211 20161012 Liszt Academy Konzi leaflet

Konzis koncertek // Konzi Concerts 2016.10.12.

2016. október 12. (szerda) // Wednesday 12 October 2016, 19.00 Solti Terem // Solti Hall Konzis koncertek/1 // Konzi Concerts/1 Johann Nepomuk Hummel: Esz-dúr oktett-partita – 1. tétel // Octet-Partita in E-flat major - 1st Movement, S. 48 ALBERT Janka, MITRÓ Apolka (oboa // oboe) KERTÉSZ Gergely, KOKICS Fanni (klarinét // clarinet) Hana HASEGAWA, KÓKAI István (fagott // bassoon) KOKICS Dominika, KISS Norbert (kürt // horn) ROBINIK Péter (nagybőgő // double bass) Vezényel // Conductor: HORN András Wolfgang Amadeus Mozart: 17. (C -dúr) hegedű-zongora szonáta // Sonata for Violin and Piano No. 17 in C major, K. 296 1. Allegro vivace 2. Andante sostenuto 3. Rondo–Allegro VITÁLYOS Bence (hegedű // violin) FORGÓ Benjámin (zongora // piano) Wolfgang Amadeus Mozart: F-dúr oboanégyes // Oboe Quartet in F major, K. 370 1. Allegro 2. Adagio 3. Rondo–Allegro Lale NASSERI (oboa // oboe) SÁNDOR Anna (hegedű // violin) ZSÓTÉR Zsófia (brácsa // viola) GAÁL Dániel (cselló // cello)

Edvard Grieg: F-dúr hegedű-zongora szonáta – 1. tétel (fuvolaátirat) // Sonata for Violin and Piano in F major – 1st Movement (transcription), op. 8 KIRÁLY Eszter (fuvola // flute) XU Quian (zongora // piano) Lou Harrison: The Song of Quetzalcoatl SZILVÁSI Evelin, HENCZ Kornél, KASZAB Sebő, SIPTÁR Bence (ütőhangszerek // percussion) szünet // intermission Samuel Barber: Adagio, op. 11 Wolfgang Amadeus Mozart: 25. (g-moll) szimfónia // Symphony No. 25 in G minor, K. 183 1. Allegro con brio 2. Andante 3. Menuetto e Trio 4. Allegro A Bartók Béla Konzervatórium Kamarazenekara // Chamber Orchestra of the Bartók Conservatory Vezényel // Conductor: TUSKA Zoltán Felkészítő tanárok // Teachers: HARGITAI Imre, HOLLÓ Aurél, HORN András, TÓTH Erika

A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola – vagy ahogyan zenészkörökben mindenki ismeri: a Konzi – a hazai középfokú zeneoktatás legpatinásabb intézményének számít. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem gyakorlóiskolájaként nem meglepő, hogy a Konziban végzett hallgatók jelentős arányban a Liszt téri zenepalota falai között folytatják tanulmányaikat. A két intézmény kapcsolatát tovább gazdagítja a most útjára induló sorozat, melynek keretében a 2016/2017-es koncertévad során a Konzi hallgatói lehe­tőséget kapnak a bemutatkozásra a Solti Terem színpadán, produkciójukon keresztül méltóképpen megvilágítva az egyes tanszakokon folyó műhelymunka eredményeit. A három koncertből álló sorozat első estéjének legnagyobb részében a Konzi hallgatóiból alakult kamaraegyütteseké a főszerep.

Johann Nepomuk Hummel 1803-ban komponált Esz-dúr oktettpartitája a 18. században igen népszerű fúvós szerenádok és divertimentók vonulatába illeszkedik. Előképei között találjuk többek között Wolfgang Amadeus Mozart és Ludwig van Beethoven hasonló apparátusra írt műveit. A duplázott fúvósokból álló hangszer-összeállítás kiváló alkalmat nyújt a zenekari játékmód kívánalmainak kamarazenei keretek között történő elsajátítására, a kényes állások pedig rákényszerítenek a kíméletlenül precíz intonáció kidolgozására. A nyolc fúvóshoz a hangzás dúsítása és lágyítása érdekében egy nagybőgő társul. A koncerten a három­ tételes oktett-partita első tétele hangzik el, az együttest felkészítő tanáruk, Horn András vezényli.

Huszonkét éves volt Wolfgang Amadeus Mozart, amikor megírta C-dúr hegedű-zongora szonátáját – a koncerten közreműködő előadók nem sokkal fiatalabbak nála. A mű az úgynevezett „mannheimi” szonáták közé tartozik, újszerű és izgalmas kompozíciós ötleteiben már a korabeli kritikák is a „szerző zenei géniuszának” egyértelmű jeleit üdvözölték. Az első tételben (Allegro vivace) a hegedű és a zongora imitációkban gazdag párbeszédének adekvát interpretálása állítja kihívás elé az előadókat. Az érzelmes, lírai

második tétel (Andante sostenuto) után a harmadik tételben (Rondo–Allegro) Mozart sziporkázó operaszínpadán találjuk magunkat. Az előadók a repertoárgyűjtés időszakában járnak, kifejezetten erre az alkalomra készültek a szonátával, és ez lesz első közös fellépésük is.

Ismét Mozart-mű következik a programban, ezúttal az F-dúr oboanégyes, melyet a zeneszerző a müncheni utazása alkalmával megismert virtuóz oboásnak, Friedrich Rammnak ajánlott; a mű oboaszólamának technikai színvonalát a címzett kiváló kvalitásaira méretezte. Az estén közreműködő oboista, a tavalyi országos középiskolai oboaverseny győztese már vendégként van jelen a konzis koncerten: szeptembertől a luzerni zeneművészeti főiskolán folytatja tanulmányait. Kamarazenészi elhivatottságának szép bizonyítéka, hogy kifejezetten a Solti termi hangverseny és annak próbái kedvéért látogatott vissza Magyarországra.

Mozarthoz hasonlóan huszonkét esztendős volt Edvard Grieg is, amikor 1865-ben F-dúr szonátáját, három hegedű-zongora szonátája közül az elsőt komponálta. Bár ebben a fiatalkori műben még markánsan érezhető a példaképek, elsősorban Robert Schumann műveinek hangzásvilága, alkalmanként már felsejlik az érett Grieg félreismerhetetlenül egyedi stílusa. A nyitótétel (Allegro con brio) ezúttal egy kis csavarral hangzik el: nem hegedűn, hanem fuvolán, méghozzá az ifjú fuvolista átiratában. Az előadók már évek óta kamaráznak együtt, ami, középiskolásokról lévén szó, jelentős összeszokottságot feltételez.

Az ütőhangszeres együttesek korai repertoárjának kialakulása a 20. század első felére tehető; ezekben az évtizedekben kerültek a zeneszerzők fókuszába a különböző egzotikus, tradicionális hangszerek és az úgynevezett talált tárgyak. A folyamat úttörőjének Edgar Varése-t tartjuk, de míg ő elsősorban a hagyományos ütőhangszereket használta akkoriban szokatlanul nagy mennyiségben, addig John Cage, és a hozzá szakmailag és emberileg is közel álló Lou Harrison zenén kívüli eszközök bevonására helyezte

a hangsúlyt. Így lehetséges, hogy a Song of Queztecoatl apparátu­ sában olyan meghökkentő „hangszerekkel” találkozhatunk, mint a tehénkolomp vagy az autófékdob. Ráadásul ezek az eszközök nem valamiféle effektként jelennek meg, hanem különböző méretben alkalmazva dallamhangszerként funkcionálnak. Ebben a sajátos dallamértelmezésben rejlik Harrison művének egyik fő nehézsége.

A másik nehézség a bonyolult ritmika. A végig 6/4-ben leírt partitúra meglehetősen kevés olyan ütemet tartalmaz, mely hangzó formájában tükrözné ezt a kottaképet. A négy előadónak a ritmikai komplexitás és a végletekig polifón zenei szövet miatt mélyen ismernie kell nem csupán saját, de a másik három játékos szólamát is.

Az első konzis koncert zárásaként a Bartók Béla Konzervatórium Kamarazenekara lép színpadra, élükön az együttest három éve vezető Tuska Zoltán áll. Irányításával 16–17 éves fiatalok először Samuel Barber nyugalmat sugárzó vonószenekari Adagióját játsszák, majd végezetül Mozart úgynevezett „kis” g-moll szimfóniája hangzik el, melyet a szerző 17 éves korában komponált. A négytételes szimfónia Mozart kevés számú moll-kompozícióinak egyike, az 1770-es évek viharos bécsi stílusát tükrözi.

The Béla Bartók Conservatory of Music – or as it is known colloquially, the Bartók Konzi – is Hungary’s longest-established secondary school of music. Its predecessor, the National Conservatory, was founded in 1840 as the Pest-Buda Hangász Society School of Singing. No less an artist than Ferenc Liszt himself played a leading role in raising the funds needed to establish the school; he also gave two hugely successful concerts, the proceeds of which went to the society. Until the foundation of the Liszt Academy in 1875, the National Conservatory was the leading institute of Hungarian music teaching and a centre of key importance in the music life of the day. Renamed the State Conservatory from 1948, it took on the name of Béla Bartók in 1966 and has functioned as the teacher training school of the Liszt Ferenc Academy of Music since 1973. Currently nearly 400 students study in the 24 departments of the Bartók Konzi – the very best of these are on stage for the first in the Konzi Concerts series.

Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Felelős szerkesztő // Managing editor: RÁKAI Zsuzsanna Kiadványmenedzser // Publication manager: KÖNYVES-TÓTH Zsuzsanna Szöveg // Written by: OZSVÁRT Viktória Layout: ALLISON Advertising Illusztráció // Illustration: KOVÁCS Lehel Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2016. szeptember 29. // Finalized: 29 September 2016 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) zeneakademia.hu A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes.