6.3. Az első generációs lét vizsgálata

4. melyek azok az elemek (események, programok, formális szervezetek, campusok térszerkezete stb.), amelyekkel az egyetem hatásmechanizmusa és az integráció javítható, és az értelmiséghez kapcsolódó tartalmak nagyobb eséllyel adhatók át.

6.3. AZ ELSŐ GENERÁCIÓS LÉT VIZSGÁLATA

Az első generációs léttel kapcsolatos fejezetünk négy különböző részkutatásból áll össze, amelyek mind kvantitatív, mind pedig kvalitatív elemeket tartalmaznak. Nem csupán a társadalmi összetételt szeretnénk megvizsgálni, hanem a hátrányok leírását, és azok narratíváját is. Kvantitatív elemzésünk ezenkívül érinti a művelődési szokások, illetve a továbbtanulási motivációk kérdéskörét.

Első lépésben a Magyar Ifjúság Kutatás 2012-es és 2016-os adatbázisát használjuk fel.143 Az adatbázisból leválasztottuk a nappali tagozatos diákok almintáit (N2012 = 751, N2016 = 773), amelyeket társadalmi hátterük szerint tovább bontottuk. Mivel a kutatás kérdőívei részletesen tárják fel mind az iskolai végzettséget, ezért az „első generációs” kategóriát, amely messze nem homogén csoport, igyekeztünk egyrészt alaposabban megvizsgálni, másrészt pedig a kutatás két hullámában szerettük volna összevetni az alminta arányait. Elemzésünk során az első generációs diákokat településtípus szerinti bontásban is megvizsgáltuk.

Kutatási kérdéseink a következők: 1. Hogyan változott a nappali tagozatos diákok almintájában az első generációsok aránya a két vizsgálat között? 2. Az első generációs diákoknak mekkora hányadát jelentik azok a hallgatók, akik esetében a szülők végzettsége ténylegesen is alacsony – ami általános iskolai vagy az alatti végzettséget jelent?

Kutatási kérdéseinkre egyszerű százalékos bontással igyekszünk válaszolni. Elemzésünk ezen szakaszához két hipotézist illesztünk.

H3A A Magyar Ifjúság Kutatás két hullámát megvizsgálva az első generációs diákok arányának csökkenését tudjuk kimutatni 2012 és 2016 között.

143 Az adatbázis használati jogát a Kutatópont bocsátotta a rendelkezésünkre, amiért köszönettel tartozunk (https://kutatopont.hu/).

Mindez illeszkedik az elméleti keretekben feltárt, felsőoktatást jellemző bezáródási folyamathoz és az expanziós folyamat végéhez (Berlinger és Megyeri, 2015).

H3B Az első generációs alminta nagyobb hányadát érettségizett szülők gyermekei adják, s nem pedig a szakmunkás- vagy alapfokú végzettségűek. Hipotézisünket arra alapozzuk, hogy a magyar oktatási rendszerben a reziliencia foka alacsony, s a közoktatás működése inkább szelektív, így a felsőoktatás az érettségivel sem rendelkező szülők gyermekei számára csak korlátozottan érhető el (Csapó, Molnár és Kinyó, 2009; OECD, 2012).

Az első generációs diákok campusokon történő jelenlétét a nemzetközi szakirodalom sok szempontból járja körül. Mivel egy korábbi munkánkban az eredményesség kérdéskörét már elemeztük (Bocsi, Pusztai és Fényes, 2020), így jelen könyvünkben a felsőoktatási tanulmányok motivációit szerettük volna megvizsgálni, és feltárni azt, hogy a motiváció területén megragadható eltérések (ha ténylegesen is igazolhatók), a szülők iskolai végzettségének hatására formálódnak-e ki. Az adatok egy 2018/19-es tanévben felvett, nagymintás hallgatói adatbázisból származnak (N=2199). A „Társadalmi és szervezeti tényezők szerepe a hallgatói lemorzsolódásban” című kutatás Magyarország keleti régiójában,144 valamint négy ország (Szlovákia, Románia, Ukrajna, Szerbia) felsőoktatási intézményeiben145 folyt. A magyarországi minta (N=1034) kvótás, és a karokra, a képzés területére, valamint a finanszírozási formára nézve reprezentatív. A mintában nappali munkarendű, másodéves, BA/BSc képzésben, valamint másod- vagy harmadéves, osztatlan képzésben tanuló hallgatók szerepeltek. Jelen elemzésben a Debreceni Egyetem adatait dolgoztuk fel (N=810), amely a tudományterületek szinte teljes spektrumát lefedi. A továbbtanulási motivációkat egy 13 itemből álló kérdéssorral mértük fel.146 Az itemek esetében ANOVA teszttel megvizsgáltuk a szülői vég-

144 Debreceni Egyetem, Nyíregyházi Egyetem, Debreceni Református Hittudományi Egyetem,

Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola. 145 Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE), Emánuel Egyetem, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Munkácsi Állami Egyetem,

Nagyváradi Állami Egyetem, Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), Sapientia Erdélyi Magyar

Tudományegyetem, Selye János Egyetem, Újvidéki Egyetem, Ungvári Nemzeti Egyetem. 146 Az itemek a következők voltak: hogy jól jövedelmező állást találjak; hogy elismert foglalkozásom legyen; a felsőoktatási intézmény földrajzi közelsége; hogy gyarapítsam tudásom; hivatásom keresése; mert diplomával könnyebb elhelyezkedni; mert még nem akartam dol-

zettség hatását, illetve egy lineáris regressziós modellben feltártuk, hogy a szülők iskolai végzettsége alakítja-e a motivációs faktorokat.

A szülők iskolai végzettsége alapján két csoportot különítettünk el: azokat, akiknek a szülei nem diplomások (N = 360), és azokat, akiknek legalább az egyik szülője diplomás (N = 407). A regressziós elemzésbe háttérváltozóként a következőket vontuk be: nem, objektivált gazdasági tőke (tartós fogyasztási javakból képzett indexszel147 mérve), a település típusa (főváros vagy megyeszékhely, kisebb város, falu vagy tanya). A hallgatói mintát kilenc tudományterületre bontottuk (mezőgazdaság, bölcsészettudomány, műszaki képzések, informatika, természettudomány, jog-, orvos- és egészségtudomány, gazdaságtudomány, társadalomtudomány és pedagógusképzés). A kapcsolathálók kiterjedését három területen vizsgáltuk meg, és mind a három esetben indexet képeztünk. Mértük a campuson belüli kapcsolathálók komplexitását az oktatók viszonylatában,148 a campuson belüli hallgatói beágyazottságot,149 illetve az egyetemen kívüli baráti kapcsolatokat.150 Itt minden kijelentésnél három opció közül kellett választani: nincs ilyen (egy pont), egy van (kettő pont) és több is van

gozni; hogy sokféle kapcsolatot alakítsak ki; családi hagyományt követtem; megengedhettem magamnak anyagilag; nem kellett tandíjat fizetni; munkahelyi követelmény; társadalmi mobilitás reménye, kitörés. Az egyes itemeket a hallgatóknak egytől négyig kellett skálán értékelni. A Cronbach-alfa értéke 0,70 volt. 147 Az indexet az alábbi javakból képeztük: saját lakás vagy ház; öt évnél nem régebbi autó, széles képernyős televízió; számítógép vagy laptop széles sávú internettel; tablet vagy e-bookolvasó; mobilinternet; mosogatógép; légkondicionáló és okostelefon. Az index egy és kilenc közötti értékeket vett fel (ha volt a tulajdonában, egy pontot ért). 148 Van olyan oktató, akivel a tananyagról, tudományos kérdésekről beszélget tanítási időn kívül; akivel a tananyagon kívül más témákról is beszélget; akivel szépirodalomról, művészetről beszélget; akivel közéleti kérdésekről beszélget; akivel magánéleti problémáiról beszélget; akivel a jövőre vonatkozó terveiről beszélget; akivel rendszeres e-mail-kapcsolatban van; aki odafigyel személy szerint az Ön pályafutása alakulására; akivel sportról, egészséges életmódról beszél. Az index képzése során kijelentésenként három pontot lehetett szerezni (nincsen: egy pont, egy van: kettő pont, több is van: három pont), így a maximális értéke 27 lehetett. 149 Van olyan campuson kívüli barátja…: akivel megbeszéli a tanulmányaival kapcsolatos problémáit; akivel megbeszéli magánéleti problémáit; akivel rendszeresen együtt tölti a szabadidejét; akivel megbeszéli a jövőre vonatkozó terveit; aki betegség esetén meglátogatja vagy telefonon keresi; akitől könyvet, jegyzetet kér kölcsön; akivel tudományos kérdésekről beszélget; akivel olvasmányairól, kultúráról, közéleti kérdésekről beszélget; akivel művészetről beszélget; akivel együtt tanul; akivel együtt szokott sportolni. Az index képzése során kijelentésenként három pontot lehetett szerezni (nincsen: egy pont, egy van: kettő pont, több is van: három pont), így a maximális értéke 33 lehetett. 150 Az itemek listája megegyezett az előzővel.

(három pont az index értékében). Az integráció modellbe való beemelését az a korábban már ismertetett összefüggés indokolja, hogy a továbbtanulási motiváció és a beilleszkedés stratégiái összekapcsolódnak, és racionális döntésekkel leírható mintázatokat adnak.

Ennek az adatbázisnak a segítségével elemeztük az első generációs diákok művelődési szokásait is. A művelődési szokásokat felmérő kérdésblokk 12 itemet tartalmazott.151 Ezzel a művelődési szokások indexének értékét hasonlítottuk össze a szülők végzettsége szerint ANOVA tesztet felhasználva, illetve az egyes tevékenységek végzésének a gyakoriságát khí-négyzet-próbával. Limitációnak ebben a fázisban a kutatás mintáját nevezhetjük meg, hiszen egyetlen tudományegyetem kvótás, de karokra nézve reprezentatív mintáján alapulnak az adataink.

Elemzésünk során a kutatási kérdéseket fogalmaztuk meg: 1. A továbbtanulási motiváció milyen mintázatai lesznek jellemzőek az első generációs diákokra? 2. A továbbtanulásra vonatkozó motivációs faktorokat a többi háttérváltozó bevonása mellett is alakítja a szülők iskolai végzettsége? 3. Tapasztalható-e eltérés az első generációs diákok és a diplomás szülőkkel bíró hallgatók művelődési indexértéke esetében? Milyen intézmények és milyen tevékenységek esetében lesz eltérés a gyakoriságokban?

Az előbbi kérdésekre építve elemzésünk ezen szakaszában három hipotézist állítottunk fel:

H3C Szignifikáns összefüggést fogunk találni az alábbi itemek kapcsán „társadalmi mobilitás reménye, kitörés”, „a felsőoktatási intézmény földrajzi közelsége” (itt a nem diplomás szülők gyermekeinek magasabb átlagait feltételezzük), illetve a következő kijelentéseknél: „családi hagyományt követtem”

151 A művelődési szokásokat a következő területeken mértük fel: szépirodalom-olvasás; szakirodalom-olvasás; populáris vagy szórakoztató irodalom olvasása; klasszikus zene hallgatása; művészfilmnézés; könyvtárlátogatás; színházlátogatás; múzeumlátogatás; art mozi látogatása; multiplex mozi látogatása; klasszikus zenei hangverseny látogatása és könnyűzenei koncert látogatása. A tevékenységeket gyakoriságokkal mértük fel (egytől ötig – soha, ritkán, havonta, hetente, naponta), ezekből képeztük az indexet. A legalacsonyabb érték 12, a legmagasabb 46 volt. Itt jegyeznénk meg, hogy a kutatás során felhasznált kérdésblokk nem tartalmazta az online aktivitásokat, így nem tud teljes képet nyújtani a művelődési szokásokról. Kutatásunk kvalitatív része reményeink szerint valamelyest kárpótolja ezt a hiányosságot.

és „megengedhettem magamnak anyagilag”. Hipotézisünket egyrészt a tőkékkel való ellátottság alacsonyabb fokára, a tanulmányok mobilitási csatornaként való felhasználására, illetve az első generációs diákok sajátos intézményválasztási mintázataira alapozzuk (Moreau és Leathwood, 2006; Nimer, 2021; Oldfield, 2012, Thering, 2012).

H3D A társadalmi mobilitást és az egzisztenciális okokat tartalmazó faktor esetében a szülők végzettségének hatása kimutatható lesz a regressziós modellekben (Thering, 2012).

H3E Az első generációs diákok művelődési indexének átlaga alacsonyabb lesz, mint a diplomás szülők gyermekeié (Cooper, 2013; Laemmli, 2011).

Az első generációs léttel foglalkozó fejezetünk záró elemei kvalitatív technikára épülnek, és a már bemutatott interjús vizsgálat utolsó, opcionális kérdésblokkján alapulnak. Ahogy korábban már ismertettük, a megkérdezetteknek itt kellett reflektálni az első generációs léttel járó helyzetükre, hátrányaikra és kompenzációs technikáikra. A hallgatói interjúk között nem minden esetben került be a fókuszcsoportba olyan diák, akinek a szülei nem voltak diplomásak,152 a 31 oktató közül viszont 17 első generációsként definiálta magát. Fontos ugyanakkor, hogy ezen a 17 főn belül egy „kvázi” első generációs csoport is elkülöníthető, amely egyrészt a szocializmus sajátos mobilitási íveivel áll kapcsolatban (a nagyszülők diplomások voltak, a szülők fizikai munkások), másrészt a korábban már beazonosított, sokszor középvezetői-művezetői pozícióban lévő beosztásokkal voltak leírhatók. Hipotézist csak az oktatói vizsgálat kapcsán fogalmaztunk meg, ahol az eredmények jobban kvantifikálhatók.

Kutatási kérdéseink a következők: 1. Érzékelhetők-e általánosságban az első generációs lét hátrányai a diákok esetében?

Ha igen, akkor milyen területeken? 2. Érzékelhetők-e általánosságban az első generációs lét hátrányai az oktatók esetében? Ha igen, akkor milyen területeken? 3. Milyen jegyekkel írható le az első generációs oktatók pályaíve? Hol és mennyire lesz jellemző a felsőoktatásba vezető „királyi út”?

152 Az informatikai fókuszba csak diplomás szülők gyermekei kerültek.

Elemzésünknek ebben a szakaszában az alacsonyabb elemszámok, illetve a kvalitatív technika okán egyetlen hipotézist fogalmaztunk meg:

H4 Az első generációs oktatók többségénél hátrányok vagy disszonáns érzés lesz kimutatható, és a felsőoktatás „királyi útja” lesz a kevésbé tipikus életpálya (Crew, 2020).

A hátrányok megélésénél induktív kódolással kategóriákat alakítottunk ki. Terveink szerint az itt felhasznált négy vizsgálati irány eredményei jól interpretálhatók lesznek könyvünk elméleti fejezeteinek segítségével, és lefedik az értelmiségképzés és a felsőoktatás közötti kapcsolat számos területét.