fitnesz
A túledzettség jól értelmezhető jelei Képzeljünk el egy lelkes, életerős, húszas éveiben járó fiatal hölgyet, Zsuzsit, aki úgy döntött, leszámol addigi inaktív életmódjával és feleslegesnek ítélt zsírpárnáival. A hölgy napi 10-12 órát dolgozik egy multinál középvezetőként és a párkapcsolatában épp problémás időszak van, ami miatt folyamatosan feszült. Keres is egy szimpatikus edzőtermet és egy jóképű edzőt.
Pálos Attila okleveles testépítésfitnesz-szakedző írása Zsuzsi papírra veti az edzéstervét, mely „a több jobb” elvére épül. Hétfő futás, kedd erősítés, szerda aerobik, majd ezek ismétlik egymást. Vasárnapra tervezett pihenőt, heti 6 edzéssel vág bele az életmódváltásba. És telnek a hetek, hónapok. A hölgy izomlázzal küzd hétről hétre, de azt mondták neki a barátai és edzője is, hogy csak a gyengék pihennek. Ő elhisz mindent, amit mondanak neki.
14
Vital magazin
A stressz az élet sója
A sportolás, melyet örömmel végzünk, testünk számára stressz. Selye János orvos-kutató az 1930-as években írta le a stressz a hatásait az emberi szervezetre. Ez alapján már tudjuk: létezik rossz és jó stressz is. Ahogyan Selye János is mondta: a stressz az élet sója. De a túl sok só nem egészséges, mint tudjuk. Testünk a sportolást – bármennyire tudjuk, hogy jó dolog és élvezzük – stresszként éli meg. Ehhez pedig alkalmazkodnia kell, amihez idő kell. Ha ez nem tud kialakulni, túl sok stressz ér minket, annak sajnos negatív következményei lesznek.
