Bartók Konzi image kiadvány by Zeneakadémia

LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM

BARTÓK BÉLA ZENEMŰVÉSZETI ÉS HANGSZERÉSZKÉPZŐ GYAKORLÓ SZAKGIMNÁZIUM

a mai bartók konzi épülete 1894-ben archív fotó (fortepan / budapest főváros levéltára)

A KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium Magyarország legrégebbi középfokú zeneoktatási intézménye. Alapításának története a reformkorba nyúlik vissza: 1840-ben Mátray Gábor igazgatásával és 75 növendékkel alakult meg, a Pest-Budai Hangász Egylet Énekesiskolájaként. Az alapításhoz szükséges összeg előteremtésében vezető szerepet játszott Liszt Ferenc, aki két nagysikerű hangversenyt adott a nemes cél javára. 1867-ben Nemzeti Zenedének keresztelték az intézményt, amely a Zeneakadémia 1875-ös megalakulásáig a magyar zeneoktatás legrangosabb otthona volt. Ekkoriban hangzottak el báró Eötvös József vallás- és köz oktatásügyi miniszter biztató szavai: „hazai intézeteink közt oly kiváló helyet foglal el, hogy erejében és hatáskörében egyre gyarapodva azt kívánom, a magyar zeneművészet valódi ápolójává váljék.” 1920 és 1927 között a Nemzeti Zenede állami kezelésbe került, majd ezt követően ismét az egyesületi szervezet alakult újjá. 1941-ben Kresz Géza hegedűművész-igazgató kezdeményezésére indult el a gimnáziumi tagozat is. A II. világháború után, 1948-tól Állami Konzervatórium néven működött tovább az iskola, a zenegimnáziumi oktatás mellett felvállalva a tanárok továbbképzését is. 1966-ban a tanárképzési feladatokat a Zeneakadémiához csatolták, az iskola ekkor vette fel a Bartók Béla Zene művészeti Szakiskola nevet. 1973-ban, Halász Ferenc hegedűművész irányítása alatt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola gyakorló iskolája lett. 1990-től ismét választhatták a növendékek a közismereti tárgyak gimnáziumi szintű oktatását. Az intézmény hivatalos neve ebben az időszakban: Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája. Élén hosszú évtizedekig Szabó Tibor karnagy állt. A 2008-as év során a konzervatórium egységébe integrálódott az Erkel Ferenc Alapfokú Jazz-zeneművészeti Intézmény és Jazz-zeneművészeti Szakközépiskola középszintű oktatási része, ettől az évtől kezdve középfokú jazz oktatás is folyik az intézmény falain belül. 2014-ben a Zeneakadémia összevonta a köznevelési intézményeit, így a neve Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakközépiskolára változott. Ugyan ebben az évben a népzene tanszak is megkezdte működését. 2016. szeptember 1-jétől a szakközépiskola elnevezést a szakgimnázium megjelölés váltotta fel. Jelenleg az intézménynek mintegy 400 hallgatója van a klasszikus, jazz- és népzenész, valamint a hangsze részképzés szakmákban, az intézmény élén 2012-től dr. Benkő Szabolcs igazgató úr áll. A szakgimnázium Budapest 6. kerületében, a Nagymező utca 1. szám alatt található. A ház maga 1873-ban épült, neoreneszánsz-koraeklektikus stílusban, Feszl László tervei alapján. Első lakója a Községi Polgári Fiú iskola volt, 1947-ben költözött helyére az intézmény.

A NÉVADÓ, BARTÓK BÉLA Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.) a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzője, zongoraművész, népzenekutató, a Zeneakadémia tanára. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű. Zenei érdeklődését családi hátterének köszönhette: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, aki zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt komponálással is foglalkozott; tanítónő édesanyja pedig kiválóan zongorázott. Az ifjabb Bartók 1899-ben iratkozott be a Pesti Zeneakadémiára, Thomán István zongora- és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltán támogatásával behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette összehasonlító kutatásaihoz. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult: immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára , melyet Balázs Béla misztériumjátékára komponált. 1940-ben a fasizmus elől az Egyesült Államokba emigrált, ahol a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. 1945. szeptember 26án, leukémia következtében, New Yorkban halt meg. Munkásságáért 1948-ban posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.

A névadó: Bartók Béla archív fotó

A FENNTARTÓ: A LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM A Liszt Ferenc nevét viselő intézmények közül az 1875-ben alapított Zeneakadémia az egyetlen, amelynek létrehozásá ban maga a zeneszerző-zongoraművész is tevékeny szerepet játszott. Az Országos Magyar Királyi Zeneakadémián az oktatás eleinte Liszt Ferenc Hal téri, majd Andrássy úti lakásán folyt. A több mint száznegyven éve működő egyetem a zeneművészeti és zenetudományi képzés magyarországi fellegvára. Legendás, nagytekintélyű tanárok és világhírű egykori diákok, valamint az ő nyomdokaikat követő jelenlegi növendékek formálják a Zeneakadémiát a világörökség egyik jelentős forrásává. A Liszt Ferenc téri, szecessziós jellegű, csaknem 9000 négyzetméteres főépület Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján 1904 és 1907 között készült el. A főhomlokzat központi motívuma, Liszt Ferenc bronz ülőszobra Strobl Alajos alkotása. Az intézmény 2013-ban teljesen megújult. A műemlék főépület rekonstrukciója során a ház művészet történeti értékeinek megőrzésén és a terek építéskori pompájának helyreállításán túl a 21. századi követelményeknek

a zeneakadémia főhomlokzata © marjai judit

megfelelő oktatási és hangversenykörnyezet kialakítása volt a fő cél. Ekkor adták át a Ligeti Györgyről elnevezett új oktatási épületet is. A korábbi gyakorlattal ellentétben a fel újítás óta az intézmény Zeneakadémia Koncertközpont néven maga szervezi a hangversenyek nagy részét, de a termek természetesen nyitva állnak más rendezvények és szervezők előtt is. A saját koncertszervezés révén az egyetem művésztanárai és legtehetségesebb hallgatói rendszeres szereplőivé váltak a budapesti koncertéletnek, a felújítás óta solti györgy kamaraterem nevet viselő s a Zeneakadémia meghívását olyan „kisterem” újra alkalmas színpadi művek bemutatására hazai és külföldi sztárok fogadták el © marjai judit az elmúlt években, mint Steve Reich, Joshua Bell, Steven Isserlis, Pekka Kuusisto, Isabelle Faust, David Lang, Jordi Savall, Chick Corea, Gyenyisz Macujev, The King’s Consort, Charles Dutoit, Magdalena Kožená, Mischa Maisky, Pinchas Steinberg vagy Rachel Podger. A Zeneakadémia képzéseire negyvennél több ország diákjai jelentkeznek, a külföldi hallgatók részaránya évről évre húsz százalék körül alakul. Az intézmény nemzetközi elismertségét jelzi, hogy az egyik legmértékadóbb globális oktatási felmérés 2016-os toplistája szerint a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem a 30. legjobb előadóművészeti egyetem a világon.

a 900 férőhelyes, elegáns szimbolikus díszítésű nagyterem páratlan akusztikájú és hangulatú hangversenyhelyszín © marjai judit

VÁLASZTHATÓ KÉPZÉSI FORMÁK ÉS SZAKOK 4 ÉVFOLYAMOS SZAKGIMNÁZIUMI KÉPZÉS (párhuzamos – közismereti és zenei – képzés 9–12. évfolyamig) Felvehető maximális létszám: 60 fő Tagozatkód: 01 (szakgimnáziumi képzés, két idegen nyelv oktatásával: klasszikus, nép- és jazz-zenész szakmák szakmairányai) 02 (szakgimnáziumi képzés, a második idegen nyelv kötelezően az olasz: klasszikus zenész, magánénekes szakmairány)

2 ÉVES, ÉRETTSÉGI UTÁNI SZAKKÉPZÉS (csak zenei képzés) Felvehető maximális létszám: 15 fő A 4 évfolyamos szakgimnáziumi képzést követő 13. évfolyam, valamint a 2 éves, érettségire épülő szakképzés befejezése után szakmai vizsgával a következő középfokú zenész szakképesítéseket lehet megszerezni: 54 212 05 Klasszikus zenész (fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, kürt, trombita, harsona, tuba, ütőhangszerek, zongora, csembaló, orgona, cimbalom, harmonika, hárfa, gitár, hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő, magánénekes, zeneelmélet-szolfézs, zeneszerzés szakmairányok) 54 212 04 Jazz-zenész ( jazz-énekes szakmairány, jazz-zenész szakmairány: szaxofon, trombita, harsona, hegedű, nagybőgő, gitár, basszusgitár, billentyűs hangszerek, zongora, dob) 54 212 06 Népzenész (népi énekes szakmairány, népzenész szakmairány: népi hegedű, népi brácsa, népi bőgő, népi furulya, népi klarinét, tárogató, citera, tekerő, koboz, tambura, népi cimbalom, népi harmonika) A hangszerész szakmák csak érettségi utáni képzésben tanulhatók. A megszerezhető végzettségek: 54 215 01 Gyakorló hangszerkészítő és -javító (vonós/pengetős/vonókészítő, fafúvós, rézfúvós, zongora, orgonaépítő szakmairányok) 55 215 01 Hangszerkészítő és -javító (vonós/pengetős/vonókészítő, fafúvós, rézfúvós, zongora, orgonaépítő szakmairányok)

TANSZAKOK A Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium tanszakai egyenletesen magas színvonalat képviselnek. Az eredményességüket az ország minden területéről érkező növendékek, hazai és nemzetközi versenyeken elért eredményeik és a kiváló egyetemi felvételi mutatók jelzik. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink szólistaként, kamaracsoportokban és zenekari tagként is kipróbálhassák magukat a nálunk töltött évek alatt. A hangszeres tanszakok tanulói esetében is nagy súlyt fektetünk az elméleti képzésre, a zenei tudást és tájékozottságot elengedhetetlennek tartjuk a pályára készülők esetében. A tanári kar magasan képzett: országos hírű pedagógusok, sokan a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem gyakorlatvezető tanárai is, akik az egyetem tanárképzésének oktatóiként közvetlen hatást gyakorolnak a zeneoktatás jövőjére. Kollégáink többsége aktív résztvevője a magyarországi koncertéletnek is.

Billentyűs tanszak Tanszakvezető: Hargitai Imre (zongora) Tanárok: zongora:

orgona:

Bencsikné Gács Anikó Faddi Sarolta Granik Ana Kecskés Balázs Kékesi Judit Elekes Zsuzsanna Szabó Balázs Elek Szilvia

csembaló: korrepetíció, zongora kötelező: Amano Seri, Bauernfeind Éva, Birtalan Zsolt, Bozay Melinda, Czene Rudolf, Cseh Dalma, Gábor-Nagy Nóra, Gáborné Jászberényi Lilian, Gyülvészi Gábor, Hajnóczy Zsuzsanna, Kanizsár Noémi, Kovács Kálmán, Oláh Ferenc, Péntekné Ittzés Vilma, Saka Yumiko, Sólyom-Nagyné Erdélyi Krisztina, Szemendri Gábor, Ulicsákné Mikola Éva

Vonós tanszak

Tanszakvezető: Petőfi Erika (hegedű) Tanárok: hegedű:

brácsa: gordonka:

nagybőgő:

Járdányi Zsófia DLA, Kertész István DLA, Lakatos György, Pichner Teréz, Rónaszéki Tamás, Tuska Zoltán Láposi János, Nagyné Gyetvai Mária, Németh Márta DLA Karasszon Dénes, Kállay Ágnes DLA, Kemény Krisztina, Molnár Piroska DLA, Rönkös Ildikó Lukácsházi István

Fúvós tanszak Tanszakvezető: Romos Zsolt (fuvola) Tanárok: fuvola: oboa: klarinét:

fagott: szaxofon: trombita:

Bán Annamária Kiss Ágota Kubina Ágnes Misinszki Csilla Devich Gábor Gyulai Endre Mayer László Novák András Olajos György Seleljo Erzsébet Skultéty Zsolt Tóth László

trombita, fúvós zenekar: Kiss Zoltán kürt: Ambrus Károly, Farkas Ferenc harsona: Szabó Sándor tuba: Adamik Gábor

Kis tanszakok Tanszakvezető: Szilvágyi Sándor (gitár)

Tanárok: gitár: cimbalom: hárfa: ütő: harmonika:

Harmath Viktória Móri Beáta Batta Judit Holló Aurél Demeniv Miykhaylo

Magánének tanszak Szakmai vezető: Deliné Soós Ágnes (főtárgy és kamaraének) Tanárok: ének:

Dainé Szűcs Katalin, Dobi-Kiss Veronika González Horváth Mónika Szabó Magdolna

beszédtechnika és színpadi gyakorlat: Tóth János olasz nyelv: Szalay Klára korrepetitor tanárok: Bozay Melinda, Cseh Dalma, Gáborné Jászberényi Lilian, Sólyom-Nagyné Erdélyi Krisztina

Népzene tanszak

Tanárok: cimbalom: koboz: citera, népzenei lejegyzés: népzeneelmélet, népzenei lejegyzés: brácsa: citera, népzenei lejegyzés: hegedű: bőgő: tekerő: harmonika: ének: általános népzene:

Balogh Kálmán Csenki Zalán Dömény Krisztián Erdélyi-Molnár Klára Fekete Antal Márton Kuttner Fruzsina Karolina Mihó Attila Mohácsy Albert Németh András Salamon Soma Török-Ábrahám Brigitta W. Szűcs Imola

Jazz tanszak Tanszakvezető: Lakatos Ágnes ( jazzének) Tanárok: jazzének: jazz-zongora:

jazzgitár: jazzbőgő, basszusgitár: jazzszaxofon: jazzdob:

Karosi Júlia, Kollmanné Urbán Orsolya Márkus Tibor, Pozsár Máté, Révész Richárd, Tálas Áron Gyémánt Bálint, Juhász Gábor Csuhaj-Barna Tibor Kollmann Gábor Geröly Tamás, Serei Dániel Bér Zsolt Antal Tibor

jazztrombita: jazzhegedű: klasszikus kötelező ének/ hangszerek: Dainé Szűcs Katalin, Pusztai Gábor, Somos András

Kamarazene tanszak Tanszakvezető: Horn András (klarinét) Tanárok: Adamik Gábor, Batta Judit, Bán Annamária, dr. Benkő Szabolcs, Götz Nándor, Hargitai Imre, Holló Aurél, Kiss Ágota, Löwenberg Dániel, Harmath Viktória, Lakatos György, Lukácsházi István, Móri Beáta, Rönkös Ildikó, Seleljo Erzsébet, Demeniv Miykhaylo, Szemendri Gábor, Tóth Erika

Elméleti tanszak

Tanszakvezető: Madarász Iván Tanárok: szolfézs, zeneelmélet: Darázsdi Zita, Dinyés Soma, Györffy Márta Katalin, Nándori Judit, Orosz Flóra, Papp Edit, Szili Gabriella, Szvoren Edina, Tőri Csaba, Weiszburg Zsuzsanna zenetörténet: Könyves Klaudia, Molnár Szabolcs, Rákai Zsuzsanna zeneszerzés: Barabás Árpád, Dobszay-Meskó Ilona, Horváth Márton Levente, Kecskés D. Balázs, Zarándy Ákos

Hangszerészképzés

Címzetes igazgató: Lendvai Tamás (zongora szakismeret)

Tanárok: rézfúvós szakismeret: orgona szakismeret: zenei alapismeretek: fafúvós szakismeret: hangszeresztétika: pengetős szakismeret: vonós szakismeret: cimbalom és hárfa szakismeret: hangszerakusztika: szakrajz:

Balogh Miklós Békés Balázs Bársony-Belicza Júlia Csernai Zoltán Lakatos László Mészáros Zoltán Dániel Mezei János Nagy Ákos dr. Pap János Pelyhes Gábor

EGYÜTTMŰKÖDÉS – ÉRZELMI INTELLIGENCIÁVAL INTERJÚ BENKŐ SZABOLCCSAL (A XI. Koncertmagazin cikke) Mintha egy másik univerzumba csöppenne az ember, amikor benyit a rézgombos nagykapun. Kinn marad a budapesti utcazaj: hegedűdallamok, zongorafutamok, fúvós skálázás hangjai töltik be a teret különös összevissza ságban, mintha egy avantgárd zeneművet hallanánk. Kérdeznem sem kell a portást, hogy jó helyen járok-e: ez a Bartók Konzi, teljes nevén a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti és Hang szerészképző Gyakorló Szakgimnáziuma. – Az irodába is behallatszik a gyakorlás a szomszéd teremből, de úgy látom, igazgató urat nem zavarja. – Dehogyis – nevet dr. Benkő Szabolcs, a Bartók Konzi igazgatója –, sokszor észre se veszem. Néha előfordul, hogy szívesen átszólnék, amikor azt hallom, hogy egy gyerek nem jól gyakorol. Hogy sokkal egyszerűbb, könnyebb meg oldás is lenne. De természetesen soha nem megyek át, nem kell nekem ebbe beleszólni. Ez a növendék és főtárgy tanára dolga. – Egy tanár egyetlen tanítvánnyal foglalkozik az órán. Egy ilyen képzés különleges összhangot kíván. – A magyar zeneiskolák hagyománya, hogy már a legelejétől kezdve egyéni képzést folytatnak. Így sokkal könnyebb a tehetségekre rátalálni és egyénileg fejleszteni őket, nem utolsósorban ennek köszönhető, hogy egy ilyen kis országban ennyi zenei tehetségünk van. A személyre szabott oktatás kiváló dolog, több ország próbálja is bevezetni – de erre gazdaságilag föl kell készülnie az oktatásnak, mert bizony drága. A mi művészetoktatásunk másik pillére – ami szintén gyakran megjelenik napjaink reformelképzeléseiben –, hogy tanáraink a tudás megfe lelő használatára tanítják meg a gyerekeket. Mi nem a darabot oktatjuk az órán, hiszen az megtanulható kottából, és otthon gyakorolható. Az órán már azzal foglalkoznak, hogy a tanuló a művet szépen tudja eljátszani, és jól tudja gyakorolni a következő órára. – Ebben állhat a művészeti oktatás mikéntje? – Igen, minden növendékkel személyre szabottan foglalkozik a főtárgytanár. Az ő személyiségéhez, tudásához választ darabot, és a kerettanterven belül nagyon nagy szabadságot élvez. De nagy szerencse is, hogy nem kell minden elsős hegedűsnek ugyanazt a művet eljátszania az év végi vizsgán, azt elég keserves lenne végigülni. – Milyen az összhang a Zeneakadémia és a Bartók Konzi között? – Örömmel mondom, hogy együttműködésünk kiváló. A Zeneakadémia a fenntartónk, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy anyagi ügyeken sosem kell vitatkoznunk, köztünk mindig csak szakmai kérdések kerülnek szóba: az elméleti oktatás megújítása, közös koncertek szervezése. Tavaly óta önálló koncerteket is tartunk a Zeneakadémián, ezek a „Konzis koncertek” – kiváló kezdeményezés, több szempontból is. Megmutatkozhatnak a gyerekek, eljöhetnek a szülők, mi, tanárok is találkozhatunk velük – hiszen egy szülővel általában csak akkor van dolgunk, ha problémát kell megoldani. Egy ilyen koncerten azonban egészen más kontaktus alakulhat ki szülő és tanár között. Hálásak vagyunk ezért, hiszen a Nagyterem amellett, hogy egy iskolához tartozik, mégiscsak a világ egyik legcsodálatosabb koncerthelyszíne. Mégis a miénk lehet jó néhány este – és büszkén mondhatom, hogy ezek is teltházas események, nagyon jól fogynak a jegyek a gyerekek előadásaira, hiszen ennyire fiatalon már valódi művészi teljesítményt nyújtanak.

– És szeretnének később zeneakadémisták is lenni? – Igen, jelentős hányadban mi biztosítjuk a Zeneakadémia utánpótlását. A felvételin ugyan nincsenek előnyben a mi növendékeink a többiekkel szemben, azért a helyismeret sokat jelenthet egy ilyen helyzetben: nem izgulnak an�nyira, gyakran a tanárokat is ismerik. A Konzi a Zeneakadémia gyakorlóiskolája, a pedagógusképzés fontos helyszíne is. És ha már az összhangnál tartunk: úgy látom, hogy az akadémisták szeretnek ide járni, nem kötelezettségként élik meg, hanem jól érzik itt magukat: órát látogatnak, tanítanak. Sok tanárunk mindkét intézményben dolgozik, vagyis nagyon komoly munkát végez pedagógusként is. – Az összhangot, az együttműködést is meg lehet tanítani? – Ezt inkább a tapasztalat tanítja meg. Az együttműködés nagyfokú érzelmi intelligenciát követel. Előfordul, főleg ha egy együttes tagjai már több éve dolgoznak együtt, hogy – hadd fogalmazzak így – az emberi viszonyok nem javulnak, inkább romlanak. Ugyanakkor egyre érettebb a hangzás. De ilyenkor látszik, hogy az emberi és a művészi oldal igenis elválasztható egymástól, hogy a művészek annyira átlényegülnek, amikor a zenére összpontosítanak, hogy semmi más nem fontos. Hisz olyankor is kikapcsol minden mást az ember, ha zenét hallgat. Ha zenél, akkor még inkább. A növendékek ezt látják, ez a mintájuk. A családban sem a nevelés az, ami a legnagyobb hatással van a gyerekre, hanem a szülői minta. Ez nálunk hatványozottan igaz a főtárgytanárra: ő a példakép. Sokszor egy gyermek viselkedéséből, mozgásából felismerem, ki tanítja. Ekkora hatása van az egyéni képzésnek, különösen ebben a fogékony korosztályban, a 14-18 évesek körében, és ezt érdemes is kihasználni. Utóbbira jó példa, hogy ha én igazgatóként komoly dolgot akarok elérni egy növendéknél, akkor gyakran nem az osztályfőnökéhez, hanem a főtárgytanárához fordulok. A nevelésnek van egy másik szintje is nálunk: amikor a növendék a színpadon látja a tanárát. Kifejezetten kedvelem, ha a tanár koncerten is képes megmutatni, amit tanít, mert azzal hatványozottan segíti növendékei fejlődését. Nálunk ez is komoly szempont a tanárok meghívásakor. Kiváló tanáraink vannak, 140-nél több kollégával dolgozunk – épp az egyéni képzés miatt vagyunk ilyen sokan. – Mennyi ideje marad még a csellóra? – Sajnos nagyon kevés. Jó lenne vezetőként is több időt szánni gyakorlásra és fellépésekre – mostanában ritkán érek rá gyakorolni, akkor is csak titokban. (Mester Ágnes)

EGYÜTTESEINK A Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnáziumban a diákok egyéni hangszeres tanításán kívül fontos szerepet kap az együttesek munkájában való részvétel is. Jelenleg négy formáció működik az intéz mény falain belül: egy vegyeskar, valamint szimfonikus-, fúvós- és kamarazenekar. A beosztások készítése során fontos szempont, hogy minden növendék a lehető legtöbb együttesben próbálhassa ki magát képzésének időtartama alatt. Az iskola és elődintézményei életében mindig jelen voltak a közös muzsikálás különböző formái, de a próbák tanrendbe foglalása, mindenki számára hozzáférhetővé tétele Szabó Tibor igazgató úr nevéhez köthető. Vezetése alatt, a nyolcvanas évek elejétől kezdve a szimfonikus zenekar állandó és megbecsült szereplőjévé vált Budapest zenei életének. Az intézmény fúvószenekara 2008-ban alakult az akkori növendékek kezdeményezésére. Az együttes megszer vezésével Kiss Zoltánt bízta meg az iskola vezetősége, aki azóta is a zenekar karnagya. Az együttesek gyakran közös produkciókat is létrehoznak, ennek köszönhetően az oratórikus zeneirodalom számos gyöngyszemét meghallgathattuk már diákjaink előadásában.

A KÖNYVTÁR TÖRTÉNETE Egy iskola történetét, ezen belül is a működését nemcsak a levéltári, irattári dokumentumok, esetleg az évkönyvek segítségével követhetjük nyomon, bőséges és igen tanulságos anyagot kínálhat ehhez a könyvtár múltjának tanulmányozása is. Az 1836-ban életre hívott Pestbudai Hangászegyletnek mai értelemben vett könyvtára még nem volt, a tagok saját, nagy valószínűséggel kézzel írott kottákat használtak. Az egylet 1840-ben megnyílt Énekiskolája ajándékozások és vásárlások révén már jelentős számú – becslések szerint mintegy 500-550 – kotta birtokába jutott. Az összegyűlt és folyton gyarapodó művek szervezett könyvtári gyűjteménnyé válása azonban csak a későbbi évtizedekben valósult meg. Az 1867-től már Nemzeti Zenede néven működő intézmény könyvtára továbbra is főleg adományokból gazdagodott, 1875-re mintegy 5500-6000 példányra nőtt az állomány. Az 1920-as évektől kezdve a Zenede előbb állami kezelésbe került, majd újjáalakult az egyesületi szervezet, míg a II. világháború után felszámolták és Állami Konzervatórium néven működhetett tovább. Mindeközben az intézmény könyvtára is jelentős átalakulásokon ment keresztül. 1952-53-ban a Statisztikai Hivatal megkezdte a könyvtárak felmérését, adatainak közreadását, így került sor 1953-ban a szakkönyvtárak (közöttük a zenei könyvtárak) adatösszeírására is. Mire az iskola 1966-ban felvette a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola nevet, az állomány bővülésének forrásai a következők voltak: 1. ajándék, 2. hagyatékok, 3. könyvtárellátó, 4. köteles példány, 5. zenemű bolt (Rózsavölgyi, Erkel) ajándéka, 6. antikváriumi vásárlás, 7. szakképzési támogatási alap. 1975-től újabb fontos változást jelentett a könyvtár életében annak nyitottá tétele, valamint a betűrendes katalógus szakszerű kiegészítése, bővítése mellett a szakkatalógus, az ETO (vagyis az általánosan elfogadott nemzetközi, tárgy szerinti osztályozási rendszer) alapján történő feltárása, a kottáknak az úgynevezett szabadpolcos válogatási rendben való elhelyezésével. A nyolcvanas évektől a nagyszámú információ feldolgozásában fontos szerepe lett a számítógépes adatbázis létesítésének. A Semmelweis utca 21. szám alatti műemléképület I. emeletén működő, nagy múltú könyvtár hontalanná vált, amikor a leromlott épület lebontásra ítéltetett. Az alapvető oktatási anyagok egy részét a Nagymező utcai iskola II. emeletén helyezték el, a BMC (Budapest Music Center) kebelén belül pedig az Információs Központ és Könyvtár partnerként vette át az anyag egy másik részét. Az állomány további gyarapodásához hozzájárult, hogy 2004-től rendelet szabályozza azon tankönyveket, melye ket a közismereti tanórákon használnak. Újdonság az idegen nyelvű, főleg angol irodalom a polcokon. A minisztérium által életre hívott ODR (Országos Dokumentációs Rendszer) megváltoztatta a könyvtárközi kölcsönzés módját. A könyvtár 2009-ben tagja lett a rendszernek, mint kölcsönző könyvtár. A növendékek a zene tanulása mellett hangzó, művészi produktumokat is létrehoznak. A koncerteken, rendezvényeken készült felvételek archiválása a könyvtár részfeladata. A Nemzeti Zenede gyűjteménye kortörténeti dokumentumok tárháza. Jelenleg több mint 30 ezer dokumentum található itt meg. A muzeális értékek megőrzése, az állomány védelme és karbantartása mindennapi feladat.

Felelős kiadó: Dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora Főszerkesztő: Torda Júlia Kiadványmenedzser: Maros Edit Layout: Allison Advertising Kft. Tördelés: Patkó-Huszti Hajnalka Nyomda: Keskeny és Társai 2001 Kft. Borítófotók: © Fazekas István Fotók: Dimény András, Fazekas István, Felvégi Andrea, Herman Péter, Marjai Judit, Mészáros Zoltán, Mudra László, Valuska Gábor Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában. Zeneakadémia 1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8. ZENEAKADEMIA.HU