A Szegedi Waldorf Iskola kiadványa
2020/21-es tanév II. félév
Tartalom: Így farsangoltunk mi… Bergengóciából jöttem, híres Mesterségem címere .................................... Krizsán Tímea Amerikai Hálaadás angolórán ................................................................................. Bibó Boglárka Varázslat a nyolcadikos kézimunkaórán ...........................................................Nyerges Ágnes Haikuk a 8. osztályból ............................................................................................... Köszler Zoltán Bemutatkozik új angoltanárunk: DÖK-riport Szommer Csillával ..................Papp Eliza Humorban nem ismerek tréfát (Karinthy Frigyes) Humorepocha a 9. osztályban - ..........................................................................Csetkovits Csilla 3 esszé a kereszténységről ....................................................................................Csetkovits Csilla Képzőművészeti kavalkád .......................................................................................Csókási Katalin Kőfaragás a 12. osztályban ............................................................................... Kissné Nyári Edit Mezőgazdasági gyakorlaton a 9. osztály .............................................Burgné Kiss Julianna Gondolatok egy drámatanár tollából .................................................................. Csomor Szilvia Vízen és levegőben, kenuval és libegővel ...................................... Antalné Gombos Tünde Ti vagytok a Grund! - érettségi zárással egybekötött ballagás ...........................Egri Ági Élménybeszámoló a Waldorf Olimpiáról .............................................................. Bicskei Anna
Bergengóciából jöttem, híres mesterségem címere... A 3. év mindig nagyon aktív, hasznosan produktív év. A gyerekek már jól ismerik az iskolás létet, itthon érzik magukat az épületben. A céljainkhoz vezető utat már kijelöltük, kezdődhet az alapkövek lerakása. Régi mesterségekről tanulunk, így ismerve meg azt, hogy hogyan is lehet biztonsággal ez a Föld az otthonunk. Különböző tevékenységeket végzünk, földet művelünk, gabonát vetünk, búzát őrlünk, kenyeret sü-
tünk, agyagozunk, fát faragunk, fonalat, kelmét festünk, kunyhót építünk, és még sorolhatnám. Minap vendégünk volt egy asztalosmester, hiszen egyébként is szükségük volt két asztalra, mert érkeztek hozzánk gyerekek. Segítettünk neki mérni és közben mesélt nekünk mesterségéről. Krizsán Tímea
Amerikai Hálaadás angolórán A karantén és az online oktatás első pár hete után úgy gondoltam, hogy jó ötlet lenne egy pillanatra megállni. November végén erre az amerikai kultúrában ismert Hálaadás nap kiváló alkalmat adott.
A tizenegyedikes diákokkal először az online angolóra keretében átismételtük az ünnep jelentőségét és a hozzá kapcsolódó szokásokat. Ezt követően először egy versben foglalták össze azon dolgokat, amikért hálásak, majd ehhez kapcsolódóan készítettek egy művészi munkát. Íme néhány kivételesen jól sikerült munka. Bibó Boglárka
The moment when I look into your eyes, Hoping to see how much you care About me and about the sky, Nature and everything everywhere. Kiss me during day, during night, Smile at me and tell me so sweet: Grow fire of love and ignite Ignite and let my heart beat! Valor I have to say at this Thanksgiving I´m grateful for all you give to me Nothing will stop me from achieving, (to) Give you to my heart the key. Kozma Csaba
Thanksgiving Poem I’m thankful for the Sun And I’m thankful for the Moon, How I never get bored of sunlight during noon. Whenever the shiny Sun decides to go to bed, I thank that I have a big roof up, above my head. The Sun comes up the Moon goes down like it’s supposed to do, In the morning I give thanks for everything they do. Wágner Sára
Varázslat a nyolcadikos kézimunkaórán A nyolcadikosokat abban segítjük kézimunkaórán, hogy képesek legyenek meglátni, felfedezni az ös�szefüggéseket, megérteni a világ működését. Ebben az évben tanulnak történelemből az ipari forradalomról, és ezzel párhuzamosan elkezdik használni a varrógépet. Az első félévben egyszerű használati tárgyakat készítettünk, mindenki varrt patchwork technikával egy párnahuzatot, illetve megtanultak a diákok varrógéppel cipzárt bevarrni. Készítettek tolltartót vagy neszeszert, varrtak maguknak uzsonnás zsákot. A foltvarrás azért is nagyon jó ebben az életkorban, mert precíz tervezést,
pontosságot és figyelmet követel tőlük, illetve nagyon szépen áll össze a részekből az egész. Kizárólag újrahasznosított anyagokkal dolgozunk, ezzel erősítve bennük a környezettudatosságot. Az elkészült munkák már hazakerültek, szerencsére többnyire használatban vannak, így mindet nem,
csak a folyamatból egy pici ízelítőt mutatunk, fogadjátok szeretettel! A képeken látható munkákat Veronika, Kamilla, Dóri, Zita, Noémi és Alíz készítették.
A második félévet batikolással kezdtük, a színes vásznakból táskák, ruhadarabok készülnek majd. A diákok a festéshez csak a három alapszínt használták.
Nyerges Ágnes
Haikuk a 8. osztályból November közepén a nyolcadikosokkal haikukat írtunk. A haiku egy ősi japán versforma, nagyon kötött szerkezettel: 17 szótagból álló, háromsoros költemény, az első 5, a második 7, a harmadik ismét 5 szótagból áll. A klasszikus haiku tematikájában szorosan a természethez kötődik, egyik leggyakoribb motívuma a természet nagyobb vagy akár egészen apró szépségei keltette impresszió, váratlan benyomás. A haikuk ebből kifolyólag a természeti képek ábrázolásán keresztül közvetítenek mély filozófiai tartalmakat. A haikuban ritkán fordulnak elő rímek, a szerzők ugyanis nagyobb hangsúlyt fektetnek a dallamosságra, amelynek az alliteráció (a szókezdő hangok összecsengése) a leggyakoribb eszköze.
A klasszikus haiku csattanóval záródik, ami azt jelenti, hogy az utolsó sor az első kettőben megrajzolt képhez képest egy váratlan, meglepő motívumot, újszerű gondolatot hoz be, ellentétbe hozva a vers két részét. A nyolcadikosoknak az volt az elsődleges feladatuk, hogy a formai követelményeknek megfelelő haikukat írjanak. Segítségképpen megadtam nekik első sorként egyegy őszi és téli természeti képet, így a versek ugyanúgy kezdődnek, de mindenkinél másképpen folytatódnak. Néhányan ezen felül megpróbálkoztak teljesen önálló haiku írásával is. Az elkészült művekből válogattam ki az alábbiakat. Köszler Zoltán
Ősz
Hideg van este.
Sárguló levél, belekap a hideg szél. Mindjárt jön a fagy.
Sárguló levél, fújja a szél el az őszt, kémény füstöl: tök sül.
Sárguló levél, hová fúj téged a szél, a hideg őszi szél?
Sárguló levél, van sok ősszel belőle, meg a barnából.
Sárguló levél hullik a fáról este.
Sárguló levél hullik már le a fáról, hullik magától.
Sárguló levél, ha ősz van, nagyon szépen hullik a földre. Tél Hó hull a tájra, reccsen fáknak az ága, fehér nyúl fut el. Hó hull a tájra, tengernyi levél a hó alatt nyugszik már. Hó hull a tájra, a dombok hátára, s alszik már a föld. Hó hull a tájra, fehér takarót húzva tűnik el a táj. Hó hull a tájra, gyűlölök lapátolni a tájon nem kell Hó hull a tájra. Sárga hóba léptem, most mit kezdjek? Nem t`om. Hó hull a tájra, s fűre, földre, fára fúj a hideg szél.
Önállóan Tavasz látszik, kecske szökken, ugrik a hegyoldalakra. Tó vize tükröz, benne látszik a madár, ágról ágra száll. Levélkupacba nevető gyerek ugrik: ropogós levél. Csillag fenn az égen, erős kard a kézben, a szívben bátorság. Mélyen a sötétben dereng halvány csillag, körötte bolygók. Saringan szemem csillog a szélben, szememben a piros ég. Mennék már innen, mit csinálok én itten? Megvan: tanulok.
Szommer Csilla az idei tanévben csatlakozott iskolánkhoz, angoltanárként az általános iskolában és a gimnáziumban tanít.
kinek megvolt a középfokú nyelvvizsgája. Érettségi után kimentem egy évre Angliába, ez volt az a pont, amikor eldöntöttem, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Mikor visszatértem, vágytam újra vissza, mindent nagyon megszerettem Angliában. Egyetem mellett elvégeztem egy idegenvezetői tanfolyamot, majd körutazásokat vezettem, mivel ez volt az egyetlen módja, hogy újra visszajussak a szeretett országba. Fiam születésével maradt abba ez a foglalkozásom, mivel nem akartam itthon hagyni őt.
Mesélj egy kicsit a családodról és a
Most pedig angolt tanítasz nálunk.
diákéveidről!
Hogyan kanyarodott ilyen irányba
Családommal, két fiammal és férjemmel Szegeden élek. A Dunántúlon születtem, majd úgy alakult az életem, hogy Szegedre jöttem egyetemre. Székesfehérváron jártam középiskolába egy akkor elitnek számító iskolába, ahol angolt tanultam az akkor megszokott orosz helyett. Az általános iskolához képest, ahol jeleskedtem, a gimnázium már kihívás volt számomra is, viszont a sok szorgalom meghozta az eredményét. Nagy óraszámban tanultam angolt és jó tanárom volt, így harmadikos korunkra már minden-
az életed?
Bemutatkozik új angoltanárunk: DÖK-interjú Szommer Csillával
Az, hogy tanár lettem, egy hirtelen döntés eredménye volt, nem igazán volt jobb ötletem. Nővérem is tanárként dolgozott, így nem állt messze tőlem a tanítás. Igazából a tánc érdekelt volna leginkább, de rájöttem, hogy kell egy biztos állás is mellé, így angol-magyar szakon végeztem végül. Viszont az angol közelebb állt hozzám, mindig is jobban is szerettem. Említetted a táncot. Mióta tart ez a szerelem?
Már lassan 30 éve annak, hogy táncolok. Jazz balettet tanultam, utána a kortárs tánc fogott meg, de most a flamenco sem áll messze tőlem, zumbát is szoktam oktatni. Melyik osztályfokokon tanítasz?
Eddig szakgimnáziumban tanítottam, de idén megtapasztalhatom az alsóbb osztályokban való tanítást is. Jelenleg az első és a második osztályos gyermekeknek taníthatok angolt. Ez kihívásnak bizonyult számomra, mivel még nem volt alkalmam kicsiket tanítani. Máshogy kell viszonyulnom hozzájuk, viszont nagyon sok szeretetet kapok tőlük, ami sokban motivál. Megtapasztalhatom az angoltanítás két végét, mivel a 12. és 13. osztályokban is tanítok.
az álláskeresőre, és a Waldorf álláspályázatán megakadt a szemem. Így hát nem volt vesztenivalóm, beadtam a jelentkezésemet. An�nyira nem gondoltam komolyan a váltást, hogy máshova is beadjam a jelentkezésem, így úgy voltam vele, vagy felvesznek vagy maradok. Szerettem volna valami változást az eddigitől, és úgy éreztem, itt rá lelhetek. Miben más nálunk tanítani?
Sokkal játékosabban taníthatok, kiteljesíthetem módszereimet ezen a téren. A művészeti részt kicsit nehezebb az órákba vinni. Amikor olvastam a Waldorfról, az is már eleve meglepett szinte
Hol tanítottál korábban? Hogyan kerültél hozzánk?
Amikor kikerültem az egyetemről, a Széchenyiben kezdtem tanítani, viszont az mai formájában megszűnt létezni, így 20 évig a hatáskörében dolgoztam, ebből 1 évet a Gábor Dénesben és 9 évet a Csonkában. Az ottani középiskolás gyerekek is kihívást jelentettek számomra, viszont szerettem őket. Az új törvények eléggé eltántorították az ott maradástól, szerettem volna valamiféle újítást a pályafutásom során. Úgy alakult, hogy felnéztem
Fejes Fanni
kultuszokat kaptam, hogy men�nyire más ez a rendszer az általam megszokottól. Úgy érzem, nagyon sokat kell még tanulnom. Az elmúlt fél évem során az fogalmazódott meg bennem, hogy sok mindent el kell engednem. Főként azokat a dolgokat, melyek belém rögzültek az állami oktatás során, a Waldorfban a csend és a figyelem igénye a tanárok részéről kisebb mértékben van jelen. Az előző iskolámban azért kellett mindig csendet és figyelmet fenntartanom, hogy ha az igazgató benéz, akkor minden rendben legyen. Itt viszont lazábban kezelhetem ezt, inkább a gyerekek jókedvének fenntartását látom magam előtt elvárásként. Nagyon tetszik az iskola szellemisége, közelebb áll hozzám mint az állami rendszer, nagyon érdekel, és motivál, hogy részese lehetek. Szeretnék részt venni a Waldorf képzésen, hogy minél többet tapasztalva fejlődhessek. A személyiségfejlődésem miatt is örülök, hogy ide kerültem. Jó látni, hogy milyen nagy hangsúlyt fektetnek a művészetekbe, és hogy
milyen jó hatással van a diákokra a ritmus, zene, festészet, kézműveskedés, és milyen szépen formálja mindez a kicsik személyiségét. A kisgyerekek tanításához meg kellett tanulnom, mi az a ritmikus kör és a fohász. Viszont a nagyoknál kicsi kettősség érzés van bennem, hogy hogyan lehet összehangolni ezt a fajta művészetalapú oktatást és szellemiséget az eredményes tanulással és sikeres nyelvvizsgákkal. Hogy érzed magad a tanári közösségben?
A munkatársaimtól sok visszajelzést kapok, együttműködőek és segítőkészek, jól lehet együtt dolgozni velük. Nagyon tetszik az ünnepek közös megélése, például a Spiráljárás nagy élmény volt számomra. Köszönjük Csillának, hogy megválaszolta kérdéseinket, munkájához sok örömet kívánunk! Papp Eliza
Humorban nem ismerek tréfát (Karinthy Frigyes) Humorepocha a 9. osztályban A régi orvoslás szerint az ember jólléte a testnedvek helyes arányától függ: a humor szó latinul eredetileg nedvet jelentett. Valóban, mennyire igaz, egy jó nevetés csodákat tesz az emberi szervezetben, nemcsak lelki, de testi hatása is nyilvánvalóan pozitív. A humor része a mindennapjainknak, egy vicc, egy jó beszélgetés, egy vígjáték, egy zenei paródia mind-mind mosolyra késztet bennünket és javítja közérzetünket. Hogyan jelenik meg a ko-
mikum az irodalomban, mitől lesz a vicces helyzetből groteszk, esetleg abszurd minőség, ezt vizsgáltuk a diákokkal az epocha során. A téma alkalmat adott kreatív alkotómunkára is. Az egyik feladat Karinthy irodalmi karikatúrái nyomán egy rövid népdalparódia elkészítése megadott szavak felhasználásával (gyöngyvirág, szerelem, test, lélek, online, wifi). Íme a termés:
Keszi Petra: VÁGY
Molnár Kincső: A MÁMOR
Ma már a gyöngyvirágot sem látom,
Mikor szerelmünk varázsa elkezdődött,
Mert csak az online órákat várom.
Gyöngyvirágok harmata lepördült.
A wifi nem mindig működik,
Lelkünk szikrája nyomban lángra gyúlt,
Ezért a lelkem küszködik.
Testünk mámora tovább folyt.
Mennék már moziba és színházba,
Szívünk pitvara hevesen égett,
A lelkem és testem is ezt kívánja.
Hajnalban tomboltak a színek.
A Szerelem hol jár?
A világ online életszakaszba lépett,
Ki tudja, hol bujkál...
Steitz Adelina
Wifin chateltek a népek.
Ócsai Norbert: TANÁCSTALANSÁG
Pettkó-Szandtner Panna
Mentem egyszer gyöngyvirágot szedni,
UDVARLÁSI KÍSÉRLET A 21. SZÁZAD-
ámbár testemnek nem volt kedve menni.
BAN
Nincsen wifi, nem tudom, merre kéne menni,
A babám lelke gyöngyvirág
online kéne nézni, de nincsen térerő,
Gondol-e rám így online?
elkéne ide most egy szerelő.
Találkozni nem lehet, Hisz’ covid emészt engemet.
Nagy Imola: CICAFIÚNAK
Szerelmed, mint e rettenet,
Gyöngyvirágot szánok neked,
Lázban égeti testemet….
Ha nem lesz wifim kedden sem.
“NE ÍRJÁL MÁR NEKEM ITT,
Krumplis tészta és tejbetök
VAGY TÖNKRETESZEM A WIFID!”
Online óra sem lesz több. Bár ez szinte lehetetlen,
Sarnyai Rozi: ONLINE SZERELEM
Adonisz az én szerelmem. Teste-lelke tökéletes,
Nyílik már a gyöngyvirág, galambom,
Gyöngyvirágot adok neked!
láttam, hogy kint van a facebookoldalon. Bárhonnan is nézed e szép virágnyílást. Remélem, megnyugtatja lelked világát.
Panker Zsófia: ILYEN A SZERELEM Szemed színe mint a gyöngyvirágé
Remélem, megnyugtatja lelked világát,
Éjszakánként vörös tűzként ég,
És így nem érzed testi valóm hiányát.
Te tartod testemben a lelkem,
Gyenge már ez a wifikapcsolat, hiába
Mely nélküled nem lenne bennem.
szerelem. De nincs mit tenni, ilyen ez az online
Sajnos csak interneten beszélünk,
szerelem.
Mely wifi nélkül nem működik rendben. Mondhatnék még sok más ilyet De a szerelem már csak ilyen.
Baranyai Zorka: GYÖNGYVIRÁGNAK Testem, lelkem érted eped szívem gyöngyvirága. Wifim érted kifizetem, hogy lássalak onlineba’.
Szerelem nélkül üres a lelkem, így arra kérlek, légy a szerelmem.
Az 5G nem sugároz ultraibolyát,
Gyöngyvirágom, drága lelkem,
A legjobb online szolgáltatás.
éljünk együtt csak mi ketten.
Ezt a verset meetre írtam, Az 5G-vel sose ríttam.
Antal Boglárka: AZ IDŐ MÚLÁSA Gyöngyvirág nyílik szemedben, Melyben azon nyomban elvesztem. Azt mondják, a szem a lélek tükre, De test nélkül mit sem érne.
Egy másik kreatív feladat Örkény István Leltár című novellája (!?) alapján írt saját történet volt. A leltárszerű felsorolás mindenkiben más képet hív elő, a fantázia működik, az eredmény mindenkinél más lesz.
Online szerelem elől menekülök én, Mert wifi nélkül mit sem ér az egész. Szerelmem irántad csak erősödik, Ahogy az idő ködösödik.
Dudás Adél: RABSÁG Mikor a gyöngyvirág nyílni kezdett Testem karanténba zárta e helyzet. Lelkem is rabbá válhatott volna Ha nem kezd el oktatni online az iskola. Sötét reggeleken az első dolgom, Álmos kinézettel a wifit bekapcsolom. Barátok, szerelmek isten véletek, Február 1-jéig még biztosan rab leszek.
Szacsuri Nándor: AZ 5G Az 5G egy gyöngyvirág, Wifin jön a jó világ Szerelem a wifirútert, Szerelem az életem.
Az eredeti “történet”: Örkény István: LELTÁR Dombos táj (zivatar után) 3 gomolyfelhő 1 halastó 1 gátőrház 1 férfi (az ablakon kihajolva) 1 kiáltás 1 jegenyesor 1 sáros út Kerékpárnyom (a sárban) 1 női kerékpár 1 kiáltás (az előbbinél hangosabb) 1 pár szandál 1 szoknya (a szélben lobogva, a csomagtartót csapkodva) 1 milflőrmintás blúz 1 darab amalgámtömés (fogban) 1 asszony (fiatal) 1 kiáltás (még hangosabb) Új kerékpárnyomok 1 becsukódó ablak Csönd
Örkény után szabadon:
ezeket. Akár az enyém is lehetett vagy az övé. Amikor még erre bicikliztem, vele.
Pelejtei Hanga
Egy újabb kiáltást hallottunk, a puli nem
A csend kiáltása
akart még hazamenni. Akkorra már ezt sem csináljuk, mint sok
A kilátóból, ahol állok, a táj dombosnak
minden mást sem. Azt hittem, kihasznál-
tűnik, így eső után. Ám tudom, hogy csak
ja az utolsó napokat arra, hogy elmen-
érzékeim játéka ez. Ha lemegyek, úgysem
jünk és lássunk valami szokatlant, egy
látok mást, csak a sík földet és a falut.
másik országot, falut vagy akármit. De ő
Egy éve pontosan ugyanitt álltam, de
naphosszat csak sétálgatott az erdőben és
akkor még nem egyedül.
a réteken a kedvenc szandáljában.
Az égen gomolyfelhő úszott. A kilátó-
Akkoriban csak a kedvenc szoknyáit és
ból pontosan lehetett látni a falut, ahol
milflőrmintás blúzait vette fel.
laktunk, sőt még a házunkat is, kertjében
Még utoljára körbejárom a megszokott
a halastóval. A csendet megtörve a gátőr-
helyeket, ahol az egész életemet töltöttem.
ház ablakából kihajolt egy férfi vissza-
Jó lenne, ha velem tartanál!
hívva az udvarába kócos fekete puliját.
Akkor még nem értettem, miért pont
A kilátás egészen szokványos volt, mégis
velem akarta ezeket megtenni, főleg,
tudtam, hogy sokat jelent neki. Az utolsó
hogy közben nem szóltunk egy szót sem.
napokban csak magába akarta szívni az
Már egy ideje alig beszéltünk. Mégis, ő
életet.
boldognak látszott. Még akkor is, amikor
Hazamehetnénk? - kérdeztem, mert habár
az amalgámtömése helye begyulladt, és
sütött a nap, és a jegenyesor felfogta a
nekem kellett segítenem.
szelet, én mégis fáztam. Belül.
Gondolatmenetemből egy kiáltás ébreszt
Valami nem hagyott nyugodni. Már nem
fel. Egyedül vagyok fenn a kilátóban. Ő
voltam olyan felhőtlenül boldog, mint
már nincs. Még most is hiányzik.
azelőtt. Azelőtt, mielőtt megtudtuk, hogy
Hazaindulok azon az úton, amin vele
beteg. Ez mindent megváltoztatott, az
haladtam régen. Már nem a mi kerék-
életünk egyszerre egy füves rétből sáros,
párnyomaink vannak a földben. A nap
ingoványos úttá változott. Nem várta el,
lemenőben van, ablakok csukódnak.
hogy vele maradjak, én mégsem tudtam
Már csak a csend kiáltása hallatszik.
otthagyni. Az jobban fájt volna, mintha a szemem előtt szenved. Hiszen szinte az egész életemet vele éltem. Persze - mondta. Egy kerékpárnyomvályúban egyensúlyoztam. Egy női kerékpár hagyhatta
Kereszténységepocha a 11. osztályban A 11. osztály történelemoktatásának egyik fontos célja felismertetni a diákokkal, hogy a jelenkor bizonyos eseményeinek, jelenségeinek magyarázatát csak a középkori történelmi gyökerek alapos tanulmányozásával találhatjuk meg. Ebben az életkorban már egy diák jó, ha a tanult történelmi jelenségekhez, eseményekhez kapcsolódó erkölcsi, társadalmi kérdésekben állást tud foglalni. A kereszténység és az isz-
lám kialakulásának, a keresztény egyház formálódásának története hasznos háttér lehet az önálló ítélőképesség kialakításában, segítség napjaink konfliktusainak megértésében. Három cím, három esszé ugyanarról a témáról:
Felföldi Kincső:
Ahol a tudás véget ér, ott kezdődik a hit Többször hallottam már, hogy hívő embereknek tettek fel kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy hogy mondhatnak ellent a világ jelenségeit megmagyarázó tudományos törvényeknek. Hogy miért mondják azt, hogy a Föld nem az ősrobbanás során keletkezett, mikor tudományos bizonyítékok vannak rá, vagy miért tagadják az evolúció elméletét. De vajon a hit és a tudomány tényleg kizárja egymást? Lehet, hogy meglepő, de a történelem során számos olyan nagyszerű tudós élt, aki mélyen hívő volt. Itt van például Kopernikusz, Galilei vagy maga Newton. Persze ennek az ellentéte is megtalálható, így akadnak ateista tudósok is szép számmal. De vajon miért van az, hogy ezek az emberek, akik kétségtelenül ismerték, kutatták a világ működését, arra a következtetésre jutottak, hogy létezik Isten? Ha vetünk egy pillantást a körülöttünk lévő világra, erre a tökéletesen megszerkesztett rendszerre, megkapjuk a választ. Nézzük például a gravitációt! Ha ez egy kicsit is erősebb lenne, akkor mindannyian odalapulnánk a bolygóhoz, ha pedig gyengébb, akkor elrepülnénk. Ezt értjük, tudományosan alá van
támasztva. De itt fogalmazódik meg a kérdés, hogy lehet, hogy ez és még számos hasonló jelenség ilyen összhangban működik. Hogy ala-
kult ki ez a világ ennyire precízen és pontosan? És egyáltalán miért? Ekkor érkezünk el azokhoz a kérdésekhez, amikre nem létezik tudományos magyarázat. Viszont az elég valószínű, hogy ez mind nem lehet a véletlen műve. Ebből tehát arra kell következtetnünk, hogy létezik valamilyen általunk nem ismert erő, ami vagy aki létrehozta ezt rendszert. Az pedig lényegtelen, hogy hogy nevezzük ezt az erőt. A különböző vallások egyszerűen különböző alakban, tulajdonságokkal jelenítik meg. Vizsgáljuk meg a keresztény vallás eredeti tanításait! Jézus azt mond-
ta, hogy semmi nem fontosabb az életben, mint az Istenben való hit és egymás szeretete. Egy szó sem esik arról, hogy a Földön minden azért működne, mert Isten saját kezűleg működteti. A vallás nem tagadja, hogy a Föld kialakulása úgy történt, ahogy azt a tudomány bizonyítja. A Bibliát sem kell feltétlenül szó szerint értelmezni. A vallás leginkább a történések okára, céljára ad egyfajta magyarázatot. És ez az, ahová több tudós is eljutott. Összefoglalva tehát, a hit és a tudomány egyáltalán nem zárják ki egymást. Egyikük se állít olyasmit, ami alapjaiban tagadná a másik ér-
tékét. Az, hogy valaki szeretné érteni a körülötte lévő világ működését, nem jelenti azt, hogy nem hihet abban, hogy van egy számunkra felfoghatatlan hatalom, egy Isten, aki ezt az egészet alkotta. Sőt, valójában a hit és a tudomány kiegészítik egymást. A tudomány meg tudja magyarázni a dolgok működését, kialakulását. De ha ezeknek az okára, céljára vagyunk kíváncsiak, akkor rossz helyen járunk, ugyanis erre nem létezik tudományos válasz. Itt ér véget a tudomány, itt kezdődik a hit. Kelemen Ilona:
Kiút a kilátástalanságból Mikor ezt a témát választottam, azt hittem, tudom, mi a vallás, mi a hit. Most, hogy megírtam az esszét, úgy érzem, hogy még mindig nem tudom és nem értem pontosan. Úgy hiszem, sose fogjuk teljesen megérteni, mert mindenki másképp gondolkodik róla. A vallás mindig is biztonságot jelentett az embereknek. Valamiféle megnyugvást, hogy van élet a halál után vagy van értelme az életnek. Az ókori Rómában az emberek eltávolodtak a hittől, mert a földi élvezeteket hajszolták. A Római Birodalom ezért is gyengült meg: az embereknek szükségük volt egy intenzívebb vallásra, ami
segítette őket a hétköznapokban, és személyesebb kapcsolatot alakított ki Istennel. Úgy gondolom, hogy a mai világunkban is eltávolodtunk a hittől. (Itt kiemelném, hogy a hit és a vallás nem ugyanaz. Egy vallás által teremtett társadalomban élünk. A hit ennél sokkal mélyebb és személyesebb.) Ami azért is különös, mert az egész európai kultúra a kereszténységre épül. De mivel az emberek sietnek, leginkább magukra figyelnek, és a fizikai jólétet hajszolják, ezért a hit és a lelki szükségletek háttérbe szorultak. Az emberek ezért szenvednek lelkileg, ezért nem találják a helyüket a világban - mert nincsen lelki stabilitás az életükben. A nővérem szerint eltűnhet a kereszténység, mert
úgymond „elöregedett”. Ebben nagy szerepet játszott a felvilágosodás is, ami mindent megkérdőjelezett (leginkább a vallást). De szerintem a helyzet ennél sokkal bonyolultabb. Szerintem ahhoz, hogy valaki hívő legyen, két dolog kell: idő és az érzés, hogy hiszel a vallásban. Ebben a világban hívővé válni nagyon nehéz, mert nem tud gondolkodni, elmélyülni az ember, hiszen folyton sietni kell, és folyton ingerek érik. Édesapám mondta, hogy a vallás olyan, mint a szerelem, nem lehet akarni, érezni kell. Szerintem igaza van. A hitet nem kell bizonygatni, és nem lehet akarni. A legegyszerűbb abban a vallásban hinni, amiben az ember felnő, mert ez veszi körül. Otthonosabban, ismertebben lehet benne mozogni, mint egy ismeretlen (idegen) vallásban. De mi van akkor, ha azt a vallást sem ismerjük, amiben felnövünk? Tudjuk a lényeget –gondolnánk-, de lehet, hogy csak a felszínt látjuk a hét-
köznapok rohanása miatt. Így sose találjuk meg a kiutat a kilátástalanságból. Mi is a kiút? Az önfeláldozó, önsanyargató hit? Vagy az öldökléssel kikövezett út a mennyekbe? Esetleg a teljes békesség a világgal, a szerénység, a kedvesség és mások segítése? Szerintem a válasz sokkal egyszerűbb, igaz, nehezebb. Ha valaki hisz, akkor rájön, hogy semmije sincs. Ez a kiút a kilátástalanságból. Mert amikor valaki rájön, hogy nincsen semmije, akkor kezdi
tisztán látni a világot. Monostori Bálint:
A kereszténység nevében hit, remény, szeretet régen és ma Régen a hit minden ember hétköznapjainak része volt, általában kötelezően. Társadalmi norma volt, hogy az emberek gyakorolják vallásukat, és ezt sokszor a hatalom is kötelezővé tette. Európában a kereszténység terjedt el a legjobban. Elméletileg más vallás is szabadon gyakorolható, habár erre sok történelmi ellenpélda van. A kereszténység reményt adott az embereknek a kilátástalanságban. A szereteten alapszik és annak terjesztésén. Egy vallás követése olyan érzést ad, hogy valahová tartozunk, ezért a mások felé irányuló szeretet jó párszor csak ezen a csoporton belül valósul meg, hogy erősítse az összetartozás érzését. Szélsőséges esetekben más vallásokkal szemben ennek ellentéte valósul meg annak ellenére, hogy elvileg mindenkit egyenrangúan kéne kezelni és elfogadni. Igaz, nem lehet a kereszténység minden szabályát és elvét betartani, de mások gyűlölete szerintem szembemegy a kereszténység alapkoncepciójával. A vallásból és hovatartozásból fakadó gyűlölet mindig is jelen volt. Az internetnek köszönhetően ez jobban
észrevehető, de például a középkorban a keresztes hadjáratok súlyosabb következményekkel jártak, mint napjainkban az esetleges tüntetések, kommentek vagy propagandareklámok. Manapság sok politikai mozgalom védekezik azzal, hogy kereszténynek titulálják magukat, miközben diszkriminatívak és gyűlöletet keltenek. Ez hasonló a keresztes hadjáratokhoz, amik során a vallás nevében embereket öltek és más vallásokat próbáltak korlátozni vagy eltörölni. Azt akarták mutatni, hogy az ő vallásuk a legerősebb, és azt kövesse mindenki. Az utóbbi jelenség a legtöbb vallásban megfigyelhető, de ezek értékrendjében nem mások szeretete a legfontosabb, inkább csak mások
elfogadását tanítják, hirdetik. Napjainkban sajnos a keresztényekre rossz fényt vetnek azon diszkriminatív szélsőségesek cselekedetei, akik előszeretettel védekeznek azzal, hogy ők keresztény elvek szerint élnek. Bár több ember követi a kereszténységet, mint valaha, kevesen gyakorolják, az emberek
többsége csak hagyományból van megkeresztelve. Szerintem az ös�szetartozás érzése erősebb azoknál, akik aktívan gyakorolják a vallást, mert sok embernek semmit sem jelent már, és a keresztény területeken a kormányok nem erőltetik az emberekre a vallást, habár pont
országunkban vannak ilyen irányú törekvések. Az idők során az egyház rendszere nem változott szinte semmit. Sajnos a mai világban az embereknek a katolikus egyházról nem az ugrik be elsőre, hogy egy felsőbb, értelmes lény által irányított közösség, hanem nagy befolyással rendelkező emberek kezében van. A korai egyház még adományokból tartotta fenn magát szerény körülmények között. De ez már évszázadokkal ezelőtt megváltozott, ennek a következménye lett az egyházszakadás. Az egyházak kapnak állami támogatást, nem is keveset, és ez lehetőséget ad az ezzel való visszaélésre. Ezt hasonlíthatjuk a búcsúcédulák osztogatásához is, amiből szintén hasznot húzott az egyház. Szerintem manapság a vallás egy jelentéktelen dologgá vált. Sokan gyűlölködnek és kirekesztenek másokat azért, mert szerintük szembemennek a keresztény elvekkel, miközben az ő gyűlölködésük az, ami elítélendő a vallásuk szerint. Magyarországon újabban mindent a keresztény értékek védelmével magyaráznak, amivel szerintem az igaz keresztények nem értenek egyet, azokkal szemben pedig igazságtalan, akik nem követnek semmilyen vallást, vagy más vallás hívei.
Képzőművészeti kavalkád A hatodikosokkal egy fa megfigyelése volt a témánk: először általánosságban elemeztük a fákat (szerkezetüket, hármas tagozódásukat, szimbolikájukat, stb.), majd egy konkrét fát figyeltek meg a gyerekek.
Történelemepochán a Római Birodalomról nagyon sokat tanultak a gyerekek. A végén készen álltak, hogy csoportmunkában az osztálytanítóval, Lőrincz Zsuzsával megvalósítsanak egy Aquadukt-makettet agyagból. Volt, aki mérnökként tevékenykedett, volt, aki hegyet, szobrot vagy díszkutat rakott fel agyagból. Előttünk talán még senki nem csinált ilyet a szegedi Waldorfban!? Segített a nagy munkában a tanárok közül Antal Szilvi és Virág Tibor is. A képek magukért beszélnek: a vízvezeték nagyon jól sikerült, és természetesen működött a végén!
Illusztráció témakörben a magyarepochán tanult A Pál utcai fiúk című regény szereplőit képzeltük el, és illesztettük be csoportmunkában a megrajzolt figurákat a Grundra.
A hetedikesek magyarepochán a reneszánsz kori irodalommal foglalkoztak. Shakespeare Rómeó és Júlia című műve nagyon megihlette a fiatalokat. Könyvborítót terveztünk és illusztrációt rajzoltunk az erkélyjelenethez.
Csillagászatepochán bolygókat és üstökösöket megjeleníteni a misztikus, elérhetetlen fekete égen - hálás és vonzó feladat. Nagyon élvezték a gyerekek, ahogy kísérletezhettek a festékkel és egyéb anyagokkal az akvarellpapíron. Mindenki a neki tetsző égitestet választhatta ki.
A nyolcadikban egyik témánk volt a tárgyábrázolás szénnel: ez a feladat komoly koncentrációt igényelt a fiatalok részéről. A témaválasztással és a rajzeszköz megválasztásával picit kapcsolódtunk a történelemepocha ipari forradalomról szóló ismereteihez.
A 8.-os matematikaepochához kapcsolódtunk képzőművészet órán ezzel a feladattal. Platóni testeket rajzolni tónusosan nem egyszerű. De születtek szép munkák!
Ugyancsak 8.-ban, kémiaepochán a tápanyagokról tanultak a fiatalok, és ehhez a témához egy különleges rajzfeladattal kapcsolódtunk. 5 héten keresztül hagytuk, hogy gyümölcsök, zöldségek összefonnyadjanak …, és időnként megfigyelve rajtuk a változást és a tápanyagvesztés jeleit tanulmányrajztot készítettünk. Voltak, akik a reneszánsz festő, Archimboldó után szabadon valós és gyümölc s -z öld s é g p or t ré t rajzoltak.
Biológiaepochán az érzékszervekkel és működésükkel foglalkoztak a 9. évfolyam diákjai. Ehhez szem és fül tanulmányrajzokkal igyekeztünk kapcsolódni.
Művészetelmélet - művészettörténet órán betekintést nyertek a diákok az őskor művészetébe és nem könnyű feladatra vállalkozva, agyagból megpróbálták megmintázni a mindössze 9 cm-es Willendorfi Vénusz termékenység szobrocskát.
Az online oktatás alatt kiadott - Kelta szalagfonatos motívum másolása című rajzfeladat sokaknak jól sikerült az 9. osztályból. Mivel 4. osztályban formarajz órán már találkoztak hasonló jellegű vonalas mintákkal, ezért felső tagozaton a pontosságra és a tónusokra helyeztük a hangsúlyt.
Kőfaragás a 12. osztályban “Csak egy KŐBEN kívánja a MŰVÉSZET a drága arcnak megadi ÖRÖK ÉLETÉT. S vajon mit tesz az Ég e kinccsel, hisz nem halandó a lénye, hanem, mint bárki látja, ISTENI?” Michelangelo
Mezőgazdasági gyakorlaton a 9. osztály A kilencedik osztály mezőgazdasági gyakorlatának második hete is elkövetkezett. A csapat ugyanolyan lendülettel és lelkesedéssel vetette bele magát a munkába, mint Legénden szeptemberben. Akkor egy csodás helyszínen csendesen meghúzódó biodinamikus gazdálkodás életébe csöppentünk bele egy teljes hétre, most naponta váltakozó programokkal tarkítottuk a gyerekek gyakorlatát. Fő célunk az volt, hogy a környéken lévő tanyák, gazdálkodók életét megsegítsük munkánkkal. Így kerültünk
Szőregre, ahol egy helyi rózsatermesztőnek segítettünk a rózsák kapálásában, majd miután a vártnál korábban végeztünk, kivívva ezzel pár kedves dicséretet, nemesített gyümölcsfák gyomlálását is ránk bízták. A másik külső helyszín a balástyai Évekerék Ökotanya volt, ahol Kiss László változatos feladatokkal látott el bennünket. A gyerekek paradicsomot kötöztek, ástak, palántát ültettek, bodzát szedtek és a homoktövis ültetvény öntözőbe-
rendezését javítgatták. A tanya egy igazi gyöngyszem, a béke kis szigete a napi rohanásban, erről a gyerekek is így vélekedtek a nap végi beszámolóikban. A fennmaradó napokon az iskola kertjét és környezetét alakítgattuk. Minden évben óriási segítség egy ereje teljében lévő gimnazista osztály munkája. A gyerekek kapáltak, sövényt nyírtak, udvart rendeztek, paradicsomot ültettek, a komposztot összerendezték, majd oltották, ágat aprítottak, füvet nyírtak és gyomláltak. A lányok a gyógynövényeket csokrokba szedték, és finom süteményt kínáltak a nap végén. A mezőgazdasági gyakorlat minden évben egy fantasztikus lehetőség a csapatépítésre, jókedvre és rengeteg élmény begyűjtésére. Ez idén sem történt máshogy. Jó volt a gyerekekkel együtt dolgozni, öröm volt látni az általunk megsegített gazdálkodók elégedettségét, a kertművelés tanárunk mosolyát. Burgné Kiss Juli
Gondolatok a drámatanár tollából Pár éve már gondolkodtam azon, hogyan lehetne egy iskolai tornatermet izgalmas térré változtatni. Annyi mindenre használjuk. Először is tornaórákra. Kézenfekvő. De jól működik vásártérként, farsangi vetélkedők helyszínéül vagy éppen egy szalagtűzéshez is ünnepivé lehet varázsolni, lásd, idén ezt is a tornateremben lehetett megvalósítani. Furcsa ez. Bordásfalak, hatalmas belmagasság, fix sporteszközök, megzabolázhatatlan akusztika. S mégis, ez év júniusában színházteremmé lett. A nyolcadikosok egy negyedórára megteremtették a szinte lehe-
tetlent. Lehetetlent, mert eddig mindannyian csípőből elutasítottuk a lehetőségét annak, hogy egy ilyen fals adottságokkal rendelkező doboz, egy tornaterem nem tud többet, mint olcsóra sminkelt vásári komédiahelyszínné válni, ahol bohóckodunk, labdázunk, kiabálunk, s rákenjük a programra, hogy ez itt színház, kérem szépen. Nem hittük, hogy lehetséges ennél több. Pedig lett. Színházteremmé lett. 2021. június 4-én, este 8 órakor egy csapat kusza diák keze, hangja, mozgása nyomán egyszerre lélegzett néző és előadó. Koncentrált figyelem, mindkét részről.
Vajon mit tudnak mutatni nekünk a nyolcadikosok? Vajon értenek-e majd minket a velünk szemben helyet foglalók? A találkozás megtörtént. Tizenöt perc után csend volt egy pillanatra. A megértés csendje, hogy “aha, itt most történt valami egészen különleges”. Nem ingyen fagyi vagy maszkabál. Színház. Szonettfüzérek, osztálytermi kellékek, izzadt tenyerek, fázós talpak, fuvola, gitár, festékszag. Mert ez egy Waldorf-iskola, ahol igenis születhetnek csodák. A rosszfiúk egy fertályórára megjavulhatnak, egy tapasztalt osztálytanító szeretheti a diákjait az utolsó percig, s egy csomó fölnőtt rácsodálkozhat, hogy ezek ugyanazok a gyerekek,
akik rajzórán, földrajz epochán vagy a bizonyítványversek elmormolásakor olyan izgágák, fegyelmezetlenek. Ugyanazok a gyerekek, csak most másképp vannak jelen. Jelen vannak. Most. Csomor Szilvia
Vízen és levegőben, kenuval és libegővel... Iskolánk is csatlakozott a SPORT 43 országos kezdeményezéshez, mely általános és középiskolás diákok részére szervez kirándulással egybekötött, ingyenes, szabadidős programokat, köztük a libegőzést, görkorcsolyázást, sízést, biciklizést, kenuzást. Már 4 osztályunk vette igénybe az általuk szervezett túrákat. A 11,12,13-os osztály mesebeli, bakonyi környezetben élhette át az eplényi libegőzést. A libegő mintegy 25 perces útja alatt végig madárcsicsergés kísért minket, és megfigyelhettük a csodálatos természeti környezetet, az alattunk szaladgáló nyesteket, átsuhanó őzeket. Az Ámos-hegy varázslatos világában gyönyörű panoráma tárult elénk háttérben a Balatonnal, mely an�nyira hívogatott minket a távolból, hogy hazafelé menet muszáj volt megállnunk egy rövid, balatonaka-
rattyai fürdőzésre, lábáztatásra. A 8. osztály pedig élményvadászatra, közösségépítő kikapcsolódásra indult a Tisza-tavon. A kenuink útja vadregényes tájon, zöld nádfalak, tündérrózsák között vezetett, ahol keskeny, árnyas csatornák keresztezték egymást. Bebarangoltuk a Tisza-tavat a vízen, és szinte eg�gyé váltunk a természettel. Megfigyelhettük a különleges madárrezervátum változatos élővilágát: sirályokat, gémeket, kócsagokat… A Tisza-tó szelíd vize mindenkit nyugodtsággal töltött el, ebben a csodavilágban szinte megérinthető volt a természet. Mindkét kiránduláson maradandó élményekkel gazdagodtunk, és remélem, a későbbiekben is lesz még lehetőségünk részt venni a Sport43 által nyújtott programokon. Antalné Gombos Tünde
Érettségi, ballagás Az elmúlt év online-nehézségei és magára hagyatottsága után 19 diák adott számot tudásáról az idei érettségi vizsgákon és indul el önálló útján, tarisznyájában az iskolától (is) kapott szellemi és lelki elemózsiával. Idén osztályfotó helyett osztályvers került a tarisznyába Egri Ági, osztálykísérő tollából.
Ti vagytok a Grund! Bogi: Ez a névsor legeleje, ő a mi osztályunk feje. Minden percben láthatjuk azt, hogy a mérce milyen magas.
Hanna: Reggelente keressük őt: ki tud róla, hol lehet ő. Megérkezik és lehuppan, mindig öröm, hogy velünk van.
Luca: Céltudatos, törekvő, ebben példaképünk lehet ő. Éneklés és tanulás, fontos neki, nem vitás.
Gergő: Hosszú hajjal vagy röviddel? Főszerepet játszva tűzzel? Messziről jött, megérkezett, de az útja merre vezet?
Simon: Utolsóként megérkezni, nem könnyű helyet találni. Talán kapott pár barátot, s útravaló jó tanácsot.
Szonja: Véleményét nem titkolja, s észért sem megy a szomszédba. Ismeri a legfőbb titkot: megélni a pillanatot.
Nógrádi Sára: Sokszor nehezek a terhek, s keresgéli a jókedvet. Küzd ő benne sok-sok erő, ezért ilyen érzékeny ő.
Sebő Sára: Ez a klisé itt most igaz: zene és matek ugyanaz. Találkoznak, ölelkeznek, S téged okos nővé tesznek.
Vencel: Kiabálni?! Azt meg minek? Keressünk inkább kincseket! Mélyre ásni, megtalálni, minden titkot kikutatni.
Zsófi: Kicsi ez az ország neki, sejti ezt már most mindenki. Így hangosan kiabálunk: ne feledd, hogy hazavárunk!
Flóra: Szépség s jóság együtt benne összenőve mindörökre. Figyeljünk rá, hogy mit mond, s rögtön elszáll minden gond.
Marci: Vizsgák, próbák nagy kalandok, eseménydús mindennapok. Független, teljes életet kívánok már most neked!
Sziszi: Mit üzenhetnek a képek? Ezt biztosan jobban érted, mint közülünk bárki más, légy sok-filmes bohókás.
mint ami most körülvesz. aki mer, az sokat tesz!
Balázs: Szíverőből sokat kapott, Így lett köztünk ő a kapocs. Összefogni, megtartani, biztos életutat járni. Levi: Elmélyülni a munkában, kincset lelni fűben-fában, barátokkal jól mulatni, beszélgetni, muzsikálni. Pálma: Bátran álmodj és higgy benne, más lehet a világ rendje.
Bálint: Csend, béke és nyugalom kísérjen el utadon! Barátságod örök érték, higgy benne, hogy sokan kérnék! Eszti: Finoman, de tudatosan építed fel önnön magad, és ha néha akadály vár, Átugratod, úgy mész tovább. Adél: Kitartóan járd az utad, s minden percben légy önmagad! Konok, makacs szorgalmaddal megküzdesz majd minden gonddal.
19 kis versike Alig fér ki minden ide, de a történet így kerek, legyen a világ a tiétek!
Élménybeszámoló a Waldorf Olimpiáról Minden évben eljön néhány nap az ötödikesek életében, amire még hosszú évek múlva is emlékeznek, amit a szívükben őriznek, és remélhetőleg még az unokáiknak is szívesen mesélik majd. Ez az Olimpia. Az ötödikes waldorfosok olimpiája. Ötödikben megismerkednek a görög mitológiával, az ókori Hellász történelmével. Megtudják, hogyan indultak az olimpiai játékok, ami a ma emberének is fontos esemény. Minde-
zek méltó lezárása, amikor hosszú edzések, erőfeszítések után a maguk festette zászlók alá városállamonként felsorakozva, szüleik biztatásától kísérve elindulnak az olimpiai játékok. Futások, gerelyés diszkoszvetés, birkózás, magasés távolugrás - mindezt könnyedén, a belső lelkesedésükre támaszkodva a kánikulai forróságban is végigcsinálták, volt erejük egymás biztatására, a tűző napon mozdulataik szépségére is odafigyelni.
Igaz, a mi olimpiánk nem a versengésről szól, hanem arról, mindenki a maga nehézségeit legyűrve küzdje magát át a feladatokon, mégis említésre méltó, hogy Felföldi Zsófi minden erejét, akaratát összeszedve messze a mezőny előtt ért be a maratonfutásban, kivívta ezzel a nézők csodálatát. Csodaszép napokat töltöttünk Szolnokon, begyűjtve sok élményt, ráébredve erőinkre, talán sokan jobban bíznak már magukban: Meg tudtam csinálni! Mit nekem hőség, képes vagyok küzdeni nemcsak magamért, hanem a néhány nap alatt közösséggé lett városállamomért. Kívánjuk a jövőbeni ötödikesek is, éljék át ezt a csodát, felejthetetlen napokat, amit úgy hívnak: Waldorf Olimpia. Bicskei Anna
A Kalendárium a Szegedi Waldorf Iskola kiadványa.
Szerkeszti: Kontai Tünde A szöveget gondozta: Csetkovits Csilla Kiadványterv: Burg Balázs