2015. mรกrcius 13.
Heltai Jenő:
Március A Rózsadombon már tavasz van, Dőlnek az édes jó szagok, Az új madár a régi ágon Nem énekel még, csak dadog. Próbálja szárnyát, csiripelget, Kinéz a fészek peremén , Köröskörül hány friss rügyecske, Hány új kukac, hány új remény! Én, tollavesztett vén madár, ki Átdideregtem a telet, Talán utolszor ünnepellek: Szervusz, te kedves kikelet!...
A Kalendárium a Szegedi Waldorf Iskola és a Szegedi Waldorf Óvoda hetente megjelenő kiadványa. Köszönjük mindenkinek a segítségét, aki az e heti szám létrejötténél bábáskodott! Kiadványterv: Horváth Veronika, korrektúra: Tóth Viktória, szerkesztő: Kovács Attila A Kalendáriumba szánt közleményeket és egyéb észrevételeket a kalend.waldi@gmail.com címre kérjük küldeni! Lapzárta: szerda 12 óra. További információk iskolánkról: www.waldorfszeged.hu és https://www.facebook.com/waldorfszeged
p e n n napü pünk:
Hóetkező hónapünne Köv
u i c r á m
k e t n é s 20. p
. 0 0 . 4 1 – 13.30
ás is. t í l l á i k Lesz en. b ő d i t t oko z s a z s u k Iskolab n u t a t z jéko á t n a s aro m a h l ő tekr et. e l k z e s t é e r n A ben
Rudolf Steiner:
Léleknaptár, március 9–15. „A kozmikus lét erejét érzem: Így szól a gondolat fénye, Emlékezvén saját szellemének növekedésére A kozmikus éjszaka sötétjében, S bensejének reménysugarait szórva szét, Sürgeti a kozmikus hajnal közeledtét.”
A Szegedi Waldorf Óvoda szeretettel vár minden érdeklődő családot 2015. március 26-án, 17 órától
Nyitott Kapuk Játszódélutánra. a
Érdeklődni lehet az angyalkert99@gmail.com e-mail címen, vagy a 20/359-0932-s telefonszámon.
„Rád bízom a gyerekemet. Vigyázol rá?" Naponta több száz szülő ezzel a gondolattal hagyja ott gyermekét az iskolában, óvodában, bölcsődében. A bizalom az a létfontosságú közeg, ami nélkül nem működhet a pedagógia, ami nélkül légüres térbe kerül minden szereplő, ami nélkül moccanni sem lehet, ami nélkül beszűkül a szabad mozgásterünk, és úgy működünk, mint egy olajozatlan, rozsdás gépezet, ami saját magát akadályozza a haladásban. Nem csak a szülő bízik a pedagógusban, mikor a gyerekét rábízza, de bízik a tanár is a szülőben, hogy a vállalásait teljesíti, a gyerekben, hogy érdemes tanulnia, a tanár a másik tanárban, mert megosztja vele a kérdéseit, bízunk az államban, ami normatívát fizet, bízunk az önkormányzatban, ami jutányos áron biztosít épületet, stb. De nem csak a pedagógia világában létkérdés a bizalom felépítése és ápolása, a gazdaság és az emberi kapcsolatok minden terén a működés alapfeltétele. Bízunk az orvosban, a buszvezetőben, az ügyvédben, a politikusokban, az autóinkat gyártó mérnökökben, a szakácsban, mindenkiben, akinek a munkáját igénybe vesszük. Ezért is foglalkozik vele kiemelten az Utak a minőséghez nevű minőséggondozó rendszer is, amit iskolánk alkalmaz. E cikk apropóját az adja, hogy a Bizalom területéről tartott képzést Budapesten február 28-án Makra Nelli és Bábáné Sándor Ildikó, akik szülőként részt vesznek az iskolai minőséggondozásban és konfliktuskezelésben. A képlet viszonylag egyszerű: a bizalmat intenzív kommunikációval lehet életben tartani. Ha a bizalom mégis csökken, akkor viszont vigyázni kell, mert önmagát gerjesztő folyamatként lavinaszerűen összeomolhat. Ha már
megtörtént a baj, akkor is a kommunikáció segít, de akkor már nem biztos, hogy külső segítő (mediátor) nélkül újraépíthető. Iskolánkban évek óta működik mediációs munkacsoport, ami a kialakult bizalomvesztéseket próbálja megoldani a kommunikáció újraindításának segítésével. Kovács Attila
Bizalom
"Amikor külső segítőt veszünk igénybe, akkor már általában van egy nagyobb elakadás a kapcsolatban. Fontos, hogy mindkét fél akarja ennek az elakadásnak a feloldását és mindketten tegyenek a megoldás érdekében. Előfordul, hogy az elakadás abban áll, hogy "csak" az egyik félnek van problémája, a másik szerint minden rendben van. Az is lehet, mindketten érzékelik a problémát, de mindketten a másikban látják az elakadás okát. Az is lehet, hogy már többször, több órát töltöttek a helyzet megértésével és a megoldás keresésével, de még mindig nem megnyugtató mindkét fél számára a helyzet. Sokféle ok húzódhat meg egy konfliktus mögött, de érzelmileg mindig a bizalommal van dolgunk. A közvetítő harmadik félnek az a feladata, hogy segítse a felek önkifejezését és a másik megértését. A megértéshez kell a kommunikáció, ami sokszor nem is egyszerű. Hogyan mondjam úgy el, hogy az ne legyen bántó? Hogyan mondjam úgy el, hogy érthető legyen? Hogyan mondjam úgy el, hogy közben én se sérüljek? Hogyan mondjam úgy el, hogy az a megoldás felé vigyen? Ami már a folyamat elején döntő lehet, hogy időben kezdjünk el kommunikálni a másik féllel, így elkerülhetjük a mély konfliktusok kialakulását. A tűzoltás már nem biztos, hogy segít. Közben pedig mi a fontos? Az éberség, a figyelem, az empátia, a változtatni tudás, a nyitottság, a bizalom....mindannyian tanuljuk ezeket a dolgokat, ezzel járva az UTUNKAT." Makra Nelli
...és Csongor, és Tünde, és.... A 12. osztály drámaelöadása 2015. március 6.
Számítógépmentes iskola a Szilikon-völgyben Van egy iskola a Szilikon-völgyben, ahová a Google, az Apple, a Yahoo, az eBay vagy épp a Hewlett-Packard alkalmazottak és vezetők gyerekei járnak. Nyilván azt várnánk, hogy itt még a padló is érintőképernyős, ám nagyot tévedünk: az intézményben tilos a számítógép, vagy bármi, aminek képernyője van... A gyerekek papírra írnak valódi tollal, szakkörön kötögetnek, és időnként saraznak is. Egyetlen számítógépet sem látni az osztálytermekben. Sem képernyőket. Ezeket ugyanis tilos használni ebben az iskolában, és azt sem nézik jó szemmel, ha kiderül, hogy a tanulók otthon a közelébe kerültek az efféle kütyüknek. Amint az a New York Times cikkéből kiderül, az amerikai iskolák minden államban kifejezetten sürgették a számítógéppel támogatott oktatásra való átállást, mondván, hogy ostobaság ragaszkodni az ódivatú dolgokhoz. Ettől aztán még furcsább, hogy a technológiai gazdaság epicentrumában épp ellenkezőképpen gondolkoznak a szülők. A Waldorf School of the Peninsula – ugyanis ez a szóban forgó intézménynek a neve – a többi Waldorf-iskolával egyetemben a fizikai aktivitásra, a kreativitáson keresztüli tanulásra fókuszál, a számítógépről pedig azt tartja, gátolja ezt a fajta gondolkodásmódot, a mozgást, az emberi kapcsolatokat. „Elutasítom azt az elméletet, miszerint a technológiai segédeszközökre lenne szükség az iskolákban”, mondja Alan Eagle, akinek lánya, Andie egyike annak a
196 gyereknek, akik az ominózus Szilikon-völgy-béli intézményben tanulnak. „Az az elv, hogy egy iPaden futó alkalmazás jobban képes megtanítani olvasni, vagy számolni a gyerekeket, egyszerűen nevetséges.” Mr. Eagle tud egy keveset a technológiáról. A Google kommunikációs osztályán dolgozik, ahol ő írja a cég elnökének beszédeit. Természetesen van iPadje és okostelefonja, de állítása szerint ötödikes kislánya nem tudja, hogyan kell használni a híres keresőprogramot, nyolcadikos fia pedig most kezd ismerkedni a böngészővel, mivel az iskola az utolsó osztályban már megengedi a különböző multimédiás eszközök limitált használatát. A tanulók háromnegyedének szülei a számítástechnika valamely ágában dolgoznak, ám az iskola kifejezetten “retró” hangulatot áraszt: a termekben hagyományos táblákra írnak krétával, a könyvespolcok tele vannak valódi lexikonokkal, a fapadok pedig nyomtatott tankönyvekkel és ceruzákkal. Cathy Waheed, Mr. Eagle kislányának, Andie-nek a tanára, aki korábban számítástechnikai mér-
nökként dolgozott, úgy tanítja osztani a gyerekeket, hogy ételt darabolnak az órán. „Három hétig a „törtjeinket” ettük - almát, tortát...”, meséli a tanárnő. Számos oktatási szakember hangsúlyozza, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a számítógépen történő oktatás jobb tanulási eredményekhez vezetne. De vajon jobb kötve, gyurmázva, gyümölcsöt darabolva tanulni? A Waldorf-pártiak nehezen tudnak összehasonlítást tenni, hiszen az alternatív iskolában egyáltalán nem úgy zajlik a számonkérés, mint egy hagyományos intézményben. Annyi azonban bizonyos, hogy az 1994 és 2004 között végzett waldorfosok 94 százaléka tanult tovább valamelyik főiskolán. Persze vannak, akik egészen más véleményen vannak. Ann Flynn, a Nemzeti Iskolai Bizottságok Szövetségének oktatási technológiáért felelős elnöke szerint ha egy iskola megengedhetné magának a multimédiás eszközök használatát, de mégsem él ezzel a lehetősséggel, becsapja a tanulókat. Ezzel szemben Paul Thomas, a Furman Egyetem egykori oktatója úgy véli, minél kevesebb a technológiai kütyü egy osztályteremben, annál jobb. „A tanítás egy emberi élmény. A technológia viszont elvonja a figyelmet akkor, amikor olvasni, számolni, vagy gondolkodni kellene.” Az iskolai oktatásnak a tanárok és
diákok közti kapcsolatról kell szólnia, mondja Pierre Larent, aki egy high-tech start-up cégnél dolgozik, korábban pedig az Intel és a Microsoft munkatársa volt. Három gyermeke jár a Waldorfba, és felesége is ott tanít. És mit mondanak ezek a szülők arra, hogy előbb-utóbb a gyerekeknek szüksége lesz a számítógépes ismeretekre? Mr. Eagle szerint ezt épp olyan egyszerű megtanulni, mint a fogkrém használatát. Kaliforniában kb. 40 Waldorf-iskola működik. A gyerekek egyébként nem teljesen képzetlenek, ha számítástechnikáról, multimédiáról van szó. Szoktak filmeket nézni, időnként teszteket oldanak meg számítógépen, de van, aki a hétvégén repülőgép-szimulátorral játszik. A gyerekeket egyébként kifejezetten zavarja, ha szüleik vagy rokonaik túlságosan „rákattannak” hightech telefonjaikra, tabletjeikre. A 11 éves Aurad Kamkar nemrég meglátogatta unokatestvéreit, akik egytől egyig a kütyüjeikkel voltak elfogalva, egymásra pedig ügyet sem vetettek. A kisfiú végül integetni kezdett és azt kiabálta: „Hahó, srácok, itt vagyok!” A tízéves Finn Heilig, akinek édesapja a Google-nál dolgozik, azt mondja, örül annak, hogy tollat és ceruzát használva tanult meg írni számítógép helyett, hiszen így a füzetei segítségével nyomon tudja követni saját fejlődését. „Visszanézve láthatod, milyen kesze-kusza volt az írásod elsőben. Ezt számítógéppel lehetetlen megtenni, hiszen ott minden levél egyformán néz ki,” mondja Finn. „Ezen kívül, ha papíron tanulod meg a betűvetést, akkor is tudsz majd írni, ha egy kis víz ömlik a billentyűzetre, vagy elmegy az áram.” (forrás: csaladhalo.hu)
BÉRLET
Ingyenes BABA-MAMA KLUB A Boribon Játszóházban baba-mama klub indul várandós és/vagy kisgyermekes édesanyáknak és babáiknak Schmidinger Andrea védőnő, mentálhigiénés szakember vezetésével. A klubot heti rendszerességgel, pénteken tartjuk. Babakocsikat a folyosón kényelmesen és biztonságosan lehet elhelyezni.
A BORIBON JÁTSZÓHÁZBAN Szeged
Moszkvai körút 17.
Gyertek, szóljatok, kérdezzetek nyugodtan!
Időpont:
Témajavaslatokat és lehetőség szerint előrejelzést a részvételről a schmidingera@ citromail.hu címre várunk!
péntek, 10.00 ÓRÁTÓL
március 20.,
A É
C T E w
BORIBON JÁTSZÓHÁZ MÁRCIUS 17., KEDD 12.00−17.00
Kézműves délután:
méhviaszgyurmázás, papírmunkák tavaszi motívumokkal, kreatív játékok
részére
MÁRCIUS A bérlet összege bruttó 5000 Ft Érvényes: 2015. 02. 09–13. 12.00−17.00
19., CSÜTÖRTÖK
Március 22., vagyis a víz világnapja
Cím: 6725 Szeged, Moszkvai krt. 17. alkalmából: Tel.: 06 30 6681 531 • vizes játékok: vízicsata, vízvadászat; E-mail: jatszowaldorfszeged@gmail.com • kreatív tevékenységek: pacaállatok, www.waldorfszeged.hu pacaváros és víz nélküli akvárium alkotása A Boribon Játszóház nyitvatartása a szülői igényeknek megfelelően újra bővült: H, Sz, P: 8.00-14.00 K, Cs: 8.00-17.00
Elérhetőség: E-mail: jatszowaldorfszeged@gmail.com Telefon: 06 30 6681 531
2015. március 17., kedd 17 óra
Miért műveljük a kertet? Előadó: Antal Szilvia
„Mai rohanó világunkban egyre fontosabbnak tartom azt, hogy a gyerekek megtapasztalják, átéljék: - az évszakok váltakozását, - a türelmet, az odafigyelést, a gondoskodást egy nem emberi nyelven beszélő lény iránt. - önmaguk erejét, kitartását egy másmilyen feladatkörben. Nem utolsó sorban: utat, választási lehetőséget kínálni a „Csak leveszem a polcról! -de ki tudja, mit?” szemlélet mellett.” Antal Szilvia
A program alatt gyerekfelügyeletet biztosítunk. Az előadások ingyenesek, de önkéntes adományokat elfogadunk, amelyeket az iskola és az óvoda működtetésére fordítunk.
Szeged, Kolozsvári tér 1-2.
w w w.w a l d o r f s ze g e d . h u