Dr. David Frawley: Ájurvédikus gyógyítás - teljes körű kalauz - minta

Ájurvédikus gyógyítás Teljes körű kalauz

Dr. David Frawley

A mű eredeti címe: Ayurvedic Healing – A Comprehensive Guide

Második, bővített és átdolgozott kiadás

Eredeti változat © Dr. David Frawley, 2000

Eredeti kiadó: Lotus Press, P.O. Box 325 Twin Lakes, Wisconsin 53181

Felelős kiadó: Kozák Mihály

Fordító: Mérő Alíz

Tördelés, nyomdai előkészítés: Jakab Sándor

ISBN 978-963-88672-2-3

© Lalita Kft., 2012. Minden jog fenntartva

Kiadó:

Lalita Kft.

1137 Budapest, Szent István krt. 6. 3/12.

SRÍ DHANVANTARÍ NAMAH

Mindannyiunkban megvan az Isteni gyógyító archetípusa. Ezalatt nem valami különleges személyt vagy konkrét embert kell érteni, hanem a minden élőlényben benne rejlő Isteni gyógyítót. Ha meg szeretnénk gyógyítani magunkat, ezt az Isteni gyógyítót kell magunkban mozgósítanunk.

Az Ájurvéda hagyományában ezt az Isteni gyógyítót Visnu, a mindenben benne lévő Isteni tudat megtestesülése, Dhanvantarí képviseli. Szobra a legtöbb ájurvédikus iskola és oktatókórház előtt megtalálható. Arra emlékeztet minket, hogy legyünk bármilyen képzettek és rátermettek, a gyógyulás minden esetben kegyelmi ajándék. Ezt a könyvet a benned élő Isteni gyógyítónak ajánlom.

I.1

A HÁROM DÓSA

Az életerő dinamikája

Az Ájurvéda, az élet tudománya, India ősi hagyományokkal bíró, természetes gyógymódokon alapuló rendszere. Ugyanazok a hatalmas védikus látnokok és bölcsek alapították, akik a jóga és a meditáció rendszerét dolgozták ki.

A védikus tudomány részét képező Ájurvéda olyan összefüggő szellemtudomány, mely az anyag, a szellem és a tudat univerzumának teljeskörű értelmezését adja. A védikus tudomány magában foglalja a jógát, a meditációt, a mantrát és az asztrológiát, az Ájurvédát pedig kifejezetten testiszellemi gyógyítással foglalkozó ágaként tartja számon. Gyökerei mélyre nyúlnak és szerteágazóak: felölelik a táplálkozástudomány, a lélektan, a szellemtudomány, a sebészet, a testnevelés és a gyógynövények területét.

Az Aurvéda az ősi, felvilágosult védikus kultúra ajándéka a mai kor emberének. Az ősi védikus szövegek csillagászati feljegyzése szerint az Ájurvédát is magában foglaló védikus rendszer i.e. 4000-ben volt gyakorlatban. Akkor a Tavaszpont az Ikrek csillagjegyében járt, a mára kiszáradt Szaraszvatí folyó pedig India legnagyobb folyójaként hömpölygött. Az Ájurvéda ennek a régi Szaraszvatí-menti civilizációnak a gyógyító bölcsességét tükrözi vissza, mely egykor a kultúra egyik nagy bölcsője volt.

Az Ájurvéda hosszú története során számos fejlődési szakaszon ment keresztül. Az indiai kultúrával együtt terjeszkedett kelet felé Indokínába és Indonéziába, nyugat felé pedig a görögökhöz, akik a természetes gyógymódokon alapuló orvostudomány hasonló formáját alakították ki. A buddhisták is számos új meglátással gazdagították, majd vallásukkal együtt számos különböző helyen elterjesztették. Hamarosan Tibet, Sri Lanka és Burma gyógyító hagyományainak alapja lett, és hatást gyakorolt a kínai orvoslásra is. Számos kiváló buddhista bölcs, köztük Nágárdzsuna, aki Buddha után talán a legismertebb alakja a buddhista kultúrának, ájurvédikus orvos és író is volt egyben. Láthatjuk tehát, hogy az Ájurvéda a különböző korokhoz, kultúrákhoz és éghajlatokhoz rugalmasan alkalmazkodó, gazdag hagyomány.

Ájurvédikus gyógyítás

Ma, fejlődésének újabb szakaszában, a nyugati világot szólítja meg, a modern kor igényeinek megfelelően. Egy egész világra kiterjedő orvostudomány megteremtéséért fáradozó új mozgalom része, mely minden korok gyógymódjainak legjavát foglalja magában. Egy egész bolygónkra kiterjedő természetes alapú orvostudomány van születőben, mely túlnyomórészt a világ népeinek hagyományos gyógyító eljárásaiból merít. Az Ájurvéda széleskörű gyógyeljárásainál fogva valószínűleg a legalkalmasabb terep egy ilyenfajta szintézis létrehozására. Máig megőrizte a régi idők szellemi hagyományának és globális medicinájának: az alkímiának a nyelvezetét. Sok közös vonást hordoz mind a kínai, mind az európai hagyománnyal, ami képessé teszi arra, hogy hidat képezzen a kettő között. A világ talán legősibb orvostudományi rendszereként tartalmazza mindazt az ismeretet, amely földünk gyógyításához és egy világméretű egység beköszöntéséhez szükséges.

A HÁROM FŐ KOZMIKUS ERŐ

Az ősi védikus bölcsek három alapvető erőt különböztetnek meg. Az első közülük a mozgást, sebességet, lelkesedést és ösztönzést szolgáltató energiaelv. A modern tudomány is megerősíti, hogy az élet folytonosan változó és egymással kapcsolatba kerülő erők játéka, hiszen az anyag energia, és mindaz, ami szilárdnak tűnik, voltaképpen csak statikus megjelenése megszámlálhatatlanul sok, finoman mozgó áramlatnak.

Ez az életenergia a prána, vagyis az elsődleges lélegzet vagy életerő. Minden energia a lélegzethez hasonlóan a belégzés és kilégzés, tágulás és szűkülés nem szűnő árapály-ritmusát követi. Minden anyagi energia eredője az életre való erő és képesség. Az energia élet. Még az élettelen energia is hordoz magában rejtett életerőt. A régi látnokok az univerzum energiáját a prána kifejeződésének érzékelték, amely mindig nagyobb tudatosságra, szabadságra és alkotó-teremtő megnyilatkozásra törekszik. Minden energiában tudatos szándék munkál. Az energia tevőleges szándék a külső világban. A szándék mögött az elhatározás ereje: a tudatosság áll. A prána egyben purusa is: az energia azonos a legfőbb szellemmel. Az élet maga a létezés, a tudatosság. Az energia áramlását egy belső intelligencia működése szabályozza. Ez a természetes vagy szerves intelligencia biztos

tudatában van tervének és módszerének, és ezt nem elhatározásból teszi, hanem magától: gyönyörű tiszta, harmonikus mozgásként. Dicsősége a természet egészében tükröződik: a kis virágoktól a hatalmas csillagokig.

Az őserők triászának második tagja a fény vagy sugárzás alapelve. Az energia fény, azaz dzsóti. Az energia mozgása közben átalakul, és közben fényt és hőt ad le. Az energia elektromos erő, a villámláshoz hasonlóan saját fénnyel rendelkezik. Minden energia mögött természetes fény, és minden élet mögött természetes hő tapasztalható. Minden élet hátterében az érzékelésnek egy intelligenciaként és tudatosságként megjelenő alapelve áll. Minden kémiai reakció magában rejti a fény erejét, ami nem más, mint a tudatosság önátalakító ereje. A legmagasabb tudatosság vakító fénye már benne rejlik a parányi szikrában. A fénynek ez az alapelve végigkíséri az életet és irányítja működéseit.

A harmadik típusú erő az összetartás alapelve, amely lehetővé teszi a következetességet és a forma létrejöttét. Minden megnyilatkozás alapja az összetartó egység, a különböző erők azonos ritmusba fonódása. Létezik valami, ami egymáshoz vonzza, és közös harmóniába rendezi az erőket. Ez nem pusztán kémiai tulajdonság: tudatos szándék rejlik mögötte. A szeretet erejének: a premának kifejeződése. A szeretet tart össze mindent. Általa történik a megnyilatkozás, ő biztosít minden folytonosságot, ő tart meg minden teremtményt életében és tudatosságában.

Ez a három alapelv egy. Az élet fény, a fény szeretet. Az energia alapelve, az élet, kisugárzással, fénnyel bír, amelynek viszont kötőereje a szeretet. Ezért kell törekednünk minduntalan egyre nagyobb élet, fény és szeretet felé, mert ez az univerzum természete.

A Védákban a villámokat (vadzsra) szóró, sárkányölő Indra jeleníti meg a minden akadályt leküzdő életerőt. A fény szelleme Agni, a tűzisten, a látás és az áldozat istensége, minden átalakulás támogatója. A szeretet szelleme szóma, a halhatatlanság nektárja, aki mindenkinek táplálékot és gyönyörűséget ad. A titkos védikus mantrák a kozmikus törvény kulcsát rejtik magukban, elvezetnek minket az univerzális erőhöz annak minden megnyilatkozási szintjén. A védikus mantrákon keresztül megtanulhatjuk egyensúlyban tartani és irányítani a különböző erőket. Ez nemcsak testi egészséget eredményez, hanem szellemi megújhodást és a tudat átformálódását.

Ájurvédikus gyógyítás

Ez a három életerő, az élet, a fény és a szeretet, három elemmel hozható

összefüggésbe: a levegővel, a tűzzel és a vízzel. A mitológia szerint az ég és a föld valamikor egy volt. Nem létezett köztük tér, ahol teremtmények élhettek volna. Aztán a Teremtő akarata szerint istenek születtek, akik elválasztották egymástól az eget és a földet, és széthúzták egymástól a két boltozatot. A kettő közötti térben mozgásba hozták az életerőt, hogy legyen hely a teremtményeknek, hadd növekedhessenek. Ez az életerő kapta a légkör nevet, amelyben a levegő, a tűz és a víz elemei mint szél, nap és eső megvethették az élet kifejlődésének alapjait.

A HÁROM DÓSA

Az Ájurvéda három energia-rendező erőt, azaz dósát különböztet meg. Ezek neve: váta, pitta és kapha. A testnedvek a levegő, a tűz és a víz aktív, mozgékony elemeinek feleltethetők meg, ezek határozzák meg a növekedés és a bomlás élettani folyamatait. A dósa szó jelentése: sötétséget, bomlást, romlást okozó. Egyensúlyzavaruk esetén a dósák okozzák a megbetegedés folyamatát.

A VÁTA testnedv levegős, szélnek is szokták fordítani. A szó jelentése: mozgató, mozgásba hozó. A váta dósa mozgató ereje áll a másik két dósa működése mögött, azok ugyanis önmaguktól mozgásképtelenek. A váta dósa felelős az érzékelés, a tájékozódás és a szellemi működés egyensúlyáért. Elősegíti a szellemi rugalmasságot, alkalmazkodóképességet, a megértés folyamatát.

A PITTA dósa (jelentése: az emésztő, de epének is szokták fordítani), a tűz elemhez társítható. Mindenféle vegyi és anyagcserefolyamatért felel. Az ő feladata nemcsak az étel, hanem a szellemi táplálék megemésztése is. Általa fogjuk fel a valóságot, ragadjuk meg a dolgok lényegét.

A flegmatikus (flegma: nyálka, váladék) KAPHA jelentése: a dolgok összetartója. A kapha dósa szolgáltatja az építőanyagot, a támaszt, ő képezi testünk tömegét. Lényegéhez tartozik az érzelmi szilárdság, a megbocsátás, a szeretet, a szerénység és az állhatatosság erénye.

Mindegyik dósa megtalálható egy másik elemben is. Ez a másik elem az adott dósát mintegy tartályként hordozza, kifejeződését lehetővé teszi.

A váta dósa „tartálya” az éter. Az éter a test üres, üreges részeiben lakozik, és a finomcsatornák kitöltője.

A PITTA, azaz a tűz hordozója a testben a víz vagy az olaj. Általában valamilyen sav formájában ismerjük fel, hiszen a tényleges tűz a testet azon nyomban elpusztítaná.

A KAPHA (víz) közvetítője a föld. Testünk túlnyomó része vízből áll, melyet a bőr és a nyálkahártya határvonalai tartanak össze.

A dósák tulajdonságai

A dósák mindegyike könnyen felismerhető alaptulajdonságairól. Ezen tulajdonságok túlzott mértékű vagy hiányos jelenléte árulkodik az adott testnedv túl- illetve alulműködéséről, melyek idővel patológiai elváltozásokat okoznak. Az Ájurvéda híres magyarázója, Vagbhatta írja:

A váta tulajdonságai: száraz, könnyű, hideg, szeles, finom, izgága.

A pitta tulajdonságai: enyhén olajos, éles, meleg, könnyű, szúrós szagú, mozgékony, folyékony.

A kapha tulajdonságai: nedves, hideg, nehéz, tompa, ragacsos, kemény, szilárd.

ASTANGA-HRIDAJA I. 11-12

Mindegyik dósa rendelkezik egy saját, csak rá jellemző tulajdonsággal, és egy-egy olyan vonással, amely a két másik dósával közös. A közös tulajdonságok azonban mégsem fedik pontosan egymást, némi eltérés tapasztalható közöttük. A levegős váta könnyedsége könnyebb, mint a tüzes pittáé, hidege hűvösebb, mint a vizes kapháé. A vizes kapha nedvesebb, mint a tüzes pitta, amelynek nedvessége inkább olajos jellegű (vér, savak).

A dósák fő jellemzői

VÁTA száraz hideg könnyű

PITTA meleg könnyű nedves

KAPHA nehéz hideg nedves

Ájurvédikus gyógyítás

A dósák hatása

A dósák hatása mind testi, mind szellemi síkon a következő:

A test salakanyagainak, szöveteinek és az összes dósának a gyökere a váta dósa. Természetes állapotában fenntartja a törekvést, a be- és kilégzést, a mozgást, az ingerület kisüléseit, a szövetek egyensúlyát és az érzékek összehangoltságát.

A pitta irányítja az emésztést, a hőháztartást, a látást; szabályozza az éhség- és szomjúságérzetet; ő adja a bőr csillogását és színét, a test puhaságát. Szerepet játszik a megértés folyamatában, a bátorság és az intelligencia kialakításában.

A kapha felelős a szilárdságért, összetartja és síkosítja az ízületeket. Fő erénye a türelem.

ASTANGA-HRIDAJA XI. 1-3

A három dósa közül a váta a legfontosabb, az úgynevezett elsődleges testnedv. Ő irányítja a másik kettőt, és általában véve az összes testi folyamatot. Éppen emiatt, zavarai a testi - szellemi jóllét egészét fenyegetik. Egyensúlyzavara sokkal súlyosabb következményekkel jár, mint ha a másik két dósa egyensúlya bomlik fel. A váta dósa képviselte életerő, és ezen keresztül életminőségünk megóvása ezért a legdöntőbb egészségügyi szempont.

A pitta fennhatósága alá tartozik testi-szellemi könnyedség és melegség minden válfaja. A kapha adja az anyagi alapot, támogatja a másik két dósát és érzelmi stabilitást biztosít.

A dósák egyensúlyzavara

Egyensúlyi állapotukból kizökkenve a dósák különböző tünetek, illetve betegségek megjelenéséhez vezetnek.

A túlzott mennyiségű váta fogyáshoz, erőtlenséghez, fázékonysághoz, reszketéshez vezet; Székrekedést vagy felfúvódást okoz; az álmatlanság, lehangoltság, összefüggéstelen beszéd, zűrzavar, szédülés és tájékozódási zavarok tüneteit produkálja.

A túl sok pitta sárgás színűvé teszi a székletet, a vizeletet, elsárgítja a bőrt és a szem fehérjét. Alvási nehézséggel, égető érzéssel, éhséggel és szomjúsággal jár.

A kaphatúltengés velejárói az emésztés tüzének kihúnyása, a hányinger, közöny, nehézkesség, sápadtság, meghűlés, ernyedt végtagok, túlalvás és nehéz légzés.

ASTANGA-HRIDAJA XI. 6-8

HA TÚL SOK A VÁTA (levegő), a prána és a szellem elveszíti kapcsolatát a testtel, ami leépüléshez és koordinációs zavarokhoz vezet. A fizikai test elhasználódik, a szervezet túlműködik az életnedvek rovására.

HA TÚL SOK A PITTA (tűz), megnövekedik a belső hő, ami gyulladásokat, fertőzéseket, lázat eredményez. A szó szoros értelmében elégetjük, felemésztjük magunkat.

HA TÚL SOK A KAPHA (víz), megnő a test nehézkedési ereje. A súlyfelesleg akadályozza a normális működést, a zsírszövet felhalmozódása hipoaktivitáshoz vezet.

A dósák székhelyei

Mindegyik dósának megvan a saját székhelye a testben.

A vátáé a vastagbél, de a combok, csípők, csontok, fülek és a tapintószervek is birodalmához tartoznak.

A pittáé elsősorban a vékonybél, másodsorban a gyomor, az izzadságmirigyek, a faggyúmirigy, a vér, a nyirokrendszer és a látószerv.

A kapha dósa központja a gyomorban található, kisebb központokként képviseltetik még magukat a mellkas, a torok, a fej, a hasnyálmirigy, az oldalak, a nyirok, a zsírszövet, az orr és a nyelv.

ASTANGA-HRIDAJA XII. 1-3

Amint a dósák fő székhelyükön, az emésztő-szervrendszer megfelelő területén felhalmozódnak, megkezdődik a betegség kialakulásának folyamata. Ha felhalmozódási helyükön a megfelelő módszerekkel kezeljük őket, a betegség gyökerét még időben kiránthatjuk.

A VÁTA (levegő) alul, a vastagbélben termelődik bélgáz formájában.

A PITTA (tűz) középen, a vékonybélben és a májban termelődik epe és savak formájában.

Ájurvédikus gyógyítás

A KAPHA (víz) felül, a gyomorban és a tüdőben termelődik nyálka formájában.

A váta dósa öt formája

A váta dósa öt formáját vájunak, azaz légneműeknek is nevezik. Ezek a következők: 1. prána, 2. udána, 3. vjána, 4. szamána, 5. apána. Megfigyelhetjük, hogy a szavakban a közös ’an’ gyökhöz kapcsoltunk különböző toldalékokat. Az ’an’ szó annyit tesz: lélegezni, erővel feltölteni.

PRÁNA (pra-ána): Az elülső, elsődleges levegő, idegi erő. A fej egészét

áthatja, központja az agy. Lefele mozog a mellkas és a torok felé, irányítja a belégzést, a nyelést, a tüsszentést, a köpést és a böfögést. Uralkodik az érzékelés, az elme, a szív és a tudat felett. A prána a kozmikus életerő ránk eső része, a váta dósa összes többi formájának főnöke, felettese, az élethez való pozitív hozzáállásunk, az életbe vetett hitünk kulcsa. A prána az, ami összeköt minket legbelső valónkkal. Tágabb értelemben használják a váta kifejezés helyettesítésére is, hiszen minden egyéb váta típus belőle származik.

UDÁNA ( ud-ana): A felfele irányuló levegő, idegi erő. A mellkasban helyezkedik el, és a torokban összpontosul. A kilégzés és a beszéd tartozik hozzá. Felügyeli az emlékezetet, az erőt, az akaraterőt, meghatározza erőfeszítéseinket, törekvéseket. Halálunkkor felszáll a testből, és szándékunk hatalmának, valamint a rajta keresztül mozgó karmának megfelelően különböző finomabb világok fele terel minket. Ha teljesen kiműveljük, felemelkedhetünk általa a külső világon, és különféle pszichikai erők birtokába juthatunk. A jóga gyakorlása főleg az udana fejlesztéséről szól.

VJÁNA (vi-ana): Az átható, mindenhová elhatoló levegő. Központja a szív, amin keresztül a test minden részébe eljut. Felügyeli a vérkeringést, és ezen keresztül az izmok és ízületek mozgását, az ingerületkisüléseket, a váladékok kiválasztását.

SZAMÁNA ( száma-ana): kiegyenlítő levegő. Az emésztőszervrendszert irányító idegi erő, vékonybél központtal, de nemcsak az emésztésért felelős, hanem az összes testi folyamat összhangjáért és egyensúlyáért.

APANA (apa-ana): Lefele mozgó, távozó levegő. Székhelye a végbél. A széklet- és vizeletkiválasztás, a menstruáció, a vajúdás és a nemi élet lefele és kifele irányuló mozgásait irányítja.

Az udána mint felemelkedő levegő felemeli életerőnket, és ezáltal elősegíti tudatunk fejlődését és felszabadítását; ezzel szemben a leereszkedő apána lefele szállítja az életerőt, és így tudatunk korlátozását, visszafejlődését jelenti. Az apána támogatja és irányítja az összes többi vátát: a legtöbb váta-típusú rendellenesség hátterében az ő működési zavara áll. Rossz működése széteséshez, bomláshoz vezet. A váta-egyensúlyzavarok kezelését ezért legelőször az apána váta rendbehozatalánál kell kezdenünk.

A pitta dósa öt formája

A pitta dósa öt formája a következő: 1. Szádhaka, 2. Álócsaka, 3. Bhrádzsaka, 4. Pácsaka, 5. Randzsaka.

SZÁDHAKA PITTA: Az a fajta tűz, amely segít felismerni az igazat, a valóságot. A szívben és az agyban helyezkedik el, az intellektust, az intelligenciát, az egót támogatja céljai elérésében. Ezek a célok lehetnek világiak is: ilyenkor hírnévre, gazdagságra, élvezetek megszerzésére irányulnak; és lehetnek spirituális indíttatásúak is. Ilyenkor a cél a felszabadulás. A Szádhaka Pitta irányítja mentális energiánkat, a különböző eszmék, gondolatok megemésztését, megkülönböztető képességünket. Fejlesztésére különös hangsúlyt fektet a jóga, különösen a tudás jógája.

ÁLÓCSAKA PITTA: Látásunkat, vizuális érzékelésünket irányítja. Központja a szem, feladata a külső világból érkező fény befogadása és feldolgozása. A többi érzékszerv élességét is támogatja.

BHRÁDZSAKA PITTA: Az a fajta tűz, ami bőrünk fényességét adja. A bőrben helyezkedik el, bőrünk színét és minőségét köszönhetjük neki. Egyensúlyzavara esetén elszíneződik bőrünk, vagy pörsenések jelennek meg rajta. Általa történik a bőrünkön tapasztalt hő vagy melegség feldolgozása is.

PÁCSAKA PITTA: Az emésztő tűz. A vékonybélben helyezkedik el, az emésztés folyamatát irányítja. Az összes többi pitta-fajta alapja és támogatója. Minden pitta-típusú egyensúlyzavar korrigálását rajta kell kezdenünk, hiszen minden hő elsődleges forrása az emésztés tüze.

RANDZSAKA PITTA: A színt kölcsönzi vérünknek, epénknek, székletünknek. Központjai a májban, a lépben, a gyomorban és a vékonybélben találhatók, de többnyire a vérben lakozik. A legtöbb májfunkciózavar okát nála kell keresnünk.

Ájurvédikus gyógyítás

A kapha dósa öt formája

A kapha dósa öt formája a következő: 1. Tarpaka, 2. Bódhaka, 3. Avalambaka, 4. Klédaka, 5. Slésaka.

TARPAKA KAPHA: A víz, ami a megelégedettséget okozza. Egyik központja az agyban van, ahol agyi-gerincvelői folyadékként képviseli a víz elemet, a másik a szívben. Jelenlétének köszönhető az érzelmi egyensúly, a nyugodtság, a boldogság, az emlékezet. A jóga gyakorlása fokozza a kapha dósa mentális formájának jelenlétét, ami a megelégedettség és a boldogság (ánanda) érzésével jár együtt.

BÓDHAKA KAPHA: A víznek az a formája, amely az érzékelést lehetővé teszi. Szánkban és nyelvünkben található nyál formájában. Nélküle nem éreznénk az ételek ízét. A Klédakához hasonlóan az emésztés első szakaszához tartozik. A fejen található egyéb érzékszervek nyílásainak síkossága is az ő érdeme.

AVALAMBAKA KAPHA: Támogató víz, szív és tüdő központtal.

Tőle függ az összes többi kapha működése, mert itt tárolódik a nyálka (a flegma); és itt most ne csak a tüdő váladékára gondoljunk, mert az már általában a kapha túlműködésének a tünete, hanem gondoljunk a test legalapvetőbb vizes alkotóelemére: a plazmára, melyet a tüdő és a szív juttat el minden irányba.

KLÉDAKA KAPHA: A nedvesítő folyadék. A nyálkahártya váladékaként található a gyomorban. Az emésztés első szakaszában van szerepe: az ételt folyékony állapotúvá teszi.

SLÉSAKA KAPHA: Az a fajta víz, amely ízületeinket kenegeti. Az ízületekben található folyadék formájában, összetartja az ízületeket.

A HÉT SZÖVET

Az Ájurvéda szerint az emberi test hét dhátuból, azaz szövetrétegből áll. Ezek a durvától a finomig rétegződve koncentrikus körökben helyezkednek el. A hét dhátu a következő:

1. Rasza Dhátu: plazma, más néven bőr.

2. Rakta Dhátu: vér, különösen a hemoglobin.

3. Mámsza Dhátu: izomszövet

4. Méda Dhátu: zsírszövet

5. Asti Dhátu: csontszövet

6. Maddzsa Dhátu: csontvelő és idegszövet

7. Sukra Dhátu: reproduktív szövetek

Általában elmondhatjuk, hogy a kapha felelős az összes szövetért, hiszen a test alapvető anyagát föld és víz formájában ő szolgáltatja. Öt szövet egészsége azonban kifejezetten kapha-működéshez kötött. Ezek: a plazma, az izom, a zsír, a velő és a reproduktív szövetek. A testhőmérséklet megtartását szavatoló vért a pitta teremti, a csont viszont, melynek porozitása levegő jelenlétére utal, váta irányítású. A különböző dósák betegségei általában azokban a szövetekben jelentkeznek, amelyek fennhatóságuk alatt állnak. A pitta betegségei többnyire a vérrel kapcsolatosak, míg a vatáéi a csontszövettel. A kapha betegségei a többi szövetben, főleg a plazmában manifesztálódnak. Mindazonáltal fontos megjegyeznünk, hogy az összes dósa képes bármely szövetbe beférkőzni, és ott betegségeket okozni. A betegségeket nemcsak aszerint osztályozzuk, hogy melyik dósa problémájáról van szó, hanem aszerint is, hogy melyik szövetbe hatoltak be. Az ízületi gyulladás legtöbb formája amiatt lép fel, hogy a váta dósa (szárazság, szél) a csontokba (asti dhátu) férkőzik. Ennek a jelenségnek az elnevezése ezért „váta a csontokban”, azaz asti-gata-váta.

A TEST CSATORNARENDSZEREI

Az emberi testet megszámlálhatatlanul sok csatorna fonja át. Ezek látják el a test szöveteit. Ezeket a csatornákat szanszkritul szrótasznak, többes számban szrótánszinak nevezik. Az egészség feltétele, hogy az áramlás ezekben a csatornákban megfelelő legyen. Ha az áramlás elégtelen, túlzott mértékű, vagy a csatornák elzáródnak, esetleg túlcsordulnak, betegség jelentkezik. Az áramlás akadályozottságának, és így a betegségnek az oka ilyenkor az, hogy a felhalmozódott dósák a csatornákba terelődnek. A csatornák hasonlóak a nyugati orvostudomány által ismert fiziológiai rendszerekhez, de a kínaiak meridiánrendszeréhez hasonló finomabb energiamezőket is magukban foglalnak. A csatornarendszer működési

Ájurvédikus gyógyítás

rendellenességeiből fakadó tünetek szintén az Ájurvéda tárgykörébe tartoznak. A betegségek osztályba sorolása aszerint történik, hogy a betegség melyik rendszert érinti. A betegség természetéről és súlyosságáról a csatornák különböző diagnosztikai módszerekkel történő vizsgálata ad felvilágosítást.

Három csatorna a külvilággal áll összeköttetésben: levegővel, étellel és itallal táplálja a testet. A hét másik csatorna a hét szövetet táplálja.

Három további csatorna a külvilágba üríti a kiválasztás termékeit. Az ételből származó salakanyag a széklet, a vízé a vizelet, a lélegzésé az izzadság. Ezt a három mellékterméket hívjuk a három malának. A dósák túlzott mértékű felhalmozódása a malákat is károsíthatja, ürítésüket nehezítheti.

Az elme külön rendszerként létezik. Az idegrendszerrel (maddzsaváha szrótasz) és a szaporító szervrendszerrel (sukra-váha szrótasz) áll összefüggésben. Rajta múlik, és a tőle kiinduló ingerektől függ az összes csatorna energiaáramlása.

A CSATORNARENDSZEREK (SZRÓTÁNSZI)

A CSATORNA NEVE A CSATORNA JELLEGE, A RENdSzER TípuSA

PRÁNA-VÁHA SZRÓTASZ

A pránát, azaz a levegőt és életerőt szállító csatornák. Légzőszervrendszer, keringés.

A CSATORNA KIINduLÓpONTJA

A szív és a gyomorbélrendszer, főleg a vastagbél.

ANNA-VÁHA SZRÓTASZ Ételt szállít. Emésztőszervrendszer. Gyomor, a test bal oldala.

AMBU-VÁHA SZRÓTASZ

RASZA-VÁHA SZRÓTASZ

RAKTA-VÁHA SZRÓTASZ

Vizet szállít, a vízháztartást szabályozza. Kiválasztószervrendszer.

Hasnyálmirigy, szájpadlás.

Plazmát (rasza) szállít. Nyirokrendszer. Szív, véredények.

Vért (rakta) szállít. Keringés.

Máj, lép.

MÁMSZA-VÁHA SZRÓTASZ

MÉDA-VÁHA SZRÓTASZ

ASTI-VÁHA SZRÓTASZ

MADDZS-VÁHA SZRÓTASZ

Az izmokat (mámsza) ellátó csatornák. Izomszövet.

A zsírszövetet (méda) tápláló csatornák. Zsírszövet.

A csontokat (asti) tápláló csatornák. Csontrendszer.

A velőt és az idegszövetet (maddzsa) ellátó csatornák. Főleg az idegrendszer.

Ínszalag, bőr.

Vesék, hashártya (omentum).

Zsírszövet, csípők.

SUKRA-VÁHA SZRÓTASZ

A szaporító szervrendszer (sukra). A reproduktív szöveteket ellátó csatornák.

Csontok, ízületek.

Méh / herék.

SZVÉDA-VÁHA SZRÓTASZ

Izzadságot (szvéda) szállító csatornák, faggyúmirigy.

PURÍSA-VÁHA SZRÓTASZ A székletet (purísa) szállító csatornák. A székletürítés rendszere

MÚTRA-VÁHA SZRÓTASZ Vizeletet (mútra) szállító csatornák. Kiválasztószervrendszer.

MANÓ-VÁHA SZRÓTASZ A gondolatot szállító csatornák. A mentális rendszer.

Zsírszövet, hajhagymák.

Vastagbél, végbél.

Húgyhólyag, vesék.

szív

A nőknél ezen felül a szaporító szervrendszer alrendszereként két különálló rendszert különböztetünk meg.

ÁRTAVA-VÁHA SZRÓTASZ A menstruációs folyadékot (ártava) szállító csatornák.

SZTANJA-VÁHA SZRÓTASZ Az anyatejet szállító csatornák. A tejelválasztó rendszer, a menstruációs rendszer alrendszere.

„David Frawley a nyugati világ vezető ájurvédikus szakembere. Kimondhatatlan mértékben hozzájárult ahhoz, hogy tudatában legyünk az Ájurvéda értékének. Az Ájurvédikus gyógyítás minden bizonnyal bevonul majd a nagy klasszikusok közé.”

DEEPAK CHOPRA

A siker hét spirituális törvénye szerzője

Az Ájurvédikus gyógyítás nem elméleti értekezés. Sokkal inkább jellemzője a praktikus, gyakorlati megközelítés. Meggyőződésem, hogy kedvező fogadtatásra talál majd mind az általános olvasóközönség, mind a szakma körében.”

MICHAEL TIERRA

A gyógynövények útjai, és A természetes gyógymódok bibliája c. könyvek szerzője

Az Ájurvédikus gyógyítás bemutatja a legelterjedtebb betegségek ájurvédikus kezelési módjait. A megfázástól a rákig több, mint nyolcvan betegséget tárgyal, az étrendtől kezdve a gyógynövényes, olajterápiás, drágakőterápiás kezeléseken át a mantráig és a meditációig a kezelési módok teljes skáláját vonultatja fel. A könyv napi szintű egészségügyi és életvezetési tanácsokat ad, melyek a betegség kezelését és megelőzését is segítik. Mindenki megtalálja benne a saját egyedi testi­lelki alkatának megfelelő iránymutatást.

Rendkívüli könyvet: az ájurvédikus egészségmegőrzés teljes körű kézikönyvét tartja kezében az olvasó. A könyv korunk emberéhez szól: Az Ájurvédikus gyógyítás a test és lélek orvoslásának ősi bölcsességét napjaink egészségügyi problémáira vonatkoztatja. Jelen kiadás az eredeti 1989­ es kiadás kibővített és újradolgozott változata, mely azóta további betegségek és kezelési módok ismertetésével bővült.

A szerző, dr. David Frawley (Pandit Vamadeva Shastri) egész sorozatnyi könyvet írt már az Ájurvédikus orvoslás témájában. Művei közé tartozik az Ájurvéda és Jóga, az Ájurvéda és az elme, és a Füvek jógája című. Számos írása megjelent a jóga, a védikus asztrológia és a vonatkozó védikus tudományok tárgykörében is. Dr. Frawley egyike azon kevés nyugati szakembereknek, akiknek tárgyi tudását India szerte is elismerik. David Frawley jelenleg a Védikus Asztrológia Amerikai Tanácsának elnöke, valamint a Védikus Tudományok Amerikai Intézetének igazgatója, mely az Ájurvéda és más kapcsolódó védikus tudományok témájában kínál tanfolyamokat és továbbképzéseket.