érezhető, mint a fővárosban. A tartui Waldorf Iskola és Gimnáziumban például szinte csak a tallinni összeg felét, évi 642 eurót fizetnek a szülők egy gyermekért, havi lebontástban 53,5-öt. Viljandiban valamivel többet, 755 eurót, Rosmában viszont csak 444 eurót évente. Óvodai „tandíjakról” a legtöbb óvoda nem ad tájékoztatást a honlapján, de a rosmai óvoda például igen: 28 euró havonta egy gyermek esetében. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy Észtországban az

állami óvodai helyért is fizetni kell; lakóhelytől, a család anyagi helyzetétől és természetesen óvodától függően átlag 20-50 eurót, de ez az összeg esetenként 100 euró felett is lehet. Ilyen értelemben a Waldorf-óvodák nem számítanak „fizetős” óvodának. A több gyermeket is Waldorf-intézménybe járató családoknak Észtországban is kedvezmény jár, és szintén van lehetőség a tandíjmentességre is. Az étkezésért minden észt intézményben fizetni kell.

Oroszok – ugyanabban a cipőben?

Ha a finnországi beszámolóban külön bekezdést kaptak a 6%-os svéd nyelvű kisebbség gyermekeinek svéd nyelvű óvodái és iskolái, itt is érdemes kitérni az Észtországban élő mintegy 30%-nyi orosz anyanyelvű kisebbség gyermekeinek helyzetére. A téma rendkívül kényes Észtországban, hiszen az orosz az „elnyomók nyelve” volt, és az Észtországba beköltöztetett, illetve már ott született majdnem 400 ezer lakos helyzetét igyekszik megoldani ma is az észt állam. Vagyis igyekszik integrálni az orosz kisebbséget, köztük a gyerekeket a többségi társadalomba. Ennek egyik példája az ún. „Nyelvfürdő-program”, amelynek során igyekeznek természetes módon fejleszteni a többségi orosz (korábbi ipari) területeken és az 50%-ban orosz nyelvű Tallinnban élő gyerekek észt nyelvtudását. Az idősebb orosz ajkú lakosság gyakran ellenáll az integrációs törekvéseknek, és néhol úgy tűnik, hogy két nép él párhuzamosan a saját (nyelvű) világában, az oroszoknak vannak orosz boltjaik, fodrászaik, taxisofőrjeik, stb. – az észteknek úgyszintén.

Azonban a fiatalabb orosz generáció többsége érti, hogy a továbbtanuláshoz, munkába álláshoz szüksé-

gük van a magas szintű észt tudásra. Az orosz anyanyelvű gyerekeknek ugyan még vannak orosz óvodáik, iskoláik, de ezek már csak nevükben oroszak, mert az integráció részeként az orosz iskolákat fokozatosan kötelezik az észt tanítási nyelvre való átállásra.

Ez a folyamat már jó másfél évtizede kezdődött, és a 2011/12-es tanévtől például az országban található 62 orosz nyelvű gimnáziumnak tantárgyaik legalább 60%-át észtül kell tanítaniuk. A korábbi negatív hozzáállás megváltozott a pedagógusok részéről, már nem az a kérdés, hogy miért kell észtre váltani, inkább az, hogy hogyan. A 79, eredetileg orosz általános iskola nagy részében is már több tantárgyat tanítanak észtül, szintén hangsúlyt fektetnek az orosz nyelvű ovikban is az észt államnyelvre, valamint az orosz ajkú szakmunkások képzése során is. És hogyan tükröződik mindez a Waldorf-iskolákban?

Az interneten található források szerint sehogyan, erre a valószínűleg kis csoportra még nem tértek ki a kutatások a Waldorf-intézményekben. Nevek alapján úgy tűnik, hogy Waldorf-iskolákba is járnak orosz anyanyelvű diákok is, de ők már feltételezhetően az a generáció, akik anyanyelvi szinten tudnak észtül is, így az ő tanításuk nem probléma. Az észteknek pedig általában a Waldorf-iskolákban tanítják az oroszt második idegen nyelvként.

Nehézségek – Hol szorít a cipő?

Az észt Waldorf-intézmények jelenlegi helyzetét nézve az iskolák részéről nagyon is kézzel fogható problémák kerülnek újra és újra elő a cikkekben, tanulmányokban, interjúkban: a legtöbb iskolában probléma a kis tanulói létszám, illetve a tanárok megfelelő képzési lehetőségeinek szűkös volta. A viszonylag nagy tanulói vándorlás is gondot okoz, bár az egyes iskolák maguk döntik el, melyek azok a helyzetek és „határosztályok”, amelyek esetén már nem vesznek fel új tanulót.

A legtöbb intézmény helyhiánnyal, és az önkormányzati támogatás összegének ingadozásával is küzd.

A szülők véleményét nézve két élesen elkülönülő tábort lehet látni: a Waldorf-iskola nem biztosít komolyan vehető tanulmányokat, vagy: „ez a legjobb dolog, amit a gyermekemnek adhatok.” Ez utóbbi véleményből van természetesen jóval kevesebb, mivel a hagyományosan erős, a magyarhoz hasonlóan poroszos és ismeretközpontú tudáson iskolázódottak közül sok szülő kérdőjelezi meg a Waldorf-iskolákban folyó tanítás minőségét, és kifogásolja azt, hogy tényszerű a Waldorf-gyerekeknek kevesebb van, úgy az általános iskola, mint a gimnáziumi évek végén készült felmérések alapján is.

A tanítás minőségének kifogásolásán túl a valószínűleg a 90-es évekből maradt felfogás még mindig ugyanúgy tartja magát, mint Finnországban: a Waldorf-iskolák tanulási és beilleszkedési nehézségekkel rendelkező „hiperaktív” gyerekek „gyűjtőhelyei”.

Harmadik nagy problémakörként merül fel az antropozófia kérdése. Az az észt, aki a Waldorf-intézményeket annyira már megismeri, hogy eljut rajtuk keresztül az antropozófia fogalmáig, ott meg is torpan. Mert az antropozófiát sok észt vallásként értelmezi, dogmákkal és tudománytalan állításokkal, és mint ilyen, nem kívánnak közelebbi kapcsolatba kerülni egy olyan intézménnyel, amely alapjait erre a „vallásra” helyezi. Itt érdemes az észteknek a valláshoz való viszonyát is megismerni: az észtek hagyományosan a 16. századtól kezdve az evangélikus egyházhoz tartoztak, a szovjet időszakban viszont azt lehet mondani, hogy szinte teljesen sikerült kiölni az észt népből a korábbi evangélikus hagyományt,

jelenleg csak mintegy 10%-a evangélikus a népességnek. A 2011-es népszámlálás adatai szerint az észtek a világ egyik legateistább népe: bő 70%-uk ateistának tartja magát.

Ui.: Próbáltam választ találni arra a kérdésre, mi lehetett az oka annak a bizonyos számbeli visszaesésnek a 90-es évek végén, amelynek során az emberek elvesztették a bizalmukat a Waldorf-intézményekben. Véletlenül megtaláltam egy internetes szülői fórumon a választ: egy, az Észt Állami Televízió csatornáján egy híres riporternő által 1998-ban forgatott adás „Tudósítás a valóságról” címmel, amelyben nagyon lehangoló képet festettek az észt Waldorf-iskolákról.

Egy olyan kis országban, mint Észtország, úgy tűnik, elég volt ennyi.

A cikk írása során talált pozitív útravaló mindenkinek: Miben különbözik egy észtországi Waldorf-szülő szerint a Waldorf egy átlagos iskolától?

„A Waldorf-iskolában együtt élek a gyermekemmel.

Az átlagos iskolában külön éltünk.”

Nézegetésre a tartui Maarja Iskola kézimunka-galériája: http://www.maarja.tartu.ee/kasitookool/galerii Néhány szép óvodai kép Tallinnból: http://tallinn.waldorf.ee/lasteaed

Tóth Viktória, a körkép szerzője 7 évig élt a dél-észtországi Tartu városában, ahol magyar nyelvet és irodalmat tanított. Jelenleg szegedi Waldorf-ovis szülő.

Ha a fentiek alapján valakiben felmerül valamilyen kérdés az észtországi Waldorf-intézményekkel kapcsolatban, nyugodtan kérdezzen a tooth.viktooria@gmail.com címen, és internetes kutatással vagy egyéb utánajárással, utánkérdezéssel a szerző megpróbál válaszolni rá akár e-mailben, akár a Kalendárium lapjain.

A jövőben a Kalendárium hasábjain szeretnénk más országok Waldorf-intézményeiről szóló személyes tapasztalatoknak, körképeknek is helyet adni, lehet beszámoló, interjú, saját élmény, stb.

Kérjük az érdeklődőket, hogy címünkre: kalend.waldi@gmail.com címre küldjék ötleteiket, írásaikat!

Fabulya Edit:

Minöségaudit Éppen tavaly ilyenkor egy minőségaudit zajlott iskolánkban, melyet minőséggondozó csoportunk kezdeményezésére, az Utak a minőséghez eljárás (UTAM) alapján – melyhez iskolánk is csatlakozott – végzett el a svájci székhelyű Confidentia Alapítvány. Az audit önmagában azért is érdekes, mert Magyarországon először került erre sor -, bár külföldön már évek óta több száz intézmény dolgozik ezzel az antropozófiai alapú minőséggondozó eljárással – mégpedig két Waldorf iskolában: Óbudán és Szegeden. Másik kiemelt jelentősége ennek a folyamatnak, hogy Magyarországon ún. peer értékelés keretében zajlott le mindez, Johannes Sieweke, az alapítvány munkatársa és még néhány kollégája egy nyolc főből álló magyar csapatot készített fel erre az értékelésre (ezt a Waldorf Ház egy Svájci Alap által támogatott pályázata tette lehetővé), akik korábban már elvégezték az UTAM alapozó kurzusát és képzők képzését. A nyolcból két értékelő a mi iskolánk munkatársa: Fabulya Edit és Köszler Zoltán, akik egyúttal minőséggondozó csoportunk tagjai is, és akik természetesen nem saját iskolánk, hanem az Óbudai Waldorf Iskola auditálásában vet-

tek részt. A mi értékelésünket négy magyarországi peer értékelő végezte a svájci alapítvány munkatársainak szakmai vezetése és mentorálása mellett.

Az értékelés látványos része ugyan csak egy napig tartott tavaly szeptemberben, amikor is az iskolánk különböző csoportjaival és mandátumgazdáival való interjúk történtek, de a háttérmunka ennél jóval több időt vett igénybe: előzetesen státuszjelentések készültek, majd forgatókönyv az interjúkhoz, utána önértékelések és kötelezettségvállalások, végül pedig elkészült a kb. 50 oldalas audit összefoglaló és a kb. ugyanennyi oldalt tartalmazó melléklet. A nyelvi problémák (minden anyagot németre kellett fordítani a német nyelvű szakmai vezetés számára) és a peer auditorok mentorálása miatt ez a szokásosnál jóval több időt vett igénybe, az összefoglaló végső verzióját most nyáron kapta csak kézhez intézményünk. A tavalyi értékelést még két ún. köztes audit követi egy-egy év különbséggel, végül az utolsó évben pedig egy záró audit, így az iskolánkban zajló folyamatokat három éven át követi az értékelést végző alapítvány.

A hosszas bevezető után következzék egy nagyon rövid összefoglaló arról, hogy mit is állapított meg audit összefoglalójában iskolánkról az alapítvány az UTAM eljárás 7 területének tükrében: Az eljárás 7 területén keresztül néztek rá intézményünkre, melyek a következők: 1. Feladatkitűzés – ez iskolánk küldetésére, értékeire, és az ezek szolgálatába állított céljainkra vonatkozik.

2. Egyéni felelősség – hogy a fenti célokhoz melyik szervezeti egység vagy ember milyen feladatokkal járul hozzá.

3. Tudás, képesség – a szervezetben levő emberek felkészültsége arra, hogyan látják el ezeket a feladatokat, ill. a szervezet azon támogató rendszerei, melyekkel segítenek kinek-kinek felnőni az egyes feladatokhoz.

4. Szabadság (feladatteljesítés) – a feladatok konkrét megvalósulása értékeink és az általunk kitűzött célok tükrében.

5. Bizalom – egymással való kapcsolatok, tiszta kommunikáció, érintettek bevonása, panaszok kezelése.

6. Védelem – egymás közti szerződéseink, melyeket közös feladataink elvégzése érdekében kötünk egymással (külső jogszabályi környezet, belső szabályzók, folyamatok, szerződések).

7. Pénzügyi egyensúly – hogy anyagi javainkat hogyan állítjuk a céljaink alapján meghatározott feladataink ellátására.

Az 1. területnél (ún.„Feladatkitűzés”) azt kaptuk „házi feladatnak”, hogy a közösség bevonásával dolgozzunk tovább küldetésmondatunk differenciálásán, mert az jelenleg nem utal az intézmény pedagógiai tevékenységére.

A legtöbb észrevétel és javítani való a 2-es területhez (ún.„Egyéni felelősség”) érkezett: a mandátum delegálás pontos értelmezéséhez, annak folyamatszintjeihez, mint pl. a konkrét feladat meghatározáshoz, beszámolóhoz, visszatekintéshez és tehermentesítéshez – illetve ezek hiányosságaihoz. Úgy tűnik, hogy ezen a téren kell a legtöbbet változtatnunk mindennapi működésünkön.

A 3. területnél (ún.„Tudás, képesség”) leírják, hogy mind az új kollégák, mind pedig az új szülők bevezetése hiányosságokat mutat, és bizonyos társadalmi tisztségeknél (pl. iskolatanács tagság) nem pontosan körvonalazott, hogy az oda delegáltaknak milyen kompetenciákkal kell rendelkezniük. Problémának látják továbbá, hogy nem minden pedagógus kolléga vesz részt a konferenciákon. Ugyanakkor kiemelik, hogy rendelkezünk mind belső továbbképzéssel, mind pedig külső képzési tervvel, ami meg is valósul.

A 4-es területnél (ún.„Szabadság”) kiemelik, hogy az intézmény dokumentációja példa értékű, adott a kulcsfontosságú munkakörök feladatleírása, látszik rajtuk, hogy sok év tapasztalatával és nagy szaktudással állították össze őket. Ugyanakkor aktuali-

zálásra szorul néhány feladatleírás, pl. az új iskolavezetés tagjaié, és az iskola több mandátumcsoportjáé is, valamint tisztázatlan a Szülői Kollégium szerepe, feladatköre, jogosultságai.

Az 5. területnél (ún. „Bizalom”) egyedülállónak tartják, hogy mediációs munkacsoport működik az iskolában, javasolják, hogy a panaszút folyamatát is dolgozzuk ki. Azt is kiemelik, hogy nagy hagyománya van szervezetünkben annak, hogy az érintetteket bevonjuk az egyes tervezési és döntési folyamatokba, hiszen sok konfliktus megelőzhető ezzel. Megállapítják ugyanakkor, hogy a diákoknak nincsenek meg a vélemény-nyilvánítási csatornái.

A 6. területnél (ún. „Védelem”) leírják, hogy az intézményben szabályozottak a törvényi és hatósági előírások betartásáért viselt felelősségi körök. A külső és a belső együttműködések megfelelő szerződéses alapokon nyugszanak. A szülőkkel kötött szerződés (szülő-fenntartó-iskola) kialakítása mindhárom oldal aktív közreműködésével jött létre.

Mindezek mellett javasolják, hogy a szerződést be nem tartókra jobban figyeljünk oda.

A 7-es területnél (ún. „Pénzügyi kiegyenlítés”) azt az ajánlást kaptuk, hogy fontos lenne a költségvetés előkészítésébe jobban bevonni az intézmény működésével érintetteket, hogy minél inkább magukénak érezzék az iskola működtetésének gazdasági felelősségét is.

Az auditnak nem csak az az eredménye, hogy van egy aktuális és kézzel fogható helyzetleírásunk saját működésünkről, és javaslatokkal rendelkezünk arra vonatkozóan, hogy hogyan végezhetnénk hatékonyabban munkánkat, hanem az is, hogy az értékelés kapcsán minden szervezeti csoport kénytelen volt sokkal tervezettebben végiggondolni saját állapotát és szerepét. Ennek alapján – bár az audit összegzését csak nyáron kaptuk meg – az elmúlt hónapokban egy sor olyan munkába belekezdtünk, melyeket visszaköszönni láttunk az értékelők által leírtakban.

A részletes összegzést eljuttattuk az összes olyan csoporthoz, szervezeti egységhez és munkatárshoz, akik részesei az értékelésnek, és arra kértük őket, hogy 2014/15-ös munkatervük összeállításakor bátran építsenek az ebben leírt javaslatokra, hiszen a következő, köztes értékelés ezen ajánlások teljesülését fogja majd vizsgálni. a minőséggondozó csoport nevében: Fabulya Edit

A következő szám tartalmából: fényképes visszatekintés a Mihály-napra, tőletek is várjuk az ünnepen készült leghangulatosabb fotóitokat!

Gyümölcsfák Teleki Kornéltól Év közben többen érdeklődtetek gyümölcsfavásárlással kapcsolatban. Most vált aktuálissá a fák megrendelése. Nézzétek át a táblázatot, ami tartalmazza a rendelkezésre álló fajtákat és azok érési idejét!

A fákat október 15-től lehet kitermelni, de csak az előre megrendelt fákat tudom biztosítani, tehát már most érdemes érdeklődni. Telefonon tudtok elérni pontosabb tájékoztatásért és a megrendelés ügyében.

Telefonszámom: 06 30 624-79-64 2014

Érési idő

Juniús 1. hete

2.hete

3.hete

4.hete

Juliús 1. hete

2.hete

3.hete

Teleki Kornél - 12-es szülő 4.hete

Augusztus 1. hete

2.hete

3.hete

4.hete

Szeptember 1. hete

2.hete

3.hete

4.hete

Oktober 1. hete

2.hete

3.hete

4.hete

Meggy 650 Ft Érdi bőtermő Debreceni bőtermő Meteor (korai) Cseresznye 650 Ft Germesdorfi 3 Katalin Kajszi barack 650 Ft Magyar kajszi Gönci magyar kajszi Mandula kajszi Ceglédi óriás Bergelon Szilva 650 Ft Cacanska lepotica President Körte 650 Ft Sárga Vilmos Piros Vilmos Dr. Guyot Gyula Bosc kobak Conference Packham's triumph Tongre Alma 700 Ft Idared Florina Birs 700 Ft Konstantinápolyi Bereczki Őszibarack 700Ft Redhaven (sárga) Suncrest (sárga) Early redhaven (s) Champion (fehér) Mariska (fehér) Incrocio Pierri (f) Nektarin 700 Ft Füge 1000 Ft Év közben többen érdeklődtetek gyümölcsfákkal kapcsolatban. Most érkezett el az idő,hogy jelezzétek kinek, milyen fára van szüksége. A táblázat tartalmazza a 2014. évi gyümölcsfa készletemet és azok várható érési idelyét. A kitermelésre oktober 15‐től adnak engedélyt, de csak az előre megrendelt fákat tudom biztosítani. Ezért akit érdekel, kérem most keressen meg! Telefonszámom: +36 30 4267964 Teleki Kornél