Concerto Armonico Budapest 2016.12.22.
2016. december 22. (csütörtök) // Thursday 22 December 2016, 19.30 Solti Terem // Solti Hall Concerto Armonico Budapest Karácsonyköszöntés hegedűkkel és orgonával // The Approach of Christmas with Violins and Organ Antonio Vivaldi: D-dúr concerto négy hegedűre és csellóra // Concerto for Four Violins and Cello in D major, op. 3/1 (RV 549) 1. Allegro 2. Largo e spiccato 3. Allegro Georg Friedrich Händel: A-dúr orgonaverseny // Concerto for Organ in A major, op. 7/2 (HWV 307) 1. Ouverture 2. A tempo ordinario 3. Organo ad libitum 4. Allegro Antonio Vivaldi: e-moll concerto négy hegedűre // Concerto for Four Violins in E minor, op. 3/4 (RV 550) 1. Andante 2. Allegro assai 3. Adagio 4. Allegro Georg Friedrich Händel: g-moll orgonaverseny // Concerto for Organ in G minor, op. 7/5 (HWV 310) 1. Allegro ma non troppo, e staccato 2. Andante larghetto, e staccato (Basso ostinato) 3. Menuet 4. Gavotte szünet // intermission
Antonio Vivaldi: F-dúr concerto négy hegedűre és csellóra // Concerto for Four Violins and Cello in F major, op. 3/7 (RV 567) 1. Andante 2. Adagio 3. Allegro 4. Adagio-Allegro Georg Friedrich Händel: g-moll orgonaverseny // Concerto for Organ in G minor, op. 4/1 (HWV 289) Larghetto e staccato – Allegro – Adagio – Andante Antonio Vivaldi: h-moll concerto négy hegedűre és csellóra // Concerto for Four Violins and Cello in B minor, op. 3/10 (RV 580) 1. Allegro 2. Largo 3. Adagio-Allegro Concerto Armonico Budapest Művészeti vezető // Artistic director: SPÁNYI Miklós (orgona, csembaló // organ, harpsichord) Koncertmester // Concert master: HOMOKI Gábor Közreműködnek // Featuring: KISS Katalin, KŐHÁZI Edit (oboa // oboe) LAKATOS György (fagott // bassoon)
A virtuóz hangszerjáték, különösen ha az lélekkel és művészettel teljes, minden korban a legnagyobb népszerűségre tarthat számot. Mára ez már természetes elvárás, de a barokk korszak derekán még az újdonság erejével hatott. A 17. század utolsó évtizedeiben a hangszerek tökéletesedésével egyre nyíltak a kifejezési lehető ségek, meghökkentve, lenyűgözve a hallgatóságot. A legnagyobb változáson talán a hegedű és a billentyűs hangszerek mentek keresztül ebben az időben, teret engedve a dús hangzásnak és a virtuóz előadói teljesítménynek. Az előbbi instrumentum esetében, hála a cremonai hegedűkészítő mestereknek (Stradivari, Amati, Guarnieri), a hangszerek arányai tökéletesedtek, megnőtt a hangzásuk, elnyerték csodálatos hangszínüket. A billentyűs muzsikában pedig a csembaló és az orgona egyre impozánsabb hangzásvilága hozott változást. Vivaldi és Händel, a kor két fantasztikus virtuóza és zeneszerzője, meghatározó szerepet töltött be a 18. század első felének zenei életében. Korabeli beszámolók rendre ámulatukat fejezték ki játékuk hallatán. Vivaldiról 1715-ben a következőket jegyezte fel Uffenbach, egy frankfurti gazdag kereskedő: „így játszani soha nem lehetett még és ma sem lehet, hiszen ujjaival alig egy szalmaszálnyira volt a lábtól úgy, hogy a vonó számára nem is volt hely, és mindezt mind a négy húron, futamokkal és hihetetlen gyorsasággal” Aki csak megfordult Velencében, felkereste az Ospedale della Pietà koncertjeit, hogy Vivaldi muzsikáját meghallgathassa. Az akkor már nagyszerű hegedűvirtuóz hírében álló mester 1703-tól volt ennek a rangos velencei leányárvaháznak a hegedűtanára, zenekarának vezetője. Az intézet rendszeres hangversenyeit gyakran csodálták gazdag utazók, magas rangú főurak, fejedelmek. A mester népszerűsége hazáját hamar túl szárnyalta: a legnagyobb lelkesedés Vivaldi concertói iránti talán német területeken mutatkozott, ahol korán nyilvánvalóvá vált Észak-Európának a legfrissebb olasz zenék iránti óriási igénye. Erre felfigyelve, jó üzleti érzékkel Estienne Rogers, a Velencétől távoli
Amszterdamban, a hangzatos L’estro armonico (Harmóniai szeszély) címmel 1712-ben megjelentette Vivaldi 12 concertóját op. 3-as szám alatt. Döntése hamar igazolást nyert, a kötet a 18. század első felének legnagyobb hatású kottakiadványává vált. A 12 concertóból ötöt Bach is átdolgozott billentyűs hangszerre. A sorozatban egy, két és négy hegedűre írott concertókat találunk egyenlő arányban. Feltehetően korábbi, legjobbnak ítélt verseny műveiből válogatta össze Vivaldi ezt a 12 darabot. Emellett szól a vonós hangszerek nyolcszólamú kettős csoportba való rendezése, amely még a Szent Márk székesegyház gyakorlatához igazodik, ahol Vivaldi korábban hegedűs volt. (A négy szólóhegedűs letétet a komponista később már nem is alkalmazta.) Vivaldi concertóinak újszerűsége leginkább a nagyívű szólisztikus szakaszok kibonta kozásában mutatkozik meg: a virtuóz rögtönzőerő terjedelmesebb formarészeket hoz létre, mint a régebbi korok műveiben, ennél fogva pedig nagyobb szabásúak a zenekari részek is, ezzel teremt Vivaldi formai egyensúlyt. Händel velencei kollégájával ellentétben az orgona virtuózaként aratta hangszeres babérjait. 1706-ban Rómába ment, s a következő három évet Itáliában töltötte, ahol Il Sassonénak, azaz a Szásznak nevezték. Amellett, hogy elmélyülten tanulmányozta az itáliai stílust, nagy sikereket is aratott. A legenda szerint csembaló és orgonapárbajt vívott Domenico Scarlattival Ottoboni bíboros házában. Csembalistaként holtversenyben végeztek, orgonistaként viszont Händel könnyű győzelmet aratott. Scarlatti a visszaemlé kezések szerint elismerte ellenfele győzelmét, s megvallotta, hogy amíg nem hallotta Händelt orgonálni, nem is sejtette, mennyi lehetőség rejlik a hangszerben. Händel szólódarabokat alig írt orgonára, ő volt viszont a zenekari kíséretes orgonaverseny megteremtője. Orgonaversenyei oratóriumainak előadásai számára készültek, s az egyes részek szüneteiben maga a szerző játszotta őket. A 16 orgonaverseny közül a legjelentősebbek az op. 4-es és az op. 7-es
szám alatt megjelent koncertek. Az op. 7-es ciklus az 1740-es évek nagy oratóriumainak közvetlen szomszédságában született. A legtöbb koncertről tudjuk, hogy mely oratóriumokhoz kapcsolódik. Nemes, szórakoztató darabok, amelyeknek nem egy részlete a rögtönzés sajátos varázsából született. Szerkezetük általában négytételes: ünnepélyes, lassú nyitótétellel indulnak, amelyet virtuóz allegro követ. A harmadik adagio tétel olykor csak jelezve van a kottában: organo ad libitumként. Ezeknél a jelzéseknél az előadó szabadon rögtönözhetett, néhol a megkezdett figurációkat folytatva. Végül a táncszerű zárótétel következett, jelezve, hogy Händel orgonaversenyként nem magasztos templomi zenét igyekezett komponálni: egyszerűen csak szórakoztatni akarta hallgatóit. A német mester oratóriumai ugyanis, bármennyire népszerűek voltak is, nem pótolhatták azt a káprázatos virtuozitást, amellyel operáiban ámulatba ejtették a közönséget a híres kasztrált énekesek. Többek között ennek tisztét vették át a szünetekben felhangzó orgonaversenyek, melyek időnként nagyobb sikert arattak, mint maguk az oratóriumok. A műveket ma este az 1983-ban alapított, s ma már fennállásának negyedik generációjánál tartó Concerto Armonico Budapest adja elő, mégpedig a 18. századi kis udvari zenekarok mintájára kicsi vonósegyüttesként, amelynek hangzását az egyes kompozíciók hangszerelési szükségletei szerint fúvós és billentyűs hangszerek egészítik ki. A Regensburgtól Avignonon át Párizsig ismert és keresett historikus együttest a C. Ph. E. Bach életművének specialistájaként is számon tartott Spányi Miklós, a budapesti Zeneakadémia, a mannheimi Staatliche Hochschule für Musik und Darstellende Kunst és a Conservatorium van Amsterdam oktatója vezeti.
Perhaps the most glittering achievement of the three-decade-old Concerto Armonico Budapest, which is headed by internationallyrenowned harpsichordist Miklós Spányi, is the 20-disc series containing the complete keyboard concertos of Carl Philipp Emmanuel Bach. These recordings are considered by both the music profession and critics worldwide as being a milestone in the interpretation of 18th-century music. Nothing better shows the scale of the undertaking than the fact that, after being launched in 1994, it took a whole decade to record the entire series, before finally being concluded in time for the 300th birthday of the composer (who was the second son of Johann Sebastian Bach). The energetic and precise performance style of the ensemble consistently captivate audiences, in addition to which it is clearly apparent that the musicians themselves always thoroughly enjoy their ‘work’. The programme of the ensemble, which has recently undergone ‘rejuvenation’, includes Händel organ concertos interspersed with concertos for four violins by Vivaldi.
Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Felelős szerkesztő // Managing editor: RÁKAI Zsuzsanna Kiadványmenedzser // Publication manager: KÖNYVES-TÓTH Zsuzsanna Szöveg // Written by GURMAI Éva Layout: ALLISON Advertising Illusztráció // Illustration: KOVÁCS Lehel Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2016. december 12. // Finalized: 12 December 2016 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) zeneakademia.hu A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes. 100%-ban újrahasznosított papír // 100% Recycled Paper