212 20161022 Liszt Academy Medveczky leaflet

A zenekar mesterei // Masters of the Orchestra Medveczky Ádám és a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara // Ádám Medveczky & Liszt Academy Symphony Orchestra 2016.10.22.

2016. október 22. (szombat) // Saturday 22 October 2016, 19.30 Nagyterem // Grand Hall A zenekar mesterei // Masters of the Orchestra Medveczky Ádám és a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara // Ádám Medveczky & Liszt Academy Symphony Orchestra Ludwig van Beethoven: Egmont-nyitány // Egmont Overture, op. 84 Járdányi Pál: Vörösmarty-szimfónia // Vörösmarty Symphony 1. Hazádnak rendületlenül 2. Virág és pillangó 3. Hová merült el szép szemed világa?

4. Harci dal 5. A vén cigány // 1. To your homeland without fail 2. A Flower and a Butterfly 3. On what are your beautful eyes dwelling 4. Battle Song 5. The Old Gipsy szünet // intermission Liszt Ferenc: Faust-szimfónia // Faust Symphony 1. Faust 2. Gretchen 3. Mephistopheles 4. Chorus mysticus KISS B. Atilla (tenor) Honvéd Férfikar (karigazgató: Strausz Kálmán) // Honvéd Male Choir (choral director: Kálmán Strausz) A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara // Liszt Academy Symphony Orchestra Vezényel // Conductor: MEDVECZKY Ádám

Október huszonkettedike, Liszt Ferenc születésnapja hagyományo­ san a komponista művészetének ünnepe a Zeneakadémián. Három évvel ezelőtt ezen a napon adták át a megújult Liszt téri zenepalotát, s az alapító születésének évfordulójáról azóta is minden évben reprezentatív koncertekkel emlékeznek meg. Ezúttal – a tavalyi évhez hasonlóan – ismét a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekaráé a főszerep, amely Medveczky Ádám vezényletével három hőst, Beethoven Egmontját, Járdányi Vörösmartyját és Liszt Faustját állítja hangversenye középpontjába. Bár e hősök szinte minden létező szempontból különböznek egymástól, mégis közös bennük, hogy nemzeti és kulturális téren is elévülhetetlen értéket és jelentőségteljes üzenetet közvetítenek.

A hősiességet Beethoven zenéjével nagyon gyakran kapcsolatba hozzák, a zeneszerző Goethe Egmontjához írt kísérőzenéje azonban minden más művénél világosabb kifejezése az elnyomó erők ellen harcoló egyén sorsszerű küzdelmének és szenvedésének.

Beethovent 1809-ben kérték fel, hogy komponáljon zenét Goethe színdarabjához, amely a címszereplő németalföldi gróf tragikus küzdelmét ábrázolja a kegyetlen, autokrata spanyol uralom ellen.

(A megrendelés idején a darab különösen aktuális volt, Bécs nagy része ugyanis francia uralom alatt állt, és emiatt a városból sokaknak, köztük az udvarnak és velük együtt Beethoven párto­lójának és barátjának, Rudolf főhercegnek is menekülnie kellett.) Bár Beethoven műve mint kísérőzene mára elvesztette funkcióját, nyitánya annál inkább részévé vált a mindennapi koncertrepertoár­ nak. Abban pedig, hogy a nyitányt ma is forradalminak halljuk, a zene elsöprő ereje mellett szerepe van 1956 eseményeinek is.

Október 23-án a Magyar Rádió épületéből már lehetetlen lett volna a rádióközvetítés, így a Parlamentnél hoztak létre alkalmi stúdiót, ahonnan többek között Nagy Imre beszédét is sugározták.

A zenei aláfestést illetően a rádió munkatársainak a helyben talált lemezek közül kellett válogatniuk, így találtak rá Beethoven Egmontnyitányára, amelyet azután a forradalom napjaiban többször is

lejátszottak, s amely így a szabadságharc jelképévé lett. (Mivel idén 1956-os emlékévet is ünneplünk, a darab megszólalása ebben a kontextusban még nagyobb súlyt nyer.)

Az 1956-os év politikai történései Járdányi Pál életére és karrierjére is hatással voltak: a Zeneakadémiához kivételesen erős szálakkal kötődő zeneszerzőt és pedagógust politikai nézeteinek büntetéseképp (a Zeneakadémia forradalmi bizottságában való részvételéért) eltávolították a tantestületből. Járdányi Kodály egyik legnagyszerűbb tanítványaként nemcsak a Zeneakadémia falai közt, a magyar népzene új szemléletű oktatójaként hagyott hátra maradandó örökséget, de – kritikáin, műismertetésein, tanulmányain keresztül – a magyar zenei közízlés formálásáért és a zenei műveltség előmozdításáért is sokat tett. Műveinek eszmeiségében Bartókkal és Kodállyal alkot közösséget, legyen szó zenekari darabjairól, kórusműveiről vagy kamarazenei alkotásairól. 1952-ben született Vörösmarty-szimfóniája egyszerre a költő érzékeny portréja és a zeneszerző saját ars poeticája is egyben. A mű Vörösmarty talán legnépszerűbb versei ihlette öt tételének mindegyike különböző romantikus toposzokat elevenít fel: az első tételben (Hazádnak rendületlenül) a magyaros elemek dominálnak, a másodikban (Virág és pillangó) egy játékosabb mesevilágot hallhatunk, a harmadik (Hová merült el szép szemed világa?) a Merengő című vers szerelmi líráját ülteti át zenébe, a negyedik (Harci dal) a szabadságért folytatott küzdelmet festi le, míg a záró tétel (A vén cigány) visszatérve az első tétel magyaros motívumaihoz sötétebb, szomorúbb hangulatot teremt. A Vörösmarty-szimfónia bevezetésében felsejlik a Szózat Egressy Béni-féle dallamának néhány hangja, melyek később a mű záró szakaszában is visszatérnek.

Ha a Járdányi-darab előképei és inspirációs forrásai közt kutatunk, hamar rátalálunk Liszt Faust-szimfóniájára. Goethe halhatatlan művéből kiindulva Liszt a darab három tételében a három fő karaktert, Faust mellett Gretchent és Mephistophelest

idézi meg. Bár Liszt programmal ellátott műveit születésük óta sokan előszeretettel tekintik leíró jellegű alkotásoknak, szó sincs arról, hogy a Faust-szimfónia a történet valamiféle dramatizálása volna. A tételek romantikus karakterképek, melyek – hasonlóan Liszt Dante-szonátájához – az irodalmi művel kapcsolatos reflexiókat, gondolatokat és érzéseket testesítenek meg. Liszt egyik leghatásosabb ötlete a műben Mephistopheles megkomponálása, aki önállóan nem, csak Faust tükörképeként létezik, s így a neki szentelt harmadik tétel motívumai is csak variációi (gyakran durva karikatúrái) az első tétel zenei anyagának. (Bartók szerint egyébként Liszt volt az első zeneszerző, aki zenével fejezett ki iróniát). A szimfóniát Liszt eredetileg 1854-ben fejezte be, de három évvel később megkomponálta hozzá a Chorus Mysticust, amely utóbb – a zenetörténeti jelentőségű kezdő ütemek mellett – a darab ikonikus részletévé vált: „Csak földi példakép / minden mulandó; / itt lesz a csonka ép / s megbámulandó; / mit nincs szó mondani, / itt végbe ment; / az Örök Asszonyi / vonz odafent.”

(Fordította: Jékely Zoltán, Kálnoky László) Az örök nőiség megváltó erejéről szóló goethei sorokat ma este Kiss B. Atilla és a Strausz Kálmán igazgatásával működő Honvéd Férfikar szólaltatja meg.

The Liszt Academy Symphony Orchestra is a unique formation: it comprises selected academy students who are replaced every couple of years, the students representing and, in turn, passing on the artistic tradition of this 140-year-old institution. As well as having a teaching function, this ensemble give concerts with a wide range of conductors who themselves convey the aforementioned Liszt Academy tradition. Ádám Medveczky (who marks his 75th birthday in 2016) is just such a conductor. The Kossuth, Liszt and Bartók–Pásztory Prize-winning artist has countless ties to the Liszt Academy, where he once led orchestral practice and played a part in the training of would-be opera singers and conductors. As with the performers, the composers of the works played at this concert serve to burnish the reputation of the Liszt Academy. As well as the founder and eponym Ferenc Liszt, Pál Járdányi is also one of the academy’s prides: between 1946 and 1959 he was a teacher of folk music, losing this position due to his “harmful political views” after participating in the work of the 1956 Liszt Academy revolutionary committee. His Vörösmarty Symphony also dates from this time, while the Faust Symphony that features in the second half of the concert is in all likelihood the base pattern for this programme symphony.

ZENEAKADEMIA.HU

Fordulópont A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja

2016.11.17-20.

MŰVÉSZETI VEZETŐK: Simon Izabella és Várjon Dénes KÖZREMŰKÖDŐ MŰVÉSZEK: Sarah Shafer, Kovács István, Carolin Widmann, Viviane Hagner, Henning Kraggerud, Környei Zsófia, Tabea Zimmermann, Steven Isserlis, Christoph Richter, Klenyán Csaba, Jörg Widmann, Simon Izabella, Várjon Dénes, Ránki Fülöp, Fejérvári Zoltán, Holló Aurél, Szabó T. Anna, Dragomán György

Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Felelős szerkesztő // Managing editor: RÁKAI Zsuzsanna Kiadványmenedzser // Publication manager: OSZIP Zsuzsanna Szöveg // Written by: BELINSZKY Anna Layout: ALLISON Advertising Illusztráció // Illustration: KOVÁCS Lehel Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2016. október 10. // Finalized: 10 October 2016 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) zeneakademia.hu A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes.

100%-ban újrahasznosított papír // 100% Recycled Paper