2022. V. évfolyam 10. szám
A FOGÁSZAT INFORMÁCIÓS MAGAZINJA
e-JOURNAL Prevenció
„A prevenció egy heroikus küzdelem…” A prevenció jelentősége és lehetőségei a fogszabályozásban Az ízérzés fontossága és az ízérzés zavarai Preventív stratégia – újratervezés igénye A fogorvosok szerepe a plakk-kontroll és a preventív szemléletű fogászat erősítésében www.dental.hu
R
V. évfolyam, 2022
Tisztelt Olvasó! 2021-ben jellemzően a Covid-19 okozta nehézségek uralták az életünk jelentősebb részét, 2022ben az előrejelzések a járvány elcsendesedését vizionálják. Mindannyian ebben reménykedünk, és mind a szakmai, mind a baráti kapcsolataink már nagyon igénylik és várják a korábbi lehetőségeket! A tavalyi év sokunk életében hozott különböző nehézségeket, mégis elmondhatjuk, hogy mindenképp jobb volt a 2020-as esztendőnél, amikor a létbizonytalanság és a járványtól való félelem uralta a napjainkat. Mára a Covid egyéb hatását is érezzük, hiszen a szakmánkban sok minden változott, többek között teljesen átalakult a fogászati turizmusra szakosodott rendelők élete. Az idegenforgalom lassan megindult, de a korábbi számok, a vendégéjszakák még messze nem érik el a 2019-es év adatait. Kérdés, hogy a nagy rendelők mikortól tervezhetik, vagy éppen merik-e tervezni a korábbi páciens-kapacitás újraindítását? 2022. február 1-től az Európai Unióban egységes a Covid- igazolások és az utazások szabályozása, ez 9 hónapig lesz érvényes – tehát október 30-áig – az oltottak számára. Nagyon bízunk abban, a tavasz úgy köszönt ránk, hogy a korábbi megszorítások, korlátozások már nem lesznek érvényben! A fogászati rendelők működése és a kereskedelmi vállalkozások jelentős részének a forgalma visszaállt a 2019-es eredményekre, tavaly már ismét némi növekedés jellemezte a szektort. A rendelők és fogtechnikai laborok az elmúlt 2 évben, főleg a fejlesztéseket állították előtérbe, amelyhez számos pályázat is kedvező konstrukciókat kínált. Tudomásunk szerint, 2022-ben is lesznek új pályázati források, melyekről a kereskedelmi vállalatok részletesebb információkat tudnak adni. Az infláció elérte a fogászati ágazatot is, a vállalkozások az euro változásától, gyengülésétől függően azzal találkoznak, hogy az árak – a mindennapi élet mellett – itt is jelentősen és folyamatos változnak, emelkednek. A fogászati rendelők is kénytelenek az áraikat emelni, egyre több rendelő, ún. „piaci alapú” árképzést vezet be. A folyamat kimenetelét még nem lehet pontosan látni, a munkaerő fluktuációja, az Európai Unió áraihoz képest alacsony magyar fogászati beavatkozások értéke - jelenleg még nem érte el a
drágulás csúcspontját. Az elmúlt időszakban számos újság, cikk foglalkozott a fogászati szektorban található extra drágulási folyamattal. Ez egyelőre - a hazai rendelőkben - még nem mutatott jelentős problémát, új hívószavakkal, sok marketing munkával, reklámmal most a magyar lakosságot kell határozottabban a rendelőkbe invitálni! Ősszel ismét nagy energiával és sok munkával készülünk a Dental World Nemzetközi Kongresszus és Szakkiállítás megszervezésére, melyen reméljük, az egész fogászati szakma képviselteti majd magát! Nemzetközi szinten is ismert/elismert előadók, gyakorlat-orientált képzések és sok új élmény is várja majd a látogatókat, az érdeklődőket! A kiadó bizakodva tekint a jövőbe, a megújult tartalmaink kapcsán sok pozitív visszajelzést kapunk, melyeket nagyon köszönünk! 2021-ben - a nehézségek ellenére is - növelni tudtuk a kiadványaink, a magazinjaink számát, nem csökkentve azok tartalmi minőségét. 2020 óta a tematikus e-Journalok is folyamatosan megjelennek, melyek egyfajta könyvtárként is szolgálnak az olvasóinknak. A dental.hu oldalon díjmentesen elérhetőek a korábbi lapszámok is. A mostani kiadványunkban általános fogorvosi eljárások mellett a prevenció témakörével foglalkozunk. Jó olvasást kívánok! Laczkó Tamás, felelős kiadó
3
4
E-Journal – Prevenció
TA R TA LO M
„A prevenció egy heroikus küzdelem…”................................................................................... 6 „Úgy gondoljuk, hogy a szájüregi prevenció ügye olyan fontos, hogy nem szabad csak a fogorvosokra bízni”.....................................................................24 A Prevenció jelentősége és lehetőségei a fogszabályozásban....................................26 A fogászati allergia aktuális kérdései és jelentősége .....................................................32 A bruxizmus és kezelésének a lehetőségei..........................................................................38 Az ízérzés fontossága és az ízérzés zavarai...................................................................... 44 Preventív stratégia – újratervezés Igénye...........................................................................52 Latex allergia a fogorvosi gyakorlatban...............................................................................56 A fogorvosok szerepe a plakk-kontroll és a preventív szemléletű fogászat erősítésében.................................................................................................................60 Szexuális úton terjedő fertőző betegségek okozta szájnyálkahártya elváltozások................................................................................................ 64 Erős fogak és egészséges száj – meggyőző mosoly .......................................................72
E-Journal V. évfolyam, 2022. 10. szám Kiadja: DP Hungary Kft. 1012 Budapest, Kuny Domokos u. 9. Felelős kiadó: Laczkó Tamás Főszerkesztő: dr. Riba Magdolna Előkészítés: DP Hungary Kft., Sárközi András e-mail: grafika@dental.hu
Információ, hirdetésfelvétel: Bárdos Veronika, telefon: 06-30-472-0030 Az újság e-mail címe: info@dental.hu Az újság internetcíme: www.dental.hu Terjesztés: E-mail hírlevél formájában. A tudományos közleményeket a szerkesztőség lektoroknak adja át véleményezésre. Közlés csak egyetértő lektori vélemény, illetve a javasolt módosítások elvégzését követően lehetséges.
A cikkek szerzői vállalják, hogy az általuk elküldött írás saját forrásból származik, illetve a felhasznált anyagokat (publikációkat, illusztrációkat, képeket stb.) mindenkor pontosan feltüntetik. Írásaiknak jogi és egyéb adatvédelmi kérdéseiben felelősséget vállalnak. A német nyelvű szakmai cikkeink magyar fordítását az Oemus Media AG Kiadó engedélyével szerkesztettük lapunkba. A fel nem használt kéziratokat, fotókat nem őrizzük meg, és nem küldjük vissza. A hirdetések tartalmáért nem vállalunk felelősséget. A gyártó, illetve forgalmazó cégek kérésére közzétett cikkeket keretbe foglalva közöljük és (x)-szel jelöljük, azok szakmai tartalmáért a szerkesztőbizottság nem vállal felelősséget.
Az éppen aktuális lízing és pályázati lehetôségekrôl naprakész információval állunk rendelkezésre. Az ügyintézést vállaljuk és nagy raktárkészletünkrôl gyors lebonyolítást biztosítunk.
Lásson többet. Tegyen többet. Carestream CS 8200 3D
ÚJ
Egyenesen az ön praxisába, megnövelt látómezővel Valós (nem digitálisan előállított) felbontása 75 µm Nagy térfogat esetén 150 µm FOV térfogatok 4x4, 5x5, 8x5, 8x9, 12x10 cm (sz-m)
ÚJ MEGNÖVELT TÉRFOGAT
A CS 8200 verzatil és kompakt CBCT rendszer megnövelt térfogatával ideális eszköz az ön kezében
Teleröntgen modullal
• Finom zajszűrés az apró csatornák vizualizálásáért (ideális a nagyfelbontású 75 µm felvételeknél) • CS 3D Imaging – az egyik legkönnyebben használható 3D néző program • CAD/CAM kompatibilitás • Teljes értékű panoráma röntgen modul gyönyörű és jól diagnosztizálható képminőség • Lézer nélküli, gyorsabb és biztonságosabb pozícionálás Mindez kis csomagban – pihenő pozícióban csupán 33 cm széles és mindössze 92 kg
(nativ) (szűrt) CS MAR mesterséges intelligenciával támogatott fém műtermék szűrés
Hívjon most:
06 20 9 438 109 06 1 319 4568
A teljes fogazat látványa egyes esetekben könnyíti az ideális kezelési terv készítését
Dent-East Kft. 1112 Budapest, Rétkerülő út 51. Tel.: 06-1-319-45-68 l e-mail: mail@dent-east.com www.dent-east.com
6
E-Journal – Prevenció
Dr. Radánovics-Nagy Dániel
„A PREVENCIÓ EGY HEROIKUS KÜZDELEM…” Beszélgetés dr. Bartha Károllyal Interjúalanyom 1980-ban végzett a SOTE Fogorvosi Karán, majd kilencévnyi általános fogorvoslás után útja az Alma Materbe vezette vissza. 1989 óta a Semmelweis Egyetem oktatója, 1996-ban kandidátusi fokozatot szerzett, a Szakmai Kollégium Tanácsának titkára jelen ciklusban, a Magyar Endodonciai Társaság alapító tagja és volt elnöke, a Magyar Preventív Fogászati Társaság alapító tagja és jelenlegi elnöke, valamint az SE Fogorvostudományi Karának dékánhelyettese Úgy tudom, az Ön családjában komoly hagyománya van a fogorvoslásnak. Mindenekelőtt köszönöm a lehetőséget, nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy megkeresett. Kérdésére válaszom, hogy igen, a nagyapám és az apám is fogorvosok voltak, a fiam pedig tavaly végzett, így ő is követi ezt a fajta tradíciót. Én magam nem igazán tudtam annak idején – bár ezzel szerintem sok 18 éves van így –, hogy mivel is szeretnék foglalkozni. Talán meglepő lehet, de az ipari formatervezés, ezen belül az autók érdekeltek, azonban ez Magyarországon a ’70-es években szóba sem jöhetett, így a jól kitaposott családi úton maradtam, és a Fogorvostudományi Karra jelentkeztem. Hogyan lett Önből egyetemi oktató? Amikor befejeztem az egyetemet, a végzős hallgatókat – részint a tanulmányi eredményeik, részint az egyéb tevékenységeik alapján – rangsorolták, és a Dékáni Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztett megpályázható állások közül a sorrend alapján lehetett választani. Nekem szerencsém volt, mert a nyolcadik voltam, így Budapesten kaptam állást. Nem feltétlenül a kiváló jegyeim miatt, de a szakirodalommal, a szakmával való foglalkozás már akkoriban is érdekelt. Hallgatóként négy rektori pályázatot készítettem, kettőt egy barátommal közösen, kettőt önállóan. (Gyermekfogászat – A megelőzés lehetőségei a gyermekfogászatban és a fogszabályozásban [I. díj]; Szájsebészet – A maradó fogak előtörésével kapcsolatos rendellenességek és sebészi gyógyításuk [II. díj társszerzőként]; Társadalom Orvostan – A gondozás módszereinek alkalmazási lehetőségei a fogorvosi gyakorlatban [I. díj]; Konzerváló Fogászat – A fluor szerepe a caries megelőzésében [II. díj társszerzőként] – a szerk.). Így aztán 1980 szeptemberében az óbudai SZTK-ba kerültem. Ott (egy év katonaságot leszámítva) majd’ egy évtizeden keresztül dolgoztam – ha szabad
így fogalmaznom – a „sűrűjében” –, amikor is a Konzerváló Fogászati Klinikáról elment egy franciául beszélő kollegina, én pedig, mivel a középiskolában tanultam franciául, szóba kerültem, és egy kedves ismerősöm, dr. Rigó Orsolya beajánlott az akkori igazgatónak, dr. Bánóczy Jolán professzor asszonynak. Így lettem tanársegéd a Konzerváló Fogászati Klinikán 1989 júliusában. Szinte rögtön bekerültem egy olyan endodonciai kutatócsoportba, amely a mai napig unikálisnak mondható abban az értelemben, hogy több hazai egyetemről, Pécsről és Debrecenből is voltak tagjai. Néhány év után kandidátusi címet szereztem, és úgy éreztem, ez a kutatói irány megfelelő számomra. Voltak ötleteim, pályáztam is, de úgy tűnt, hogy nem voltam benne a „káderfejlesztési programban”, és lassan egyértelművé vált, hogy ez az út mégsem lesz járható. Ekkor a figyelmemet az oktatás felé fordítottam. Ezen belül az oktatásszervezésre, ami abban az értelemben egy hálátlan feladat, hogy egyfelől rengeteg szervezői, logisztikai háttérmunkával jár, ugyanakkor egyáltalán nem „látványos” tevékenység, nem igazán alkalmas a karrierépítésre, nem jár például impaktfaktorral, de hiányában azonban egyszerűen nem működnek a dolgok egy egyetemi klinikán. Egyetemi oktatóktól mindig megkérdezem: miként tudja összehangolni a tanítás-kutatás-betegellátás hármasát? Onnan közelíteném meg a kérdést, hogy bár a hivatástudat elengedhetetlen, de az embernek – legalábbis szerinem – a szakmáján kívül kell, hogy legyen magánélete is, és ennek a kettőnek megfelelő egyensúlyban kell lennie egymással. Nem egészséges, ha reggeltől estig dolgozunk, pénzt keresünk, miközben lemaradunk az élet bepótolhatatlan pillanatairól. Látni felnőni a gyermekeinket, érdemben részt venni a nevelésükben, az életük alakulásában, vagy csak kimenni az erdőbe és nézni,
V. évfolyam, 2022
amint hullanak a levelek – ezekre gondolok. Nagyon sokan olyan dolgok után vágyakoznak és hajtják magukat, amire valójában nincs is szükségük. Ebben pedig a megfelelő emberi tartás és egészséges világlátás hiányában könnyedén felőrlődnek, kiégnek. Nem megkerülve azonban a kérdését, mint említettem, nekem a kutatómunka már nincsen a fősodorban – de most is szívesen foglalkozom TDK-sokkal. A magánrendelési óráim számát is igyekeztem észszerűen limitálni, az oktatásszervezés és tanítás azonban rengeteg időt és energiát emészt(ett) fel. Mégis rendkívül szerencsésnek tartom magam, hogy nekem sikerült kitörnöm a mindennapos általános fogorvoslás „mókuskerekéből”. Az oktatás számomra olyan, mint az ópium: ritmusa van az életnek, ahogyan az egyik szemeszter követi a másikat, új arcokkal találkozhatok és ismerhetek meg, folyamatos kihívásoknak kell megfelelni, szüntelen ingerek érnek. Nem utolsó sorban egy sziklaszilárd családi háttér is segített. Milyen egyéb platformokon segíti a hallgatók életét? Szabálykövető ember hírében állok, így amikor a kar Tanulmányi és Vizsgabizottságának korábbi elnöke, dr. Hermann Péter professzor úr dékán lett, felkért e bizottság vezetésére. Tagja voltam a FOK Szabályzati és Választási Bizottságának, a Hallgatói Fegyelmi Bizottságnak (elnöke egy ciklusban), 2015-től a Felülbírálati Bizottságnak, a kar képviseletében. A tudományos karrierépítés szempontjából ezek mind irreleváns tisztségek, mégis fontosnak és hasznosnak tartom, emellett egy olyan webfelületet is létrehoztam, amely a hallgatókat segíti eligazodni az adminisztrációs ügyek útvesztőjében: letölthetik a különféle ügyleírásokat, kérvényeket, formanyomtatványokat, elolvashatják a vonatkozó szabályokat. Fontosnak tartom az oktatás támogatása céljából is a honlapokat, az ott elérhető információkat, és örömmel
tapasztalom, hogy a klinikai honlap Preventív fogászat c. tárggyal kapcsolatos része iránt jelentős hallgatói érdeklődés tapasztalható. Miként került kapcsolatba a Preventív fogászat tantárggyal? Dr. Nyárasdy Ida vezetésével 1996-ban kezdődött meg a Preventív fogászat önálló tárgyként való oktatása, akkor ő helyettesként vett maga mellé, majd nyugdíjba vonulása után – kissé kalandos úton – én lettem a tárgy oktatója, ennek immár a negyedik éve. Pont akkor vettem át, amikor a fiam harmadéves volt, így egyenesben kaptam a visszajelzéseket (nevetés). Minden második félévben szervezek egy amolyan extra kurzust 10-20 olyan hallgatónak, akik el szeretnének menni prevenciós előadást tartani, akár a volt iskolájukba, vagy ha van pedagógus családtagjuk, ismerősük, akkor az ő osztályukba, ennek keretében megbeszéljük, miként lehetne/kellene mindezt megoldani. Mindemellett én a prevenciót nem – illetve nemcsak – úgy képzelem el, hogy a legelhivatottabbak óvodákba járnak, és mossák a gyerekek fogát.
Persze ez is fontos, de én azt tanítom a hallgatóknak, hogy minden, amit csinálnak, prevenció. Ha egy rossz tömést vagy koronát készítenek, vétenek a nil nocere elve és a prevenció ellen is. A prevenció bázisa szerintem tehát az, hogy tisztességesen, a szakma szabályainak megfelelően dolgozzunk. Sokan megfeledkeznek erről, és olyan szakmai komp-
7
8
E-Journal – Prevenció
romisszumokat kötnek, amelyeket nem volna szabad. Legrosszabbul sajnos sokszor azok a betegek járnak, akik foglalkoznak a fogaikkal, közben pedig keresik a jó fogorvost; gyakran azt tapasztaltam, hogy ha sok fogorvos sokat dolgozik egy szájban, az legtöbbször szomorú végeredménnyel jár. Hol tart jelenleg a fogászati prevenció hazánkban? A WHO definíciója szerint az egészség egy teljes fizikai, szellemi és szociális jólétet jelent. Az egészségügy már ezen meghatározáson elbukott, ugyanis nincs lehetőségünk a szociális jólétet biztosítani, pénzt adni a szegény embereknek, hogy befűtsenek, normálisan ruházkodjanak, rendesen étkezzenek, ugyanígy nem tudunk nekik pénzt adni arra se, hogy fogkefét és fogkrémet vegyenek.
Amikor egy kisgyermek azt mondja, hogy ő csak vasárnaponként szokott fogat mosni, mert csak akkor kerül sorra – ugyanis egy fogkefe van az egész családban (de legalább van!) –, nos, az egyfelől hajmeresztő, másfelől rendkívül szívszorító. Sokan el sem tudjuk képzelni, milyen körülmények között élnek emberek ma Magyarországon, ha mi magunk sosem jártunk ilyen bugyrokban… A prevenció tehát egy heroikus küzdelem is. Ami biztos, hogy bőven akad tennivalónk, de egy ös�szetett folyamatról beszélünk, ami három alappilléren nyugszik, és jelenleg itthon mindhárom több sebből vérzik. Egyfelől az állami egészségügyi rendszer nem hibátlan; másrészt a benne dolgozó (fog)orvosok jelentős része végtelenül leterhelt, kiégett, a fogorvosok által elvégzett munka minősége – sajnos gyakrabban, mint kellene – kifogásolható; harmadsorban pedig a betegek attitűdjével is komoly baj van. Azt sokan mantrázzák, hogy az egészség a legnagyobb érték, de az orvosi munka egyáltalán nincs a helyén, az értékén kezelve. A legtöbben azt gondolják, hogy nincs felelősségük a saját egészségük alakulásában: majd az orvos megreparálja, ő pedig ugyanannyit ehet-ihat, és élheti a felelőtlen életét. Ha én döntési pozícióban lehetnék, akkor biztos, hogy a dohányosok, a saját hibájukból túlsúlyosak többszörös TB-t fizetnének, az egészséges életmódot követőek pedig csak a felét. A fogászati prevenció hallatán sokan a fogszuvasodás megelőzésére gondolnak csupán. Ez azonban csak egy
– bár fontos – része az előbbi fogalomnak. Ha azonban leszűkítjük „csak” a fogszuvasodásra, akkor elmondható, tudományosan leközölt adat, hogy a szuvas fogak 75%-a a lakosság 25%-ának szájában van. Az a szomorú tény, hogy a rossz fogazati állapot gyakorlatilag rossz szociális helyzetet jelent. Ez a problémakör tehát elsősorban szociális jellegű, nem pedig egészségügyi, ezért a prevenció lehetőségei is korlátozottak. A fogászati prevenció és általában az orális egészség továbbfejlesztése céljából 2015. június 25-én a Magyar Fogorvosok Egyesületének keretein belül működő, de önálló jogi személyiségű Magyar Preventív Fogászati Társaság alakult az Ön elnökletével. Mit kell tudni erről, kiket várnak, mivel foglalkoznak? A szervezet tagjai nemcsak fogorvosok, általános orvosok, hanem klinikai szájhigiénikusok, illetve fogorvostan-hallgatók is lehetnek, hogy mindenki képviseletet kaphasson, aki a prevencióban részt kíván venni. A Magyar Preventív Fogászati Társaság céljait az Alapszabályunk a következőképpen foglalta össze: • Az orális egészség javítása érdekében minden korcsoportban kifejtett tevékenység, illetve annak támogatása mind egyéni, mind társadalmi szinten. A Társaság tevékenységébe bevonja az érintett egyéneket, szervezeteket, cégeket és állami szerveket. • Tudományos és ismeretterjesztő rendezvények szervezése. • Kapcsolatok építése és ápolása a hasonló hazai és külföldi szervezetekkel, a preventív szemlélet képviselete széles körben. • Részt vesz, és lehetőségeihez mérten támogatja a prevenció területén végzett tudományos tevékenységet. Kiemelt céljaink: • a fog keményszöveteinek és a fogágy betegségeinek, az orthodontiai anomáliáknak és a száj malignus elváltozásainak megelőzése; • a szájüregi megbetegedések, az egész szervezetet érintő egyéb megbetegedések és ezek jelentőségének hangsúlyozása mind a társszakmák képviselői, mind a lakosság körében; • speciális prevenciós tevékenység előmozdítása várandósok, szisztémás megbetegedésben szenvedők, illetve fogyatékkal élők számára; • a hazai orális egészséggel kapcsolatos epidemiológiai adatok gyűjtése és azok feldolgozása. Várunk tagjaink közé mindenkit, aki a fentieket el tudja fogadni, akar és tud cselekedni a hazai fogászati prevenció fejlesztéséért. Szabadidejében mivel szeret kikapcsolódni? Az aktív kikapcsolódási formákat is kedvelem, a kirándulás, a kerékpározás szellemileg és testileg is felfrissít. Egy jó könyv is sokat adhat, de ami nélkül nem tudnék létezni, az a zene. Nem művelem tehetség híján, de sokat és sokféle zenét hallgatok. Köszönöm a tartalmas beszélgetést!
„
2022. OKTÓBER 13-14-15.
Találkozzunk Európa fogászati eseményén Budapesten
dentalworld.hu
Témavezetők Dr. Benyőcs Gergely
Dr. Borbély Péter
Endodontia Kongresszus Orthodontia Kongresszus
Dr. Volom András Dr. Gombos Ádám
Digitális Fogászati
Dr. Nagy Zsolt
Esztétika Kongresszus
Kongresszus
Dr. Németh Zsolt Dr. Sidó Levente Implantológia Kongresszus
KONGRESSZUSI PROGRAMOK ELŐZETES ELŐADÓI
Dr. Agnė Mališauskienė
Dr. Alessandro Cucchi
Prof. dr. Anmol S Kalha
Dr. Bogdan Moldoveanu
Dr. Carlos Jurado
Litvánia
Olaszország
India
Románia
Egyesült Államok
Dr. Csiki Péter
Dr. Dominic O’Hooley
Magyarország
Dr. Ernest Lucas Taulé
Dr. Forster András
Dr. Gerlóczy Pál
Egyesült Királyság
Spanyolország
Magyarország
Magyarország
Dr. Guillaume Jouanny
Dr. Hani Ounsi
Dr. Jason Smithson
Dr. João Meirinhos
Dr. Luca Ortensi
Franciaország
Libanon
Egyesült Királyság
Portugália
Olaszország
Prof. dr. Marcel Wainwright
Dr. Marc Semper
Dr. Nuno Pinto
Dr. Póti László
Dr. Radoslav Asparuhov
Németország
Németország
Portugál
Magyarország
Bulgária
Dr. Rudolf Novotný
Dr. Rui Pereira da Costa
Prof. dr. Sunil Muddaiah
Dr. Sáry Tekla
Dr. Sérgio Quaresma
Szlovákia
Portugália
India
Magyarország
Portugália
Vegye meg most kongresszusi jegyét Late Bird kedvezménnyel!* 1 témakörű kongresszus: 69 000 Ft All access: 103 800 Ft (mind a négy témakörű kongresszusra belépést biztosít) 09. 01-től: 117 000 Ft, 10. 01-től: 129 600 Ft
(esztétika, implantológia, endodontia, orthodontia) 09. 01-től: 77 400 Ft, 10. 01-től: 86 400 Ft
A kedvezmény augusztus 31-ig érvényes.
*
22
Dental World Nemzetközi Fogászati Szakkiállítás és Konferencia 2022. október 13–14–15.
Helyszín: Hungexpo Budapest Vásárközpont, 1101 Budapest, Albertirsai út 10.
„A” pavilon
Szombat, október 15.
Péntek, október 14.
Csütörtök, október 13.
„A” PAVILON – KONFERENCIATERMEK – KIÁLLÍTÓTÉR Konferenciaterem 1.
Konferenciaterem 2.
Konferenciaterem 3.
Konferenciaterem 4.
09.50–18.00
09.30–17.30
Esztétikai Kongresszus 1
09.30–17.30
Implantológiai Kongresszus 1
09.50–17.00
Dr. Hani Ounsi Dr. Bogdan Moldoveanu EBÉDSZÜNET Dr. Benyőcs Gergely
Dr. Jason Smithson Dr. Agnė Mališauskienė EBÉDSZÜNET Dr. Forster András Dr. Sáry Tekla
Dr. Carlos Jurado Dr. Angelo Cardarelli Dr. Andrea Tonon EBÉDSZÜNET Prof. dr. Marcel Wainwright Dr. Alexander Lazarov
Dr. Rebecca Komischke Dr. Dercsár Veronika EBÉDSZÜNET Dr. Bruno Kauer Prof. dr. Sunil Muddaiah
Programfelelős: Dr. Benyőcs Gergely
Programfelelősök: Dr. Volom András Dr. Gombos Ádám
Programfelelősök: Dr. Németh Zsolt Dr. Sidó Levente
Programfelelős: Dr. Borbély Péter
09.50–17.30
09.30–17.00 Esztétikai Kongresszus 2
09.30–17.00
Implantológiai Kongresszus 2
09.50–17.00
Dr. Rui Pereira da Costa EBÉDSZÜNET Dr. Sérgio Quaresma Dr. João Meirinhos
Dr. Luca Ortensi Dr. Gerlóczy Pál EBÉDSZÜNET Dr. Rudolf Novotný Dr. Carlos Jurado
Dr. Ernest Lucas Taulé Dr. Francesco Amato EBÉDSZÜNET Dr. Maja Chmielewska Dr. Piotr Majewski
Prof. dr. Dhirawat Jotikasthira Prof. dr. Guglielmo Giuseppe Campus EBÉDSZÜNET Dr. Bruno Kauer Dr. Federico Migliori
Programfelelős: Dr. Benyőcs Gergely
Programfelelősök: Dr. Volom András Dr. Gombos Ádám
Programfelelősök: Dr. Németh Zsolt Dr. Sidó Levente
Programfelelős: Dr. Borbély Péter
09.50–17.00
09.50–16.30 Esztétikai Kongresszus 3
09.50–16.30
Implantológiai Kongresszus 3
09.50–16.30
Dr. Radoslav Asparuhov EBÉDSZÜNET Dr. Póti László Rátonyi József
Dr. Pedro Rodrigues Dr. Benedek Gábor EBÉDSZÜNET Dr. Dominic O’Hooley Dr. Hanee Bae
Prof. dr. Anmol S Kalha EBÉDSZÜNET Dr. Jan Raiman Dr. Csiki Péter
Programfelelősök: Dr. Volom András Dr. Gombos Ádám
Programfelelősök: Dr. Németh Zsolt Dr. Sidó Levente
Endodoncia Kongresszus 1
Endodoncia Kongresszus 2
Endodoncia Kongresszus 3
Dr. Marc Semper EBÉDSZÜNET Dr. Guillaume Jouanny Dr. Nuno Pinto
Programfelelős: Dr. Benyőcs Gergely
Orthodontia Kongresszus 1
Orthodontia Kongresszus 2
Orthodontia Kongresszus 3
Programfelelős: Dr. Borbély Péter
22
Dental World
Helyszín: Hungexpo Budapest Vásárközpont, 1101 Budapest, Albertirsai út 10.
Nemzetközi Fogászati Szakkiállítás és Konferencia 2022. október 13–14–15.
„A” pavilon
Csütörtök, október 13.
„A” PAVILON – KONFERENCIATERMEK – GALÉRIA (bal) Konferencia-terem 5.
Konferencia-terem 6.
10.00–15.55
09.20–17.30
Fogorvos- és fogtechnikushallgatói kongresszus
Praxis-menedzsment Kongresszus
Pósáné Szűcs Erika Róth Lajos Dr. Hermann Gábor Rőth Gergely Schulze László Rimóczy Gábor Tüskés Norbert
Orosz Erika Berka László Kluka Attila
Programfelelősök: Pósáné Szűcs Erika, Róth Lajos
Szombat, október 15.
Péntek, október 14.
10.00–17.00
Programfelelős: Friss Tamás
09.30–17.30
Földvári Imre Fogtechnikai Prevenciós Kongresszus 1 Kovács Noémi Kongresszus Dr. Schmidt Péter Dr. Róth Ivett, Róth Lajos Dr. Csák Csaba, Kónya János, Dr. Rakics Péter, Rőth Gergely, Dr. Nagy Zsolt, Stumpf Lóránt
Dr. Nemes Judit Mester Emese EBÉDSZÜNET Dr. Tihanyi Dóra Dr. Radánovics-Nagy Dániel Dr. Volom András
15
t
itpon
kred
Programfelelős: Dr. Radánovics-Nagy Dániel
09.50–17.00
10.00–16.45
Dr. Roberto Turrini Dr. Alexandros Manolakis Dr. Riaz Yar EBÉDSZÜNET Dr. Gulshan Murgai Dr. Alessandro Cucchi Dr. Miguel Constantino Mendes de Oliveira
8
t
itpon kred
Programfelelős: Dr. Nagy Zsolt
09.30–17.30
Impaktált fogak piezosebészeti kezelése Dr. Angelo Cardarelli Dr. Andrea Tonon
a képzés napja választható
Programfelelősök: Hanser Zsolt, Kónya János, Róth Lajos
Digitális Fogászati Kongresszus
Konferencia-terem 7.
09.00–16.30
Prevenciós Kongresszus 2
Lézer kongresszus
Székelyhidi Éva Dr. Németh Orsolya Prof. dr. Kivovics Péter EBÉDSZÜNET Dr. Simon Fanni Kis-György Rita Székelyhidi Éva
Dr. Gáspár Lajos Dr. Tóth-Gáspár Máté
15
t
itpon
kred
a képzés napja választható
Programfelelős: Dr. Radánovics-Nagy Dániel
PREVENCIÓS KONGRESSZUS 1 2022. október 14., péntek Témavezető: Dr. Radánovics-Nagy Dániel
10.00–10.10 Megnyitó 10.10–11.00 Kovács Noémi: A fogérzékenység dentálhigiéniai vonatkozásai A fogérzékenység definíciója, anatómiája. Kialakulása, lehetséges okai. Diagnosztikája kérdőíves felmérés segítségével. Terápiája.
11.00–12.00 Dr. Nemes Judit: A passzív dohányzásról a fogorvos szemszögéből A passzív dohányzás egyrészt a dohányos személy által kilégzett füst, másrészt a dohánytermékek parázsló folyamata által kibocsátott oldalsó áramlású füst belélegzését jelenti. Ez a füst több mint 7000 vegyi anyagot tartalmaz, amelyek jelentős része igencsak káros az egészségre és több mint 50 rákkeltő. A WHO szerint a gyermekek közel fele akaratlanul is passzív dohányos, és évente 65 ezer gyermek hal meg a dohányzáshoz kapcsolódó betegségekben. A passzív dohányzás fokozza a gyermekek fogékonyságát bizonyos malignus betegségekre, ilyenek a leukémia, limfóma, májrák és az agydaganatok, emellett a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában is jelentős szerepet játszik. A belégzett dohányfüst irritálja a légutakat és súlyosbítja az allergiában és asztmában szenvedők állapotát. A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) legjelentősebb kockázati tényezője. A szülői dohányzás direkt úton és az indirekt belélegzett dohányfüst korai csecsemőhalálhoz, mentális és viselkedési problémákhoz és veleszületett fejlődési rendellenességekhez is vezethet. A passzív dohányzás miatt, a fent említett egészségügyi problémák mellett, számos szájüregi elváltozás, betegség, valamint fejlődési rendellenesség is kialakulhat. Az előadás a passzív dohányzásnak elsősorban a gyermekek szájüregi egészségére gyakorolt hatásait vizsgálja. Feltárja a legvalószínűbb mechanizmusokat, melyek révén a dohányfüst rendszeres, akaratlan belégzése a szájüreg és a fogak egészségét károsítja, megváltoztatja azok fejlődését és működését.
12.00–13.00 Mester Emese: Hatékony és megbízható környezetbarát szájápolási eszköz – létezik? Manapság már egyre több emberben ébred felelősségtudat a környezeti értékeink megóvása iránt. Sokan csak apró lépésekben, néhány alapvető hétköznapi dologgal igyekeznek csökkenteni a karbonlábnyomukon. A környezetvédelmi témákat boncolgató platformok elsők között javasolják a zöldítés mára már ikonikus kellékének számító bambusz fogkefét. De valóban hatékonynak számítanak a környezetbarát szájápolási eszközök? Szakemberként elengedhetetlen, hogy tájékozottak legyünk a piacon kapható környezetbarát szájápolási eszközök terén, így tehetünk csak biztonsággal javaslatot pácienseink számára. Vállaljunk felelősséget pácienseink és környezetünk hosszú távú egészségéért. Célom bemutatni olyan környezetbarát szájápolási eszközöket, amelyek bizonyítottan hatékonyak lehetnek a megfelelő technika alkalmazása mellett. Nem szeretnék afelett sem elsiklani, hogy a prevenciós szemlélet továbbra is a legtöbb szempontból páciensbarát módszer, valamint a legkörnyezetkímélőbb megoldás, hiszen minden megelőzhető fogászati beavatkozásnak óriási a karbonlábnyoma. Szánjunk elegendő időt az instruálására, motiválására, valamint térjünk el a megszokottól és javasoljunk számukra valóban hatékony, valamint megbízható környezetbarát szájápolási eszközöket. Tágítsuk nézőpontunkat és tegyünk mindannyian a klímaválság ellen a szájüregi prevenció számos szintjén.
13.00–14.00 Ebédszünet
A képzés napja választható.
15
kreditpont
14.00–15.00 Dr. Tihanyi Dóra: Biofilm-menedzsment a fogszabályozásban – a kezelés sikeres összehangolása A rögzített és kivehető fogszabályozó készülékekkel ellátott páciensek különleges gondoskodást igényelnek. A nem megfelelő biofilm-menedzsment okozta további gyulladás és demineralizáció kockázata késleltetheti a kezelést, akadályozhatja a sikert és további komplikációkat okozhat. A készülékek súlyosan akadályozzák a biofilm helyes eltávolítását, befolyásolják a biofilm összetételének és eloszlásának változásait, és így kedvező feltételeket teremtenek a lepedék gyors megtapadásához és felhalmozódásához. Ahogy a legfrissebb bizonyítékok is mondják: „A megfelelő szájhigiénia fontosságát minden fogszabályozó páciensnek hangsúlyozni kell”. Müller et al 2021. Világszerte számos fogászati szakember szembesül ezzel, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy nehéz a pácienseket oktatni a megfelelő szájhigiénia kezelésére a fogszabályozó kezelés alatt. Általában a klinikusok rutinszerű szájhigiénés utasításokat adnak a fogszabályozó pácienseknek, de az OHI hatékonysága korlátozott lehet, mivel csak az egyénileg összeállított szájhigiénés terv fenntartható.
15.00–15.15 Székelyhidi Éva: A Magyar Dentálhigiénikusok Egyesületének bemutatása 15.15–16.00 Dr. Radánovics-Nagy Dániel:
A különféle szájöblítők helye és szerepe a megfelelő szájhigiéne fenntartásában – a klórhexidinnel kombinált cetilpiridinium-klorid tartalmú szerekben rejlő potenciál A kémiai plakk-kontroll részeként számos szájöblítő készítmény található a piacon, az áruházak, drogériák polcain. Szükséges-e a szájvizek mindennapos használata a megfelelő szájhigiéne fenntartásához? E szerek milyen csoportjait különíthetjük el az összetétel és a terápiás spektrum alapján? A klórhexidin (CHX) és a cetilpiridinium-klorid (CPC) kombinációjának hatása az orális biofilmre, valamint antimikrobiális hatásukon kívül befolyásuk a különféle vírusok – így a influenza-, rhino- és a SARS-CoV-2 vírus – inaktiválása során.
16.00–17.00 Dr. Volom András és dr. Volomné Varga Marianna: Komplex
myofunkcionális szemlélet – avagy a rossz fogsorzáródás multifaktoriális okai és következményei Nem lehet megdöbbenés nélkül szembenézni azzal a ténnyel, hogy napjainkban szinte minden fiatal fogszabályozásra szorul. Mi történt? Mit rontottunk el? Az előadás az eredetre keresi a választ és egyúttal ajánlásokat is megfogalmaz, hogy mit és mikor tehetünk e negatív folyamatok ellen. Ezen túl is lépünk és megmutatjuk, hogy milyen egészségügyi kockázatokat rejt rövid és hosszú távon pácienseink számára a helytelen fogsorérintkezéssel való hosszas együttélés.
PREVENCIÓS KONGRESSZUS 2 2022. október 15., szombat Témavezetők: Dr. Radánovics-Nagy Dániel, Székelyhidi Éva
10.00–10.10 Megnyitó 10.10–10.30 Székelyhidi Éva: A Magyar Dentálhigiénikusok Egyesületének bemutatása A dentálhigiénikusok Magyarországon 24 éve vesznek részt tevékenyen a szájüregi egészség javításában. Tevékenységünk kiterjed a fogorvos melletti invazív és non-invazív kezelésekre és a preventív tevékenységre egyaránt. A szakma nagy utat járt be, az OKJ és BSc képzettségű, működési engedéllyel rendelkező kollégák száma mára megközelíti a 3500 főt. Hivatásunk fejlődése, innovációk megjelenése, szakdolgozói kötelezettségek sokasága indokolta a Magyar Dentálhigiénikusok Egyesületének létrehozását. Az előadás az egyesület célját, tevékenységét mutatja be.
10.30–11.15 Dr. Németh Orsolya: Szájnyálkahártya-elváltozások felismerése és jelentősége a dentálhigiénikusi gyakorlatban A herpes, candida és lichenes nyálkahártya-elváltozásokat mindenki ismeri. Ezenkívül azonban számos súlyos következményekkel járó elváltozásokkal találkozhatunk nap mint nap, amit alátámaszt a fej-nyak területen kialakuló daganatok magas száma hazánkban. A felismerésben kiemelkedő szerepe van a klinikai fogászati higiénikusoknak és dentálhigiénikusoknak. A stomatoonkológiai szűrések mögött több van, mint azt gondolnánk.
11.15–12.00 Prof. dr. Kivovics Péter: Nehezen kezelhető páciensek a dentálhigiénikus rendelésen A dentálhigiénikus által nyújtott kezelés megtervezése során nem csak a szorosan vett diagnózist kell figyelembe venni, hanem jelentős mértékben a páciens általános betegségeit, személyiségét, esetlegesen meglévő fogyatékosságát, szociológiai és pszichológiai sajátosságait. Az előadás ismerteti az egyes fogyatékosságok és speciális szociológiai és pszichológiai helyzetek kezelést befolyásoló tényezőit. Konkrét javaslatot ad a nehezen kezelhető betegek dentálhigiénikusi ellátásához.
12.00–12.45 Dr. Németh Orsolya: Az orvosi rehabilitációban részesülő speciális ellátást igénylő betegek fogászati klasszifikációja és prevenciója A születéskor várható átlagos élettartam, az orvostudomány és a technológia fejlődésével, fokozatosan emelkedik. Ezzel egy időben folyamatosan növekszik az orvosi rehabilitáció alatt álló betegek száma. A megváltozott képességekkel rendelkező betegekkel való bánásmód, kommunikáció újabb kihívások elé állítja a fogorvosi teamet, különösen a klinikai fogászati higiénikusokat és dentálhigiénikusokat. Az előadásban a speciális ellátást igénylő betegek lehetséges prevenciós modelljeit mutatjuk be.
12.45–13.45 Ebédszünet 13.45–14.30 Dr. Simon Fanni: Dentális IQ, páciens edukáció: egészséges fogak egyszerűen A nyugat-európai bevált fogászati prevenciós modellekről számos publikációt olvashatunk, azonban Magyarországon egységesen elfogadott fogászati prevenciós irányelv hiányában a magyar lakosság szájhigiénés állapotára csupán következtetni tudunk a rossz epidemiológiai eredményekből, a magas DMF-T indexekből, a fej-nyak területén kialakult rosszindulatú elváltozások számának emelkedéséből. Az első maradó molárisok előtörését követően kialakulnak az első zárt fogközök. Huszonnégy óra elteltével megjelennek olyan parodontopathogén és cariogén baktériumok, melyek gyulladást indukálhatnak az adott területen. A fogászati prevenció alapja a megfelelő oktatás, mely által a páciensek dentális tudása bővül. Az elméleti oktatás alkalmával a páciensek a különböző szájüregi folyamatokkal ismerkednek meg, mely után választ kaphatnak a felmerülő kérdésre: Mit tehetünk a tüneteinket kiváltó ok megszüntetése érdekében? Megtanulják, mitől lesz orális egészségük hosszú távon, milyen eszközöket hogyan használjanak. Megtanulják a BOB fogalmát, és ezen egyszerű index segítségével tudatosan ellenőrizni tudják otthon is állapotukat. Ezen állapot fenntartásához viszont elengedhetetlen az időszakos kontroll a dentálhigiénikusok részéről.
14.30–15.15 Kis-György Rita: Orális egészségfejlesztés, annak jelentősége a dentálhigiénés gyakorlatban Hazánkban a szájüregi megbetegedések igen magas számban fordulnak elő. Szokásaink megváltoztatásával, egészségtudatosságunk javításával számos szájüregi kórkép manifesztációja megelőzhető. A preventív szemlélet és egészségműveltség alakításában nagyon fontos szerepet töltünk be mi, dentálhigiénikusok. Ismernünk kell a dentális edukáció, a változás előidézéséhez, támogatásához és a páciensek motiválásához szükséges módszereket és technikákat, melyeket magabiztosan és hatékonyan tudunk alkalmazni a mindennapi gyakorlat során. Munkánk legfontosabb célja, hogy pácienseinket felkészítsük az orális egészség megőrzéséhez, fejlesztéséhez szükséges elméleti tudással, gyakorlati készségekkel, valamint hogy egészségvédő attitűdöt alakítsunk ki esetükben.
15.15–16.00 Székelyhidi Éva: A dentálhigiénikus gyakorlati teendői orvosi rehabilitáció alatt álló betegek mindennapos szájhigiéniás ellátásában és edukálásában A sérülékeny csoportba tartozó egyének alapbetegsége, megváltozott munkaképessége hátrányosan befolyásolja az önellátást, ami Magyarországon közel 500 000 fő esetében érinti a szájegészséghez szükséges ápolási feladatok ellátását is. A rehabilitált betegek életminősége javítható a professzionális száj ápolás kivitelezésével és a szájegészség fenntartásával, dentális edukációval, melybe a pácienst, családtagot és ápoló személyzetet is be kell vonnunk. A megfelelő eszközök és technikák ismeretével és alkalmazásával a napi száj ápolási teendők elvégzésében egyénre szabottan, a sérültség fokához igazítottan tud segítséget nyújtani a dentálhigiénikus szakember.
16.00–16.45 Kerekasztal-beszélgetés
Workshop-programok Direkt restaurációk a frontfogakban: rendkívüli mindennapi kompozitművészet 2022. október 13., csütörtök 14.00–18.00
Dr. Jason Smithson
Áttekintés A frontfogazatban lévő direkt kompozitok funkcionális, rendkívül esztétikus, tartós töméseket eredményezhetnek, amelyek konzervatívak a fogszerkezethez. Azonban a médiában az esztétikai fogászat térnyerésével a nyilvánosság mint fogyasztó egyre igényesebb: a legjobbat várják és követelik. Dr. Smithson célja, hogy feltárja és megszüntesse az olyan fogalmakat, mint az árnyalatválasztás, a mikro- és makroanatómia, és összevonja őket egy egyszerű, lépésről lépésre haladó protokollba, amely magában foglalja a diagnosztikát, a preparálást, a kompozit behelyezését és a kidolgozást, következetesen lehetővé téve az átlagos felhasználó számára a kiemelkedő eredmények elérését.
Mit fog tanulni? Árnyalatválasztás: tisztázza a tudományt és azt mindennapi gyakorlati eszközként használja. Átlátszóság, átlátszatlanság és opálosság: miért nem minden kompozit tömőanyag egyforma. Egy egyszerű, gyors, mégis újszerű koncepció, amely a metszőél árnyalatát és hatását nyilvánvalóvá és erőfeszítés nélkül elkészíthetővé teszi. Hogyan készítsünk gyorsan és olcsón diagnosztikai mock-up-okat és palatális szilikon indexeket a precíz incizális élpozíció eléréséhez. Preparációs tervezés és műszerezés a tartós kompozittömések megvalósításához, amelyeknek az emberi szem számára láthatatlan szélei vannak. Átlátszatlan dentinárnyalatok: mikor és hol kell használni… és miért. Egyszerű, intuitív kidolgozási protokollok, amelyek lehetővé teszik a kezelő számára, hogy magasra polírozott, természetes zománcot utánzó restaurációkat készítsen. Hogyan rétegezzen kompozitot, hogy élethű incizális fényudvarokat és olyan hatásokat hozzon létre, mint a repedésvonalak és az átlátszatlanság. És még sok-sok más... A hands-on során alkalmazott anyagok A typodont modelleken minden szempont felhasználóbarát módon lesz áttekintve, ami egyaránt vonatkozik az általános gyakorló orvosra és a specialistákra. Dr. Smithson mindvégig minden gyakorlatot lépésről lépésre, „kövesd a vezéremet” módszerrel, szoros támogatással hajt végre. A hétköznapi megközelítés a résztvevőket arra ösztönzi, hogy munka közben tegyenek fel kérdéseket. Tanulási célok: · A láthatatlan 4. osztályú restauráció
Részvételi díj: 70 000 Ft (október 1. után: 85 000 Ft) Jelentkezés: www.dentalworld.hu
Hogyan válasszunk optimális adózási formát? Élet KATA-val és KATA után 2022. október 13., 15., csütörtök, szombat* 09.30–17.00 A szombati nap programja megegyezik a csütörtökivel.
*
Horváth Géza Kuttner Viktor
Fogorvosi és tulajdonosi vagyontervezés a befektetéstől a vagyonosodás vizsgálatig. Mi az optimális adózási forma? Milyen pénzügyi mutatókat kell havonta elemeznem? Hogyan készítsük fel a rendelőnket a következő pénzügyi évre: csapdák és kockázatok az emelkedő bérektől és anyagáraktól az adóellenőrzésekig. Hogyan nyerjünk ki értékes pénzügyi információkat a fogászati szoftverünkből? Fogászatok 2023-as pénzügyi-adózási túlélőcsomagja: adó-ellenőrzési svájci bicska, pénzügyi checklist és a „vállalkozói örök élet” titka.
Részvételi díj: 49 900 Ft (szeptember 1. után: 59 900Ft) Kreditpont: 14 Jelentkezés: www.dentalworld.hu
Jogi és peres esetek elkerülése (10-szeres a növekedés) 2022. október 14., péntek 09.30–17.00 Igazságügyi és jogi kérdések a rendelőben. Elektronikus dokumentuezelés és aláírás. Igazszágügyi és jogi esetek az Interpol tükrében. Jogi önvédelem, felkészülés a problémás páciensekre. Friss Tamás Dr. Gáspár Lajos Dr. Lászlófy Csaba Dr. Simon Botond
Részvételi díj: 39 900 Ft (szeptember 1. után: 49 900 Ft) Jelentkezés: www.flexi-dent.hu/trening
Workshop-programok Innováció a fogászati készletmenedzsmentben 2022. október 13–14–15., csütörtök, péntek 14.00–18.00, szombat 13.00–17.00* Mindhárom nap programja megegyezik.
*
Dr. Lévai István Attila Dr. Lévainé Gacsal Szandra Erika Semler Gábor
KONTROLL – Vedd kezedbe az irányítást! IDŐ – Nyerj időt magadnak! PÉNZ – Spórolj pénzt a vállalkozásodnak! PRECIZITÁS – Ne engedj a precizitásból! Honnan és hogyan tudsz költséghatékony anyagrendelést végezni egyetlen kattintással? Honnan tudod, hogy milyen anyag van a szekrényben, mikor jár le, vagy éppen milyen anyagra van szükséged? Ezt mind elintézheted egyetlen gombnyomással. Egyetértünk abban, hogy minden forint számít? Ne habozz, készítsd fel a vállalkozásodat a veszteségek elkerülésére! Mi már tudjuk, mi a megoldás. Gyere el, és hallgasd meg előadásunkat – megmutatjuk neked, hogyan fejleszd a céged, és növeld az értékét!
Részvételi díj: ingyenes Jelentkezés: info@depodent.hu
Impaktált fogak piezosebészeti kezelése 2022. október 14., péntek 09.30–17.30 A teljesen vagy részben impaktált fogak eltávolítása az egyik leggyakrabban alkalmazott klinikai eljárás, amelyet szájsebész végez. Ez a beavatkozás lehet relatív egyszerű vagy rendkívül fáradságos az eltávolítandó foghoz kapcsolódó számos változó tekintetében, mint például a lokalizáció, a fogkorona és a foggyökerek anatómiája, az impaktáció mélysége és típusa stb. Amennyiben néhány impaktált fogeltávolítást rutin szájsebészeti beavatkozásnak tekintünk, a fog eltávolítása komoly technikai felkészültséget, minden nemes anatómiai struktúra pontos ismeretét és kiforrott sebészeti tapaszDr. Angelo Cardarelli, talatot igényel. Alapvető fontosságú a helyes kezelési tervezés, amely lehetővé teszi egyrészt a műtét utáni szövődmények (fájdalom, ödéma, trizmus, alveolitis stb.) kockázatának minimalizálását, másrészt lehetővé teszi ezen Dr. Andrea Tonon szövődmények kezelését megfelelő módon, mindig a legalacsonyabb biológiai költséggel a páciens számára. Az elmúlt években a szájsebészet erősen megszenvedte az ezen a területen bevezetett technológiai újításokat. Különösen a sebészetben alkalmazott ultrahang alkalmazása változtatta meg a leggyakrabban előforduló klinikai eljárások némelyikét, mint például a bölcsességfogak eltávolítását, így az egész fogászatban elterjedt egy innovatív koncepció: a piezoelektromos sebészet vagy a piezosebészet. Az implantológiától eltérően a fogorvosok körében ma már ez egy elterjedt ág, az extrakciós sebészet még mindig „tabu” számos kolléga számára, akik napi szinten végeznek implantációs sebészeti beavatkozásokat, szívesebben hagyják gyakran a fogeltávolításokat az arc- állcsont vagy szájsebészekre, tekintve, hogy ez nagyobb bonyolultságú beavatkozás, és gyakran szorongás- és stresszforrás a kezelőorvos számára. Így a mintegy 10 éves egyszerű és komplikált extrakciós sebészeti gyakorlatom során szükségem volt egy olyan TANFOLYAM kidolgozására, amelyben egyszerűen és lineárisan leírják a fogeltávolítás műtéti technikáit, hogy megismételhető és kiszámítható megközelítést és módszert nyújtson annak érdekében, hogy csökkentsék a beavatkozások invazivitását és traumáját.
Részvételi díj: 130 000 Ft (október 1. után: 155 000 Ft) Jelentkezés: www.dentalworld.hu
Kritikus állapotú beteg ellátása a fogászati praxisban I. 2022. október 14., péntek 09.30–17.30
Dr. Vámos Zoltán
Egy rutin fogászati beavatkozás is számos veszélyt hordozhat magában. Mi a teendő, ha hirtelen rosszra fordulnak a dolgok? Vajon valóban képesek lennénk higgadt és megfelelő döntéseket hozni vészhelyzet esetén? Tudnánk kezelni akár „csak” egy ájulást? Esetleg egy epilepsziás vagy allergiás rohamot, szívmegállást, idegentest aspirációt? Hasznos lehet-e egy fogászati rendelő számára egy félautomata defibrillátor és hogyan kell használni? Miket kell kötelező jelleggel a rendelő zárható gyógyszeres szekrényének tartalmaznia és mire valók ezek a készítmények? Ugyanakkor mik azok, amiket ezeken kívül feltétlenül javasolt volna beszerezni? Ha nem vagy biztos magadban vagy csak felfrissítenéd az ismereteidet, gyere el a DentOwl Academy legújabb work shop kurzusára, ahol valóban hasznosítható gyakorlati tudást kapsz dr. Vámos Zoltán aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos, mentőorvos tolmácsolásában. Sose legyen baj, de ha mégis megtörténik, tudd, mit kell tenned! A kurzus résztvevői hiper-realisztikus, ún. magas hűségű szimulátorokon gyakorolhatják a felnőtt- és gyermek-újraélesztést, a légút- és perifériás véna biztosítást, illetve az automata defibrillátor használatát.
Részvételi díj: 39 000 Ft (október 1. után: 45 000 Ft) Jelentkezés: www.dentowl.hu
Workshop-programok Recepciósképzés 2022. október 14., péntek 09.30–17.00 A recepciós munkatárs az első és az utolsó, akivel a rendelőben egy páciens találkozik. A recepciósok szakmai felkészültsége komoly hatást gyakorol a rendelő jövedelemtermelő képességének a növeléséhez, a zavartalan működés fenntartásához és a páciensek magasabb szintű kiszolgálásához. Igazi sikerszakma, melyet érdemes kiemelkedő színvonalon végezni. Ehhez ad meg minden elméleti alapot a professzionális magán-egészségügyi és fogászati recepciós képzésünk.
Kluka Attila
Részvételi díj: 39 900 Ft (szeptember 1. után: 49 900 Ft) Jelentkezés: www.flexi-dent.hu/trening
Az új generációs csontpótlástól, az ideális lenyomatvételen át, a klinikai vizsgálatokig 2022. október 14., péntek 09.30–13.30 A csonthiányos állapotú páciensek komoly szakmai kihívást jelentenek még a legtapasztaltabb szakemberek számára is. A BIONIKA workshop során egy olyan csontpótlási módszert ismerhetnek meg az érdeklődők, amellyel biztos és bizonyított eredmények érhetők el, még a nagyobb csontdefektusok esetén is. A 2D-s titánhálókkal kapcsolatos negatív tapasztalatok arra inspirálták dr. Becsky Áront, hogy a BIONIKA Medline Kft.-vel közösen megalkossák az immáron magyar szabadalmi oltalommal védett BIONIKA 3D Builder titánhálókat, melyeket a csontpótlás legújabb generációjaként tartanak számon. A 3D Builder titánhálók lehetővé teszik az impDr. Becsky Áron lantálással egy időben történő csontpótlást. A tudomány és technika jelen állása szerint kifejezetten nagy sikerrel alkalmazhatóak a csonthiány megszüntetése céljából. A nyitott és zárt kanalas lenyomatvételi folyamatokról is szó esik majd a BIONIKA workshopján. Dr. Gáspár Lajos Feltehetően már Ön is tapasztalta, hogy a nem megfelelő lenyomatvételi fejek használata során gyakran torzul vagy beszakad a Hajdú József lenyomat. Ezen probléma kiküszöbölése céljából születtek meg a BIONIKA ideális lenyomatvételi fejei, amelyek 15°-os, 25°-os, illetve egyenes geometriai kialakításban egyaránt elérhetőek. Ezek segítségével gyönyörű párhuzamos tengelyállást lehet készíteni, amiből könnyen eltávolítható a zárt kanalas lenyomatkanál, ezáltal a lenyomatvételi folyamat is leegyszerűsödik. Az Európai Unió Orvostechnikai eszközökre vonatkozó rendelete (MDR) megköveteli az orvostechnikai eszközöket gyártó cégektől, hogy különböző termékkategóriákba és kockázati osztályokba sorolják az eszközeiket. Az MDR követelményeinek való megfelelés érdekében a BIONIKA-nak klinikai vizsgálatok alá kellett vetnie a fogászati implantátumrendszerét képviselő CORTILOG implantátumcsaládot. A vizsgálatok célja az volt, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű klinikai adatra tehessünk szert és alátámasszuk termékeink biztonságosságát és igazoljuk implantátumaink teljesítőképességét. A CORTILOG implantátumrendszer egy olyan komplex, hazai gyártású termékcsalád, amely egyaránt magába foglalja a mini, egyrészes, kétrészes (normál) és ideiglenes implantátum típusokat, így minden implantológus kolléga megtalálhatja a számára megfelelő megoldást egy rendszeren belül.
Részvételi díj: ingyenes Jelentkezés: e-mail: info@bionika.hu, tel.: +36 70 670 6875, +36 70 362 9235
Hőkezelt file-ok használata a napi gyakorlatban – ProTaper Ultimate korlátlan megoldások 2022. október 14., péntek 13.30–17.00 Dr. Rui Pereira da Costa
2021-ben a Dentsply Sirona bemutatta legújabb fejlesztésű forgó mozgású tűrendszerét, a ProTaper Ultimate-et. Ez egy teljes csatornaformázó rendszer, melyben ötvözték a több évtizedes tapasztalatot a technológiai és tudományos fejlesztésekkel, amiket a világ vezető endodontiai márkájaként szereztek. Ezen a workshopon megismerheti azt az innovációt, amely kiemelkedővé teszi ezeket a fájlokat. Elsajátíthatja a rendszer működését, mely megoldást ígér a legtöbb endodontiai esetre, akár egyszerű, akár komplex anatómiáról legyen szó. A hands-on során bemutatjuk a nagy érdeklődésre számot tartó AH Plus bioceramic sealert is.
Részvételi díj: 50 000 Ft Jelentkezés: endobolt.hu
Minimálisan invazív részleges és teljes korona készítés 2022. október 14., péntek 09.30–17.30
Dr. Gerlóczy Pál
A fogászati anyagok fejlődése szükségessé tette a részleges és teljes koronafedések előkészítési technikáinak megváltoztatását. Ezek a változások lehetővé teszik a fogak előkészítésének mennyiségének csökkentését a PFM vagy PFZ koronákhoz szükséges mennyiség negyedére. Az ilyen minimálisan invazív technikák fokozott pontosságot és készségeket igényelnek a kezelő részéről. Ez a gyakorlati kurzus előadás és gyakorlat formájában egyaránt kidolgozza a következőket: A legjobb anyagok a csökkentett előkészítésű indirekt restaurációkhoz. A digitális munkafolyamat előnyei. Az oktató bemutatja az összes preparálási és cementálási technikát különböző fogakon mikroszkópos nagyítással és kivetítve a résztvevők számára. Minden résztvevő legalább 2 fogat készít a klinikai helyzetet szimuláló tipodontokon.
Részvételi díj: 85 000 Ft (október 1-től: 120 000 Ft) Jelentkezés: dentalworld.hu
Workshop-programok Fémmentes koronák és héjak készítésének részletes munkafázisai 2022. október 15., szombat 09.30–17.00
Dr. Rudolf Novotný
A workshop során az előadó végigvezeti a hallgatóságot a fémmentes koronák és héjak készítésének minden lépésén a protetikai tervezéstől a beragasztott restaurátum polírozásáig. Először bemutatja a csonkelőkészítés részleteit, majd a hagyományos lenyomatvétel helyett a CAD/CAM technológia rövid bemutatásával gyorsítjuk fel az eseményeket. Cerec oral scanner segítségével szkenneljük be a mulázs lecsiszolt fogait, majd chair-side faragjuk ki a cirkon és préskerámia fogpótlásokat. A gyakorlat ezen fogművek beragasztásával és polírozásával zárul. A résztvevők párban dolgoznak majd, és a mai kor legmodernebb elvárásainak megfelelően mikroszkóppal végzik a preparálásokat. Az előadó felkészültségének és segítségének köszönhetően ezt azonban senki sem fogja nehézségnek értékelni. Sőt! :)
Részvételi díj: 85 000 Ft (október 1. után: 99 000 Ft) Jelentkezés: www.dentalworld.hu
Lézer Kurzus 2022. október 15., szombat
Dr. Gáspár Lajos Dr. Tóth-Gáspár Máté
09.00-09.30 D r. Gáspár Lajos: A lézerek orvosi alkalmazásának fejlődési tendenciái. A modern orvosi lézerek felépítése, működése, berendezések bemutatása 09.30–10.00 Dr. Gáspár Lajos: Szöveti hatások 10.10–10.40 Dr. Gáspár Lajos: Lézerek a fogászatban, szájsebészetben, lágyrészsebészetben 10.40–11.10 Dr. Gáspár Lajos: Lézerek esztétikai orvosi alkalmazása 11.20–12.00 Dr. Tóth-Gáspár Máté, dr. Gáspár Lajos: Gyakorlati fogások a lézeres szájsebészetben 12.00–13.00 Ebédszünet 13.00–13.30 Dr. Tóth-Gáspár Máté: Lézerek a gyökérkezelésben 13.30–14.00 Dr. Tóth-Gáspár Máté, dr. Gáspár Lajos: Soft lézer alkalmazás és APDT kezelés a szájhigiéniában 14.00–14.30 D r. Tóth-Gáspár Máté, dr. Gáspár Lajos: Lézerek a parodontális tasakok és a periimplantitis kezelésben 14.40–15.10 Dr. Gáspár Lajos: Lézerek a szájsebészetben, implantológiában, parodontológiában 15.10–16.30 Lézer workshop – hands-on gyakorlat lézerekkel CO2 laser, Dióda lézer, APDT, parodontológia, endodontia, lágyrészsebészet, kezelési technikák gyakorlása.
A workshop programjában a lézerek orvosi alkalmazásának fejlődési tendenciái, a modern orvosi lézerek felépítése, működése, berendezések bemutatása szerepel. Tárgyalásra kerülnek a szöveti hatások, lézerek a szájsebészetben, a sebészi és soft lézer alkalmazás előnyei és hátrányai, indikációk a fogászatban, implantológiában, lézerek a gyökérkezelésben, soft lézer alkalmazás és APDT kezelés, lézerek a parodontális tasakok kezelésében. A workshopon lehetőség van a lézer eszközök gyakorlati megismerésére és kipróbálására.
Részvételi díj: 52 000 Ft (szeptember 1-től: 55 000 Ft, október 1-től: 60 000 Ft) További információ: K eresztes Tímea, tel.: +36-30-701-3366 e-mail: iroda@gasparmed.hu Jelentkezés: gmcoktatas.hu weboldalon – jelentkezés / tanfolyami jelentkezési lap
Hogy megyek nyugdíjba? - cégeladás, EXIT stratégiák 2022. október 15., szombat 09.30–17.00 A fogorvosi munkával és vállalkozással járó kiégés és a burn out szindróma kezelése. Mennyit ér a cégem? Milyen közgazdasági modellek léteznek egy cég értékének megállapításához és hogyan tudom azt növelni? Mely mutatók számítanak? Automatikus és valós idejű értékszámítás a fogászati szoftverben. Kiszállnék, eladó a rendelőm! EXIT stratégiék és egy cég eladásának folyamata, modelljei
Dr. Jurácsik Tímea Kuttner Viktor Máté Zoltán
Részvételi díj: 39 900 Ft (szeptember 1. után: 49 900 Ft) Jelentkezés: www.flexi-dent.hu/trening
FF varrat- és lebenytechnikák hands-on 2022. október 15., szombat 09.00–16.30 A sebészeti továbbképzések során gyakran merül fel, hogy az új műtéti technikák, lebenyek, öltéstípusok megértése azért nehézkes, mert az alaptechnikák rendszerezése hiányzik. A Fiatalok Fiataloknak varrat- és lebenytechnikák hands-on kurzust azoknak találtuk ki, akik vezérfonalat keresnek a szájsebészetben és parodontológiában használt technikák rengetegében. Az elméleti és hands-on részekből álló kurzuson olyan alapok lefektetését ígérjük, amik biztonságot adnak a műtőasztal mellett és segítik a későbbi fejlődést. Átfogó képet adunk a szájüregi műtéteknél használt varrat- és lebenytechnikákról, amelyek begyakorlására is lehetőség lesz, sertés állcsontokon.
Dr. Bárka Csanád Dr. Kesztyűs Artúr Dr. Radóczy-Drajkó Zsombor
Részvételi díj: 65 000 Ft Jelentkezés: fiatalok.fiataloknak@gmail.com
Élményhelyszínek a Dental World kiállításon
Élő műtétek 2022-ben is a Dental World egyik kiemelkedő rendezvénye lesz az Implantológia Show az „Élő műtétek” bemutatásával. Jövőre is az üvegfalú „látványműtőben” felkért orvosok végzik majd egy-egy páciens nyilvános kezelését. A rutinszerűen alkalmazott műtéti technikák mellett új eljárásokat is bemutatnak az implantológia repertoárjából.
Fogorvos/Fogtechnikus tanulóverseny Az orvosi verseny résztvevői az ország négy, fogorvosi képzést nyújtó egyeteméről érkeznek, ahol belső versenyeken választják ki azt az egyetemenként 3-3 indulót, akik a Dental World-ön mérik össze tudásukat. Minden versenyző ötöd éves egyetemi hallgató, és nyereményük többek közt egy út Leuven-be, a GC központjába. A fogtechnikus tanulók részére 2022-ben már 11. alkalommal megrendezésre kerülő Győztesek Versenyére a Protetika Verseny győztese, az Országos Mintázó Verseny legjobbjai és az Ipartestület által rendezett Kerámiás Verseny helyezettjei kapnak személyes meghívást. A 12 magyar tanuló számára az idei évben is nagy kihívás a szakma egésze előtt, a Dental World szakkiállításon bemutatni képességeiket, szakmai elhivatottságukat.
Live Demo 2022-ben ismét a kiállító tér sugárútján kap helyet a Live Demo. 4 különböző programot szervezünk az alábbi témakörökben: • Endodontia&Esztétika • MicroWorld&Lézer • Fogtechnika • Oralszkenner
AlphaBio Buborék bár Flexi kávézó Dental Lounge Várjuk szeretettel 2022-ben is!
3 napos kongresszusok: ESZTÉTIKA • ENDODONTIA ORTHODONTIA • IMPLANTOLÓGIA Kedvezményes árak időtartama
KONGRESSZUSI JEGYÁRAK 1 VÁLASZTOTT KONGRESSZUS:
ALL ACCESS
esztétika / implantológia / endodontia / orthodontia
mind a 4 témakörű kongresszusra belépést biztosít
LATE BIRD 2022. 08. 31-ig
69 000 Ft
103 800 Ft
LAST MINUTE 2022. 09. 30-ig
77 400 Ft
117 000 Ft
TELJES ÁR 2022. 10. 01-től
86 400 Ft
129 600 Ft
1 napos kongresszusok: Digitális Fogászati Kongresszus: Földvári Imre Kongresszus: Prevenciós Kongresszus: Praxismenedzsment Kongresszus:
20 000 16 000 16 000 25 900
Ft (teljes ár: 35 000 Ft) Ft (teljes ár: 20 000 Ft) Ft (teljes ár: 20 000 Ft) Ft (teljes ár: 35 900 Ft)
Late bird kedvezmény 2022. augusztus 31-ig Jelentkezzen most!
WWW.DENTALWORLD.HU
Platina szponzor
Arany+ szponzorok
Arany szponzorok
Ezüst szponzorok
Bronz szponzorok
TM
powered by
Launch!
Empowering Predictability and Performance in Immediacy KIZÁRÓLAGOS MAGYARORSZÁGI FORGALMAZÓ
alphaimplant.hu
24
E-Journal – Prevenció
„ÚGY GONDOLJUK, HOGY A SZÁJÜREGI PREVENCIÓ ÜGYE OLYAN FONTOS, HOGY NEM SZABAD CSAK A FOGORVOSOKRA BÍZNI” Interjú Székelyhidi Évával, a Magyar Dentálhigiénikusok Egyesületének elnökével Jelentős esemény történt 2022. első félévében. Hosszas előkészítő munka után megalakult a Magyar Dentálhigiénikusok Egyesülete. Az Egyesületre azért volt szükség, mert Magyarországon, bár két típusú képzés is folyik, és a dentálhigiénikusok, klinikai fogászati higiénikusok száma jelentős, mégsem volt egy szervezet, egyesület, mely összefogja a szakmában tevékenykedőket, szakirányú képzéseket nyújt, érdekképviseleti tevékenységet folytat, és jogi segítséget biztosít. Egy egyesület létrehozása rendkívül sok, aprólékos szervező és jogi hátteret biztosító munkát jelent. Székelyhidi Éva a bejegyzett Magyar Dentálhigiénikusok Egyesületének elnöke. Őt kérdezzük erről a tevékenységről. Első kérdésünk, mi motiválta arra, hogy igen sok munkával és törődéssel létrehozza az egyesületet? Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy klinikai fogászati higiénikus (OKJ) és dentálhigiénikus (BSc.) végzettséggel is rendelkezem. A szakmában eltöltött 24 év alatt a magam bőrén és kollégáimmal folytatott beszélgetések során is éreztem, hogy szükség van egy olyan szervezetre, egyesületre, mely a fentebb említett problémákkal foglalkozik és segítséget nyújt a kollégáknak. Különösen erősödött ez a gondolat a szegedi BSc. tanulmányaim alatt, majd az Országos Szakfelügyelet Fog- és Szájbetegségek Szakirány titkárságvezetőjeként. Mi adta a végső lökést az Egyesület bejegyzéséhez? Sok kolléga keresett meg szakmát érintő kérdésekkel, több alkalommal felvetették a szakmai képviselet hiányát. Emellett a humán erőforrás adatok és a magyarországi fogorvoslás adatainak elemzése is rávilágított arra, hogy szükséges egy szervezet, ami kiemelten foglalkozik a lakosság szájüregi egészségével, a prevenció fontosságával. Magyarország szájüregi egészségének mutatói igen rosszak. Ez érvényes a DMF indexekre, a teljesen fogatlanok százalékos arányára és főleg a szájüregi, fej-nyak régiót érintő daganatok jelentős arányú előfordulására. A WHO 2022-ben kitűzött céljai is a prevenciós tevékenységek megerősítését szorgalmazza. Magyarország szájüregi egészség stratégiája is e köré épül. Úgy gondoljuk, hogy a szájüregi prevenció ügye olyan fontos, hogy nem szabad csak a fogorvosokra bízni. A felsőfokú dentálhigiénikusi végzettség lehetőséget ad arra, hogy prevenciós tevékenységi körünket bővítsük, a szék mellett végzett teendők mellett a szájüregi egészség fenntartásához szükséges egyéb teendőkben is jelentős részt vállaljunk.
A dentálhigiénikusi szakma erősítése a célunk továbbra is együttműködve a fogorvosokkal. Ki segítette az egyesület megvalósulását? Az egyesület gondolata még felsőfokú tanulmányaim alatt fogalmazódott meg bennem, majd ennek a szervezésére a Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet munkatársaként kaptam bátorítást és lehetőséget. 2019 óta, a BSc. oklevél megszerzését követően, az Intézetben folytattam higiénikusi pályafutásomat. Az Intézet vezetője, dr. Németh Orsolya Ph.D. docens asszony, aki a Magyar Fogászati Prevenciós Társaság alapító tagja és tisztségviselője, és aki maga is részt vett a klinikai fogászati higiénikus képzésben, fontosnak tartja a prevenció ügyét, így támogatta az egyesület megalakulását, szakmai támogatása mellett részt vállal a továbbképzésekben mint előadó. Az Országos Szakfelügyelet (Fog- és Szájbetegségek Szakirány) titkárságvezetőjeként jelentős szakmai támogatást kaptam prof. dr. Kivovics Péter országos szakfelügyelő főorvostól. A professzor úr egyébként az egész szakmai pályafutásomban jelen volt és inspirált a fejlődésre. Szorgalmazta és támogatta tanulmányaim folytatását a dentálhigiénikusi oklevél megszerzése után is, így epidemiológusként még több ismeretet szerezhettem a prevenció területén a népegészségügyről, szájüregi egészség helyzetéről, mutatóiról, azokat befolyásoló tényezőiről. Klinikai fogászati higiénikusi tanulmányaim során találkoztam vele először. Oktatott a 2 éves képzésben, majd a Szegedi Tudományegyetem dentálhigiénikus képzésén találkoztunk, ahol óraadó tanárként ismét hallgathattam előadását. Itt, Szegeden kért fel, hogy csatlakozzak a Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet prevenciós osztályához. Főként a gerosztomatológiai és maxillo-faciális
V. évfolyam, 2022
protetikai részleg pácienseinek ellátásában nyújtok segítséget és szájüregi daganatos páciensek pre- és posztoperatív szájhigiénés kezelését, illetve sérülékeny csoportba tartozó páciensek kezelését végzem a szakfelügyeleti titkárságvezetői teendők mellett. Közös munkánk rámutatott arra, hogy szervezettség nélkül a prevenciós tevékenység igen nehezen, csak ad hoc módon tud megvalósulni. Professzor dr. Nagy Katalin, a Magyar Fogorvosok Egyesületének elnöke, a Szegedi Tudományegyetem dentálhigiénikus képzésének létrehozója és szervezője, meghatározó alakja a magyar dentálhigiénikusok szakmai fejlődésének. A Magyar Dentálhigiénikusok Egyesületének gondolatát örömmel üdvözölte és maga is szükségesnek tartotta megalakulását, szakmai támogatásáról biztosította az egyesületet. Fontos megemlíteni, hogy elsősorban az segítette az egyesület megvalósítását, hogy kollégáimtól, munkatársaimtól, klinikai fogászati higiénikusoktól és dentálhigiénikusoktól egyaránt sok bíztatást, tanácsot és segítséget kaptam. Melyek az egyesület főbb célkitűzései? Az egyesület egyik fő célja szakmai érdekképviselet biztosítása. Fontos a kompetenciakörök meghatározása mellett annak betartásában segítséget nyújtani. A dentálhigiénikus hivatás szakmai és társadalmi szintű elismertségének növelése mellett az egyesület szakmai bázist és szakfórumot biztosít tagjai számára. Az egyesület részt kíván vállalni a dentálhigiénikus képzési, továbbképzési, szakképzési rendszerének és követelményszintjének kialakításában. Célunk még pontszerző továbbképző programok szervezése, koordinálása, elméleti és gyakorlati készségeket fejlesztő tanfolyamok keretében. A továbbképzésekkel kapcsolatos tudnivalók összefogásával információkat szeretnénk biztosítani a weboldalunk felületén, mely beszélgetésünk megjelenésekor már elérhető lesz a www.dentalhigienikusegyesulet. hu linken. Honlapunk az összes, szakmát érintő újdonságot, képzéseket, elérhetőségeket tartalmazza. A Magyar Dentálhigiénikusok Egyesületének fő célja a lakosság életminőségének javítását elősegítő magas szintű, szervezett orális prevenciós tevékenység elősegítésében való részvétel. Milyen problémákat lát a célkitűzések megvalósításában? Az egyesület mottója, hogy a megoldásokra koncentrálunk, de tény, hogy rengeteg problémát kell megoldanunk. Elsősorban a prevenciós munka megbecsülését kell előtérbe állítanunk. A prevenció finanszírozásának javítása mellett fontosabb, hogy a betegek, veszélyeztetett csoportok belássák és érezzék, hogy mennyire fontos a szájüregi prevenció ügye. A dentális plakk hatékony eltávolításával megelőzhetjük a fogszuvasodást és a parodontális betegségeket. A dohányzás elhagyásával és a rendszeres alkoholfogyasztás kiküszöbölésével pedig jelentősen csökkenthetjük a szájüregi daganatos elváltozások megjelenését. Ezeket az egyszerű dolgokat kell prevenciós munkák során elmagyaráznunk újra, meg újra a társadalom, és főleg az egyes betegek számára egyénre szabottan. A dentálhigiénikus, klinikai fogászati higiénikus munkája nem szorítkozhat csupán a fogkövek eltávolítására, fogfehérítésre, fogékszerek felhelyezésére. Sokkal fontosabb dolgunk van. Ezt viszont a kollégákkal kell interiorizáltatni, az alapképzés és a továbbképzések során egyaránt. Helyenként sajnos a klinikai fogászati higiénikusok
képzésében gyengeségeket vélünk felfedezni. Amennyiben ez a képzési forma megmarad, mindenképpen emelni kell a színvonalát. Fontosnak tartanám, hogy ne csupán a Szegedi Tudományegyetemen történjen dentálhigiénikus képzés, hanem a többi fogorvosképző helyen is beinduljon a főiskolai szintű dentálhigiénikus képzés. Milyen statisztikai mutatókat ismerhetünk meg a dentálhigiénikus képzéssel és munkával kapcsolatban? Magának a dentálhigiénikus képzésnek a gondolata 1995ben került be a minisztériumba, 1998-ban végzett az első évfolyam az OKJ képzésben, majd 2018-ban már a BSc. képzésből is kikerültek a szakmába az első végzősök. Az OKFŐ adatai szerint 2021. december 31-én 3366 klinikai fogászati higiénikus (OKJ) és 40 dentálhigiénikus (BSc.) rendelkezett aktív működési engedéllyel. Korcsoportos bontásban a 30 év alattiak aránya 22,9%, 30-40 év közöttiek aránya 24%, 4050 év közöttiek 30,2%, 50-60 év közöttiek aránya 19% és 60 év felettiek aránya 3,8%, tehát a szakma nem elöregedett. A klinikai fogászati higiénikusok és dentálhigiénikusok földrajzi megoszlása az országban aránytalan, a klinikai fogászati higiénikusok 47,8%-a Budapesten vagy Pest megyében, 10,9%-a Győr-Moson-Sopron megyében dolgozik. A Szegedi Tudományegyetemen végzett dentálhigiénikusok 55%-a Csongrád-Csanád megyében vállal munkát, ahol a képzésük történt és 17,5% dolgozik a fővárosban. Végeztünk kutatást a fogászati szakmában dolgozók körében, ahol a higiénikusok prevenciós tevékenységét a válaszadók 84,7%-a fontosnak tartotta. Ennek ellenére a fogorvosok válaszai alapján teljes munkaidőben csak 19,1%, részmunkaidőben pedig csak 35,9% alkalmaz BSc., vagy OKJ végzettséggel rendelkező dentálhigiénikust praxisában, aminek nem a szakemberhiány az oka. A klinikai fogászati higiénikus végzettséggel rendelkezők csak 43,2%-a dolgozik higiénikusként részmunkaidőben és ennél kevesebben, csak 39,7% végez szájápolási és/vagy prevenciós feladatot teljes munkaidőben. A szájüregi egészség rossz statisztikai mutatóiban változást idézne elő, ha a prevencióra szakosodott klinikai fogászati higiénikusok és dentálhigiénikusok teljes munkaidőben végezhetnék a lakosság szájüregi egészségéhez szükséges edukálást, instruálást, szűréseket és kezeléseket. Az elmondottak alapján valóban sok, ámde előremutató teendő van a szakmában és az egyesülettel kapcsolatban egyaránt. Teljes állásban dolgozik, családanya és még az egyesület vezetését is elvállalta. Marad szabadideje? Természetesen igen. A legfontosabb a családom. Férjemmel és gyermekemmel élek és úgy intézem teendőimet, hogy rájuk mindig legyen időm. Munkámban, tanulmányaimban mindig támogattak, amiért itt is köszönetet mondok. Nagyon hálás vagyok a Dental World Journal szerkesztőinek, személy szerint Laczkó Tamásnak és dr. Radánovics-Nagy Dánielnek, hogy elmondhattam gondolataimat a Magyar Dentálhigiénikusok Egyesületről és a dentálhigiénikus szakma-hivatás fontosságáról. Remélem, hogy a kollégák örömmel fogadják az egyesület megalakulását és segítségükre lehetünk szakmai fejlődésükben. Köszönjük szépen a riportot és sok sikert kívánunk! Köszönöm szépen!
25
26
E-Journal – Prevenció
Dr. Budai Mária
A PREVENCIÓ JELENTŐSÉGE ÉS LEHETŐSÉGEI A FOGSZABÁLYOZÁSBAN Salamon Henrik, a magyar fogászat kiemelkedő személyisége már 1903-ban a fogszabályozás hazai úttörőjeként foglalkozott a megelőzéssel és a korai kezeléssel.
Így ír erről: „Már orvostudományi közhely – és ez föltétlen igazsága mellett szól –, hogy áldásosabb orvosi működés a betegségek kifejlődését megakadályozni, megelőzni, mint a kifejlődötteket utólag gyógyítani. A megelőzés és korai kezelés a mai orvostudomány vezéreszméje, tehát a fogászaté, és azonbelül a fogszabályozásé. A megelőzés jelenti a betegség előidéző okainak tüzetes ismeretét, és a kiküszöbölésükhöz szükséges,végső soron mindig anyagiakat jelentő eszközök bírását. Korai kezelés lehetősége pedig feltételezi a betegség felismerését legelső és legenyhébb tüneteiből, más szóval kitűnő szakképzettséget, éles megfigyelőképességet, és nem leg utolsósorban a beteg megfelelő intelligenciáját”(15). Napjainkban egyre több gyermeknél szükséges a fogszabályozó kezelés. A 21-ik században előtérbe kerül minden orvosi területen a prevenció. Ennek népegészségügyi szempontja is jelentős, mivel a prevenció gazdaságosabb, kisebb anyagi ráfordítást, kevesebb időt igényel, mint a hosszantartó fogszabályozási kezelés, amely Salamon Henrik idézetéből is kitűnik. A fogszabályozás a fogazat hibás fejlődésének és a fogak hibás állásának megelőzésére és kezelésére szolgál. A fogorvosnak – a fiatal páciensek optimális gondozásával összhangban – a gyermekfogászati kontrollvizsgálatok során, nemcsak a carieses fogak konzervatív kezelésével kell foglalkoznia, természetesen az egyéni profilaktikus eljárások koordinált elvégzését is biztosítani kell. Fel kell ismernie a dento-alveoláris, okkluzális, illetve a skeleto-faciális fejlődési anomáliákat, amelyeket a gyermek fogszabályozási szűrővizsgálatával tudunk kideríteni. Ha kell, a gyermeknél fogszabályozási kezelést kezd a szakorvos (1, 2, 4, 5, 8, 14, 16). A fogszabályozási szűrővizsgálatnak a következőkre kell kiterjedni (2, 9, 17): 1. A fogazat fejlődési zavarainak felismerése (fogak száma, formája, mérete, szerkezete); 2. A fogak áttörésének időpontja, sorrendje, előtörési problémák; 3. Rossz szokások/parafunkciók (ujjszopások, szájlégzés, nyelvlökés, fogcsikorgatás stb.); 4. Beszédzavar; 5. Arcarányok, profil, lágyrész-dinamika (ajaktartás, ajaktónus); 6. Okklúzió ellenőrzése: keresztharapás, Overjet, overbite; 7. A fogak intermaxilláris elhelyezkedése, valamint a helyviszonyok megítélése; 8. Az első molárisok hosszú távú prognózisa;
9. Szükség esetén OP felvétel készítése (9 éves korban), a csírahelyzetek kontrollja; 10. 9-10 éves kor körül az áthajlás palpációjával a szemfogak ellenőrzése. Mind a gyermekfogászati, mind a fogszabályozási prevenció a fogak megtartására és a tökléletes okklúzió fenntartására irányul. Csak a tökéletes fogsor mellett lehetséges a fogazat tökéletes tisztítása, az egészséges fogazat fenntartása. Ezen tényezők elmaradása eredményezi a fogszuvasodás kialakulását (ld. torlódott fogak esetén), később pedig a fogágybetegségek megjelenését. Ezek a rizikótényezők, amelyek felhívják a fogszabályozó orvos figyelmét a korai kezelés fontosságára. A fogszabályozó kezelések célja a fogak sorbaállítása, normális okklúzió kialakítása, amely biztosítja a tökéletes funkciót (6, 7, 10, 11, 14).
1. ábra: Egészséges tejfogazat.
2. ábra: Egészséges maradófogazat.
Mindezeket a problémákat nagyon fontos idejében észrevenni és kezelni. A korai felismerések a fogszabályozási prevencióval valósíthatók meg, amellyel megakadályozzuk a rágószervi rendellenességek kialakulását. Sajnos az utóbbi időben a harapási és állcsontrendellenességek növekvő tendenciát mutatnak. A fogazati rendellenességeket számtalan és bonyolult tényező okozza, amelyek okai lehetnek külső és belső tényezők egyaránt (4, 5, 10, 16).
Etiológiai tényezők, amelyek a fogak és állcsontok fejlődésére károsan hatnak. Csoportosításuk a belső és külső tényezők alapján Belső tényezők: 1. Öröklődés: Öröklődik a fogívek formája, a fogak nagysága, az alakja, a számfeletti fogak, csírahiányok stb.
V. évfolyam, 2022
2. Embrionális ártalmak: Embrionális ártalmak a méhen belüli fejlődés idején - a histogenezis vagy organogenezis idején alakulnak ki. 3. Belső szekréciós zavarok: Belső szekréciós zavarok, amelyek a szervezet általános hormonális zavarait okozzák, megzavarják az állcsontok és a fogazat fejlődését, és így különböző anomáliákat hoznak létre. A fogszabályozás szempontjából lényeges lehet a hypophisis elülső lebenyének hormontermelési zavara. A hormonális zavarok a fogazat területén többé-kevésbé kifejezett szűkületet, főleg a mandibula alulfejlettségét és a késői fogzást okozzák.
mális okklúzió kifejlődését. A fejlődés és növekedés menetét a kiadós rágás pozitívan befolyásolja, míg a modern civilizált ember ételei szinte alig kívánnak kiadós rágást. A funkció hiánya a rágószerv visszafejlődéséhez vezet, ennek egyik hátránya a mélyharapás kialakulása (1, 2, 4, 10, 13, 14).
5. ábra: Táplálás a mellről.
3. ábra: Féloldali ajak-szájpadhasadék.
4. ábra: Pierre- Robin syndróma.
Külső tényezők: 1. A csecsemők mesterséges táplálása; 2. A kisgyermek táplálkozási módja; 3. A táplálék minősége; 4. A táplálék fizikai tulajdonsága; 5. Gátolt orrlégzés; 6. Rossz szokások; 7. Korai tejfog extrakció; 8. Általános szervezeti betegségek (pl. diabetes syndrómák). A szabályos fogazat kialakulásában döntő szerepe van a helyes funkciónak, amelynek a normális működés a feltétele, és ez előfeltétele a jól fejlett állcsontok és a szabályos fogívek kialakulásának. A nem kielégítő és kóros működés fogazati rendellenességeket eredményez. A fogszabályozó kezelés szempontjából fontos, hogy a működési eltéréseket, az izomtónus eltéréseket, a szájlégzést, a nyelvlökést és egyéb rendellenességeket felismerjük és a kiváltó ok megszüntetésével a fogazati anomáliákat megelőzzük, illetve gyógyítsuk. Nagyon fontos a csecsemő táplálása, a mellről való szoptatás. Az anyatej összetétele egyrészt kialakítja, erősíti a csecsemő immunrendszerét. Másrészt, a szoptatáskor keletkező negatív nyomás olyan fiziológiás inger, amely összehangolt izommunkaként kihat az állcsontok fejlődésére. Az erőteljes izommunka hatására, az izmok fokozott funkciója kedvezően befolyásolja az állcsontok vérellátását, növekedését, a fogcsírák fejlődését. A mai modern konyhatechnika nem kényszeríti a gyermeket rágásra, sőt a rágást igénylő élelmek, zöldségek, gyümölcsök is kimaradnak az étkezésükből. Gondolni kell arra, hogy a rágás és a táplálék minőségi összetétele kihat az általános és dentális egészségi állapotukra, valamint a szájhigiénés szokásukra is, mivel a minőségi táplálékok fogyasztása rágása, segíti a nor-
6. ábra: Minőségi táplálék.
Negatív irányú tényezők közé tartozik a tejfogak korai elvesztése, és az ennek következtében létrejött csökkent hatású rágófunkció. A helytelen táplálkozás és a nem megfelelő szájhigiéne eredményezi a fogszabályozás szempontjából fontos tejrágófog (V-ös) elvesztését, amelynek következménye a fogív megrövidülése. Ezekben az esetekben szükséges helyfenntartó készítése. Ha ez nem történik meg, bekövetkezik a fogív megrövidülése, és a kialakult torlodás miatt a harapási rendellenesség. Nagyon fontos kiemelni a gyermekfogászat szerepét, tekintettel arra, hogy a fogszuvasodás okozója lehet számos helyzeti rendellenességnek. Kiemelt helyen áll az idő előtti extrakció, amely miatt csökken a rágófunkció. A másik fontos tényező a száj cariesmentessége, ez a fogszabályozás előfeltétele. Ezeket a feladatokat a jól működő gyermekfogászat bíztosítja (4, 5, 6, 7, 16).
7. ábra: Rögzitett helyfenntartó készülék.
8. ábra: A megrövidült fogív, a helyfenntartó hiánya miatt.
A táplálkozáson kívül a rossz szokásokat kell kiemelnünk, ami azt mutatja, hogy felgyorsult világunkban a helytelen táplálkozás mellett a rossz szokások száma is jelentősen megnövekedett. Rossz szokások kialakulásának megelőzésében a prevenciónak nagy szerepe van, amely a normális viszony helyreállításban, a korai fogszabályozó kezelések segítségével történhet (16). A rossz szokások közül ki kell emelni az ujjszopást, a cumizást és a nyelvlökéses nyelést. 1. Ujjszopás: a rossz szokások 30-45%-át teszi ki, amely hasonló elváltozásokat okoz, mint a cumizás. 2. Cumizás és következményei: tejfogak előredőlnek, nyitott harapás és beszédprobléma alakulhat ki.
27
28
E-Journal – Prevenció
közé nyomul, de csak valamelyik segmenst (elülső vagy oldalsó segmens) érinti, ahol nyitott harapás keletkezik (3).
9. ábra: Ujjszopás okozta nyitott harapás.
10. ábra: Ujjszopás.
I. Elülső nyitott harapás II. Felső metszők protrúziója, előredőlése a felső állcsont szűkülete (gótikus szájpad) Az ujjszopás következménye függ az ujjszopás intenzitásától, gyakoriságától, időtartamától és módjától. Felső metszők előredőlésével egy időben az alsó állcsont hátranyomódik. Az ujjszopás miatt előredőlt fogak nagy hátránya, hogy baleset miatt ezek a fogak törhetnek különböző mértékben. Az ujjszopás, a cumizás a felső állcsont szűkület, a gótikus szájpad kialakulásához vezet. Az izomegyensúly is felbomlik. Kezelési lehetőségek: 1. Időben leszokik a gyermek – spontán gyógyulás lehetséges; 2. Daumexol használata, az ujjak bekenése; 3 Jutalmazási rendszer – lényeg a gyermek motiválása; 4. Készülékes terápia.
3. Nyelvlökéses nyelés (11–13. ábrák) Normális nyeléskor (szomatikus nyelés) az ajkak lazán érintkeznek, az arcizmok minimálisan, a szájzáró és a nyelvcsontok feletti izmok erősebben összehúzódnak, a fogsorok záródnak, a nyelv elülső része a frontfogak mögötti szájpadlásrészhez nyomódik. A nyelés zavarai közül leggyakrabban a nyelvlökéses nyelés fordul elő. Erre jel-
11-12-13. ábrák: A nyelvlökéses nyelés formái.
lemző, hogy a nyelés közben a nyelv nem a szokásos helyen támaszkodik, hanem a fogsorok közé nyomul. Ennek a funkciózavarnak egyszerű és összetett formáját különítjük el. Az egyszerű nyelvlökéses nyeléskor a nyelv a fogsorok
Moyers a nyitott harapást a következőképp osztályozta: 1. Az alsó és felső frontfogak között 1 mm-es a rés; 2. A nyitott harapás szemfogtól szemfogig terjed; 3. A szemfogakon túl a premolárisokat is érinti; 4. A nyelv mindkét fogsor közé benyomul, a molárisok sem érintkeznek, bizonytalan harapást eredményezve. Az utóbbi kettő már az összetett harapásra jellemző (3, 7, 8, 13). Nyelés típusok: 1. Normális (szomatikus nyelés) a fent leírtaknak megfelelő; 2. Infantilis nyelés (viscerális nyelés). Csecsemőkori nyeléskor a nyelv az ínypárnák közé nyomódik. A mandibulát az arcizmok erős összehúzódása stabilizálja. Ez a típus ritkább. Nyelvpozíciók: 1. Normál nyelvpozíció; 2. Mélyen ülő, szétterülő nyelv. A sematikus ábrán a nyelv helyzete figyelhető meg a nyelésnél. A helyes nyelés folyamán az arc, az ajak, a nyak és a nyelv izmai egyensúlyban működnek, harmonikus arcfejlődést és szabályos fogazat kialakulását eredményezik. Mind az ujjszopásnál, mind a nyelvlökéses, ajakszorításos nyelésnél meg kell figyelnünk az izmok tónusát. A fogazati anomáliák és a hangképzés zavarai között is jelentős ös�szefüggés van (pl. pösze beszéd, selypítés). Emiatt az orthodontusnak is rendelkeznie kell némi logopédiai ismerettel is, hogy a beszédzavarral rendelkező betege állapotát, a kezelés közbeni változásokat reálisan fel tudja mérni, és szükség esetén együtt működjön a logopédussal. A helyes nyelvpozíció kialakítása, az izmok egyensúlyának normalizálása és a helyes beszéd elsajátítása a fogszabályozó kezelés mellett a logopédus segítségével történik. A helytelen nyelésformát szintén logopédus segítségével és készülékkel oldjuk meg (11, 12). A mimikai és rágóizmok működését a fogszabályozó kezelésével nem csak befolyásolni lehet, hanem terápiásan felhasználhatjuk az izomfunkciót is. Az izomfunkciók terápiája a mimikai izmokat, a rágóizmokat, valamint a nyak és vállöv izmait mozgató izomgyakorlatokból áll, amely az izomtónus fokozódását, az izom megerősödését célozza. Amennyiben az izomtónus nem kerül korrigálásra, a fogszabályozó kezelés egymagában nem elégséges, recidívához, visszaeséshez vezet. A szájlégzés etiológiájáról és a gátolt orrlégzésről kell még szót ejteni, ahol az anatómiailag nomáliás nasopharingeális út gátolt (2, 11, 12, 17). Okok: 1. Nasális hypertrophia vagy orrsövényferdülés; 2. Trauma vagy fractura; 3. Idegentest obstrukció;
A SZÁNKAT MEGVÉDJÜK KÍVÜLRŐL ÉS BELÜLRŐL?
Védje magát CPC* tartalmú termékekkel! *Cetilpiridinium-klorid
VÉDJÜK A SZÁJÜREGÜNKET, MOST JOBBAN, MINT EDDIG BÁRMIKOR!
®
Jó szájhigiénia a jó általános egészségért.
E-Journal – Prevenció
kialakítása, az izmok egyensúlyának normalizálása, továbbá a helyes beszéd elsajátítása a fogszabályozó kezelés mellett a logopédus segítségével történik. A szabályos fogazat kialakulásában döntő szerepe van a helyes funkciónak. A helyes funkció a normális fejlődés és növekedés alapfeltétele. A jó működés szabályos formát eredményez. A prevenció feladata minden kóros elváltozás 14. ábra: Ujjszopás - laza m.orbiculáris oris. 15. ábra: Ajakszorításos nyelés. felismerése és megszüntetése, amely a 4. Patológiás infekció vagy allergia, rhinitis, sinusitis, orrnormális növekedést és a fejlődést megzavarja. Az állcsontok fogmeder-nyúlványainak fejlődése polip; a fogak előtörési sorrendjét biztosítja a normális helyzet5. Nagy adenoidok, tonsillák. hez. A fogszabályozás végső célja a normálisan kifejlődött, minden szempontból ideális fogazat kialakítása. A kezelés szerepe: okok kiiktatása, fül-orr-gégészet, készülékes kezelés. A gátolt orrlégzés esetén sokszor az orrmandula eltávolítása oldja meg a problémát.
17. ábra: Nagy garatmandula.
18. ábra: Pitvarlemezek.
Konklúzió A prevenciónak nagy szerepe van a normális állcsontok viszonyának helyreállításában, amely a korai fogszabályozó kezelések segítségével oldható meg. Biztosítani kell a normális fejlődés menetét és a helyes táplálkozási szokások kialakítását. Segíteni kell a gyermekkori ros�sz szokásokról való leszoktatást. A helyes nyelvpozíció
M O L A
1. Bánóczy J., Nyárásdy I.: Preventív fogászat. 229-234. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest. 1999. 2. Bishara. S .E: Text book of orthodontics. 83-115. Elsevier Saunders Co. 2000. 3. Bögi I.: Orthodontiai Jegyzet.114-115. Orvostovábbképző Intézet.1978. 4. Fábián G., Gábris K., Tarján I.: Gyermekfogászat, Fogszabályozás és Állcsont- Ortopédia. 51-63. Semmelweis Kiadó. Budapest. 2015. 5. Fogunk védelmében. Magyar Honvédség Egészségügyi Csoportfőnökség Kiadványa. 45-48. Budapest.1996. 6. Magyar Fogorvos. Tematikus szám. XXIII. Évfolyam, 2014 /5. 7. Mitchell L., Mitchell D.: A fogászat Oxford Zsebkönyve.113-172. Medicina Könyvkiadó Zrt.1996. 8. Moyers. R. E. : Hand Book of Orthodontics. Year Book Med.Pub. Chicago. 1966. 9. Módszertani elvek és ajánlások gyűjteménye. 48-68. Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma, Budapest. 2002. 10. Orosz M.: Fogászati asszisztensek és dentálhigiénikusok Könyve. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest. 1994. 11. Pónyi S., Vekerdi Zs.: Állcsontok-deformitással járó beszédhibák komplex terápiája Szegeden. Fogorvosi Szemle, 64: 439-444, 1971. 12. Pónyi S., Vekerdi Zs.: Beszéd terápia, Jegyzet. Szegedi Nyomda.1973. 13. Proffit W. R.: Contemporary in Orthodontics. 25-32 Mosby C.o.1986. 14. Rode M.: Gyermekkori Fog- és Szájbetegségek, 31-47. Springer Hungarica Kiadó Kft. 1998. 15. Salamon Henrik: Fogszabályozástan, 155-454. Magyar Fogorvosok Egyesülete, Budapest.1934. 16. Tóth P., Dénes J.: Gyermekfogászat, Fogszabályozás. 178-187. Medicina Könyv Kiadó. 1973. 17. Weber T.: Memorix Fogászat. 118-122. Dental Press Hungary Kiadó, Budapest. 2004.
D
A korai kezelés eszközei (19–20. ábrák).
19. ábra: Trainerek típusai.
O
Gyermekkori rossz szokások kezelési lehetőségei: a rossz szokások megelőzése, egyszerű fogszabályozó készülékek alkalmazása a fogváltás idején, Myoterápia és Hotzféle irányított extrakciós terápia alkalmazása, továbbá az ajak- és szájpadhasadék korai kezelése.
R
16. ábra: Beszűkült orr-rés.
I
30
ClearQuartz™
**
Extraordinary sustained force Remarkably comfortable
Amazingly flexible
Truly, a leap ahead.* Introducing ClearCorrect’s third generation, state-of-the-art, tri-layer aligner material.
Outstanding tear resistance
Exceptional stain resistance
Optimized clarity
You asked for comfortable, durable, multi-layer aligners that feature sustained force, great clarity, and excellent tooth adaptation. Our answer: ClearQuartz™. We’re proud to present it to you, and we believe you’ll be proud to treat your patients with it.
See ClearQuartz for yourself: Visit info.clearcorrect.com/clearquartz to request a sample.
*Compared to ClearCorrect aligners previously made from single-layer .030 (Zendura A) material. **Digital rendering, actual aligner samples available on request.
480.529_en_A 09/20
Fantastic tooth adaptation
32
E-Journal – Prevenció
Dr. Gáspár Lajos, dr. Medveczki Zoltán
A FOGÁSZATI ALLERGIA AKTUÁLIS KÉRDÉSEI ÉS JELENTŐSÉGE Nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy az allergiás betegek száma világszerte erőteljesen növekszik. A fogászati-szájsebészeti és implantológiai tevékenységgel ös�szefüggésben három olyan szempont van, amely kiemelt figyelmet érdemel: a) Az orvosok, a fogászati asszisztensek, a fogtechnikusok, a szájhigiénikusok és a műtőkben dolgozók foglalkozásukkal összefüggő egészségkárosodásai, allergiás problémák halmozódása; b) A beteg szájüregébe bármilyen céllal (fogtömés, gyökérkezelés, fogpótlás, implantátum, szájhigiéniai termék stb.) időlegesen vagy tartósan bejuttatott idegen anyagok által kiváltott reakciók; c) A beteg kórelőzményéből kiderülő – vagy szerencsétlen esetben ki nem derülő – már megelőzően is allergiás reakciót okozó anyagok ismételt alkalmazása és ennek lehetséges rizikói a kezelések kapcsán (1. ábra).
anyagokkal szembeni allergia gyakoribb előfordulása észlelhető. A fogászati allergológiai szakirodalom a kérdés munka-egészségügyi vonatkozásaival is törődik. A vizsgálatok nagy része a latexre vonatkozott, amely allergénként 2000 előtt még gyakorlatilag ismeretlen volt. Azóta a latexet is tartalmazó anyagok használata (elsősorban a gumikesztyű révén) annyira elterjedt, hogy a latexallergia előfordulását egészségügyi dolgozóknál 1020%-ra tehetjük. A latex különböző formában okoz problémákat, rhinitis, konjunktivitis, aszthma, ekcéma, dermatitis formájában, akár ugyanabban a személyben is. A hasonló kémiai szerkezetre alapozott keresztreakciók miatt táplálékallergiákat is kiválthat, így pl. a dinnyét, az őszibarackot, az ana nászt, a banánt, a kivit és a gesztenyét fogyasztókban. A fogászati dolgozók körében nem ismeretlen az akriláttal szembeni szenzitizáltság sem, mely mintegy 10%-ban okozhatja a kézekcéma tüneteit. Egyes felmérések szerint a nikkelszulfát-, a glutáraldehid-, a formaldehid- és a krómtúlérzékenység – a lakossághoz képest – jóval magasabb előfordulását figyelték meg fogászati dolgozóknál (2. ábra).
1. ábra: Epicutan teszt a beteg hátán.
Az allergia kérdéskörére irányították a figyelmet az általánosnak mondható allergiás betegek (légúti, táplálék-, gyógyszer- stb.) számának kifejezett növekedése mellett a fogászatban is egyre gyakrabban jelentkező allergológiai problémák. A kérdés jelentőségét illusztrálja, hogy kifejezetten allergéntartalom jelzéseket találunk az éttermekben, a kozmetikumok dobozain, a gyógyszerdobozokon, a fogászatban pedig egyre inkább terjedőben vannak az allergénmentes, fémmentes fogpótlási, implantológiai és egyéb fogászati eljárások. Az 1980-as években a lakosság egyre jelentősebb részénél figyelték meg az allergiás megbetegedések hirtelen elszaporodását. Az 1990-es évek elejétől a fogorvosi kezelésekkel összefüggésben a fogászatban alkalmazott
2. ábra: Nikkelallergia a felragasztott híd által érintett ínyen.
A fémallergia tünetei: szájszárazság, esetenként fokozott nyálfolyás, nyelvbizsergés, nyálkahártyafekélyek megjelenése, szájégés, ínygyulladás, vérzés, hámvastagodás, száj körüli bőr gyulladása, ekcémák, savanyú, fémes ízérzés, bőrkiütések, hajhullás, krónikus fáradtság, hőemelkedés, továbbá ismeretesek különböző gyomor- és béltünetek is.
V. évfolyam, 2022
A betegek szempontjából, különösen annak igazságügyi orvosi vetületét figyelembe véve, különös hangsúlyt ad a kérdésnek a fogászati anyagokkal kapcsolatba hozható megbetegedések egy jelentős részénél a felmerülő iatrogén jelleg, mivel ezt az orvos által a szervezetbe helyezett anyag esetén – még a nagy körültekintéssel végzett kezelés kapcsán sem lehet könnyen kizárni. Az allergiás fogbetegek kezelése, különösen fogpótlással történő ellátása vagy implantológiai ellátása, igen jelentős orvos�szakmai, technikai, társadalombiztosítási, etikai, jogi és költséggel összefüggő kérdéseket hordoz magában.
Allergének, allergiás reakciók, az allergiás jelenségek felismerése A hazai dermatológiai szakkönyvek adatai szerint a bőrbetegségek nagyobbik része immunpatológiai eredetű, a bőrbetegek több mint fele ennek következtében kerül szakorvoshoz. A fogorvoshoz forduló betegek között hasonlóan sok az olyan akut, de még több a krónikus orális megbetegedéssel jelentkezők száma, akiknél a betegség hátterében az immunpatológiai ok szintén valószínűsíthető. Az immunrendszer rendkívül bonyolult, interakciókból összetett, hálózatszerű apparátus, amelynek bármely részén keletkező zavar a kóros jelenségek változatos képét okozhatja. A szájüregben és a bőrön igen gyakran előforduló – legtöbbször kontakt úton keletkező – különböző vegyi anyagok, gyógyszerek stb. okozta allergiás jelenségek az ún. IV. típusú, késői allergiás reakciók csoportjába tartoznak. A IV. típusú allergiás reakció során az allergén fixálódik a szöveti sejtekhez, majd a keringésből T-lym phocyták érkeznek a helyszínre, és 24–72 óra elteltével létrehozzák – és fenntartják – lokálisan az allergiás reakciót, a következményes gyulladást. Allergén lehet minden olyan anyag, mellyel az emberi szervezetet szenzibilizálni lehet. A kis molekulájú anyagok (pl. fémionok) általában makromolekulákhoz kapcsolódva fejtik ki allergén hatásukat, szenzibilizálják a szervezetet, és következményes megbetegedéseket okoznak (ekcéma, gingivitis stb.). A túlérzékenység kiváltásában szerepet játszó anyag allergén mivoltának igazolására alkalmas a bőr tesztvizsgálata (epicutan allergiás próba), melynek során az illető személy bőrére helyezett vizsgált anyag 24-72-96 óra múlva helyi gyulladásos reakciót (késői típusú bőrreakció) kiváltva diagnosztizálható. Ha a szervezet ezzel az anyaggal kontaktusba kerül, a – gyulladásos – reakció létrejöttére és fennmaradására számítani lehet. A vegyi anyagokkal, fémekkel, egyéb allergénekkel történő érintkezés helyén – ha a szervezet előzőleg ezekkel szemben szenzibilizálódott – akut gyulladás jön létre, lymphocytás, histiocytás infiltratum alakul ki. Ha az anyaggal a kontaktus tartós, a gyulladás idültté válik. A tünetek mutatkozhatnak a kontaktus helyszínén, vagy „szóródhatnak” más területekre is (bőrön át keletkezett kontaktust követően a nyálkahártyára, nyálkahártyával való érintkezés után a bőrre stb.). Jellemző az égő érzés, viszketés, vérbőség, vesiculák jelentkezése, hyperkeratotikus felület kialakulása.
A bőr- vagy nyálkahártyafelszínre kerülő szerves anyagok közvetlenül, a szervetlen anyagok fehérjékhez kötődve válnak allergénné. A fehérjék lehetnek a hám saját fehérjéi is, ezért krónikus esetekben autoimmun reakció is létrejöhet. A különböző vegyi anyagok szenzibilizálóképessége igen változó, könnyen szenzibilizálnak a benzolszármazékok, egyes fémek (a króm, a nikkel, a kobalt, a higany), a festékek, a terpentin, a formalin, a növényi gyanták és balzsamok (kolofonium, perubalzsam, propolisz), a gyógyszerek (penicillin, chloramfenikol, paraben). A szenzibilizálódáshoz 6-14 nap szükséges, a már kialakult allergia esetén a tünetek megjelenése 24-48 óra múlva várható. A már egyszer kialakult szenzibilizáció általában évekig, évtizedekig fennáll. Jelentős szerepük van a környezetben fellelhető irritáló anyagoknak (mosószerek, kozmetikumok, vegyi anyagok) a szenzibilizáció kiváltásában, melyek bőrrel érintkezve a háztartásokban, irodákban, egyes más foglalkozási ágakban sok probléma forrásai. Mivel ezek között gyakoriak a fogászatban is alkalmazott anyagok (pl. a háztartásokban, a tisztítószerekben előforduló króm, nikkel, formalin, az irodákban nikkel, fenol, műanyagok), így előzetesen, ezen a helyeken szenzibilizálódott személyek a fogászatban is alkalmazott anyagra allergiásakká válhatnak anélkül, hogy a fogászati kezelés okozta volna allergiájukat. Ez az egyik magyarázata a sztomatológiában egyre tömegesebben tapasztalható allergiás problémáknak, és erre utal az is, hogy a fogászati anyagokra a bőr-tesztvizsgálat során bizonyított allergiás betegek között sokkal gyakoribb – 85/90%-os – a nők előfordulása. A szájüregben lévő anyagok közvetlen forrásai is lehetnek az allergiás jelenségeknek, amire Poinsot már 1896ban, a galvanizmussal foglalkozó munkájában felhívta a figyelmet. Az utóbbi évtizedek elektrokémiai vizsgálatai, a szájüregben kialakuló elektromos potenciálviszonyok szerepe a fémek kioldódásában, továbbá a lakosság igen nagyszámú allergizálódása a fogászati anyagokra is ráirányította a figyelmet, elsősorban a fémekre mint az allergiás reakciók egyik lehetséges forrására. Az egyébként stabil összetételű, felszínű, nem oldódó, „bevizsgált” fogászati anyagok bizonyos körülmények között elveszthetik stabilitásukat, és a nyálban kioldódnak. Ennek létrejöttében a biológiai, a kémiai és az elektrokémiai korrózió is szerepet játszik, amely rendkívül nagyfokú kioldódás esetén akár látható, közvetlen tüneteket is okozhat (pl. ínyszél- és nyálkahártya-tetoválódás). Az allergiás állapot kialakulását megelőzően a fémkioldódás bizonyítása jelentős kérdés, mivel az oldódó „aktív fémek” időben történő eltávolításával esély van az allergia mint betegség kifejlődésének a megelőzésére. Mint ismert, az allergénként viselkedő anyagok szerepet játszhatnak az alábbi reakciók létrejöttében: a) Szájüregi reakciók: erythema, gingivitis, stomatitis, cheilitis, glossitis, lichenoid jelenségek, kóros elszarusodás, leukoplakia; b) Bőrreakciók: ekcéma, dermatitis. A fogászati anyagok – elsősorban a fémek – leggyakrabban
33
34
E-Journal – Prevenció
a szájnyálkahártyán vagy a bőrön okoznak allergiás tüneteket. Nehéz meghatározni az allergiát kiváltó eredeti tényezőt. Fontosak lehetnek egyes vegyi anyagok, mosószerek, a környezetben előforduló anyagok, a különböző kozmetikumok, továbbá nem elhanyagolható a munkahelyi, a hobbi és a bizsuk kiváltotta érzékenység sem. Amennyiben az illető anyag iránti érzékenység már kialakult, a fogászati anyagok tekintetében is allergiás jelenségekkel találkozunk. Ezt figyelembe kell venni, még azokban az esetekben is, amikor az allergiát eredendően nem fogászati anyag váltotta ki. Például olyan betegek esetében, akiknek fémtartalmú fülbevaló okozott túlérzékenységet, az illető fémet tartalmazó ötvözetből nem készíthető fogmű, mivel az biztosan allergiás reakciót váltana ki akkor is, ha előzetesen a beteg sohasem viselt fogművet. Fémtartalmú munkák készítése előtt tehát a fogászati bőrteszt allergiavizsgálat (epicutan teszt) elvégzése feltétlenül indokolt (3. ábra).
3. ábra: Cheilits allergica klinikai képe.
A fogászatban alkalmazott anyagok okozta szervezeti károsodás létrejöttének mechanizmusa Az emberi szervezet idegen anyagokkal szembeni reakciójának létrejöttéhez szükséges: • Az anyagnak a szervezettel való közvetlen kontaktusa. Ez a fogászati anyagok esetén vagy a fogászati műveletek során történik (lenyomatvétel, gyógyszeres ecsetelés stb.), vagy a fogászati munka során beépítésre kerül (tömés, fogpótlás stb.). • Az anyagnak a szervezet által történő felismerése. Akkor képes a szervezet az anyag felismerésére, ha annak részecskéi (atomjai, ionjai, molekulái stb.) hozzáférhetőek a védekezőapparátus sejtjei számára, vagyis az anyag részecskéi oldatban vannak. Ehhez az anyagnak vagy eleve oldatban kell lennie (lenyomatanyag, gyógyszer stb.), vagy felületéről kioldódási jelenségeket kell mutatnia (kémiai, elektrokémiai, biológiai korrózió). Stabil felszínű, kioldódást nem mutató anyagok, amelyeknek részecskéi nem kerülnek a nyálba (nem oldódik), a szájüregben nem okoznak szervezeti reakciót („szájálló” anyag). • A megfelelő védekezőrendszer aktív működése (pl. immunszupresszió esetén nincs védekező reakció).
• A másodlagos válaszreakciók létrejötte (urticaria, gyulladásos jelenségek stb.). A szervezeti károsodás létrejöttében és fenntartásában szerepet játszó, kioldódást mutató anyagok maradéktalan eltávolítása indokolt, azután várható a másodlagos jelenségek súlyosságának csökkenése, megszűnése (8– 10 nap után). Az igazoltan allergiás reakciót okozó fogászati anyagok eltávolítása akkor is indokolt, ha feltételezhetően nem a fogászati munka során keletkezett a szenzibilizáció, hanem már korábban kialakulhatott (pl. fülbevaló, óraszíj stb.).
A fogpótlások, implantátumok anyagaival szemben támasztott követelmények az Európai Unió MDR regulációja – 2020. május 26-i határidővel A fogpótlás legfontosabb funkciója a rágóképesség vis�szaállítása, az esztétikai igény kielégítése. Jelentős szempont, hogy a pótlás feleljen meg az orvosbiológiai elvárásoknak, legyen időálló, ne okozzon semmiféle egészségkárosodást. Ha bizonyított a fogászati anyag okozta allergia, az allergiaforrás eltávolítása fogorvosi feladat. A fogpótlások anyagaira vonatkozóan a vonatkozó előírások szerint a gyártóknak pontos anyagtani, összetételbeli leírást kell adniuk a felhasználók részére. Az implantátumok különleges eszközcsoportba tartoznak, rájuk vonatkozóan az Európai Unió az eddigiekhez képest is újabb direktívákat bocsátott ki. Ennek megfelelően az összes implantátumgyártóra vonatkozóan újabb bevizsgálási eljárásokon kell átesniük, továbbá újabb bizonyítványokat kell beszerezniük. Az Európai Unió Medical Device Directive (93/42/EEC) és az Európai Unió Active Implantable Medical Devices (90/385/EEC) direktivája előírja, hogy minden fogászati implantátumra vonatkozóan 2020. május 26-ig az MDR (Medical Device Regulation) előírásainak megfelelően kell eljárniuk. Külön előírásokban szabályozzák a beültetett implantátummal rendelkező betegek rendelkezésére bocsátandó implantátumkártyát és információkat. Külön szabályozás vonatkozik az alkatrészekre, valamint külön az eszközök részeire is. Minden fogászati implantátumra el kell végezni – a megjelölt határidőig – a biztonságosságra és a klinikai teljesítőképességre vonatkozó vizsgálatokat. Külön fejezet foglalkozik a tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozat kérdéseivel.
A fémek szájállósága A fogászati fémek szájállósága kémiai és fizikai hatásokkal szemben tanúsított ellenálló képességét jelenti. A vegyi szájállóságot a kémiai és elektrokémiai korrózió rontja, mely lehet foltos, pontszerű, kristályközi és szelektív. A kémiai korrózió legtöbbször oxidáció formájában ját-
V. évfolyam, 2022
szódik le. Egyes fémek nem oxidálódnak (pl. arany), mások felszínén védő oxidréteg képződik (pl. ón, cink), de csak azok szájállóak, melyek ellenállnak az elektrokémiai korróziónak is. A szájüregben a nyálban mint elektrolitban a fémek – egy bizonyos fokú elektromos potenciál létrejötte felett – galvánelem módjára viselkednek, a fém felületéről ionok mennek át az elektrolitba. Ennek eredményeként fémkioldódás játszódik le. A szájban a fémkioldódás a páciens számára szubjektív panaszokat okozhat (fém íz, savanyú íz, bizsergés), valamint szájüregi tünetekkel járhat (nyálfolyás, nyálkahártyafekély, hyperkeratosis, ínygyulladás). Gyakorlatilag a korróziós folyamat produkálja az anyagok felszínéről kilépő részecskéket. Korrózió elsősorban ott jön létre, ahol a nyálban történő vegyi oldódás, kopás játszódik le, de a leggyakoribb az elektromos potenciálkülönbség következtében kialakuló elektrokémiai korrózió. Ennek oka lehet forrasztásnál két fém közötti potenciálkülönbség, bimettalizmus (két fémanyag érintkezése: amalgámtömés mellett fémkorona, fémkorona alatt fémtömés, fémek összeforrasztása), a lokális ph. változása, fémanyagok nyálban mint elektrolitban történő oldódása, mely aktív oldódó fémfelületet eredményez.
A fogorvosi gyakorlatban leggyakrabban allergiás jelenségeket okozó anyagok A fogászati bőrteszt-allergiavizsgálatok hazai publikációi szerint: a megvizsgált betegek 35-40%-a pozitív allergiás reakciót mutat valamilyen fogászatban alkalmazott anyaggal szemben, 10-15%-uk férfi, 85-90%-uk nő. A pozitív reakciót mutatók közül a 41-50 év közötti korcsoportba tartozik a legtöbb beteg. Az allergiás páciensek 2/3-ad részében egy anyagra, 1/3-ad részében több anyagra egyszerre fordul elő reakció. A legtöbb pozitív esetet a fémek adják, ezek között is a nikkel, kobalt, palládium, króm és kadmium vezetik a gyakorisági listát. A fogpótlások fémanyagai szerepelnek gyakran allergénként, de hasonlóan a tömőanyagok, a fogszabályozó készülékek anyagai, ragasztók is szerepet játszhatnak az allergiás jelenségekben. A fogászati tömőanyagok lehetséges mellékhatásai között az allergiás jelenségek gyakran előfordulnak: • Az amalgámban a higany, réz, stroncium, ezüst szerepelnek lehetséges allergénként. • A kompozitok (beleértve a kompomereket, dentinragasztókat stb.) esetében a formaldehid szennyeződések, a glutáraldehid, az oldható üvegtartalom (barium, stroncium), a különböző kvarcrészecskék, a fluorid komplexek és a savazó zselé okozhat allergiát. • Az üvegionomer cement esetében az alumínium, a stroncium, a fluorid, a savak, az üvegrészecskék, a poliakril-polimelainsav allergizálhat. • Fém inlayk során a palladium, réz, ezüst, indium, iridium, nikkel, króm, kobalt, a kerámia inlay-k során pedig
a fémoxidok és a színezőanyagok okozhatnak allergiás reakciót.
Az allergia – mint megbetegedés – kórismézése, az allergia anyagának azonosítása Valamely fogászatban alkalmazott anyaggal vagy anyagokkal szembeni már kialakult allergia kimondásához, ezen allergia diagnózisának felállításához a jelenleg világszerte elfogadott módszer, a fogászati epicutanteszt-allergológiai vizsgálat elvégzése fontos információt nyújt a fémkioldódás bizonyítása. Az epicutan teszt fogászati diagnosztikai vizsgálatot erre felkészült, megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel, allergológiai jártassággal rendelkező, elsősorban allergológus szakorvos végezheti. Mikor indokolt dermato-allergológiai epicutan teszt allergiavizsgálat végzése? A) Fölösleges Ha a beteg korábbi fogműve által okozott panaszok irritatív jellegűnek minősíthetők, mert ezek okaként helytelen konstrukció, decubitus, galvanizmus, fertőzéses vagy egyéb irritatív tényezők feltételezhetők; a beteg anamnézisében semmilyen más jel nem utal allergiára. B) Szükségtelen Ha a beteg anamnézisében semmiféle kontakt allergiára utaló adat nem található (pl. karóra, fém, bizsu, műanyagok, epoxi-ragasztó okozta dermatitis vagy ekcéma, nem ismert eredetű bőrgyulladás stb.), és ugyanakkor a tervezett fogászati kezelés és fogmű értéke nem túl magas (nem éri el az aktuális minimálbér értékének a 6-szorosát). C) Ellenjavallt Ha a páciensnek éppen aktívan zajló, esetleg allergiás eredetű betegsége (urticaria, toxicoderma, dermatitis, atopia, ekzema stb.) van – eredettől és jellegtől függetlenül. Ha a beteg szervezetében a reaktivitást befolyásoló gyógyszer (antihystamin, steroid, immunszupresszív szer, antibiotikumok stb.) van jelen. Ha a páciens súlyos általános megbetegedésben szenved, általános állapota rossz. Ha a páciens terhes. D) Indokolt Ha az alkalmazni tervezett fémanyag, ötvözet, műanyag, egyéb anyagok összes összetevőjének allergén volta a kórelőzmény alapján biztonsággal nem zárható ki. E) Kötelező Ha a páciens anamnézisében bármilyen kontaktallergiára utaló panasz vagy adat szerepel (fogászati és nem fogászati egyaránt), akár fémekkel, műanyagokkal, vegyi vagy más anyagokkal stb. szemben.
35
36
E-Journal – Prevenció
A dermato-allergológiai epicutanteszt-allergiavizsgálat módszere A fogászati allergiavizsgálatokat az Európai Unió előírásai szerint a Nemzetközi Contact Dermatitis Kutató Csoport (ICDRG) ajánlásának figyelembe vételével, a német BRIAL szabványosított anyagaival célszerű végezni. Vizsgálat előtt a beteg 2 napon át a hátát krémmel nem kenheti. A bőrteszt anyagok felragasztását követően, rutinszerűen 48 órával olvassák le az első, majd 72 órával a második eredményt, szükség esetén 96 órával, illetve egy héttel későbbi időpontban is. Ehhez a betegnek összesen legalább három időpontban kell a rendelésen megjelennie, nem úszhat és napozhat eközben. A tesztsorok az allergiát okozó anyagok gyakorisági különbségei miatt országonként eltérnek egymástól. A „fogászati standard anyagok” listája a leggyakrabban alkalmazott anyagok allergiatesztjét adja. Akkor lehet informatív, ha általános információra van szükség, fémtartalmú pótlások nincsenek a beteg szájában. A lista a fogászatban változó anyagfelhasználással együtt változik. (Az egyes tesztanyagok esetén megjelöljük a BRIAL katalógus kódszámot, az illető tesztanyag nevét és koncentrációját.)
„Standard anyagok” fogászati tesztsora Acrilát tesztsor 1. 2300 Triethylenglycol-dimethacrylat 2% 2. 2301 Ethylenglycol-dimethacrylat 2% 3. 2308 Methyl-methacrylat 2% 4. 2309 Bisphenol-A-dimethacrylat 2% 5. 0327 Bisphenol A 1% Egyéb fogászati anyagok tesztsora 6. 0101 Benzoylperoxid 7. 0326 N,N-Dimethyl-p-toluidin 2% 8. 0401 Eugenol 1% 9. 2302 2-Hydroxi-4-methoxy-benzo-phenon 2% 10. 2350 Hg freies amalgam 20% 11. 2351 Gamma-freies amalgam 5% 12. 1309 Higany (Quecksilber) 0,5%
23. 0005 Kobalt (Kobalt-klorid) 1% 24. 2420 Arany (Arany-tetra-chlorid) 0,1% 25. 2303 Platina (Ammoniumtetra-chloroplatinát) 0,25% 26. 2306 Réz (Kupfer-sulfat) (foly.) 1% 27. 2307 Kadmium (Cadmium-sulfat) 2% 28. 2311 Tantál 1% 29. 2400 Cink (Cink-chlorid) 1% 30. 2401 Molibdén (Ammoniumheptamolybdat) 1% 31. 2402 Ón (Zinn-II-chlorid) 0,5% 32. 2411 Palládium (Palladium-chlorid) 0,1% 33. 2405 Vas (Vas-sulfat) 5% 34. 2413 Gallium (Gallium-oxid) 1% 35. 2419 Titán (Titan-IV-oxid) 0,1% 36. 2415 Ezüst (Silber kolloidal) 0,1% 37. Cirkónium 38. Amalgam 39. Vanadium 40. Alumínium Speciális anyagok, individuális allergiavizsgálat (rendelői hozott anyagból allergiateszt) Amennyiben a felhasználásra tervezett (különleges, új stb.) fogászati anyagban olyan anyag is szerepel, melyet sem a standard sor, sem a fémsor nem tartalmaz, ezek célzott vizsgálata is indokolt, szükséges lehet a biztonságos alkalmazhatóság érdekében. Néha sor kerülhet csak a beteg által individuálisan használt anyagok (pl. ritka kozmetikumok, szájvizek stb.) tesztelésére is „hozott anyagból”. Ugyancsak lehetséges a fogorvosi rendelő által használatra tervezett anyagok közül a megfelelő kiválasztása érdekében az „individuális tesztelés” kérése. A rendelő küldjön a beteggel a használatra tervezett anyagokból mintákat, és az allergológus szakorvos ezekből egyedi teszteket készít, majd speciális tapaszokkal egyenként felhelyezi a beteg hátbőrére. Így az adott ragasztócementre, vagy az adott fémanyagra is lehetséges allergiateszt kérése (4. ábra).
A fogászatban alkalmazott gyógyszerek tesztsora 13. BIS-GMA 14. Urethan-dymetacrylat 15. 0304 Hydrochinon 16. Perubalzsam 17. Benzocain A fogászati fémsor tartalmazza a leggyakoribb fémeket, melyek a hidak, koronák, fémlemezek, implantátumok anyagaiban szerepelnek. Így a meglevő, vagy a tervezett új pótlások esetére az előzetes bőrteszt elvégzése – a standard sor mellett – további fontos (döntő) információt jelenthet. „Fogászati fém tesztsor” 21. 0001 Króm (Kalium-dicromat) 0,5% 22. 0007 Nikkel (Nikkel II sulfat) 5%
4. ábra: Cirkonból készült fémmentes implantátumok.
V. évfolyam, 2022
Az allergiás fogbetegek ellátásának szempontjai – Évtizedes tapasztalatok szerint az arany, platina és titán alkalmazása esetén rendkívül csekély a valószínűsége allergiás jelenségek keletkezésének. Irodalmi ritkaságként írnak le például titán intoleranciát. Ilyen esetekben a fémmentes anyagok használata oldhatja meg a kérdést. – Gyakran megfigyelhető a keresztreakció, például nikkelallergiás beteg palládiumra is érzékenységet mutat. – A fogászati anyagokkal – elsősorban fémekkel – szembeni allergia kialakulásáért nem lehet kizárólag a fogorvosokat, fogtechnikusokat felelőssé tenni, igen sokszor más célú eszközök váltják ki azt (pl. ékszerek). – Igen sok esetben, a fogászati anyagokkal szembeni allergiát eredendően nem fogászatban alkalmazott anyagok indukálták (pl. nikkelallergia fülbevalótól ered), de a fogászati célú felhasználást is lehetetlenné teszi (az első fém szájba helyezésekor is allergiás reakció jöhet létre). – Igazolt allergia (bőrteszt) esetén az adott anyagot tartalmazó fogászati munkák eltávolítása abszolút indikált, fémkioldódás igazolása esetén mérlegelendő. – Fogászati anyagok szájban történő korróziója, igazolható kioldódása (pl. ínyszél tetoválódása stb.) esetén azok cseréje bőrteszt elvégzését követően indokolt, ismert másodlagos szájnyálkahártya, vagy bőrtünetek jelentkezése nélkül (azok megjelenése előtt) is. – Fogászati célra csak ismert összetételű, megfelelő enge-
délyekkel rendelkező anyagok használhatók, melyek nem tartalmaznak olyan összetevőt, mellyel szemben a beteg ismert allergiás reakciója várható (bőrteszt eredménye).
Szakmai követelmények az adott fémre allergiás páciens fogpótlásának elkészítéséhez 1. A régi – allergiát mutató – fémet tartalmazó vagy nem ismert összetételű pótlásokat el kell távolítani. 2. Az új pótlások ötvözetében csak az adott beteg számára negatív epicutanteszt eredményt adó fémek szerepelhetnek. 3. Olyan ötvözetet kell választani, mely alkalmas hidak, koronák, fémlemezek, finommechanikai eszközök stb. készítésére, melyek aktuálisan a páciens számára szükségesek. 4. A páciens szájában lehetőség szerint csak egyféle fém ötvözetből készült munkák legyenek. 5. A fémötvözet legyen alkalmas többféle leplezés viselésére (kerámia, műanyagok stb.). 6. A fémötvözet olyan ismert, bevizsgált, engedélyezett anyag legyen, mely azonos standard összetételben, más időpontban is hozzáférhető. 7. Olyan fémötvözetek felhasználására kell törekedni, melyek a szájüregi viszonyok között stabilan viselkednek, a megfelelő fogtechnikai technológia betartása esetén stabilak. Nem károsítják az emberi szervezetet, erre alkalmas vizsgálatokkal ez bizonyítható.
37
38
E-Journal – Prevenció
A BRUXIZMUS ÉS KEZELÉSÉNEK A LEHETŐSÉGEI A görögök már rendelkeztek egy kifejezéssel arra a jelenségre, amit mi manapság bruxizmusnak nevezünk. Ez a brychein volt, ami a fogak összeszorítását, csikorgatását jelenti. A fogak csikorgatására már Dante Isteni színjátékában és a Bibliában is találunk utalásokat, ez azt jelezheti, hogy a jelenség már az emberiséggel egyidős lehet. Ennek ellenére a kialakulásának okai, a folyamat patho-mechanizmusa, és a kezelés lehetőségei továbbra sem egyértelműek. A témában elérhető, egymásnak akár ellentmondó adatok pedig könnyen összezavarják mind a fogorvosokat, mind a pácienseiket. Annak érdekében, hogy megpróbáljuk eloszlatni ezt a témát övező homályt, felkerestük dr. François Mathonet belga fogorvost, aki saját maga is bruxizmusban szenved, és a temporomandibuláris diszfunkciók, továbbá az orofaciális fájdalom kezelésére szakosodott. Véleményünk szerint ennek köszönhetően ő lehet az egyik legalkalmasabb ember arra, hogy alaposabban megvilágítsa ezt a témát. Dr. Mahonet a következőt nyilatkozta: „Mindenekfelett az emberi test működése érdekel… Ha lenne rá lehetőségem, letörölném a különböző szakterületek és az e szakterületek specialistái között lévő határokat. A bruxizmus iránti érdeklődésem abból ered, hogy meg akartam tudni, hogy mi áll ennek az engem is érintő állapotnak a hátterében. Úgy éreztem, hogy az egyetemen az ezzel a betegséggel
kapcsolatban tanult ismereteim hiányosak, jobban meg akartam érteni, továbbá különböző kezelési lehetőségeket akartam ajánlani a pácienseim számára. Ezért, miután befejeztem a fogorvosi tanulmányaimat a Liege-i Egyetemen, annak érdekében, hogy jobban megértsem a szervezet általános állapota és a szájüregi egészség közötti összefüggéseket, elkezdtem az okklúziót, a temporomandibuláris diszfunkciókat és a krónikus fájdalmat tanulmányozni. Mindig ámulattal tölt el az a tény, hogy a bruxizmus kezelése megköveteli a fogorvosoktól, hogy a szájüregen túl nézzenek. Ezekben az esetekben a teljes testtel, valamint a lehetséges pszichológiai és emocionális tényezőkkel is foglalkozni kell. Többek között azért tartom ezt a témát igazán lenyűgözőnek, mivel hatalmas anyagot ölel fel, és még mindig tele van nyitott kérdésekkel.”
A bruxizmust az úgynevezett parafunkciós mozgások közé soroljuk A rágóizmok aktivitása szempontjából két különböző állapotot tudunk megkülönböztetni. Az első a funkcionálisan aktív állapot. Ez magába foglalja a rágás, a beszéd és a nyelés közben megfigyelhető
V. évfolyam, 2022
izomaktivitást. Ha összeadjuk azokat a pillanatokat, amikor a fogsorok normális esetben összeérnek – azaz rágás közben és a nyelés záró pillanataként –, akkor megközelítőleg napi 20 perces időtartamról beszélhetünk. A nap többi részében egy keskeny rés van a fogívek között, és a rágóizmok közel teljesen ellazult állapotban vannak. Csupán annyira vannak megfeszülve, hogy a gravitáció ellenében megőrizzék eredeti pozíciójukat, és ne nyíljon ki a szánk. A másik állapot a parafunkció mozgásokra vonatkozik. Ez magába foglalja a bruxizmust – azaz a fogak ismétlő összedörzsölését, csikorgatását, vagy az állkapocs előre- vagy oldalra tolását, amit a nyelvmozgás is kísérhet. A parafunkciós elmozdulások során az izmok olyan mozgást végeznek, amire a szervezet evolúciós szempontból nincs felkészülve. A bruxizmuson kívül a parafunkciós mozgások közé soroljuk még az orca, a nyelv vagy az ajkak harapdálását, a rágózást, az ujj szopását, a körömrágást, stb. Néhány esetben a szervezet jól alkalmazkodik ezekhez az elmozdulásokhoz, de a parafunkciós mozgások általában valamilyen szervezeti károsodást okoznak. A „muszkuláris hipertonicitás” kifejezést is alkalmazhatjuk annak az állapotnak a leírására, amikor olyan elmozdulásra vagy szokásra akarunk utalni, amely fiziológiás szempontból nem szükséges a szervezet számára.
A bruxizmus gyakorisága a népesség körében Az Alvászavarok Nemzetközi Klasszifikációja alapján (International Classification of SleepDisorders) a népesség 85-90%-a csikorgatja a fogát valamilyen mértékben az élete során, de ez csupán a népesség 5%-ánál okoz manifeszt klinikai tüneteket. A legutóbbi átfogó vizsgálat, amely a bruxizmus epidemiológiai hátterét vizsgálta, a következő eredményre jutott: Az ébrenléti bruxizmus prevalenciája 22-31% között mozog, az alvás során megfigyelhető bruxizmusé pedig 9,7-15,9% között van, általánosságban pedig a bruxizmus prevalenciája a populáció 8-31,4%-át érinti. Szintén ebben a vizsgálatban állapították meg, hogy a férfiak és a nők körében egyforma arányban találhatunk bruxáló pácienseket, de ez az állapot az idősebbeket kevésbé érinti. A fenti adatokat azonban érdemes kellő óvatossággal kezelni, ugyanis ebben az esetben a bruxizmus diagnózisát a páciensek saját maguknak állították fel. Annak érdekében, hogy megbízhatóbb adatokat kapjunk az éjszakai bruxizmusról, szükség van további hosszú távú, randomizált, széles populációs rétegeket érintő, jól szervezett vizsgálatokra. Ezek megvalósulására jó esély látszik, mivel már elérhetővé váltak az olyan egyszerűen alkalmazható otthoni mérőeszközök, amelyek segítségével megbízhatóan lehet több különböző paramétert rögzíteni.
A bruxizmus következményei A bruxizmus káros következményei a fogak okkluzális felszínének kifejezett kopásában, úgynevezett kopási fazet-
ták kialakulásában, valamint a fognyaki kopások megjelenésében, továbbá a fogak fokozott mozgathatóságában, esetleges törésében és túlérzékenységében mutatkozhat meg. Az íny szempontjából a bruxizmus megnöveli a parodontális megbetegedések kialakulásának az esélyét. További következményei lehetnek a rágóizmok elfáradása, állkapocs-, nyak-, hát- és fejfájás kialakulása. A bruxizmus migrénes rohamok kiváltó oka is lehet, továbbá a temporomandibuláris ízület kopása és túlterhelése, fülbe sugárzó fájdalom megjelenése, fülcsöngés és fáradtságérzet is kísérheti. A krónikus fáradtság nem csak a pácienseket, hanem a közeli hozzátartozóikat is érintheti, ugyanis néhányan olyan erősen csikorgatják esténként a fogaikat, hogy arra mások is felébrednek. A tünetek páciensenként jelentősen eltérőek lehetnek, és ugyanilyen jelentős mértékben eltérhet az egyes páciensek tűrőképessége is. Néhányan egész nap és egész éjjel csikorgatják a fogaikat, de a panaszaik csak akkor jelentkeznek, amikor már megjelennek a fogaikon a kopási fazetták, és az íny elkezd visszahúzódni. Míg mások, egy-két nehéz nap után a szokásosnál némileg jobban szorítják a fogaikat, és ennek eredményeként azonnal megérzik az állkapcsukból kisugárzó fájdalmat, és tenziós fejfájás alakul ki náluk. A páciensek tünetei mindig a leginkább kitett pontokon jelentkeznek. Például azoknál a betegeknél, akik esetében altatásban távolították el a bölcsességfogakat, sokkal nagyobb eséllyel lesznek érintettek egy- vagy kétoldali temporomandibuláris ízületi diszlokációban. Tehát, amikor egy fokozott stresszhelyzetre adott válaszreakcióként kezdenek a szokásosnál jobban csikorgatni, akkor valószínűleg az általuk jelzett tünet az állkapocsízületből hallható erősebb kattanás vagy az ízületből kisugárzó fájdalom lesz.
A fogak csikorgatásának okai Még napjainkban is sok fogorvos úgy gondolja, hogy a bruxizmus hátterében a páciensek nem megfelelő okklúziója állhat. A jelenleg elérhető szakirodalmi adatok szerint nincs, vagy csupán egészen kis összefüggés van a bruxizmus és az okklúzió között. Ezt jól mutatja, hogy a bruxizmus valódi okának megfejtésétől még elég messze vagyunk, de már jelenleg is meg tudunk határozni néhány olyan faktort, ami hozzájárul a fogcsikorgatás megjelenéséhez. Az ébrenléti fogcsikorgatást a páciensek gyakran tudat alatt végzik rossz szokások vagy a kellő figyelem hiányának eredményeként. Néhányan éveken keresztül képesek tudat alatt folyamatosan feszíteni a rágóizmaikat, hogy közben nem ébrednek rá az izmok megfeszítése és az ennek következtében megjelenő fájdalom közti összefüggésekre. Ez az izmokat érintő túlműködés, ami a fogak érintkezése mellett, vagy a fogak érintkezése nélkül jön létre, a szimpatikus idegrendszer túlműködésének eredménye. Bármely olyan inger, amit a szervezet veszélyes ingerként kategorizál, képes a szervezet védekező reakcióit aktiválni, és ennek eredményeként a test bizonyos izmai megfeszülnek. Éles helyzetekben, vagy amikor a paraszimpatikus idegrendszer képes a reakciót ballanszírozni, ez a folya-
39
40
E-Journal – Prevenció
mat nagyon hasznosnak, sőt életmentőnek is bizonyulhat. Ha a szervezet folyamatosan veszélyt érzékel, akkor addig veszi igénybe az erőtartalékait, amíg azok véglegesen ki nem merülnek. A stresszes környezet, a mindennapi életvitelt jelentősen érintő események, krónikus fáradtság, az egészségtelen életmód mind hozzájárul ennek a kialakulásához. Úgy gondolom, hogy a központi idegrendszer szabályzó folyamatait mind a genetikai tulajdonságainak, mind pedig az élet során szerzett tapasztalataink jelentős mértékben befolyásolják. Egyrészről a genetikánk határozza meg, másrészről pedig a környezeti hatások miatt tapasztalható változások is egyre erőteljesebben megjelennek, ahogy az élet során egyre több hatás ér minket. Az alvás közben tapasztalható bruxizmus prevalenciájáról, pathofiziológiájáról és lehetséges kezelési módszereiről, nagyon kevés megbízható információ áll rendelkezésünkre. Az alvás során a legtöbb, testünk által végrehajtott ciklikusan ismétlődő mozgás (kezek, lábak, állkapocs) a második alvási fázisban, a non-REM-ben, azaz a felületes alvás szakaszában következik be. Ebben a fázisban gyakoriak a pillanatnyi ébrenlétek, amelyek alatt fokozott agytörzsi aktivitás és központi idegrendszeri ortho-szimpatikus aktivitás mérhető. Jellemzi még a megemelkedett légzésszám, a gyorsabb szívverés és a fokozott izomös�szehúzódások (ez különösen igaz a rágóizmok esetében). Az alvás közbeni fogcsikorgatáshoz egyéb kóros légzési állapotok is köthetőek, ilyen például az obstruktív alvási apnoé, az inszomnia, a paraszomnia, a nyughatatlan láb szindróma, a faciomandibuláris myoklónus, az epilepszia és a gasztro-özofageális reflux. A szimpatikus idegrendszerben mérhető aktivitás mértéke összefüggésben van a szervezetet ért fájdalom nagyságával és a pszichológai stressz mértékével. A dopaminszint jó indikátora az aktivitás aktuális mértékének, továbbá a légzési frekvencia és a pulzus is ugyanígy jól mutatja a szimpatikus idegrendszer aktivitását. A szerotoninnal együtt jelentős szerepe van a perifériás érzékelésben, valamint a fájdalomérzet kialakulásában. Azok az anyagok, amelyek hatással vannak a dopaminerg rendszerre, például a levodopa, az amfetaminok, a nikotin, a bruxizmus mértékére is hatással vannak. A nikotin elősegíti a dopamin felszabadulását. Ez jól magyaráz-
za azt, hogy a dohányosok körében miért kétszer olyan gyakori a fogcsikorgatás, mint a nemdohányzók esetében. A genetikai háttérnek is jelentős szerepe van a dompamin és a szerotonin előállításában. Egy vizsgálatban kimutatták, hogy azoknak az embereknek a 21-50%-a, akik éjszaki bruxizmusban szenvednek, van egy olyan közvetlen hozzátartozója, aki ugyanettől a problémától szenvedett gyermekkorában. A pontos genetikai háttér azonban még nem tisztázott, több különböző elmélet született már, amely a különböző személyiségtípusok szerepét, a stres�szes környezetet, elnyomott érzelmeket, valamint különböző frusztrációkat sejt a háttérben.
A nappali és az éjszakai fogcsikorgatás különbözősége Mind a nappali, mind az éjszakai fogcsikorgatás, vagy az ébrenléti és alvás közbeni fogcsikorgatás elfogadott termino lógia, de én mégis az utóbbit pontosabbnak tartom, mivel azok az emberek is bruxálhatnak, akik csak napközben szundítanak egyet. Az ébrenléti és az alvás közbeni fogcsikorgatás között az az alapvető különbség, hogy az ébren lévő emberek tudatában lehetnek annak, hogy csikorgatják a fogaikat. Kellő figyelemmel és akarattal a páciensek tudatosan ellazíthatják a megfeszített izmaikat. Alvás közben ez nem ilyen egyszerű. Ahogy már említettem, sok tényező állhat az éjszaki fogcsikorgatás hátterében, ezért a kezelés is jelentősen eltérő lehet.
Lehetőségek a bruxizmus mértékének a csökkentésére Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy egy olyan rendelőben dolgozhatok, ahol fogorvosok, fizioterápiás szakemberek, csontkovácsok és logopédusok szoros együttműködésben dolgoznak együtt. Mindegyik szakma más-más szempontból közelíti meg ugyanazt a problémát. Például egy fogorvos először felállít egy pontos diagnózist, elmagyarázza a páciensnek a háttérben lévő lehetséges okokat, felhívja a páciens figyelmét, hogy milyen jelekre kell figyel-
V. évfolyam, 2022
nie, majd végül felállít egy kezelési tervet. A fizioterápiás szakember az izmok állapotával foglalkozik, és segít elérni, hogy az izmok visszakerüljenek az eredeti pozíciójukba. A logopédus segít a rágóizmok szabályzásában, és módszereket javasol a páciens állapotának fenntartására. A csontkovács a csontos vázzal és az izomrendszerrel foglalkozik, valamint figyelembe veszi az étkezésre gyakorolt hatásokat. A páciens alvásvizsgálatát az otthonában vagy kórházi körülmények között is el lehet végezni. A rendelőn kívül is együtt dolgozunk más szakemberekkel. Alvásszakértők, pszichológusok, neurológusok és fogszabályzó orvosok is részt vesznek a kezelésekben. Néhány esetben a páciensek önhipnózist vagy meditációt is tanulnak. Jelenleg nincs olyan csodagyógyszer vagy univerzális terápia, amelyet követve bárkit meg tudunk gyógyítani a bruxizmusból. Minden eset egyedi, és a kezelési terveket a páciensek egyéni panaszainak és állapotának megfelelően állítjuk össze. A célunk, hogy olyan módszerekkel, eszközökkel és tudással ruházzuk fel a betegeinket, amelyeket sikeresen tudnak alkalmazni az állapotuk javítása érdekében. Egy még nem publikált tanulmányban közel 100 olyan pácienst vizsgáltak, akik valamilyen bruxizmushoz köthető rágószervi diszfunkciótól szenvedtek (fájdalommal és/vagy funkcióbeli korlátozottsággal). A vizsgált alanyok 80%-a számolt be a panaszok 60-100%-ban való megszűnéséről, amit az addig tanultak saját magukon való alkalmazásának köszönhettek. Ebben a terápiában – annak ellenére, hogy végig szakemberek segítették őket – a páciensek saját magukat gyógyították meg.
A bruxizmus és a stressz összefüggései Nem mondanám, hogy a stressz egy alapvetően rossz dolog. Én személy szerint az energia egy formájaként tekintek a stresszre. Amikor a szervezetet stressz éri, a test felkészül a terhelésre, felébred és felszabadítja az eddig tartalékolt energiáit. Ez az energia vagy elmozdulást hoz létre, vagy feszültséget kelt valahol. Mindkét esetben az energia létrehoz valamit – például futást, vagy elindít valamilyen cselekedetet –, vagy továbbra is a testen belül marad. A második lehetőség bekövetkezése esetén alakul ki a bruxizmus, vagy olyan más tünetek is, mint a magas vérnyomás, az irritábilis bél szindróma, a krónikus fáradtság, a megnövekedett izomtónus a fej-, a nyak- és a hát izmaiban. A stressz csökkentésének legjobb módja nagyban függ az emberek személyiségétől, ízlésétől, fizikai aktivitásától.
A bruxizmus, a stressz és a temporomandibuláris ízületi diszfunkció kapcsolata Napközben egyes páciensek esetében még akkor is meg lehet figyelni a rágóizomzat fokozott tónusát, ha közben teljesen el vannak lazulva. Gyakran nincsenek tisztában ezzel a rossz szokásukkal, mivel nem tűnik fel számuk-
...és ami mögötte van
biztos megoldás a fogászati szakma elérésére
41
42
E-Journal – Prevenció
ra ez a folyamatos feszülés. Esténként pedig olyan faktorok is kiválthatják, mint a gasztro-özofageális reflux, légzési zavar vagy más okok. Néhány ok összefüggést mutat a stresszel, míg másoknak genetikai vagy anatómiai okai vannak. A temporomandibuláris diszfunkció egy hatalmas témát ölel fel. Sok tényező befolyásolhatja a kialakulását, ilyen lehet az okklúzió, a traumás sérülések, az egyén alkalmazkodási képessége. Például a fogcsikorgatás miatt krónikus mikrosérülések jönnek létre a muszkoszkeletális rendszerben, ami ízületi instabilitáshoz vezethet. Néhány esetben a fájdalommal járó tempromandibuláris ízületi diszfunkció hozzájárulhat a bruxizmus erősödéséhez. Néhány fogorvos azt állítja, hogy a bruxizmus nem okozhatja a fogazat kifejezett mértékű kopását, csak a túl agresszív fogmosási technika vezet a fogazat abráziójához. Én úgy gondolom, hogy a fogazat kopásának multifaktoriális háttere van. Ezek közé tartozik az erózió (kémiai kopás), az abrázió (mechanikai kopás, pl., rágás vagy fogmosás) és az attríció (bruxizmus). Véleményem szerint minden páciensnél mindhárom tényező jelen van, csupán az arányai eltérőek. Ezt az elméletet megerősítik a saját pácienseim esetében végzett megfigyeléseim. A zománc – cement határon (a korona és a gyökér találkozásánál) nagyon vékony zománcréteg található, ami már a fogakat kismértékben deformáló erők hatására is letörhet. Nagyon gyakran találkozunk abfrakciókkal recessziókkal rendelkező páciensek esetében.
Sokan alkalmaznak fogvédő síneket, hogy kivédjék a fogazat kopását, és megakadályozzák a recessziók megjelenését A fogvédő sínek egyetlen bizonyított tulajdonsága, hogy megvédik a fogakat, és ezzel lelassítják a fogazat kopását, továbbá képesek a rágóerők csökkentésére. Minél jobban eltávolítják egymástól a két fogívet, annál kisebb rágóerők ébrednek. Ugyanezen elv megfigyelhető a krokodilok esetében is. Ha egy kis fadarabot teszünk a fogazatuk disztális részére, akkor képtelenek összecsukni a szájukat. Parodontális szempontból a fogvédő sínek előnye abból ered, hogy képesek a rágóerők egyenletes elosztására. Ez akkor válik kimondottan előnyössé, ha a páciensek hiányzó fogakkal vagy kezeletlen harapási rendellenességekkel rendelkeznek. A fogvédő sínek képesek csökkenteni a recessziók kialakulásához vezető hatások erejét is. A bruxizmus jelentősen rontja a parodontális megbetegedésben szenvedők fogazati állapotát. A fogvédő sínek használatával képesek lehetünk kifejezett mértékű parodontális károsodás megelőzésére, valamint jelentős mértékben meghosszabbíthatjuk a fokozott mobilitással rendelkező fogak megtarthatóságát. Az viszont nagyon fontos, hogy rendkívül körültekintően kell eljárnunk a fogvédő sínek használatával, ha a páciensek nehezen kapnak levegőt, vagy alvási apnoéban szenvednek. Ezen állapotok fennállása esetén az állcsont lazább helyzete az obstrukciós állapotok kiala-
kulásához, s annak gyakoriságához vezethet. Ezeknél a nem is olyan ritkán előforduló állapotoknál szükség van egy komplex alvásvizsgálat elvégzésére.
Még egy lehetőségre is kitérek, esetenként az ún. „biofeedback” alkalmazása is segítséget jelenthet a fenti problémák kezelésére A biofeedback alkalmazásával a páciensek az egész nap során figyelnek a megfelelő állkapocshelyzet fenntartására. Több különböző lehetőség is rendelkezésükre áll a figyelem fenntartására. Ezek lehetnek a telefonon beállított emlékeztetők vagy vizuálisan elhelyezett jelek, mint post-it-ekre írt emlékeztetők, amelyek felhívják a figyelmet az ellazított állkapocshelyzet fenntartásának a fontosságára. Ugyanakkor este teljesen megváltoznak a játékszabályok. Szerencsére elérhetőek olyan funkcionális készülékek, mint az ajaktartást megváltoztató „Labialinterceptorok”. Ezek felhelyezése kiváltja a szopó reflexet, ami elősegíti az orron keresztül történő lélegzést, az pedig hozzájárul az állkapocs ellazításához. Ezen kívül találkozhatunk még másfajta funkcionális készülékekkel is, pl. a Bionatornak rendkívül látványos hatása van a még váltó-fogazattal rendelkező gyermekek esetében. Jelenleg a felnőtt pácienseken való alkalmazhatóságának lehetőségeit és az ezzel járó lehetséges előnyöket vizsgálom. Továbbá vizsgálom annak a lehetőségét, hogy lehetséges-e a koponya bizonyos pontjait bilaterálisan stimulálni, hogy ezzel csökkentsem a limbikus rendszer aktivitását. Kíváncsian várom a vizsgálat végeredményét. Összegzésként elmondhatom, hogy egy páciens bruxizmusának csökkentésére akkor van lehetőség, ha a pácienst egy multidiszciplináris csapat kezeli, amely a bruxizmus kialakulásának okait több nézőpontból is vizsgálja, és hozzájárul ahhoz, hogy a páciens saját maga is aktívan részt vegyen ennek az állapotnak a megszüntetésében. Ebben az esetben lehetőség van arra, hogy a bruxizmus mértékét egy fiziológiás, kifejezett tünetekkel nem járó szintre csökkentse. Amennyiben az alvás közben fogcsikorgatáshoz légzési zavar is társul, akkor sebészi beavatkozások vagy az állcsont fogszabályzó készülékkel történő propulziója révén jelentős mértékben le tudjuk csökkenteni a bruxizmus mértékét, a páciens életminőségének jelentős mértékű javítása mellett. Forrás: Prevention; 2019:1 24-27
Unleash Your Clinic's Potential
+36 1 353 9090 | info@alphaimplant.hu
44
E-Journal – Prevenció
Dr. Kivovics Péter, Bartolák Éva, dr. Németh Orsolya
AZ ÍZÉRZÉS FONTOSSÁGA ÉS AZ ÍZÉRZÉS ZAVARAI Az ízek megfelelő érzékelése magától értetődő minden egészséges ember számára. Ugyanakkor számos olyan állapota létezik az emberi szervezetnek, amelyben az ízérzékelő rendszerben is változások lépnek fel. Az ízérzékelés zavarával a táplálkozás minősége romlik, mennyisége csökken, az egyén elveszíti az étkezésből adódó örömérzetét, komolyan károsodhat az élet minősége. Ezek a panaszok a páciensek egyre szélesebb körét érintik, ezért fontos az ízérzékeléssel foglalkoznunk. Közleményünk érinti az ízérzékelés anatómiáját, élettanát, majd az ízérzékelés megváltozását, zavarait mutatjuk be többféle aspektusból.
Az ízérzékelés olyan stabil szenzorrendszer, amely a természetben az élőlényeknek túlélési előnyt jelent a kémiai anyagok minél gyorsabb és pontosabb felismerése révén. Ezzel párhuzamosan a szaglórendszernek is fontos szerepe van a zsákmányszerzésben, a menekülésben, a tájékozódásban, a párválasztásban. A két érzékelőrendszer szorosan együttműködve a táplálékszerzésben, az anyagcserében és így a létfenntartásban is alapvető, ugyanakkor kiszűri a szervezetre káros anyagokat. Az ízek tehát fontos kémiai, biológiai információk a szervezet számára,1/*/
Anatómiai, élettani áttekintés A szájüreg két részre osztható: a vestibulum orisra és a cavum oris propriumra. Az utóbbi bázisát alkotja a nyelv, mely az íz érzékelésében főszerepet játszik. Elülső, nagyobb része a corpus linguae (pars papillaris), mely az apex linguaeban végződik; a hátsó, kisebb része a radix linguae (pars follicularis), a kettő közötti határ pedig a V alakú sulcus terminalis. Az anatómiai képletek neve árulkodó, ugyanis a nyelv elülső kétharmadát alkotó pars papillarison találhatók a nyelv papillái, míg a pars follicularison nyiroktüszők ülnek. A nyelv papillái különböző formájú, nagyságú és elhelyezkedésű szemölcsszerű képletek, melyeket a többrétegű, el nem szarusodó laphámba betüremkedő kötőszövet alkot. A papillae filiformes mindenhol megtalálhatók a nyelven, és ezek fordulnak elő leg-
nagyobb számban. Csúcsuk a garat felé tekint, és különböző mértékben elszarusodhat, szerepük a nyelv érdességének kialakítása, a táplálék továbbítása és a szájüregen belüli tapintás. A papillae fungiformes kisebb számban a dorsum linguaen helyezkednek el, nevüket a gombákhoz hasonló alakjukról kapták. Fő szerepük a bennük található ízlelőbimbókon keresztül az ízérzékelés. A papillae foliatae nagyobb számban tartalmaznak ízlelőbimbókat, és a nyelv oldalsó részén találhatók. A papillae circumvallatae a sulcus terminalis előtt helyezkednek el, számuk 8–12 körüli, nevüket a körülöttük lévő árkokról kapták („körülárkolt szemölcsök”). Ezekbe az árkokba nyílnak az Ebner-féle savós mirigyek kivezetőcsövei.2/*/ Az ízlelőbimbók hagymalevél-szerűen összeboruló sejtekből álló képződmények a többrétegű, el nem szarusodó laphámban. A nyelven kívül megtalálhatók még a lágyszájpadon, a garat hátsó falán, a gégebemenetnél és a nyelőcsőben.2/*/ Alapvetően négy sejttípus építi fel őket. Bazálisan találhatók a IV-es típusú progenitor sejtek, melyek a kb. 10 napos turnoverben vesznek részt. Apikálisabban helyezkednek el az I-es, a II-es és a III-as típusú sejtek. Az I-es típusúak keskeny nyalábokkal bíró támasztósejtek, melyek nyúlványaikkal más sejtekkel és idegrostokkal érintkeznek. Az extracelluláris ATP lebontása révén szerepük van a szinaptikus neurotranszmitter-áramlás berekesztésében, illetve a felszínükön található ROMK típusú káliumcsatorna révén felelnek az ízlelőbimbó homeosztázisáért. A II-es típusú sejtek
édes
umami
keserű
sós
savanyú
sejttípus
II. típusú sejtek
II. típusú sejtek
II. típusú sejtek
I. típusú sejtek
III. típusú sejtek
receptor vagy ioncsatorna
T1R2+T1R3
T1R1+T1R3
T2R
ENaC nátrium-csatorna
protonszenzitív káliumcsatorna
1. táblázat: Az egyes ízek detektálásában szerepet játszó sejttípusok és receptorok/ioncsatornák.
V. évfolyam, 2022
Az ízérzés zavarainak felosztása Kvantitatív
hypogeusia hypergeusia ageusia
Kvalitatív
parageusia/dysgeusia o cacogeusia phantogeusia
2. táblázat: Az ízérzékelés zavarainak felosztása.
1. ábra: Kemotherápia és fej, nyak területén történt irradiáció utáni mucisitis az ízérzékelés teljes hiányával.
vastag mikrotubulusokkal nyúlnak az ízelelőpórusba, ami az ízlelőbimbó közepén van. Számos feszültségfüggő nátrium- és káliumcsatornát tartalmaznak, tehát akciós potenciál képzésére képesek. G-fehérjéhez kapcsolt heptahelikális transzmembrán (7TM) receptoraik által képesek az édes, az umami és a keserű ízek detektálására. A III-as típusú sejtek rendelkeznek feszültségfüggő kalcium-, nátrium- és káliumcsatornákkal, illetve idegszövetre jellemző adhéziós molekulákkal. A citoplazmájukban lévő szinaptikus vezikulumok utalnak a szomszédos idegrostokkal való szinapszisokra. Savanyú ízek érzékelésében is szerepet játszhatnak.3/*/ Korábban négy alapízt különítettek el, melyek érzékelését a nyelv meghatározott régióihoz kötötték. Logikus lehet a funkcionális csoportosítás, ahol az élethez szükséges, illetve a káros molekulák adják az ízcsoportokat. Általában az édes íz energiaforrást jelez (pl. a szénhidrátok nagy része); a főbb homeosztatikus elektrolitok (NaCl, KCl,) sós ízűek; az életre káros molekulák (mérgező anyagok) vagy keserűek, vagy savanyúak, a közeg kémhatását savas irányába tolják el, védekezési ösztönt, erős nyálképződést váltanak ki.1/*/ Az alapízeket sorra véve, az édes íz esetében a típusos ízanyag a szacharóz, az umami esetében a glutamát és az aszpartát, a keserű íz érzékelésénél a kininszármazékok említendők. E három íz érzékelése metabo trop folyamatok révén történik, G-fehérjéhez kapcsolt 7TM receptorok dimerjein keresztül. A sós íz esetében a receptorok stimulálói a kationok, a típusos ízanyag a nátrium-klorid. A savanyú ízek érzékelése a hidrogénion-koncentráció növekedésén alapszik, mely a sejtmembrán kálium ioncsatornáinak záródásán keresztül membránpotenciál-változást hoz létre. A különböző savak ízében az anion jellegétől függően jelentős különbség van. Szervetlen savak esetében fémes ízt érzünk, míg szerves savak esetében gyümölcsös ízt érzékelhetünk. A sós és a savanyú ízeket ionotrop folyamatok révén érzékeljük. Az alapízek mellett vannak járulékos ízek, pl. az oldott
szén-dioxid (szénsavasság), a fémes íz vagy az adsztringencia érzékelése.4/*/ Az ízérzékelés mellett az irritációs mérték (pl. csípős, chili, paprika, bors), a konzisztencia, a hőmérséklet egyidejű érzete is befolyásolja az anyagok felismerését és a káros anyagok kiszűrését.1/*/ Az alapízek érzékeléséért felelős sejttípusokat és receptorokat az 1. táblázat tartalmazza. Az ízlelés során az ingerlő ízanyagok, melyek oldott formában vannak a nyálban vagy az Ebner-féle mirigyek váladékában, a szekunder receptorsejteken lévő kemoreceptorokon keresztül hatnak. Generátor potenciál alakul ki a receptorsejtekben, majd az információ akciós potenciálként terjed a felsőbb idegi központok felé. A nyelv elülső kétharmadát az n. facialis (VII. agyideg), a hátsó harmadát az n. glossopharyngeus (IX. agyideg), a lágyszájpad és a garat területeit pedig az n. glossopharyngeus (IX. agyideg) és az n. vagus (X. agyideg) rostjai látják el speciális viszceroszenzoros beidegzéssel. A szomatoszenzoros beidegzésről a nyelv elülső kétharmadában az n. lingualis (az V. agyideg 3. ága), a hátulsó harmadban az n. glossopharyngeus (IX. agyideg), a garat területén az n. vagus (X. agyideg) gondoskodik. A speciális viszceroszenzoros információk a nucleus tractus spinalis solitariusba projiciálnak, majd onnan a thalamus ventrobasalis magjai felé, végül a szenzoros agykéregbe (gyrus postcentralis). A gyrus postcentralis területéről vannak egyéb összeköttetések, pl. a limbikus rendszer vagy a hypothalamus felé, melyek az étkezés hedonisztikus érzésének kialakulásáért felelősek. Az ízérzékelésből és a szaglásból eredő információk az insularis kéregben találkoznak, ahonnan a prefrontális kéregbe vezet tovább az út, vagy a nucleus accumbens területére. Az előbbi felelős az emocionális reflexes válaszokért, az utóbbi pedig a jutalmazórendszer.4/*/
Az ízérzékelés megváltozása Az ízérzés zavarait feloszthatjuk kvantitatív és kvalitatív zavarokra. A kvantitatív zavarok közé tartozik a hypogeusia, mely csökkent ízérzést jelent, ez a jelenség a daganatterápiában, pl. a fej-nyak régiót érintő besugárzás következtében alakulhat ki. A hypergeusia csökkent ingerküszöb következtében létrejött fokozott érzékenység ízlelés során, ezzel pl. az n. glossopharyngeus neuralgiája esetén találkozhatunk. Az ageusia az ízérzékelés hiányát jelenti, mely lehet részleges, pl. a chorda tympani féloldali károsodása révén, illetve teljes, pl. központi idegrendszeri károsodás miatt. Ezeken
45
46
E-Journal – Prevenció
2. ábra: Stomatitis prothetika az ízérzés gyengülésével.
kívül előfordulhat szelektív ageusia, amikor a beteg bizonyos ízek (pl. fenil-tiokarbamid) érzékelésének képességét veszíti el.5/*/ A kvalitatív zavarok a parageusia, cacogeusia és phantogeusia jelenségei. Parageusia (vagy dysgeusia) az ízérzés során érkező stimulus hibás érzékelése, ennek egy fajtája a cacogeusia, amikor a vizsgált alany a tényleges íznél kellemetlenebbről számol be, vagy kellemetlen mellékízt érez. Ez a jelenség igen hátrányosan befolyásolhatja a mindennapi étkezések élményét. A phantogeusia egy adott íz forrás hiányában történő érzékelése. Ennek súlyos formái az ízérzés-hallucinációk, amelyek főként pszichostimuláns drogok fogyasztása, szkizofrénia és epilepszia fennállása esetén figyelhetők meg.6/*/ Az ízérzési zavarok típusait a 2. táblázat foglalja össze. Eredetük szerint a megváltozott ízérzékeléssel járó kórképek és behatások lehetnek lokális, szisztémás, illetve idegi eredetűek. Lokális epithelialis hajlamosító tényezők a szájüregi vagy felső légúti fertőzések, a szájhigiénia hiánya, atrophiás glossitis, fej-nyaki irradiáció, égő száj szindróma (vagy glossodynia), egyes szájöblítők tartós alkalmazása, dohányzás, vagy akár felső teljes lemezes fogpótlás viselése. Atrophiás glossitis esetében a papillák pusztulásával az ízlelőbimbók is elpusztulnak. Az égő száj szindrómában, mely legtöbbször idiopathiás, csökken az ízérzékelés, majd dysgeusia, azaz téves ízérzés lép fel (fémes és keserű íz érzékelése). 5/*/ Szisztémás hajlamosító tényezők az idős kor, az 1-es vagy 2-es típusú diabetes mellitus, a Sjögren-szindróma, szisztémás lupus erythematosus (SLE), súlyos májbetegségek, uraemiával járó vesebetegségek, daganatos betegségek, alkoholbetegség, illetve egyes gyógyszerek, kemoterápiás szerek alkalmazása. A neurális hátterű ízérzészavarnak lehetnek perifériás és centrális okai, ezek létrejöhetnek sérülések, térfoglaló folyamatok következtében és műtétek utáni iatrogén ártalomként is. 6/*/ Az ízérzési zavar okait a 3. táblázatban tüntettük fel.
Idősebb korban számos szenzoros működés zavart szenved, és az ízek érzékelésével sincs ez másképp. Az ízérzékelés megváltozásának főbb okai közé tartozik az öregedéssel járó fiziológiás folyamat, mint pl. a szájüregi nyálkahártya keratinizációjának csökkenése, az epithelium elvékonyodása, illetve a mucosa vékonyabbá, szárazabbá válása.9/*/ A nyálmirigyek acinusai degenerálódnak, bennük fokozott zsírszövetes és kötőszövetes átalakulás indul meg. Az ízlelőbimbók száma csökken, a bennük lévő ízérző sejtek, illetve a progenitor sejtek száma és a differenciációt szabályozó molekulák mennyisége is csökken.10/*/ A fontos nyomelemek, vitaminok hiánya is megfigyelhető, az A-vitamin hiánya pl. xerostomiához vezet a nyálmirigyek ductusainak fokozott elszarusodása révén.11/*/ Emellett egyéb, lokális faktorok is befolyásolják az ízérzést. Ide tartozik a megfelelő szájápolás elmaradása, a szájhigiénia csökkenése, melyek a kézügyesség és a látás eltompulásával, illetve a megfelelő higiéniás tájékoztatás hiányával magyarázhatók.12/*/ Az idősebb páciensek fokozott caries-intenzitása, a parodontális megbetegedések nagyobb előfordulási gyakorisága, emellett a szájüregi daganatok prevalenciája is hat az ízérzékelés megváltozására, kellemetlen ízérzetek kiváltására.11/*/ Ízérzési zavarhoz vezető főbb lokális, szisztémás, valamint neurális okok
Lokális
szájüregi infekciók felső légúti infekciók elégtelen szájhigiénia fej-nyak besugárzás burning mouth syndrome (BMS) megaloblasztos anaemiához társult glossitis anaemia perniciosához társult glossitis A-vitamin-hiány okozta xerostomia lingua geographica a nyelv mucoviscidosisa chlorhexidin tartalmú szájöblítők dohányzás
Szisztémás
Sjögren-szindróma szisztémás lupus erythematosus (SLE) scleroderma cisztikus fibrózis HIV-fertőzés diabetes májcirrhosis, vírusos hepatitis uraemiával járó vesebetegségek Alzheimer-kór Parkinson-kór daganatos betegségek egyes gyógyszerek alkalmazása kemoterápiás szerek alkalmazása alkoholizmus depresszió skizofrénia időskor
Neurális
perifériás (pl. chorda tympani sérülése) centrális (pl. orbitofrontális kéreg sérülése)
3. táblázat: Ízérzési zavarhoz vezető főbb lokális, szisztémás, valamint neurális okok. Hall, J.E. and A.C. Guyton, Guyton and Hall Textbook of Medical Physiology, 2011, Philadelphia, Pa: Saunders Naik, B.S., N. Shetty, and E.Maben, Drug incudes taste disorders. European journal of internal medicine, 2010
V. évfolyam, 2022
Az életkor előre haladásával gyakrabban fordulnak elő a különböző krónikus megbetegedések, és ennek következtében előtérbe kerülhet a polimedikáció, amit később részletezek. Nők esetében az ízérzés és a menopausa közötti ok-okozati összefüggés nem tisztázott, mégis a postmenopausában az ízérzékelés megváltozik, ami dysgeusiához és szájüregi diszkomfortérzéshez vezet. Ennek oka valószínűleg a helyi irritánsok jelenléte, valamint a biológiai és pszichológiai tényezők kölcsönhatása. A csökkent ízérzékelési funkció nem csak az étel élvezetének hiánya miatt káros, hanem megváltoztatja az étkezési szokásokat is. Megnövekedett só- és cukorbevitelt indukál, ezzel súlyos egészségkárosító szerepet tölt be.13/*/
Ízérzésváltozások patológiás állapotokban
3. ábra: Gyomorrontás okozta acut glossitis részleges ízérzéskieséssel.
Gyulladásos és fertőzéses állapotok Influenzaszerű megbetegedések gyakran járnak az ízérzés csökkenésével. Általában ilyenkor átmeneti szagláskárosodás is megfigyelhető az orrnyálkahártya változásai miatt. Ugyanakkor elektronmikroszkópos vizsgálatok során kiderült, hogy az ízlelőbimbó pórusai felszakadoznak azoknak a vizsgált alanyoknak az ízlelőbimbókat tartalmazó mintáiban, akik valamilyen felső légúti fertőzésben szenvednek. Tehát a funkciócsökkenés nem csak a szaglászavarból eredhet. Az egyéb szájüregi fertőzések és a szájhigiénia elhanyagolása is járhat a hypogeusiával. A bakteriális lipopoliszacharidok (LPS) gátló hatást fejtenek ki az ízérző sejtek megújulására, csökkentik e sejteknek az életciklusát, azaz a sejtek osztódásainak száma csökken és fokozottá válik a sejtek halála. Ezekért a hatásokért gyulladásos citokinek, pl. a gamma-interferon, lehetnek felelősek. A nyelv epithel-sejtjeiben és az ízlelőbimbókban kimutattak 10-féle Toll-like receptort (TLR), valamint az INF-I és INF-II receptorokat és a hozzájuk kapcsolódó jelátviteli kaszkádokat. A TLR ligandjai a bakteriális LPS-ek és a kettős szálú RNS-ek (dsRNS), ezek hatására aktiválódik az IFN jelátviteli útvonal, és megsokszorozódik az INF indukálta gének expressziója, ami az apoptózis fokozódásához vezet. Ez a mechanizmus a patogének felimerése és a gyulladásos reakció megindítása szempontjából rendkívül hasznos a szervezet számára. Ugyanakkor interferálhat az ízérzés jelátvitelével, valamint az ízérzékelő sejtek életciklusával, elősegítve ezzel az ízérzési zavarok kialakulását.14/*/ A HIV-fertőzött betegek 70%-a érzékszervi panaszokkal küzd, ezek közül kombinált ízlelési és szaglási zavarról 44%, izolált ízérzési zavarról 23% számolt be. Az AIDS betegségben szenvedőknél ezek a változások az opportunista fertőzések, az ezekre szedett antimikrobiális gyógyszerek, a HIV-asszociált neurológiai eltérések, orálpatológiai elváltozások következtében alakulhatnak ki. A panaszok súlyossága a dohányzástól, illetve a betegség progressziójától függ. Az ízérzékelési zavarok fokozzák a betegek táplálkozási problémáit,
malnutrícióhoz és testsúlycsökkenéshez vezethetnek, ezzel tovább rontva az életkilátásokat.15/*/ Gyulladásos bélbetegségben, Crohn-betegségben és colitis ulcerosában szenvedők ízérzékelését kontrollcsoporttal összehasonlítva azt találták, hogy 30,5%uk szenved hypogeusiában. Egyelőre nem mutattak ki összefüggést a betegség súlyossága, a kezelési módszerek, valamint a fennálló csökkent ízérzés között.16/*/ Kettes típusú cukorbetegségben súlyos ízérzéscsökkenésről tájékoztatnak a diabetesesek csoportjában elvégzett vizsgálatok. Kontrollált és nem kontrollált diabetesben az édes, a sós és a savanyú ízek ingerküszöbe jelentősen megemelkedett. Az édes íz érzékelése csökkent a legjelentősebb mértékben, ami befolyásolhatja – az édes ízű ételek felé tolhatja el – a betegek táplálkozási szokásait, ez pedig fokozhatja a hyper glykaemiát. Kontrollált diabetesben közel 50%-ban, míg nem kontrollált diabetesben 80%-ban figyelhető meg hypogeusia. Ageusia csupán a nem kontrollált cukorbetegek körében fordult elő, hat esetben a negyvenből. Az ízérzékelés zavarának konkrét oka egyelőre tisztázatlan, minden valószínűség szerint a diabeteses neuropathiával van összefüggésben. Az 1-es típusú diabetesben szenvedők csoportját vizsgálva, 73%-uknál mutattak ki hypogeusiát, a kontrollcsoportban csupán 16% volt ez az arány.17/*/ A májbetegségben szenvedő betegek nagy arányban számolnak be étvágytalanságról, ami malnutrícióhoz vezethet, és tovább ronthatja az egészségi állapotukat. Máj-cirrhosisban, illetve krónikus hepatitis C-ben 75%ban találkoztak megemelkedett küszöbértékkel sós, édes, savanyú és umami ízekre nézve.18/*/ Ezeknek az ízeknek a megfelelő érzékelése kiemelkedő szerepet játszik az étvágy fokozásában és az ételek nyújtotta öröm érzet kialakításában. Ennek megfelelően ez a vizsgálat alátámasztja az ízérzékelés romlásának szerepét a krónikus májbetegek étvágytalanságában és következményes alultápláltságában, életminőségük romlásában.19/*/ Uraemiás vesebetegeket hemodialízis előtt és után vizsgálva azt tapasztalták, hogy míg a kezelés előtt
47
48
E-Journal – Prevenció
a négy alapízre nézve jelentősen megemelkedett küszöbértéket találtak, addig a kezelés után ezek az értékek szignifikánsan csökkentek, de nem érték el a kontrollcsoport értékeit. A vesebetegeknél a keserű íz érzékelését ureával vizsgálták, és az eredmények azt mutatták, hogy a vizsgált betegek 67%-a egyáltalán nem érezte a dialízis előtt az ízét. Megvizsgálták emellett a cink vérszintjét és a sós íz érzékelését a sóbevitellel összefüggésben.20/*/ Daganatok és onkoterápia Az ízérzésbeli abnormalitásokat mutató páciensek esetében nagyobb arányban volt megfigyelhető jelentős súlyvesztés, ezért felmerült az ízérzékelési zavar szerepe a malignitással asszociált cachexiában. A daganatos betegek körében ageusia, dysgeusia, hopygeusia nagyobb arányban van jelen, az ízérzékelés megváltozása kiemelkedő esetszámban a fej-nyaki daganatban szenvedő betegeknél fordul elő. Ezt okozhatják regionális patológiás folyamatok, az ízérzésben szerepet játszó agyidegek érintettsége, az esetleges szöveti necrosis és annak felülfertőződése, szájüregi Az ízérzékelési zavart okozó gyógyszerek Szorongásoldók
alprazolam, buspiron, flurazepam
Antibiotikumok
ampicillin, azithromycin, ciprofloxacin, clarithromycin, enoxacin, ethambutol, metronidazol, ofloxacin, sulfamethoxazol, ticarcillin, tetraciklin
Antidepresszív szerek
amitriptylin, clomipramin, desipramin, doxepin, imipramin, nortriptylin
Antiepileptikumok
carbamazepim, phenytoin, topiramat
Antifungális szerek
griseofulvin, terbinafin
Antihisztaminok és decongestívumok
chlorphenamin, loratadin, pseudoephedrin
Antihipertenzív és egyéb szívre ható gyógyszerek
acetazolamid, amiodaron, amilorid, atorvastatin, bepridil, betaxolol, candesartan, captopril, diltiazem, enalapril, furosemid, hydrochlorthiazid, losartan. nifedipin, nisoldipin, nitroglicerin, propafenon, propranolol, spironolakton, tocaidin
Gyulladáscsökkentők
beclomethason, budesonid, dexamethason, fluticason
Antimániás szerek
lítium
Migrénellenes szerek
dihidroergotamin, naratriptan, rizatriptan, sumatriptan
Kemoterápiás szerek
cisplatin, carboplatin, cyclophosphamid, doxorubicin, 5-fluorouracil, methotrexat, docetaxel, paclitaxel
Parkinson-kór ellenes szerek
antikolinergek, levodopa
Antipszichotikumok
clozapin, trifluoperazin
Antivirális szerek
aciclovir, amantadin, ganciclovir, oseltamivir, zalcitabin
Pszichostimulánsok
amfetamin, dexamfetamin
Hipnotikumok
eszopiclon, zolpidem
Koleszterinszintet csökkentő szerek
atorvastatin, fluvastatin, lovastatin, pravastatin, simvastatin
Izomrelaxánsok
baclofen, dantrolen
4. táblázat: Az ízérzékelési zavart okozó gyógyszerek.
vérzések, műtét utáni hegek, illetve a terápiához köthető candidiasis vagy herpeszvírus-fertőzés is. Fokozott odafigyelés szükséges a szájhigiénia, a dentális és parodontális státusz karbantartásához, az opportunista patogének eliminálásához. A komplex onkoterápia a daganat sebészi eltávolítását, a kemoterápiát és a sugárterápiát foglalja magába. A fej és a nyak daganatainak terápiájában kiemelt helyen áll a radioterápia. Egy felmérés szerint az ebben részesülő betegek 75%-a járulékos ízérzékelési zavarban szenved, a követéses vizsgálat pedig 93%-uk hos�szú távú xerostomiájáról számol be, amely szubjektív szájszárazságérzést jelent. A feltételezések szerint a radioterápia közvetlenül károsítja az ízérző receptorokat, megbontja a szinapszisok egységét, károsítja a neuronokat, illetve hyposalivatiót okoz, emiatt csökken a nyál hígító hatása, így kevesebb ízanyag tud oldott állapotba kerülni és receptorokkal érintkezni, valamint kevesebb, nyálban található növekedési faktor jut az ízlelőbimbó sejtjeihez is.21/*/ A kemoterápiában részesült betegeknél a dysgeusia szorosabb összefüggésben áll azzal, hogy milyen kemoterápiás gyógyszert alkalmaztak, mint magával a daganat fajtájával. A dysgeusia, mely a kemoterápiában részesültek 64%-ánál kialakul, daganatos betegeknél stresszt, hányingert, hányást, étvágytalanságot vált ki, ezáltal jelentős hatással van az életminőségre. A csökkent táplálékbevitel hozzájárul a növekvő fáradtságérzéshez, a szöveti sérülések lassúbb gyógyulásához, a páciens energiaszintjének csökkenéséhez, hangulatának romlásához, ami a szociális kapcsolatokra is negatív hatással van. A szájüregi szövődmények aránya megnő, jellemző pl. a candidiasis és a mucositis gyakoribb kialakulása.22/*/ Az ízérzékelés zavara a daganatterápia alatt kialakuló jelenség, amely a kezelés befejezése után idővel megszűnik. A javulás lehetősége nagymértékben függ a besugárzott terület lokalizációjától, pontosabban a nyálmirigyek, illetve a nyelv érintettségétől, a kemoterápiás szerek minőségétől és dózisától.23/*/ Számos gyógyszer mellékhatása lehet az ízérzékelés megzavarása. Ezek tovább ronthatják a páciens együttműködési készségét, gyógyszerszedési hajlandóságát, és ezáltal befolyással lehetnek az alapbetegség kimenetelére is. A zavarok általában ageusiában, dysgeusiaban – és főként fémes mellékíz formájában – mutatkoznak meg. A fémes mellékíz érzetét az ioncsatornák működési zavarásával magyarázzák, ez állhat az acetazolamid, az amilorid, a lítium és a tetraciklinek okozta dysgeusia hátterében.8/*/ Külön nagy csoportot alkotnak a kemoterápiás szerek, melyekről korábban tettünk már említést. A gyógyszerek mellékhatásaként kialakuló ízérzékelési zavar szerepet játszik a daganatos betegek mindennapi életének csökkent minőségében, emellett a testsúlycsökkenésükhöz is hozzájárul.24/*/ Egy kutatás szerint a T1R3 receptor mRNS-ének csökkent expressziója okozhatja az umami és az édes ízre vonatkozó hypogeusiát, a T2R5 mRNS-ének fokozott expressziója pedig a keserű ízre vonatkozó phantogeusiát okozott.25/*/
V. évfolyam, 2022
molekula, melynek érzékelése nagy variabilitást mutat az emberek között: vannak, akik egyáltalán nem érzékelik keserűnek (non tasters), mások keserűnek érzik (medium tasters), és a harmadik csoport kifejezetten kellemetlenül keserűnek (supertasters). A jelenség hátterében a keserű íz érzékelésében szerepet játszó T2R38 receptor génjének polimorfizmusa áll. A PROP-érzékenyekhez képest a PROP-érzéketleneknek kevesebb fungiform papillájuk van, a mindennapokban több alkoholt fogyasztanak, és kevésbé eredményez náluk az alkohol szájüregi égő érzést. Az alkoholbetegek több mint 80%-a finomnak találja az elfogyasztott alkohol ízét. Az ilyen embereknél az alkoholfogyasztás több pozitív érzetet kelt, mint negatívat, ez befolyással van az elfogyasztott alkohol mennyiségére, és elősegíti a hozzászokást.26/*/ 4. ábra: Sublingualisan és translingualisan elhelyezett nyelvpirszing állandó fémes íz érzésével.
Az ízérzékelési zavarokkal kapcsolatba hozható gyógyszereket a 4. táblázat sorolja fel.
Magatartási tényezők az ízérzékelés megváltozásában Alkoholbetegség Az alkoholfogyasztás és a 6-propiltiouracil (PROP) érzékelése között összefüggés van. A PROP keserű ízű
Dohányzás Ismerjük a dohányzás kapcsolatát a szív- és érrendszeri, légzőszervi és daganatos betegségekkel, és felmerül ezzel kapcsolatban, hogy vajon a dohányzás befolyásolja-e a táplálkozási preferenciákat is az ízérzés megváltoztatásával, ami adott esetben tovább ronthatja a páciensek egészségi állapotát. Egy 1961-es vizsgálat szerint, a fiatal felnőttek körében az akkor ismert négy alapíz közül jelentősen csupán a keserű íz felismerési küszöbértéke emelkedett meg, az édes és a sós ízek küszöbértéke enyhén volt csak magasabb a dohányosok körében, mint a kontrollcsoportban. A vizsgálatokat elvégezték közvetlenül
Pólók humoros felirattal
5000 Ft/db
FEHÉR NŐI PÓLÓ Méretek: XS, S, M
FÉRFI KÉK-FEHÉR HOSSZÚ UJJÚ PÓLÓ Méretek: L, XL
DP Hungary Kft. 1012 Bp., Kuny Domokos u. 9. Tel.: +36 30/472 0030 www.dental.hu, info@dental.hu
KÉK NŐI PÓLÓ PIROS UNISZEX PÓLÓ Méretek: XS, S, M, L, XL
Méretek: S, M
49
50
E-Journal – Prevenció
Későbbi vizsgálatokban mind a négy alapízre nézve megemelkedett küszöbértékeket tapasztaltak. Elektrogusztometriával vizsgálva, dohányosok 79%-ánál detektáltak megemelkedett ízérzési küszöbértékeket. A 28 alanyból hárman számoltak be a mindennapokban phantogeusiáról, két-két páciens pedig hypo-, illetve dysgeusiáról. Ugyanezt a vizsgálatot kiegészítették a nyelv fungiform papilláinak kontakt endoszkópos vizsgálatával is: a megemelkedett ízérzési küszöbértékű dohányosok kevesebb és laposabb fungiform papillával rendelkeztek, mint a kontrollcsoport tagjai. Levonható a következtetés, hogy a tartós dohányzással járó krónikus nikotinexpozíció negatívan befolyásolja az ízérzést és a nyelvhát papilláinak épségét.
Összegzés
5. ábra: Stressz okozta glossítis migrans részleges ízérzéski eséssel.
I
R
O
D
A
L
O
M
egy szál cigaretta elszívása előtt és után is. A kapott eredmények nem különböztek egymástól, tehát az ízérzés csökkenése nem egy szál cigaretta elszívásának azonnali következménye, hanem a tartós hozzászokás eredménye.
Az ízérzékelés képessége igen összetett szenzoros modalitás, mely számos betegség, külső károsító tényező, illetve gyógyszer-mellékhatás hatására megváltozhat. Az ízérzés zavara a tápláltságot, az energiaegyensúlyt, a közérzetet és a szociális kapcsolatokat is érintő súlyos következményekhez vezethet. Annak érdekében, hogy ennek a sokoldalú érzékelő rendszernek az összefüggéseit és elváltozásait pontosabban megérthessük, elengedhetetlenek további ízérzékelés-vizsgálatok a rizikócsoportok körében.
[1] Blazsek J. Orális érzőtevékenység: ízérzés – szaglás. A magyarországi fogorvosképzés módszertani és tartalmi modernizációja korszerű hosszanti digitális tananyagfejlesztéssel három nyelven. Pécsi Tudományegyetem; Semmelweis Egyetem; Dialóg Campus Kiadó – Nordex, 2014 [2] Fehér E. Maxillofaciális anatómia. Bp., Medicina, 2006 [3] B arlow LA. Progress and renewal in gustation: new insights into taste bud development. Development, The Company of Biologists, 2015 [4] Zelles T. Orálbiológia. Bp., Medicina, 2007 [5] Hummel T, et al. Smell and Taste Disorders, GMS Current Topics in Otorhinolaryngology – Head and Neck Surgery, 2012. április 26. DOI: 10.3205/cto000077 [6] B ehrbohm H, Kaschke O, et al. Ear, nose, and throat diseases: with head and neck surgery. Thieme, 2009 [7] Hall JE, Guyton AC. Guyton and Hall Textbook of Medical Physiology. Philadelphia, Saunders, 2011 [8] N aik BS, Shetty N, Maben E. Drug induced taste disorders. Eur J Intern Med 2010; 10(21): p. 240-243. [9] S hklar G. The Effects of Aging Upon Oral Mucosa. J Invest Dermatol 1966; 47(2): p. 115-120. [10] Moreira CR, et al. Quantitative study of ageing epiglottal taste buds in humans. Gerodontology 2007; 24(3): p. 169-172 [11] I moscopi A, et al. Taste loss in elderly: epidemiology, causes and consequences. Aging Clinical and Experimental Research 2012; 24(6): p. 125-126 [12] Akar GC, Ergül S. The oral hygiene and dental status among residential home residents. Clinical Oral Investigations 2008; 12(1): p. 61-65 [13] Dangore-Khasbage S, et al. Comparative evaluation of gustatory function between postmenopausal women and age-matched men: Gustatory function in postmenopausal women. Oral Dis 2010; 8(10): p. 81-85 [14] Wang H, et al. Inflammation and Taste Disorders: Mechanisms in Taste Buds in Chemical Senses. Oxford Univ Press, 2008 [15] Graham CS, et al. Taste and smell losses in HIV infected patients. Physiology and Behavior 1995; 58(2): p. 287-293 [16] Steinbach S, et al. Smell and taste in inflammatory bowel disease. PloS One 2013; 8(9): p. 73454 [17] Gondivkar SM, et al. Evaluation of gustatory function in patients with diabetes mellitus type 2. Oral Surgery, Oral Medicine, Oral patology, Oral Radiology and Endodontology 2009; 108(6): p. 876-880 [18] Madden AM, Bradbury W, Morgan MY. Taste perception in cirrhosis: its relationship to circulating micronutriens and food preferences. Hepatology 1997; 21(45): p. 12835–12842 [19] M usialik J, et al. Taste and appetite disorders of chronic hepatitis C patients. Eur J Gastroenterol Hepatol 2012; 24(12): p. 1400-5 [20] Fornari A, Avram M. Altered taste perception in uraemia. ASAIO Journal 1978; 24(1): p. 385-388 [21] Epstein JB, Barasch A. Taste disorders in cancer patients: pathogenesis and approach to assessment and management. Oral Oncology 2010; 46(2): p. 77-81 [22] Ponticelli E, Clar M, Frigerio S, et al. Dysgeusia and health-related quality of life of cancer patients receiving chemotherapy: A cross-sectional study. Eur J Cancer Care 2016; 26(2): p. 2-7 [23] Fernando I, et al. The effect of head and neck irradiation on taste dysfunction: a prospective study. Clinical Oncology 1995; 7(3): p. 173-178 [24] Strasser, F, et al. Prevention of docetaxel- or paclitaxel-associated taste alternations in cancer patients with oral glutamine: a randomized, placebocontrolled, double-blind study. The Oncologist 2008; 13 (3): p. 337-346 [25] Tsutsumi R, et al. Effects of Chemotherapy on Gene Expression of Lingual Taste Receptors in Patients With Head and Neck Cancer, Eur J Cancer Care 2016;126(3):E103–109 [26] Duffy VB, Peterson JM, Bartoshuk LM. Associations between taste genetics, oral sensation and alcohol intake. Physiology & Behavior 2004; 69 (1): p. 52-60 [27] Gángó J, Kivovics P. A dohányzás hatása az ízérzékelésre (pilot study). Magyar Fogorvos – A szék mellett 2016; 50(3): p. 246.
KIVÁLÓSÁG AZ AZONNALISÁGBAN
Straumann® TLX Implantátum rendszer
Az ikonikus Tissue Level és az azonnali terhelés találkozása
AZONNALI TERHELÉS PROTOKOLOKRA KIFEJLESZTVE Kúpos forma az optimális primer stabilitásért
A PERIIMPLANTÁRIS EGÉSZSÉG FENNTARTÁSA Kevesebb megtapadó baktérium és egyszerűbb tisztíthatóság
EGYSZERŰSÉG ÉS HATÉKONYSÁG Egyfázisú folyamat, amely szöveti szintű restaurátumot és jobb szék melletti időkihasználást tesz lehetővé
A Straumann TLX implantátum rendszer kialakításánál számításba vették a keményés lágyszövet gyógyulás kulcsfontosságú elemeit. Az implantátum-felépítmény kapcsolat távolabb került a csonttól, ezzel jelentősen csökkentve a gyulladás, valamint a csontreszorpció esélyét. Keresse helyi Straumann képviselőjét vagy látogasson el a www.starumann.com/tlx oldalra!
52
E-Journal – Prevenció
Dr. Pinke Ildikó
PREVENTÍV STRATÉGIA – ÚJRATERVEZÉS IGÉNYE „Lélekcserélő idők járnak, fiam! – mondta Baradlayné. – Mindnyájan más emberek lettünk.” A Covid-19 okozta korlátozott életünk második hetében jutott eszembe ez az idézet, ami bár másfajta harc idején játszódó regény híres monológjának részlete, de röviden leírja jelenlegi helyzetünket. Bizonyára nem vagyok egyedül, aki azt gondolja, hogy egy ilyen sokkoló világjárvány után új időszámítás kezdődik az életünkben, minden és mindenki változik. A mi szakmánkban is jelentős változásokra van szükség, hiszen a terápiáink túlnyomó többsége aeroszolképződéssel jár. Ezek azonban nem csak a rendelő tárgyi feltételeit érintik, ahol a jövőben jóval magasabb költséggel lehet a beavatkozásokat elvégezni, de más lesz gondolkodásmódunk,
tudásunk és a prevencióhoz való viszonyunk is. Stratégiai céljainkat és jövőképünket át kell értékelnünk. Óvni kell magunkat, munkatársainkat és pácienseinket is a fertőződéstől, ami új kezelési és ellátási stratégia kialakítását jelenti. Gyógyító-, megelőző tevékenységünk körében az evidenciákon alapuló terápiában, ellátásban részesítünk, de mindent meg kell tennünk a fogazat és a szájüreg betegségeinek megelőzéséért, ezért ennek érdekében széles körű oktatómunkát végzünk. Az orális egészség iránti igény a jövőben felértékelődik. Ahhoz, hogy a korábbinál hatékonyabb munkát végezhessünk, javíthassunk a szájüregi egészség mutatószámain,
V. évfolyam, 2022
paradigmaváltás szükséges, amely számos kérdést vet fel. Milyen új stratégiát alkossunk meg? Más struktúrában és más finanszírozás alapján fogunk dolgozni? Milyen egészségfejlesztési programokat tudunk megalkotni? Elméleti kérdések taglalását követően, gondolatébresztő szándékkal a jövőbeni lehetőségeinkről osztok meg néhány gondolatot a kollégáimmal.
Egészségnevelés, egészségfejlesztés, egészségműveltség Az egészségről alkotott elképzeléseink is sokfélék. Negatív indíttatású megfogalmazásban a betegség, illetve kóros elváltozás hiányát jelenti, míg a pozitív definíció az általános jól-létet, a jó közérzetet tekinti egészségnek. Az egészség fogalma az első, a WHO által 1948-ban megfogalmazott definíciója óta fejlődésen ment keresztül, tükrözi a szakmai és politikai preferenciákat, valamint a folyamatos fejlesztés szükségességét. Későbbiekben az Egészségügyi Világszervezet bővítette a definíciót, az Ottawai Charta már az egyéni és társadalmi tényezőket, a fizikai környezetet, valamint az egyén ismereteit, magatartását és tapasztalatait is meghatározza. Ezt követően az egészségfejlesztési folyamatok céljait ezek alapján határozták meg. Az egészségfejlesztés egy tágabb fogalom, ami minden olyan tevékenységet lefed, amely az egészség javítását szolgálja (szociális, gazdasági, környezeti és politikai tényezők elemzésével), és magában foglalja az egészségnevelést is. Azok a stratégiák, amelyek csak információátadáson alapulnak, és az egyén magatartását megváltoztatni nem tudják, nem lehetnek tartósan hatékonyak. Képessé kell tenni a populáció tagjait az egészségüket befolyásoló tényezők kézben tartására az egészségpotenciáljuk fejlesztése érdekében. Az egészségműveltséggel kapcsolatos kutatások száma a XXI. században jelentősen emelkedett, 2004-ben határozták meg a definícióját. Az egészségműveltség (health literacy) „képesség az egészség elősegítéséhez szükséges információ elérésére, megértésére, értékelésére és kommunikálására az életben. Az egészségműveltség mindenkire vonatkozóan magában foglalja az egészség fejlesztését és megvédését, a betegség megelőzését és korai felismerését, az egészség felügyeletét, fenntartását és az irányelvek meghatározását.” (Nielsen-Bohlman, 2004.) Az egészségműveltség mértéke határozza meg, hogy pácienseink mennyire képesek megszerezni, feldolgozni és megérteni az alapvető, valamint az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos információkat, amelyek szükségesek a döntésekhez. Az információs aszimmetria az egészségügyi szolgáltatások jellemzője. Mivel az orvos rendelkezik az ellátással kapcsolatos tudással, a páciensek megfelelő döntését az egészségműveltségükhöz mérten adott, személyre szabott tájékoztatással, ismeretek átadásával segítheti. Ezzel válnak képessé a saját egészségük feletti kontrollra, valamint az egészségük iránti felelősségvállalásra.
Az elmúlt évtizedben végzett kutatások eredményei mutatják, hogy az egészségműveltség szintje meghatározza az általános és orális egészség jövőbeni szintjét. A korai egészségfejlesztő tevékenységek szignifikánsan befolyásolják a gyermekek egészségét és életminőségét.
Szájüregi betegségek megelőzése Az orális egészség az általános egészség része. A 2009ben Nyárasdy és Bánóczy szerkesztésében kiadott „Preventív fogászat” című tankönyv bevezetőjében is a pozitív szemléletű egészségértelmezés olvasható. „Az egészséges, gondozott – szükség esetén kezelt és szanált – fogazat a medicinális előnyökön túl feltétlenül magasabb rendű, jobb életminőséget jelent. A panasz- és fájdalommentesség növeli a komfortérzetet, a munkabírást. A szép, szabályos és ápolt fogazat biztos fellépést eredményez, az egyén belső harmóniájának és kisugárzásának egyik meghatározó eleme.” Fogorvosi munkánk során hangsúlyozzuk, hogy az egészséges, szép fogazat és a mosoly érték, annak megőrzése az egyén érdeke és felelőssége. A fogorvosképzésben és a dentálhigiénikusok oktatásában nagy hangsúlyt kap a prevenciós tevékenység szükségességének bemutatása, elméleti előadások és a helyszínen végzett gyakorlatok keretén belül. Az elmúlt időben az oktatási intézmények (óvodák, iskolák), valamint bentlakásos intézmények (pl. kollégiumok vagy idősotthonok) voltak a csoportos felvilágosító, megelőző programok színterei. Támogató magatartást tapasztaltunk az óvodák, az iskolák, a speciális ellátási igényű gyermekeket és felnőtteket ellátó fekvőbeteg, vagy nappali gondozók, idősotthonok vezetői részéről. A „terepgyakorlatok” nem csak a tanulók, a gondozottak és a szépkorúak számára volt élmény, de a hallgatóknak is hasznos tapasztalatot jelentett.
Lehetőségek, veszélyek A jövőképünk, missziónk nem változik, azonban a járvány okozta turbulens változásra reagálnunk kell. Válaszokat keresünk arra, hogy az infekciókontroll és a távolságtartás szabályai által meghatározott keretek között milyen stratégiát választhatunk. Mennyire kell lecsökkentenünk a közvetlen jelenlétet a csoportos megelőzésben, vagy hogyan kompenzálhatjuk az interaktivitás hiányát? Az egyéni, ún. szék melletti megelőző és folyamatos gondozó tevékenységet ki, mikor és hogyan végezze? A szájüregi megbetegedések megelőzésének stratégiája változatlan, a célok továbbra is meghatározottak, azonban az oda vezető utak más módszerek alkalmazását teszik szükségessé. A rendkívüli helyzet adott esélyt arra, hogy ismereteinket gyarapítsuk. Kitágult a világ, otthoni gépünk előtt számos „webináron” vehettünk részt. A fogorvoslás kiemelkedő képviselői, kutatói nem csak a járvány kezeléséről beszélgettek, hanem szakmai tudásukat is megosztották a jelenlévőkkel. Ez az időszak felgyorsította IT-ismereteinket, az
53
54
E-Journal – Prevenció
IRODALOM
online térben való könnyebb eligazodást, és megmutatta azokat a lehetőségeket, amelyeket a jövőben saját oktatómunkánk során felhasználhatunk. A graduális képzésben növelhetjük a hatékonyságot még úgy is, hogy csökkenthetjük a kontakt órák számát. Ha az előadáson használt ppt-t hanganyaggal töltjük fel, melyet a hallgatók bármikor megnézhetnek, meghallgathatnak, akkor a szemináriumon, a gyakorlaton már feldolgozott ismeretek alapján tehetik fel kérdéseiket. A páciensek prevenciós ismereteinek fejlesztésére is használhatjuk a modern technika lehetőségeit, pl. rövid, néhány perces videók készítésével végezhetünk csoportos oktatást. Ezek témája felölelheti a helyes táplálkozás, a fogmosási technika és a fogselyem használata mellett akár a dohányzásról való leszoktatás támogatását is. Célcsoportként ne csak a páciensekre gondol-
junk! Feltétlenül szükséges a szülők, a tanárok, a gyermekorvosok, a védőnők és az idősotthonokban dolgozó gondozók orális egészséggel kapcsolatos tudásának a fejlesztése is. A megváltozott körülmények miatt a rendelőben, a szék mellett végzett preventív tevékenységünket, az egyéni szájhigiénés oktatást, instruálást és motiválást is végezhetjük az okoseszközök segítségével, hiszen kerülnünk kell a papíralapú tájékoztatók használatát. A telemedicina lehetőségei adottak. Az időpont kérését követően elküldhetjük az általunk készített vagy megvásárolt minivideókat, és pácienseink felkészülten érkeznek a kuratív ellátásra. A változás, változtatás kényszerének időszaka egyben fejlődést jelent. Éljünk vele, és használjuk ki az előnyeit a populációs szintű egészségnyereség érdekében!
Fisher-Wilson, J. (2003): The crucial link between literacy and health. Annals of Internal Medicine, 139. Jakarta Declaration on Leading Health Promotion into the 21st Century (1997). WHO, Jakarta Kolbe, L. J. (2005): A Framework for School Health Programs in the 21st Century. Journal of School Health, 75 Kósa Karolina (2010): Van-e hazai közmegegyezés arról, hogy mi az egészségfejlesztés? Népegészségügy, 88. 1 sz. 3–10. Nielsen-Bohlman, L., Panzer, A. M. és Kinding, D. A. (szerk., 2004): Health Literacy: A Prescription to End Confusion. National Academic Press, Washington D. C. Nyárasdy I, Bánóczy J (szerk.): Preventív fogászat. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2009 WHO (1986): Ottawa Charter for Health Promotion. World Health Organization, Ottawa.
TRADÍCIÓINNOVÁCIÓ XI.
Fogászati Szakmai Fórum Siófok, Prémium Hotel Panoráma****
10
2022. szeptember 9-10.
ELŐADÓK • Dr. Lígia Bueno (3Shape) • Prof. Dr. Dubravka Knezović Zlatarić & Robert Pongrac ftm. (VITA) • Dr. Gabriele Vaccaro (Rhein’83) • Roman Tschuprunow (BEGO) • Dr. Benedek Gábor • Dr. Borbély Judit PhD • Dr. Lászlófy Csaba • Dr. Sárossi Benedek & Reviczky Ádám
• Dr. Kovács Zoltán • Dr. Ruscsák Norbert & Dr. Dabasi András & Dr. Laczkó Roland • Róth Lajos ftm. • Pesti Csaba fogtechnikus • Modor Gergely fogtechnikus • Rimóczy Gábor fogtechnikus • Tarnóczy Zsolt fogtechnikus Konferencia festői környezetben, a Balaton partján
Augusztus 15-ig early bird kedvezmény a jegyekre!
Neves hazai előadók, hasznosítható tudás a szakma legjobbjaitól A legújabb digitális eszközök és megoldások megismerése a gyakorlatban
Részletek és jelentkezés: www.dentaltrade.hu/fogaszati-konferencia/ 1078 Budapest, Marek József utca 31.
info@dentaltrade.hu
+36 1 333 6700
/dentaltradekft
56
E-Journal – Prevenció
Dr. Hidvégi Edit
LATEX ALLERGIA A FOGORVOSI GYAKORLATBAN Dr. William Stewart Halstead volt az első sebész, aki a XIX. század végén a Goodyear gumigyártól orvosi védőkesztyűt rendelt. Ez a szokás csak a XX. század második felében (1965) terjedt el, amikorra kifejlesztették az egyszer használatos eldobható latex kesztyűket, amit gammasugárral sterilizáltak. Ettől kezdve sebészeti beavatkozásokhoz ezeket használták. Az 1990-es években a hepatitis és a HIV vírus terjedése hozta a következő nagy ugrást a latex kesztyűk alkalmazásában: az egészségügyben egyre többen vettek fel az infekciók megelőzése és a fertőzések terjedésének megakadályozása céljából gumikesztyűt. A 2000-es évek elején a fogászatban is elrendelték az infekciókontroll érdekében a védőkesztyű viselését. Egyrészt a beteget védi a fertőződéstől, eredjen az egy másik betegtől, vagy a fogászati rendelő személyzetétől, másrészt az orvost és asszisztensét is óvja a kórokozóktól. A gumikesztyűk viselése napjainkban még inkább indokolt, hiszen a SARS-CoV2 vírus elleni védekezésben nemcsak az egészségügyi személyzet, de az átlagemberek is ezt hordják. Így kifejezetten aktuális a latex allergiáról írni, hiszen a kesztyűnek mindkét oldalán lehet allergiára hajlamos személy.
Honnan ered a latex? A Közép- és Dél-Amerikában őshonos kaucsukfa (Hevea brasiliensis) kérgét megsértve, abból egy tejszerű nedv csorog ki, mely megszilárdulva rugalmas anyagot eredményez. Ebből gyártják a gumit, aminek alapanyaga a latex. A hétköznapi gyakorlatban egyre elterjedtebben használják, amióta 1840-ben feltalálták a vulkanizálást. A latexre az első allergiás reakciót 1927-ben Németországban, egy csecsemőn észlelték.
Allergének a gumiban A gumi cis-1,4-polyisopren láncból áll, melyet a prenil transzferáz enzim akár 105-106 Da molekulasúlyú egységekké alakíthat. Az elongációs faktorban 15 különböző Hev b proteint mutattak ki, melyek közül a latex profilin (Hev b 5) és a hevein (Hev b 6) a leginkább allergének, de a Hev b 1 és Hev b 3 (elongációs proteinek) a spina bifidások részére tekinthetők major allergénnek. A hevamin (Hev b 14) egy 30 kDa nagyságú protein, aminek lizozim és kitináz aktivitása van, a pathogenezis related (PR) fehérjék családjába tartozik. Szerepe van a latex-gyümölcs keresztreakciók létrejöttében. A kitináz (Hev
b 11) az IL-13 indukálta Th2 reakciók fontos mediátora. Az akut allergiás reakciókat I-es típusú, IgE mediált hiperszenzitivitás váltja ki, a későbbiekben jelentkező tünetek IV-es típusú allergiás válasz révén jönnek létre. A gumikesztyűk eleinte összeragadtak, egy kis pára hatására már szinte használhatatlanokká váltak. Ezt megakadályozandó púdert szórtak a kesztyű belsejébe. A púderezésre használt kukoricakeményítő kötődik a fehérjékhez, ezáltal hordozójává válik az allergénnek. Így nemcsak helyi hatást (bőrtüneteket) vált ki, hanem belélegezve légúti panaszokat is okozhat. Ritkán, de anafilaxiás reakció is létrejöhet. A púderezés elhagyása (2017-ben tiltották be) jelentősen csökkentette az egészségügyi személyzet latex kiváltotta allergiás tüneteit.
A latex allergia klinikai tünetei Leggyakoribb a IV-es típusú hiperszenzitivitás alapján létrejövő kontakt dermatitis, ekzema, kontakt urticaria. A szájnyálkahártyán megnyilvánuló tünetek: égő érzés, fájdalom, szájszárazság, illetve stomatitis, cheilitis alakulhat ki. Ezek a tünetek néhány óra, pár nap alatt jelennek meg, a Hev b 3 allergénhez kötik létrejöttüket. Az I-es típusú allergiás reakciók ritkábbak, de súlyosabbak. Ennek következménye lehet generalizált urticaria, ekzema, de orrfolyást, tüsszögést, köhögést, allergiás rhinitist, conjunctivitises és asztmás tüneteket is okozhat. A latex allergén közvetlen kontaktus révén a bőrön, a nyálkahártyán, illetve inhalált formában a légutakon keresztül bejuthat a szervezetbe és allergiás, súlyos esetben anafilaxiás tüneteket válthat ki. A gasztrointesztinális tünetek a szisztémás reakció részjelenségei lehetnek, de az ételkészítés során viselt latex kesztyűtől akár kontamináció is előfordulhat.
A latex allergia gyakorisága Manapság már az élet minden területén találkozhatunk latex-tartalmú anyagokkal. A csecsemőkori kontaktus a játék és etetőcumikkal kezdődik, majd folytatódik a gumijátékokkal, ruhák, pelenkák gumírozásával (1. táblázat). Később is öltözködési és használati tárgyaink része a gu-
V. évfolyam, 2022
Cumi (etetőcumi, játék cumi) Pelenka-ragasztószalagok Ruha gumírozása, esőkabát Papucs, cipő, gumicsizma Konyhai gumikesztyű (mosogatáshoz, takarításhoz) Léggömb, labda, sportszerek, radír Condom TV távirányító gombja Matrac, úszógumi, búvárfelszerelés Autógumi, kerekesszék alkatrészek 1. táblázat: Latex tartalmú használati tárgyak.
Gumikesztyű Kofferdam izoláláshoz használható gumilepedő (Rubber dam vagy dental dam) AMBU ballon, AMBU maszk, intubáló tubus EKG elektróda Fonendoszkóp csöve, vérnyomásmérő mandzsettája Injekciós fecskendők, infúziós szerelékek Katéterek, szívók Oxigénszonda Ragtapaszok, rugalmas kötszerek
Diagnosztika A diagnózis felállítására IgE mediált formák esetén a bőrpróba elvégzése, vagy vérből a latex specifikus IgE meghatározása ajánlott. Anafilaxiás reakció után kizárólag az utóbbi végezhető. A IV-es típusú hiperszenzitivitás patch teszttel mutatható ki. (A hát bőrére tett allergénnel átitatott korong helyén létrejövő korai és késői reakciót vizsgáljuk.) Ezeknél a teszteknél gondot jelent, hogy a különböző cégek más anyagokból készítik a latex-tartalmú egészségügyben használatos tárgyakat, más allergéneket, különböző mennyiségű proteineket tartalmaznak. A tárolás módja és ideje is befolyásolhatja ezeket a tényezőket. Így a különböző tesztek szenzitivitása csak 50-90% körüli. Anafilaxiás reakciót követően 30 percen belül levett vérből meghatározható a B-triptáz szint. Amennyiben ez meghaladja az 1 ng/ml-t, az anafilaxia igazolható. Ez a vizsgálat nem specifikus az allergénre, csak a masztocitákból felszabaduló mediátorok mennyiségét határozza meg. A bazofil aktivációs teszt inkább tudományos célokat szolgál.
2. táblázat: Latex tartalmú egészségügyi eszközök.
mi, a sportszerekben is gyakran előfordul. Kiemelkedő fontosságú a latex egészségügyi felhasználása (2. táblázat, 1. ábra). Itt egyrészt a beteget érinti a latex, amely a műtétek, fogászati beavatkozások során leginkább a nyálkahártyával érintkezve okoz szenzibilizációt. A gumikesztyű másik oldalán azonban az egészségügyi személyzet van, akiknél szintén kialakulhat allergiás reakció. Foglalkozási ártalomként jelentkezik a gumigyártásban, az élelmiszeriparban dolgozóknál, a takarítóknál és a fodrászoknál is. A nem atópiás normál populációban 1% alatti a latex szenzitivitás mértéke (vérből specifikus IgE meghatározással igazolva), az egészségügyi személyzet körében mérve ez 10-12% közötti. Az egészségügyben eltöltött évek számával arányosan emelkedik a latex-érzékenység gyakorisága. Fogászok körében végzett felmérés szerint a leggyakoribb foglalkozási allergén a latex. Ennek aránya azonban csökkenhet, mivel egyre inkább latexmentes termékeket használnak a gyakorlatban. Latex-allergia kialakulására predisponáló tényező az atópiás alkat, illetve a spina bifida, vagy az urogenitális fejlődési rendellenesség miatti gyakori műtét egyéves kor alatt. Spina bifidások között 4065%-os a latex-allergia előfordulási gyakorisága. Az utóbbi években a gumikesztyűk és egyéb gumiáruk gyakoribb használata miatt a latex-allergiások száma világszerte egyre emelkedik. Három évtized alatt a kesztyűhasználat a 25-szörösére növekedett. Itt elsősorban az egészségügyi személyzet érintett. Amerikai statisztikai adatok a műtőben fellépő anafilaxiás reakciók 16,6%-ában a latex szerepét igazolták. Ilyenkor hamarabb gondolnak egyéb okokra (gyógyszerek iránti érzékenység, aneszteziológiai reakció), mint a latex-allergiára. Ez részben a későbbiek szempontjából lényeges, hogy a beteg latex-szel való érintkezése ne ismétlődjön, másrészt az ellátás során újabb és újabb latex felhasználásával készült eszközök alkalmazása ronthatja a páciens állapotát.
1. ábra: Nyálrekesz, azaz kofferdam izoláláshoz használandó gumilepedő. De az ábrán ott van a gumikesztyű is!
Latex keresztreakciók Említést kell tenni a latex-gyümölcs keresztreakciókról. Kimutattak egy 30 kDa-os epitopot, amely mind a latexben, mind a banánban, a kiviben, a gesztenyében és az avokadóban is megtalálható. A Hev b 2 és Ban Gluc (1,3-béta-glukanáz) allergénekben 5 felszíni epitóp egyezése igazolt. Ezen kívül még több más gyümölccsel, zöldséggel is megfigyeltek keresztreakciót. Csecsemőkorban a latexből készült cumik (etető és játék cumik) válthatnak ki periora-
57
58
E-Journal – Prevenció
lis dermatitist, amely tejérzékenységtől, vagy egyéb táplálék-allergiától különítendő el.
Kezelés, megelőzés A latex tartalmú eszközök, használati tárgyak kerülése a latex-érzékenység jelenleg egyetlen megoldása, amely a szenzitizáció megelőzésének tekinthető. Ez a spina bifidás és urogenitális fejlődési rendellenességgel született újszülöttek esetében nagyon célravezető módszer. Az egészségügyben is egyre inkább elterjedt a latexmentes kesztyűk használata. A mindennapi életben is javasolt a gumi kontaktus után létrejött bőrtünetek esetén a latex kerülése. A beteget tájékoztatni kell a latex-allergia fennállásáról, a súlyos anafilaxiás reakció lehetőségéről. Javasolt az egészségügyi iratok között, vagy a személyi igazolványban egy figyelmeztető papírt hordani a latex-allergia tényéről. Az anafilaxiás reakciót az aktuálisan érvényes protokollok szerint, de a latex-mentesség
Irodalom • Ramsey A, Brodine AH: Allergy topics for dental practitioners. Gen Dent 2019; 67(4): 38-45 • Syed M, Chopra R, Sachdev V: Allergic reactions to dental materials – A systematic review. 2015 doi: 10.7860/JCDR/2015/15640.6589 • Critchley E, Pemberton MN: Latex and synthetic rubber glove usage in UK general dental practice: changing trends. Heliyon 2020; 6(5): e 03889, doi: 10.1016/j.heliyon.2020.e03889 • Nucera E, Aruanno A, Rizzi A, Centrone M: Latex Allergy: Current status and future perspectives. J Asthma Allerg 2020, 13: 385398. doi: 10.2147/JAA.S242058 • Wu M, McIntosh J, Liu J. Current prevalence rate of latex allergy: why it remains a problem? J Occup Health. 2016;58:138–144. doi:10.1539/joh.15-0275-RA • Hidvégi E, Cserháti E, Arató A: Kinél okozhat a latex csecsemőkori ekzemát? Gyermekgyógyászat 1999, 50: 160-162.
figyelembevételével kell kezelni. Elsődleges az adrenalin intramuszkulárisan történő adása, majd i.v. folyadék, steroid, antihisztamin alkalmazása javasolt. Jelenleg Magyarországon epinefrint tartalmazó autoinjektorból 2 féle (gyermek és felnőtt dózisú) szerezhető be, melyet a beteg állandóan magánál hordhat az anafilaxiás reakció kialakulása esetén történő azonnali beadásra. Az intubációs tubusok, az infúziós szerelékek egyre inkább latex-mentesek, azok gumirészének átszúrása is újabb allergén molekulákat szabadíthat fel. A gumidugós porampullában forgalmazott gyógyszerek oldásakor az oldószer lehetőleg ne érintkezzen a dugóval, így alkalmazható latex-érzékenyeknek is. A latex aeroallergének ellen alkalmas a műtősmaszk viselése. Sikeres hiposzenzibilizáló kezelésről is beszámoltak gyermek- és felnőttkorban, de volt, aki ennek során súlyos mellékhatásokat észlelt. Magyarországon ez jelenleg még nem érhető el.
Összefoglalás A latex allergia érintheti mind az orvost, mind a páciensét. Az egészségügyi személyzet a legveszélyeztetettebb a latexallergia szempontjából, így a fogászati rendelőkben különös figyelmet kell fordítani a kesztyűviselés következtében létrejövő enyhe/közepesen súlyos dermatitisekre, törekedni kell a latex expozíció kerülésére. A betegek körében fontos az anamnézis során rákérdezni az esetleges latex allergiára, valamint az ismerten atópiás egyéneknél a műtétek során előfordult anafilaxiás reakciók is utalhatnak a gumikesztyű érzékenységre.
• Buss ZS, Kupek E, Fröde TS: Screening for latex sensitization by Questionnaire: Diagnostic performance in health care workers. J Investig Allergol Clin Immunol 2008, 18(1): 12-16. • Vandenplas O, Raulf M: Occupational latex allergy: the current state of affairs. Curr Allergy Asthma Rep. 2017. 17(3):14. doi: 10.1007/s11882-017-0682-5. • Bernardini R, Peccora S, Milani M, Burastero SE: Natural rubber latex allergy in children: clinical and immunological effects of 3 years sublingual immunotherapy. Eur Ann Allergy Clin Immunol 2008, 40: 142-147. • Nucera E, Mezzacappa S, Buonomo A et al: Latex immunotherapy: evidence of effectiveness. Postepy Dermatol Allergol 2018, 35(2): 145-150. doi: 10.5114/ada.2018.75235 • Barre A, Culerrier R, Granier C et al: Mapping of IgE-binding epitopes on the major latex allergen Hev b 2 and the cross-reacting 1,3beta-glucanase fruit allergens as a molecular basis for the latex-fruit syndrome. Mol Immunol 2009, 40:1595-1604.
Straumann® CareS® DigitáliS megolDáSok
Straumann® Cares® Digitális Megoldások – Intraorál szkenner
Straumann® Virtuo VivoTM Mert minden részlet számít.
SzkenneléS valóS Színekben.
Ultrakönnyű éS rendkívül kiSméretű fej.
Tel.: +36 30 484 0335 E-mail: info@dentupgrade.hu Web: https://dentupgrade.hu/
60
E-Journal – Prevenció
Dr. Hadal C. Kishore (India)
A FOGORVOSOK SZEREPE A PLAKKKONTROLL ÉS A PREVENTÍV SZEMLÉLETŰ FOGÁSZAT ERŐSÍTÉSÉBEN A világ minden részén a felnőtt lakosság jelentős hányada parodontális elváltozásoktól szenved. A prevalenciája és a szájüregi egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatása Indiában is megegyezik a világ bármely másik táján megfigyelhető negatív trendekkel. A parodontitis nem válogat nem, rassz, kaszt vagy vallás szerint, mindenkit egyforma mértékben érint. Több tanulmány is megerősíti, hogy a teljes felnőtt lakosság körében a parodontális elváltozások 30%nál nagyobb incidenciával rendelkeznek. Ezek megdöbbentő számok. Ez azt jelenti, hogy egyedül Indiában több mint 300 millió ember szenved parodontális betegségekben. Ha ehhez még az ínygyulladásban szenvedő betegeket is hozzávesszük, akkor még megdöbbentőbb számokat kapunk. Jelenleg a parodontitist tudjuk a fogelvesztés mögött álló elsőszámú kóroki tényezőként azonosítani. Annak ellenére, hogy számtalan olyan rizikó tényezőt és etiológiai faktort tudunk felsorolni, ami a parodontális elváltozások kialakulásához hozzájárulhat, mégis a dentális plakk, azaz a fogakon képződött lepedék rétege a fő oka parodontális betegségek kifejlődésének. A parodontit is megelőzése érdekében azonban ugyanezt a tényezőt tudjuk a legegyszerűbb módon csökkenteni és kontroll alatt tartani. Számtalan publikációban olvashatjuk, hogy a fogorvosok páciensekhez viszonyított alacsony száma, valamint a páciensek szájhigiéniával kapcsolatos elégtelen ismeretei állnak a legnagyobb valószínűséggel az indiai lakosság körében diagnosztizált parodontitis magas incidenciája mögött. Azonban elenyésző azon tanulmányok száma, amiben a fogorvosok plakk-kontroll fontosságával kapcsolatos ismereteiről és a csökkentésének lehetőségeivel kapcsolatos véleményéről olvashatunk. Nem tudjuk, hogy melyek azok a jó gyakorlatok, amelyek mindennapi alkalmazását a pácienseik számára javasolják, és miként motiválják ezek elvégzésére őket. Ezen hiányosságok ismeretében úgy gondoltuk, hogy egy online kérdőív segítségével jobban megismerhetnénk ennek a kérdéskörnek a fontosabb aspektusait. A kérdőívben szereplő kérdések megválaszolásához többszörös választási lehetőséget biztosítottunk, és a kérdőívhez vezető linket az indiai fogorvosok számára elérhető szociális médiafelületeken tettük közzé.
Minden a fogközökben kezdődik Több mint 500 fogorvos válaszolt a kérdőívben feltett kérdésekre. A vizsgálatban résztvevők között a nemek aránya közel egyenlő mértékben oszlott meg (52% férfi, 48% nő). A megkérdezettek életkora 23 és 65 év között mozgott, és a legtöbben a 29-50 éves korcsoportból töltötték ki a tesztet. A válaszadók között szerepeltek olyan fogorvosok, akik még csak most kezdték el szakmájuk gyakorlását, és olyan kollégák is, akik akár már 25-30 év szakmai gyakorlattal rendelkeztek. A vizsgált csoportban alapdiplomával rendelkező fogorvosok és szakvizsgával rendelkező specialisták is szerepeltek. A megkérdezettek nagy része (54%) a fogorvostudomány terén megszerzett mesterdiplomával rendelkezett. Mára általánosan elfogadottá vált az a nézet, miszerint a parodontális elváltozások leggyakrabban a fogközökben alakulnak ki, mivel a lepedék itt halmozódik fel a legkönnyebben. Ennek ismeretében a kérdőív összeállításakor kellő súlyt fektettünk azokra a kérdésekre, amelyek a fogközök szerepével és ezeknek a területeknek megfelelő tisztántartásával kapcsolatos ismereteket mérik fel. A megkérdezett fogorvosok több mint 96%-a azt válaszolta, hogy a hozzá forduló páciensek számára rendszeresen javasolja a különböző fogköztisztító eszközök használatát. Úgy véljük, hogy ez a kimagasló arány megfelelően tükrözi ennek a kérdéskörnek a fontosságát. A fogközök tisztására javasolt eszközök szempontjából adott válaszokat két fő csoportra lehetett bontani. A válaszadók 55%-a az interdentális kefék, 40%-a pedig a fogselyem napi szintű használatát javasolta. Csupán a megkérdezettek 2,65%-a ajánlotta a szájzuhany alkalmazását. A válaszok elemzését követően arra a következtetésre jutottunk, hogy mivel az indiai emberek nagy része rendkívül érzékeny a szájápolási termékek árára, ezért vélelmezhetően, a szájzuhany elvégzéséhez szükséges készülékek magas ára tartja vissza a legtöbb fogorvost ennek a megoldásnak az ajánlásától.
V. évfolyam, 2022
Jó példával járj elől! A kérdőív a fogközök tisztításával kapcsolatos további kérdéseket is tartalmazott. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a fogorvosok milyen figyelmet fordítanak a saját fogközeik napi szintű tisztántartására. A megkérdezettek közel fele bevallotta, hogy nem használ fogköztisztító eszközöket, és további 35%-uk azt válaszolta, hogy alkalomszerűen tisztítja meg a fogközeit. Ezek a számok egyértelmű ellentétre utalnak: úgy tűnik, hogy a fogorvosok saját maguk nem alkalmazzák azokat az eszközöket, gyakorlatokat, amelyeket rendszeresen a pácienseiknek javasolnak. Ennek alapján felmerül az a kérdés, hogy a fogorvosok vajon kellő mértékben bíznak-e a fogközök tisztítására szolgáló eszközök szükségességében és hatékonyságában? A válaszadók több különböző okot is felsoroltak azzal kapcsolatban, hogy saját maguk miért nem használnak fogköztisztító eszközöket. Ezt a leggyakrabban azzal indokolták, hogy úgy érzik, hogy a fogkefével történő fogmosás során is megfelelően meg tudják tisztítani az interapproximáis területeiket, többen pedig azt felelték, hogy rendkívül szoros fogközökkel rendelkeznek. A kérdőívben a páciensek fogköztisztító eszközök alkalmazásával kapcsolatos hajlandóságát is vizsgálták. Arra voltak kíváncsiak, hogy a fogorvosok szerint, melyek azok a legnagyobb nehézségek, amelyeket a páciensek a fogköztisztító eszközök használatával kapcsolatban leg�gyakrabban említettek. A fogorvosok 54%-a szerint a legnagyobb gondot a páciensek fogközök tisztántartásával kapcsolatos ismereteinek a hiánya jelenti, és ezt pedig a megfelelő motiváció hiánya és a fogköztisztító eszközök technika-érzékeny alkalmazhatósága követi. Néhányan
azt válaszolták, hogy a páciensek szerint a fogköztisztítás túl sok időt vesz igénybe, míg a válaszadók 10%-a a páciensek árérzékenységét hangsúlyozta, miszerint ezek az eszközök sokba kerülnek A szájöblítő oldatokat rutinszerűen alkalmazzák a mechanikai plakkeltávolítás kémiai úton történő kiegészítésére (kémiai plakk-kontroll). A használatuk rendkívül népszerűnek számít a fogorvosok és a pácienseik körében, mivel könnyen elérhetőek és költséghatékonyak, továbbá rendkívül egyszerűen és időtakarékosan alkalmazhatóak. A kérdőívben rákérdeztünk arra is, hogy miként ítélik meg a szájvizek plakkcsökkentő hatását. A válaszadók 40%-a hitt abban, hogy a lepedékeltávolító hatásúként hirdetett szájvizek képesek az interdentális plakk megfelelő mértékben történő redukciójára, míg közel ugyanennyien úgy gondolták, hogy ez nem feltétlenül igaz. A megkérdezettek maradéka (20%) nem tudott egyértelműen állást foglalni ebben a kérdésben. A kérdőívek eredményeinek kiértékelése során egy másik érdekes megállapítást is tettünk. Annak ellenére, hogy a válaszadók 60%-a sosem használt még egycsomós fogkefét, az 57%-uk úgy gondolta, hogy ezeknek a fogkeféknek a használata minden páciens számára rendkívül előnyös lehet. A fogorvosok egy része ezzel szemben viszont úgy vélte, hogy az egycsomós fogkefék jobban definiált indikációs területtel rendelkeznek. A véleményük szerint ezeknek a fogkeféknek a használata csupán a rögzített fogszabályzó készüléket viselő, vagy torlódott fogazattal, illetve implantátumokkal rendelkező páciensek számára jelent előnyöket. Ezek az eredmények jól rávilágítanak az oktatási rendszerünkben rejlő hiányosságokra: a megkérdezett fogorvosok többsége, akik közül néhányan több mint 25 éves szakmai gyakorlattal rendelkeztek, még so-
61
62
E-Journal – Prevenció
hasem használt egy olyan alapvető szájhigiéniás eszközt, mint az egycsomós fogkefe. Az elmúlt évek során az implantátumokkal rendelkező páciensek száma exponenciálisan növekedett. Ebből fakadóan arra is kíváncsiak voltunk, hogy a fogorvosok milyen módszereket javasolnak az implantátumok napi szintű tisztítására, valamint az implantátumok környezetében kialakult lepedék eltávolítására. Megdöbbenve tapasztaltuk, hogy vizsgálatban résztvevő fogorvosok 20%-a semmilyen kiegészítő szájhigiéniás teendőt sem javasol az implantátumokkal rendelkező pácienseik számára. A válaszadók 30%a erre a feladatra szájzuhany használatát javasolta. Az implantátumok tisztításához kifejlesztett speciális fogselyem/ szalag, a fogköztisztító kefék és az egycsomós fogkefék használatát csupán a fogorvosok 20%-a javasolta. A megkérdezettek közül csak ketten ajánlották a hidroszónikus fogkefék használatát (Hydrosonic sonic brush; CURAPROX). A szájzuhany jelentőségét jól mutatja, hogy a legtöbben ennek az eszköznek a használatát javasolják az implantátumok tisztántartásának érdekében, azonban ennek az információnak a fényében furcsán hat, hogy a megkérdezett fogorvosok közül alig néhányan ajánlják rutinszerűen ezeknek az eszközöknek a használatát. Az egyéni szájhigiénés eszközök megfizethetőségével kapcsolatos korábbi megállapításunk megfelelő módon alátámaszthatja ezt a megfigyelésünket. Azoknak a pácienseknek, akik megengedhetik maguknak a drága fogászati kezeléseket (mint az implantátumok beültetését), a szájzuhany használatát is gyakrabban javasolják, mivel az anyagi lehetőségeik hiánya nem áll az eszköz használatának útjában. Az egyéni szájhigiénia fenntartásának legegyszerűbb eszköze a fogkefe, ám ennek ellenére ezzel az eszközzel lehet a fogakon lévő lepedéket a leghatékonyabban eltávolítani. Amikor a fogorvosokat arról kérdeztük, hogy milyen keménységű sörtékkel rendelkező fogkefék használatát javasolják, akkor a legtöbben (62%) puha, 12,5%-uk pedig extra-puha fogkefék alkalmazását ajánlotta. A megkérdezettek közel 25%-a pedig közepes erősségű fogkefék használatát tartja célszerűnek. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a fogorvosok tisztában vannak-e a szónikus fogkefék működési módjával. Az ez-
zel kapcsolatos kérdésünkre a tesztet kitöltők közel 40%a azt válaszolta, hogy tisztában van a szónikus fogkefék működési elvével, míg 60%-uk nem tudta, vagy csak sejtései voltak ezzel kapcsolatban.
A sikeres prevenció kulcsa a páciensek gyakorlati oktatásában rejlik Mi őszintén hiszünk abban, hogy azon páciensek körében, akik már tisztában vannak a szájüregi egészség fenntartásának fontosságával, ezt követően sokkal népszerűbbek lesznek a preventív fogászati beavatkozásokat biztosító programok. Sőt, ezzel kapcsolatban a fogorvosok véleményét is kikértük. A megkérdezettek elsöprő többsége (97%) egyetértett azzal, hogy a rendelőjükben sokkal nagyobb figyelmet kell a megfelelő plakk-kontroll oktatására fordítani, és 91%-uk úgy gondolta, hogy a preventív fogászati rutinok mindennapi munkájuk során történő alkalmazása a pácienseik előnyére válna. A válaszadók többsége (76%) rendszeresen időt szakított arra, hogy a pácienseit a megfelelő fogászati prevenció elvégzésének lehetőségeire oktassa, ám saját bevallásuk szerint a legtöbben páciensenként csupán 2-5 percet fordítottak erre. Az ezzel a feladattal eltöltött idő mennyiségét rendkívül kevésnek tartjuk! Az eddigiek összefoglalásaként elmondhatjuk, hogy az indiai fogorvosképzésben sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a hallgatók tisztában legyenek a páciensek által végezhető plakk-kontroll gyakorlati megvalósításával, és a pácienseket jobban fel kell erre készíteni. Lehetőséget kell biztosítani számukra, hogy saját kezűleg kipróbálják az összes, jelenleg elérhető egyéni szájhigiéniás eszközt, hogy megismerjék az egyes eszközök előnyeit és hátrányait, és hogy megbeszéljék a tapasztalataikat. Nagyon fontos a megfelelő plakk-kontroll fontosságának a hangsúlyozása, és a páciensek részére az ehhez szükséges gyakorlati ismeretek átadása. Nem szabad elfelejteni, hogy a lepedékmentes fogazat jelenti a saját fogak megőrzésének alapkövét! Forrás: Prevention; 2020,2 16-18
l,7
Munka közben nemcsak az arcunk, a tüdőnk is megkapja a magáét!
Eighteeth
VocStotion
2 /w,,,_,,lc,t6, ,
Va c S t a t i o n
/ ,lé,JJ"&td :
AEROSZOL ELSZÍVÓ ÉS LÉGTISZTÍTÓ
Ezt mind meg szeretné munka közben kapni az arcába?
Egy ideje az USA betegség és járványügyi intézete a CDC felfigyelt arra, hogy a fogászati rendelőkben dolgozók között több az idiopátiás tüdőfibrózis. Ennek okai között feltételezik a vírusok, kompozit- vagy amalgámpor, baktériumok (pl.: Chlamydia, Mycobacterium Tuberculosis), egyéb munka közben előforduló kémiai anyagok belélegzését.
Védje magát, higiénikusát és pácienseit!
A VacStation nemcsak a roppant kis méretű vírusokat, hanem a jóval nagyobb baktériumokat és a szálló port is kiválóan kiszűri, aktív anyagaival a kémiai ágenseket megköti.
Irodalom Dent Mater 2012 Nov;28(11):1162-70. doi: 10.1016/j.dental.2012.08.011. Epub 2012 Sep 20. Should we be concerned about composite (nano-)dust? Kirsten L Van Landuyt 1, Kumiko Yoshihara, Benjamin
ELÉRHETŐSÉG:
A VacStationnal nemcsak biztonságosabb, de sokkal higiénikusabb is Védje a munka!meg munkatársai és
Geebelen, Marleen Peumans, Lode Godderis, Peter Hoet, Bart Van Meerbeek
BMJ 2018 Mar 20;360:k1300. doi: 10.1136/bmj.k1300. Unexplained lung disease is killing dentists, says US agency Owen Dyer
saját egészségét!
www.volomshop.com e-mail: shop@drvolomdental.com, Telefon: (+36) 1 311 6584
64
E-Journal – Prevenció
Dr. Kivovics Péter, Dr. Szerencse Csilla, Dr. Wikonkál Norbert, Dr. Németh Orsolya
SZEXUÁLIS ÚTON TERJEDŐ FERTŐZŐ BETEGSÉGEK OKOZTA SZÁJNYÁLKAHÁRTYA ELVÁLTOZÁSOK Nemi úton közvetített betegségeknek (sexually transmitted diseases, STD) nevezzük azokat a fertőző megbetegedéseket, ahol a különféle kórokozók direkt szexuális kontaktus során terjednek, beleértve annak különböző formáit. Mivel ezek a fertőzések nem mindig produkálnak klinikai tüneteket, ezért egyre gyakrabban nevezzük őket nemi úton közvetített fertőzéseknek (sexually transmitted infections, STI). (1) (2) Több mint 30 olyan kórokozó ismert, melyek nemi úton terjedhetnek. (2) Közülük számos a szájüregi nyálkahártyán is képes tüneteket okozni és a hazai fogorvosi praxisban előfordulhatnak. Ilyenek a syphilis okozta fekélyes elváltozások, a gonorrhoea okozta gyulladásos nyálkahártyatünetek, valamint a humán papillomavírus okozta kórképek. Bár a hepatitis C fertőzés nem klasszikus STD (hiszen fő terjedési vonala a parenterális átvitel), de szexuálisan is átvihető betegségről van szó. A hepatitis C pedig összefüggésbe hozható egy krónikus gyulladásos bőr- és nyálkahártya elváltozással, a lichen planus-szal. Nem utolsósorban ide sorolható a HIV-fertőzés és az ennek talaján kialakuló AIDS betegség, mely a legtöbb szájüregi manifesztációval rendelkező fertőző betegségek egyike. (3)
Syphilis A syphilis (bujakór, vérbaj, lues) egy venerológiai betegség, melynek kórokozója egy anaerob spirochaeta, a Treponema pallidum ssp. pallidum. (1) A fertőződés általában direkt, szexuális kontaktus során következik be, melynek minden formája igen fertőző. Az átvitel azonban transzfúzióval, valamint transzplacentárisan is bekövetkezhet. (1) Ennek alapján két formáját különböztetjük meg; a felnőttkori szerzett forma (lues acquisita) és a veleszületett forma (lues connatalis). (4) A betegség kezelés nélkül ciklikus lefolyást mutat, azaz tünetes és tünetmentes periódusok váltják egymást. A syphilist alapvetően korai (primer és secunder), valamint késői (tercier) syphilises stádiumokra oszthatjuk. (1) A syphilis primer stádiumának orális megjelenése: A baktérium a bőr és a nyálkahártya mikrosérülésein keresztül képes behatolni a szervezetbe. Mintegy 3 hetes inkubációs időt követően a behatolás kapujában, a subcután szövetekben a spirochaéták lokálisan szaporodni kezdenek, kialakítva az első stádiumra jellemző ún. primer sánkert (primer affekció; ulcus durum). Elsőként egy, a környezetéből előemelkedő solitaer papula figyelhető meg, melynek felszíne hamar erodálódik és kifekélyesedik. A fekélyes elváltozás jellemzően fájdalmatlan, sonkavörös színű és kemény tapintatú. Erythemás, gyulladásos udvar nem figyelhető meg körülötte. Általában pár centiméter átmérőjű és igen fertőzőképes. Pár hét lefolyása alatt spontán
1. ábra: Primer sánker (1)
gyógyul. A fekély a szájnyálkahártya bármely területén kialakulhat. Leggyakrabban az ajkakon fordul elő, de megjelenhet a nyelven, a szájpadláson, az ínyen és a mandulákon is. Az elváltozást a környéki nyirokcsomók egy- vagy kétoldali fájdalmatlan duzzanata kísérheti. Tapintatuk ilyenkor porckemény. Felettük a bőrön gyulladásos jelek nem figyelhetők meg. (1) (5) A syphilis szekunder stádiumának orális megjelenése: A primer fertőzést követő 8-9. hétre a spirochaeták bejutnak a véráramba, hematogén úton szóródnak és a kis erek körül szaporodnak tovább. Ebben a stádiumban a generalizálódott fertőzés testszerte szimmetrikus, nem viszkető, maculopapulosus exhan-
V. évfolyam, 2022
2. ábra: Primer sánker
témák megjelenését okozza a bőrön, valamint a szájüregi nyálkahártyán. (1) Nyálkahártyatünete az ún. enanthema syphiliticum. A bukkális nyálkahártyán vagy a nyelv felszínén ovális alakú, lapos, opálosan fénylő papulák (plaques muqueuses) jelenthetnek meg. Az elváltozás lehet egyedülálló vagy többszörös. Megjelenhet az ajkak belső felszínén, a szájpadon, ráterjedhet a garat- és torokképletekre is. Ilyenkor elmosódó határú, vörös maculák formájában syphilideket láthatunk. A garatban elhelyezkedő formája angina syphilityca néven ismert, mely haragos vörös, ödémás gyulladás képében jelenik meg. A szájzugban is megjelenhet az elváltozás erodált papulák formájában, melyet syphilises angulus infectiosus-nak nevezünk. (1) A syphilis tercier stádiumának orális megjelenése: Évek, esetleg évtizedek múltán a betegek mintegy harmadánál a syphilis harmadik stádiuma is megjelenik. Jellegzetessége, hogy a bőr alatti szövetekben egy fájdalmas, rugalmas, tömött tapintatú, nekrotizáló granulomatózus infiltrátum, ún. gumma képződik. Rendszerint solitaer megjelenésű. Átmérője pár millimétertől több centiméterig terjedhet. A gummák a szervezet különböző részeit érinthetik, 70%-ban a bőrön, 10%-ban a szájüregben, 10%-ban a csontokban és a maradék 10%-ban pedig egyéb parenchymás szervekben fordulnak elő. A szájüregben elsősorban a szájpadlást érinti, de előfordulhat az ajkakon vagy a nyelven is. Jellemzője a környező szövetek roncsolása, így a szájpadot is destruálhatja és beterjedhet az orrüregbe is. Továbbá a nyelv felszínének atrófiáját és az izomzat hegesedését idézheti elő (glossitis syphilitica sclerotisans), mely egy praecancerosus állapotnak minősül. A gumma rendszerint heggel gyógyul, de roncsoló szövethiány is előfordulhat a talaján. (1) (4) (6) Ez a stádium már igen súlyos cardiovascularis (aortitis, aorta aneurysma) és idegrendszeri szövődményekkel (tabes dorsalis, paralysis progressiva) is társulhat. (1) (7) A syphilis kezelése antibiotikummal történik. Elsőnek választandó szer a benzathin-penicillin G vagy procain-penicillin G intramuszkulárisan. Az antibiotikus kezelés dozírozása és időtartama a betegség stádiumától függ. Penicillinallergia esetén tetraciklin vagy erythromycin adása merülhet fel. (7) (8) (9)
Gonorrhoea A gonorrhoea (kankó, tripper) szintén venerológiai betegség, melynek kórokozója a Neisseria gonorrhoeae. Ez a baktérium obligát humán pathogén. Fő támadási pontja a nyálka-
hártya hámsejtjei. (1) (10) A fertőzés szexuális úton terjed, melyhez direkt nyálkahártya kontaktus szükséges. (10) Az anya a születendő gyermeket is megfertőzheti a szülőcsatornán való áthaladás közben, melynél gennyes szemgyulladás (blenorrhea neonatorum) alakulhat ki. (7) A N. gonorrhoeae fertőzés elsősorban az urogenitális régiót érinti. Mind akut, mind krónikus fertőzések kialakítására képes. Férfiaknál általában a húgycsövet, nőknél pedig a méhnyakat érinti a primer fertőzés. A krónikus fertőzés férfiaknál prosztata-, here- vagy mellékhere-gyulladást, nőknél kismedencei gyulladásos betegséget, illetve petefészek- és petevezeték-gyulladást idézhet elő, amely akár meddőséggel is járhat. A behatolási kaputól függően az első tünetek megjelenhetnek extragenitálisan is, például a szájüregben vagy az anális régióban. (10) Az orális képleteken gonorrhoea megjelenése viszonylag ritka, de nem elhanyagolható. Érintheti az ínyt, a torok- és garatképleteket, a mandulákat vagy diffúzan a nyálkahártyát. (11) (4) (12) Stomatitis gonorrhoica esetén az orális nyálkahártya érzékeny és ödémás. Hólyagok és fájdalmas eróziók, valamint fekélyes léziók figyelhetők meg, melyek a garatra és a mandulákra is ráterjedhetnek. Rendszerint ezek szürkés-fibrines álhártyával borítottak. Általános tünetek is kísérhetik, mint a láz és a fájdalmas környéki nyirokcsomó duzzanat. (4) A gonorrhoea a szájüregben egy specifikus bakteriális ínygyulladást a N. gonorrhoeae okozta gingivitis-t is képes kialakítani, bár viszonylag ritkán figyelhető meg. Jellemző tünete a nem plakk okozta ínygyulladás, mely az akut gingivitis ulcerosa képére hasonlít. A gingiva erythemás és kifekélyesedhet. Továbbá vöröses foltok formájában is megjelenhet. (11) Az utóbbi időszakban egyre növekvő tendenciát mutat a rezisztens és polirezisztens törzsek aránya. Penicillinszármazékokra, kinolonokra és makrolidokra már a legtöbb baktériumtörzs rezisztens vagy csökkent érzékenységet mutat. Jelenleg a nem komplikált gonorrhoeás fertőzésekre, mind az urogenitális, mind a különböző extragenitális esetekben ceftriaxon egyszeri adása ajánlott (1 x 250 mg im.). (1) (13)
Humán papillomavírus okozta megbetegedés A Human Papillomavírus (HPV) kettős szálú DNS vírus, melynek több mint 100 szerotípusa ismert és mintegy harmaduk terjed nemi úton. Kifejezetten epidermotrop vírusról van szó. Terjedésében a tünetmentes vírus ürítőknek van fontos szerepük. Vertikális fertőzés is megfigyelhető, amely során a csecsemők, gyerekek rekurráló respiratórikus és laringeális papillomatózisa figyelhető meg. (1) A HPV okozta fertőzés igen gyakori, amely a tünetmentes, valamint szubklinikus fertőzés mellett különböző bőr és nyálkahártya elváltozást okozhat. Általában benignus elváltozásról van szó, mint a verruca vulgaris (szemölcs), a papilloma vagy a fokális epiteliális hiperplázia. Egyes szerotípusainak azonban fontos szerepe van a carcinogenezis, valamint a bőr és nyálkahártya premalignus és malignus elváltozásainak kialakulásában. A klinikai kép a fertőzés helyétől, időtartamától valamint a HPV típusától függ. HPV típusánál megkülönböztetünk ún. alacsony onkogenitású szerotípusokat (leggyakoribb: 6,11) és magas onkogenitasú HPV szerotípusokat (leggyakoribb: 16, 18, 31, 33, 35). (1) (6) (14) A HPV a harma-
65
66
E-Journal – Prevenció
3. ábra: Condyloma acuminatum (5)
dik leggyakoribb STD. A nemi úton terjedő formája a condyloma acuminatum (hegyes függöly), melyet főleg a HPV 6 és 11 szerotípusok okoznak. (1) (6) (15). Főleg a nemi szerveken okoz elváltozást, de a szexuális magatartás megváltozása miatt a szájüregi nyálkahártyán is igen gyakori mindkét nemnél. Főleg a bukkális nyálkahártya, a nyelv, az ajakzug és a gingiva érintett. A hámproliferáció miatt többszörös papillomatózus felszínű exophytikus növedékek figyelhetők meg, melyek akár egybe is olvadhatnak. Felszíne érdes és egyenetlen, tapintata ún. kakastaréj tapintatú. Színe a lokalizációtól függ, a nyálkahártyán lazacrózsaszín, míg a keratinizált hámon pigmentált, papulózus. Általában panaszmentes, de másodlagos bakteriális felülfertőződése bűzös, gennyes váladékozással jár. (1) (15) A condyloma egy benignus elváltozás, de nagyon fertőzőképes. A partnerek 70%-ál kevesebb mint 1 éven belül hasonló tünetek jelennek meg. Lappangási ideje 3-8 hónap közé tehető, de akár évekig tünetmentes lehet. (1) (8) Eltávolítása után recidívára hajlamos. (6) Kezelésére többféle lehetőség van. Léteznek különféle immunmodulátor hatású kenőcsök és podophyllotoxinos ecsetelők. Leggyakrabban azonban a sebészi eltávolítás jön szóba, mely történhet lézerrel, krioterápia alkalmazásával, kaparással és természetesen sebészi kimetszéssel is. (1) A magas onkogenitású HPV típusok (16, 18) a daganatképzés szempontjából igen fontos kockázati tényezőt jelentenek. A cervix karcinómák gyakorlatilag 99%-a HPV fertőzéshez köthető. (16) A fej-nyak rosszindulatú daganatainak mintegy a felénél, a szájüregi karcinómák 10-25%-ál kimutatták e vírusok DNS szekvenciáját (90%-ban a 16-os szerotípust). (14) (6) Napjainkban három fő HPV elleni védőoltás típus van forgalomban. Ezek a bivalent, kvadrivalent és nonavalent típusok, melyek sorra kettő, négy és kilenc különböző HPV szerotípus ellen nyújtanak védelmet. Mind hatékony védelmet nyújt a két leg�gyakoribb onkogén HPV, a 16 és 18-as szerotípus ellen, melyek a méhnyakrák mintegy 70%-áért tehetők felelőssé. A kvadrivalent esetében még a condylomát okozó 6 és 11-es típus ellen is hatásosak, míg a nonavalent az említett négyen kívül a 31, 33, 45, 52, 58-as szerotípus ellen is védelmet nyújtanak. (1) (16)
Hepatitis C A hepatitis egy fertőző májbetegség, melyben a májsejtek pusztulása mellett gyulladásos tünetek is fellelhetők. Kórokozója a hepatitis-C vírus (HCV). (6) (17) A hepatitis C főleg parenterálisan, vér illetve vérkészítményekkel terjedő fertőző betegség,
de szexuális és vertikális úton is kialakulhat a fertőződés. (18) Hazánkban a vér és vérkészítményeket 1992 óta szűrik hepatitis C-re. (1) A vírus mind akut, mind krónikus fertőzés kialakítására képes. (17) Míg az akut fertőzés általában tünetmentes, a krónikus fertőzés esetén a 20 éven belüli májcirrózis kialakulásának esélye igen magas, 15-30% közé tehető. (18) Ráadásul a krónikus hepatitis C-fertőzés az egyik legnagyobb rizikófaktora a hepatocelluláris karcinoma kialakulásának is. (19) A krónikus HCV fertőzésnek számos extrahepatikus tünete van. Ide tartozik a lichen planus is. (1) Az irodalomban fellelhető publikációk és eredmények azonban igen megosztóak a két betegség szignifikáns kapcsolatát illetően. (20) A lichen planus egy viszonylag gyakori, krónikus gyulladásos betegség, mely a bőrt, a bőrfüggelékeket és a nyálkahártyát egyaránt érintheti. Ez utóbbi előfordulásakor orális lichen planus-ról (OLP) beszélünk. (1)
4. ábra: Orális lichen planus.
Az elváltozás kialakulásának pontos oka a tudomány mai állása szerint még nem ismert, bár számos etiológiai tényezőt hoznak vele összefüggésbe. Ilyen provokáló tényezők lehetnek egyes pszichés betegségek, stresszes életmód, egyes genetikai prediszponáló tényezők, immunológiai mechanizmusok, gyógyszerek, kontakt allergének, autoreaktív peptidek és nem utolsósorban egyes fertőzések, mint a hepatitis C fertőzés. Jelen álláspont szerint reaktív immunológiai tényezők állnak a lichen planus hátterében. A gyulladásos elváltozást az aktivált lymphocyták klonális felszaporodása, csíkszerű beszűrődése okozza, mely az epitheliális bazális membrán destruálását és a bazális keratocyták sejthalálát eredményezi. (1) (21) Az OLP-nak a szájüregben különböző formáit különböztetjük meg: retikuláris, anuláris, atrófiás, erozív, bullosus és plakkos forma, melyek akár kombinálva is előfordulhatnak. A szájnyálkahártyán fehéres papulák figyelhetők meg, mely foltos, hálózatos vagy elágazó ún. szarvasagancs- vagy faágszerű (Wickham-striás) rajzolatot mutat, de diffúz fehéres elváltozás képében is megjelenhetnek. Színét a nyálkahártya kóros elszarusodása okozza. Felszíne többnyire sima és csillogó. Az elváltozás általában tünetmentes, kivéve a kifekélyesedő formákat, melyek igen fájdalmasak lehetnek és praecancerosinak tekinthetők. Leggyakrabban a bukkális nyálkahártya érintett, de a nyelven, az ajkakon, a szájpadláson és az ínyen is megjelenhet. (1) (5) (22) A kezelés sokszor igen nehéz és nagy kihívást jelent. Döntően a panaszok milyensége és az elváltozás kiterjedése szabja meg a terápiát. Elsődlegesen fontos a folyamat lehetséges okozóinak eliminálása és a szájhigiénia javítása. Megfon-
V. évfolyam, 2022
tolandó például a fémtömések cseréje, egyéb lehetséges kontakt allergének felkutatása és eliminálása. Gyógyszeres kezelésében a helyi készítmények közül leggyakoribb a kortikoszteroidok használata oldat vagy gél formájában. Ide tartoznak immunszuppresszív, immunmoduláns szerek is, mint a ciclosporin, tacrolimus vagy pimecrolimus. Esetleg helyi retinoidok alkalmazása is szóba jöhet, mint a tretinoin vagy isotretinoin gél. Retinoidok és a szteroidok kombinált alkalmazásával a hatékonyság fokozható, a mellékhatások pedig csökkenthetők. (1) Szisztémás kezelés esetén fontos kideríteni, hogy esetleg fertőző májgyulladás (HCV) áll-e a betegség hátterében. A kezelésben használatos gyógyszerek alapvetően megegyeznek a lokálisan alkalmazottakkal, tehát elsősorban retinoidok és kortikoszteroidok jöhetnek szóba. Ezek sikertelensége esetén ciclosporin adása is indokolt lehet. (1)
Humán immundeficiencia vírus fertőzés Az AIDS (Acquired Immundeficiency Syndrome; szerzett immunhiányos szindróma) egy fertőző betegség, melyet a HIV (Human Immunodeficiency Virus) okoz. A vírus jellemzően az immunrendszert támadja, különösképpen a CD4+ sejtfelszíni markerrel rendelkező T-lymphocytákat. (23) A kórképre az immunsejtek fertőződése, funkciókárosodása, majd apoptózisa jellemző, mely egy súlyos immundeficiens állapotot eredményez. Ez az állapot lehetőséget ad különböző opportunista fertőzések, illetve daganatos betegségek megjelenésére. (19) A Centers for Disease Control (CDC) ajánlása alapján számszerűleg akkor tekintjük a HIV-fertőzést AIDS-betegségnek, amikor a CD4+ lymphocyta szám 200 sejt/µl alá esik. (Egészségesekben ez a szám 500-1600 sejt/µl között mozog). Akkor is AIDS-ről beszélünk (a CD4+ lymphocyta számtól függetlenül), ha egy vagy esetleg több opportunista fertőzés manifesztálódik. (23) A fertőzés a szexuális út mellett terjedhet parenterálisan (vér, illetve vérkészítményekkel) és vertikálisan (méhen belül, szülés során, anyatejjel) is. Magyarországon 1986 januárja óta kötelezően szűrnek minden véradót HIV-ra. (19) A szájüregi léziók a fertőzés egyik legkorábban megjelenő és leggyakoribb tünetei között szerepelnek. Bár a szájüregi elváltozások önmagukban nem diagnosztikus értékűek, mégis mind a diagnózis felállításában, mind a progresszió tekintetében nagy jelentőséggel bírnak. (24) A betegek mintegy 90%-a mutat a betegséghez köthető szájüregi manifesztációt a kór lefolyása alatt. (3) Az orális candidiasis szájüregi gombás fertőzés, melynek legjelentősebb kórokozója a Candida albicans nevű sarjadzó gomba. Ez a gomba egy opportunista patogén kórokozó, a normál szájflórában is megtalálható. HIV fertőzötteknél az elváltozás hátterében ún. non-albicans candida speciesek – C. krusei, C. glabrata, C. dubliniensis is állhatnak. Az orális candidiasis a fertőzött betegek egyik leggyakoribb szájnyálkahártya elváltozása, mely erős asszociációt mutat az alacsony CD4+ lymphocyta számmal. Az antiretrovirális terápia bevezetése előtt a szájüregi candidiasis a fertőzöttek mintegy 90%-ánál megjelent. A kezelésben részesülő páciensek körében 50%-kal alacsonyabb ennek
5. ábra: Orális candidiasis.
a prevalenciája. Az elváltozás megjelenése a fertőzött betegeknél a betegség progressziójára utalhat. HIV fertőzött pácienseknél a candidiasis három típusa figyelhető meg; az akut álhártyás (pseudomembranosus; soor) candidiasis, az akut atrófiás (erythematosus) candidiasis, valamint a cheilitis angularis (stomatitis angularis, perléche, angulus infectiosus oris). (25) Az akut pseudomembranosus formánál a gomba, a nyálkahártya felszíni hámrétegének burjánzását idézi elő és egy fájdalmatlan, krémszerű, sárgás-fehéres plakkot alakít ki, mely alapjáról könnyedén letörölhető és egy erythemás, erodált, fájdalmas, vérző nyálkahártyát hagy maga után. A plakkot jellemzően elhalt hámsejtek, egyéb nekrotikus sejtek, keratin, fibrin, gombamassza, leukocyták és baktériumok alkotják. Leggyakoribb lokalizációja a nyelv, a bukkális nyálkahártya, a szájpadlás és a pharingeális terület. (25) (22) Az akut erythematosus formánál az elváltozás vörös, lapos, atrófiás hám képében jelenik meg a nyelvháton vagy a kemény és lágy szájpadlás területén. A betegek gyakran szájégésről panaszkodnak sós vagy fűszeres ételek és savas italok fogyasztása során. (25) A harmadik forma a cheilitis angularis, amely során az ajakzugokban alakul ki egy fájdalmas, erythemás, erodált vagy fisszurált állapot. Az elváltozás előfordulhat önállón vagy a másik két formával egy időben. (25) Az oralis candidiasis kezelésére lokális antimikotikus tabletták és oldatok vannak forgalomban. Erre alkalmas gyógyszerek például a nystatin, fluconazol, ketaconazol, amphotericin B, miconazol vagy clotrimazol. (26) A linearis gingivalis erythema specifikus gombás ínygyulladás, melyet szintén a Candida albicans okoz. Ez a gombás ínygyulladás csak legyengült szervezetek esetén, immundeficiens állapotokban jelenik meg. Jellegzetes a pár milliméteres, élénk erythemás sáv a marginális gingiva mentén. Az elváltozás fájdalmatlan, spontán ínyvérzéssel
67
68
E-Journal – Prevenció
6. ábra: Linearis gingivalis erythema.
járhat és főleg a frontális területeket érinti. (25) (5) (11) Kezelésénél fontos a megfelelő plakk kontroll, valamint lokális antifungális készítmények alkalmazása. (5) A nekrotizáló ulceratív gingivitis egy a gingivát érintő destruktív gyulladás. (5) Jellemzően rapidan kialakuló, igen fájdalmas elváltozás, mely kezelés nélkül hamar destruálja a lágyszöveteket. (25) A folyamat jellegzetesen az interdentális papillákon kezdődik, melyek ödémássá válnak és egy álhártyaszerű, nekrotikus lepedék jelenik meg rajtuk. A folyamat az ínyszél mentén tovaterjedve kialakít egy az elváltozásra igen jellemző sárgás-szürkés fekélykoszorút. Körülötte élénk, gyulladásos udvar figyelhető meg. (11) További tünete a spontán ínyvérzés, a jelentős fájdalom és az igen erős foetor ex ore (rossz szájszag). Ebben a formában csontvesztés még nem alakul ki. (5) Az elváltozást kísérhetik általános tünetek is, úgy mint a hőemelkedés, láz, regionális nyirokcsomó duzzanat és rossz közérzet. (5) (11) A betegség hátterében egy jellegzetes bakteriális infekció és egy súlyos immundeficiens állapot áll. (27) A fekélyes elváltozásokból nagy számban mutathatók ki Spirochaeta és Fusobacterium törzsek, valamint a Selenomonas, Prevotella intermedia és a Porphyromonas gingivalis. (5) (11) Hajlamosító tényezők közé tartozik a dohányzás, az alváshiány, a rossz szájhigiéné, a stressz, a szegényes táplálkozás és nem utolsósorban a HIV-fertőzés és egyéb immunhiányos állapotok. (11) (27) A gyulladás ráterjedhet a rögzítő apparátusra is, kialakítva a nekrotizáló ulceratív parodontitis-t. A gyulladás pár nap alatt elpusztíthatja az interdentális papillát, ún. ínykrátert hagyva maga után. Ettől kezdve a folyamat apikálisan terjed tovább rapidan destruálva a parodontális szöveteket. A gingiva, valamint a rögzítő apparátus jellegzetesen horizontálisan együtt pusztul. A folyamat elsősorban a frontális és a moláris régiót preferálja. Manapság a nekrotizáló ulceratív parodontitis-t az AIDS egyik meghatározó klinikai markerének tekintik. (11) Terápiájánál lényeges az anamnézis gondos felvétele és rizikófaktorok
7. ábra: Nekrotizáló ulceratív parodontitis.
pontos ismerete, az immunszuppresszió kiszűrése érdekében. Ilyen esetekben a beteg szerológiai kivizsgálása is indokolt lehet. (11) (28) Elsődleges teendő a fájdalom és a fekélyes állapot megszüntetése. A lepedék 3%-os hidrogén-peroxiddal való eltávolítása, majd szigorúan szupragingivális depurálás végzése ajánlott. Szisztémás tünetek esetén antibiotikum adása is indokolt. Erre a célra metronidazolt (például Klion) vagy amoxicillint és klavulánsav kombinációját (például Augmentin Duo, Aktil Duo) alkalmazunk. (11) Metronidazol esetén 2 x 500 mg, míg amoxicillin/klavulánsav esetén 2 x 875 mg/125 mg a napi dózis, melyet a páciensnek 7-10 napig kell szednie. (29) (30) Továbbá fontos felhívni a beteg figyelmét a szájhigiéniára, a szájöblögetők alkalmazására, a dohányzás és a forró ételek, italok kerülésére. (11) Javasolt az orális antiszeptikumok csoportjába tartozó klórhexidin tartalmú szájöblögetők használata széles spektrumú antimikrobiális hatásának köszönhetően. (31) A fekélyes gyulladás feltisztulása után fontos az alapos szubgingivális depurálás és gyökérsimítás elvégzése is. Továbbá egy esetleges teljes körű parodontális kezelés megtervezése, majd kivitelezése is indokolt lehet. (11)
8. ábra: Hajas leukoplakia (3)
A hajas leukoplakia (Oral Hairy Leukoplakia) jellegzetesen a nyelvszélen manifesztálódó, alapjáról nem letörölhető, fehéres színű, panaszokat nem okozó, verrucosus jellegű, epitheliális hiperplázia. Általában bilaterális elhelyezkedést mutat, de unilaterálisan is megjelenhet. Hátterében egy humán herpes vírus, az Epstein-Barr vírus látens fertőzése áll. (25) (22) (5) A lézió megjelenése az immunszuppresszió egy megbízható jele és leggyakrabban HIV fertőzötteknél vagy egyéb immunszupprimált betegeknél jelenhet meg. HIV-fertőzés esetében diagnosztikus és prognosztikus értékű tünetnek tekinthető. (1) (25) (5) Nevét a szövettanilag parakeratotikus, hajszerű, hámló rétegről kapta. A hajas leukoplákia az egyéb leukoplákiákkal ellentétben nem rendelkezik malignizációs potenciállal. (22) Az alapbetegségre alkalmazott antiretrovirális terápiában részesülő betegeknél az immunrendszer állapotának javulásával a hajas leukoplakia spontán regrediációt mutat. Ennek ellenére az elváltozás a kezelés mellett is kialakulhat, ilyenkor azonban a terápia ineffektivitását jelezheti. (1) A HIV-asszociált herpes simplex fertőzés esetén az elvál-
V. évfolyam, 2022
tozást a Herpes simplex vírus-1 (HSV-1) okozza. Általában gyerekkorban megjelenő primer infekció után a vírus a ganglionokban perzisztál és gyengült immunrendszer esetén reaktivációra képes az érintett idegágak mentén. Az ajkak (herpes labialis) és a szájüregi nyálkahártya (stomatitis herpetica) területét érinti a leggyakrabban. A rekurrens fertőzést prodromális tünetek vezetik be, mint az égő érzés és fájdalom az elváltozás helyén. Jellemzője az apró, szürkés-fehér, csoportosan elhelyezkedő vezikulák, melyek hamar erodálódnak, kifekélyesednek és felszínük pörkössé válik. A szájüregi formája jellemzően a feszes nyálkahártyát preferálja, mint az íny vagy a kemény szájpad. Az elváltozás 7-10 nap után heg nélkül gyógyul. (4) A HSV fertőzés igen gyakori HIV fertőzött betegeknél. (25) Az AIDS-es pácienseknél előforduló herpes fertőzés gyakran atipikus helyeken is megjelenhet, mint a nyelv vagy a bukkális nyálkahártya. Ebben az esetben a rekurrens fertőzés gyakoribb, perzisztálóbb (akár hónapokig is fennállhat) és nagyobb területre terjedhet ki. (25) (5) (4) A kezelés alapját antivirális szerek, általában acyclovir használata jelenti, mely lokálisan, szájon át és intravénásan is alkalmazható a tünetek súlyosságától függően. Enyhébb esetekben lokális szerek vagy per os 5 x 200 mg acyclovir öt napig alkalmazhatók. Súlyosabb esetekben és általában HIV-fertőzötteknél is 5 x 800 mg acyclovir per os adása indokolt. Rossz általános állapotú betegeknél az intravénás adagolás is szóba jöhet. A nagyon alacsony CD4+ T-lymphocyta számú betegeknél, illetve a túl gyakori kiújulás esetén pedig szuppresszív acyclovir terápia jöhet szóba. (1) A herpes zostert a humán herpesvírus-3 (HHV-3), más néven Varicella zoster vírus (VZV) okozza. A primer fertőzés (bárányhimlő) után a vírus szintén a ganglionokban perzisztál és immunszuppresszió esetén reaktiválódni képes. A HIV-pozitív betegeknél a normál populációhoz képest gyakrabban kiújulhat a fertőzés. A klinikai megjelenés hasonló a két betegcsoportban, de a betegség prognózisa rosszabb az immunszuppresszált páciensek esetében. (5) A reaktiváció prodromális tünetekkel kezdődik, mint az érzékenység vagy fájdalom az adott érző idegág ellátási területének megfelelően. Majd számos vezikula jelenik meg, melyek az érintett dermatomára lokalizálódnak. Az elváltozás rendszerint féloldali megjelenésű. A hólyagok erodálódnak, összeolvadnak, pusztulákat alkotnak és végül kifekélyesednek. Az arcon jellemzően a nervus trigeminus ellátási területe mentén alakulnak ki féloldali bőr- és nyálkahártyahólyagok. (4) Mély, perzselő fájdalom az elváltozás gyógyulása után is fennmaradhat, mint posztherpetikus neuralgia. (25) (5) Terápiájában antivirális és tüneti kezelés alkalmazható. (4) Gyógyszeres kezelés során per os antivirális készítmények (acyclovir 5 x 800 mg) adhatók. Súlyosabb formák és HIV fertőzöttek esetén az antivirális kezelést intravénásan, nagy dózisban (10 mg/kg/die) tíz napon át, majd 5 x 800 mg szájon át alkalmazzák. Adható még brivudin vagy valacyclovir is. Acyclovir-rezisztencia esetén pedig foscarnet alkalmazása jöhet szóba. Fájdalomcsillapításra nem szteroid gyulladáscsökkentők adhatók. A posztherpetikus neuralgia kezelésére pedig antidepresszánsok, antiepilepticumok, opioidok, lokális anesztetikumok adása válhat szükségessé. (1) A humán papillomavírus fertőzésről és a főbb elváltozásokról már az előző részben szóltunk. Itt a különbségeket szeretnénk kiemelni HIV fertőzött páciensek esetében. A HIV-fertőzötteknél a leggyakoribb HPV genotípusok a 2, 6, 11, 13, 16 és
32-es. Az elváltozások sokszor kiterjedtek és progresszívek lehetnek és az eltávolításuk után kiújulhatnak. Érdekesség, hogy a szájüregi HPV okozta szemölcsök előfordulási gyakorisága az antiretrovirális terápia bevezetésével együtt megnövekedett. (25) HIV fertőző betegeknél a condyloma acuminatum az immunszuppresszió progressziójával többszörös léziók vagy nagyobb konglomerátumok formájában fordul elő. (25) A betegeknél a gyors progresszió, a terápiarezisztencia, valamint a malignus elfajulásra való hajlam (főleg az onkogén genotípusoknál) jellemző a condyloma acuminatumra. Az antiretrovirális terápia alkalmazása óta a HIV fertőzés egyik legrettegettebb késői szövődménye. (1) A Kaposi sarcoma (angiosarcoma haemorrhagicum) a leggyakoribb AIDS-asszociált tumor, melyet egy onkogén herpes vírus, a humán herpesvírus-8 (HHV-8) okoz. (23) A vírus angiogenezis indukáló hatással rendelkezik. (5) (6) Több formája ismeretes, manapság az AIDS-es betegeknél megjelenő formája a leggyakoribb. Jellegzetesen laposan kiemelkedő, kékesvörös vagy rozsdabarna színű daganat. Színét a benne lerakódó haemosiderin pigmentek adják. A szájüregben leggyakrabban a szájpadláson, az ínyen vagy a nyelven jelenik meg. Rövid idő alatt jelentős nagyságot érhet el és főleg az AIDS betegeknél rapidan generalizálódhat. A nyálkahártyán kívül a bőr és a zsigerek is szinte mindig érintettek a folyamatban. (25) (6) Kezelése palliatív, mely sugárterápiából, lézeres kezelésből, kemoterápiából, szklerotizáló ágensek használatából vagy ezek kombinációjából állhat. (5)
9. ábra: Kaposi sarcoma (34)
A non-Hodgkin lymphoma (NHL) egy nyirokrendszert érintő daganat és egyben a második leggyakoribb HIV-asszociált tumor. Kialakulásában az Epstein-Barr vírusnak (EBV) tulajdonítanak fontos szerepet. (1) (25) (32) Megjelenése sokkal gyakoribb a HIV-fertőzött betegek esetében, mint az átlag populációban. Az extranodális NHL körülbelül 25%-a a szájüregben található. A szájüregben rendszerint perzisztáló terimenagyobbodás látható a nyálkahártya kifekélyesedésével vagy anélkül. Elsősorban az ínyen, a szájpadon és az alveoláris nyálkahártyán észlelhető. (25) Kezelésében főleg a kemoterápia jöhet szóba. (33) A HIV fertőzésben számos más nyálkahártya elváltozás is megfigyelhető mint: recurráló aphthosus fekélyek, gyógyszermellékhatások (ulcerativ erythema multiforme, lichenoid), thrombocytopeniás purpura, nyálmirigygyulladások, exfoliativ cheilitis, melanocytaer hiperpigmentáció, cytomegalovírus okozta fekélyes elváltozások, perioralis molluscum contagiosum. (1)
69
70
E-Journal – Prevenció
Irodalom 1. Kárpáti Sarolta, Kemény Lajos, Remenyik Éva. Bőrgyógyászat és venerológia. Budapest : Medicina Könyvkiadó Zrt, 2012. old.: 133, 139, 251-276, 178-213, 466-473. 2. World Health Organization. Sexually transmitted infections (STIs). [Online] 2016. Augusztus 3. [Hivatkozva: 2019. Január 4.] https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/sexually-transmitted-infections-(stis). 3. Role of the dental surgeon in the early detection of adults with underlying HIV infection / AIDS. Julián C et al. Madrid : Med Oral Patol Oral Cir Bucal, 2012., old.: e401-e408. 4. Zsuzsanna, Suba. 10. Fertőzések a szájüregben és környékén. Orális és maxillofaciális patológia. Budapest : Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011, old.: 127-152. 5. Robert P. Langlais, Craig S. Miller, Jill S. Gehrig. Color Atlas of Common Oral Disease Fifth Edition. Philadelphia : Wolters Kluwer, 2017. old.: 126, 132, 164, 168, 182-184, 202-207, 242. 6. Attila, Zalatnai. Gyakorlati patológia. Budapest : Semmelweis Kiadó és Mulimédia Stúdió Kft., 2014. old.: 120-121, 207, 220. 7. Rozália, Pusztai. 6. Részletes bakteriológia. [szerző] Ádám Éva. Mikrobiológia. Budapest : Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2013, old.: 105-159. 8. Károly, Nagy. 3.11. Spirális mikróbák. [szerző] Pál Tibor. Az orvosi mikrobiológia tankönyve. Budapest : Medicina Könyvkiadó Zrt., 2013, old.: 406-421. 9. World Health Organization. WHO guidelines for the treatment of Treponema pallidum (syphilis). [Online] 2016. [Hivatkozva: 2019. Január 7.] http://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/24 9572/9789241549806-eng.pdf?sequence=1. 10. Tibor, Pál. 3.1. Gennykeltő baktériumok. Az orvosi mikrobiológia tankönyve. Budapest : Medicina Könyvkiadó Zrt., 2013, old.: 270303. 11. István, Gera. Parodontológia. Budapest : Semmelweis Kiadó és Multimédia Kiadó Kft, 2009. old.: 162-163, 179-182, 253254. 12. Ghanem, Khalil G. Clinical manifestations and diagnosis of Neisseria gonorrhoeae infection in adults and adolescents. UpToDate. [Online] 2017. January 17. [Hivatkozva: 2018. January 28.] https://www.uptodate.com/contents/clinical-manifestations-and-diagnosis-of-neisseria-gonorrhoeae-infection-in-adults-and-adolescents. 13. World Health Organization. WHO guidelines for the treatment of Neisseria gonorrhoeae. [Online] 2016. [Hivatkozva: 2019. Január 7.] http://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/246114/9 789241549691-eng.pdf?sequence=1. 14. HPV and cancer of the oral cavity. Christian U Hübbers, Baki Akgül. hely nélk. : Virulence, 2015., old.: 244-248. 15. István, Sonkodi. A szájnyálkahártya lágy szövetszaporulatainak, duzzanatainak diagnosztikája és differenciáldiagnosztikája. [szerző] Pál Fejérdy Gábor Nagy. Orális diagnosztika. Budapest : Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011, old.: 172-173. 16. World Health Organization. Human papillomavirus (HPV). [Online] 2018. Március. [Hivatkozva: 2019. Január 10.] https://www. who.int/immunization/diseases/hpv/en/. 17. Theise, Neil D. A máj, az epehólyag és az epeútrendszer. [szerző] Abul K. Abbas, Jon C. Aster Vinay Kumar. Robbins a patológia alapjai. Budapest : Medicina Könyvkiadó Zrt., 2014, old.: 717-767.
18. World Health Organization. Hepatitis C. World Health Organization. [Online] World Health Organization, 2017. October. [Hivatkozva: 2018. January 24.] http://www.who.int/mediacentre/ factsheets/fs164/en/. 19. Éva, Ádám. 8.2. RNS-vírusok. Mikrobiológia. Budapest : Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft., 2013, old.: 211-236. 20. Lack of evidence of hepatitis in patients with oral lichen planus in China: A case control study. Song, J. et al. 2, hely nélk. : Medicina oral, patologia oral y cirugia bucal, 2016., Medicina oral, patologia oral y cirugia bucal, 21. kötet, old.: e161-8. 21. Hepatitis C virus infections in oral lichen planus: a systematic review and meta-analysis. Alaizari, N., Al-Maweri, S., Al-Shamiri, H., Tarakji, B., Shugaa-Addin, B. 3, hely nélk. : Australian Dental Journal, 2016., Australian Dental Journal, 61. kötet, old.: 282-287. 22. István, Sonkodi. 2.3.1. A szájnyálkahártya fehér laesioinak diag nosztikája és differenciáldiagnosztikája. [szerző] Fejérdy Pál Nagy Gábor. Oralis diagnosztika. Budapest : Medicina Könyvkiadó Zrt, 2011, old.: 132-142. 23. Vinay Kumar, Abul K. Abbas, Jon C. Aster. Az immunrendszer betegségei. Robbins a patológia alapjai. Budapest : Medicina Könyvkiadó Zrt., 2014, old.: 115-186. 24. American Dental Association. Oral Health Topics Human Immunodeficiency Virus (HIV). ADA American Dental Association. [Online] 2017. September 13. [Hivatkozva: 2018. January 18.] https:// www.ada.org/en/member-center/oral-health-topics/hiv. 25. Oral manifestations of HIV disease: A review. Daiva Aškinytė, Raimonda Matulionytė, Arūnas Rimkevičius. Vilnius : Stomatologija, Baltic Dental and Maxillofacial Journal, 2015., old.: 21-28. 17: 21-8. 26. István, Sonkodi. Orális és maxillofaciális medicina. Budapest : Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft., 2006. old.: 13, 101. 27. István, Gera. 2.2. A fogágy megbetegedéseinek diagnosztikája. [szerző] Fejérdy Pál Nagy Gábor. Orális diagnosztika. Budapest : Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011, old.: 115-128. 28. A parodontális kórképek új osztályozása. Dr. Simon Fanni, Dr. Gángó Júlia, Dr. Kivovics Márton, Dr. Németh Orsolya. Budapest : Magyar Fogorvos, 2018., old.: 138-143. 29. AETC National Coordinating Resource Center. Necrotizing Ulcerative Periodontitis and Gingivitis. AETC National Coordinating Resource Center. [Online] 2014. Április. [Hivatkozva: 2018. Február 6.] https://www.aidsetc.org/guide/necrotizing-ulcerative-periodontitis-and-gingivitis. 30. Antibiotikumok alkalmazása a szájsebészetben. Dr. Szládicsek Viktória, Dr. Németh Orsolya, Dr. Béni Szabolcs*. Budapest : Magyar Fogorvos, 2018., old.: 56-63. 31. A preoperatív antibiotikus és antiszeptikus kezelés hatása a műtéti úton eltávolított alsó bölcsességfogak sebgyógyulására – prospektív randomizált vizsgálat. dr. Kaposvári István, dr. Körmöczi Kinga, dr. László Zsuzsa Beáta, dr. Joób-Fancsaly Árpád, dr. Oberna Ferenc, dr. Horváth Ferenc. Budapest : Orvosi Hetilap, 2016., old.: 13-19. 32. Oral complications of HIV disease. al, Jair C. LeaoI at. Sao Paolo : ismeretlen szerző, 2009. 33. Society, American Cancer. Chemotherapy for Non-Hodgkin Lymphoma. [Online] 2018. Augusztus 1. [Hivatkozva: 2019. Január 10.] https://www.cancer.org/cancer/non-hodgkin-lymphoma/ treating/chemotherapy.html. 34. MacGill, Markus. What is Kaposi sarcoma? Medical News Today. [Online] 2018. Június 28. [Hivatkozva: 2018. November 10.] https://www.medicalnewstoday.com/articles/173259.php.
PRIMA AUTOKLÁV
Dent-East Kft. 1112 Budapest, Rétkerülő út 51 www.dent-east.com • mail@dent-east.com
A MINŐSÉG A SIKER GARANCIÁJA
A-dec 500 a PRÉMIUM
5 ÉV
ai_hird_47x69.indd 4 2021. 03. 18. 16:25
47x69_v1.0.indd 1
1077 Bp., Rózsa utca 29. www.modent.hu, info@modent.hu
www.alphaimplant.hu
GARANCIA
Új olasz fejlesztés megbízhatóság, egyszeru” kezelés, letisztult dizájn
5/7/15 9:24 AM
SGS International Ltd. European Logistic Center 1047 Budapest, Károlyi István u. 1–3. Tel.: +36 1 328 0427 Fax: +36 1 348 0428 E-mail: info@sgs-dental.com www.sgs-dental.com
Loupes and lights
BUILD YOUR
DREAM LOUPE 1135 Budapest, Frangepán u. 66/B.
+36 1 236 4000 | info@newyorkdental.hu
www.newyorkdental.hu
Kérje Kérje kedvezményes kedvezményes
Antiragacs kocka hogy ne ragadjon a mûszere a kompozithoz!
Dr. Volom Dental 1067 Budapest Podmaniczky u. 39. Tel.: +36 1 311 65 84
www.drvolomdental.hu
START START
csomagunkat! csomagunkat!
Fogászati
• AMPRI: színes e.h. eszközök; • Anger: matricák, ideiglenes koronák, fényvezetô ék; • ASA: mûszerek, egyszer használatos eszközök; • BISCO: cementek, bondok, kerámiajavító; • FKG: endodonciai eszközök; • DTS: színes mûanyag lenyomatkanalak; • NEOLIX: gépi gyökérkezelô tûk; • OLIDENT: tömôanyagok, sav, bond; • ORO CLEAN: fertôtlenítôszerek; • PROMEDICA: cementek, tömôanyagok, alábélelôk; • S CORPION: scaler végzôdések, implant tisztításhoz is; • SHOFU: cementek, tömôanyagok, csiszolók; • S S White: koronafelvágó, karbid- és gyémántfúrók; • TIDI: védômaszkok; • WHITEWASH: fogkrém, fogkefe; • ZHERMACK: A- és C-szilikon, alginát lenyomatanyagok.
www.imegagen.hu
TRY IT. LOVE IT. BUY IT.
www.imegagen.hu
Sanitaria Kft. 1024 Budapest, Rómer Flóris u. 34. Tel.: (+36-1) 336-0884, Fax.: (+36-1) 336-0860 E-mail: shop@sanitaria.hu, Honlap: www.sanitaria.hu
Sanitaria Kft. 1024 Budapest, Rómer Flóris u. 34. TRY IT. IT. BUY IT. Tel.: LOVE (+36-1) 336-0884 E-mail: shop@sanitaria.hu Honlap: www.sanitaria.hu
megagen 05.indd 1
2020. 01. 31. 14:14:49
Sanitaria Kft. 1024 Budapest, Rómer Flóris u. 34. Tel.: (+36-1) 336-0884, Fax.: (+36-1) 336-0860 E-mail: shop@sanitaria.hu, Honlap: www.sanitaria.hu
megagen 05.indd 1
kereskedelem
H-9400 Sopron, Faller Jenő u. 5. Tel.:+36 99/508-698 Fax: +36 99/508-696 www.dentalplus.hu
Közvetlenül az importôrtôl:
HERBODENT Kft.
) 1025 Bp., Szépvölgyi út 52. % 325-7129 %/fax 325-7220, mobil: 30/203-6957, 30/241-5737 e-mail: herbodent@herbodent.hu, www.herbodent.hu
RAYSCAN Symphony 3D CT
2020. 01. 31. 14:14:49
15x7 cm-es FOV-val legjobb ár-érték arány!
Straumann GmbH Magyarországi Fióktelepe 1016 Budapest, Hegyalja út 7–13.
Fogászati implantátumok és felépítmények széles választéka, akár 24 órán belül.
Tel.: 06-20/946-4350, e-mail: dentalmode@chello.hu.
sgshirdetes_2012februar_165x235.indd 1
shop.bionika.hu
+36 70 670 6875
COMMITED TO
SIMPLY DOING MORE 1/27/12 12:29 PM
FOR DENTAL PROFESSIONALS
72
E-Journal – Prevenció
ERŐS FOGAK ÉS EGÉSZSÉGES SZÁJ – MEGGYŐZŐ MOSOLY A száj és a fogak nemcsak a táplálkozás és az emberi kommunikáció fontos részei, de esztétikai szempontból is jelentős szerepük van. Az egészséges fogak és fogíny egészségünk meghatározó elemei, a hibátlan, derűs mosoly pedig minden egyén kívánsága.
Nem csak a fogak fájnak Az íny leggyakoribb gyulladásos megbetegedése a gingvitis vagy fogínygyulladás, mely legtöbbször a rossz szájhigiénia következményeként jön létre. A begyulladt és vérző fogíny a rossz lehelet mellett a betegség első jele. A gingvitist tehát gyógyítani kell, mert különben a gyulladás előrehaladott állapotában a gyulladt íny gócként szerepel, mely gócbetegségeket okozhat. Az egészséges ember szájában folyamatosan jelen vannak mikroorganizmusok, amelyek szaporodása az íny gyulladásához vezet, és idővel a fogágy többi része is érintett lesz, paradontitis jelentkezhet. A tasakok mélyebbek lesznek, ezért a gyulladás ráterjed a mélyebb paradontális szövetekre is. A fogágygyulladás következtében a fogakat rögzítő szövetek elbomlanak, a betegség pedig átterjedhet az állkapocs csontszövetére is. Ennek együttes következménye, hogy a fog tartószerkezete meggyengül, elbomlik, így a fogak meglazulnak, majd kihullanak.
A hialuronsav a fogágy kötőszövetének fontos komponense A hialuronsav a szervezet természetes anyaga és az egészséges fogíny fontos komponense. Alkalmazása a fogászatban: – csökkenti a szájnyálkahártya-irritációt – megvéd a fertőzésektől
– felgyorsítja a sebgyógyulást és szövetregenerációt – csökkenti a fogínyvérzést, a foggyulladást és a duzzanatot A kutatások kimutatják, hogy a hialuronsav fogászati alkalmazása jelentős mértékben hozzájárul az ínybetegségek megakadályozásában és gyógyításában.
Ínybetegségek megelőzése és gyógyítása hialuronsavval A gyógyszertárakban és speciális üzletekben különböző formákban és kiszerelésben már 3 éve kapható a Gengigel, ami az egyedüli hialuronsav-alapú készítmény. A termékcsalád használata egyszerű, gyermekek, terhes nők és cukorbetegek egyaránt használhatják. A hialuronsav tartalma miatt hatékony megoldás az alábbiakra: – ínyvérzés – gingivitis (fogínygyulladás) – parodontitis (fogágybetegség) – megsértett íny (sebészeti beavatkozás, foghúzás, fogpótlás után) – korona, híd, fogprotézisek miatt irritált szájnyálkahártya Ezen tulajdonságai alapján bátran állíthatjuk, hogy a Gengigel az egészséges fogíny receptje. (X) Forrás: Medis sajtóanyag
Hialuronsav
ceptje Az egészséges fogíny re Az egész csalàd számára
gél/szájöblögető oldat/szájspray/baby gél
■
csillapítja a vérzést
■
elősegíti a sebgyógyulást a szájüregben
■
elősegíti a szövetregenerációt
■
csökkenti a duzzanatokat
■
védi a szájnyálkahártyát a fertőzésektől
Gengigel gél
Gengigel prof
3990 Ft
33 990 Ft
www.gengigel.hu nagyi
anyu
protézis által ínyvérzés és afták irritált íny, fogágygyulladás
jani
sérült íny
misike
a fogzás időszakában
Emmi-Dent Platinum ultrahangos fogkefe
67 990 Ft Gengigel spray
Gengigel szájvíz
3990 Ft
4790 Ft
Gengigel az első fogaktól
Gengigel first aid
3990 Ft
4050 Ft
smileshop szájápolás mindenkinek
DP Hungary Kft. 1012 Bp., Kuny Domokos u. 9. Tel.: +36 30/472-0030 www.dental.hu, info@dental.hu
Oral B pro 6000 elektromos fogkefe
22 990 Ft
