Szerkesztőségi bejelentkezés A tanév első, Mihály-napra időzített Kalendáriuma annyiban más, mint az előző tanév Kalendáriumai, hogy kicsit más összetételű szerkesztő csapat hozza létre. Vatai Gábor egyéb bokros teendői miatt letette a főszerkesztői mandátumot, és Kovács Attila vette vissza, aki már hosszú időn át fogott össze iskolai orgánumokat. A számok összeállításában segédkezik még Virág Tibor és Csetkovits Csilla, és továbbra is Horváth Veronika asztala a vizuális formába öntés. A Kalendárium továbbra is a szegedi Waldorf-közösség életének főbb eseményeiről kíván beszámolni, illetve a Waldorf-pedagógiához kötődő szellemi tartalmakat szándékszik közölni.
Interjú
Kovácsné Mukics Andreával régi-új elsős osztálytanítóval
Te nem vagy teljesen új az iskolában, hiszen tanítottál már itt, miért mentél el akkor? Igen. Sokan ismernek, hiszen életemnek útja 2011-ben már kanyarodott a szegedi Waldorf Iskola felé. Akkor a 3. osztályosokat tanítottam, akik ma már kilencedikesek. Harmadik kislányom születése miatt búcsúztam el az osztályomtól. Az iskolától nem szakadtam el teljesen, szülőként részt vettem a suli életében, középső lányom Eszter néni osztályába jár. Úgy tudom, egy állami iskolában dolgoztál az elmúlt években. Ott milyen tapasztalatokkal lettél gazdagabb? A gyes letelte után magyar – történelem - dráma szakos tanárként sikerült elhelyezkednem egy hagyományos, kis falusi iskolában, ott ahol a főiskola befejezése után kezdtem a tanítást. Így ott is sok ismerős vett körül. Családias, otthonos légkörben, kis létszámú osztályokban, remek kollégákkal dolgozhattam együtt. Jól éreztem magam, de valahogy nem tudtam azonosulni az előírt tanmenettel, a tananyag mennyiségével, a haladási tempóval, az osztályozással, a sok feleslegesnek tűnő szabállyal. Délelőtt felsőben tanítottam történelmet és drámát, délután a kicsik, első és második osztályosok napközis nevelője voltam. Jól láttam az alsós és a felsős gyerekek iskolai életét. Úgy éreztem, ebben a tanítási rendszerben éppen a kisgyermeki lélek veszik el. Sok dolgot megváltoztattam volna, de erre a hagyományos iskolai keretek között nem volt lehetőség, mert a pedagógusok kezét és gondolatait gúzsba kötik az előírások és a követelmények. Ezek szerinte nem véletlen, hogy visszatértél a Waldorfba... Örömmel töltött el, amikor 2016 novemberében megtudtam, hogy elsős osztálytanítót keresnek a szegedi Waldorf Iskolában. Természetesen beadtam a pályázatomat, hiszen korábbi tapasztalataim alapján tudtam, hogy itt másként, a steineri és antropozófiai gondolatokat középpontba helyezve taníthatok majd. Szerencsére a tanári konferencia számomra pozitív döntést hozott, s így már a kis elsősök felvételi folyamatába is aktívan bekapcsolódhattam. Szeptemberben elkezdtem a Waldorf-osztálytanítói képzést, hogy minél több tudással legyek felvértezve, s minél több szép és vidám, lelkiekben gazdag tanítási napot töltsünk el együtt az elsősökkel. Milyennek látod most az iskolánkat kicsit távolabbi perspektívából nézve? Nincs sok változás, talán kicsit nagyobb a rend. És gyorsabban mennek a dolgok.
Évn
nyitรณ
Mihály-napra Gyakran kérdezik szülők és diákok - sőt tanárok is időnként -, hogy az egyes iskolai ünnepeknek mi a jelentősége, értelme, szellemi fókusza? Mi az a pedagógiai cél, ami miatt játékosan vagy komolyan, de helyet kap a diákok (és a felnőttek) életében egy-egy jeles nap megünneplése. Ünnepeink egytől egyig azt üzenik nekünk, hogy az időnek nem csak mennyisége van, hanem minősége is, és ezek a minőségek egy organikus rendben illeszkednek a kozmikus, csillagászati történésekhez. Egyik logikusan következik a másikból, és nincs helye egyensúlytalanságoknak az ünnepek között: van, amelyik befelé fordulásról szól, van, amelyik a kiáradásról, vannak tipikusan férfi minőséget aktivizáló ünnepek és vannak női ünnepek is. Mihály-nap után, de még Mihály-időszakban érdemes elgondolkodni ennek az ünnepnek a jelentésén, üzenetén. Mihály-nap hagyományosan a gazdasági év vége, az elszámolás időszaka, ezért jelképe a mérleg. Mérlegre nem csak az év során termett gabonát vagy a megkeresett pénzt lehet mérlegre tenni, de
jó tetteket és rossz tetteket is. Fényt és sötétséget egyaránt. Mérleg az időszak központi jelképe, mert egyensúly van még a fény és a sötét között, nappal és éjszaka között, de nem jók a kilátások, kivédhetetlenül közeledik a tél. Mihály nem öli meg a sárkányt, ő csak lefogja, megfékezi, egyensúlyt tart erejével. Mi is gyűjtögessük a mérlegbe fehér kavicsainkat, nehogy a sárkány fekete kavicsai bizonyuljanak súlyosabbaknak! Kovács Attila
Legénd, a hely, ahol életveszélyes a Mezőgazdasági gyakorlaton a 9. osztály Szeptember vége, de sok minden kezdete...Új élmények, új kapcsolatok, új kihívások. Számomra és talán az egész osztály számára így jött el a legéndi kirándulásunk ideje. Mint minden 9. osztály, mi is mezőgazdasági gyakorlatra indultunk. Újdonsült osztálykísérőként nagy feladattal álltam szemben, de én is és az osztály is jól vettük az akadályokat, úgy gondolom. Hogy mit tanultunk? Hogy Legénd Cserháton van, ami a sok csertölgyről kapta a nevét. Hogy mi is az a biodinamikus gazdálkodás. Hogy Gyuri, a kakas nagyon veszélyes az emberre. Hogy Perec, a szamár megsértődik, ha valaki be akarja törni. Hogy favágással jól telik a szabadidő. Hogy a marharépa betakarítása “küzdelmes folyamat”. Hogy hogyan kell olyan szép komposztot pakolni, hogy a helyiek is megdicsérjék. Hogy a puliszka nem a legjobb, de az éhség nagy úr. Hogy a kása sósan és édesen is elfogy. Hogy nagyon korán kell kelni, ha az ember tehenet akar fejni. És végül, hogy bármilyen furának is tűnik egy csapat, a végén elválaszthatatlanok lesznek. Kedves leendő 9. osztály! Ne féljetek, rátok is várnak jó kis feladatok, betörnivaló szamarak és sok-sok nevetés! Köszönöm Kontai Tündének, hogy elkísért és támogatott minket! (Aczkov Adriána)
a kakas és sértődős a szamár
A Waldorf-érettségi minden gim nazista számára az egyik legkomolyabb megmérettetés, hiszen a tanulóknak több területen is számot kell adniuk arról, hogy mire jutottak az évek során, hol tartanak a felnőtté válás útján. Ennek az egyik leglátványosabb és legnagyobb érdeklődésre számot tartó eleme a 12.-es drámaelőadás, amelyre egész évben készülnek a diákok. Idén a Tizenkét dühös ember került bemutatásra, amelyet nagyszerűen valósított meg az osztály és a rendező tanár, Csomor Szilvia. Reginald Rose műve állandó aktualitásaival, mint az előítéletek, a felelősség felvállalása, a döntéseink és tetteink következményeinek
felismerése és a felnőttek gyerekekhez, fiatalokhoz való hozzáállása, a szülő-gyerek viszony olyan jelenségek, amelyek nehézségeivel folyton szembesülnünk kell. A színészi játék és a rendezés a darab súlyához mérten egy élvezetes, de elgondolkodtató előadásban bontotta ki ezeket a gondolatokat, így nyújtva emlékezetes élményt a közönség egészének.
Költészeti est
„Aki verset mond, annak kednie, azzá kell lennie, a költő szerepét. Eleinte a frissesség, a rügyfaka miként már a virágból terebélyes fává terpeszk zebb a gyökérig menni. felidézni…”- írja Latinov éticájában. A 10. osztály életében kapott a vers, hiszen a mányokat a költészettan Ennek lezárásaként az év költészeti estre két év ter tunk első körben - kb. 60 el órákon kötelező és sza memoriterek formájába ban valami újat kerese mondanivalójában, han a pillanatban közelebb á kult ki a verslap kínálata A verseket megpróbáltuk dolat vagy hangulat m költő életművére, ezzel i alkotó életében beköve szemlélet- és stílusbeli vá A sütizős, teázós est vé egy-egy haikuval gazdag a diákok alkottak.
k költővé kell növehogy eljátszhassa e segít a fiatalság, asztó ambíció, de gyümölcs, a mag kedik: annál nehe. A költő csodáját vits Zoltán ars po-
kiemelt szerepet a művészeti tanuln is gazdagította. v végén szervezett rméséből válogat0-65 vers hangzott abadon választott an. Több diák azonett, valamit, ami ngulatában abban állt hozzá. Így alaa 31 alkotásból. k felfűzni egy gonmentén, vagy egy is érzékeltetve egy etkező hangulat-, áltozásokat. égén a vendégek godtak, amelyeket
Csetkovits Csilla
Szellő Kecsesen lengő Levegőtánc az égen. Szeretlek téged.
Holdvilág Fenn az égen ül Egy ember, ki figyel rám És altat engem.
Madár Csicsergő csőrű, Légben lebegő lények Fényben fürdenek.
Lidérces Sötét éjsza ka Borzongó, vilá Sejtelmes f gító, énye.
Pillangó Gyorsan s uhanó, Virágokon lá Kertben k thatod, ergeted.
Démon Sötét teremtmény A pokol bugyraiban Rémálmokat gyűjt.
Család Van jó és rossz is, De minden emlék más, ha Szeretetben élsz.
Víztükör Önmagad tekint Vissza, mikor elveszted Valódi éned.
12.-es művészettörténeti kirándulás A 12. osztály művészettörténeti és történeti emlékeket is magában foglaló kirándulása az év zárásaként jelenik meg a kerettantervben. Ebben az évben a középkori és újkori művészeti irányzatok emlékét is őrző Horvátország adott teret ennek a tanulmányútnak. A dalmát tengerpart mint a történelmi Magyarország kapcsolt része rengeteg olyan látványosságot tartogatott, amelyet mindenképp érdemes volt meglátogatni: Rijeka (az egykori Fiume) kikötője vagy a közeli Krk sziget, amely a magyar történelemben is jelentős szerepet játszó Frangepán család birtokaként több emléket is megőrzött az utókornak. A tengerpart élvezete mellett tehát sok építészeti emléket (Krk-szigeti Frangepán-kastélyt, a város főterét képező Vela Placat, az óvárosi kikötőt és a történelmi óváros falai mentén húzódó Gospa od zdravlja templomot) is meglátogattunk; városnézéssel és túrázással színesítve a programot. Vatai Gábor
12.-es éves munkák Az éves munkák elkészítése és ezek előadása a 12. osztályosok számára az egyik legnagyobb kihívás az év során. Nem csupán azért, mert határidőket kell betartani, és sok ezer karakternyi dokumentációt kell begépelni. E munka lényege valójában a kitartó, folyamatosan végzett tevékenység, amelynek egy produktum lesz a vége. Ennek során a saját korlátaikkal kell szembesülniük, ezeket kell kitolniuk vagy ezeken belül olyat alkotniuk, amellyel maguk is elégedettek lehetnek. Mindez nem egyszerű feladat, amit az is “nehezít”, hogy a Waldorf-érettségi részeként minden évben nagy érdeklődésre tart számot. Vatai Gábor
Zöldhegyi Villő:
Hagyományok Tápén
Nahóczky Endre: Zsonglőrködés
Sebő Hunor:
Késkészítés
Campestrin Eleonóra: A d
Orosz Jakab: A virtuális világok hatáskeltő eszközei
története Magyarországon
Rácz Zoltán: Tájfutás és coaching
Pavelka Zita:
Szavak helyett képek
Virág Csanád:
Aquapóniák világa
díjugratás
Kajner Gyula:
Az én éves munkám Az én témám a Tesla turbina volt. Világos volt már az első pillanattól, hogy valami műszaki irányultságú témát szeretnék, de sok idő volt, mire találtam egy olyat, melynek az írásos és a gyakorlati része is megvalósíthatónak tűnt. Szerencsére ebben a témában volt kellő mennyiségű szakirodalom, bár a nagyobb része angol nyelvű volt, ez jelentett azért némi nehézséget, de mindent összevetve az írásos rész a munkám 35%-át jelentette maximum. A gyakorlati munkám egy saját tervezésű turbina lett. Tervek is álltak a rendelkezésemre eleinte, amik alapján dolgozhattam, de végül gyakorlatilag semmit nem hagytam úgy, ahogy az eredeti tervekben szerepelt. Sok időt vett igénybe a tervezés, mert közben a tervezőprogramot is meg kellett tanulnom használni, melynek segítségével egyáltalán elkezdhettem a munkát. Újratervezést újratervezés követett, hogy a végső forma a legprecízebb és legkönnyebben megvalósítható legyen, majd kezdődhetett a legyártás. Sajnos az egész munkámban a legnagyobb nehézséget ez jelentette, ezen belül is a megfelelő ember felkutatása, amit sajnos csak az utolsó utáni pillanatban sikerült abszolválni, így a turbinán való anyagi munka egy hétre koncentrálódott, amit a legelső pillanattól az utolsóig figyelemmel kísértem az esztergagépek mellől. Nagyon jó volt látni, ahogy valóban megformálódik az, amit kitaláltam, annál már csak az volt jobb, amikor elkészülte után láthattam akcióban. Mindent összevetve örülök, hogy végigcsináltam ezt az egészet minden motivációs és lelki mélypont ellenére, amik akkor jöttek, amikor valami nem úgy látszott sikerülni, ahogy azt én vártam. Ami nagy tanulság volt számomra az egészből, hogy ha szükséged van más emberek munkájára egy folyamat végigviteléhez, akkor többszörösen szánj a közös munkára időt, mert bármi közbejöhet.
Dispute Discuss Develop
D mint demokrácia vagy D mint disputa
A tavalyi számokban már beszámoltunk a nemzetközi vitaprojekt spanyol, lett és görög fordulójáról, amelyeket idén márciusban az utolsó, a szegedi forduló követett. A diákok főként a közéletet és a politikát érintő kérdésekben készültek fel, és először nemzeti, majd kevert csapatokként is élvezetes vitákat folytattak egymással. A projekt a gyerekek vitaversenye mellett egy rendhagyó
tanári disputával zárult, amelyben a házi feladat hasznossága mellett, illetve ellen kellett kardoskodni. Iskolánk a projekt utolsó állomása volt, így a Millenniumi kávéházba szervezett búcsúest nem csupán a magyarországi fordulót, hanem a 2016-17-es években futó programsorozatot is lezárta. Az alábbi összefoglalóból kiderül, hogyan gondolkodnak a diákok a demokrácia két elméleti kérdéséről. Gera Judit
Nemzeti csapatok közötti vita (Döntő): "Minden választáson kötelezővé kellene tenni a szavazást."
PRO (spanyol csapat): • A demokrácia szempontjából nagy előnyt jelent a magasabb részvételi arány, és ennek növelésére a kötelezővé tétel a leghatékonyabb módszer. • Minden eszközzel küzdeni kell a demokráciáért. • A szavazás jog és kötelezettség is egyben az oktatáshoz hasonlóan. • A kötelező szavazás segítségével kisebb az esély a diktatúrák kialakulására. • Így nagyobb hangsúlyt kapna az állampolgári ismeretek oktatása is az iskolákban így csökkentve az érdektelenek számát, hiszen a demokrácia alapja, hogy az embereket érdekelje a politika. • Kötelező szavazás esetén kevésbé lehet pénzzel befolyásolni az embereket. • A kötelező szavazás csökkenti a politikai polarizációt, és ráveszi a pártokat, hogy a szavazni egyébként kevésbé hajlandó társadalmi rétegeket is megszólítsák.
kontra (görög csapat): • Sok más módja is van a részvételi arány növelésének. Például: a szavazási időszak meghosszabbítása és jobb időzítése. • Az érdektelen és kevés információval rendelkező embereket is választásra kényszeríti a kötelező szavazás, így növekszik az érvénytelen és az átgondolatlan szavazatok száma is. • Az előbb említett szavazók jobban ki vannak téve a politikai manipulációknak is. • A kötelező szavazás bevezetése nagy terhet ró az államra, hiszen azt be is kell tartatni. Ez végeredményben rengeteg közpénzt elvisz. • Latin-Amerikában sok országban kötelező a szavazás, mégis magas a korrupció és hatalmas a szegénység és az egyenlőtlenség. • A választás kikényszerítése ellentmond a demokráciának. • A kötelező választással megerősödhetnek a szélsőséges és populista pártok.
A vitát a zsűri döntése alapján az ellenző csapat nyerte meg. (Iskolánk csapatát szintén a görög diákok ejtették ki az elődöntőben.)
P
Kevert csapatok vitája (Döntő): "Minden középiskolában be kellene vezetni a próbaválasztásokat."
PRO
kontra
• A próbaválasztások jó hatással vannak a diákok politikai hozzáállására és kritikai gondolkodására. • Rászoktatják a diákokat az aktív állampolgárságra, és akár a közéleti szerepvállalásra. • A próbaválasztások egyik üzenete az, hogy a vezetők a fiatalok véleményére is kíváncsiak. • A próbaválasztásokon való részvétel nem kötelező. • Felmérések szerint sok fiatal gondolja úgy, hogy a jelenlegi oktatási rendszertől nem kap elég információt ahhoz, hogy felelősen tudjon szavazni. • Felmérések szerint, azokban az országokban, ahol vannak iskolai választások, a fiatalok nagyobb arányban szavaznak, ami jót tesz a demokráciának.
• Nem szabad ráerőltetni a fiatalokra a politikai részvételt, hiszen még nincs elég információjuk, illetve nem elég fejlett a kritikai gondolkodásuk. • A szervezés sok időt, energiát és pénzt követel az iskoláktól és a tanároktól. • Jobb, ha a fiatalok akkor kezdenek el szavazni, amikor készen állnak rá, és nem amikor rájuk erőltetik. • A tanárok nagyon erősen befolyásolhatják a diákok döntését. • A diákok között is konfliktusokat kelthet a nézetkülönbség. • Aktív szerepvállalásra a DÖK-ben vagy egyéb iskolai szervezetekben is van lehetőség.
A vitát a zsűri döntése alapján a támogató csapat nyerte, melynek tagja volt diákunk, Vajda Luca is.
Gyermekek és a kineziológia Ismertető a kineziológiáról, valamint a Szegedi Waldorf Iskola diákjai számára tervezett csoportos és egyéni foglalkozások céljáról, felépítéséről Dr. Jankó-Badó Andrea kineziológus E-mail: badoanda@gmail.com Telefon: 06/30 639 95 65 A kineziológia a természetgyógyászat Magyarországon 1997 óta hivatalosan elismert ága, amely rendkívül széleskörű tudás integrálásával jött létre. Alternatív és komplementer jellegű, készség-, képesség-, és személyiségfejlesztő módszer, amely pedagógiai és pszichológiai elemeket is tartalmaz. Holisztikus szemléletű, az emberre a test, a lélek és a szellem hármasának egységeként tekint, ezért fizikai/érzelmi állapotát, táplálkozását és életstílusát egyaránt figyelembe veszi. A kineziológia szorosan kapcsolódik a Waldorf-iskolák által is képviselt szellemiséghez, amely fontosnak tartja a test-lélek-szellem egységének támogatása érdekében a gyermekek képességeinek átfogó kibontakoztatását, és „fejük, szívük, kezük” egyidejű fejlesztését. Az elsősorban mozgáson alapuló-, illetve relaxációs kineziológiai gyakorlatok ugyanis hozzásegíthetik a gyerekeket ahhoz, hogy felfedezzék önmagukban a tanulás belső, természetüknél fogva adott képességét. A gyakorlatok hatására agyműködésük összehangolttá, kiegyensúlyozottá válik, így javulhat koncentrációs képességük, megnövekedhet a tanuláshoz való kedvük, illetve pozitív irányba fejlődhet személyiségük. A
kineziológia az alábbi nehézségek esetén is segítségükre lehet: tanulási nehézségek (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) viselkedési problémák (például visszahúzódás, beilleszkedési zavarok) figyelemzavar stressz, feszültség, fáradtság, levertség, rossz hangulat, alvási nehézségek félelmek (például rossz álmok, betörők, szörnyek) önbizalomhiány, önértékelési problémák kommunikációs nehézségek válsághelyzetek feldolgozása (például szülők válása, haláleset, elköltözés) előnyös hatás érhető el számos fizikai probléma energetikai és érzelmi okának megszüntetésében (például allergia, bőrproblémák / pikkelysömör, ekcéma stb./, bepisilés, székletproblémák, körömrágás)
A kineziológia működéséről
A kineziológiának számos ága fejlődött ki világszerte, amelyek speciális eljárásokat és módszereket alkalmaznak. Céljuk és alaptételük viszont azonos, gyermekek és felnőttek esetében egyaránt: a test önmagát gyógyítja és tartja fenn. A kineziológia a test öngyógyító mechanizmusait akként támogatja, hogy energetikai egyensúlyt hoz létre a testben azáltal, hogy eszközei segítségével feloldja – a különböző múltbeli életeseményekhez kapcsolódó-
an – a testben rögzült érzelmi stresszt. A stressz a szervezet nem specifikus válasza valamilyen igénybevételre. Hatása lehet pozitív, mivel koncentrálja a szervezet erőit és javítja teljesítményünket a kihívások során. Negatív hatása akkor érvényesül, ha félelmet, tartós feszültséget vagy szorongást vált ki. A stressz lehet fizikai (pl.: baleset, sport, műtét stb.) és lehet érzelmi stressz (a bennünket érő érzelmi megpróbáltatások okozzák, de eredhet a fizikai stresszből is). Amikor valamilyen érzelmi stresszt tapasztalunk a jelenben, akkor csupán másodlagos stresszről beszélhetünk. Ennek a stressznek a valódi forrása ugyanis valamely múltbéli eseményből fakad. Ez a múltbeli esemény a legtöbbször valamely kora gyermekkori, születéskori, magzati vagy fogantatási nehézség, amely lehet a gyermek sajátja, vagy a szüleitől, illetve a környezetéből átvett stressz is. Ha a jelenbeli stresszt kezelni akarjuk, akkor az első lépés az azt kiváltó múltbeli esemény azonosítása, ami a kineziológia egyik legfontosabb eszköze, az izomtesztelés segítségével történik. Testünk sejtmemóriájában ugyanis rögzül minden olyan esemény, élethelyzet, szituáció, amelyet valaha átéltünk. Ezek az emlékek az izomtesztelés révén hozzáférhetővé válnak. Izmaink a test kommunikációs rendszerének részei. Izomtesztelés során az idegi áramköröket vizsgáljuk az izomtól az agyig, illetve az agytól az izomig. Megállapíthatjuk, hogy egy bizonyos, minket érő ingerhez milyen töltésű (pozitív vagy negatív) emlék kacsolódik. Negatív érzelem (negatív érzelmi stressz) esetén az izom az agy működését lekapcsolja, és az elgyengül (pl. ha valakivel rossz hírt közölnek, megkérik, hogy üljön le, mivel izmai elgyengülnek, összeesik), pozitív ér-
zelem esetén az izom továbbra is tartani fog. Az izomtesztelést legtöbbször az alkar izmain végezzük. A kineziológia tehát egyedülálló lehetőséget teremt a stressz kezelésére, ugyanis segít megállapítani a stressz okát, és rendkívül széles eszköztárának segítségével oldja az ahhoz kapcsolódó energetikai és érzelmi blokkokat. Ezáltal a múlt és a jelen stresszét is csökkentheti, megszüntetheti, amelynek következtében a test elkezdi gyógyítani önmagát. Ez pedig hozzájárul a lelki és szellemi egyensúly helyreállításához is.
Csoportos és egyéni foglalkozások a Waldorf Iskola diákjai számára
A kineziológia eszközeinek alkalmazása gyermekek esetében csoportos és egyéni foglalkozások keretében is hatékony lehet. Csoportos foglalkozások A csoportos foglalkozások megtartása kéthetente egy alkalommal lenne ideális. Időtartama csoportonként nagyjából 50 perc. A foglalkozások fontos része lenne a ráhan-
golódó beszélgetés, a közös meditáció, illetve különböző relaxációs gyakorlatok végzése, amely hozzásegítheti a diákokat ahhoz, hogy ellazult, nyitott, befogadó állapotba kerüljenek. Ezt követően a gyerekek olyan, főként mozgással kapcsolatos gyakorlatokat sajátíthatnak el, amelyek fejlesztik tanulási képességeiket, illetve segítik őket abban, hogy stresszhelyzetben (például egy iskolai előadás, vagy bármilyen megmérettetés során) is a lehető legtöbbet tudják kihozni önmagukból. Stressz esetén ugyanis az agy is leblokkol, ami a gyermekek tanulási-, és koncentrációs képességét is hátrányosan befolyásolja. Ilyenkor általában csak a jobb vagy a bal agyféltekéjük képes a működésre, a másik agyfélteke pedig kikapcsol. Ha az agyféltekék nem kommunikálnak egymással, akkor sokkal nehezebb a gondolkodás, a tanulás, a cselekvés és a kommunikáció is. A gyakorlatok mindkét agyféltekéjük működését aktivizálják, ezáltal agyműködésüket kiegyensúlyozottá teszik. A foglalkozások részei lehetnek továbbá rajzolással kapcsolatos, illetve kommunikációs gyakorlatok is. Bizonyos gyakorlatokat a gyerekek párban, vagy kis csoportokba rendeződve végeznének, ami ösztönözné őket az együttműködésre, illetve elősegítené egymás kölcsönös megértését, elfogadását. A közösen megtanultakat otthon is gyakorolhatják, a megszerzett tudást továbbadhatják szüleiknek is. A szülőkkel végzett gyakorlás a szülő-gyermek kapcsolatot is erősítheti, illetve a különböző mozdulatok végzése a felnőttek számára is kifejezetten hasznos lehet. A csoportos foglalkozások célja tehát az, hogy a gyermekek kibontakoztassák tanulási és egyéb képességeiket, tudatosságuk fejlődjön, jobban
megismerjék önmagukat, és elfogadóbbá váljanak magukkal, valamint társaikkal szemben. Olyan technikákat sajátíthatnak el, amelyek révén képessé válnak arra, hogy hatékonyan és felszabadultan tanuljanak, illetve könnyedén kezeljék a mindennapi stresszhelyzeteket. A gyakorlatok rendszeres végzésének hatására koncentrációs képességük fokozódik, magabiztossá és kiegyensúlyozottá válhatnak. Egyéni kezelések Az egyéni kezelésekre a csoportos foglalkozásokat követően, délutáni időpontban kerülhetne sor. Időtartama gyermekek esetében nagyjából 30-50 perc (amely a gyermek életkorától is függ). Az első beszélgetésen, különösen kisebb gyermekek esetében, fontos, hogy a szülő is jelen legyen (elvált szülők esetében mindkét szülővel való találkozás indokolt), ezt követően a kezeléseken csak a gyermek venne részt. Az egyéni kezelések célja, hogy segítse a gyermeket azoknak a (fentiekben jelzett) nehézségeinek a kezelésében, amelyeket nem szívesen oszt meg társaival, hiszen az a magánügye. Kineziológusként titoktartási kötelezettségem van minden olyan információval kapcsolatban, amelyet a gyermek velem bizalmasan oszt meg, kivéve, ha úgy érzem, hogy veszélyeztetett helyzetben van. Egy problémakör feldolgozásához nagyjából 3-5 alkalom szükséges, ez azonban egyénileg változó. Az egyéni kezelés során először meghatározzuk azt a konkrét célt, amit a gyermek el szeretne érni. Ezt követően, az izomtesztelés segítségével megállapítom, hogy melyek azok a múltbeli 4 események, illetve a hozzájuk kapcsolódó érzelmi és energeti-
kai blokkok, amelyek gátolják e cél elérésében. A stressz oldása játékos, a gyermek személyére szabott gyakorlatokkal történik, amelyek kiválasztásában szintén segít az izomtesztelés. A közös munkát gyakran követik otthoni megerősítő gyakorlatok az eredmény tartóssá tétele érdekében. Minden gyermek különböző, teljesen egyedi, ahogy azt a Waldorf szemlélet is kiemeli. A csoportos foglalkozásokon kívül ezért nagy segítséget jelenthet a gyermek számára, ha egyéni kineziológiai kezeléseken is részt vesz, amennyiben valamilyen konkrét nehézséggel küzd.
Rólam
Általános iskolás koromban ismerkedtem meg a kineziológiával, amelynek hatékonysága már akkor is lenyűgözött, ugyanis segített elmulasztani a több hónapon át tartó, migrénes fejfájásomat. Felnőttként, jogász végzettséggel, egy munkahelyváltással összefüggő nehézség kapcsán találkoztam újra a módszerrel. Az újabb, nagyon erős, pozitív tapasztalat hatására azonnal éreztem, hogy mindent tudni szeretnék a kineziológiáról, ezért beiratkoztam az Európa Akadémia professzionális kineziológus képzésére. Az itt töltött évek során számos hasznos, váratlan, mély tapasztalat ért önmagammal kapcsolatban, ami lényegesen átformálta korábbi önképemet. A képzés keretében elsajátított elméleti és gyakor-
lati tudás személyes élményeimen keresztül vált elválaszthatatlan részemmé. Hozzásegített ahhoz, hogy a kineziológusi tevékenység végzéséhez szükséges szakvizsgákat jeles eredménnyel teljesítsem, és a kineziológia a hivatásommá váljon. Munkám során klienseim számára kizárólag azok közül az eszközök közül válogatok, amelyeket magamon is eredményesen alkalmaztam, segítő hatásait személyesen tapasztaltam. A tanulást nem hagytam abba, folyamatosan képzem magam annak érdekében, hogy tudásom naprakész legyen, és ezáltal a lehető leghatékonyabban tudjak segíteni a hozzám fordulóknak. Külön tanfolyam keretében sajátítottam el a gyermekek kineziológiai kezelésének speciális, elméleti és gyakorlati tudnivalóit is. Kineziológusként a legnagyobb öröm számomra az, amikor gyermekekkel dolgozhatok együtt. Tapasztalataim szerint, ha a bizalmukba fogadnak (és a kitűzött cél számukra is fontos, nem csupán a szüleiknek), akkor rendkívül együttműködőek, és igazán élvezik a játékos folyamatot, amelynek során szinte észrevétlenül szabadulhatnak meg nehézségeiktől. Alapelvem, hogy a lehető legnagyobb figyelemmel, szeretettel és elfogadással forduljak feléjük, ugyanis egy ilyen közegben képesek igazán nyitottá válni a változásra. Örömmel foglalkoznék a Szegedi Waldorf Iskola diákjaival, hiszen az egyik tanulójának (a kishúgomnak), Badó Annának a fejlődését figyelve, úgy érzem, hogy az iskola pontosan ezt a szerető, elfogadó közeget teremti meg a gyermekek számára. Megtiszteltetés lenne közreműködni a személyes kibontakozásukat támogató folyamatokban.
A Kalendárium elkészítésében közreműködtek: Vatai Gábor, Aczkov Adriána, Tatár Pálma, Kovácsné Mukics Andrea, Badó Andrea, Kajner Gyula, Gera Judit szerkesztő: Kovács Attila, dizájner: Horváth Veronika, a szöveget gondozta: Csetkovits Csilla