Waldorf Kalendárium 2020 június

A Szegedi Waldorf Iskola kiadványa

2019/2020-as tanév 3-4. szám

Tartalom Kiss Eszter: A világjárvány egy antropozófus orvos szemével Tanárinterjú: Gombos Tünde Sítáborunk - Donovaly (2020.)

Matematikatörténeti esszék - 12. osztály 1) Szilágyi Márton - Pettkó-Szandtner Szonja: A Mesterséges intelligencia 2) Harkai Luca és Sepsei Zsófi: Mitől lesz valaki matekzseni?

3) Torkos Bálint, Nógrádi Sára : Matematika a mindennapokban Zenei est - 11. osztály Csókási Kati - „Karanténrajzok” Vatai Gábor: Táblarajzok és epochák

Kiss Eszter:

A világjárvány egy antropozófus orvos szemével A jelenleg zajló karantén – koronahelyzet, járvány, válság, lassulás, befelé fordulás, fordulópont, ki hogy éli meg -, egyszóval világhelyzet kapcsán a fokozott információáramlás és internethasználat révén már mindent olvashattunk. Ki-ki szájíze, vérmérséklete és optimizmusa fokának megfelelően megtalálhatta a száraz, tudományos magyarázatoktól kezdve az elgondolkodtató, filozofikus elmélkedéseken át a legvadabb összeesküvés-elméletekig az egész arzenált. Az alábbi, naplószerű összefoglalóval nem szeretnék – és nem is tudok – kényes kérdésekben állást foglalni, pedig az elmúlt hónapok során majdnem minden kijelentésből kérdés lett, hiszen sok tudományosnak mondott tényről derült ki az ellenkezője, igazodási

pontnak vélt informáló szervezetek (pl. WHO) hitelességét is megkérdőjelezték, tehát többnyire az ember csak várt és figyelt. Így a leírtak zömét tekintsétek személyes véleménynek, hangos gondolkodásnak!

A vírus mint a szervezet megbetegítő ellensége Az ember és az emberiség számára ez a konkrét kórokozó valóban újdonságot jelentett. Így orvosként a betegre és a betegség tulajdonságaira irányult a fókusz kezdetben. Ezt figyelve és a gyógyulás lehetőségeit keresve született meg a szegedi Waldorf-közösséggel már korábban megosztott dokumentum, amelyet kilenc kollégával készítettünk egy hét alatt:

http://napsugarasegeszseghaz.hu/ sites/default/files/files/osszefoglalo. pdf Az írás során fokozott figyelmet kellett arra fordítanunk, hogy minden, akkor tudományosnak és igazoltnak mondott álláspontot megjelenítsünk, így igen hosszúra sikerült, de az antropozófus gondolkodásmódot igyekeztünk megjeleníteni: – a ritmikus rendszer ebben a fertőzésben erősen érintett mind fizikailag (légzőszervi tünetek), mind lelkileg (a félelem, a feszültséggel telt kapcsolatok, a fokozott stresszhelyzet mind kockázati tényezők), mind pedig a kialakult helyzet következményeit illetően (pl. az izoláció szociális hatásai). Ez különösen érdekes annak a tükrében, hogy napjainkban valóban ez a társadalmunk Achilles-ina. A felfokozott élettempónk, a lelketlenedő, siető világ, a kultúra és a művészetek sebezhetősége az emberkép szempontjából a „közép” válságát hozza.

– a láz a szervezet gyógyító reakciója; az indokolatlan lázcsillapítás számos vizsgálatban kedvezőtlen irányban befolyásolta a gyógyulást.

Az antropozófus emberkép kapcsán nagyon gyakran kerül előtérbe a betegségek lázzal történő gyógyulásának létjogosultsága. A praxisainkban megélt eddigi tapasztalatok most ezt alátámasztották, és néhány tanulmány és számos klinikai megfigyelés számolt be a láz megengedésének jótékony hatásáról.

– a fentiekből fakadóan a hő „jó” irányba való terelése a külső beavatkozásokkal laikusok számára is elérhető, hatékony kezelési módszer a légúti megbetegedések során (az összefoglaló 22. oldalán megtalálhatók a borogatások elkészítésében segítő videók linkjei) – a z ember testi-lelki-szellemi lényként való kezelése komoly szerepet játszik mind a megelőzésben, a kezelésben és nem utolsósorban a küszöböt átlépők kísérésében is.

A tanulmány számos megelőzésre vonatkozó javaslatot tartalmaz, ugyanígy ad tanácsot az izolációban megélt idő szerencsés kihasználásáról.

– a tüneteket enyhítő készítmények megnevezése jogilag lehetetlen vagy kockázatos volt: a jelenlegi szabályozások nem teszik lehetővé, hogy vényköteles készítményeket javasoljunk (jelenleg Magyarországon az antropozófus készítmények egy egyedi importkérelem keretén belül vénykötelesek, az ilyen engedéllyel rendelkező antropozófus orvos írhatja fel), így az antropozófus szer nem volt megnevezhető; a homeopátiás szereket gyártó cégeket olyan követelmények elé állították hónapokkal/évekkel ezelőtt, amellyel annyira költségessé vált a magyarországi forgalmazás, hogy csak egyetlen cég termékei maradtak törzskönyvezettek, így még a hatóanyag megnevezése is felvetheti a cégreklám gyanúját. Így ezek

kimaradtak a javaslatok listájából, de elérhetővé tettük a felkereshető szakemberek listáját.

A járvány és a következményei Az egyéni megbetegedések vizsgálata után időben, térben és intézkedésekben is előrehaladtunk abba az irányba, hogy nagyobb hatással van az életünkre a Covid-19, mint egy nátha. A vírusok és baktériumok ellen az akadémikus orvoslás módszere egyelőre a küzdelem: védőoltásokkal előre felkészíteni az immunrendszert a fertőzésre, vagy a kialakult fertőzést egy vírust (antivirális szer) vagy baktériumot elölő anyaggal (antibiotikum) kiölni a szervezetből. Ez logikusnak is tűnik, de ugyanezen orvostudomány másik hatalmas problémája a kórokozók egyre fejlődő ellenállóképessége (rezisztencia), ami miatt egyre megfontoltabb antibiotikum-használatra buzdító törekvések is vannak. A vé-

dőoltások megalkotása egyrészt nem egyszerű feladat immunológiai szempontból, másrészt pedig ha azt nézzük, hogy hasonló járványok elé nézhetünk a jövőben a kórokozók egyre szélesebb palettájának köszönhetően, akkor az is kérdéses, hogy az évek előrehaladtával hány darab védőoltásra lesz szüksége egy embernek? És biztosan teljesen ártalmatlan megdolgoztatni ilyen szinten az immunrendszert? Mi történik ugyanis, ha nem tud egyszerre 10 kórokozóval szemben beadott védőoltással dolgozni a szervezetünk, ami mellé rövid időintervallumokon belül ráadásul mindig újakat adnak majd be? Vagy kényszerűen létrehozzuk a szuperrezisztens baktériumokat (van már ilyen, főleg az egészségügyi intézmények küzdenek ún. nozokómiális fertőzésekkel, amelyeket ilyen rezisztens törzsek okoznak)? Vagy minden alkalommal bezárva, izoláltan kell-e átvészelnünk egy-egy ilyen kórokozó felbukkanását? Ezek mind csak kérdések.

Mit tehetnénk, hogy ez a küzdelem ne egy egyre eszkalálódó harc legyen, amelyben versenyt futunk az idővel?

A kórokozók is a túlélésre játszanak, tehát igyekeznek a legkisebb károsodást okozva szaporodni egy szervezetben. Ez éri meg nekik. Tehát elvileg van lehetőség arra, hogy ne kergessük őket durva, megbetegítő mutációkba.

Ez persze nagyvonalú általánosítás, ugyanis tudjuk, hogy előfordulhatnak nagyon is patogén (megbetegítő) kórokozók. De lényegesen kevesebb számban, és talán ezekre kellene tartalékolni a küzdelmi stratégiáinkat.

Akkor mit tehetnénk mi egyéni és társadalmi szinten, hogy ez – a néhány durva kivételtől eltekintve – egy viszonylag zökkenőmentes találkozás legyen köztünk és a kórokozó között?

Az immunrendszerünk gyakorlatilag egy olyan szerveződés, ami eldönti, hogy mi vagyok Én, és mi nem vagyok Én. Felméri, hogy ami nem én vagyok, azt hogyan tudom önmagam károsítása nélkül kiválasztani. Ennek

biztosan egy jó módszere a fent említett láz, amely hővel – az Én-szervezet elemével – dolgozik bennünk.

Ezek szerint ezt a bizonyos Én-szervezetet kellene erősíteni.

A járvány és a spirituális fejlődés lehetősége A karanténhelyzet sokak számára hozott gazdasági és szociális bizonytalanságot, ezeket a sorsokat nem szabad figyelmen kívül hagyni, de érdemes a jó és pozitív hozadékokról is beszélni. Remélhetőleg sokak számára pont ezt az előbb említett Én-felismerés, Én-erősödés idejét is elhozta. Adott időt és teret arra, hogy felismerjük, mi fontos az életünkben, és minek a hiánya nemhogy nélkülözhető, de szükséges.

Itt szeretném összefűzni a spirituális fejlődés lehetőségét, az Én-szervezet erősítését és a vírusokról és baktériumokról felvetett kérdéseimet: Rudolf Steiner 1945 májusában Bá-

zelben tartott előadásában azt mondja: „Ismeretes, hogy korunkban létezik egy félelem, amely egész jól párhuzamba állítható a középkor kísértetektől való félelmével. Ma a bacilusoktól félnek....Az újabb kor elvesztette hitét a szellemi világban, az anyagiban hisz, ezért anyagi lényektől fél, még ha oly parányiak is....A lényeg, amit ma ki kell emelni, hogy a bacilusok csak akkor válhatnak veszélyessé, ha gondozzák őket...egy járvány vagy ragályos betegségek gócpontjában élni, és semmi mást nem felvenni, mint a körülöttünk lévő betegségképeket, miközben az embert kizárólag e betegségtől való félelem érzése tölti be...Ha viszont a félelmet kicsit is csillapítani tudjuk például cselekvő szeretettel, amikor a betegek ápolása közben meg tudunk feledkezni arról, hogy mi is megfertőződhetünk, azzal a bacilusok gondozásának erejét is gyengítjük. ” Lehet-e az a jövő az emberiség szá-

mára, hogy nem csupán a matériában mélyedünk el olyan szinten, ahogy most a tudomány oltárán áldozunk egyre részletesebb, makroszkopikusabb mélységgel, hanem az Én-erőnk megerősítésével, a cselekvő szeretet kifejlesztésével olyan szellemi látásra teszünk szert, amellyel az ugyanolyan bizonyossággá válik, mint a most biztosra vélt tudományunk?

kötetek fordítója) segített összeállítani azokat a gondolatokat, spruchokat és meditációkat, amelyek a közép (ritmikus rendszer) gyógyítása, az Én-erők megerősítése által közelebb vihetnek a világ dolgainak megértéséhez. http://napsugarasegeszseghaz.hu/ sites/default/files/files/spruchok_0. pdf

Azt hiszem, hogy a Steiner által említett cselekvő szeretetet úgy tudjuk magunkban kinöveszteni, ha a centrum (Énünk megtalálása) és a periféria (a cselekvés helyszíne) között megfelelően tudunk egyensúlyozni. Ez jól kapcsolódik ahhoz, amit már fentebb írtam: a ritmikus rendszer megbetegedése, azaz a feszített tempó, amivel az életünket éljük, a terhelt kapcsolataink, a felgyorsult információáradat ezt egyre kevéssé tették lehetővé.

A fent idézett szakmai dokumentum mellé Almási Katalin (E. Zeylmans van Emmichoven: Ki volt Ita Wegman

A végletek között Nagyon sok kérdés vetődik még fel, amelyek megválaszolásra várnak: egyes országok miért voltak érintettebbek, mint mások? Mi lett volna, ha a média teljes moralitással, csak az igazat és nem a fókuszt hangsúlyozva túlzón ömlik ránk? Mi lett volna, ha minden szervezet, minden kormány érdekek nélkül tájékoztat és cselekszik? Hogyan tudjuk megválasztani az információnk forrását? Mi a veszélye a bagatellizálásnak és mi a pánikkeltésnek? Hogyan érintett egy

ember, aki egy olyan ország olyan városában élte át az elmúlt hónapokat, ahol nem ismert senkit, aki ismert volna egy beteget is, és hogyan érintett az, akinek több hozzátartozója meghalt?

Ez egy nagyon sok tényezős történet, aminek biztos nincs még vége, de nagyon nehezen lelhető fel a történet vezérfonala.

Remélem, hogy az újra kapcsolódó közösségekben ezt közösen megleljük.

Barkóczi Boróka munkája

Tanárinterjú: Gombos Tünde Az iskola honlapján található bemutatkozásodban azt írod, hogy némely sportágat versenyszerűen űztél, némelyiket pedig hobbiszinten. Pontosan melyeket?

Igen, a sport gyermekkorom óta behálózza az életemet. Mivel nagyon mozgékony kisgyermek voltam, pörögtem, forogtam, felmásztam minden nálam magasabban fekvő pontra, ahonnan lendülve, szaltózva ugrottam le mindenféle csavarral, így szüleim úgy gondolták, hogy energiáim levezetésére a szertorna lesz a legjobb sportág.

Ezáltal korán kerültem szakértő kezek közé, és óvodásként már az akkori kisdobos (alsó tagozatos) tornákon indítottak, ahol kiváló eredményeket értem el. Ez nagy lendületet adott a későbbi versenyekhez. 10 éves korom-

ban jött egy lehetőség, a Békéscsabai Torna Egylet (az akkori legnagyobb vidéki fellegvára volt a tornász sportnak) válogatóján kiválasztottak, és a szüleimtől teljes jogú felhatalmazást kértek a taníttatásomhoz, ami egyéni tanrendet, kollégiumi elhelyezést, napi 4-5 órás edzést és rengeteg edzőtábort, versenyt jelentett volna. Szüleim végtelen bölcsességgel, előrelátással, szeretettel mondtak nemet erre, amiért a mai napig hálás vagyok, hiszen így szeretetteljes, családi légkörben nevelkedhettem. Ezután belekóstoltam több csodálatos sportágba. Hobbiszinten teniszeztem, kajakoztam, lovagoltam, kézilabdáztam és társastáncoltam.

Ezekből mára csak a túrakajakozás maradt. A férjem révén az életem részévé vált a kosárlabda. Ő utánpótlás válogatott és NB.I-es kosárlabdázó volt hosszú éveken át, így óhatatlan, hogy kosaras feleségként és gyerme-

keim révén már kosaras anyukaként is rajongok ezért a csapatsportágért.

A síelés honnan jön? Egy alföldi embernek ritkán ez a hobbija. Egyáltalán az Alföldről származol?

Szüleimmel sokat jártunk túrázni, de a téli sportokat nem űztük, kivéve a korcsolyázást, ha befagyott a közeli kis tavacska. A síelést a szertornának köszönhetem, mivel egy megyei tornaversenyen az volt a győztesek jutalma, hogy elvitték őket egy szlovákiai sítáborba. Itt jött a sportág iránti szerelem, viszont szentesi lányként nem sok hegy vett körül bennünket, így 3 évig sífutó és biatlonista (sífutás és lövészet) voltam. Ezekre az Alföldön kiválóan lehetett készülni, akár tornateremben is, és csak a téli időszakban mentünk 1 hét edzőtáborba, majd úttörőolimpiára (ma diákolimpia), amin a legjobb eredményem egy országos 7. helyezés volt. Az eredményeim ellenére az igazi szerelem mégis a lesiklás, ezért főiskolás koromban, amikor már

Magyarországon is el lehetett végezni a nemzetközi síoktatói tanfolyamot, akkor az elsők között szereztem meg a síoktatói végzettséget. A kitelepített síoktatói tevékenység jó ösztöndíj-, a későbbiekben fizetéskiegészítésnek bizonyult. Az évek múltával a sportág iránti szerelem megmaradt, oktatást viszont csak ritkán vállalok.

Hogyan lettél tesitanár?

Édesanyám pedagógusként dolgozott, és az ő lendülete, diákjai iránti szeretete jó minta volt számomra. Általános iskolás koromban egy testnevelő tanár házaspár indította el bennem a vágyat, hogy én is ezt szeretném csinálni, ha nagy leszek. Csodáltam a munkájukat, a szertárban lévő összes eszközt, az akkor óriásinak tűnő tornatermet (kisebb, mint a mi tornatermünk ) és azt a hangulatot, ami a testnevelésórákon uralkodott. Sokszor képzeltem magam az ő helyükbe, az álmom valóra vált.

Most, hogy végzed a Bothmer-képzést, mit gondolsz a Bothmerről, miben látod másnak, mint az átlagos testnevelést?

A főiskola elvégzése óta nagyon sok tanfolyamot elvégeztem, figyelem a szakma fejlődését, próbálom a legújabb sportkutatásokat, irányzatokat beépíteni a munkámba. Hihetetlen nagy várakozással indultam neki a Bothmer-képzésnek, és nagyon az elején vagyok ennek az útnak, hogy véleményt alkossak. Azt azonban már látom, hogy ez az energia, ez a mozgásforma végtelen harmóniát és fittséget képes teremteni az ember számára.

Nagy felfedezés volt számomra, hogy a „hagyományos” testnevelés tanítása is - közelítve a Bothmer-pedagógiához az élménypedagógia irányába mozdult el. Örülök, hogy részt vehetek ezen a képzésen, és testnevelőként megtapasztalhatom a Bothmer-gimnasztika harmóniáját.

Szabadidődben mivel foglalkozol?

A kevés szabadidőmben a pro-ski tré-

ning edzésforma csoportos foglalkozásait tartom, ami a fitnesz és a sízés ötvözetéből alakult ki. Ezenkívül nagyon szeretek kirándulni, olvasni, kertészkedni, társasozni és főzni.

Milyen a mai fiatalok sporthoz való hozzáállása?

Ez nagyon nehéz kérdés, viszont kiváló szakdolgozati téma lenne, amit több száz oldalon lehetne boncolgatni különböző nézőpontokból. Úgy érzem, hogy a diákok többsége tisztában van a mozgás fontosságával, kedvező élettani hatásaival. Testnevelőként, edzőként a szűk környezetemben azt látom, hogy vannak fiatalok, akik szívesen végzik a most divatos mozgásformákat. Edzőterembe járnak, személyi edző foglalkozik velük, különféle erősítő eszközöket használnak testük formálására. Vannak fiatalok, akik egyéni vagy csapatsportágakat űznek, ebben jeleskednek és ebben alkotnak maradandót. Mindkét táborban vannak olyanok, akik nehezen lépik át

saját határaikat, komfortzónájukat, és vannak, akik hihetetlen mennyiségű munkát és energiát képesek befektetni a céljuk elérése érdekében. Viszont vannak, akik egyikhez sem tartoznak.

Remélem, hogy a munkámmal segíteni tudok abban, hogy csökkenjen ennek a tábornak a létszáma.

Nagyon nyugodt, határozott és kedves embernek ismertünk meg. Ez a mentalitás miből táplálkozik? Jógázol, vallá-

Természetesen hasznomra vált a számos önfejlesztő tevékenység (könyvek, tréningek) és a rendszeres testedzés.

Számomra a mozgás nélkülözhetetlen, nélküle nem tartana itt az életem, ahol most. Ennek köszönhetem a családom, a szakmám, az egészségem, a pozitív gondolkodásom, az alázatom és a kitartásom. Van egy kedvenc idézetem, Robin Sharma írta: „A külső siker semmit nem jelent, ha a belsődben nem vagy sikeres.”

sos vagy, esetleg maga a rendszeres testedzés tesz ilyenné?

A családodról mit szabad elmondani?

A honlapon található rövid bemutatkozásban azt is írtam magamról, hogy külső-belső harmóniára törekszem.

Nem szeretek dolgokon bosszankodni, a mielőbbi megoldást keresem.

Ezt a szemléletet a szüleimtől láttam. Édesanyám kiegyensúlyozottságából, kreativitásából, életszeretetéből, illetve édesapám határozottságából, éleslátásából, munkabírásából merítettem azt a belső erőt, ami nagy szerepet játszott a személyiségem formálásában.

Gyerek(ek)?

A beszélgetés elején említettem, hogy kosaras feleség vagyok már 25 éve.

Férjem szintén földrajz-testnevelés szakos tanár, súlyosan, halmozottan fogyatékos gyerekekkel foglalkozik, mellette pedig a SZEDEÁK kosárlabda egyesületnél utánpótlásedzőként tevékenykedik. Két gyermekünk van, Máté 20, Anna 17 éves. Még tanulnak és természetesen mindketten sportolnak.

Gombos Tünde:

Sítáborunk - Donovaly (2020.)

Nagyon hosszú kihagyás után – síoktató mivoltomból kifolyólag – ismét felmerült a gondolata a waldorfos sítábor megvalósításának. A TK engedélye után gőzerővel elindult a szervezői munka. A szállásfoglalás és a tábor meghirdetése után pillanatok alatt beteltek a rendelkezésre álló helyek. A 2-12. évfolyamos diákokon kívül szülők is csatlakoztak a csapathoz, akiktől a későbbiekben rengeteg segítséget kaptam.

Az indulás reggelén szervezetten, zökkenőmentesen sikerült bepakolnunk, elindulnunk. Az egész Európát érintő hóhiány miatti izgalmam a megérkezéskor azonban elszállt, mivel bőséges

mennyiségű hó fogadott minket. Az enyhe olvadás következtében kialakult útviszonyok miatt a buszunk nem tudta megközelíteni a szállást, így csatárláncban voltunk kénytelenek csomagjainkat eljuttatni az épületig, ami kiváló csapatépítő tréning volt.

Tanulóink a kezdőktől a haladókig nagy lelkesedéssel vetették bele magukat a sízés örömeibe. Olyannyira, hogy ha rajtuk múlik, a vacsora helyett is a sípályán maradtak volna.

Nagy örömömre szolgált, hogy a kezdő sízők a második sínap végére „HÓDÍTÓKKÁ” váltak.

Két alkalommal – az erre alkalmas kivilágított

sípályán – kipróbáltuk az esti sízést is úgy, hogy a közben szállingózó, hatalmas hópelyhek meseszerű környezetet biztosítottak számunkra. Az öt nap alatt a sízők és a snowboardos csapat is bejárták az összes pályát.

Esténként bővelkedtünk a közösségi programokban: kártyáztunk, társasjátékoztunk, ping-pong bajnokságot rendeztünk. A győztesek minden este jutalomban részesültek.

Az ízletes, bőséges, félpanziós ellátás mellett azért délidőben mindenkinek megszólalt a „belügyminisztere”, így az otthonról hozott kolbászokból, pástétomokból és a reggeliből kimaradt, rendelkezésünkre álló péksüteményekből nagy lakomákat csaptunk úgy, hogy a „tanárok kenték - gyerekek ették”. Energiapótlásként jó szolgálatot tett Emese mindennapi zabkásája is.

A programokról készült fényképsorozat és Kozma Csaba Zétény (10. évf.) élménybeszámolója is önmagáért beszél.

Köszönöm a fenntartónak és az iskola vezetőségének, hogy támogatták és lehetővé tették az iskolai sítábor megvalósítását, Dudás Emesének, Banyó Enikőnek, Székely Verának, Hoyk Zsófiának pedig a mindenre kiterjedő segítséget. Úgy érzem, minden résztvevő jól érezte magát és élményekkel gazdagodva tért haza. Remélem, jövőre is sikerül közösen eljutni egy másik síterepre és meghódítani az ottani lejtőket, ezáltal hagyományt teremteni a waldorfos sítáborból (WASI).

Kozma Csaba Zétény (10. oszt.)

Élménybeszámoló a sítáborról Előre le szeretném szögezni, hogy a sítábor minden pillanata, a kezdetétől a végéig teljes siker volt.

Nos, vasárnap reggel 8 órakor indult utunk az iskolától. Érezhető volt a levegőben a feszültség, türelmetlenség, mindenki már nagyon akart indulni és alig

Szerintem mindegyik diák - kicsi és nagy - örült, hogy ott lehetett. Ahogy sokak véleményét megkérdeztem, mindannyian azt mondták, hogy jövőre is részt akarnak venni a táborban, mert hatalmas élmény volt.

De mit is csináltunk? Hogy is zajlott le az egész?

várta, hogy elkezdődjön a sítábor. Tünde már az úton ismertette velünk a sítábori szabályokat és mesélt arról, hogy mi vár minket ott. Csodálatos utunk volt, nagyon jól szórakoztunk együtt. Ahogy beszélgettünk egymással, a körülöttünk lévőkkel, megszűntek az osztálycsoportok, és mindannyian egy

nagy csoport lettünk. Az úton alig találkoztunk hóval, aztán Szlovákiában a hegyek közé érve hirtelen felbukkantak a havas hegycsúcsok, így izgatottan vártuk a megérkezést.

zett.

Másnap a haladók Tündével reggel 9-kor kimentek a pályára síelni, a kezdők pedig egy órával később kezdték az ismerkedést a síléccel. Én a kezdők csoportjában voltam. és mondanom

O d a é r ve nagy örömmel ugrottunk bele a fehér, puha hóba és néztük a gyönyörű tájat.

Sokkal több hó volt ott, mint Szegeden valaha eddig.

Aznap este, miután bepakoltunk a szobáinkba, közösen elmentünk megnézni a környéket és a sípályákat. Volt ott egy korcsolyapálya is, amire a diákok nagy örömmel mentek rá. Persze nem lehetett kihagyni a hógolyózást, így a visszaúton nagy csata keletke-

sem kell, nagyon élveztem a gyakorlatokat akkor is, ha az elején picit fárasztó volt.

Olyan jól haladtunk, hogy a nap végére már szabadon mehettünk le a kezdő pályán. Nagyszerű élmény volt érezni a sebességet, a szél lágy simogatását az arcomon, miközben síeltem le a hegyoldalról. Persze Tünde ott volt az első pár menetnél és biztosította nekünk az utat lefelé. Segített mindenkinek, aki nem érezte még magát

olyan biztosan a lécen.

A következő napokban fokozatosan nőtt a tudásunk és a gyakorlottságunk, Tünde pedig folyamatosan tanította nekünk az újabb technikákat. Élvezet volt siklani a meredek hegyeken, érezni, hogy síelni tud az ember.

A síelés egy nagyon egyedi élmény és élvezet. Azt hittem, hogy nem fogom bírni a nagy szintkülönbséget - mert tériszonyos vagyok -, de a síelés élménye ezt mind elvette. Sőt olyasmire motivált, amit eddig soha az életben nem akartam kipróbálni.

Az az izgalom, amikor siklik az ember lefelé a hegyről, egy igazi, utánozhatatlan élmény. Az adrenalin, ahogy bizsereg az ember minden porcikája, a táj, ami lélegzetelállító, felejthetetlen élmény. Semmivel nem összehasonlítható. Szegeden nincsen sem olyan hegy, sem annyi hó, hogy ember megtapasztalhassa azt, amit ott átéltünk.

A sítábor és a síelés számomra egy hihetetlenül jó és csodás élmény volt, mindenkinek ajánlom, hogy próbálja ki.

Matematikatörténeti esszék - 12. osztály 1) A Mesterséges intelligencia /Szilágyi Márton, Pettkó-Szandtner Szonja/ Az ember ősidőktől törekedett arra, hogy a természettől kapott adottságait, képességeit mesterségesen megalkotott eszközök segítségével kibővítse, kiváltsa, és új, számára meg nem adatott képességekkel folyamatosan javítsa. Ezt a törekvését mindig az adott kor technikai színvonalán tudta megvalósítani.

A technika fejlődése a 20. század közepére a számítógép megjelenésével megteremtette a lehetőséget arra, hogy az ember legtöbbre értékelt tulajdonságát, az intelligenciáját mesterséges eszközökkel részben helyettesítse.

De mi is az intelligencia pontosan?

A válasz igen sokrétű lehet, mivel különböző korok tudósai más-más nézőpontból vizsgálták, máshogy tekintet-

tek erre a tulajdonságra.

• A risztotelész: „Az intelligencia az igazságot megragadó megállapítás, beleértve a következtetést, amely ahhoz a tevékenységhez kapcsolódik, amely jó vagy rossz egy ember számára. ...és ez megfelelőnek tűnik azután egy intelligens személy számára arra, hogy képes legyen finoman megítélni, mi a jó és előnyös számára; nem néhány korlátozott területre vonatkozóan (pl. ami jó az egészség vagy az erő számára), hanem amely általában támogatja a jólétet.”

• Martin A. Fischler és Oscar Firschein: „Egy intelligens képződménytől elvárjuk, hogy legyenek lelki attitűdjei (magatartásformái), legyen képes tanulni, problémákat megoldani, megérteni, tervezni és megjósolni, ismerni saját korlátait, megkülönböztetéseket tenni, legyen eredeti, általánosítson, legyen felfogóképessége

és használjon nyelvet.”

• Elaine Rich: „Az intelligencia az az egyetlen általános, közös jellemző, minőség az emberi tevékenységben, amely lehetővé teszi, hogy bármikor jobbak legyünk a számítógépnél.”

Bár különböző megfogalmazások születtek az intelligenciával kapcsolatban, mégis létezik rá egy mondhatni egységes, tudományos definíció: komplex fogalom, a logika, a megértés, a tudatosság, a tanulás, az érzelmi tudás, az érvelés, a tervezés, a kreativitás és a problémamegoldás kapacitásaira vonatkozik. Általánosabban úgy fogalmazható meg, mint az információ felfogásának vagy észlelésének képessége, és tudásként való elraktározása annak érdekében, hogy a jövőbeni adaptív magatartásformák során egy adott környezetben vagy kontextusban alkalmazható legyen.

Különböző kísérleteket csinált az ember az intelligencia mérésére, ezeket különböző kérdőívekkel, tesztekkel valósítják meg. Rendkívül sok dolgot kell

figyelembe venni egy ilyen teszt során, ezek közé sorolható a megértés, a tudatosság, érzelmi tudás, és még sok más dolog, ami a humán intelligenciánkat teszi.

De egy a kérdés Vajon át tudjuk-e ültetni tudásunkat általunk létrehozott kreálmányokba?

A mesterséges intelligencia lényege, hogy gépekbe tudjuk átültetni az emberi gondolatokat, ezáltal azok tanulni, akár a bizonytalan környezetükhöz alkalmazkodni tudjanak. Ehhez viszont először magát az intelligenciát is ki kell ismerni, ezzel foglalkozik nagyban ez a tudományág.

A mesterségesen létrehozott intelligens gépek célja, hogy mindenféle emberi beavatkozás nélkül automatikusan tudjon reagálni a kívülről jövő impulzusokra, ne csak valahogy reagáljon, emberhez, állathoz hasonló, ösztönöket idéző viselkedése legyen. Végül, ami a modern kutatásban elsőbbséget élvez, a fentebb már említett tanulás. A tudományos fantasztikum szüleménye ez a

kifejezés, mégis egyre kevésbé tűnik annak, hiszen bár konkrét, ilyen gépeket még nem sikerült létrehozni, egyre nagyobb erővel foglalkoznak ezzel a kérdéssel, és már nem állunk messze attól, hogy sci-fiből valóság legyen.

Nem is kell annyira sokat gondolkozni azon, hogy ez mennyire lehet igaz, mert már most vannak intelligens porszívók, amelyek felmérik a terepet, és akár azt is mondhatjuk, tanulnak, mert ahol egyszer akadályt észlelnek, annak a következő alkalommal már egyáltalán nem mennek neki, vagy ha mégis muszáj, lelassítanak előtte.

Ezen kívül sok hasonló rendszer van beépítve a telefonokba és számítógépekbe, bár az, hogy emberi módon tudjon reagálni adott emberi érzelmekre vagy gondolatokra, még fejlesztésre szorul. Ilyenkor általában valami bizarr, nyakatekert válaszra számíthatunk, ahogyan azt a gépek és az internet számos területén tapasztalhatjuk.

Ezzel szemben nagyon sok összeesküvés-elmélet van, például a Google

Fordító is hajlamos egészen ijesztő és sátánista válaszokat adni, ha bizonyos módon írunk be kérdéseket. Az ilyenek miatt az emberek gyakran félnek attól, hogy ténylegesen sikerül átültetni magunkat gépekbe, sőt nem is magunkat, csak hozzánk hasonló gépeket létrehozni, amelyek majd elveszik a mi megélési lehetőségeinket.

Azt nem tartom kizártnak, hogy lehetséges olyan intelligens robotokat létrehozni, melyek rendelkeznek emberi, akár emberfeletti fizikai vagy éppen “agyi” adottságokkal. Viszont az érzelmeket és ösztönöket nem hiszem, hogy be lehet programozni, így nem lehetnek emberiek, mert az embert ezek teszik emberré. Másfelől viszont pont az érzelmek mentessége jelenthet ránk veszélyt a jövőre nézve, mert ha az embernél fejlettebb, mégis érzelmek és erkölcsök nélkül létező “lények” veszik át a hatalmat, az valódi problémát okozhat. De lehet, hogy pont ezt tudná az ember a saját javára fordítani a jövőben?

2) Mitől lesz valaki matekzseni? /Harkai Luca, Sepsei Zsófi/

Hogyan születnek a zseniális ötletek? Hogyan működik a zseniális agy, mondjuk olyasvalakié, aki felfedezte a relativitáselméletet? Képes-e az átlagos adottságú ember arra, hogy egy Mary Jackson, egy Gauss vagy egy Einstein különleges gondolkodásmódját megtanulja – és maga is zsenivé váljon?

A tudósok évszázadok óta keresik a választ erre a kérdésre, a statisztika azonban, sajnos, azt mutatja, hogy tipikus zsenit nevelő szülői ház, életmód vagy zsenire jellemző lelki alkat nem létezik.

Sőt, a tanulmányokból az is kiderül, hogy zseniális kollégáikkal szemben az átlagos fizikusok gyakran igen magas IQ-val, azaz intelligenciahányadossal rendelkeznek. AKKOR MITŐL MÁS A ZSENI? Az átlagos ember gondolkodási stratégiája irányát tekintve olyan, mint az autópálya. Egyenesen előre. Aki a leggyorsabb és legbiztosabb úton akar

célba érni, reproduktív módon gondolkodik. A zseni ezzel szemben produktív gondolkodó. A kutatók számos Nobel-díjas tudós teljesítményét vizsgálták, és nyolc olyan gondolkodási stratégiát fedeztek fel, mely a zsenik közös vonásának tekinthető.

Ezek a zsenistratégiák pedig: • a problémák több oldalról való megvizsgálása, • a gondolatok megjelenítése, • szűnni nem akaró ötletfolyam, • kombinálás, • szokatlan összefüggések felfedezése, • az ellentétek kezelése, • képekben való gondolkodás • és támaszkodás az ösztönös megérzésekre.

Tehát ezek alapján dolgoznak fejben máshogy a zsenik, mint az átlagember. Persze nem mondhatjuk teljes biztossággal, hogy ez 100%-ig minden esetben így van, de az biztos, hogy az ő agyuk teljesen máshogy működik.

3) Matematika a mindennapokban /Torkos Bálint, Nógrádi Sára/ A matematikát nagyon sok helyen meglelhetjük a mindennapi életünkben. Szinte mindenütt jelen van, legyen szó a zenélésről, főzésről, a természetről, arányosságokról. Azon kívül, hogy ez egy tudomány, nem csak a tudomány területein hasznosíthatjuk, hiszen pl. számokkal adjuk meg az életkorunkat vagy pénzzel fizetünk, aminek szintén köze van a számoláshoz, de rengeteg olyan helyzet van, ahol észre se vesszük, hogy a matematikát használjuk a mindennapokban.

Játsszunk a gitárunkkal! Egyetlen húrt — pl. a legalsó, a legvastagabb E-húrt — megpendítve más és más magasságú hangot kapunk, ha a húrt egy-egy bundnál lefogjuk. Pitagorasz hasonló kísérleteket végzett a monochordjával: a húrt 12 egyenlő hosszúságú részre osztotta fel, így

könnyedén vette a húr felét, harmadát. Így ha most a felénél fogjuk le a húrt, akkor pengetéskor az alaphang feletti oktávot, ha a 2/3-ad részénél, akkor a kvintet, s ha a 3/4-ed részénél, akkor a kvartot hallhatjuk. (Sok gitárnál a bundok közötti jel segítségünkre van az oktáv s a kvart lefogásánál.)

A kísérletet a többi húron elvégezve ugyanezeket a hangközöket figyelhetjük meg.

A 12 egység hosszúságú húrt a kilencediknél lefogva az alaphang kvartját kapjuk meg, míg ha a 8 egység hos�szúságú húrral tesszük ugyanezt, akkor a 6 egységnél kell lefognunk a húrt, hogy a rövidebb húr kvartját hallhassuk. Ezt matematikailag arány igazolja.

Emellett még szintén érdekes, hogy a 9 (kvart) és a 8 (kvint) a 12 (alaphang) és a 6 (az alap oktávja) számtani, illetve harmonikus közepe.

De akár a főzésben is meglelhetjük, a matematikát. Mint sok más szakmánál, a szakácsmesterségnél is nagy je-

lentősége van a számoknak. Az ételek készítésénél rendkívül fontos kiszámolni az adott alapanyagok mennyiségét, azok egymáshoz való viszonyát a megfelelő ízek eléréséhez. Az éttermeknél az árak kialakításának fontos része az anyaghányad, vagyis az az összeg, amibe egy adag étel kerül.

Szóval, akár akarjuk, akár nem: lépten-nyomon beleütközünk a konyhán is a matematikába. A számítások által csodás ételeket lehet készíteni és tálalni. Manapság egyre alapvetőbb a szép és esztétikus tálalás, aminek alapja nemcsak a kreatív elme és a szépérzék, hanem a geometria is. A tányérra elhelyezett alkotóelemek némely esetben mértani pontossággal vannak kiszámolva. Vannak olyan éttermek, ahol az azonos ételek minden egyes tányérjának hajszálpontosan ugyanúgy kell kinéznei. Mit tehet ilyenkor a szakács? Vonalzót használ.

A kreativitást, az emocionális érzéseket és a velünk született tehetséget természetesen ezzel nem lehet pótol-

ni, de ha megkóstolunk például egy hagymalekvárral készült ételt, és ízlik, biztosak lehetünk abban, hogy aki készítette, el tudja mondani, mennyi alapanyagból, mennyi előkészítéssel, hány percig főzve, milyen és hány gramm fűszerrel tette a tányérunkra.

Aranymetszés mindenütt Aranymetszésről beszélünk akkor, ha egy adott szakasz vagy mennyiség úgy oszlik két részre, hogy a kisebb rész úgy aránylik a nagyobbik részhez, mint a nagyobbik rész az egészhez. Ez egy irracionális szám: 1,618...

Ez az aránypár életünk sok területén megtalálható. Az aranymetszéshez szorosan hozzákapcsolódik az aranytéglalap és az aranyháromszög.

Az aranytéglalap oldalainak az aránya éppen az aranymetszés száma. A téglalapnak érdekes tulajdonsága az, hogy ha levágjuk a maximális oldalú négyzetet, szintén aranytéglalap adódik. Ezt megismételve ismét aranytéglalapot kapunk, és így tovább. Az

aranymetszés és az aranytéglalap sok helyen jelen van az építészetben, pl. a Római Pantheon arányaiban, de ott van a festészetben is Leonardo da

Vinci Mona Lisájában.

Az aranyháromszög egy olyan egyenlő szárú háromszög, amelynek a csúcsánál lévő szög 36°-os, az alapon fekvő szögei pedig 72°-osak.

Az aranyháromszög elnevezés abból adódik, hogy ha meghúzzuk az egyik alapon fekvő szögének a szögfelezőjét, akkor ez az egyik szárat aranymetszési arányban osztja. És még van egy érdekes tulajdonság, ugyanis a meghúzott szögfelező az eredeti háromszögből egy olyan háromszöget vág le, ami az eredetivel hasonló, tehát az is aranyháromszög. Ennek a szerkesztgetése során létrejön egy spirál, amely a természetben sok helyen megtalálható. Ezt a spirált Fibonacci-spirálnak nevezzük. A Fibonacci-spirálban minden szám az első kettő után – az azt megelőző kettő összege. Így tehát

a számsorozat: 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233 stb. Minél későbbi tagjait vesszük a sorozatnak, két egymást követő szám aránya annál inkább az aranymetszéshez fog közelíteni.

A természetben ez a speciális arány megjelenik pl. a virágok szirmainak az elrendezésében, a napraforgó magjainak az elhelyezkedésében, a fenyőtobozokon, a brokkolin, kaktuszféléken és sok más növényben. Jelen van légörvényekben, egy bizonyos csigafaj házán és a galaxisban is.

Tehát elmondhatjuk, hogy nincsen szerencséjük azoknak, aki nem kedvelik a matematikát, hiszen lépten-nyomon beleütköznek.

Habár azért kiderült az is, hogy a matematika több, mint egy lapon pár számsor.

Valamint azt is leszögezhetjük, hogy nem olyan

„száraz” a matek, mint azt gondolnánk. Végezetül pedig ajánlom, hogy egy picit legyünk figyelmesek, és megtalálunk még száz meg száz területet az életben, ahol visszaköszön a matematika.

Zenei est - 11. osztรกly

Szögi Péter Punnany Massif - Élvezd Ez a zeneszám kisgyerekkorom óta a kedvenc magyar zeném. A próbák nehezek voltak, mert rengeteg volt a szöveg, sokat kellett tanulni. Az előadás napja és maga az előadás életem fontos része, a sok stressz nagyon jól összehozta az osztályt és elmélyítette a barátságokat. Gyönyörű érzés volt a többieket megkönnyebbülni látni, és “letudni” ezt a borzalmasan nagy terhet, csodálatos élmény, de nem szívesen állnék olyan dologgal színpadra legközelebb, ami nem biztos, hogy megvan, mert a dalszöveg, amikor kiállsz a fényekhez elveszik teljesen.

Somos Anna - Cajon A cajon afro-perui eredetű fából készült ütőhangszer, ami leginkább egy nagy dobozra hasonlít. Elterjedését segítette a jazz, a dél-spanyol flamenco és a afrolatin zene. Először a 19. században írtak róla. Peruban 2001-ben Nemzeti Kulturális Örökséggé nyilvánították. Ez a hangszer az egyetlen, amit a zenész a tetején ülve szólaltat meg.

Azért választottam a cajont, mert nem igazán akartam énekelni.

Alapvetően dobszerkón akartam játszani, mert régebben 2 évig tanultam dobolni, és nemrég újra kezdtem, de mivel a dobszerkónak a kihangosítása problémát okozott volna, így mást kellett választanom.

Nem bántam meg, hogy a cajont választottam, mert szerintem jó kis

hangszer. Nem bonyolult megszólaltatni, és jó ritmusokat lehet vele a számok alá adni.

Szakállas Botond Ocho Macho: Jó nekem Eredetileg nem ezt a számot akartam énekelni, csak a másik zenéhez nem volt elég nagy hangterjedelmem. Aztán a táblán megláttam az Ocho Macho Jó nekem című zenéjét, és azt mondta Enikő, hogy na, ez jó lesz. És aztán tényleg jó lett. Úgy gondoltuk mind a ketten, hogy ez a szám illik a hangomhoz, és aztán el is kezdtük gyakorolni.

Az elején a próbák nem mentek túl

jól, mert előtte még sohasem énekeltem senki előtt és egy kicsit nehezen kezdtem el. De aztán az osztály előtt már simán ment az éneklés a próbákon, amikor már arra került a sor. És amikor elérkeztünk a zenei estre, először úgy gondoltam, hogy nem fogok izgulni, de amikor elsőként ki kellett, hogy menjek a színpadra és megláttam a tömeget, elkezdtem izgulni, de ez az éneklésem közben fokozatosan elmúlt.

Steitz Adelina Emeli Sandé: Read All About It Nem kell szégyellni.

Mi mind csodálatos, csodálatos emberek vagyunk.

Hát miért vagyunk ilyen félénkek?

Most, hogy végre megtaláltuk a hangunkat, Adj egy esélyt

Ezek a kedvenc soraim a választott dalomból. Azért erre esett a választásom, mert az embereknek egy mély

érzésű üzenetet közvetít. Emeli Sandé hangja utánozhatatlan, próbáltam átadni az ő kisugárzását. Arra ösztönzi az embereket, hogy merjék kimondani a gondolataikat.

Nagy Julcsi Pál utcai fiúk: Mi vagyunk a Grund Én már kezdettől fogva tudtam, hogy ezt a dalt fogom énekelni. Ez volt az egyik kedvenc dalom (és amúgy még mindig az), mióta fogadótesóm mondta, hogy hallgassam meg.

Nem volt nehéz beleszeretni ebbe a számba, ami barátságról és összetartásról szól, de ezt a dalt végül el is énekelni sokkal nehezebb volt.

Nagyon féltem mások előtt énekelni és kiengedni a hangomat,és nagyon frusztrált, hogy ennyire nagy probléma számomra, hiszen csak a számhoz

méltóan akartam énekelni.

A szólóest volt az első alkalom, hogy végigtoltam az egészet megállás nélkül mások előtt, és nagyon büszke vagyok magamra.

Igen, nem olyan jól énekeltem, mint a Pál utcai fiúk, de ugyanúgy beleálltam, amikor kellett, és legyőztem a félelmemet.

Kovács Bence Johnny Cash: Folsom Prison Blues

Amikor számot kellett választani, semmi ötletem sem volt, hogy mit tudnék viszonylag normálisan elénekelni. Végül mivel semmi ötletem nem maradt, rákerestem a legegyszerűbb dalokra google-ban és meghall-

gattam egypárat, majd mivel ez eléggé megtetszett, erre esett a választás.

Biztos voltam benne, hogy magyar számot nem tudnék énekelni és még angolt is épphogy, de aztán csak lett belőle valami. Óriási megkönnyebbülés volt előadni és végre túlesni rajta, de azt hiszem, ezzel nem csak én voltam így, ez a zenei est nagyon kimozdított a komfortzónámból, ami szerintem nagyon hasznos dolog, és örülök, hogy képes voltam kiállni.

Kovács Ákos - Gitár Loop

Mivel mindenképpen valami egyedit szerettem volna készíteni, és még eddig senki sem loop-olt a Szegedi Zenei Esten, ezért erre esett a választá-

som. A kigondolt zenei alapomra elkezdtem kísérletezni, improvizálni, és megszületett a szóló is. Az előadás során azt hittem, hogy jobban fogok izgulni, de a hatalmas taps és a szép szavak ellazítottak. Többször is hibáztam, próbákon jobban sikerült, de ha nem az utolsó 3 napra hagyom az egész darab kitalálását, akkor biztosan jobban sikerült volna, de meg vagyok elégedve összességében.

Papp Eliza Kispál és a Borz: Húsrágó, Hídverő A banda egy magyar alternatív rockegyüttes.

1987-ben alakultak Pécsett, és egészen 2010-ig működött az utolsó felállás.

A Húsrágó, hídverő című szám 1991ben jelent meg a Naphoz Holddal című albumon.

A dal írója érzéseit tükrözi. Egy belső

civódásról szól, melyet metaforikusan érzékeltet, emiatt nehezen értelmezhető a szöveg.

Ami engem megragadott benne, az az alapdallam volt. A pörgős ritmusban egyfajta egyediséget hallottam meg, ami nagyon megtetszett benne.

A szöveget a maga titokzatosságával és egyszerűségével is pont megfelelőnek találtam.

Sokkal nehezebb volt megtalálni a ritmus és a szöveg közötti egyensúlyt, mint vártam. A színpadi szereplés nagyszerű kihívás volt a rengeteg próba után.

Megtapasztaltam, hogy számomra könnyebb egy műsorral kiállni emberek elé, mint beszédet mondani. Rengeteget tanultam ebből a fellépéstől, és úgy érzem, jó hatással volt rám ez a folyamat az elejétől a végéig.

Kocsispéter Anna Lullaby of Birdland G e o r g e Shearing 1952ben írta a „Lullaby of Birdland” című dalt Morris Levy-nek, a New York-i Birdland jazz klub tulajdonosának. Számtalan feldolgozás készült belőle, én a Nikki Yanofsky-féle feldolgozást adtam elő. A kíséretemben közreműködött zongorán Varga Balázs, gitáron Pigniczki Soma, cajonon pedig Somos Anna.

Azért szerettem ezt a dalt, mert stílusában nagyon eltért a többitől, és érdekes volt megvalósítani egy ilyen stílusú előadást.

Eddig sosem dolgoztam még hasonló dallal és kíváncsi voltam, hogy mennyire tudok vele azonosulni, a konklúzió pedig az, hogy sikerült.

A zenei est nagyon hasznos volt szá-

momra, mert kilendített a komfortzónámból, lehetetlennek tűnő feladatok legyőzésére ösztönzött, és mindenkiből hatalmas empátiát váltott ki.

Vajda Tamás & Menyhárt Hunor Take Me Home Country Roads

Attól függetlenül, hogy meglepően sok feldolgozás készült belőle, mi megpróbáltunk hűek maradni az eredetihez. Igaz, eredetileg egy könnyed viccként indult, a darab egyike lett az est legjobbjainak. Ez még meglepőbb úgy, ha tudjuk, hogy mennyi változtatás történt a gyakorlások közben.

Molnár Virág Grace Vanderwaal: I don’t know my name Azért választottam ezt a dalt, mert amikor meghallottam, akkor eldöntöttem, hogy beszerzek egy ukulelét, és ez lesz az első szám, amit megtanulok vele. Így hát beváltottam ígéretem, és amint megtanultam ezt a számot, és szóba jött a zenei est, egyből ez a szám jutott az eszembe.

Mindig vidám leszek tőle, még akkor is, ha a szám szövege szomorú. Nagyon örülök, hogy a többi ember is, aki hallja ezt a dalt tőlem, nem szomorú lesz (mint amit a szöveg diktálna), hanem vidám, mert ahogy én éneklem, vidámmá változik a dal.

Gáspár Levente Tankcsapda - Nem kell semmi Azért választottam ezt a számot, mert mindenképpen magyar számot szerettem volna énekelni. Az első szám, amit bevittem, az egy Majka-szám lett volna, aztán az annyira nem jött be. Volt még pár elhanyagolható próbálkozás, és utána jött az ötlet, hogy legyen Tankcsapda, de rengeteget gondolkodtam, melyik számuk legyen, nem nagyon tudtam dönteni. Végül a “Nekem nem kell semmi” című számnál maradtam. A próbákon még nem tudtam elképzelni, hogy tömeg előtt fogok énekelni, de valahogy mégis összejött.

Bálint Ivett Doris Day: Dream a Little Dream Of Me Amikor először hallottam ezt a dalt, teljesen beleszerettem, folyton ezt hallgattam. Imádtam a stílusát.

Mikor eljött a nap, hogy dalt kellett választani, sokat gondolkodtam, hogy ez legyen-e, hiszen jól állt a hangszínemhez, és még mindig nem untam meg, ha meghallottam. Sok vacillálás után maradtam az eredeti elképzelésemnél.

A színpadon állva rettentően izgultam, hogy eltaláljam a hangokat, vagy hogy egyáltalán élvezhető legyen az előadásom.

Mikor a dal végéhez értem, hirtelen megszűnt a pánik, és csak élvezni akartam ezt a pillanatot és énekelni. Így is tettem, és mosolyogva végigcsináltam, amire büszke is vagyok.

Fejes Fanni Antonio Banderas: Cancion del mariachi Akkor ismertem meg ezt a zenét, amikor a családommal Spanyolországban nyaraltunk, és azóta a szívembe zártam.

Bevallom, sosem tudtam, miről szól a szöveg, de szerintem ebben a dalban nem is az a lényeg, hanem az energia, amit árad belőle.

Szűcs Rebeka HONEYBEAST: A legnagyobb hős “Álmaimban nem ezt vártam, de felébredtem és megtaláltam...”

Amikor dalt kellett választani, ez az elsők között volt, de rögtön elvetettem, mert úgy gondoltam, hogy biztos nem tudnám elénekelni olyan színvonalon, mint az eredeti.

Utána nagyon sokat vacilláltam, hogy milyen szám lenne a legjobb. A szólóest előtt 2 hónappal még egy teljesen más stílusú dalt gyakoroltam. Végül úgy döntöttem, hogy ezt a dalt régóta szeretem, és ha nem is tudtam hibátlanul elénekelni, több élvezet volt benne, mint az előző választásomban.

Kis Tamara Anna & the Barbies: Gombóc

Banyó Enikő osztálykísérő ZAZ: Je Veux Osztálykísérőként és a zenei est felkészítőjeként legutolsó dolgaim között volt, hogy saját projektemen gondolkozzak. Zenetanárként több alkalommal kaptam meg, hogy “neked úgyis olyan könnyű lesz!” Ennek elkerülése érdekében megpróbáltam olyan számot választani, ami nem feltétlen tartozik a komfortzónámba.

Végül e mellett a francia nyelvű sláger mellettem döntöttem.

Csókási Kati

„Karanténrajzok” Az otthoni digitális tanulás időszaka alatt szerencsére nagyon sok diák igazi remekműveket alkotott 6. oszály - Természeti formák tónusos tanulmányrajza A karantén még a hűvösebb, márciusi időszakában volt ez a 6. osztály 2. rajzfeladata.

Gömbölyded kavicsokat, kerek köveket mint természetadta formákat Marton Ábel

tanulmányoztak a gyerekek, majd igyekeztek megmutatni ezek megvilágított, fényes és sötétebb, árnyékos oldalát. Ez a rajz szervesen kapcsolódott a január-februári szénnel készült munkáinkhoz. Újvári Liliána

Kelemen Natasa

Panker Máté

Hegyes Dávid Pé

ter

6. osztály – A Toldi illusztrációja Ha irodalmi művel foglalkoznak a gyerekek magyarepochán, szinte természetes számomra, hogy azt rajzban illusztrációként, képregényként, könyvborító-grafikaként, könyvjelzőként, ex librisként, a művet reklámozó plakátként, stb feldolgozzuk. Arany János: Toldi című elbeszélő költemé-

nye kapcsán Antal Szilvi osztálytanítóval a képregényt választottuk, és mindenki kapott 3 éneket a műből, melyet szabadon választott eszközzel és színvilágban kellett megjelenítenie. Komoly munkák születtek!

Iványi Anna Réka

Kothencz

téma! Az volt a feladat lényege, hogy fekete-fehér grafikát vagy színes képet készítsenek az ősi magyar minták felhasználásával. Lehetett másolni, de izgalmas volt az, amikor maguk terveztek tarsolylemezdíszt a meglévő mintaelemekből. Ötvösök, népi iparművészek! Figyelem! Itt vannak a jövő ifjú tervezői!

Bakos-Víg Hanna

Álmos

Mar ton Ábel

6. osztály – Honfoglaló őseink motívumkincse A történelemepochához kapcsolódva gondoltam, hogy elemezgessük kicsit a vándorló és honfoglaló magyarok motívumait a legismertebb régészeti leletek (tarsolylemezek, hajfonatkorongok, övveretek, stb.) fotóit segítségül hívva. Szerintem ez egy szép és komoly képzőművészeti

Hegyes Dá

Hegyes Dávid Péter

vid Péter

Bakos-Víg Hanna

6. osztály – Növénymegfigyelés Utolsó tavaszi képzőművészet-feladatnak kapták tőlem ezt a 6. osztályosok. Így szólt a feladat leírása: „ha tudsz, menj ki a természetbe, az udvarra, a ház elé, a térre, az árokpartra stb és keress egy növényt - elég egy egyszerű virág is – ami szimpatikus Neked valamiéért ami megszólít Téged odakint ! Ülj le mellé, simogasd, szagold meg, nézegesd, nézd körbe, ha tudod, vedd a kezedbe - de ne szakítsd le. Majd ilyen sok megfigyelés után rajzold meg vázlatosan Próbálj közel hajolni hozzá és nagyítva, ráközelítve

Hajnal Nóri

Újvári Liliána

rajzolni. a vázlat után színezd ki élethűen a növényt úgy, ahogy látod! Úgy érzem, beillenének egy biológiaalbuma is!

Panker Máté

Kocsispéter Sári Kincső

Kothencz Álmos

Bakos-Víg HAnna

7. osztály – Rege a csodaszarvasról – illusztráció Arany János az Akadémia Nádasdy-pályázatára küldte el a Buda halála című elbeszélő költeményt. Nádasdy Ferenc gróf 1857-ben ötezer forintos alapítványt tett, hogy annak kamataiból kétévenként száz arannyal jutalmazzák a legjobb magyar tárgyú elbeszélő költeményt. A bíráló bizottság értékelése szerint: “nemcsak viszonyosan tartják becsesnek, hanem magában is oly kitűnő műnek, mely epikai költészetünk elsőrangú művei között foglal helyet.”

A Buda halála a kéziraton találha-

Gellér Noémi

Hrabovszky Bercel

tó feljegyzés szerint - 1862. február végén - május 6-án 1863. - gyorsan elkészült. A terv, a magyar őstörténet megírása, a naiv nemzeti eposz megteremtése azonban régóta foglalkoztatta a költőt. Kezdetben a honfoglalási harcokat akarta megrajzolni.

Schmidinger Olívia

Vető András

A forradalom és a szabadságharc bukása, a megváltozott történelmi helyzet fordítja figyelmét a hunok históriájára. Fia, Arany László szerint: “Az Attiláról szóló eposz tervével talán mindjárt a forradalom után kezdett atyám foglalkozni.”

Arany János rendkívül gondosan készült műve megírására. A korabeli történettudomány általában elfogadta a hunok és a magyarok azonosságát.

Tanulmányozta Anonymust, Kézait, Thuróczi őstörténetét, Ipolyi Magyar mitológiáját, a francia történetíró, Amadé Thierry Attiláról készült tanulmányát. Megihlette Aranyt a perzsa Firdauszi Sáhnáme című eposza.

Arany a hun eposzt trilógiaként képzelte el, s több tervet is készített.

A 7. osztályosok a mű több jelenetéhez készítettek képet, többféle stílusban és többféle színes eszközzel.

7. osztály – Csillagászat képzőművész szemmel A csillagászatepochához kapcsolódva alakult ez a feladat a karantén utolsó hónapjára. A cél az volt, hogy az epochára Hrabovszky Bercel végzett gyűjtőmunka alapján a választott csillagászati témáhozképzőművészeti alkotás is szülessen. Szempont volt a rajzolásnál, festésnél, hogy a bolygókról, a Holdról vagy az üstökösökről - amen�nyire ismerjük ezeket fotókról – élethű, valósághű képet készítsenek a gyerekek. Nos, a valóság relatív – ez látszik a megragadó képek felfogásán!

7. osztály – Belső szerveink képzőművész szemmel A reneszánsz t ud ó s -művé s z , Leonardo da Vinci elsők között volt, aki pontos k rét a rajzokat , t a nulmá nyokat készített az emSchmidinger Olívia beri szervekről, mindezt alapos megfigyelés, vizsgálódás és gyakorlati boncolási tapasztalatai alapján tette. A 7. osztályosoknak sem volt könnyű dolguk, mert csak Leonardo és más grafikusok rajzait használhatták másolnivalóként - de így is nagyon élethű, szerveket szemléltető rajzok, festett képek születtek!

Vető András

8. osztály – Felhőmegfigyelések A földrajzepochához kapcsoltam egy olyan feladatot, ami minimumra csökkentette a karanténos távoktatás ideje alatt a 8. osztályosok számára a számítógép előtt ülést. Mikor meg-

Szél Vivien

tudtam, hogy a felhőfajtákról tanultak az epochán – egyértelmű volt, hogy egy szép, tavaszi napon bárki tud felhőket megfigyelni – akár a szobaablakból is. Így szólt a feladatleírás: „Felhő-megfigyelések egyszerű tájjal vagy táj fával, felhős háttérrel. Feladat: Légy figyelmes a következő napok felhős égboltjára! Ha neked tetsző a felhők látványa: színe, formája, sű-

Pettkó-S zandtner

Baranyai Zorka

Pataki Gá

spár

P anna

alakját, mennyiségét, színüket és a hátterüket .” Ha úgy gondoljuk ez Zsófia könnyű felP a n k er adat, próbáljuk ki egyszer! A fiatalok szép munkákkal jól megoldották!

Bege Blanka

rűsége, akkor ragadj grafitceruzát, színes ceruzát (kékeket, türkizt, szürkét, ezüstöt, lilásat, stb.) és ülj az ablakhoz, vagy ha tudsz, ülj ki a szabadba a felhők alá, és kis megfigyelés után próbáld meg felvázolni először a felhők formáját,

8. osztály – Állatmegfigyelések A 8. osztály éves tananyagában eredetileg volt egy olyan feladat, hogy híres művészeknek, pl. a 20. század nagy avantgarde festőjének, Franz Marcnak a lovas képei és tigrises grafikái alapján figurális (állat)tanul-

Péteri Tamara

Szél Vivien

mányrajzokat készítsünk. Ezt teljesen át kellett gondolnom a karantén miatt, ezért ezt az izgalmas feladatot kapták tőlem a fiatalok: „ha van bármilyen állat a közeledben (kutya, macska, teknős, hörcsög, ló, tyúk, ) – várd meg, amíg nyugodtan áll, ül vagy fekszik és egy elmélyült meg fig yelés után rajzold le úgy, Bóna Zóra

Dávid

r Panna

Kelemen

Pettkó-Szandtne

ahogy van – Figyeld meg a jellegzetes színét, szőrét, formáját, testhelyzetét. Ha erre nincs lehetőséged, vagy nagyon mozog a kiszemelt modell, akkor keress otthon valamilyen képzőművészeti albumot, festők képeit bemutató könyvet, és keress benne olyan műalkotást (lehet, grafika, olajfestmény, szobor), amin állat szerepel, és másold le. Ha esetleg ilyen művészeti jellegű könyvet sem találsz, akkor bármilyen állathatározó biológiai album, madarászkönyv, megteszi.” Higgyétek el! Valóban nem könnyű mozgó állatot rajzolni!

8. osztály – Montázs Kicsit az újrahasznosítás jegyében is született ez a könnyed képzőművészeti feladat, melynek témája így szólt: ”Kollázs/montázs készítése reklámújságokból”. A 8. osztályosoknak A4-es méretű montázst vagy kollázst kellett készíteniük az otthon található reklámújságok, napi/hetilapok, régi magazinok, színes és fekete/fehér újságok, katalógusok, stb képeiből. Használhattak a komponáláshoz sima színes papírt és egyéb anyagokat is: pl.: ajándék-csomagolópapír, buszjegy, csokipapír, alufólia, kupakok. Nagy örömünkre szolgáljon, hogy vannak olyan tanulóink, akiknél otthon olyan tudatosak, hogy még ennyi újság-, és egyéb papír sem gyűlik össze. Szerencsére megoldottuk a ’problémát’ és kiderült, hogy az aktuális napi háztartási papírhulladékból is készülhet a montázs (pl.: kutyaeledeles tasakból, müzlis dobozból, ) Többféle kategóriában és stílusban sok jópofa montázs született!

Baranyai Zorka

8. osztály – Képvers A magyarepochához mindig jó és hálás feladat kapcsolódni, mert a versek, költemények, regények, mindig ihletet adnak a képzőművészet számára. Így volt ez ennél a feladatnál is: a Nyerges Ági tanárnővel tanult ’nyugatos költők’ verseiből választhattak a 8. osztályosok, melyekhez egy különleges műfajt, a képvers műfaját társítottam.

Jobbnál jobb írt rajzok és rajzolt írások születtek Ady Endre, Babits Mihály vagy épp Juhász Gyula verseihez.

Baranyai Zorka

Csamangó Anna

Pataki Gáspár

10. osztály – Rézműves epocha Az online lét átalakította a 10. évfolyamosok jó kis kalapálós, rézműves epocháját is. De fogalmazásírással, edény- és mintatervezéssel hangolódtunk a vörösrézre mint anyagra és a jövőben elkészülő réztálkára. A teljesség igénye nélkül íme néhány munka: Wágner Sára

Panker Virág

Bertók Lídia

Tarnay Virág Noémi

Körülbe lül 9000 -10000 éve vagy voltam az első ok jelen fém, am az embe it az em Fölfede riség tö ber nagy zésem rténetéb valószín obb men en, mi űleg an nyiségbe szikláho több, én nak volt z, amel n kezdet köszönhe yben ép t el felh pen rejtő asználni tő, hogy zködtem . véletlenü , így ké Egyébké l tű z ért eg nytelen nt term y olyan voltam észetes el őb mindenh újni. formában ol, a vi jelen va zekben gyok a , üledék Száraz természe ekben és levegőn tben a talajb jellemző viszont an is m en vörö zöld szín egtalálto s színű ű patina k. va gy ok , nedves von be.

Az embe levegőn rek gyor san rájö Először ttek arra , hogy m haszná lati tárg ennyi m yak, es tűntem indenre zközök, fel; maj alkalmas d pénz fegyvere vagyok. érmekén részekén k formáj t, tovább t; később ában á eg pe yr dig hang e több gáz-, ötvözet szerek, fűtéscsö huzalok, vek, pe alkatrés rmetszer kábelek, zek alak ek, au víz-, jában je tó- és lentem számító meg. gép Formálha tó, korrózió megmun álló, kálható jól és rend Sokolda kívül jó lúságom l újraha sznosíth fo ly tá n a természe ató vagy világ eg ti erőfor ok. rásává yik legh váltam.

Más fé asznosab mekkel b ötvözve tu szakítósz lajdonsá olyan gokat fe ilárdság felbecsü jle és lh sz et a még jo tettem etlen A legjob ki, mint bb korróz értékű b baráta például ióállósá im a br a kemén g. onz, a egymás ység, sárgaréz t. és az új A nem ezüst, el választh nemesfé at m at ek kö lanul sz elektrom zött a eretjük os- és leghaték hőveze onyabb tő én va áramot otthonun gyok, én kba, mun vezetem ahol áram kahelyün az ra van sz kre és bá üksége rhova, az embe reknek.

Wágner Sára

Nagy Ágnes

Bertók Lídia

Vatai Gábor:

Táblarajzok és epochák Kereszténység epocha: Az idei epocha során a keresztény és az iszlám vallás közös gyökerei mentén kezdtük meg a munkát. A cél az volt, hogy a vallások akarati tényezőit emeljük ki, és megvizsgáljuk, hogy a vallások milyen szerepet töltenek be az akarat fejlesztésében. Ennek az egyik leginkább szembetűnő, minden vallásban meglévő része az ima, amelyet a rajzokkal is igyekeztem megragadni. Az epocha során ennek analógiájára a diákoknak is kellett valami olyan tevékenységet választaniuk, amely nem tartozik a napi rutinhoz, és az akaratukat erősítve három hétig végezni azt minden nap.

Ipari forradalom: A 8. osztály második epocháján az emberiség életét gyökeresen átalakító jelenséggel foglalkoztunk, amely révén a ma ismert világ is kialakult. A találmányok és

a fejlődés mellett ennek árnyoldalával, az embertelen munkakörülményekkel és az erre adott válaszokkal is foglalkoztunk. A munkásság életén keresztül kívántuk megragadni a kor hangulatát és gondolkodását, így a táblarajz is a gyári munkásokat állítja a középpontjába.

Magyar középkor: Ez az epocha az identitásunk meghatározását, a generációs különbségeket és szembenállást kezeli központi elemként, és a magyar történelem kezdeti eseményeit megvizsgálva olyan kérdésekre keresi a választ, mint hogy dönthetünk-e mások helyett?

Vagy hogy létezik-e a nagyobb jó? A honfoglalás, az államalapítás, az Árpád-házi királyok törté-

nete tele van ilyen típusú kérdésekkel, döntési helyzetekkel, amelyek évszázadok viszonyait határozták meg.

A táblarajz ezek közül a nomád és keresztény hagyományok kettősségét kívánja szemléltetni.

Gazdaságtörténet: A 12. osztály utolsó epocháján az emberiség történelmén végighúzódó gazdasági folyamatokkal foglalkozik a neolit forradalomtól egészen a XX-XXI. századot is formáló jelenségekig. Itt nem annyira egyes témák mély, tényszerű ismerete szükséges, hanem törvényszerűségek és a folyamatok felismerése, átlátása. Ennek a hosszú időszaknak egyes elemeit emeli ki a táblarajz is a gyarmatosításoktól egészen a modern közgazdaságtan megjelenéséig.

Kelemen Dávid munkája

A Kalendárium a Szegedi Waldorf Iskola kiadványa.

Szerkeszti: Kovács Attila A szöveget gondozta: Csetkovits Csilla Kiadványterv: Burg Balázs