2014. szeptember 26 .
Tartalom: • Mihály-nap • Interjú Egri Ágival • Finn Waldorf-körkép • 12.-es büfé • Móravárosi napok
A Kalendárium a Szegedi Waldorf Iskola és a Szegedi Waldorf Óvoda hetente megjelenő kiadványa. Köszönjük mindenkinek a segítségét, aki az e heti szám létrejötténél bábáskodott! Kiadványterv: Horváth Veronika, korrektúra: Tóth Viktória, szerkesztő: Kovács Attila A Kalendáriumba szánt közleményeket és egyéb észrevételeket a kalend.waldi@gmail.com címre kérjük küldeni! Lapzárta: szerda 12 óra. További információk iskolánkról: www.waldorfszeged.hu és https://www.facebook.com/waldorfszeged
l ö b é c n i p a álatos n k z s a o h Pad talanítás keretébteanlonke)mszabadon elvi-
z m i őszi lo dok, székek, as a l o k s i Az tábolai pa g k e s i v ( ü k ú o bútor állapot ó j éten t h t e ő v i v k ö . j l k ő hető ermekb ak elvihetők. A lgálatnak t i v l e y tan ancs etetszo llenek, r e z S Emellet keretben) ugy i a a Mált sem ke ak l t k i a b k k a e ( o n b k a k á i l am eklődők , t dar d k d r o a é r b z a a a r m a meg zok a da át kb. 1 hét áll a , k u z z o h ajándék e kerülnek, te tb a szemé ésére. ez rendelk dni: il.com a m g Érdeklő @ bor
57
06 30 4
ai.ga
vat y g a v 0 7 13
Rudolf Steiner:
Léleknaptár, szeptember 22–28. „Most önmagamé lehetek, s belső fényt terjeszthetek világítón tér- és idő-sötétben. Alvásra készül a természeti lény, a lélek mélyeinek kell virrasztani, s éberen vinni Nap-tüzet a hideg tél-áradatba.”
Pick-futás Kedves futni vágyók!
2014. szeptember 28-án Pick-futás lesz. A táv nem nagy: csak 3,4 km.
A nevezési díj 400 Ft csoportosan, melyért nem csak a futás és a lelkes tömeg élményét, hanem pólót is kaptok. Ha érdekel benneteket, keressetek meg még kedden az iskolában, mert le kell adnom a nevezést. További részletek: http://www.szegedsport.hu/ Én ott leszek tájékozódási pontnak. Barka Niki
Mihály-nap Mihály-nap az őszkezdet legjelentősebb ünnepe a hagyományban, időpontja egy héttel az asztrológiai Mérleg hónap kezdete utánra (szeptember 29-re) esik. Ez az időszak a pásztorkodó népek számára azért jelentős, mert az állatokat ilyentájt terelték le a hegyekből a völgyekbe, a pásztorok ilyenkor költöztek haza a nyári szállásukról, a tengeri népek pedig ekkortájt fejezték be a kereskedést, és hajóztak a tél viharai elől a biztonságos otthoni kikötőbe. Ez az a pont az évkörön, amikor a Nap látszólagos pályáján elhagyja az évkör világos felét, és kezdődik a sötétség hatalma. Jó ilyenkor otthon lenni, fontosabbá válik a „bent” mint a „kint”, és ahogy a pásztorok elszámolnak a jószággal, jó esetben úgy számol el ilyenkor az ember is az elmúló év tanulságaival. Mérlegre kerülnek az eredmények, ezért Mérleg a hónap
neve, és Mihály arkangyal attribútuma is a mérleg, ő az egyiptomi mitológia Oziriszének keresztény megfelelője, a holtak elbírálója és vezetője alvilági útjukon. Ha az analógiás gondolkodásnak megfelelően nem egy évre és nem egy egész életre vetítjük e pontot, hanem egyetlen napra, akkor ez az időpont a naplemente ideje, talán ezért néz ki így a Mérleg havának asztrológiai jele: , ami a horizonton nyugvó napra emlékeztet. Mihály arkangyal tettei közül a legismertebb a Sárkány (Sötétség, Gonosz, Sátán) ellen vívott harca az angyalok vezéreként. Ennek az örök égi harcnak a földi megtestesülése nem más, mint Szent György harca a sárkánnyal, érdekes, hogy Szent György névünnepe éppen az évkör szemközti pontján található, tavasszal.
MICHAEL MEDITÁCIÓ
Lelkemet mindig tisztán tartom a jövőből felém áramló nehéz események félelmétől. Mély bizalom él bennem érzésben éppúgy, mint érzékelésben. Bármi történhet, és bármi történik, teljes nyugalommal fogadom. Tudom, hogy minden, ami felém áramlik, egy bölcsességgel teljes Világrendből fakad. Ebben a korszakban meg kell tanulnom abszolút bizalomban élni, minden egzisztenciális biztonság nélkül. Bizalom él bennem a szellemvilág mindenkor jelenlévő segítő erejében. Az egyetlen létező segítség, hogy reményemet és bátorságomat nem adom fel, akaratomat fegyelmezem, és magamban az ébredés lehetőségén munkálkodom minden reggel és este.
Interjú Egri Ágival Ági az elmúlt tanévet a pesthidegkúti Waldorf-iskolában töltötte, továbbá a Waldorf Házban is feladatokat lát el. Az elmúlt egy év tapasztalatairól kérdeztük. Milyen különbségek vannak a hidegkúti és a szegedi suli között működési szisztéma szempontjából? A hidegkúti iskola működési folyamataiban – szerencsére – csak „felhasználóként” vettem részt, így nincsenek nagyon mélyreható ismereteim róla. A részvétellel kapcsolatban nagyon szimpatikus szabályaik vannak: az újonnan érkezőnek 1 évig nincs szavazati joga személyi kérdésekben, illetve 3 évig nem választható a szervezeti működéshez kapcsolódó mandátumok betöltésére. Ez így lehet, hogy szigorúan hangzik, de az újonnan érkezőnek megadja azt a lehetőséget, hogy megismerhesse az írott és íratlan szabályokat, a közösséget, a működési mechanizmusokat. Ráadásul ez abban is segít, hogy az első időszakban a pedagógiai munkára tudjon koncentrálni az „újonc”. Egyébként a konferenciákon azt tapasztaltam, hogy bizonyos területeken kevésbé tudatosak és szervezettek, mint mi (pl. konferenciamunka előkészítése, belső szabályzók), másban viszont előrébb járnak (pl. ifjúságvédelem, ezen belül is a drogstratégia). És bár a gyereklétszám sokkal magasabb, mint Szegeden (370 körüli), az alapstruktúrájuk olyan, mint a többi Waldorf-iskolának, így nem volt nehéz átlátnom a viszonyokat. Mások-e a diákok, tanárok, szülők? A tanárok semmiképpen, nagyon jó érzés volt megérkezni közéjük, nagy nyitottsággal és várakozással fogadtak, pillanatok alatt be tudtam illeszkedni, otthon éreztem magam. Szülőkkel keveset találkoztam, mivel 7-12. osztályig tanítottam, ahol ők jellemzően már nem járnak be napi szinten az iskolába. De hamar megjegyezték az arcomat, sok-sok mosolyt kaptam tőlük, és jó volt látni, ahogy itt is együtt éltek a gyerekekkel és a tanárokkal egy-egy ünnep
kapcsán. A gyerekeknél azért már meg tudok fogalmazni néhány különbséget; erről egyébként ott is kérdeztek a suliújságban. Egyrészt többen vannak egy-egy osztályban (jellemzően 30 körüliek a létszámok), így a tanteremben sokkal zajosabbak. Másrészt meglepve tapasztaltam, hogy a hétfők szinte használhatatlanok, nagyon fáradtan jönnek a diákok iskolába. A kollégákkal beszélgetve megerősítették ezt a megfigyelésemet. Ők azzal indokolták, hogy hétvégén a gyerekek nagyon felpörgetett életet élnek, a nappal és az éjszaka ritmusa felborul, így a hétfői „korán kelés” megviseli őket, sokszor nálunk pihenik ki a hétvégét. Ez furcsa volt számomra, nehezen szoktam meg, és nem is tudtam igazán elfogadni. A másik megfigyelésem az volt, hogy több időre van ahhoz szükségük, hogy igazán elmélyedjenek egy-egy témában, ugyanakkor nehezebb elérni, hogy elegendő időt fordítsanak egy számukra ismeretlen területre. Eredményt akarnak, lehetőleg azonnal, minél kisebb energia ráfordításával. Ha valami nem nyeri el első pillanatra a tetszésüket, hamar új kihívást/feladatot keresnek. Ez talán annak köszönhető, hogy sokkal több dolgot tudnak napi szinten elérni, mint egy vidéki gyerek. Te a Waldorf Házban is betöltesz funkciót, mi ez pontosan? Alapvetően az igazgatási tanácsadás iskolákat érintő kérdései tartoznak hozzám, de épp most van egy átalakulási időszak, aminek során több feladatba is belekóstolhatok. Ilyen pl. az intézményvezető-képzés szervezési részének lebonyolítása, ami akkreditált továbbképzésként rengeteg adminisztrációval jár. Állandó feladatom az iskolaműködtetési konzultációk megszervezése és részben megtartása, illetve a napi szintű telefonos és e-mailes iskolai tanácsadás. Ez utóbbi nagy kihívás, folyton szembesülök a saját korlátaimmal és a tudásom határaival. Minden nap tanulok valami újat. Próbálom minél jobban megismerni a pedagógus minősítő rendszert, de egy kicsit jogász is vagyok az ismétlődő kérdésekben. Szóval izgalmas, mindig újat hozó munka, nagyon élvezem!
Hogyan látod a szegedi waldorfos közösség helyzetét országos viszonylatban? Erős – létszámát tekintve talán a legerősebb – vidéki iskolaként. Vannak olyan dolgok, amik nálunk már rutinosan működnek, amit akár át is vehetnek tőlünk, de van bőven olyasmi is, amiben mi tanulhatunk másoktól. És akadnak olyan problémák is, amik másokat is érintenek (pl. az euritmia és a nyelvtanítás kérdése). Jó tudni, hogy mik az erősségeink, és hol vannak hiányosságaink. Szerintem az is nagyon fontos lenne, hogy minél többen járjanak el közülünk az országos szakmai rendezvényekre, hogy jobban el tudjuk helyezni magunkat a Waldorf-közösségen belül, és hogy bekapcsolódhassunk az országos vérkeringésbe. Meggyőződésem, hogy az így szerzett új impulzusok lendületet vihetnének a pedagógiai munkánkba. Milyen új Waldorf-kezdeményezések vannak jelenleg az országban? Milyen kilátásaik vannak ezeknek? Ez egy nehéz kérdés. Már 3. éve vagyok tagja a Névhasználati Testületnek, az elmúlt években 3 új kezdeményezést látogattam meg személyesen. Itt egy olyan csoportban dolgozhatok, amiben az ország minden tájáról érkező tapasztalt Waldorf-tanárok próbálják megfogalmazni azt, hogy mitől is Waldorf a Waldorf, mire van szükség ahhoz, hogy hosszú távon is sikeresen működhessen egy új intézmény, illetve hogy megújulhasson egy régi. Nagyon izgalmas és előremutató munka, rengeteg beszélgetéssel, soksok tapogatózással, gondolkodással, akár tipródással. Manapság sokan akarnak Waldorf-iskolát indítani, napi szinten keresik meg a Szövetséget a kérdéseikkel, de általában azt tapasztaljuk, hogy nem feltétlenül a Waldorf-pedagógia iránti elkötelezettség hajtja őket, hanem inkább az, hogy valami mást akarnak, mint az állami. Vagyis nem tudják, hogy mit szeretnének, csak azt, hogy mit nem. Ebből pedig nem mindig lesz minőségi Waldorf-pedagógia, márpedig a név védelme nagyon fontos ahhoz, hogy komolyan vegyenek minket állami szinten is, és érdemben tudja képviselni a Waldorf Szövetség az érdekeinket. Ráadásul ma a jogszabályi feltételek is sokkal nehezebbek, mint 10-15 évvel ezelőtt, így igazán nem irigylem azokat, akik most vágnak bele az iskolaalapításba.
Iskolaképviselőként nem sok szabad órád, perced volt. Mit csinálsz mostanában a megnövekedett szabadidődben? A kétlakisággal és a két munkahellyel azért a tavalyihoz képest csökkent a szabadidőm, mondhatnám azt is, hogy folyton úton vagyok (a MÁV legnagyobb örömére) és háztartást vezetek, de mindig máshol van tisztaság, mint ahol éppen vagyok:). De emellett legnagyobb örömömre újra nagy hangsúlyt kapott az életemben a zene is. Rengeteget járok koncertre – ebben Pest hatalmas lehetőségeket ad -, és én is újra zenélek. A pesthidegkúti iskola zenekarában 15 év után újra elővettem a hegedűt, aztán nyáron a barokk hegedülésbe és a szóló éneklésbe is belekóstoltam. Mindegyik kézben maradt, illetve most kezdtem el brácsázni a szegedi Egyetemi Zenekarban. Ez talán a legnagyobb örömöm mostanság, hogy újra nagy szimfonikus zenekarban ülhetek, hiszen középiskolás koromban is ez volt az, amit a legjobban élveztem a konziban. Közben egy miskolci lantos barátommal szólóénekes koncerteket tervezünk kora barokk műsorral és talán elindul egy hangszeres együttes is, illetve újraindul az énekegyüttesünk. Szóval, most megint igaz rám, hogy a zene az életem:).
Kedves Barátaink! a Biodinamikus Kh Egyesület fordításában és kiadásában megjelent a „Steiner hatása a mezőgazdaságra”, 8 x A4 oldalas, színes, tájékoztató célú kiadvány. Javasoljuk a szerződött gazdálkodóknak, feldolgozóknak, kereskedőknek, fogyasztói szervezeteknek, biodinamikus irányba érdeklődő termelőknek, , waldorf-iskoláknak tájékoztató anyagként, rendezvényekhez, kiállításokhoz. Egyesületünknél megrendelhető 200 Ft/db áron. + a postázás költségei Minimális rendelés: 15 db Megrendelés: biodin.hu@gmail.com vagy info@biodin.hu Köszönettel és üdvözlettel: Mezei Mihály
Teleki Heni:
Tizenkettedikes büfé Az idei tanévben mi, tizenkettedikes diákok nagy lelkesedéssel indítottuk meg büfénket. A földszinten, a tanári előtt találjátok meg kicsiny pultunkat. Minden nap szeretettel és friss finomságokkal várjuk a kedves diákokat, tanárok és a szülőket egyaránt. A következő táblázatba foglaltuk, melyik nap mikor tudtok nálunk vásárolni, és hogy milyen termékekre számíthattok. Mivel csak 2 hete vágtunk bele az „üzleti életbe”, így ebben a félévben elég valószínű, hogy a mostani működésünk és kínálatunk a tapasztalatok nyomán változni fog. Ezen változásokról mindig értesítünk titeket a Kalendáriumon keresztül, illetve büfénk Facebook-oldalán is értesülhettek a módosulásokról.
Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
7:30-tól 7:45-ig, 13:10-től 16:00-ig
7:30-tól 7:45-ig
7:30-tól 7:45-ig, 13:10-től 16:00-ig
7:30-tól 7:45-ig, 13:10-től 13:30-ig
7:30-tól 7:45-ig, 13:10-től 13:30-ig
édes sütemények, szendvicsek, kávé, kapucsínó, forró csoki, tea
kávé, kapucsínó, forró csoki, tea
édes sütemények, szendvicsek, kávé, kapucsínó, forró csoki, tea
édes-sós sütemények, kávé, kapucsínó, forró csoki, tea
édes sütemények, szendvicsek, kávé, kapucsínó, forró csoki, tea
IDÉN IS LESZ KUTATÓK ÉJSZAKÁJA! Szeptember utolsó péntekén 2014-ben is megrendezésre kerül a Kutatók éjszakája, idén kilencedik alkalommal. Ebben az évben ez a nem mindennapi éjszaka szeptember 26-ra esik. Az esemény deklarált célja, hogy megváltoztassa a kutatókról kialakult általános képet, és vonzóvá tegye a kutatói életpályát. A Kutatók éjszakája továbbra is az ország egyik legjelentősebb tudományos ismeretterjesztő eseménye. Ezen az éjszakán a felsőoktatási intézmények és kutató intézetek nyitják ki kapuikat, hogy közelebb hozzák az érdeklődőkhöz az egyes tudományterületek érdekességeit, aktualitásait. Minőségi ismeretterjesztés és szórakozás egyszerre, ezt jelenti tehát a Kutatók éjszakája, mely évről évre egyre több látogatót vonz, ingyenes programokkal, érdekes látnivalókkal és máskor nem látogatható különleges helyszínekkel. Idén is várjuk azok látogatását, akik szeretik az izgalmas újdonságokat, szeretik a meglepetéseket és kíváncsiak.
Megdöbbentően sok program országszerte, Szegeden meg különösen. Érdemes böngészni az előadások és foglalkozások között! A részletes programot itt találjátok: Kutatók éjszakája
Tóth Viktória:
Steiner-körkép Finnországból Mióta vannak Finnországban „Steiner-gyerekek”? A cím nem tévedés, Finnországban ugyanis a Waldorf-rendszerű intézmények Steiner-iskola, Steiner-óvoda néven szerepelnek. Így honosodtak meg az 50-es évektől kezdve, amikor Finnországban 1953ban megalapították a Steiner-pedagógiai Társaságot, két évre rá pedig az első finn Steiner-iskolát Helsinkiben. Azóta a Waldorf-pedagógia útja – legalábbis a hozzánk hasonló, korábbi szocialista országok Waldorf-történelméhez képest – töretlennek mondható. A helsinki iskola után a fővárostól 100 km-re északra fekvő Lahti városában 1970-ben, egy évre rá pedig a közép-finnországi Tamperében alapítottak Waldorf-iskolát. 1977-ben lépett életbe a Waldorf-iskolákat érintő törvény, amely elismerte és állami támogatásra érdemesnek ítélte a fenti három iskolát. A 80-as években alapították a legtöbb, mai is működő Waldorf-iskolát, amelyek kezdetben magántanulói csoportokként működtek szerte az országban, mivel az akkori szigorú oktatásügyi törvény gyakorlatilag semmilyen más alternatívát nem engedélyezett az állami általános iskolákon kívül. Az 1990-es évek elején módosították a törvényt, ekkortól az összes Waldorf-iskola részesülhetett állami támogatásban. Az ’53-ban alapított Steiner-pedagógiai Társaság szerepét pedig 2008-ban átvette az ország Waldorf-iskoláinak, -óvodáinak és három Waldorf-gyógypedagógiai intézményének működését átfogó finn Steiner-pedagógiai Szövetség, amely az évente négyszer megjelenő Steiner-pedagógia c. folyóiratot is kiadja.
Hány Steiner/Waldorf-iskola és -óvoda működik Finnországban és hogyan? Az oktatás általánosan magas színvonaláról ismert Finnországban a Waldorf-iskolák a magániskolák közé tartoznak. A magániskolák száma egyébként viszonylag kevés, összesen mintegy 80 található a Magyarországnál három és félszer nagyobb alapterületű, 5 millió 400 ezres lakosú országban. Közülük is húsz Helsinkiben, ami nem is csoda, hiszen az időjárási viszonyok és az északi területek kevéssé városiasodott szerkezete miatt az ország lakosságának fele az ország délnyugati részére koncentrálódik, Helsinkitől és Szeged testvérvárosától, Turkutól mintegy 200 km-es sugárban észak felé. A magániskolák között viszont szép számmal találhatunk Waldorf-iskolákat: 26 iskola működik körülbelül 5000 tanulóval, melyek közül 14 iskola gimnáziumot is működtet. A finn gyerekek 7 évesen mennek iskolába, az alsó tagozat hat évig, a felső három évig tart, amelyet aztán egy szintén 3 éves gimnázium követ. Az iskolát megelőzően természetesen Finnországban is lehetőségük van a gyerekeknek Waldorf-óvodába is járni: 44 óvoda működik országszerte, körülbelül 800 gyerekkel összesen. Abban a tizennégy Waldorf-iskolában, amelyek gimnáziummal is rendelkeznek, tehát 12 éves egységes iskolák, a diákok a magyarországihoz hasonlóan első osztálytól a gimnázium végéig ugyanoda járnak, (többé-kevésbé) ugyanazokkal az osztálytársakkal. A diákokat az iskolák jelentkezési sorrendben tudják fogadni, nincs tehát felvételi. A 12 iskolaév után az érettségizni vágyók még maradhatnak egy évig, amikor szinte csak az érettségire való felkészülés zajlik.
Finnországi svéd iskolák? A finn nyelvű iskolák, óvodák mellett szót kell ejteni a svéd nyelvű intézményekről is, mivel történelmi és kulturális okokból az országban élő mintegy 6%-nyi svéd kisebbség különleges joggal rendelkezik: anyanyelvük az ország második hivatalos nyelve. A svéd anyanyelvű lakosság zöme a déli-délkeleti, illetve a nyugati tengerparton lakik. Az ország minden iskolájában kötelezően tanítják a svéd nyelvet is, a Waldorf-intézmények között pedig éppen a két hivatalos nyelv jóvoltából természetesen svéd nyelvűeket is találunk, ahol többek között a finnt tanítják egyik idegen nyelvként. Szám szerint tíz ilyen óvoda és iskola van összesen, külön érdekesség közöttük az az ovi és iskola, amelyek nem is a „szárazföldön”, hanem a gyakorlatilag csak közigazgatásilag Finnországhoz tartozó, de egyébként önálló autonóm tartományként működő, svéd nyelvű Åland szigetcsoport fővárosában, Mariehamnban működnek. A finn „Solymár” A solymári Waldorf Pedagógiai Intézet szerepét Finnországban a helsinki Snellman Főiskola látja el. A Snellman Főiskola logója: „az a hely, ahol emberként nőhetsz”. Ebben az intézményben végzik az óvónő k, osztálytanítók, Waldorf-gyógypedagógusok, euritmia tanárok képzését, de lehet képzőművészetet, éneket tanulni, sőt beszéd- és drámaképzés is folyik. Mind az óvónők, mind az osztálytanítók képzése négy évig tart. Ha valaki ezután még tovább szeretne tanulni Steiner-vonalon, azt Norvégiába irányítják az 1981-ben alapított oslói Rudolf Steiner University College intézményébe, ahol 3 éves angol nyelvű magiszteri képzésben lehet részt venni. Ha pedig az ország bár-
mely, nem Waldorf-iskolájában való tanításra is jogosító MA-szintű tanári diplomát szeretne valaki, akkor egy megegyezés alapján a Tamperei Egyetem fogadja a Snellman Főiskola végzett diákjait magiszteri programra. Az észak-európai országok egyébként is szorosan együttműködnek Steiner-vonalon is, külön szervezet, a Nordic Research Network for Steiner Education (honlapja angol nyelven http://www.norense.net/) fogja össze a finn, a norvég és a svéd Steiner-szövetségeket. Finnországban valóban ingyenes a közoktatás – de a Waldorf sem drága! A finn iskolákban az ingyenes közoktatás azt jelenti, hogy a diákok szüleinek sem a tankönyvekért, sem más taneszközökért, de még az iskolai étkezésért és az iskolabuszért sem kell fizetni. A Steiner-iskolák azonban nem a közoktatás részei, hanem a támogató egyesület által fenntartott magánintézmények közé sorolandók. A szülők az egyesület tagjai, az intézmények pedig a magyarországihoz hasonlóan részleges, fejkvóta-rendszerű állami támogatáson túl a szülők önkéntes munkájából és adományaiból tartják fenn magukat. Lehetőség van még a helyi önkormányzatoktól is támogatást kérni, amelyek azonban csak nagyon kivételes esetben támogatnak magániskolákat, ezért az óvodáknak, iskoláknak szükségük van a szülői támogatásra is, amely hivatalosan legalábbis önkéntes alapon működik. Tehát Finnországban is lehetséges, hogy aki nem tud fizetni, az nem fizet. A helsinki melletti Vantaa Waldorf-iskolájában például jelenleg a családok körülbelül 70%-a fizet, Tamperében ugyanez csak 60%. A kért támogatás összege tekintetében az iskolák közötti különbségek elég nagyok: 25 eurótól 125 euróig terjednek havi szinten. Helsinkiben például egy tanuló hozzájárulása félévenként 250 euró, amely egy testvér esetén fejenként 175 euróra esik, két testvér esetén pedig 125-re. A 250 euró, ha 300zal szorozzuk, 75000 Forint félévenként – ez magyar viszonylatban sem sok. Ha pedig hozzávesszük, hogy Finnországban egy tanár havi átlagfizetése (igaz,
hogy bruttóban, de) 3500 euró, akkor azt mondhatjuk, hogy a Waldorf-iskola által a szülőktől kért támogatás bizony elenyésző. Ha valaki mégis a legolcsóbb Waldorf-iskolát keresi Finnországban, akkor Turkuba érdemes mennie, ahol a havi díj mindössze 25 euró. A magyarországihoz is képest alacsony árak nyilvánvalóan a magas állami támogatásnak köszönhetők. Más=rosszabb? Finnországban sokan és joggal elégedettek a közoktatás színvonalával, főleg mióta a 2000-es PISA-eredmények finn sikerei után valóságos turisztikai ágazattá nőtte ki magát a más országokból érkező pedagógusok szakmai tapasztalatszerző körútjainak szervezése. És bár a finn Waldorf-iskolák szintén megfelelnek az oktatási törvény feltételeinek, és jól integrálódtak az oktatási rendszerbe, a gyakorlatban a Waldorf-iskolákról – eltérő szemléletmódjuk és információhiány miatt – mégis sok téves elképzelés él Finnországban is. Mivel a Waldorf-iskolák kerülik a versenyszellemet és a teljesítménykényszert, sok szülő gondolja azt, hogy ezekben az intézményekben lemaradnak a diákok, számtalan kritika éri az oktatás minőségét is. Mivel a magatartászavarral vagy pszichés zavarral küzdő gyerekeket a Waldorf-osztályokban kifejezetten integrálni igyekeznek, sok támadás és szülői aggodalom éri az iskolákat amiatt, hogy esetlegesen az ún. „problémás” gyerekek gyűjtőhelyei. Finnországban rengeteget és komolyan foglalkoznak az iskolai erőszak témájával is, ami szintén gyakori okot szolgáltat a Waldorf-iskolákban is a szülők elégedetlenségére, bár sok iskola tagja az ún. KiVa Koulu (Klassz Iskola) c. országos programnak, amelynek célja az iskolai erőszak minden formájának megszüntetése. Az antropozófiai szemlélet ismeretlen volta miatt szintén sok ember szemében „szálka”, és inkább „pogányságnak” minősül, amely ütközik a finnek alapvetően luteránus életfelfogásával. A szabad emberré való neveléstől pedig sokan azért ijednek meg, mert egyenlőnek tartják a „szabados” neveléssel, vagyis a nevelés hiányával. A kritikák és félreértések száma Jarno Paalasmaat,
egykori Waldorf-iskolást, ma Waldorf-tanárt egészen odáig vitte, hogy Saját ritmusban címmel 2009-ben könyvet is írt a témáról, amelyben megpróbál felelni a harminc legelterjedtebb tévhitre, ami a Waldorf-iskolákat általában övezi.
A körkép szerzője Tóth Viktória, a Debreceni Egyetem egykori finn szakosa, volt ösztöndíjas, bébiszitter és EU nyelvtanárasszisztens Finnországban, 2005-től egy félig finn család tagja, jelenleg Waldorf-ovis szülő Szegeden. Ha a fentiek alapján valakiben felmerül valamilyen kérdés a finnországi Waldorf-intézményekkel kapcsolatban, nyugodtan kérdezzen a tooth.viktooria@gmail.com címen, és internetes kutatással vagy egyéb utánajárással, utánkérdezéssel a szerző megpróbál válaszolni rá akár e-mailben, akár itt a Kalendárium lapjain, ha a szélesebb közönséget is érdeklő kérdésről van szó. A jövőben a Kalendárium hasábjain szeretnénk más országok Waldorf-intézményeiről szóló személyes tapasztalatoknak, körképeknek is helyet adni, lehet beszámoló, interjú, saját élmény, stb. Kérjük az érdeklődőket, hogy címünkre: kalend.waldi@gmail.com címre küldjék ötleteiket, írásaikat!
Iskolák témában ajánlom nézetegésre a Lahtiban működő Waldorf-iskola galériáját: http://www.lahdensteiner.fi/etusivu/galleria Szép Waldorf-óvodai csendéleteket pedig a jyväskyläi Tähtitarha (Csillagkert) óvodájának címlapján láthatunk: http://tahtitarha.fi/ A helsinki Rudolf Steiner-iskola szintén Issuu-formátumban megjelenő színes Kalendáriumát pedig itt lehet megnézegetni: http://issuu.com/helsinginrudolfsteinerkoulu/docs/tiedotuslehti_maaliskuu14_verkkoon_?e=3034898/7093041
Móravárosi napok Szeptember 28-án
(szombaton) tartják a Móravárosi napok c. rendezvényt az iskolánk előtti játszótéren. Az esemény annyiban mindenképpen érinti az iskolát, hogy mi is hozzátartozunk Móravároshoz, másrészt a rendezvény előszeleként a játszótér átesett némi felújításon, aminek örülünk. Továbbá a szombati rendezvény lebonyolításában iskolánk is segédkezik, 14 óra körül a diákok egy csoportja műsort ad, és lesz egy iskolabemutatás is, melynek során a helyiek megtekinthetik iskolánkat, és tájékoztatást is kapnak arról, hogy mi a csuda az a „Waldorf”. Gyertek el! Ismerkedjünk a móravárosiakkal!