Fészek XXI. évfolyam 3. szám by Fészek

Részletek a hátoldalon. A nyereményjátékban résztvevők automatikusan elfogadják a hivatalos játékszabályzatot. A képen látható nyeremények illusztrációk.

TARTALOM

FÉSZEK Házunk Tája

Jegyzet, Hírek 4 Hírek 5 Képes Krónika 6 Alumni Nap 2013 8 Dr. Papp Lászlóra emlékeztünk – JPKSz 9 Rókaűzők 2013 – Sportfolio 10 Közgazdász Vándorgyűlés 2013 – MKT 11 Az unalom nálunk nem ismert fogalom – Kappa Tau Beta Évkezdés és jövő Integro módra 12 Do you speak Business English? Amerikában jártam – Camp Leaders 13 Itt megtudhattad – Budapesti Értéktőzsde Így ünneplünk Mi – Fészek Jubileum 14 Interjú Zakariás Mátéval 15 Hónap Hallgatója Interjú Tóth Péterrel 16 Öregoldal Váltóláz 17 Folyosó Hangja

Párbeszéd

Interjú Putzer Petrával 18 „Célom, hogy tanítsak” – Oktatói Portré Oktatói Körkérdés 21 Abaligeti Gallusz, Sebestyén Tamás, Szűcs Krisztián

Szonda

Jó irányba haladunk? 22 A Pécsiközgázosok válaszai a változásokra

Kilátó „Mert egy nép azt mondta...” 26 1956. október 23. Közgazdasági futball 27 Mi a csuda történt Dortmundban?

Lehúzó

„Itt hamarosan nemzeti bicska nyílik!” 28 Közoktatás 29

Szellem Gondolatébresztő Pro: Internet = Élet 30 Kontra: Túlságosan elkényelmesedtünk 31 Viharon túl, szélcsenden innen novella 32

Elvonó

Lackfi János – Tudat 33 Dezső Márton – Veronika megdicsőülése 33 Kiss Tibor – Viharon túl, szélcsenden innen 33 Simon Márton verse 33 Bertók László – Ősz van és megannyi hátha 33

Köret

A velencei kurtizán – filmajánló 34 Bonobo – Black Sands 34 The Straight Story – filmajánló 34 Ylvis – LetSingIt 35 Laár Ándrás – A csőevő duhajka kalandjai 35 Franz Ferdinand – Right thoughts, right words, right action 35

Mozaik

Szakma

Göröngyös úton... De hova is? 24 Az alapanyagoktól a késztermékekig és tovább

Segítsünk a kis betegeknek! 36 Oktoberfest.de – A 180. wiesni sörünnep 37 Csupasz valóság – Tüntetés a Kaposvári Egyetemen 37 Unilever szakmai gyakorlat, Töhötöm 38 Erasmus oldal 39 Töhötöm sztorija 40 Keresztrejtvény, Sudoku 41 Aranyköpések, Sz@epoén Bt. 42

Impresszum Alapítók: László Barna, Nagy Zsolt, Réti Gábor Szatnik Szilvia fôszerkesztô • Hange Dániel felelôs szerkesztô, képes krónika • Maróti Petra címlap • Halász Bia házunk tája • Gergits Imola párbeszéd • Harsányi Ákos szonda • Erôss Tímea szakma • Barkóczi Csaba kilátó • Bertalan Loretta lehúzó • Lugosi Barnabás szellem • Vaski Nóra köret • Maróti Petra elvonó • Kovács Laura mozaik Tördelôszerkesztôk: Erôss Tímea, Faragó Bernadett, Gungl Larion, Hange Dániel, Horváth Gergely, Kerekes Ramóna, Szalai Kitti, Szálasy Zsófia Olvasószerkesztôk: Barkóczi Csaba, Gál Zsuzsanna, Halász Bia, Stickel Orsolya, Szatnik Szilvia Grafikusok: Bartakovics Bettina, Cselik Péter, Halász Bia, Maróti Petra További munkatársak: Bajusz Diána, Béres Klára, Bertalan Loretta, Csupor Petra, Halász Bia, Horváth Dániel, Horváth Judit, Jászberényi Lili, Kászonyi-Nemes Márió, Kovács Rita, Lóránt Balázs, Lugosi Barnabás, Maklári Brigitta, Pál Zorka, Pavelka Alexandra, Stickel Orsolya, Szatnik Szilvia, Vaski Nóra, Virág Bence Közremûködô oktatóink: Abaligeti Gallusz Miklós, Putzer Petra, Schmuck Roland, Dr. Sebestyén Tamás, Dr. Szűcs Krisztián Szerkesztôség: 7622 Pécs, Rákóczi út 80. Tel.: 72/501-599/3180. Mobil: 70/779-2563 vagy 30/315-9709 Hirdetések: Hange Dániel, 30/3159709, hange.daniel@gmail.com Internet: honlap: http://feszek.pte.hu; Olvasói levelek: olvasoi@feszek.pte.hu; Aranyköpések: arikopi@feszek.pte.hu Nyomdai munkálatok: Bolko-Print Kft. (7622, Pécs, Rét u. 47.)

XXI. évfolyam 3. szám

JEGYZET

FÉSZEK

Hírek Ellenállni felesleges Írta: Bertalan Loretta Minden változik. Ez a mondat legalább annyira elcsépelt, mint magáról a változásról beszélgetni, hiszen ha belegondolunk, errôl az oldalról aztán tényleg mindent meg lehet közelíteni. A kérdés csak az, hogy lehet-e, érdemes-e egyáltalán olyan kérdéskörrel foglalkozni, amit nem lehet körbejárni úgy, hogy eljussunk valahova, mert egyszerûen mindenhol jelen van? Minden lépésünkkel és tettünkkel ezt a folyamatot generáljuk, akarva akaratlanul, aztán a fejlôdés exponenciális növekedésével már csak kapkodjuk a fejünket, hogy mi is történt abban a 80 évben, amíg éltünk, vagy éppen azokban a 8 órákban, amíg aludtunk. Vagy siratjuk a régi jó dolgokat, és észre sem vesszük, hogy közben elhaladt mellettünk minden, vagy megpróbáljuk felvenni az átalakulás ütemét, és lépést tartani vele. A 21. században ez már egyre nehezebben megy. Valahol néhány éve ez az átalakulás már elérte azt a sebességet, amivel sokan nem szívesen tartanának lépést. Megállíthatatlan? Kétségtelen. Lelassítható? Aligha. Változik az egész világ napról-napra, változik a közvetlen környezetünk, ahogy mi is, ami visszahat a környezetünkre. Folyamatos a kölcsönhatás, és nincsen „stoptábla”, ami megálljt parancsolna ennek, talán ez nem is baj. Jobban belegondolva nem biztos, hogy kellemesebb lenne egy barlangban ücsörögve várni, hogy a „ház” ura hazatérjen az elejtett zsákmánnyal (ellenben akkoriban biztosan nem volt még ismert a munkahelyi stressz, vagy internetfüggôség). A válaszon gondolkozva egy elfogadható megoldás merül fel bennem: csak ilyen témával érdemes foglalkozni. Nem kívánva válaszolni az élet nagy kérdéseire, vagy megoldást találni az ekörül kialakuló problémákra, egyszerûen csak észrevenni, megállni egy pillanatra, elgondolkodni, és leírni mit látunk, amíg még máshogy nem lesz. Mást nem, csak egy lábjegyzetet a változás margójára.•

Faültetés a Megyeri tér környékén Közgázosok egy maréknyi csapata – köztük a Fészek különítménye – kezdte az október 21-ei hétfôjét a szokásoktól eltérôen a Megyeri téren. Egy szórakoztató társadalmi megmozdulás keretében olyan faültetési program részesei lehettünk, ami a köztereket érinti a Tüzér utcától a Zsolnay Negyedig. A Megyeri tér, ha nem is teljesen, de részben megszépült a utcafrontra telepített kezdetleges sövénysornak köszönhetôen. A mókának viszont nincs vége, mert november 6-án folytatjuk a közös munkát! (Információkért figyeljétek a facebook felületeket!) A hétfôi eseménynek Horváth Marci volt a koordinátora, és az ÖkovárosÖkorégió Alapítvány szervezte az Önkormányzattal közösen.

Meseszép kampány A „PTE Meseszép…” címmel jótékonysági rendezvénysorozatot indít, mert a PTE vezetôi hiszik, hogy a Pécsi Tudományegyetem fô feladata az oktatási, kutatási és betegellátási alaptevékenységeken kívül minden olyan társadalmi szerepvállalás és tudatformálás, mely pozitívan befolyásolja az adott célcsoportot és mindazokat a tényezôket, melyek a jövôre vetítve kedvezô hatásúak lehetnek, elsôsorban a felnövekvô nemzedék számára. A kampány üzenetét iskolákban, óvodákban tervezik népszerûsíteni, melynek keretein belül a PTE-hez kötôdô közismert személyiségek olvassák fel a mesét a gyerekeknek és szüleiknek, majd a PTE Táncegyüttes mesekoreográfiát tanít meg nekik, amit a záró eseményen, 2014. április 29-én mutatnak majd be.

Kaposi Zoltán a Szakkollégium Tanára Idén is sor került a tavaly hagyományteremtô céllal létrehozott „Szakkollégium Tanára Díj” átadására, melyet a Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégium ítél oda egy olyan oktatónak, aki kiemelkedô szakmai és emberi értékei révén nagyban hozzájárul a szervezet tagjainak fejlôdéséhez. Ebben az évben a díjat dr. Kaposi Zoltán professzor vehette át. Gratulálunk az elismeréshez!

Kitüntették Dr. Rekettye Gábort! Nagyra becsült tudományos kutatói mun kássága, szakmai-közéleti és oktatói tevékenysége elismeréseként dr. Rekettye Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának professzora a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetését vehette át. Ezúton is szeretnénk gratulálni a Professzor Úrnak!

Megjelent Dr. Kovács Kármen új könyve Az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg dr. Kovács Kármen legújabb könyve „Kutatási és publikálási kézikönyv nem csak közgazdászoknak” címmel. A könyv célja, hogy segítséget nyújtson a tudományos kutatómunkához és azok eredményeit közlô publikációk elkészítéséhez. A fiatal kutatók számára átfogó, egyben elmélyült áttekintést ad mind a kutatásról, mind a szakmai közlemények megírásáról, illetve tapasztalt szakemberek számára is sok fontos és újszerû kutatás-módszertani ismeretet tartalmaz. Sok szeretettel gratulálunk!

XXI. évfolyam 3. szám

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK

Hírek Simonyi Vállalkozássegítô Program utazó kiállítás készült, amely megtekinthetô Idén elsô alkalommal hirdették meg az a Zsolnay Negyedben Október 24-tôl Novösszegyetemi szintû ötletpályázatot, az ember 15-ig. 5LET OUTLET-et, illetve kezdetét vette a Simonyi Vállalkozásfejlesztési Program. A Rektori Hivatalba beérkezett 50 pályázatból 18 jutott tovább, valamint 56 szerencsés alapés mesterképzéses hallgató és 18 kari okta-

tó vehet részt a Programban. Már folyik 12 hetes munka, a fejlesztôcsapatok mentoraik és az ötletgazdák segítségével dolgozzák ki üzleti terveiket.

KULTÚRA

JESz novemberi elôadásai A Janus Egyetemi Színház lelkes fiataljai novemberre két elôadással készültek. Elsôként Móricz Zsigmond regénye alapján készült Úri muri címû darabot adják elô, Mikuli János rendezésében. A második darabjuk Vörösmarty Mihály klasszikusa, a Csongor és Tünde, melyet Tóth András Ernô rendezett, a fôszerepet pedig a Hónap Hallgatója oldalunkon szereplô Zakariás Máté játssza. Bôvebb információért és az idôpontokért látogassatok el a jesz.pte.hu oldalra. Az elôadásokra ingyenes a belépés, de elôzetes regisztráció szükséges a jesz@ pte.hu e-mail címen.

A fej, mint kozmosz Helyszín: Zsolnay Negyed – Pécsi Galéria m21 Idôpont: November 25-ig Marwan Kassab-Bachi szír mûvész alkotásai sok jelentôs privát- és közgyûjteményben megtalálhatók világszerte; a mûvész a közel-keleti kortárs mûvészet egyik vezetô alakja. Monumentális méretû vásznain az élet feloldhatatlan magányáról, örömeirôl mesél; a kizárólag saját maga által teremtett kozmoszában fest az összetartozásról, érzékiségrôl, fájdalomról és a halálról. Az M21-ben látható úgynevezett „arc-tájképek” Fess a méhnyakrák megelôzéséért! valójában metaforák, amelyek fizikailag kap- Leadási határidô: November 30. csolódnak a mûvész életútjához. A Mályvavirág Alapítvány „a méhnyakrákos nôk gyógyulásáért és a megelôzésért” raklapfestô pályázatot hirdet: „FESD LE!” a „NÔK EGÉSZSÉGÉNEK VÉDELME” témában. Pályázat célja: felhívni a nôk figyelmét Gombold újra a méhnyakrák megelôzés fontosságára! A Helyszín: Zsolnay Negyed - E78 versenyre 16 éves kortól jelentkezhetnek Idôpont: November 15-ig a kreatív alkotók vagy alkotó A pályázat a fiatal divattervezôk pályájának csoportok, nôk és/vagy férfitámogatására indult el a Design Terminal ak, egy festménnyel, A/4-es kezdeményezésére. A „Gombold újra! Kö- méretben, bármely technikázép-Európa” minden pályázójának szem val, papír alapon. Az 5 legelôtt kellett tartania a közép-európai érté- jobb munka raklapokra lesz keket és hagyományokat, mint inspirációs felfestve, amit maguknak az forrást. A pályázatra érkezett munkákból alkotóknak kell megtenni, és

PÁLYÁZAT

XXI. évfolyam 3. szám

Magyarország hat helyszínén állítják ki 2014. januárjában a Európai Méhnyakrák Megelôzési Héten. Bôvebb információért látogassatok el a malyvavirag.hu oldalra.

Polgármesteri Ösztöndíj Beadási határidô: November 20. Pécs város polgármestere pályázatot hirdet felsôoktatási intézményben teljes idejû, nappali tagozatos képzésre beiratkozott pécsi állandó lakhelyû, vagy Pécs valamely testvérvárosában állandó lakhellyel rendelkezô magyar állampolgárságú hallgatók részére. A pályázat célja a kiemelkedô tanulmányi és kutatási eredményeket elérô hallgatók támogatása. A benyújtás alapfeltétele, hogy a megelôzô két félévben a pályázók korrigált kreditindexe 4,51 átlag felett van. Bôvebb információért és a pályázati lapért látogassatok el a portal.ktk.pte.hu/ menu/221/17 oldalra.

Robban a kispolgári internet! Beküldési határidô: November 22. A Hello90.hu blog keresi stábjának új tagját. Olyan ’90 és ’96 között született blogger palánták jelentkezését várják, akik lubickolnak az internet szemetében, és úgy érzik, van mit kiadni magukból. A szerencsés öt hónapon keresztül írhat/videót vagy fotót készíthet azokról a hétköznapi és nem mindennapi dolgokról, amelyek igazán beindítják, feldühítik vagy lesújtják. A jelentkezés további feltételeiért keresd fel a Hello90 facebook-oldalát. •

KÉPES KRÓNIKA

FÉSZEK

Fotók: Karton Network

Októberfeszt

XXI. évfolyam 3. szám

FÉSZEK

KÉPES KRÓNIKA

Kappa Date Night / Integro éjszakai fürdo

Fotók: Karton Network

XXI. évfolyam 3. szám

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Lássuk, milyen lehet a jövô!

Alumni Nap Avagy mit ér ma egy közgazdasági diploma, és mit értek el azok, akik már kirepültek. Ha nem nagyon tudjuk elképzelni, akkor nézzük meg a két szemünkkel! Írta: Gergits Imola Minden hallgató elgondolkodik rajta, mit ér a Pécsiközgázon megszerzett diplomája. Vajon milyen lehetôségeket rejt magában az élet, és hogy tudja majd kamatoztatni az itt elsajátított tudást. Vajon itthon maradunk, külföldre megyünk, vagy vállalkozunk? Számos öregdiák bizonyította már, hogy milyen fényes karriert is lehet befutni közgazdászként. Pontosan ezen okból rendezi meg karunk 2012-tôl, az évenkénti Alumni Napokat, ahol különbözô programsorozatok keretein belül ismerhetjük meg a karnak néhány kirepült diákját. Ezen Alumni Napon nem csak karunkon végzett hallgatók találhatnak magukra, hanem kapcsolatot teremthetnek a jelenlegi közgázosokkal is. A vezetôség hiszi, hogy ezáltal, kapcsolatot teremthetnek a jelenlegi hallgatókkal is, így összekötve mindenkit az Alma materral, megmutatva a mostani diákok számára, hogy milyen szép utat járhatnak be ôk is az itt megszerzett tudás kamatoztatásával. Az idei Alumni Napon többek között, a saját vállalkozásukat sikerre vivô volt

hallgatókat hívta meg a Közgazdaságtudományi Kar. Debreczeni Mónika, a Vylyan Pincészet igazgatója avatta be a jelenlévôket a vállalkozás szépségeibe, így megmutatva munkájának gyümölcsét. Kendôzetlen ôszinteséggel mesélt sikereirôl és annak ne-hézségeirôl egyaránt. Knébel Tamás, a Taxperience Tandax Hungária alapítója, illetve Szabadkai Attila, a Ma Este Színház! társalapítója is bemutatkozott, amely során újabb érdekes élet történeteket ismerhettek meg a hallgatók. A tudományos- kutatói vonalat Vella Rita képviselte, a Gfk Hungária Piackutató Intézet ügyfélkapcsolati igazgatójaként. Bencs Dávid, az USA-beli Orlando Magic közgazdásza pedig bemutatta az igazi show-biznisz üzleti oldalát. Minden elôadó igazán kitett magáért, érdekes történeteiket képekkel, és szórólapokkal is színesítették. Az elô-adások végeztével pedig a kérdésekre adott kielégítô válaszokkal is igyekeztek öregdiákjaink a fiatalabbak kedvében járni. A hallgatóság érdeklôdését is alátámasztotta a szép számban érkezô kérdésáradat. Külön öröm volt látni, hogy nem csak eredményes férfiakat, hanem sikeres nôket is meghallgathattunk. Mindezek után a szervezôk további élményeket kínáltak a résztvevôinek. A programok között szerepelt oktatói- hallgatói stand up, illetve csocsóbajnokság is. Ez utóbbit hagyományteremtô céllal vették

fel a programok listájára. Ezzel elérendô, hogy alumniként is érdemes legyen visszatérni a karra. A nap során kihagyhatatlan volt a zsíros kenyér, és a hallgatók nélkülözhetetlen itala a sör is. A programsorozatot lezáró Immigrants koncert óriási hangulatot hozva szórakoztatta azt a kis csapatot, aki kitartott a rendezvény végéig. Így bizton állíthatjuk, hogy az idei Alumni Nap ismét gyôzelmet aratott, mivel olyan példákat állítottak a még tanulók elé, akik sikereket értek el választott területükön. Céljaink elérése pedig rengeteg tudást, kitartást és a munkával

szembeni elkötelezettséget kíván. Az elôadások során rengeteg információra hívták fel a diákok figyelmét, így tudatosítva bennük, hogy a lehetô legjobb pályát választották, ahol a fényes karrier befutására minden lehetôség adott. •

XXI. évfolyam 3. szám

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK

Dr. Papp László Számvitel Verseny és Számvitel Tudomány-Szakma-Oktatás Konferencia

Dr. Papp Lászlóra emlékeztünk Immár hatodik alkalommal került megrendezésre a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara és a Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégium közös szervezésében a Dr. Papp László Számvitel Verseny és a Számvitel Tudomány-Szakma-Oktatás Konferencia. A rendezvényekkel Dr. Papp Lászlóra emlékeztünk, aki idén lenne 75 éves. meg döntését. A PTE-KTK idén duplán büszke Írta: Faragó Bernadett, Pavelka Alexandra lehet diákjaira, hiszen a verseny történetében elôször az elsô és a második helyezést a PécsiA versenyrôl Névadója Dr. Papp László, akiben a PTE KTK közgáz képviseletében indult csapatok – mely volt dékánját, a Számvitel Tanszék volt veze- csapatok tagjai mind szaktôjét, az egyetem gazdasági rektorhelyettesét kollégisták – nyerték el. A harmadik helyezett a Babestisztelhettük. Az ország több pontjáról és határon túlról Bolyai Tudományegyetem érkezett a 17 lelkes csapat, akik izgalommal csapata lett. Ezúton is gratuvárták a 2013. október 13-án kezdôdô meg- lálunk a nyerteseknek! 1. helyezett – Gulbert Ármin, Hamérettetést. Az idei, MEVID Zrt-rôl szóló esettanulmány ris Dorka, Keresztes Dávid, rengeteg kihívást jelentett. A versenyzôk fel- Sebestyén Balázs. 2. helyeadata rendkívül komplex volt. Elemezniük kel- zett – Gál Zsuzsanna, Gulyás Balázs, Kemény lett a vállalatcsoport helyzetét, fel kellett vá- Ágnes, Unyi Attila. 3. helyezett – Imrea Beáta, zolniuk a vezetôi döntéstámogatást elôsegítô Ábrahám Krisztina, Csorvási Endre, Gáspár kontrolling rendszert és folyamatszervezési ja- Barna Szabolcs. A verseny a támogatók jóvoltából értékes vaslatot kellett kidolgozniuk. Az eset zavartalan feldolgozásához minden feltételt biztosí- nyereményekért folyt, a legsikeresebbek pénztottak a szervezôk, hiszen a résztvevôket egy jutalmat, szakmai gyakorlati helyeket, tréninfelettébb kényelmes és elegáns hotelben szál- geket, nyaralási lehetôséget és tárgyjutalmakat lásolták el. Az eset kidolgozása másnap a PTE vehettek át. A konferenciáról KTK termeiben folytatódott, míg 24 óra munka A Számvitel Tudomány-Szakma- Oktatás után 18:00-kor le nem adták a prezentációkat és a vezetôi összefoglalókat. A Bistro48 étte- Konferencián közel 300 szakember, kutató, rem biztosította a helyszínt a díszvacsorához oktató és hallgató részvétele mellett 27 elôadó ismertette szakmai-kutatási eredményeit. Dr. Bíró Zoltán az MKVK Baranya megyei szervezetének elnöke köszöntôjével betekintést nyerhettünk a könyvvizsgálat jelenlegi helyzetébe. A konferencia szakmai nyitó elôadását Prof. Dr. Szerb László a PTE KTK egyetemi tanára tartotta a magyar kisvállalatok nemzetköziesedésének lehetôségeirôl és korlátairól, majd ezt követôen Prof. Dr. Dobay Péter egyetemi tanár tartott nagysikerû elôadást a számvitel, mindennel, mi szem-szájnak ingere lehetett. A vezetés és informatika kapcsolatáról. A konferencia meghívott elôadóiként üdvövacsora után sem fejezôdött be a nap, a legelszántabb csapatok hajnali 4-ig tökéletesítették zölhettük Dr. Petschnig Mária Zitát a Pénzügyaz elôadásaikat. 15-én reggel a szakmai zsûri kutató Zrt. tudományos fômunkatársát és Dr. – melynek tagjai a rendezvényt támogató cé- Kéri László politikai elemzôt. A konferencián elhangzó elôadásokat az Álgek képviselôi voltak – megkezdte munkáját. Az elôdöntô, majd a döntô küzdelmeit kö- lami Számvevôszék képviselôi, a Magyar vetôen a zsûri hosszas tanácskozás után hozta Könyvvizsgálói Kamara vezetôi, hazai rangos

XXI. évfolyam 3. szám

egyetemek kutatói, doktorandusz hallgatói, a Magyar Pénzügyi és Gazdasági Ellenôrök Közhasznú Egyesületének tagozati elnöke, valamint a budapesti Interauditor Kft. és a szekszárdi Kristály-Audit Kft. vezetôi tartották. Az elôadás témák színes palettáján szerepelt többek között a számvitel standardizációja, az új PTKból eredô kihívások, a korrupció, finanszírozási kérdések, a kibocsátási jogok számvitele, a számvitel oktatás, Luca Pacioli munkássága, az egészségügyi munkaszervezés, zárszámadások tapasztalatai, belsô kontrollfolyamatok, a társadalmi felelôs-ségvállalás, az egységes adatexport alkalmazása, a pénzegység alapú mintavétel, kockázatkezelés, globális adótrendek, a hagyományos pénzügyi mutatók alkalmazásának, valamint az exportteljesítmény mérésének problematikája is. A támogatók Fô támogató az Új Széchenyi Terv TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0028. A verseny díjait a Cultura Oeconomica Alapítvány, a MEVID Zrt., a Pwc, az Interauditor Kft., az MKVK, a Fundamenta, valamint a National Instruments biztosította. További támogatók: Pécsiközgáz, MVM Paksi Atomerômû, Szigetvári Takarékszövetkezet, E&Y, IFUA, MKB, HBCS, VPKSZE, Bolko Bt., PizzaFabric Pécs, Universitypass. Ez a rendezvény nem jöhetett volna létre a Pécsiközgáz és a Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégium együttmûködése, a fôszervezôk Dr. Budai Eleonóra (PTE KTK), Benedek Dániel (JPKSZ) és Pavelka Alexandra (JPKSZ) lelkiismeretes munkája, a lebonyolítást segítô már-már profi szakkollégisták, valamint a Pécsiközgáz munkatársai nélkül. Köszönet érte minden közremûködônek! •

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Fürge pécsi lábak, surranó ôszi árnyak, hipp-hopp...

Rókauzok 2013

Évről évre töretlenül járunk az őszi és tavaszi váltófutóversenyekre, és elmondhatom, hogy „nagy öreg” révén eddig minden félévben biztos programot jelentenek számomra ezek a rendezvények, melyek az ország több pontján egyetemisták százait mozgatják meg. Írta: Sportfolio Az egyre nagyobb népszerûségnek örvendô rendezvények a PTE sportolói között is évrôl évre nagyobb érdeklôdést váltanak ki. Ennek köszönhetô, hogy összesen a Pécsi Tudományegyetemet 8, ebbôl 2 Sportfolio-s érdekeltségû csapat is képviselte a 2013-as Rókaûzôkön. Kaposvár és Pécs közötti dupla maratoni táv teljesítésére idén rekord számú, 65 csapat nevezett. Négy kategóriában nevezhettek idén a futók, melyek közül az elsô számú „egyetemista” kategória szolgáltatta szokás

szerint a legnagyobb küzdelmet. A 12 fôs csapatokban legalább 4 lány és maximum 8 fiú váltja egymást a verseny alatt. Részünkrôl a Pécsirókák és a PécsiRoham csapatai érkeztek a versenyre, melyek hírneve már országos méreteket is ölt bizonyos körökben a hasonló versenyeken. Ezen kívül idén is volt „Falka” kategória, mely a csapatok versenyét jelenti. Ezen kategória sem került megrendezésre nélkülünk, hiszen a „Mecsek Rabjai” nevû falkaként a két Sportfolios csapathoz idén is a „Cisztercicák és kandúrok” csapata csatla-

kozott a Nagy Lajos Gimnáziumból. Az évek alatt nagyon jó közösség jött öszsze. A csapatban mindig helyet kapnak az „öreg rókák” és az „ifjú vuk”-ok is. Profi és hobbi futóink egyaránt hozzájárulnak tehetségükkel és lelkesedésükkel a csapataink eredményeihez. 2012-ben a verseny történetében elôször sikerült pécsi csapatnak nyernie; nagy büszkeségünkre a dicsôség akkor a Pécsirókák csapatát érhette. Magas volt tehát idén a léc, hiszen mindenki minket szeretett volna letaszítani a trónról. A feladat persze nem volt egyszerû. Csapataink idén is alaposan felkészültek az október 19-én megrendezésre került 2013-as Rókaûzôkre. A forgatókönyv adott volt számunkra. „A 9 órai rajtpisztoly eldördülésétôl kezdve az 5 órára tervezett befutóig a lehetô legelôrébb szeretnénk futni a mezônyben”, hangoztatták újdonsült csapatkapitányaink a verseny elôtt. Tervük tökéletesen bevált, mint utóbb kiderült, minden futónk erôfeszítése elnyerte jutalmát. 2012 után 2013-ban ismét egy pécsi csapat léphetett fel a dobogó legfelsô fokára. Külön öröm számunkra, hogy idén ismét a Pécsirókák arattak sikert. A verseny történetének legnépesebb mezônyében tudta a csapat megvédeni 1. helyét riválisaival szemben. Nem szabad azonban elfeledkeznünk a Pécsiroham csapatáról sem, akik az elôkelô 5. helyen végeztek idén is. Csapataink sikertörténete évrôl évre gyarapodik és reméljük, eredményeinkkel kitörölhetetlen nyomot hagyunk mind a verseny, mind az egyetem történetében. Az idei Rókaûzôknek ezzel azonban a megpróbáltatások sora még nem ért véget, hiszen a dream team, azaz a szakasz gyôztesek kihirdetése még hátra volt. Mindig hatalmas öröm számunkra, ha egy-egy futónk

megnyeri a 12 szakasz valamelyikét. 2013-ban csapatkapitányaink rendkívül büszkék lehettek futóikra, hiszen 4 szakasz gyôztesének kihirdetésekor is a mi futóink neveit hallhattuk. Gratulálunk Papp Lacinak, Beke Zsaninak, Czigány Andrisnak és Halász Robinnak a kivá-

ló teljesítményhez. Az eredményhirdetés végéhez közeledve már csak egy kérdés maradt nyitva. Vajon idén melyik falka volt a leggyorsabb? A Mecsek Rabjai névre hallgató rókákat tömörítô falka a dobogó második fokára állhatott fel a tiszaújvárosiak után. Jánó Eszter falkavezér elégedett lehetett tehát csapatai munkájával, hiszen a Mecsek lábánál tarthatták a falka kupák egyikét. A Pécsirókák tagjai: Kodzsagogov Zsaklin, Papp László, Végvári Dávid, Gadányi Bálint, Cs. Nagy Szilárd, Beke Zsanett, Futó Huba, Jánó Eszter, Halász Robin, Czigány András, Feisal Mohamed Ahmed Elhag és Kovács Petra. A PécsiRoham tagjai: Lengyel Kinga, Németh Levente, Pajor Petúr, Máthé Ferenc, Mádi Judit, Páskuly Gabriella, Lukonits Ádám, Márton Edina, Varga Gábor, Stampf László, Gulyás Balázs és Horváth Kitti. Gratulálunk csapatainknak a hihetetlen eredményekhez és további sportsikereket kívánunk nekik!•

XXI. évfolyam 3. szám

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Növekedési fordulat

Közgazdász-vándorgyulés 2013 Szeptember 26. és 28. között Békéscsaba és Gyula városa lett a hazai közgazdász szakma fellegvára egy hosszúhétvégére. Írta: MKT BMSZ IB Az idén 51. alkalommal megrendezett Közgazdász-vándorgyûlésen a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezetének vezetôsége és ifjúsági bizottsága képviselte karunkat. Negyed évszázad után ismét Békés megye adott otthont a szakma legrangosabb és legnagyobb hazai rendezvényének, melynek idei témája a „Növekedési fordulat – honnan jön a lendület?” címet kapta. A háromnapos tanácskozások plenáris és szekcióülésein vezetô gazdaságpolitikusok, jelenlegi és volt kormánytagok, szakpolitikusok, a pénzügyi és üzleti élet kulcsszereplôi,

gazdaságkutatók, akadémikusok és egyetemi tanárok tartottak elôadásokat a mintegy négyszáz fôs, hazai és határainkon túli magyar közgazdászokból álló hallgatóságnak. A témák a lendület lehetséges forrásait, irányait, vagy az azt gátoló tényezôket járták körbe, a hazai és külföldi beruházások, szabályozások, uniós támogatások és számos egyéb tényezô górcsô alá helyezésével. A szekcióülések különbözô területeket, témaköröket fedtek le. Egyik legérdekesebb és legnépszerûbb a gazdaságpolitika szekció volt. Dr. Herich György, karunk neves oktatója is tartott egy erôteljesebb visszhangot kiváltó elôadást. Prezentációja az „Adóharmonizáció: a 22-es csapdája” címet kapta.

Érdekes volt hallgatni, hogy költségvetési szempontból talán nem is biztos, hogy jól jártunk az EU-s csatlakozással. A vállalati szekción világossá vált, hogy egy adott szervezet vezetôinek a felkészültsége már önmagában is termelési tényezô, és mivel a vállalatok a GDP 60%-át állítják elô, ezért erre oda kell figyelni. Külön ki lett emelve az infokommunikációs ágazat fejlôdése, ezen belül is az e-learning térnyerése. Karunk másik kiváló oktatója Dr. Szerb László a „Kisvállalkozások” szekció keretein belül tartott egy elôadást kutatásainak eredményeirôl. A központi kérdés az volt, hogy „Kifizetôdô-e a magyar kisvállalatok számára a nemzetköziesedés”? •

Kappa Tau Beta

Az unalom nálunk nem ismert fogalom Annak eldöntését, hogy ez valóban így van-e, rátok bízzuk, de megcáfolni nem lesz könnyű, ugyanis a Kappa bizony nem adja meg az esélyt a punnyadásra. Belecsaptunk a lecsóba rendesen, nézzük is végig mivel szórakoztattunk Benneteket az eddigiekben! Írta: Virág Bence A félév elsô programja a Városi vetélkedô volt, mely a tavalyi év kihagyásával idén visszatért, ezúttal a mi szervezésünkben.

A folyamatos rossz idôjárásnak minden próbálkozása ellenére sem sikerült eltántorítania bennünket és magunk mögött tudva a problémát, a szokványosnak nem nevezhetô feladatok megoldása közben a félévben elôször ismerkedhettek meg az

XXI. évfolyam 3. szám

érdeklôk kicsit jobban a Kappával, mint szervezettel. Ezúton is szeretnénk megköszönni a Pécsi Sörgyárnak, hogy elsôszámú támogatóként járult hozzá az eseményhez. Októberi programként a Date Night került megszervezésre, ahova bárki jöhetett, aki új ismerôsökre vágyott, vagy a már meglévôkrôl szeretett volna valami olyasmit megtudni, ami valljuk be ôszintén, nem biztos, hogy egy átlagos beszélgetés folyamán elôkerülne. Ôrültebbnél képtelenebb témákat kellett kibeszélniük egy perces etapokban az álnevet viselô résztvevôknek, majd pontozni partnereiket az alapján, hogy mennyire volt számára szimpatikus az illetô, vagy éppen hogy mennyire várta, hogy az az egy perc is leteljen végre. Szerencsére az utóbbira nem nagyon volt példa, így egy igazán szoros végeredménnyel zárhattuk az estét. Az összesí-

tés közben az Improvokál társulata edzette a rekeszizmainkat, és el kell áruljam, nem egyszerû feladat pontokat számlálni miközben a könnyeket próbálom visszatartani, hogy lássak is valamit. Végül azonban megszülettek az eredmények, ismételten szeretnénk gratulálni a Díva, Bff, Kan és Span kvartettnek. És ha bárkinek is megfordult volna a fejében, hogy ezzel az elsô félév programáradata egy kicsit is apadna, hát sajnos (?) ezt nem engedhetjük. Reméljük tehát, hogy várjátok a novembert, mert mi készülünk. Valami naggyal… •

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Helló Közgazdászok!

Évkezdés és jövo Integro módra 2013. év első szemesztere nem is indulhatott volna energikusabban, hiszen az Integro mindent elkövetett a hallgatói élet felpezsdítéséért. Borkóstolóval kezdve, Partyjáraton keresztül elérkeztünk a csúcsponthoz – a több, mint 160 fővel lebonyolított Éjszakai Fürdő idén is átütő sikert aratott. Írta: Horváth Dani, Pavelka Alexandra Idén a különlegessége az volt, hogy a Egy jól sikerült gólyatábor után, ahol rengeteg házasság kötetett, alig vártuk már a szeptemberi évkezdést, hiszen csapatunk már nyár közepe óta azon dolgozik, hogy érdekes, szórakoztató vagy szakmai szempontból hasznos programokat tudjunk megszervezni Nektek. A félév elsô programja, egy palkonyai kirándulás volt, ahol finom borokat kóstoltunk, és egy kvíz várta a résztvevôket. A következô esemény a már hagyományosnak mondható, „Pécs Party Járat” elnevezésú megmozdulás, amely keretében egy külön busszal járva a várost, megismertettük Veletek Pécs nevezetességeit, szépségeit, közben pedig csapatfeladatok vártak rátok.

The Immigrants zenekar élôben adott koncertet a résztvevôknek. Október 9.-én az idei legnagyobb volumenû programunk került megrendezésre, az „Éjszakai Fürdôzés”, ahol több, mint 160 lelkes egyetemista érezte jól magát. Ezt lázas elôkészületek elôzték meg, a promóció keretében Csizi az udvarban készítette a koktélokat a jelentkezôknek, míg Roland és Peti az Erasmusos hallgatókat tájékoztatta. A buli és a jókedv garantált volt, lévén a fürdô egész este a miénk. A felejthetetlen nap után sok új barátsággal, élménnyel indultak haza a fürdôzôk. A következô két hónapban is lesz Integro program, elôtérbe kerül a szakmaiság, a

kapcsolati tôkeépítés, de november végén, a vizsgaidôszak kezdete elôtt még egyszer közösen kikapcsolódunk. Addig is lesz fotópályázat és logóverseny, nézzétek a részleteket a legismertebb közösségi oldalon. Várunk Titeket, tegyük fel együtt az ,,I”-re a pontot! •

Nyelvvizsgázni szeretnél?

Do you speak Business English? Harmadévesek nagy kérdése, hogy milyen szaknyelvi vizsgát válasszanak a diplomaszerzéshez. Kérdéseinkre Karfner Judit, a Más Nyelven Nyelviskola vezetője válaszol. Írta: Karfner Judit – Milyen tendenciák figyelhetôk meg a nyelvvizsgázás területén? – A hivatalos statisztikák alapján érdekes a helyzet, ugyanis az elmúlt 2 évben csökkent a nyelvvizsgák száma, de javult az eredményességi mutató. Vagyis mára átlagosan majdnem minden harmadik vizsga sikeres (63%), míg 3-4 éve országos szinten még ennél is rosszabb volt a helyzet: csak 59%-os volt a sikeres vizsgák aránya. (www.nyak.hu) – Mitôl lesznek sikeresek a ti tanulóitok? – A nálunk tanulók évek alatt kidolgozott csomagot kapnak, és komoly szintfelmérés elôzi meg a képzést. Mi minden erôsséget és hiányosságot feltárunk, és megbeszéljük a jelentkezôkkel, hogy a szerencsének kevés köze van az eredményekhez. Kipróbált módszerekkel, tapasztalt oktatókkal tanul-

hatnak a diplomára és nyelvvizsgára vágyó hallgatók. A meglepetések ideje a felkészítés idôszaka, a vizsgán már semmi nem érheti ôket váratlanul, mindenre tudniuk kell reagálni és megoldást találni. – Kik tanulnak veletek? – Azok a hallgatók találnak meg minket, akik olyan képzést keresnek, ahol reálisan látják képességeiket, és személyes értékelést kaphatnak a tudásukról. Sokan a 2,5 hónapos komplett felkészítés után vágnak bele a vizsgába, de vannak, akik csak szóbelire vagy írásbelire készülnek velünk. Mindanynyian nyugodt vizsgát, pozitív vizsgaélményt szerezhetnek azáltal, hogy felkészülten érkeznek, és ismerôs környezetben kell meg-

mutatniuk nyelvtudásukat. – Milyen a Más Nyelven felkészülôk sikeraránya? Hány százalék tesz sikeres vizsgát nálatok? – A közgazdász hallgatók sokkal jobban teljesítenek, mint az országos átlag. Azok, akik az LCCI nyelvvizsgát választják, szeretik a vizsga pragmatikusságát és nemzetközi jellegét, oktatóink hatására szívesen végzik el a házi feladatot a felkészülési idôszakban. Ez meglátszik az eredményeken, alig néhány százalékban ismételnek a nálunk tanulók, és ez nagyban hozzájárul a képzés népszerûségéhez is, amire büszkék vagyunk. A következô vizsgaidôpontokért látogass el a www.masnyelven.hu és www.lcci.hu-ra.

XXI. évfolyam 3. szám

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Egy tábor, öt nyár, életre szóló élmény

Amerikában jártam

Milyen egy idegen országban, ismeretlen emberekkel, szokatlan körülmények között élni és dolgozni? Hogy lehet úgy főzni, mosogatni, angolt gyakorolni, pénzt keresni, hogy még élvezd is? Erről szeretnék mesélni Nektek egy kicsit. Írta: Jászberényi Lili Történetem 2009-ben kezdôdött, mikor a folyosón sétálva észrevettem egy plakátot. Amerikai táborokba kerestek személyzetet 9 hétre. Igaz, addig meg sem fordult a fejemben, hogy Amerikába is mehetnék nyári munkára, de ez az ajánlat megtetszett. Szüleimet nem volt könnyû meggyôzni, de sikerült, így belevágtam. Tájékoztató, interjú, sok-sok papírmunka, vízuminterjú után végre elkészültem és egy hónap elteltével már a táborom is megvolt. Egy Camp Wing nevû, szociálisan hátrányos helyzetû gyerekekkel foglalkozó táborba vettek fel. A gyorsan letudott vizsgaidôszak után, izgatottan vágtam neki a nagy útnak 2009. június 18-án. Azt kell, hogy mondjam,

ez volt életem legjobb döntése! Az elmúlt 5 nyaramat az Egyesült Államokban töltöttem, ahol nem csak angoltudásom fejlôdött jelentôsen, hanem olyan élményeket és tapasztalatokat szereztem, amik megváltoztatták az életemet. Rengeteg új embert ismertem meg és

sok barátot szereztem. Dolgoztam konyhán, irodában és voltam gyereknevelô, sôt, még a 15 fôs tábori busz sofôrje is! Kemény munkával, de rengeteg mókával és kacagással megkerestem a pénzt arra, hogy eljussak olyan helyekre, amikrôl addig csak álmodtam. Láttam New York felhôkarcolóit, sétáltam a Central Parkban, bejártam Bostont és barangoltam a híres Harvard Egyetemen. Pihentem, buliztam és napoztam Miami Beachen. A filmekben látott kék esôkabátban lettem csuromvizes a Niagara Vízesésnél és a jól ismert piros pohárból ittam „limonádét” házibulikban. Kinti barátaimmal azóta is naponta beszélek és alig várom, hogy jövô nyáron visszatérjek jól ismert, ütött-kopott kabinomba! Ha Te is szeretnél egy élményekkel teli, kalandos és emlékezetes nyarat, vedd észre a plakátot!•

Minden, amit tudni szerettél volna a tôzsdérôl

Itt megtudhattad

Írta: Bajusz Dia A Budapesti Értéktôzsde képviselete 2013. október 13-án látogatott el karunkra az országosan megrendezett „Tôzsde Mindenkinek” elnevezésû ingyenes roadshow

keretein belül. A nyílt napon a résztvevôk elôadások és panelbeszélgetések révén ismerkedhettek meg a tôzsde mûködésének „titkaival” és a tôkepiac mûködésével. Az esemény délután fél egykor kezdôdött és

XXI. évfolyam 3. szám

„Hallgasd meg, mit mondanak az elemzők!”, „Beszélgess brókerekkel!”, „Dönts okosan befektetéseidről!”, „Ismerd meg a magyar kibocsátókat!”. egészen este hét óráig tartott. A megnyitón és az programsorozaton olyan személyek adtak elô, mint például Végh Richard, a BÉT Zrt. kereskedési és üzletfejlesztési igazgatója, Trombitás Károly, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Bizottságának elnöke, Dr. Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora, Bozsik Balázs az ERSTE befektetési Zrt. üzletfejlesztési igazgatója, valamint Virág Ferenc, a Random-Capital Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az elôadásokon szó volt arról, hogy hogyan is mûködik a tôzsde, hogyan lehetünk sikeres befektetôk, továbbá olyan különbözô elemzési technikákról és stratégiákról, amelyeket a magyarországi vállalatok java követ. Kitértek a rövid- és hosszú távú

befektetôi szemléletre, grafikonokkal tették szemléletesebbé a komolyabb matematikai összefüggéseket és olyan aktuális információkkal is bôvítették a prezentációjukat, mint a manapság elég kényes helyzetben lévô nyugdíjrendszer problémája, a megtakarítások alakulása és az OTP tevékenysége. A prezentálók elmesélték azt is, hogy hogyan telik egy napjuk, hogy reggel hajnalban kelnek, hogy láthassák a legfrissebb jelentéseket, hogy egész nap 10 percenként azokat figyelik, még ebéd közben is, és hogy éjfél után fekszenek, hogy még a zárást láthassák. Elviccelôdtek vele, hogy egyikük már a harmadik feleségét fogyasztja emellett a stresszes „meló” mellett. Zárásként annyit tanácsoltak: ha valaki ezt a pályát választja, meg kell barátkoznia a gondolattal, hogy a napi munkakör nagyjából a következôképpen fest: egész napos portfólióbújás.•

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Így ünnepelünk Mi

Nem csak a 20 éveseké az újság „Nem csak a húszéveseké a világ! Az úton még poroszkál, nemde néhány korosztály!” – szól a közismert nóta. De miért is gyűlt össze a Fészek apraja – nagyja ünnepelni így október tájékán? Írta: Pál Zorka, Csupor Petra Az idei év nagyon különleges a fészkesek számára. Pontosan 20 évvel ezelôtt, 1993 októberében jelent meg az elsô lapszám, amit László Barnának, Nagy Zsoltnak és Réti Gábornak, a három alapítóatyánknak köszönhetünk. Míg a többiek ezen alkalommal ezt a szép kerek számot ünnepelték, nekünk más okunk is akadt az örömre, méghozzá friss tagságunk cikkíróként a szerkesztôségben. Újoncként töretlen lelkesedéssel mi is egybôl belevetettük magunkat az elôkészületekbe, amelyben a Fészek tagjainak már hatalmas munkája volt. A jubileum alkalmából egy különleges Fészek szám is megjelent, amit már Ti is a kezetekben tarthattok. A különkiadás a húsz év során legjobban sikerült cikkeket tartalmazza, melyek összegyûjtése nem volt egyszerû, de az eredmény megérte a sok fáradozást. Egy ünnepély megszervezése sosem könnyû feladat, mindig akadnak nehézségek, akadályok, amik feszültséget generálnak, ám ezt a legtöbb esetben sikerül leküzdeni és elmondhatjuk, hogy ez most sem alakult másképp. Mivel minket még nem szerettek volna túlterhelni, kisebb feladatokat osztattak ránk. Ilyen volt például a díszítés, mi pedig természetesen ezt is lelkiismeretesen végeztük, szigorúan a tökéletességre törekedve. Október 5-én szombaton eljött tehát a nap,

amikor összegyûltünk, hogy megünnepeljük az újság fennállásának 20. évfordulóját. Nagy örömünkre szinte az összes vendég el tudott jönni, ami megközelítôleg hetven fôt jelentett. Az ajtónál rögtön a két legfiatalabb tag, azaz mi fogadtuk ôket ôszinte mosollyal, ajándékként a jubileumi számot és egy „Fészek” feliratú tollat átadva. Míg

minden vendég megérkezett, a többiek csemegézhettek a finomabbnál finomabb házi süteményekbôl, illetve megcsodálhatták a Fészek összes eddigi számából álló gyûjteményt. Élô kiállítással is megleptük az „öreg Fészkeseket”; a csapatból többen magukra öltötték a régi diákszervezeti pólókat. Az ünnepség az egykori dékán urak, Dr. Reketytye Gábor , Dr. Farkas Ferenc és Dr. Dobay Péter beszédeivel kezdôdött. Ôket követték az alapítók, majd a fôszerkesztôk rövidnek nem, ám roppant érdekesnek mondható visszaemlékezései, melyek alapján mi is sok érdekes információt tudhattunk meg a Fészek történetérôl. Pár fészkes külföldön tartózkodik, de ôket sem szerettük volna kihagyni ezekbôl az emlékezetes pillanatokból. Ehhez segítségünkre volt a modern technika egyik hasznos vívmánya, a Skype, mellyel kapcsolatba léphettünk velük és ôk is mesélhettek élményeikrôl. A Karton Network közremûködésével jubileumi videókkal is megleptük vendégeinket. Az egyiknek még ti is részesei voltatok, hiszen a veletek készített interjúkból állítottuk össze („Zsír!”).

A nosztalgiázás után közösen összeállítottuk a Fészek családfáját, melyre mindenki felírta a nevét, szerkesztôségben töltött idejét és feladatkörét/-köreit. Az estét a lilába öltöztetett Slyven Rendezvényközpontban folytattuk, ahol pezsgôvel és ünnepi vacsorával fogadtak minket. Itt már a fészkeseken kívül a HÖT két tagja is képviseltette magát és hozzájárult a remek hangulathoz. A csodás vacsora után halk zene mellett ismerhették meg egymást még jobban régi és új tagok. Ám az estének itt még közel sem volt vége. Gondoskodtunk a vendégek folyamatos szórakoztatásáról, ezt szolgálta például a különleges és hatalmas születésnapi torta, melyen az elsô lapszám borítója díszelgett. Továbbá felavattuk az új molinónkat is, ami már mindenkinek az aláírását is magán hordozza. Ezt a kari rendezvényeken Ti is megtekinthetitek majd. Az eseményt végül egy kvízzel zártuk, ahol csapatokban játszottunk. A szabály rendkívül egyszerû volt; a feltett kérdésekre minél gyorsabban kellett helyes választ adni. Természetesen voltak egyszerûbb és nehezebb kérdések is, melyekre nem lehetett gondolkodás nélkül válaszolni. Egy jubileum zárását általában mindenki máshogy éli meg. A szervezôk megkönnyebbülve hátradôlnek karosszékükben és végre megpihennek. A vendégek boldogan és elégedetten hazabattyognak elújságolva a rokonoknak és ismerôsöknek élményeiket. A személyzet pedig puffogva rendet rak, miközben mérgelôdnek, hogy mekkora rumlit csináltunk. Hogy a mi esetünkben így történtek- e a dolgok, azt döntse el mindenki maga. Mi állíthatjuk, hogy egy nagyon kellemes estét töltöttünk el egymás társaságában, megismerve az új „családunkat” és a visszajelzések megerôsítették feltételezéseinket, hogy vendégeink sem vélekednek errôl másképp. •

XXI. évfolyam 3. szám

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK A hónap hallgatója

Interjú Zakariás Mátéval Máté egy színészbőrbe bújt közgazdász, és fordítva, aki sokszínűségével, és egyedi személyiségével erősíti az egyetemi polgárság népes kis közösségét. Egy kávé mellett beszélgettünk élményeiről, tapasztalatairól, csak lazán, mátésan. Készítette: Maklári Brigi

Számos lehetôség kínálkozott pályaválasztáskor, akár ipari formatervezô is lehetett volna belôled. Bár papíron mégis a közgazdaságtant választottad, lélekben színészként létezel. Honnan jött az érdeklôdésed a színészet iránt? Tulajdonképpen már gimnáziumban, szavalóversenyeken megszületett bennem a gondolat, hogy kipróbálnám magamat ezen a területen, de érettségi után még nem éreztem magam alkalmasnak a színészi pályára, így nem is mentem el rögtön felvételizni a színire. Úgy gondoltam, hogy elôtte még szeretnék valamit csinálni, hogy egyfajta képet kapjak a világról. Mivel matekból mindig jó voltam, így kézenfekvô választásnak tûnt, hogy a közgázra jelentkezzek. Igazából az ittl töltött idô alatt változott meg az érdeklôdésem és fordultam teljesen a színház felé. Ehhez természetesen nagyban hozzájárult, hogy beléptem a Janus Egyetemi Színházba. Kérlek, mesélj a JESZ-rôl. Milyen körülmények között csatlakoztál? Milyen lehetôségeket kaptál? Az Egyetemi Színházhoz elsôsként csatlakoztam, amit egy 10 napos tréning elôzött meg Dombóvár mellett, ahol eldöntötték, hogy ki az, aki marad, és ki az, aki megy haza. 15 idegen emberrel voltam összezárva, köztük olyanokkal,

XXI. évfolyam 3. szám

akik sokkal tapasztaltabbak voltak, szakmailag elôrébb tartottak már, mint én. A tábor végén, hazafelé a vonaton már biztosnak tartottam, hogy nem kerülök a JESZ-be, teljesen tehetségtelennek éreztem magam. Szerencsére nem így történt, és bedobtak a mélyvízbe, megkaptam az elsô szerepemet. Azóta pedig folyamatosan kapom a szerepeket. A legjobban Haimón megformálását élveztem az Antigonéban, ott éreztem igazán, hogy közel áll hozzám a karakter. Idôközben felvettek a Kaposvári Egyetemre színész hallgatónak. Milyen élményekkel gazdagodtál? Milyen mértékben vett új fordulatot az életed? Elképesztô érzés volt, hogy a több száz jelentkezôbôl benne vagyok a 10-ben, akit felvettek. Azt gondolom, hogy rengeteg mindent tapasztaltam, mind szakmailag, mind pedig emberileg. Elköltöztem otthonról, egy teljesen más világba csöppentem, és útközben valahol felnôttem. Természetesen voltak nehézségeim, kellett idô, amíg megszoktam, hogy egy nap reggel 8-tól hajnali 2-ig tart. Nem bánom, hogy így alakult, mert most már sokkal terhelhetôbb vagyok, mint elôtte voltam. Nagy fordulópont

volt ez az életemben, teljesen más volt az ottani egyetemi lét, mint itthon. Sajnos nem tudtad befejezni színészi tanulmányaidat. Hogyan élted meg ezt a változást az életedben? Nagyon rosszul érintett, hatalmas kudarcnak éreztem, hogy kirúgtak, minden szempontból. Mégsem tudtam haragudni azokra, akik eltanácsoltak, mert tudom, hogy az én hibám volt, nem úgy mûködtem ott, ahogy kellett volna.

Egy év után álltam talpra, elôtte csak a semmittevés volt, céltalanság és önpusztítás. Nem találtam a helyem, nem érdekelt semmi, úgy éreztem kitolt velem az élet. A JESZ-be sikerült visszamennem, ahol „összeszedtek” és új szerepeket adtak. Kaptam tehát visszaigazolást, hogy van még keresnivalóm ebben a szakmában. Az igazság az, hogy mindig fel kell tenned a kérdést magadnak, hogy jól csinálod-e, amit csinálsz, bármirôl is legyen szó. Történnek dolgok, adódnak nehézségek, a kérdés, hogy ezeket hogyan kezeled. Általában hogyan birkózol meg az akadályokkal? Van valami stratégiád? Nincsen stratégiám, egyszerûen van egy fontossági sorrend az életemben. Van, amit problémaként azonosítok és van, amit nem. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem veszek tudomást az akadályokról, mindig igyekszem megbirkózni a felmerült nehézségekkel, általában azonnal. Kompromisszumképes vagyok, de már nem kerülöm a konfliktusokat, nem tartok az összetûzésektôl. A legfontosabb szerintem az, hogy okosan vegyük az akadályokat és a végén úgy érezzük, hogy minden tôlünk telhetôt megtettünk, hogy leküzdjük azokat. Rendezel egy Beckett darabot is, aminek a bemutatója valószínûleg a következô évben lesz. Mesélj róla egy kicsit, miért lesz érdemes bemenni rá a hallgatóságnak? Azért különleges a darab, mert a színészek a saját életükrôl mesélnek, saját problémáikat tudják feltárni benne. Ez a feldolgozás nem klasszikus abszurd lesz. Az én célom az, hogy amit megtanultam Kaposváron, azt megpróbáljam átadni és abból tanulva kialakuljon egy elôadás, ami rólunk szól, a mai fiatalok problémáiról. Szerintem egy elôadásnak úgy kell mûködnie, hogy ha valaki véletlenül betéved a közönség soraiba, élményekkel gazdagodjon, tartalmasan szórakozzon, és olyan elôadást lásson, mely kérdést hagy maga után. Mi is erre törekszünk, nekünk is ez a célunk a Beckett darabbal. •

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Öregoldal – Interjú Tóth Péterrel

A diktafon másik oldalán „A Fészek 20. születésnapi buliján lehetőségünk nyílt személyesen is megismerni a Fészkes faliújságon ma is kint lévő régi fényképek szereplőit. Riportalanyom 10 éve még pety néven publikált a Fészek hasábjain, ma pedig az ő nevéhez köthető a magyarországi Elektronikus levéltár projekt sikeres megvalósítása.” Írta: Halász Bia, Bajusz Dia

Elôször is mesélj egy kicsit az egyetemi éveidrôl, és arról, hogy milyen tanuló voltál. 2005-ben végeztem a KTK-n, azaz még a klasszikus 5 éves rendszerben. Ha valaki elkezdi lapozgatni az indexemet, akkor komoly szélsôségeket talál benne. Az elsô évben alaposan megismertem az utóvizsgák világát, másodévben kijavítottam a korábbi hibáimat, harmadévre pedig szépen feljavult az átlagom is. Az utolsó két évem kifejezetten jól sikerült: részt vettem országos esettanulmány versenyen, OTDK-ztam, köztársasági ösztöndíjas lettem, és általános iskola óta elôször kitûnô eredménnyel zártam egy félévet. Úgy gondolom, hogy sikeres egyetemi öt év áll mögöttem, így a gyermekeim nyugodtan nézegethetik majd az indexemet… Pályafutásod tanácsadóként kezdted, utána átkerültél a megrendelôi oldalra, hogyan élted meg ezt a változást? A változást én magam kezdeményeztem, így egy tudatos döntésrôl beszélhetünk, ami igazolta az elôzetes várakozásaimat. Menedzsment specen végeztem, tanácsadócégnél töltöttem szakmai gyakorlatomat, így

magától értetôdött, hogy tanácsadói pályára lépek. Öt boldog, és nagyon tartalmas évet dolgoztam tanácsadóként, de közben rengetegszer éreztem azt, hogy ha én lettem volna az a személy, aki a feladatot felveszi, akkor eszembe jutott volna néhány olyan pontosítás, amivel rögtön a szerintem is jó irányba tudtunk volna elindulni. Kíváncsi voltam, hogy jól gondolom-e, nagyobb felelôsséget szerettem volna viselni. Ma ugyanúgy projekteket vezetek, csak immáron én vagyok a valódi projektvezetô és a tanácsadói életem során szerzett szakmai és módszertani tapasztalatomnak köszönhetôen nagyon hatékonyan végzem a munkámat. A Fészek által hozzájutottál olyan tapasztalatokhoz, ami segít a munkád során? Sokat köszönhetek a Fészeknek, és az oktatóportréknak. 20 éves kölyökként interjúztattam komoly tanárokat, és közben rájöttem, hogy ôk is csak emberek. Az interjú szituációkban a szerepek alakítják a viszonyokat, és egyáltalán nem számít, hogy ki mennyi idôs, vagy milyen életmû áll mögötte. Ha ezt észben tartod, akkor mindenféle tárgyalási szituációban magabiztosabb lehetsz, mert nem ijedsz meg többet a külsôségektôl. A rendszeres újságírás, és a hosszú cikkek elkészítése során sokat fejlôdött az írásbeli kommunikációm, amibôl a munkám során kezdetektôl fogva sokat profitáltam. A szerzônek szerkesztenie kell az elhangzottakat, és egy összefüggô, választékos nyelvezetû, jól strukturált írott anyagot kell öszszeraknia, ami mások számára is könnyen befogadható. Aki erre képes, az könnyen sikeres lehet az értelmiségi pályák zömén. Elégedett vagy azzal, amit elértél? Igen. Ha megkérdezték volna 2005-ben, hogy hol fogok tartani 2013-ban, akkor biztosan nem ezt mondtam volna. Elmondhatom magamról, hogy 2006 óta az összes magyarországi országos választási esemény lebonyolításában részt vettem, ma pedig a NISZ Zrt. sikeres projektigazgatójaként a

2,75 milliárd forint összértékû Elektronikus levéltár projekt (EKOP-1.2.8) vezetôjeként nézhetek tükörbe. Nyilvánvaló, hogy ezek nemcsak egyéni sikerek, mindegyikhez kellett egy-egy jó csapat, de 8 évvel ezelôtt nem gondoltam volna, hogy 33 évesen elmondhatom majd magamról, hogy egy majdnem 3 milliárd forint értékû európai uniós projekt sikeres megvalósítása lesz a nevemhez köthetô. Van valamilyen hobbid? Soha életemben nem szerettem futni, de 2007-ben beláttam, hogy a munka és a család mellett olyan mozgásra van szükségem, ahol az edzésre fordítandó bruttó és nettó idô szinte azonos. Ennek a feltételnek pedig leginkább a futás felel meg, hiszen futni háztól-házig lehet, a nap bármely szakaszában. Ma már heti 40-60 kilométert is teljesítek, és már háromszoros maratonistának vallhatom magam. Heti három-négy alkalommal kezdem hajnali futással a napomat. Ilyenkor kiszakadok a mindennapi intenzív ingergazdag közegbôl, amiben egyébként élek, és teljesen elmerülhetek a gondolataimban. Üzensz valamit a hallgatóknak? Azt tanácsolom, hogy az egyetemi éveiket használják ki, arra, amire való. Tanuljanak nyelveket, menjenek külföldre, dolgozzanak diákszervezetekben, keressék a szakmai továbbfejlôdés lehetôségét, induljanak tanulmányi versenyeken, találják ki, hogy mivel szeretnének foglalkozni és ragadjanak meg minden lehetôséget, amit ez az 5 év szabadság biztosíthat. •

Névjegy Tanulmányai a Karon: Gazdálkodási 2000-2005 Szak: Menedzsment és üzleti tanácsadás Munkahely: AAM Tanácsadó Zrt. 2005-2010 NISZ Zrt. 2011-

XXI. évfolyam 3. szám

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Nem kell félni, nem fog fájni

Váltóláz Örök elégedetlenkedők, sziklák, faltörő kosok, színes kaméleonok. Van, aki falra mászik a változásoktól, egyeseket viszont éltet. A lényeg, hogy mindig minden változik, a kérdés csak az, mi hogyan fogjuk fel, egyáltalán befogadjuk-e vagy Te magad vagy a változás mozgatórugója. Írta/Összeállította: Petra Változtatnál valamit a jelenlegi életeden? Sokszor elgondolkozom azon, hogy ha vissza lehetne pörgetni az idôt, mit tennék másképp, de a végén mindig azt a konklúziót vonom le, hogy minek változtatnék meg bármit is? Nem véletlenül jártam be ezt az utat eddig. A múltban elkövetett hibáimért nem szeretem ostorozni magam, mindennek meg volt az oka. Inkább a jelenre próbálok koncentrálni. Neked a változás/változtatás nyûg vagy inkább kihívás? A változást egyértelmûen pozitív dolognak vélem. Kihívást jelent mindig új dolgokkal szembenézni. Persze mindannyian törekszünk az állandóságra, ilyenek a barátok, akikre mindig számíthatunk vagy egy biztos munkahely. Az élet általában a legváratlanabb pillanatokban változtat meg dolgokat, amiket sokszor nehéz elfogadni, de szerintem hozzáállás kérdése az egész. Környezeted – család, barátok véleménye - mekkora befolyással van rád? Elég makacs vagyok, így legtöbbször a saját fejem után megyek, azonban igyekszem a közvetlen környezetem véleményét, tanácsait megfogadni. Ôk azok, akik a legjobban ismernek. Sokszor egy ilyen közeli ismerôs kívülrôl máshogy látja a dolgokat és sokat segíthet. Farkas Kinga, BA IV. Hogyan viszonyulsz a különféle társadalmi, szociális, környezeti, stb. változásokhoz? Nyilván amely változások véleményem szerint negatívak, azokhoz negatívan viszonyulok. Pl. nikotinos e-liquidek hazai forgalmazásának tiltása. Amely változásokat pozitívnak látok, azokhoz úgy is viszonyulok. Dohányzás betiltása zárt helyeken. Nem vagyok a dohányosok ellen, félre ne értsétek, de csináljuk már kulturáltan. Viszont ezt a kérdést megválaszolni több oldalból is lehetne. Könnyen/gyorsan alkalmazkodó embernek tartod magad? Alapvetôen gyorsan és könnyen alkalmazkodom, amennyiben nem okoz a rutinjaimban radikális változást. Így elôfordulhatnak olyan helyzetek, amiket azért nekem is idô feldolgozni, és megfelelôen reagálni rájuk. Volt már rá példa, lesz is még rá példa. Az egyetem milyen változásokat hozott az életedben? Rengeteg embert ismertem meg, a gondolkodásmódom, a világszemléletem változott. Azonban mindez úgy érzem, hogy engem alapvetôen nem változtatott meg. Ugyanúgy szeretem a sört, mint eddig. Schlôgl F. László, MA II.

XXI. évfolyam 3. szám

Egy biztos pont elérésére törekedsz, vagy a folyamatos változás híve vagy? A biztos pont elérését tekintve az a véleményem, hogy mindannyiunknak vannak céljai az életben, ezeket értelmezhetjük pontoknak is, amelyeket próbálunk megvalósítani. Ha ezek a célok megvalósulnak, akkor újabbakat kell kitûzni, illetve, ha módosítani kívánjuk azokat, abban az esetben jön be az életünkben a változás. Bizonyos esetekben mindenkinek szüksége van változásokra, ettôl lesz újszerû és változatos az életünk, ami nem a maga monoton rendjében halad. Melyik volt az az elért mérföldkô, ami a legnagyobb változást hozta az életedben? Ha a legnagyobb változást nézzük, akkor az érettségit mondanám. Az érettségi idôszakot követô változás azért volt a legjelentôsebb az életemben, mert új város (Szegedrôl Pécsre költöztem), új emberek és új élmények vártak rám a Pécsiközgáz választásával, tehát elég nagy lépés volt a megszokottaktól. Ha visszatekerhetnénk az idôt, másképp csinálnál-e valamit? Igen, sok mindent másképpen csinálnék, ugyanis sok esetben tanul az ember az élete során akár a hibáiból, vagy a gondolkodásmódjában áll be változás. Megbán dolgokat, és esetleg ha újra megtehetné, másképpen csinálna/választana dolgokat. Ez lehet akár párkapcsolat, vagy pályaválasztás területén is. Szirbik Andrea, BA IV. Mit változtatnál az aktuális társadalmi berögzôdéseken? Amit épp az elmúlt egy hónapban a polgármester is szeretne megváltoztatni, a Pécs megítélését javító promóciós videó kiadásával. A közelmúltban a közbiztonság rémes helyzete miatt országos szinten esett a város népszerûsége, ezt jó lenne mihamarabb visszaterelni a normális szintre, és bizonyítani, hogy Pécs remek hely továbbra is, mind az egyetemisták mind az idelátogatók számára. Melyek a számodra legfenyegetôbb változások? Talán az, hogy észre lehet venni az embereken, hogy szûkül a látókörük, a többségük nem nyitott az új dolgokra, olyan életunt mindenki. Szóval nagy fenyegetés, hogy a jövôben mindenki életkedv-vesztett lesz. Ez nagy baj lenne. Stankovics Mátyás, BA II. •

PÁRBESZÉD

FÉSZEK Oktatóportré: Putzer Petra

„Célom, hogy tanítsak” Putzer Petrával, karunk egyik fiatal, rendkívül dinamikus oktatójával volt alkalmam beszélgetni. Pécsiként soha nem vágyódott Budapestre, „igazi olaszosan nagy” családban nevelkedett és az oktatás, illetve doktori disszertáció mellett még van ideje kreatív hobbikat is űzni. Írta: Kovács Rita Milyen gyermekkorod volt? Van valami olyan élményed, amire szívesen emlékszel vissza? Nagyon jó gyermekkorom volt, egy nagyon öszszetartó, nagy családban nôttem fel. A nagyszüleim is pécsiek voltak, sok idôt töltöttem velük. Nagypapám mérnök volt, kreatív barkácsolós típus. Ezért sokmindent csináltunk vele, például kartonpapírból állatkertet, ünnepekkor feldíszítettük a házat mindennel, ami aggatható volt. Valószínûleg ezért szeretek én is minden kreatív elfoglaltságot, gyöngyöt fûzök, kötök, horgolok, varrok. Mindent, ami lányos, nôies kreatív hobbi. Ezek a tevékenységek megnyugtatóan hatnak rám. Édesanyám szegedi és az ô ágán is nagy a rokonság. Gyerekként nyaranta mindig voltunk Szegeden, de az év többi részében is sok közös családi programunk volt. Bár már nagyszüleim sajnos nem élnek, én még mindig úgy gondolom, a gyerekkorom valahol még mindig nem ért véget. Miért a közgáz és miért Pécsett? Mikor döntötted el, hogy ide szeretnél egyetemre járni? Én még a 120 pontos rendszerben felvételiztem, és mivel nagyon jó tanuló voltam a középiskolában, a Corvinusra is lett volna elég pontom. De egyáltalán nem akartam Budapestre menni, nem szeretem azt a várost. Nekem tetszett a Pécsi Tudományegyetem, már akkor is jó hírneve volt. Beszélgettem olyanokkal, akik itt végeztek, vagy ide jártak akkor, és nagyon tetszett, amit meséltek. Nem is jelöltem

meg mást, egyértelmû volt számomra, hogy itt szeretnék tanulni. Persze, ha nem szerettem volna ide járni miután bekerültem, valószínûleg elmentem volna Pestre. Én a Babits Mihály Gimnáziumba jártam, német tagozatos osztályba, ezért ebbôl a szempontból furcsa, hogy onnan ide felvételiztem. Az osztályból rajtam kívül nem is jött senki a közgázra. Igazából a gimnáziumban én a nyelvtudást akartam megszerezni, de már a 3. osztályban tudtam, hogy a Közgazdaságtudományi Karra szeretnék tovább menni. Gondolkodtam még az orvosi pályán is, de elég hamar elvetettem. Sajnos már akkor is azt láttam, hogy Magyarországon az egészségügy helyzete nem megfelelô, nincsenek eszközök, lassú az innováció. Úgy gondoltam, ilyen környezetben nem tudnám orvosként lelkiismeretesen végezni a munkámat. Viszont a

matematikát és a történelmet szerettem, és jól ment. Így a nyelvi tagozaton már tudatosan választottam fakultációt. Hogyan döntöttél a Marketing szakirány mellett? Amikor én kezdetem az egyetemet, még más volt a képzés is. Az elsô három évben az egész évfolyam együtt volt és utána kellett szakra jelentkezni. Sokáig vacillál-

tam a Marketing és a Számvitel között. Végül, az utolsó pillanatban a Marketing gyôzött. Igazából azért nem mentem Számvitel szakra, mert akkor a diplomához nem járt a mérlegképes könyvelôi végzettség. Viszont tudtam, hogy késôbb szeretném megcsinálni a másik szakot is. Mindig is fontosnak tartottam a Számvitelt, ezért már a szakosodás után is igyekeztem ehhez a szakhoz tartozó tárgyakat is felvenni. Például volt Beszámoló készítés órám is. Most úgy gondolom a választásomban közre játszott az is, hogy a Marketing kreativitást igényel, tágabb keretet ad az ötleteknek, mint a Számvitel. Ott adottak a számok és azokkal adott szabályok szerint kell kezdened valamit. A Marketing viszont sokkal kevésbé kötött. A hallgatók egy része biztosan gondolkozik, hogy a diploma megszerzése után a Doktori iskolára jelentkezzen. Neked hogyan jött ez az ötlet? A célom az volt, hogy tanítsak, nem a „Dr.” a nevem elôtt. Ez érdekelt a legkevésbé. Már a középiskolában is én voltam az, aki mindenkit korrepetált, elmagyarázta az anyagot. Az egyetemen is sokszor ültem le tanulni a tásaimmal, például gazdaságmatematikát. Ötödévesként merült fel bennem, hogy jelentkezzek Phd képzésre. Orosdy tanár úrnak szóltam, aki akkor azt mondta, arra várt, hogy mikor fogok ezzel az ötlettel elé állni. Ezek után úgy véltem, ha ô hisz bennem, akkor mindenképp van értelme ennek. Egyáltalán nem bántam meg ezt a döntésemet. Nagy örömöt jelent számomra, amikor azt látom, hogy a hallgatók bejárnak az óráimra és figyelnek. Jó érzés, hogy átadhatom a tudásom nekik. Az abszolút siker, amikor azt látom, hogy nem csak a közgazdász, hanem a gazdaságinformatikus hallgatók is hazavisznek valamit magukkal az anyagból, amit elmondok nekik.

XXI. évfolyam 3. szám

PÁRBESZÉD

FÉSZEK Én úgy tudom, minden oktatónak van valami kutatási területe, amivel a tanítás mellett foglalkozik. Te mit kutatsz? Az én területem a CSR (Corporate Social Responsibility azaz Vállalati Társadalmi Felelôsségvállalás), a diszszertációmat is ebbôl írom. Jellemzôen a marketing kommunikációs terület érdekel még, nagyon széles témakör ez, sok irányba el lehet mozdulni belôle. Illetve most a karon is népszerû a Kék Gazdaság. A CSR kapcsán látok egy olyan irányvonalat, ami ezzel a „kék vonallal” öszszeköthetô. Most még csak körvonalazódik bennem, ez még nagyon a jövô zenéje.

lott sokminden. A legjobb pédája a változásnak, ez a digitális ôrület. Facebook, okostelefon, tablet, iPad. A legrosszabb, amikor a hallgató Facebookon ír az oktatónak. Ez az, amit nem tolerálok. Nem is válaszolok, hiszen annyi megfelelô kommunikációs fórum van. De persze a közösségi oldalon fent vagyok, hisz mindenki fent van. Ezen kívül az okostelefonok terjedésével megváltoztak a hallgatók puskázási szokásai is. Régen még kiirkálták az anyagot pici cetlikre, most meg megnyitják a diasort telefonról. Persze, eleinte ez eszébe sem jutott az oktatóknak. Manapság többen vannak azok, akiknek az egyetemen a tanulás, tudás megszerzése csak másodlagos, elsôdlegesen inkább Mondtad, hogy szeretsz oktatni. a közösségi élet, a bulik fontosabbak. Hogy érzed, milyen a kapcsolatod a Ilyen az én évfolyamomon is volt, de kehallgatókkal? Bízom benne, hogy szeretnek és sikerül ôket inspirálnom. Igyekszek minél több példát vinni az óráimra, ezt nagyon értékelik, mert könnyebben kapcsolják össze az elméleti anyagot a gyakorlattal, a saját életükkel, nem érzik annyira idegennek. A mostani lapszám fô témája a „Társadalmi változás”. Hogyan tudnád ezt kötni az egyetemi élethez? Leginkább a hallgatókon látom, hogy mennyit változott a társadalom viszonylag rövid idô alatt. Tudom, hogy viccesen hangzik, hogy „bezzeg az én idômben”, de amikor én jártam egyetemre másképp zaj-

vésbé volt jellemzô. Ezzel együtt jár, hogy a mostani hallgatók késôbb akarnak felnôni, családot alapítani. Vagy egyáltalán nem is akarnak felnôni. Visszatérve a Facebookhoz, eszembe

CURRICULUM VITAE Tanulmányok, tudományos fokozatok, minôsítések • 2000 – 2004 – PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola, német tagozat • 2004 – 2009 – Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar hallgatója • 2007 – Marketing szakos hallgató • 2009 – Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Phd hallgatója Munkahelyi adatok • 2012 óta a PTE KTK GTI munkatársa, Kereskedelem és Marketing szakos oktató Jövôbeni tervei • Doktori disszertáció megírása a CSR kutatási területen

XXI. évfolyam 3. szám

jutott, hogy mostanában nagyon elterjedt, hogy az ismerôsöket, barátokat is az interneten keressük fel, írunk nekik e-mailt vagy Facebook üzenetet. Tartok tôle, hogy a világ afelé halad, hogy a végén már ki se mozduljunk a házból, mert mindenkivel beszélhetünk otthonról is. Remélem, hogy ez nem fog bekövetkezni, én nem bírnám ezt. Sokkal jobban szeretek valahová beülni egy kávéra és személyesen beszélgetni a barátaimmal. Persze, azokkal az ismerôseimmel, akik messze vannak, nagyon jó az interneten keresztül tartani a kapcsolatot. Karunkon pezsgô szakmai élet zajlik. Minden évben vannak konferenciák, szaknapok, versenyek. Van személyes kedvenced, amelyikre mindig elmész akár meghallgatni, akár elôadni? Igyekszem részt venni a kari rendezvényeket, nem csak illendôségbôl, hanem mert szeretem ôket. Persze, ha valami olyan konferencia van, ami távol áll az érdeklôdési körömtôl, akkor nem mindig megyek el rá. De többségében igyekszem jelen lenni minden rendezvényen. Van kedvenc elôadóm, Sas Istvánt nagyon szeretem, fantasztikus ember. Pályám csúcsa az lenne, ha én is eljutnék arra az elôadói szintre, ahol ô van. 2011-ben Pécsett rendeztük meg Nagy Ákossal és persze Fojtik János irányításával a Marketing Oktatók Konferenciáját, amelynek témája a Felelôs Marketing volt. A szervezés nagyobb részét Nagy Ákos végezte. Ezt a konferenciát minden évben, augusztus végén rendezik meg Magyarország különbözô egyetemein. Idén Budapesten volt, a BGF szervezésében. Ez egy nagyon emlékezetes esemény volt számomra, mert megtapasztalhattam, milyen szervezôként jelen lenni egy ilyen konferencián. Azóta nagyon tisztelek mindenkit, aki vállal ilyen feladatot. Például biztos vagyok benne, hogy a múlt héten tartott Papp László Számvitel Verseny és Konferenciát is nagy munka volt ilyen szépen megszervezni.

PÁRBESZÉD

FÉSZEK Oktatóportré: Putzer Petra

Ha épp nem az egyetemen vagy, mivel szereted eltölteni az idôdet? Ha jól emlékszem marketing gyakorlatos órákról, van háziállatod is. Hûha. Hát én sokáig nem igen sportoltam semmit, fôleg mert nem szerettem. Futni például még most is különösen utálok. Viszont tudom, hogy a sok ülés miatt szükség van valami mozgásra, nem is az alkatom miatt, de tudom, hogy ez így nem egészséges. Nem olyan régen kezdtem el Zumbára járni, amire az egyik kedves kolléganôm csábított el. Rájöttem, hogy létezik olyan sport, amit szívesen csinálok. Persze napi szinten azért nem ûzöm ezt sem, de heti kétszer elmegyek edzésre, ha tehetem. Ha valami miatt kimarad, akkor pedig bizony hiányzik. Nálam egyébként is elképzelhetetlen, hogy legalább két-három naponta ne ténykedjek valamit, akár csak rövid ideig. A leghosszabb „projekt”, amin legutóbb így dolgoztam, az egy horgolt szoknya volt. Hónapokig készítettem, mert nem jutott rá napi szinten túl sok idôm. De ezen kívül tényleg mindenféle kreatív dol-

got csinálok, decoupage-olok, átalakítok egy-egy ruhát, igazából mindent, ami nem vesz túl sok idôt igénybe. Igen, van egy kutyám is, szegényemet szinte minden órámon emlegetem valami példa folytán. Vele naponta legalább egykét órát kell foglalkozni. Egy óra sétáltatás szükséges, ez nem mindig jó, például ha esik az esô, dörög és villámlik. Ô nem fél ezektôl egyáltalán. Szoktam is mondani, hogy nem rendes kutya. Nagyon kis karakán egyéniség, kiforrott személyisége van. Tud nagyon kedves is lenni, de van, hogy hisztizik. 2006 óta van meg, kutyaévekben mérve most van élete csúcspontján. Otthon van saját kanapéja, azon alszik, illetve megvannak a saját dolgai, amiket úgymond önálló fogyasztóként használ. A boltban is válogatna a kutyaeledelek közül, ha ô menne vásárolni. Igyekszünk szigorúan fogni, vannak szabályok, amiket bizony be kell tartania. Leginkább a házikosztot szereti, de az állatorvos tanácsára kapja a neki megfelelô kutyatápot. Az orvos azt mondta, ha éhes úgyis meg fogja enni. Volt rá példa, hogy két napig nem evett. De ô elôbb tört meg, mint mi és végül hozzálátott a táphoz.

Mesélnél kicsit arról, hogy milyen az életed mostanában? Persze, szívesen mesélek errôl is. Egy éve házasodtunk össze a férjemmel, akivel most már több, mint három éve ismerjük egymást. Ô villamosmérnök végzettségû, ami több okból is nagyon jó dolog. Szoktam is mondani a barátaimnak, ismerôseimnek, hogy aki teheti, más területrôl válasszon párt magának. Az eltérô szemléletmód szerintem jó hatással van egy kapcsolatra, a férjem mérnökként sokmindent másképp lát, mint én. Mindig megbeszéljük, kivel mi történt a nap folyamán, de nem „dolgozunk” otthon. Ez alatt azt értem, hogy amikor együtt töltjük az idônket, akkor nem gondoljuk tovább a munkánkat, hanem tényleg egymásra figyelünk. Ez sokkal nehezebb, ha egy kapcsolatban mindkét fél ugyanazon a területen dolgozik. Meg hát azért is jó, hogy villamosmérnök férjem van, mert mindenhez ért, szinte bármit meg tud javítani. A lakásunkat is együtt újítottuk fel, én kvázi segédmunkásként dolgoztam mellette, a keze ügyébe téve a szükséges szerzámokat. •

Pécsi Hírmondó

Önkormányzati lakások Írta: Schmuck Roland A helyi önkormányzatok egyik feladata a lakás- és helyiséggazdálkodás. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában jelenleg 4372 lakás van. Ezen lakások méretüket, állagukat és komfortfokozatukat tekintve is nagyon változatosak. Az 1994 elôtt kötött lakásbérleti szerzôdések határozatlan idejûek, ezt követôen azonban csak határozott idôre köt az önkormányzat szerzôdést, mely azonban bizonyos alapvetô feltételek teljesítése esetén meghosszabbításra

kerül. A határozatlan idejû szerzôdés a gyermekekre is továbbörökíthetô, az önkormányzat által fel nem mondható. Jelenleg körülbelül 2000 ilyen lakás van Pécsen. Általánosságban elmondható, hogy az önkormányzatok ingatlanállománya a rendszerváltás óta csökken. Ehhez hozzájárul az önkormányzati lakások értékesítése is, mely Pécsen jelenleg két indokkal történik. Az önkormányzat a határozatlan idejû szerzôdéssel rendelkezôk számára, írásbeli kérésükre felajánlhatja megvételre a lakást a piaci ár 54%-áért. Erre viszonylag ritkán van lehetôség, leg-

utoljára 2006-ban történt ilyen, azonban most ismét lehetôség van rá. Az önkormányzati tulajdonú lakások értékesítésének másik indoka lehet azok leromlott állaga, mely a felújítást gazdaságtalanná teszi. Ezeket a lakásokat szintén értékesítésre jelölheti ki az önkormányzat gazdasági okok miatt. Az eladásokon kívül természetesen lehetôség van új lakások vásárlására is, melyre nagy igény mutatkozik, azonban az erre fordítható pénzügyi források szûkösek. A tervek szerint legközelebb 2014-ben fog sor kerülni új lakások vásárlására. •

XXI. évfolyam 3. szám

PÁRBESZÉD

FÉSZEK Oktatói körkérdés

A változás szele

Ebben a számunkban, a központi témánkhoz igazodva arról faggattuk oktatóinkat, hogy véleményük szerint hogyan változik a világ és vele együtt a gazdaság, a társadalom, illetve ezen változások hogyan jelennek meg például a hallgatókon. Mint általában, most is érdekes válaszok születtek. Összeállította: Csupor Petra Gál Zsuzsanna Gergits Imola Dr. Szûcs Krisztián: Közhellyé vált, hogy rohanó világunkban csupán a változás, ami állandó, de azt gondolom, hogy ez nem véletlen. Egyszerre élvezzük és szenvedjük a folyamatos változást, az újabb kihívásokat, az állandósult „pörgést”. Szenvedjük, mert kényszerítô erôként hat ránk, mikor azzal kell szembesülnünk, hogy ha nem követjük a változásokat, akkor le/kimaradunk. Élvezzük, mert sokszor meglepô és lenyûgözô, hogy mennyire egyszerû dolgok képesek életvitelünket pozitív értelemben megváltoztatni. Technológiai fejlôdés, gazdasági válság alakítja mindennapjainkat és egyre többen érezzük úgy, hogy jó lenne néha kiszállni, lelassítani, kicsit megállapodni. Amikor pedig erre lehetôségünk adódik, akkor nehezen élünk vele, unalmasnak, eseménytelennek éljük meg ezt az idôt. És talán ez a legnagyobb változás, amit majd az idô múlása egyre inkább igazol: újra meg kell tanuljuk értékelni a stabilitást, ki kell alakítani az egyensúlyt a külsô és belsô elvárások között. Egyre élesebben fogalmazódik meg az emberben az igazi élmény iránti igény, ugyanakkor egyre nehezebben tudunk kibújni a mások által támasztott elvárások alól. Biztosan összefügg ez az életkorral, az életciklussal is, de egyre inkább jellemzô – fôként az Y generáció tagjai körében, hogy – a munka-/szabadidô egyensúlya kiemelten fontos, esetenként talán még az elkölthetô jövedelemnél is fontosabb. És ez a változás jó. Sebestyén Tamás: Az utóbbi pár évben jelentôs változást figyelhettünk meg a gazdaság számos területén. Elég csak a magánnyugdíj pénztári rendszer átalakítására, szektorális különadókra, végtörlesztésre, dohánypiac átalakítására vagy legújabban a rezsicsökkentésként megismert árszabályozásra gondolnunk. Egyfelôl jól látható, hogy ezen intézkedések az állam gazdasági szerepvállalásának megerôsödésével járnak, ugyanakkor kétséges, hogy ezek valóban kedvezôek-e a magyar gazdaság folyamataira nézve.

XXI. évfolyam 3. szám

A gazdaságpolitika újabb és újabb keresleti stimulusokkal próbálja a gazdasági növekedést segíteni, de a kínálatoldali feltételek folyamatosan romlanak. A beruházások elmaradnak, a jobban képzett és motiváltabb munkaerô külföldre megy dolgozni, amivel az ország fizikai és humán tôkeállománya csökken. Nem sikerült a külföldi és hazai tulajdonú szektorok közötti termelékenységi különbséget sem csökkenteni. Így az elôbb említett jelentôs változások hamis látszatot keltenek, a legfontosabb területek esetén a helyzet még mindig változatlan. Ugyanakkor az egyedi szereplôk attitûdjét, a vállalakozói szemléletet, teljesítményorientált hozzáállást tekintve, amik egy jól mûködô piacgazdaság legfontosabb tényezôi, nem látunk érdemi változást, sôt, véleményem szerint az utóbbi évek gazdaságpolitikai változásai az elôrelépést inkább visszavetik. Abaligeti Gallusz: Rögtön azzal kezdeném, hogy a tapasztalataim a diákok figyelmével, szorgalmával kapcsolatban távolról sem reprezentatívak. Kiváltképp azért nem, mert én anno nagyon szerettem a módszertani tárgyakat – amivel persze már akkor is a kisebbséghez tartoztam –, most pedig éppen ilyen tárgyakat oktatok, amiket a többség egyáltalán nem szeret. Számomra tehát viszonylag nagy a kontraszt ahhoz képest, amikor én ültem a padok között. Ugyanakkor szerintem a tipikus hallgató nem igazán változott. A szorgalmi idôszakban jellemzôen nem sokat foglalkozik a tantárgyakkal, ez a mi idônkben is így volt; és valószínûleg így is marad, amíg a szorgalmi és a vizsgaidôszak ennyire elkülönül egymástól. A különbség, azt hiszem, inkább az unalom kinyilvánításának módjában érezhetô, ez most nagyrészt mobilnyomkodásban merül ki. Mi inkább könyvet olvastunk vagy beszélgettünk egymással, amikor nem figyeltünk (neadjisten más tárgyra tanultunk). Természetesen senkinek nem lehet maradéktalanul kielégíteni az ízlését a tantárgyakkal, ezért én elfogadom, ha valakit nem érdekel az, amit magyarázok. Összességében csak az zavar a hallgatók érdektelenségével kapcsolatban, hogy amikor nem figyelnek, akkor általában valami haszontalan dologgal töltik az idejüket. Mindeközben rengeteg fontos dolgot meg kellene még tanulniuk az egyetemi anyagon kívül, amelyek elengedhetetlenek egy jó munkahely megszerzéséhez, és ha ezekre áldoznak be egy-két elôadást vagy gyakorlatot, akkor szerintem afelett nyugodtan szemet hunyhatunk.•

SZONDA

FÉSZEK A Pécsiközgázosok válaszai a változásokra

Jó irányba haladunk?

Változik a világ! Ez ellen nem tehetünk semmit. Az őszt felváltja a tél, a telet pedig a tavasz. Új generációk nőnek fel, megújult eszmékkel, szemléletmóddal. Természetesen ezek a fordulatok erősen hatnak mind társadalmunkra, mind kultúránkra. Hogy jó irányba haladunk, vagy sem, nehéz eldönteni. Írta: Harsányi Ákos Rajzolta: Dimbu, Bia Egyesek szerint sorvad a kulturális életünk. Egyre kevesebbet járunk színházba, moziba, egyre ritkábban olvasunk nyomtatott irodalmat. Mindennapi tevékenységünk leredukálódik a televízió bámulására, amelybôl „ömlik a szenny”, vagy pedig órákig elveszünk az online világban, melynek köszönhetôen elhalnak a normális társadalmi kapcsolataink. Mások szerint éppen ennek a technikai fejlôdéseknek köszönhetôen születhet újjá kultúránk, illetve szélesedhetnek ki lehetôségeink a társadalmi kapcsolatok ápolására és az egyenlôség elérésére. Ezzel kapcsolatban nyilván eltérnek a vélemények, de az biztos, hogy sokakat megmozgat a kérdéskör. Ezt mi sem mutatja jobban annál, hogy a kitöltôk száma alapján az volt az utóbbi idôk legnépszerûbb szondája. Kérdôívünkre nem kevesebb, mint 120 válasz érkezett. A nemek, évfolyamok és szakok arányát a mellékelt ábrákon láthatjátok. Érdekes, hogy a nôi kitöltôk korábban is jelenlévô dominanciája tovább erôsödött, ezúttal csaknem a válaszadók 2/3-a képviselte a szebbik nemet. A szakok esetében pedig felbukkantak más karok hallgatói is, valamint valaki a KTK-át jelölte be a szakjaként. Lássuk tehát milyen válaszok is érkeztek a kérdésekre: 1. Mennyire vagy elégedett Pécs kulturális, valamint társadalmi helyzetével? (1.ábra) A válaszok jól tükrözik, hogy nem véletlenül viselhette 2010-ben Pécs az Európa Kulturális Fôvárosa címet. A kitöltôk 63%-a elégedett városunk kulturális és társadalmi életével és csupán 8% tartja átlagon alulinak Pécset ebben a kategóriában. Érdekes, hogy

64%

a férfiak 28%-a találta átlagosnak, míg a nôk csupán 10%-a volt semleges véleménnyel, válaszaik sokkal nagyobb arányban tértek el az átlagtól valamelyik irányba. 2. A felsoroltak közül, városunk mely kulturális, illetve társadalmi összetevôje szorul szerinted változásra? (Több válasz is bejelölhetô) (2. ábra)

Az elôzô kérdésnél tapasztalt elsöprô elégedettség után meglepve tapasztaltam, hogy mennyi mindenen változtatnátok. Többen alaposan kihasználták, hogy több választ is bejelölhetnek. Egy-egy személy átlagosan több mint két és fél ponton változtatna a felsoroltak közül. Érdekes, hogy míg a válaszok alapján a kulturális viszonyokkal többnyire nincs kivetnivalótok, addig a jelenlegi társadalmi helyzeten többet változtatnátok. A legszem betû nôbb probléma számotokra egyértelmûen a közbiztonság helyzete. Ehhez az eredményhez úgy vélem az

36%

utóbbi évek sajnálatos eseményei jócskán hozzájárultak. Nem véletlenül szántunk ennek a témának a tavalyi év folyamán egy egész számot. A második helyen az emberek egymással való kapcsolata, egymáshoz való viszonyulása szerepel. Szintén inkább a társadalmi problémák közé sorolható a lakosság kultúrához való hozzáállása, melyre érkezô „voksok” menynyisége szintén meghaladta a kitöltôk számának a felét. A részletes eredményeket leolvashatjátok a 2. ábráról. 3. Te milyen programokkal lendítenéd fel Karunk kulturális és társadalmi életét. Ennél a kérdésnél lehetôséget adtunk olvasóinknak, hogy ötleteikkel tovább lendítsenek Karunk társadalmi- és kulturális életén. Látszik, hogy ez a feladat több idôt, gondolkodást és kreativitást igényelt, hiszen a válaszadók több mint fele üresen hagyta ezt a mezôt. De így is akadt rengeteg hasznos ötlet. Jó érzéssel tölt el, hogy sokan teljes mértében elégedettek vagytok a kart

"Én nem programokkal lendíteném fel a Kar életét, hiszen lényegében sok program adott, hanem a hallgatók hozzáállásán változtatnék, ha tudnék." /harmadéves lány/

XXI. évfolyam 3. szám

SZONDA

FÉSZEK körülövezô programokkal és semmin sem változtatnátok, mások pedig csupán ezen események jobb marketingjét hiányolják, vagy a diákság hozzáállásán találtak kivetnivalót. A többség még több közös szervezett kirándulást preferálna diákbarát áron, legyen az egy szimpla gyárlátogatás, a Nemzeti Bank, vagy akár egy külföldi túra. Páran szeretnének egy KTK-kártyát létrehozni, mely segítségével még olcsóbban lehetne bejutni egyes helyekre. Sokan, azonban ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor a hegy megy Mohamedhez megoldást választanátok, miszerint a Pécsiközgáz életébe csempésznétek még több kulturális eseményt. Többek között kiállításokkal, táncestekkel, bálokkal, elôadásokkal, az alkoholbarátok borkóstolókkal tarkítanák a diákság szürke hétköznapjait. Többen egyenesen a szakestet követelik vissza a régi szép idôkbôl. Az úgynevezett szabadegyetem ötlete is felvetôdött több helyen, mely szerint a diákok tarthatnának elôadásokat egymásnak, mások több elismert, híres ember elôadását hallgatnák szívesen, valamint a vitaestek és a kerekasztal beszélgetések is rákerültek a képzeletbeli kívánságlistára. A válaszadók jelentôs része említette, hogy szívesen venne részt kvízeken, vetélkedôkön, legyenek azok a karon belül vagy a karok között. Egyik tehetségkutató mûsorok iránt rajongó olvasónk szívesen látna hasonló eseményt a Pécsiközgáz udvarán is. Az említett illetô annyira lelkes volt, hogy már el is látta a „KTK Got Talent” névvel az eseményt. Talán

"El tudnék képzelni egy szép megújult logót, a régit megtartva, de átformálva. Esetleg írhatnának bele oktatók, rendszeresen, bölcs oktatók, kik már tudják az élet sava-borsát." /harmadéves fiú/.

XXI. évfolyam 3. szám

már bôszen gyakorol is az árnyéktánc produkciójára. Érkezett pár követelés több ismerkedôs esemény rendezésére is, többen pedig a külföldiekkel, azok kultúrájával kerülnének szorosabb kapcsolatba, Erasmusos nemzetközi estek keretei között. A válaszok alapján igen közkedveltek lettek a diákszervezeti napok, mert többen megemlítették, hogy még többet szeretnének. 4. Véleményed szerint a Fészeknél milyen újítások szükségesek?

Nem nagy titok, hogy a Fészek háza táján is kisebb nagyobb változások vannak tervben. Az utolsó kérdésünk során éppen ezért is szerettük volna kikérni az olvasók véleményét az újság esetleges újításával kapcsolatban. Érdekes módon erre valamennyivel több válasz érkezett. Rendkívül boldoggá tett, hogy a vártnál többen írtátok, hogy a Fészek úgy jó, ahogy van és nincs szükség nagyobb változtatásokra a lapnál. Örülök, hogy tényleg a vártnál többen osztoznak ezen a véleményen, de nyílván ôk is belátják, hogy mindenhol szükség van idônként a megújulásra. Szerencsére azért bôven akadtak olvasók, akik elárasztottak minket ötletekkel, néhol építô jellegû kritikával is. A legtöbben az újság megjelenésén találtak valamilyen kivetnivalót. A legtöbben a színeket hiányolják a lapokról, aminek sajnos komoly anyagi korlátai van-

nak, de ígérem, mindent megteszünk az ügy érdekében. A dizájnnal kapcsolatban a logó megújítása is több válaszban helyet kapott. Természetesen akadtak, akik a lap belsô tartalmán is változtatnának néhány helyen. A legradikálisabbak a vezetôség lemondását követelték, természetesen pár mosolygós fejjel megtoldva „véleményüket”. Mások, akik komolyabban vették a kérdés megválaszolását többek között több szakmai – vagy a kar életével foglalkozó cikket várnak el az újságtól. Jó páran az oktatók írásait, aranyköpéseit, velük készült interjúkat is gyakrabban olvasnák. A diákság, illetve szakemberek által írt külsô vendégcikkekre is nagy igény van az olvasók körében. Remélem, akik errôl tettek említést, tisztában vannak vele, hogy bármikor szívesen fogadunk írásokat külsô személyektôl is, persze amennyiben az megfelel bizonyos minôségi elvárásainknak. Egyesek a rovatokon is változtatnának. Többek között említés esett a házi képregény, azaz a Töhötöm visszatérésérôl, több sport vagy ajánló írásáról, vagy éppen egy egész rovat, a Szarpoén eltörlésérôl is. Az egyik legérdekesebb kritika azonban, hogy az újságunk nem halad eléggé a korral. Olvasónk véleménye szerint jóval nagyobb aktivitásra lenne szükség részünkrôl az online színtéren. Összességében tehát elmondható, hogy többségében elégedettek vagytok városunk és karunk társadalmi és kulturális helyzetével, illetve újságunk mûködésével, de a többség az újítások híve. Bebizonyosodott az is, hogy többekben egyedi, kreatív, hasznos ötlet fogalmazódott meg a témákkal kapcsolatban. Hálás vagyok, hogy ilyen sokan kitöltöttétek a kérdôívet. Ezen a jó szokásotokon ne változtassatok a jövôben sem! •

SZAKMA

FÉSZEK Az alapanyagoktól a késztermékig és tovább

Göröngyös úton… De hova is? A logisztika a közgazdaságtudománynak egy olyan határterülete, mellyel a karon – hasonló szakirány híján – viszonylag keveset találkozunk. A továbbiakban így egy kis kóstoló következik az anyagáramlás alapvető folyamatairól. Írta: Weintraut Mária (JPKSZ) Jó idôben jó helyen lenni nem pusztán a véletlen mûve. Martin Luther King sem csak céltalanul sétálgatott a Lincoln Emlékmûnél, amikor 1963. augusztus 28-án megtartotta híres beszédét. Álmát egy világ ismerte meg, mert jó idôben jó helyen volt. Hasonló a helyzet az iparban is, ahol minden résznek, a legkisebb csavarnak is jó idôben jó helyen kell lennie, különben a termelés összeomlik. Ez a kétségtelen tény keltette életre és élteti a mai napig a logisztikának azt az ágát, amely az anyaggazdálkodással foglalkozik; és mivel ez egy alkalmazott terület, a tudományos munkatársak és az iparban dolgozó szakértôk szoros összefogására volt szükség, hogy az iparosodással egy ütemben fejlôdhessen. Az anyaggazdálkodás alapjai Hogy pontosan mit is értünk anyaggazdálkodás alatt, arra sokféle megfogalmazás született már az idôk folyamán. Mindben közös viszont, hogy egy olyan folyamatot kell elképzelni, ami lehetôvé teszi az anyagok áramlását az egész ellátási láncon keresztül, a beszállítóktól a vevôkig bezárólag. Az utóbbi idôben pedig egyre nagyobb hangsúlyt kap az információk áramlása is, mely a fizikai anyagokkal karöltve szintén nélkülözhetetlen része a folyamatnak. Tehát a beszállítóktól a vevôkig – egy cipôket gyártó cégnél ez annyit tesz, hogy meg kell szervezni a bôr, a talpbetét, a sarok, a cipôfûzô, a cérna és egyéb anyagok eljutását a partnerektôl a raktárig, a raktárból a termelésbe, a termelésbôl pedig a vásárlókhoz. Mivel ez egy igen komplex témakör, egy kis egyszerûsítéssel élve a továbbiakban csupán a cégen belüli anyagáramlásra szorítkozunk.

Megfogni a megfoghatatlant: az ábrázolás mûvészete Az anyagok a szemünk elôtt mozognak. Látjuk ôket bejönni a raktárba, haladni a targoncákon, ahogy a polcokra kerülnek, és ahogy a termelésben összeszerelik ôket. Mégis nagyon nehéz megfogni magának a folyamatnak a lényegét, a gyenge pontjait és a javítási potenciálokat. Ezt megkönnyítendô többféle ábrázolási technika áll rendelkezésünkre, amelyek segíségével testet formálhatunk egy ilyen folyamat köré. A process mapping kedvelt módszer anyagáramlási folyamatok ábrázolására. Ahogy a névbôl is gondolhatjuk, maga a folyamat feltérképezése a cél: készítünk egy pillanatfelvételt a folyamatról, ahogy az 1. ábra is illusztrálja.

1. ábra: Process mapping Forrás: Slack – Chambers – Johnston (2010)

A 2. ábrán bemutatott value stream mapping, avagy értékfolyamat-térkép egy másik fajta megközelítés, fôleg a lean módszertanban használják. A fogyasztók szemszögébôl vizsgálja a folyamatot aszerint, hogy hol keletkezik hozzáadott érték, azaz a vevô hajlandó-e fizetni azért a bizonyos lépésért vagy sem. A logisztika például kifejezetten egy olyan, a vevôk számára láthatatlan terület, ahol nem keletkezik hozzáadott érték, hiszen a vevô szempontjából abszolút semleges, hogy az elôbb említett cipô látta-e a Nagy Falat, vagy csak a sarki susztertôl érkezett. Sokkal inkább fontos számára, hogy bôrbôl készült-e, nem fog-e beázni, vagy van-e masni az elején.

Így habár a szállítás költségét is be kell építeni az árba, mégis szem elôtt kell tartani, hogy a vevôk nem fizetnek többet azért, mert messzirôl hoztuk el a terméket a lábai elé.

2. ábra: Value stream mapping Forrás: Slack – Chambers – Johnston (2010)

Készlet: barát vagy ellenség? Sokat vitatott téma az imént említett felvetés. A készletezésnek alapvetôen két féle megközelítése létezik: a) biztonsági készletek felhalmozása (avagy „mindenbôl egy keveset”); illetve b) a folyamatok szinkronizálása, hogy az anyagok pontosan akkor legyenek elérhetôek, amikor valóban szükség van rájuk. Habár Dilworth (1993) leszögezi, hogy a készlet nem teljesen rossz és nem is teljesen jó, a mai trendek mégis inkább a készletek minimalizálása felé mutatnak. Azonban mivel a dolgok az anyaggazdálkodásban sem pusztán feketék vagy fehérek, gyakran elôfordul, hogy az elôbb említett két lehetséges stratégia közül egy cég egy idôben mind a kettôt alkalmazza. Ez a rugalmas hozzáállás segíthet minimalizálni a „halott készletek“ mértékét (ezek olyan készletek, amik kifutott termékekhez tartoztak és valószínûleg már nem használhatók fel; például a rózsaszín cipôfûzôk egy olyan gyárban, ahol már nem gyártanak rózsaszín cipôket). Abban, hogy megértsük, mikor melyik stratégia a legalkalmasabb, az életciklus-görbe van segítségünkre.

XXI. évfolyam 3. szám

SZAKMA

FÉSZEK Vegyük ismét a cipôket. Emlékeztek, amikor a ’90-es években a holdjáró cipôk hódítottak?! Amíg csak sokkolták a nagyközönséget és kísérleteztek a cipôk eladásával (introduction stage), addig érdemes volt elkerülni a hatalmas készleteket, és éppen anynyit rendelni az alapanyagokból, amennyi a

3. ábra: Életciklus-görbe Forrás: Slack – Chambers – Johnston (2010)

megrendeléshez szükséges. De miután valami csoda folytán teret hódítótt a holdjáró (growth stage), a gyártók bátran halmozhattak fel készleteket, mert gyors volt a készletek forgási sebessége, és gazdaságosabbnak bizonyult kevesebbszer nagyobb mennyiséget rendelni. Aztán miután alábbhagyott a lelkesedés, a gyártók jobban tették, ha ismét csak akkor rendeltek alapanyagokat, ha megrendelés érkezett a cipôkre. Akik ezt nem ismerték fel idôben, azoknak még most is ott sorakozik a raktáruk egy sötét zugában a platform és az ezüst színû cipôfûzô. Ezek a gyártók vagy abban reménykednek, hogy egyszer reneszánszuk lesz ezeknek a lábbeliknek, vagy majd veszteségként írják le ezeket a készleteket. Húzni vagy tolni? Attól függôen, hogy a cég megrendelésre gyárt-e vagy sem, két féle rendszert különböztetünk meg. Egy push rendszerben a gyártás a kereslet elôrejelzésén alapszik. A cipôknél maradva ez annyit tesz, hogy historikus adatokhoz nyúlnak és megnézik, hány pár szandál fogyott az elôzô öt szezonban. Ebbôl készül egy elôrejelzés, amihez a termelést igazítani lehet. Ha a valós kereslet merôben eltér az elôrejelzéstôl, például mert egy esôs nyáron nem fogynak a szandálok, sok készlet halmozódik fel. Viszont ha a kereslet lényegesen magasabb a vártnál, a kielégítetlen igények miatt vevôket veszthet a cég. Ez egyben azt is jelenti, hogy a raktáron lévô késztermék mennyisége igen érzé-

XXI. évfolyam 3. szám

keny kulcsa a rendszernek. A push rendszerre jó példa az MRP (Materials Requirement Planning). Ennek a rendszernek a lelke egy számítógépes szoftvercsomag. A három legfontosabb input között szerepel a legyártan- elôzôhöz képest. Mivel a cipôk nem dó cipôk mennyisége; az anyagjegyzék (Bill „esnek felfelé”, csak úgy lehetséges a of Material, BOM), amibôl kiderül, milyen mozgás, ha a következô munkaállomás „felhúzza” ôket.

alapanyagokból áll egy cipô; valamint a készletnyilvántartás. A rendelkezésre álló adatokból kialakuló output pedig egy javasolt beszerzési lista, amibôl kiderül, hogy mikorra, mennyit és melyik beszállítóktól kell rendelni ahhoz, hogy a termelést maximálisan támogassuk. A push rendszerrel szemben a pull rendszer csak megrendelésre gyárt. Ebbôl következik, hogy a raktáron lévô késztermékek száma minimális. Ez a fajta szemlélet manapság leginkább a TPS rendszerben (Toyota Production System), avagy a „lean” termelésben (a TPS nyugati változata) ölt testet. Egy gravitációs hasonlat jól szemlélteti a két rendszer közti különbséget (4. ábra). A push rendszert egy olyan gyártósorral ábrázolhatjuk, ahol minden munkaállomás egy szinttel lejjebb van az elôzôhöz képest. Ha az egyik munkaállomás végzett a cipôkkel (megsarkalta), tovább tolja a következô munkaállomásra (ahol a masni kerül rá). Ha bármelyik munkaállomáson probléma merül fel, valószínûleg kisebb-nagyobb mennyiségû készlet halmozódik fel az adott munkaállomáson. Ezzel szemben a pull rendszer egy olyan sorral szemléltethetô, ahol minden munkaállomás feljebb helyezkedik el az

Habár úgy tûnhet, a két rendszer szöges ellentéte egymásnak, a gyakorlatban ezek is jól megférnek egymás mellett. A pull rendszer tökéletes például a rózsaszín cipôfûzôk beszerzésére, amiket a cég csak egyedi kérésekhez használ. Azokat a bôröket viszont, amiket a cég a belsô egységeibôl szerez be, vagy a cég emblémáját, amit minden cipôre rávarrnak, egyszerûbb push rendszerrel beszerezni, mert ez önjáróvá teszi a rendszert és így kevesebb odafigyelést igényel.

4. ábra: Push és pull rendszer Forrás: Slack – Chambers – Johnston (2010)

Összegzés Az anyagok cégen belüli áramlása precíz szervezést és nagy odafigyelést igényel. Ha feltérképezzük ezeket a folyamatokat, elképzelhetô, hogy egy olyan aranybányára bukkanunk, ahol sok a javítási potenciál. A folyamatok optimalizálásával pedig erôforrásokat takaríthatunk meg, amibôl hoszszútávon jelentôs versenyelônyt kovácsolhatunk. •

Felhasznált források: Dilworth, J. B. (1993): Production And Operations Management. New York: McGraw-Hill. Lambert, D. – Stock, J. – Ellram, L. (1998): Fundamentals of Logistics Management. Boston: McGraw-Hill. Krajewski, L. J. – Ritzman, L. P. – Malhotra, M. K. (2010): Operations Management. Process and Supply Chains. New York: Pearson. Rushton, A. – Crouche, P. – Baker, P. (2006): The Handbook of Logistics and Distribution Management. London: Kogan Page. Slack, N. – Chambers, S. – Johnston, R. (2010): Operations Management. Harlow: Financial Times Prentice Hall.

KILÁTÓ

FÉSZEK 1956. október 23.

„Mert egy nép azt mondta: Elég volt.” Sokat gondolkoztam azon, hogy mi ’56 üzenete a mai generáció számára. Van-e értelme egy levert forradalmat ünnepelni évről évre, melynek vége látszólag csak vért, üldöztetést és szenvedést okozott a magyar nemzetnek? Vajon megérte-e az áldozat, amit a Széna téren és a Corvin közben harcoló fiatalok meghoztak, állítólag értünk, a jövő generációjáért? Írta: Barkóczi Csaba 1956. október 23-án egy egész nemzet fogott fegyvert egyetemista fiatalok vezetésével, hogy megszabadítsák hazánkat a szovjet elnyomástól és a kommunista diktatúra terrorjától. Bátor dolog volt. A Föld népei elismeréssel tekintettek hazánkra. Egyetlen nemzet volt csak kerek e világon, aki a kommunizmus ereje teljének éveiben megpróbálta leszaggatni a vörös sátán több tonnás láncait: Mi, Magyarok. A szovjetek vérbe fojtották hazánk függetlenség iránti vágyát egy szûk hatalmi elit közremûködésével. Sokakat kivégeztek, bebörtönöztek, sokak pedig Magyarország végleges elhagyására kényszerültek. Eddig a történelem. Aztán eltelt 57 év. A kommunizmus elbukott. Magyarországon is, és egész Európában. Rákosi és társai a magyar történelem legsötétebb figuráiként foglalták el megérdemelt helyüket a történelemkönyvek hasábjain. 1956 ma is élô fôbûnösei közül a véreskezû ex-belügyminiszter, Biszku Béla hamarosan bíróság elé állhat, de reméljük, hogy a több forradalmárra is halálbüntetés kiszabását indítványozó ügyész, Mátsik György sem ússza meg az eljárást. Kádár János maradványait pedig – ahogy 2007-ben egy internetes fórumozó találóan leírta – „kiköpte magából a szent magyar anyaföld”. Mi dolgunk akkor Nekünk? Miért kell ôriznünk ’56 emlékét? Miért kell akkor is emlékeznünk rá, ha már nem élnek majd azok sem, akik Rákosi és Kádár börtönében sínylôdtek az elnyomás éveiben? Miért foglalkozzunk ’56-tal, ha majd nem élnek azok a ma már idôs bácsik és nénik, akiket húszévesen kirúgtak a korábbi munkahelyükrôl,

akiket kizártak az egyetemekrôl, mert kiálltak egy ügy mellett, egy ország ügye mellett? 1956-ot vérbe fojtották. A következmények magyar családok százezreinek, milliónak okoztak végzetes fájdalmat. A forradalom kirobbantói sokfélék voltak mind emberileg, mind társadalmi helyzetüket tekintve. Nem voltak angyalok, nem voltak szentek, nem voltak szuperhôsök. Átlagos, hétköznapi emberek voltak, olyan egyetemista fiatalok, mint mi. A kegyeletadás, a bátorság, a nemzet szabadságáért való végtelen kiállás elismerése, nagyszüleink és dédszüleink emlékének ôrzése mellett más oka van annak, hogy minden évben emlékeznünk kell ötvenhatra.

1956. október 23. szimbólum. S ez a szimbólum az emberi, erkölcsi és politikai üzenetek mellett mindenekelôtt történelmi tanulságot hordoz magában. Az 1956-os nemzeti-polgári forradalom konzekvenciája, hogy minden elnyomás megtörhetô, legyôzhetô, ha nem is azonnal, de történelmi idôtávlatban nézve, s ez emberi és társadalmi értelemben is megállja a helyét. Deák Ferenc mondotta egykoron: „Amit erô és hatalom elvesz, azt idô és kedvezô szerencse ismét visszahozhatják. De mirôl a nemzet, félve a szenvedésektôl,

önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges.” Deáknak maradéktalanul igaza volt. Kádár Jánosnak sem tetszett, de csak úgy lehetett hosszú távon fenntartania látszólag korlátlannak ígérkezô hatalmát, ha a kommunista diktatúra zsarnoki eszközeirôl lemond. Megszûnt a padlássöprés, duplájára emelkedtek a reálbérek, az egyetemek kapui szûk rést nyitottak azon rétegeknek, akiket a kommunizmus üldözött. Megszûnt az ÁVH. Ez nem Kádár ajándéka volt a magyar társadalomnak, ezt a forradalomban résztvevôk harcolták ki! Besétálok a laptopommal az Aulába, leülök, megiszom az üdítôm és megeszem a szendvicsem. Közben kényelmesen hátradôlök a székemen és figyelek. Nézem a hétköznapokon is öltönyben, nyakkendôben futkosó, elegáns figurákat. Elnézem ôket, akik minden tanítási órán, minden elôadáson azt hallják: profitmaximalizálás, akiknek mármár fejébe verték, hogy ha ennyivel és ennyivel csökken a vállalat haszna, akkor ennyi és ennyi embert kell elküldened. Látom ôket és kételkedem. Kiülök a Széchenyi térre és figyelem az embereket. Arctalan rohanó tömeg. Festett hajú lányok, topokban és miniszoknyában, nyomkodva az érintôképernyôs telefonjukat szaladnak az Árkád felé. Modern világ, fogyasztói társadalom. Ilyenkor, október 23. táján mindig elgondolkozom egy kicsit rajtuk. Vajon ôk megtennék-e? Vajon képesek lennének-e rá? Mégis, valami megmagyarázhatatlan érzés azt súgja, higgyek bennük. És én feltétel nélkül hiszek és bízom Bennetek, fiatalok! Ez ’56 üzenete: miénk a jövô, mert mi alakítjuk! Ébresztô, egyetem! Jó reggelt, magyarok! •

XXI. évfolyam 3. szám

KILÁTÓ

FÉSZEK Közgazdasági futball

Mi a csuda történt Dortmundban? A Borussia Dortmund hét évvel ezelőtt gyakorlatilag a csőd szélén állt, ma pedig Európa és talán a világ egyik legjobb együttesét alkotja. Írta: Lugó 1997. május 28., München. A mindössze 18 éves Lars Ricken óriási góljával biztossá teszi csapata Bajnokok Ligája gyôzelmét a címvédô Juventus ellen. Eufória Vesztfáliában – ám a csúcsról már csak lefelé vezetett az út. Financiális problémák ekkor is voltak, de a klub részvényeinek tôzsdei áruba bocsátásával még jó ideig elodázhatóvá vált a csôd. 2003-ban már a Bayern München segítette ki a csapatot egy 2 millió eurós gyorskölcsönnel, hogy fizetni tudják az alkalmazottakat és a játékosokat. Év végére azonban összedôlt a kártyavár, a Lehmann, Metzelder, Rosicky, Amoroso által fémjelzett csapat szétszéledt, a Borussia pedig a középmezôny hitvány mocsarába süllyedt. 2008-ban új igazgatóság érkezett a klub élére, és Hans-Joachim Watzke vezetésével a klub pénzügyi helyzete szépen lassan rendezôdött. Kinevezték a Mainzcal feljutó Jürgen Kloppot menedzsernek, aki sztárjátékosok vétele helyett olcsó, o kos igazolásokkal látott neki az erôsítéseknek. Ekkor szerzôdtették Neven Suboticot és Mats Hummelst, akik

ma is a Dortmund védelmének alapját képezik. Klopp elsô évében a hatodik helyre vezette a klubot, ami az egy évvel korábbi tizenharmadik helyhez képest komoly elôrelépésnek számított. A következô szezonban mindössze 4,2 millió euróért

XXI. évfolyam 3. szám

érkezett Lucas Barrios, aki elsô szezonjában 19 góllal hálálta meg a belé vetett bizalmat, a Bo russia pedig egy helyet e lô relépve az ötödik helyen végzett. A játékosmegfigyelôk szintén fantasztikus munkát végeztek, Kevin Großkreutz-ot a német másodosztályból, míg Kagawa Shinjit a japán harmadosztályból igazolták le aprópénzért. (A japán játékost azóta több mint 20 millió euróért paszszolták tovább a Manchester Unitedhez.) A finan cial fair play közeledtével minden klubnak kötelezô az utánpótlásba fektetni, azonban Dortmundban erre korábban is komoly hangsúlyt fektettek. A klub akadémiájáról került ki Nuri Sahin és Mario Götze is, utóbbit 37 millióért nemrégiben vásárolta ki szerzôdésébôl a Bayern München. A játékosokat 10-12 éves koruktól tanítják az egészséges táplálkozásra, a fegyelemre és a gyôztes mentalitásra. A modern felfogás a klub akadémiáját is áthatja. Különbözô DNS-tesztekkel kiderítik például azt, hogy egy serdülô kapus milyen magasra nô. Ha ez az érték 180 centiméter alatti, akkor nem képzik portásnak, hiszen az kidobott idô és pénz. Alapelvárás a játékosok több poszton való bevethetôsége, a fiatal dortmundi középhátvédek ugyanúgy eljátszanak a szélen és a középpályán is; „A flexibilitás mindenek elôtt!” – vallja Gary Gordon, az U13-as csapat edzôje. Az áttörés a 2010-11-es szezonban következett be, amikor a csapat megszerezte a Bayern München elôl a bajnoki

címet, majd egy évre rá meg is védte azt. Mindezt úgy, hogy keretének átlagéletkora az egyik legfiatalabb volt a ligában, csupán 24 év. Nem váratott magára sokáig az elsô nemzetközi siker sem, idén májusban újra Bajnokok Ligája trófeáért játszhatott a csapat, útközben lelépve többek között a Manchester City-t és a Real Madridot is. Ezúttal nem követték el ugyanazt a hibát, mint a kilencvenes években. Nyáron mindössze 5 millió eurót költöttek: Mario Götze árából három játékost is vásároltak, nem is akármilyeneket. Bátran kijelenthetô, hogy a csapat nem gyengült, az új igazolások remekül megértik magukat Reus-ékkal, ezt bizonyítja a parádés szezonkezdet is. A Dortmundnak kialakult egy saját játékstílusa, mely a sokpasszos játékot vegyíti a betonbiztos védekezésbôl azonnali támadásba való átváltással. Ezt segíti a Footbonaut névre keresztelt csodatalálmány is, mely szintén a sokpaszszos játék hatékonyságát növeli. A mûvelet során a szoba középén álló játékosnak a szoba négy falából érkezô labdákat kell a 64 ketrec valamelyikébe juttatni, miközben mérik az idejét. A telemetriai a d a t o k a t késôbb elemzésre bocsátják. Tökéletes menedzsment, remek utánpótlás, fanatikus szurkolótábor, klasszis játékosok, elképesztô figura a padon – a Borussia tudatos munkával néhány év alatt a csôd szélérôl Európa egyik legerôsebb csapatává vált. Ez a sikertörténet pedig példa lehet mindegyik, csapatába esztelenül pénzt pumpáló olajsejk számára. • Forrás: kompany.blog.nepsport.hu

LEHÚZÓ

FÉSZEK Dohánybót

„Itt hamarosan nemzeti bicska nyílik!” Na, ez egy olyan sztori lesz, amely ugyan személyes, ugyanakkor jelenleg kis országunkban társadalmi probléma is. Vannak ezek az untig ismert frázisok, hogy hányféle ember létezik, én most alkotnék egy új, ugyanakkor nem túl eredeti axiómát. Kétféle ember van: a nemdohányzó, na meg a büdös bagós. Írta: Lóránt Balázs Nemrég voltam egy új EU-konform, roppant jól megkoreografált Nemzeti Dohányboltban, hogy galád módon cigit vegyek. Az okok, hogy én miért is dohányzom, úgy gondolom, nem relevánsak. Tisztában vagyok vele, hogy rossz szokás, igyekszem is – nyilván nem eléggé – korrigálni. Röstellem, de lépjünk túl ezen. Tehát kora reggel van, még szinte csipás szemmel robogok le a „bótba”, hogy kielégítsem undorító szükségletemet. A körülbelül két négyzetméteres „trafik” bejárata elé azonban ketten érkezünk, egy babakocsis kismama (a továbbiakban: ANYUKA) és én. Gondolom magamban, ideje megmenteni a világot, így hát kinyitom nekik az ajtót – ezt pusztán csak azért írom le, hogy egyértelmû legyen: a sûrû megbánásokkal és baklövésekkel teli életem, valamint hibáim ellenére azért mégiscsak rendes gyerek vagyok. Fiatal az arcom – van, aki azt is kétségbe vonná, hogy ez egyáltalán egy arc, mindegy, ez van –, tehát a kötelezô igazoltatásom után alakít nagyot a dohányboltos eladóhölgy (a továbbiakban: a CSAJ). A facekontroll után, miközben rakom vissza a jogsimat a pénztárcámba, a CSAJból a következô felszólítás dörren el – megjegyzem, az emberi fülnek szerény véleményem szerint már-már károsan magas hangerôvel: „Azonnal vigye ki innen a kisbabát!” Annyira ledöbbenek, hogy egy percig el is gondolkozom, hogy talán nekem orbákol, aztán gyorsan megnyugtatom magam: „Nem, neked még nincs gyereked, vagy legalábbis nem tudsz róla.” ANYUKÁVAL egymásra sandítunk, mindkettônk tekintetében megcsillan a tipikus „Hát ez hülye?!”-nézés, de nem mozdulunk. A CSAJ ekkor már célirányosan ANYUKÁRA för-

med: „Nem hallotta?! Tizennyóc’ éven aluli nem tartózkodhat itt! Én nem akarom maga miatt megcenzúra-ni magam ötszázezerre!” ANYUKA ekkor szinte esdeklôen kinyitja az ajtót, a babakocsival kitámasztja, hogy azért rálásson az ô méhének gyümölcsére (ha már sajnos utcán kell töltenie azt a maradék körülbelül fél percet, amely egy dohánytermék megvásárlásának átlagos ideje), majd visszamegy a pulthoz. ANYUKA opponense erre – ismételten fülsüketítô frekvencián –: „Csukja már be! Fázom!” Ekkor megszólal a harmadik ember, aki eddig némán tûrt; a sejtelmes alak, aki nem viselheti tovább a bensôjét marcangoló feszültséget; egy srác, aki még a reggeli kávéját sem itta meg, de már csalódott az emberiségben; a sötét erôket equalizálni vágyó féktelen akarat, én. Nem emlékszem a monológomra – hosszú volt, hangos, és bizonyosan nyomdafestéket sem tûrt –, melyet a CSAJHOZ intéztem. Van az a vicc, a „jogos, de nem törvényes” – na, ahhoz lehetne leginkább hasonlítani a szituáció lezárását, nem is igazán lényeges. Félreértés ne essék, a CSAJ hozzáállása törvényes volt, a stílusa, magatartása, viszont nem. A fentebb leírtak sem igazán fontosak. Ez csak egy példa volt a számtalan közül. Én például rendszeresen igen jókat kacarászok, vagy éppen hüledezek a facebookos Dohánybolti Egypercesek kiírásain. Pusztán csak a hatályos törvénnyel nem értek egyet. A 2013. évi LXXI. törvény a dohányzással összefüggô egyes törvények módosítása, azon belül is a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelmérôl szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosításának 13. §-ának elsô két pontja így hangzik:

„(1) A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatása során törekedni kell arra, hogy fiatalkorú dohánytermékhez ne juthasson. (2) Amennyiben annak gyanúja merül fel, hogy a dohánytermék értékesítési helyére (dohányboltba, elkülönített helyre) fiatalkorú személy lépett be, illetve a dohányterméket fiatalkorú kívánja megvásárolni, a dohánytermék-kiskereskedô köteles a fogyasztót életkora hitelt érdemlô igazolására felhívni.” Tudom, hogy a dohányzás irracionális – csak, hogy egy kis közgáz is legyen e szösszenetben –, Adam Smith szerint is a homo oeconomicus profitmaximalizáló egyén, önérdeket követ, gazdaságilag pedig racionálisan gondolkodik és dönt. A dohányosok nem ilyenek, mi is tudjuk, de kérdem én: miért kell ennyire ellehetetleníteni a már amúgy is nehézkes dolgunkat? Lehet gondolni a nonszensz dohányárakra, a Nemzeti Dohánybolt hálózatra, a vendéglátóhelyek bevételeinek megnyirbálására, az „ötméterekre” (és akkor vagy kiesel az úttestre, vagy nem), bármire. Talán ha nem akarnánk ennyire görcsösen Európához tartozni, és jobban át lenne gondolva maga a törvény is, akkor nem lenne ekkora elégedetlenség. De mit tudhatok én errôl? Semmit, hiszen csak egy ostoba büdös bagós vagyok. • Forrás: http://nemzetidohany.hu/assets/2013.évi-LXXI.-törvény.pdf

XXI. évfolyam 3. szám

LEHÚZÓ

FÉSZEK A választható választás

Közoktatás

Idén szeptembertől kötelező lesz választani az általános iskolák 1. és 5. osztályában az erkölcstan és a hitoktatás között. Összesen 27 bejegyzett egyház egyike mellett teheti le a voksát az az iskolás, aki az etikaórák helyett a hittant választja. Írta: Kászonyi-Nemes Márió Az iskolák nem fognak senkit sem kötelezôen semelyik vallás gyakorlására, vagy alapjainak elsajátítására kényszeríteni. Amennyiben a szülôk nem adnak be nyilatkozatot, automatikusan etikaórára fog járni a tanuló. A közoktatás megreformálását mindenképpen üdvözlendô lépésnek tartom, maga a kivitelezés, mint olyan hagyhat keserû szájízt késôbb az érintettekben. Mivel személyesen nem tapasztalom az erkölcstan- vagy a hittanórák menetét, így csak a személyes véleményemet írhatom le errôl. Nem vagyok túl öreg (a huszonhatodikat töltöttem nemrég), de szinte döbbenettel nézem különbözô szórakozóhelyeken, rendezvényeken a „mai fiatalok” viselkedését. Tudni kell, hogy én sem vagyok egy hímes tojás, sôt... Amit azonban ma a tizen-, huszonéves fiatalok elôadnak, sokszor megdöbbentô, elkeserítô, kiábrándító, és ehhez hasonló fogalmak keveréke. Amennyire emlékszem, már eddig is volt erkölcstan- és etikaóra mind általános iskolában, mind gimnáziumban, így ez nem olyan újdonság, mint ahogyan a médiában sugallják. Emlékszem, nekünk is volt még a gimnáziumban „kortüköróra” néven hasonló, ahol leginkább kortárs példák és a klaszszikus görög erények ötvözetébôl gyúrt össze egészen érdekes és izgalmas maszszát kedves irodalomtanárnônk. Amenynyiben az erkölcstankönyv a helyes – bár ki vagyok én, hogy megítéljem, mi helyes, mi nem, remélem, ebbe az adott tankönyv írója is belegondolt – erkölcsi

XXI. évfolyam 3. szám

normákat fekteti le, talán elônyére válik a most felnövô ifjúságnak. Két irányt tudok elképzelni a tankönyvírók fejével gondolkodva, az egyik a „haza, erkölcs, becsület” – aggasztóan közel a „vér és becsület” jelszavakhoz – gon dolatmenete, ahol a klasszikus nézet a családról, a keresztény világkép és a magyarságtudat kerül elôtérbe, némi aktuálpolitikai morzsa elhintésével. Ami tulajdonképpen akár egy üdvözlendô irány is lehetne, ha nem láttunk volna már a történelem során ilyen kezdettel egészen vad túlkapásokat is, egy masírozó, integetô, kefebajszú urasággal az élen. A másik vonalon talán a liberálisabb, Waldorf-féle módszerrel rokon, megengedôbb, az egyéniség tágabb

kibontakozását lehetôvé tevô irányelveket tudok elképzelni, ahol az élményeken keresztüli tapasztalás fontosabb lesz, mint a kôbe vésett irányelvek, kinyilatkoztatások követése – bár ezekbôl a fiatalokból „eomkocsmákban filozofáló” egyetemisták lesznek, netán festôk, zenészek, mûvészek.

Amit az általam két irányként felvázoltaktól függetlenül aggályosnak tartok, hogy egy rossz tanár, vagy csak egy túl erôs meggyôzôdésû „elvtárs” mennyiben fog kihatni a gyerek késôbbi én- és világképének alakulására. Mennyiben befolyásolja az egyénisége fejlôdését, az ösztönös jó és rossz elvek kiforrásának menetét egy ilyen felülrôl jött intelem, jöjjön az akár erkölcstan-, vagy hittankönyv formájában? Hiszen reggel 7-tôl délután 3-4 óráig az iskolában tölti idejét a tanuló, amihez ha a napközit is hozzászámoljuk, akkor lényegében már több, mint az otthon, a családdal eltöltött idô. Itt visszatérnék az állami beavatkozás azonnaliságának szükségére: érhetô, hogy addig kell ezeket a vitatható lépéseket megtenni, amíg a kormányon lévô párt ellensúlyozhatatlan többségben van, mégis azt gondolom, hogy egy ilyen horderejû döntésnél a határozat kissé elkapkodottnak tûnik. Nem lehet egy tanévet úgy megkezdeni, hogy szinte a becsengetés után, az elsô tanítási napokon derül ki a gyerekek számára, hogy mire is jelentkeztek pontosan. Többek között ezért sem lennék most a szülôk helyében, hiszen nagyon megfontolt döntést igényel az általános- vagy középiskola kiválasztása, könnyen elôfordulhat ugyanis, hogy egy kevésbé határozott gyerekbôl agymosott, kevésbé idealizált eszméket követô és hangoztató fiatal felnôtt lesz, mire leérettségizik. •

SZELLEM

GONDOLATÉBRESZTÔ

FÉSZEK

A kommunikáció romlásának pozitív oldala

Internet = Élet „A mai fiatalok állandóan csak a számítógép előtt ülnek, bezzeg a mi időnkben…” Ismerős a szülők, nagyszülők szájából gyakran elhangzó mondat, ugye? Erre a közhelyre szoktunk mi lázadni, szerintem jogosan. Írta: Zorka Rohanó világunkban rohamosan fejlôdik a technika és törekszünk a lehetô legegyszerûbben, leggyorsabban intézni feladatainkat. Ehhez van hatalmas segítségünkre egy kibertér, hagyományos nevén az internet. Hazánkban 2006-2007 környékén kezdett népszerûvé válni az addig még bizonytalanságot keltô portál, és valószínûleg senki sem gondolta volna, hogy pár év múlva már nem tudjuk elképzelni nélküle a hétköznapjainkat. Tudom, nagy szavak ezek, de lássuk be, így van. Egy nap vajon hányszor használja egy átlagember a netet? A válasz: rengetegszer. Észre sem veszszük, de az egész napunkat behálózza. E-mailek, keresések, kutatások, na meg a közösségi hálózatok. Maradjunk is ennél az utolsó gondolatnál! Manapság a csapból is csak az folyik, hogy a közösségi oldalaknak mennyi negatív hatása van a társadalomra, fôként a mi generációnkra. Túl sokat használjuk, csak ebben a virtuális közegben élünk, nincsenek valós kapcsolataink és a többi. Persze van bennük ráció. A pozitív tulajdonságairól azonban mégsem írnak, beszélnek, ám ennek ellenére elôszeretettel használjuk nap, mint nap. Akkor térjünk is a lényegre: miért jó sok más közösségi portál mellett például a Facebook? Elôször is minden egy helyen van. Ha unatkozol otthon, a buszon, elôadáson (bár ott nem szabad!), csak bejelentkezel és már is özönlenek a hírek, pletykák, újdonságok. Kik jöttek össze vagy éppen szakítottak, ki töltött fel új képet és azt hányan lájkolták, ki eszik, iszik, alszik és kivel. Igen, mindent megtudunk mindenkirôl, így szerencsére semmirôl sem maradunk le az egyre csak gyorsuló világunkban. A kapcsolattartás szintén roppant egyszerû, csak kikeresed a listádról, hogy kivel szeretnél beszélni, ráírsz és kész is a beszélgetés. Ezt bárhol, bármikor megte-

heted, akár videóhívással együtt. Így akkor is tarthatod a kapcsolatot barátaiddal, ha elfoglalt vagy, szûkös az idôbeosztásod, vagy csak rengeteg haverod van, akikkel nem tudnál mindig összefutni. Emellett a külföldön tartózkodó vagy esetleg ott élô ismerôseiddel is könnyen kapcsolatban maradhatsz. Nem kell képeslapokkal és kézzel írt levelekkel vacakolnod két elôadásod között, hogy majd a „gyors” posta segítségével egy hónap múlva meg is kapja. Az önbizalom-növelést is viszonylag könnyen elvégezheted. Az ismerôsök mellett feltûnnek ugyanis különbözô divatoldalak, melyek tippjeit elsajátíthatod. Ha pedig képpel is nyugtázod a hasznos ötleteket, ismerôseid garantáltan jutalmaznak pár lájkkal és kedves hozzászólással. Ha már a képeknél tartunk: szeretsz utazni, de nincs ötleted vagy nem tudod eldönteni, hogy melyik hely a neked való? Segítségedre lehetnek a barátok nyaralós képei, melyek kedvet és ihletet egyaránt adnak a tervezgetéshez. Az eseményszervezés sem jelenthet akadályt többé. Pár kattintással, egy humoros szöveggel és az általad kiválasztott ismerôsökkel létrehozol egy eseményt és tádá, máris mindenki tudja, akinek kell (és néha az is, akinek nem), hogy mikor és hova kell mennie. Mielôtt zárnám soraimat, képzeljünk el egy vilá-

Pro

got, ahol nincs internet. Mihez kezdenénk felesleges óráinkban, mennyit kellene utazgatnunk, hogy beszélgessünk a barátainkkal, és mennyi lenne a telefonszámlánk, ha az utazáshoz lusták lennénk? Ezek mind olyan kérdések, amelyekre ténylegesen nem kell felelnünk, hiszen megvan rá a válaszunk: internet. Lehet, hogy kevesebb a személyes találkozás, de mennyivel egyszerûbb az élet! Ám mielôtt még a nagy boldogságban rögtön elkezdenétek netezni, mondván, hogy ez teljesen normális, tudnotok kell, hogy mindig van egy határ, amit jó nem átlépni. Segítségképpen összeszedtem öt tényezôt, ami ha illik rátok, akkor azt a bizonyos határt feszegetitek. 1. Miután meglátogatsz egy bulihelyet, reménykedsz, hogy lefotóztak, és hamarosan megjelenik a képe a hivatalos oldalon is. 2. Még az olyan találkozóknak is külön eseményt hozol létre, ahová ötnél kevesebb embert vársz. Így legalább mindenki biztosan tud majd róla. 3. Amikor ételt rendelsz, nem az ízlésed alapján válogatsz, hanem az alapján, hogy milyen jó kép készülhet a fogásokról. 4. Elôfordult már, hogy saját magaddal beszélgettél egy bejegyzésben. 5. A koncertekbôl legalább húsz percet felveszel az okostelefonodra csak azért, hogy aztán megoszthasd az adatlapodon. •

FÉSZEK

SZELLEM

GONDOLATÉBRESZTÔ Mégis mi folyik itt?

Túlságosan elkényelmesedtünk Nem vagyok olyan vénlány, de az azért feltűnt, hogy már használhatom a „Bezzeg az én időmben…” kifejezést. Rémisztő. Akik miatt használom, azok csak 5-6 évvel fiatalabbak nálam. Túl gyorsan változnak a dolgok. és azt se tudják, hányadikán van elseje. Ha arra kerül a sor, hogy a barátaikkal négyszemközt beszélgetnek, akkor is a náluk okosabb telefonjukba temetik az arcukat. A szülô-gyerek kapcsolatok is gyengülnek, mert ha hazatér a diák az iskolából, akkor belenô a székébe, és a számítógépe magához láncolja. Ez érthetô valamilyen szinten, hiszen az internet a lehetôségek és érdekességek kifogyhatatlan tárháza. Én is szerettem számítógépes játékokat játszani, és 12 évesen el vol-

fel, hogy tini a balesetet szenvedô. Kórházba szállítják, és amint magához tér, örül annak, hogy még megvannak a kezei, aztán keres egy Amióta világ a világ, azóta az emberek komtelefont és wifit, hogy ki tudja ömlengeni mamunikálnak egymással. A mamutûzôk még gát az üzenôfalára, mennyire jó, hogy él. Ha különféle kezdetleges hangokkal, aztán egyre netalántán elvesztené a kezeit, akkor sincs baj, szebben, jobban és kifinomultabban. A bea nyelvével érintgeti be a betûket, aztán pedig széd azért van, hogy információkat osszunk kiveti magát az ablakon, mert ilyen cudar világmeg egymással. A beszélgetés pedig kapcsoban képtelenség élni. latteremtés egy másik emberrel különbözô Már a telefon és a Facebook korszaka között szituációkban. Normális esetben ez szemtôl is nagy eltérések mutatkoznak. Az utóbbi anyszemben történik, vagy egymás mellett, de fizinyira átvette az irányítást a kommunikálisan a másik közelében. A cyberizáció ezt leamorti„A Facebook olyan, mint az alkohol. kációnk felett, hogy ha ott nem tudunk elérni valakit, akkor pánikba esünk, és zálta. Az emberek manapság Mértékletesen jó.” eszünkbe sem jut például felhívni, arról jobban szeretnek egy monitorfalat húzni maguk elé, hogy ne lássa a part- tam ájulva attól, hogy mennyi minden van a nem is beszélve, hogy esetleg megkeresni. Hova vezet ez így? Lehet, hogy egyszer majd nerük a reakcióikat. Miért? Jó kérdés. Talán így világhálón. A különbség az, hogy én az utcán könnyebb szidni másokat, mert nem lehet fizi- és az udvarban is játszottam a barátaimmal, odáig is eljut a világ, hogy nem kell megtanulkai következménye, könnyebb leírni a boldog- nem pedig csak egy szerveren. Ha el akartam nod beszélni, mert ha gépelni, olvasni tudsz, ságot és közben sírni, könnyebb erôsnek lát- hívni valamelyiküket valahová, akkor felpattan- akkor minden meg van oldva. Dobsz egy eszani. Azt hazudunk össze a beszél- tam a biciklimre, elmentem a házuk elé, és ad- mailt anyunak, hogy mit kérsz ebédre. A tanágetôpartnerünknek, amit akarunk, úgysem lát. dig ordibáltam a nevüket, míg ki nem jöttek, rod a neten küldi a megtanulandó anyagot, bemész a suliba és számítógépen levizsgázol. De azért pozitív hatása is van. Elkerülhetô egy- nem pedig rájuk írtam Facebookon. A Facebook olyan, mint az alkohol. Mérték- Este 6-ra jelenésed van a Facebook-chates egy heves vita, mert mielôtt leírunk valamit, talán jobban átgondoljuk, kitörölhetjük, ha letesen jó. Én is használom, mert remek ingye- osztálytalálkozón. Családi fényképalbumod valami visszaolvasva túl sértô lenne, szóval az nes és gyors kapcsolattartási lehetôség. De a pedig csak a neten lesz. Nagyon remélem, hogy ez a folyamat még Enter lenyomása elôtt még van idô gondol- kölykök már nem tudják, hol a határ. Túlságokodni – de élôszóban a gondolat és az Enter san elhatalmasodott rajtuk a „mindent MEG visszafordítható.• között lényegesen kevesebb. Ezzel így nem is KELL MUTATNI, mert csak akkor leszel igazán lenne baj, de egyre többen és egyre fiatalab- menô”-gondolat. A mindent megmutatni alatt ban esnek a cyber csapdájába, a gyerekek gondolok a hidegre fényképezett ebédekre, a akár már 10 évesen is online-ok. A középis- kiskutyára, a hajléktalanokra, a szomszéd nékolásoknak (az én tapasztalataim alap- nire, és arra, hogy a globális felmelegedés érezteti a hatáján) a kommunikációs „Az emberek manapság jobban sát, ugyanis képességeik szeretnek egy monitorfalat egyre kevek i m e r ü l n e k húzni maguk elé, hogy ne lássa sebb ruha van az emabban, hogy a partnerük a reakcióikat.” bereken (téborzasztó helyesírással pötyögnek a Facebook- len is). Kicsit elkorcsosítja a fiatalok értékrendchaten. Hozzászoknak a személyte- jét. Ha valaki balesetet lát, akkor nem az az len net-beszélgetésekhez, és ha elsô, hogy hívja a mentôket. Nem-nem, amíg élôszóban kell valamit elintézni, ak- nincs róla felvétel, és nincs kiposztolva, addig kor pislognak, mint hal a szatyorban, nem is létezik, akkor hova aggódjunk? Tegyük

Kontra

Írta: Yevgeniya

XXI. évfolyam 3. szám

SZELLEM

FÉSZEK Viharon túl, szélcsenden innen Írta: Lóránt Balázs

Már most leszögezem, hogy sem tiszteletet, sem pedig szánalmat nem akarok kelteni a Kedves Olvasóban. Nagyon nem! A harmadik személyben való írás nekem nagyon nagy könnyebbség, nem pedig beképzeltség. Remélem, megértesz. Szeretném megosztani a tapasztalataimat – legfőképp magamról –, segíteni akarok. Ez egy példa lesz, nem a „nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek” majmolása – még ha annak is tűnik. Egyébként is nyitott könyv vagyok. Tudom, hogy azt, hogy hogyan csapódjon le, nem reszortom megszabni, de a szándékaimat már tisztáztam. Pusztán ezeket a dolgokat – most már – nem szégyellem.

Énkép, önértékelés, változás, egyetem… Súlyos szavak. El is kezdem. Tehát adott egy 19 éves srác, aki azért ment el egyetemre, hogy változtasson magán, és bizonyítson. Haemophilia A, Wilson-kór, allergia, keloid, másfél kórházban töltött év, csúnyán elvált szülők gyermeke, valamint életkorához mérten alacsony és nyüzüge termet. Ezekhez pedig igen fejlett intellektus, humorérzék, optimista világszemlélet, valamint erős élni akarás társult. Képzelhetjük, hogy milyen komplexusokkal küzdhet egy ilyen egyén… Nem volt mindig ilyen, egészséges volt, sikeres, élete egy pillanat alatt omlott össze. Ráadásul évekkel ezelőtt közölték vele, hogy körülbelül 1 éve van hátra, aztán „szevasz, fellövik a pizsit”, esetében örökre. Emberünk döntés előtt állt: feladni, elvegetálgatni azt a maradék évet, avagy megpróbálni időt nyerni. Döntött. Ugyan még nem érezte magát késznek egy ilyen óriási feladathoz, mint az egyetem, ő nem a tanulástól félt, hanem újra megtanulni szocializálódni; elfogadtatni magát másokkal; megfelelni magának és másoknak; valahova, bárhova tartozni. Középiskolai éveire rettegve és keserűen gondolt vissza. A gyerekek gonoszak. Minden egyes nap kapta az ívet, az elutasítást, a szívatásokat, a megaláztatást. Természetesen megtört, szorongott, bezárkózott, bőgött és tombolt, egyedül, barátok nélkül. Mi lesz, ha nem kap tiszta lapot? Mi lesz, ha ugyanazokat a pofonokat kapja újra és újra? De döntött, ha máshoz nem is, de önmagához mindig hű akart lenni. Kitöltötte a jelentkezési lapot, lesz, ami lesz. Felvették, pillanatnyi ünneplés, aztán halálfélelem… Változni, változtatni magunkon nehéz. Irgalmatlanul nehéz. Hangsúlyozom: iszonyatosan nehéz. Ott kezdődik, amikor kilépsz a komfortzónádból. A komfortzóna viszont ebben az értelmezésben nem létezik, nem szabad léteznie, ez egy keret, melyet mindenki magának határoz meg. Ha sérült az önértékelésed – márpedig sérült, hiszen változtatni akarsz –, akkor ez a keret, határ is sérült, hamis, megfojthat. Lépj ki, lehetőleg minél előbb! Vállalni kell, hogy nem megy, nem is fog… Eleinte. Pofon, padló, újrakalibrál, pofon, padló, újrakalibrál, siker, most jó, így tovább… Pofon, leülünk, na, nem baj, megesik, álljunk fel, és menjünk tovább. Ugyanazokat a hibákat fogjuk elkövetni. Ez sem gond, egyszer majdcsak észbe kapunk. A gazt ki kell gyomlálni, ha nem megy kézzel, akkor kapával, ha azzal sem, akkor csákánnyal, rotációs kapa, atombomba, légypapír, fluxuskondenzátor, tökmindegy, hívd, ahogy akarod; azzal az eszközzel, amellyel működik. Segítséget kérni pedig nem szégyen, van az a szint, amikor már-már kötelez Erős találgatás, de talán egyetlen ember sem végzett egyetemet segítség

nélkül. Egyetem: egy elszeparált, színes valami, tele emberrel, élménnyel, tapasztalattal, anyázással, elégedetlenséggel, nyűggel, szépséggel, de azt hiszem, hogy nem kell bemutatnom. Ki kell használni! Nagyon nagy szerencséd, hogy idáig eljutottál, bárhonnan is jöttél, bárhova is mész, még ha csak átutazol is. A srácnak nagyon hiányzik, azóta eltelt 6 év, már rég kislattyogott egy papírral az életbe, új kihívások elé nézni. Most már nem fél szinte semmitől. Hálával gondol az időre, amit itt tölthetett. Hallatni meri a hangját, és talán ez a legfontosabb. Büszke arra a nyomorult, elesett, szerencsétlen kisfiúra, aki reszketve töltötte ki az éjjeliszekrényén fekvő kislámpája neonfényénél azt a „lapot”, amely élete egyik legjobb döntésének bizonyult. Büszke tanáraira, csoporttársaira, barátaira, hogy türelemmel, toleranciával, megértéssel közeledtek felé. Büszke magára, hogy számtalanszor mert és tudott segítséget kérni (még a „Te figyu’, küldd má’ át az EEM beadandódat, kösziszépen, jövökegysörrel!”-ekre is). Olyan közeg ez, ahol mindenre találhatsz megoldást, és a ráadás, hogy hozzád vágnak egy relatíve értékes papírtömeget és tudást is. Nekem az egyetem volt az igazi kórházam, az emberek az orvosaim, a közösségi tevékenységek (a kocsmázás, az IHB bulik is) pedig a gyógyszereim, az ápolónőkről inkább egy más jellegű írásban nyilatkoznék. A kezelés 4 évig tartott, gyógyultan bocsátottak haza, a zárójelentést megkaptam. Remélem, ezek után nem veszed részemről üres frázisnak, Kedves Olvasó, a következő summázást: élj a lehetőségekkel; merj nagyot lépni; ne bánts mást – hisz nem tudhatod… –; próbálkozz; ess el; állj fel; lépj ki, és ugorj – de rohadt nagyot! Talán ennyi lenne ennek a katyvasznak a tanulsága, már ha van neki. •

XXI. évfolyam 3. szám

ELVONÓ

FÉSZEK Simon Márton kabátban és napszemüvegben alszom egy padon a zsebemben madarak vannak süt a nap

Bertók László Ősz van és megannyi hátha A naprakész fű ó igen befeküdt rögtön a tájba attól lett olyan amilyen se barna se nagyon sárga húzza a fenyőt magára de ellöki az mérgesen ennyi a színen a dráma tanulság nélkül nélkülem de hát ezt is csak képzelem ősz van és megannyi hátha teli tüdő a végtelen mézlik az Úristen lába s mintha a mellemen járna s meg-megállna a szívemen

Lackfi János Tudat Csontos, széles váll, kifogástalan esésű szürke ing: bankfiók márványpultján könyöklő fiatalember Elmélyülten figyel, ügyet intéz Közben háta kissé féloldalra billent trapézán bogár kapaszkodik, araszol hajthatatlanul a lapockacsontok szürke szikladudorain A rovar nem sejti, hogy egy élőlényen közlekedik Ő se, hogy élőlény közlekedik a hátán Így törekszenek, ki-ki célja felé, két szorosan összetapadt létező, céltudatosan, öntudatlanul

XXI. évfolyam 3. szám

Kiss Tibor Viharon túl, szélcsenden innen Mikor letértem az útról, pontosan tudtam, hogy ahova lépek, ott nem nő virág. Néztem jobbra, balra, és a lidércfény kicsalta szememből a lámpavilág-romantikát. Tök sötét lett minden. Szakadt ingem gallérját felhajtom, megrázom magam, megyek tovább senki sincsen viharon túl, szélcsenden innen Aztán nekiláttam újra, pokoli zsákmánnyal a zsebemben átgondoltam, hogy lesz a folytatás A koboldok dögkútja és a szentlélek koszorúja között van itt egy szimpatikus nyúlcsapás. Így hát elindulok rajta, nem nézek se jobbra se balra, csak hazafelé, egyenesen, kaland a karma, Kicsi kincsem viharon túl, szélcsenden innen. Na szóval szeretlek én Élet, mert te olyan jó vagy hozzám. Ha néha el is vettél, később mindent bepótoltál, Lenn a sliccem viharon túl, szélcsenden innen

Dezső Márton Veronika megdicsőülése Veronika meg akar kapni de magabiztos fehér fogai sem tudják bevilágítani huszonnégy királynőm homlokát. Mielőtt összefüggéstelenül abbahagyja a fogmosást, Veronika megüzeni: Az erdőből eltűntek a gallok, illetve Franciaország kétszeres Európa-, és egyszeres Világbajnok. A futár Alexandriába siet, ahol filmstúdiót alapít, és a meteorológusokra, valamint kedvezőtlen befektetői hangulatra panaszkodva idős korában meghal. Így visszatérünk Rómába. Itt a klérus magas koleszterinszintje miatt csak Néró aggódik; Néró, aki ezt „A papság egészségi állapota” és későbbi ,„A papság egészségi állapotáról” című zenés-játékos tanulmányában sem képes alátámasztani. Időnként persze felidézem Veronika kifogástalan fogsorát. Ilyenkor nyilvánvalóan kihajolok az ablakon, majd minden különösebb ok nélkül úgy maradok.

KÖRET

FÉSZEK

A velencei kurtizán Velence 1583. Európa leggazdagabb és legdekadensebb városa. A nôk a férfiak tulajdonai voltak és még csak néhányan tudtak olvasni, de Írta: Diána voltak olyanok, akiknek különb sors jutott. Egy igaz történet következik. Ez a film a XVI. században játszódik a gazdag Velencében, ahol képmutató fényûzés uralkodott. Egy fiatal lányról szól, aki nem mehetett hozzá szerelméhez hozomány híján. Ezután édesanya két választási lehetôséget kínált neki, vagy apáca lesz, vagy kurtizán. Döntött. A felvételt 1998-ban készítették, a bemutatója 1999 április 15-én volt, az InterCom forgalmazta és az IMDb 7,0-ra értékelte a filmet. Marshall Herskovitz rendezte, akinek a nevéhez köthetô például az Utolsó Szamuráj, a Véres Gyémánt és Jack, a mackó címû filmek. A fôszereplôt, Veronica Franco-t és szerelmét Marco Veniert Catherine McCormack és Rufus Sewell játssza. Zárásként egy nézôi véleményt szeretnék kiemelni, amely úgy gondolom, hogy jól összegzi a mûvet. „Vizionálható, történések építik fel a látvány hiányosságait, hiszen nem lehet minden film a Rettenthetetlen módján felépítve. Ez egy aranyos, szerethetô darab.” •

Útkeresés és reflexió Bonobo – Black Sands Simon Green és 2013, akkor miért nem az új album került az ajánlóba? Egyszerû az ok: volt korszakalkotóbb munkája is. Nyúljunk vissza egészen 2010-ig, amikor Bonobo (alias Simon Green) egy akkor már több éves sikertörténettel és négy éves koncertkörúttal a háta mögött újra jelentkezett friss finomsággal. Ki az a Bonobo? Maradjunk annyiban, hogy a mûvészúrnak elôre köszön a teljes kortárs brit elektronika. Három éve az ígéreteihez híven dobott piacra egy – az újragondolás helyett – átgondolásra szánt korongot, ahol a már megszokott határtalan innovációs kísérletek mellett, helyett kapott egyfajta elvont, instrumentális reagálás önmagára és a downtempo mûfajra egyaránt. Green tényleg nyitott, újra. A néhol lassabban merengô, réveteg máskor pedig igazán erôteljes, pörgôs elektro dalok alapvetôen élô koncerthangulatban mondanak valamit igazán, mégis az album egésze is ad egy kis falatot a szigetországbeli zenész zsenialitásából. Sokan kételkednek, hogy van-e létjogosultsága még a downtempo & chillout névre hallgató amorf életformának, vagy már rég el kellett volna küldeni egy kicsit elgondolkodni saját magán. Bonobonak ez volt a válasza erre a kritikai álláspontra, azt hiszem teljesen jogosan és még 2013-ban is aktuálisan. •

Írta: szilvi.

The Straight Story A minap hajnali kettô tájban LAPZÁRTA után alváshoz készülôdtem. Gondoltam minden mindegy, a rovatvezetô valószínûleg úgyis nemzôképtelenné fog tenni késésem miatt, beraktam egy „alvós filmet”. A The Straight Story volt az. Semmitmondó cím, garantált alvás öt perc után - gondoltam. Tévedtem, de mekkorát! A film igaz történet, fôhôse Alvin Straight, a szótlan 73 éves régimódi cowboy, aki lányával él egy iIowai-i kertvárosban. Egy nap telefont kap, hogy testvérét - akivel 10 éve haragban van - szélütés érte. Úgy dönt, hogy meglátogatja, viszont se autója, se jogosítványa, és csak, hogy ne legyen egyszerû dolga a fûnyírójával vág neki a majd’ 600 km-es útnak. Az utazás nem egész 8 hétig tart, és nem tudja, hogy testvére egyáltalán él-e még. Közben egyre többet tudunk meg Alvin életérôl, megosztja tapasztalatait az emberi kapcsolatokról, az életrôl. Mindez észrevétlenül történik, szerencsére nem hatásvadász, giccses, „feltétlenül elmegy egy csomag 100-as zsepi” módon. Viszont van annyira intelligens, hogy azoknak is élvezhetô, akik szimplán szórakozni akarnak, nem erôlteti a mélyebb mondanivalóját az ember arcába. Talán filmhomoszexuálisoknak, – mint nekem – David Lynch, (a rendezô) neve beszédesebb lehet, mint ez az ajánló. •

Írta: muszasi

XXI évfolyam 3. szám

KÖRET

FÉSZEK

Ylvis - LetSingIt Nem értek a zenéhez, úgy általánosságban a hangokhoz sem, két fülem van, amelyek nagyok és elállóak, ezekkel hallok. Körülbelül itt meg is áll a tudományom. Nem is írtam még zenei ajánlót az elôbb felsoroltak miatt, de most muszáj volt. Elsô „áldozatom” az Ylvis nevû banda elsô albuma. a LetSingIt. Az együttest egy norvég testvérpár alkotja, akik amúgy professzionális zenészek, és 2000-tôl ténykednek a zenebizniszben. Legszívesebben csak a dalszövegeiket másolnám most ide, mert hihetetlenül humorosak, lényegében kemény kritikák az „elörömlányosodott” egyes zenei mûfajok felett. Ezen az albumon, amely még nincs teljesen albumformába rendezve – lévén, hogy a Youtube korában élünk – öt darab angol nyelvû szám van (a norvég nyelv mûvelése irányába tanúsított érdektelenségem okán, valamint kellô elszántság hiányából fakadóan, a többirôl nem nyilatkoznék). Elképesztô szövegeik vannak, például a The Foxban – mely mûfajilag a tucctucc besorolást kapja – arra a kérdésre keresik a választ, hogy „MI A RÓKA HANGJA?!”, de ezt egészen eposzi magasságokig viszik, zseniálisan. Vagy a Stonehenge, melyben a sikeres, befutott férfi olthatatlan vágyat érez megtudni, hogy „Who the fuck builds a the Stonehenge?!” Kifutottam a karakterszámból, de keressetek rá Youtubeon, önmagukért beszélnek a számok! •

Írta: muszasi

Laár András „A csoevo duhajka kalandjai” Írta: Borsó

Bizarr utazásra kalauzolja olvasóit Laár András „A csôevô duhajka kalandjai” c. szürreális meseregényében. A történet fôhôse Merengô (egyben az író alteregója), akinek Lehetország csodálatos és furcsa tájain ennek megfelelôen megannyi csodálatos és furcsa élményben lesz része; otthonának kanapéjából hirtelen Akárkivárosban találja magát, ahol megismerkedik késôbbi idegenvezetôjével és barátjával, Kapucnival, aki fajtáját és neveltetését tekintve egy igen udvarias és elôzékeny csôevô duhajka. Merengô hamar megtanulja, hogy ebben a mélységesen abszurd, mégis idealizált világban nem boldogul az eddigi feltevéseivel magáról és környezetérôl, gyakran emiatt meghökkentô bonyodalmakba keveredik. Mert ki az, aki nem tudja mire való a kókuszprém rösztölô, vagy hogy milyen csodálatosan lélekemelô élményt nyújt egy egész estés vízibaci mozielôadás? Az író szemlétét éppúgy meghatározta buddhizmus kiegyensúlyozott világképe, mint az angol fekete humor. Ebben az utópiaszerû világban ugyanúgy megjelenik a jó és rossz küzdelmének, a szeretet és becsület nagyszerûségének, az örök emberi kérdések boncolgatásának motívuma, és a gyakran fonákján bemutatott történetek mondanivalójában bizony rengeteg párhuzam fedezhetô fel az általunk, olvasók által megélt és tapasztalt világról. A mese végére a fôhôs éppúgy, mint az olvasó, másképp értékeli önmagát és addig szilárdnak hitt orientációit. Vigyázat, nem kizárólag gyerekeknek! •

Franz Ferdinand: Right Thoughts, Right Words, Right Action A Szigeten idén is nagy sikerrel koncertezô Franz Ferdinand négy év kihagyás után újabb lemezzel jelentkezett. A nyomás nagy volt, hiszen a rajongók, csakúgy, mint a zenei szaksajtó, három album után is elôszeretettel várja vissza azt a közel egy évtizeddel ezelôtt feltûnt kisfiús és profizmust sugalló bájosan amatôr bandát, akik valami újat hoztak a popzenébe. Nos, a megszokott vasalt stílus maradt, az amatôrségnek és a kísérletezô kedvnek mára nyoma sincs. Na, nem félreérteni ezt a kijelentést! A lemez igenis élvezhetô, hol vidám, hol komoly hangulatokat hoz, akkor is, ha elkövetôi már hallhatóan megszokták a popipart. A címadó Right Action például tuti táncoltatja majd a közönséget az indie-diszkók káoszában. Már, ha lehetôségünk adódna részt venni ilyesmi bulikban persze. Addig is, ajánlom otthoni, vagy inkább házibulis hallgatáshoz a lemezt, hiszen változatos vagy sem, ezek a számok partiba hívnak, sôt, ha kell élôben is pontosan mûködnek, hozva a megszokott hangzást és minôséget. Felesleges tehát siratni a régi szép idôket a skót zenekar esetében, hiszen mostani munkájuk is egyértelmûen azt mutatja, van még keresnivalójuk a játszási listákon. •

Írta: Vaski Nóri

XXI. évfolyam 3. szám

MOZAIK

FÉSZEK A Mecsekben folytatja útját az All Stars

Segítsünk a kis betegeknek! Tatabányán, Vácott és Budapesten már sikert aratott, legközelebb pedig Pécsett szeretne mosolyt csalni a helyi kórház kis betegeinek arcára a RALLYcafé n All Stars autó. Az Országos Rally Bajnokság záró futamán, a november 8-9-ei, 47. Mecsek Rallye-n áll majd újra rajthoz a Mitsubishi WRC Replica versenyautó a jó cél érdekében. Írta: Horváth Judit

A „RALLYcafé All Stars a gyermekekért, az E85 együttmûködésével” elnevezésû projekt célja, hogy szebbé varázsolja a beteg/hátrányos helyzetû gyermekek hétköznapjait. Elsô alkalommal a 2013-as Rali Túra Bajnokság (RTE) augusztus 10-11-ei állomásán, a IV. CYEB Tatabánya Rallye-n állt rajthoz a jótékonysági autó. Azóta már a váci RTE futamon, illetve a TAXI4 Budapest Rallyen is rótta a kilométereket, s okozott örömet a kiválasztott kórházak kis betegeinek. A program követeként navigátori szerepbe bújt már a magyar kézilabda válogatott játékosa, Harsányi Gergely, a háromszoros olimpiai bajnok kajakos, Kammerer Zoltán, az olimpiai bronzérmes cselgáncsozó, Csernoviczki Éva, az RTL Klub híradósa, D. Tóth András, valamint Fésûs Nelly színésznô is. Az ötletgazda Maricsek Miklós így értékelte a programot az elsô, tatabányai szereplés után: „Életem egyik legnagyobb sikereként könyvelem el ezt az akciót is, ami nem csak engem, de a csapatunk többi tagját is nagyon megérintette. Boldog vagyok, hogy ismét hozzájárulhattunk ahhoz, hogy barátságosabb környezetet teremtsünk a kórház falain belül, s bízunk benne, hogy ezzel hozzájárultunk

ahhoz is, hogy a gyerekek minél elôbb meggyógyulhassanak.” Pécsett is hasonló – vagy még nagyobb – sikert szeretne elérni a Rally Café és a GreenPower E85 csapata. A novemberi versenyhétvége során a Mohácsi valamint a Szigetvári Kórház Gyermekosztályának munkáját segítenék a szervezôk, ahol a pilóta szerepében Ifj. Ranga László tûnik majd fel. „Örömmel mondtam igent a felkérésre, hiszen én is szeretek segíteni ott, ahol csak tudok. Hazai pálya lesz számomra a Mecsek Rally, hiszen nem egyszer róttam már ezeken a szakaszokon a kilométereket. Remélem, hogy egy életre szóló élménnyel gazdagodnak majd az alkalmi navigátoraim, és együtt, a pécsi futamon is sikerre tudjuk majd vinni a programot. Ezért mindenkit arra bíztatok, hogy egy-egy plüssfigurával, gyermekkönyvvel vagy babaápolási eszközzel járuljon hozzá ahhoz, hogy mosolyt csalhassunk a kis betegek arcára!” Az All Stars elnevezéshez hûen most is lesznek sztárvendégei az akciónak. De persze minden titkot nem árulhatunk el elôre! Csak egy információt teszünk közzé, amiért már érdemes lesz kilátogatni a Mecsek Rallyra! A program követeként navigátori szerepbe fog bújni Sors Tamás úszó, aki 2008-ban a pekingi, 2012-ben pedig a londoni paralimpián szerzett aranyérmet. „Nagy álmom válik valóra ezzel a lehetôséggel. Mindig is szerettem a versenyautókat, a sebességet, és kíváncsian várom, milyen lesz az autózás a Mecsekben. Imádom Pécset, sokat köszönhetek ennek a városnak, így igyekszem én is minél többet viszonozni abból a sok

szeretetbôl, amit én is kaptam. Bízom benne, hogy az akcióval mi is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a kis betegek minél elôbb meggyógyuljanak.” A program színeiben induló Mitsubishi WRC Replica a versenyt megelôzô napokon, november 6-8. között a Siklósi út 9. szám alatt található Mobil Petrol kúton lesz kiállítva, majd 8-án délután a Széchenyi téren foglalja majd el helyét a rajtceremóniáig. A felajánlásokat e két helyszínre, valamint a Pécs Plaza-nál található szervizparkba is hozhatjátok, ahol lehetôségetek nyílik arra is, hogy közelebbrôl meg-csodáljá-tok a gépkülönlegességet. Az összegyûlt adományokat a Rally Café stábja személyesen fogja eljuttatni a kicsiknek a versenyhétvége után. Tegyünk együtt azért, hogy a kórház falai között is a legszebb dallam, a gyermekkacaj csendüljön fel a legtöbbször! Bôvebb információk: Horváth Judit (Sajtófônök) – horvath.judit@rallycafe.hu, 30/533-9099 •

SEGÍTS TE IS! Elsősorban új vagy jó állapotban lévő használt játékokat, ruhákat várnak, de emellett segítséget jelentene a bébiételek, pelenkák, tisztálkodó szerek folyamatos utánpótlása. Nekünk csak kisebb összeget jelent ez, viszont a gyermeki mosoly mindennél többet ér! Járulj hozzá Te is ahhoz, hogy elviselhetőbbek legyenek a beteg, rászoruló kicsik hétköznapjai a kórház falain belül. Adományaidat november 8-áig a Fészek irodában is leadhatod!

XXI. évfolyam 3. szám

MOZAIK

FÉSZEK

Oktoberfest.de Volt egyszer egy négyfős kis baráti társaság, akik kitalálták, hogy a kari majális helyett elmennek Wiesnre, a világ legnagyobb sörfesztiváljára. Az Oktoberfest hagyományos bajor sörünnep, mintájára sokhelyütt szerveznek hasonló majálisokat. Amilyen szerencsénk van, pont a 180. Wiesnre juthattunk el. Írta: Rita Október elsején délután indultunk útnak vonattal Münchenbe. Tíz órás vonatozást követôen végre megérkeztünk a tett helyszínére. Az érkezés napja még pihenéssel, alvással telt. Csütörtök délután egy városnézô körút után belevetettük magunkat az Oktoberfest élménybe. A helyiek ezt a fesztivált a városrész után Wiesn néven emlegetik. A majális 42 hektáron zajlik, tele van bódékkal és gigantikus méretû sörsátrakkal illetve eszement vidámparki játékokkal. A kisebb bódék körül szerettem mászkálni, mert jó részük-

nél cukrozott almát, csokoládéba mártott gyümölcsöket, cukrozott diót, mandulát lehetett kapni és ezeknek együtt nagyon finom illatuk van. Ha behunytam a szemem, egy pillanatra azt gondoltam, karácsony van. A sörsátrakban literes korsókban adják a sört, potom 9 . 9 0 áron. Viszont Oktoberfest s ö r t ihatunk, amit csak a Hofbrau, Löwenbrau, Paulaner és még három sörfôzde forgalmazhat. A játékokra már valamivel olcsóbb jegyet váltani, csütörtökön fel is ültünk az óriáskerékre, ahonnan beláttuk a fesztivál egész területét. Mintha egy kisváros fölött ültünk volna a nyikorogva himbálózó kabinban. Lenyûgözô látványban volt részünk. Az ember azt gondolná, hogy a fesztivál, az egyenlô a koncertekkel. Hát itt nem. Az összes

zene, amit hallottunk, a vidámparki játékok körüli hangfalakból szólt. Persze minden játéknál más, nálunk is divatos zenét hallgathattunk, percenként megszakítva német nyelvû hablatyolással, amibôl én semmit nem értettem. A fesztiválozók többsége bajor népviseletben bulizott. Ezek a ruhák elég rövidek és melegnek egyáltalán nem mondhatóak, de az alkohol melegítô hatása látszott viselôjük legtöbbjén. Péntek este már mi is söröztünk, persze csak miután a fiúk felrángattak minket egy másik, csodálatos játékra, a szabadesôs toronyra. Utána úgy remegtem, mint a kocsonya. A fiúknak viszont tetszett. Persze utána napokig piszkáltak vele, hogy jövôre is felülünk rá. A kedvükért most írásba adom, hogy nincs annyi sör a világon, ami erre rávenne. De az Oktoberfesten jövôre is ott leszünk! •

A csupasz valóság Mikor először olvassuk a hírt, hogy meztelenül tüntettek a Kaposvári Egyetemen, rögtön felkapjuk a fejünket, persze a meztelen szóra. A második reakció a kíváncsiság, hogy vajon miért csinálták? A harmadik pedig a véleményezés… Írta: Maklári Brigi A Kaposvári Egyetem rektora, Prof. Dr. Szávai Ferenc október 1-jén hozta meg az Egyetem öltözködési szabályait magába foglaló utasítást. A rendelet megszabja, hogy hétköznap, vizsgákon, illetve rendezvényeken hogyan kell megjelenni a nôi és férfi oktatóknak, hallgatóknak. Az új dress code tehát körvonalakban: a miniszoknyát, rövidnadrágot, strandpapucsot, pánt nélküli ruhát épp úgy el lehet felejteni, mint a sok parfümöt, a kirívó sminket. Éljen az elegancia! Úgy néz ki, mindez fontos részét képezi az oktatásnak, ezért van alkalmam most minderrôl véleményt írni. Mára nemzetközi hírré vált, hogy meztelen tüntetéssel fejezték ki nemtetszésüket a Kapos-

XXI. évfolyam 3. szám

vári Egyetem színészhallgatói. Kinek tetszene, hogy idegenek válogatják össze gardróbja tartalmát? Manapság az öltözködés az, amivel a legerôteljesebben tudjuk kifejezni önmagunkat, stílusunkat. Ha megszabják, mit viselhetsz, azzal vajon korlátozzák a személyes szabadságodat is!? Mondanom sem kell, hogy máris pro-kontra táborokra szakadtak a lelkes kommentelôk százai az interneten, hogy kinyilvánítsák véleményüket. Abban viszont meg kell állapodnunk, hogy a divat változik, más szükségleteink vannak most, mint szüleinknek, nagyszüleinknek voltak. Régen természetes volt az egyenruha az iskolában, de nekünk nem az, mi nem ebben nôttünk fel. A mi generá-

ciónk megszokta, hogy szabadon kialakíthatja a saját stílusát, anélkül, hogy azt rektori utasítással korlátoznák. Természetesen mindig akadnak, akik szívesen bírálják kinézetünket, és valljuk be, mi is ugyanezt tesszük másokkal, sôt önmagunkkal szemben is. Lehet, hogy teljesen máshogy látod Te saját magad, mint amit a külvilág lát belôled. Nehéz igazságot tenni, mert léteznek olyan hallgatók, akiknek az öltözete okot adhat egy ilyen utasítás meghozatalára, hiszen nincsenek tisztában azzal, mi tartozik még az illem keretei közé és mi az, ami már nem. Mindezt továbbgondolva, újraértelmezve tedd fel magadnak a kérdést, melyiket választanád: meztelen tüntetést vagy az elfogadást?•

MOZAIK

FÉSZEK Egy nagy család tagjaként

Az Unilever Ambassadora lettem Harmadéves BABA hallgató vagyok. Szeretném elmesélni, hogy nemrég egy multinacionális cég, az Unilever Ambassadora (nagykövete) lettem, így innentől kezdve én fogom képviselni az egyetemen ezt a világhírű FMCG vállalatot. Írta: Béres Klára Az Unilever világszerte, mintegy 190 országban van jelen az élelmiszerek, kozmetikumok és a háztartási tisztítószerek piacán. A 120 éve mûködô cég hazai leányvállalata 1991-ben jött létre, Budapesti központtal. Pár hete én is fent voltam az integrációs napon, ahol a többi budapesti ambassadorral és más munkatársakkal együtt átbeszéltük, hogy mi lesz a feladatunk az ôszi félévben. Belépve egy nagyon barátságos munkahely tárult a szemem elé. Megérkeztünk, majd a munkatársak rögtön körbevezettek, kávéval, teával, forrócsokival kínáltak minket. Az ott töltött idô alatt bemutatták nekünk az egész szervezet mûködését és megismerkedhettünk azzal is, hogy milyen egy átlagos munkanap az irodában. A központban egy külön teremet biztosítanak a pihenésre, relaxációra, ha egy kis felfrissülés-

re lenne szükségük a dolgozóknak. Itt 20 percenként lehet maszszíroztatni, amire elôre fel kell jelentkezni, és vannak masszázsfotelek is, ha valakinek ez kényelmesebb megoldás lenne. Így újult erôvel és még hatékonyabban folytathatják a munkát. Ami egybôl feltûnt, hogy minden dolgozó, gyakorlatilag kivétel nélkül boldog, vidám, a munkahely nyugodt, támogató atmoszférája miatt. Az integrációs nap elsô meetingjén, amíg Barbi a cég HR-es munkatársa bemutatta a céget, családias hangulatban megebédeltünk. Ezután találkoztunk a campus managerekkel és más dolgozókkal, majd együtt kidolgoztuk az ôszi félév tervét. Ami meglepô volt számomra, hogy 6 órát töltöttem a központban, de észre

sem vettem, olyan jó hangulatban telt a munka. Szeretnénk sok szakmai rendezvényen és egyéb egyetemi eseményeken részt venni, ahol remélem sokatokkal megismerkedhetünk! Te is szeretnél egy ilyen multinacionális cégnél dolgozni, ahol SZÁMÍT A VÉLEMÉNYED, ahol azon túl, hogy dolgozol és elérheted az álmaidat, céljaidat, barátságokra tehetsz szert, ahol ugyanúgy fontosak az egyéni célok, mint a szervezet céljai, ahol jó hangulatban telik a munka? Várom kérdéseiteket a beresklara1992@ citromail.hu e-mail címre, vagy látogassatok el az Unilever Careers facebook oldalára. •

Töhötöm

XXI. évfolyam 3. szám

MOZAIK

FÉSZEK Hartung Katalin

Aki a bábeli káoszon is átlát

Hartung Katalin, karunk PhD hallgatójaként sürög-forog külföldi-, és magyar hallgatók között és azon fáradozik, hogy hidat teremtsen kultúrák és tanulók között. Kari munkájába könnyen illeszkedik az Erasmus- és egyéb cserediákok formális és informális segítése. A kulturális sokszínűség kordában tartásának nehézségeiről és szépségeiről kíváncsiskodtunk egy kicsit. Írta: Vaski Nóri 1. Gyakran látni téged a folyosókon elsietve, látszik, hogy bôven van dolgod a külföldrôl érkezô hallgatókkal. Pontosan mit takar a munkád? Jelenleg PhD hallgató vagyok a Regionális- és Közgazdaságtudományok Intézeténél, másodévemet kezdtem meg most. Mindemellett, nagyon lelkesen intézem a kar külügyi kapcsolatait, amit most szeptemberben kezdtem el. Ez azt jelenti, hogy én állok kapcsolatban a külföldi hallgatókkal, az „ügyfélfogadásokon” is velem találkoznak. Attól a naptól kezdve, hogy megérkeztek az orientációs napokra, el lehet mondani, hogy fogom a kezüket, én teszem a napjaikat könnyebbé, tehát bármilyen a karral kapcsolatos kérés, kérdés, ügyintézés van, az mind hozzám tartozik. Mindemellett nagyon sok segítségem van a háttérbôl, akik ezeket a dolgokat feldolgozzák, de elsôsorban rám hárul a mindennapos kontakt kiépítése. 2. Hogy kerültél bele a sürejébe? Úgy kezdôdött, hogy a karon végeztem a tanulmányaimat, mind az öt évet, ebbôl három évet a BABA-n. Ez adott egy végtelen nagy nyitottságot a külföldi hallgatók felé. Kihasználtam ezt az idôszakot, ha lehetôség adódott én is elutaztam külföldre. Én is voltam például Erasmus-on, Németországban, valamint a kötelezô szakmai gyakorlatomat Bécsben végeztem, az egyik Egyesült Nemzetek Szervezeténél, továbbá egy amerikai partnerkapcsolatban is részt vettem. Jómagam is végigmentem ezeken a folyamatokon, hogy milyen egy országban, ahol még nincsenek ismerôseim és végigjártam ugyanezt a folyamatot, kezdve az intézmény keresésétôl, az szállás keresésén át, órák felvételéig. Ezekkel a tapasztalatokkal gazdagodva tudok segíteni a hallgatóknak, hiszen tudom, mivel szembesülnek.

XXI. évfolyam 3. szám

3. Hogy jött az ötlet, hogy ezt kifejezetten a karra specializálódva hasznosítsd? Ez úgy alakult, hogy 2012-ben, amikor a Kékgazdaság Nyári Egyetem elôször megszervezésre került, nekem a PhD témámból fakadóan felkeltette az érdeklôdésemet a rendezvény. Fel is vettem a kapcsolatot a szervezôvel, Fodor Péterrel, hogy van-e lehetôség, hogy önkéntesként segítsek szervezni ezt az eseményt. Ott kezdtem el „beépülni”, tudat alatt. Akkor kezdtem el együtt dolgozni Trombitás Judittal. Végül, Szûcs Krisztián megkért, látva a munkámat és az eredményeket, szeretné, ha itt maradnék az ô csapatukban, hiszen az egyetem szeretne nyitni a külföldiek és a külföldi partnerkapcsolatok felé. 4. Az AEGEE-n keresztül elérnek ezek a programok a hallgatókhoz? Az AEGEE-vel kialakult egy kooperáció, mivel céljaink már találkoztak korábban, más kari események során. Így, együttmûködve sokkal színesebb programokat tudunk összeállítani. A félév elején voltak olyan különbözô hivatalos és nem hivatalos események, amelyek csak a kar hallgatóinak szóltak, mint például egy kocsmatúra vagy a bográcsozás, késôbb az AEGEE-n keresztül meghirdetésre kerültek az ô programjaik is, de nagyon pozitív a visszajelzés, mindenki szereti. 5. Mik a tapasztalatok? Lehetne még hová fejlôdni? Mindenképpen. Jelenleg is azon dolgozunk, hogy tudnánk még sokszínûbbek, profibbak, erôsebbek lenni. Sokféle tervünk van. Például, szeretnénk egy fotó- és videópályázatot létrehozni a külföldi hallgatók számára, ahol a legjobb külföldi élményükrôl beszélnek. ez nekünk is egyfajta tapasztalat lenne, hogy egy

külföldi hallgató szemével láthassuk a karunkat, mi az, ami ôt megfogta az itt töltött félév során. Bár ezek tényleg csak álmok, de a jövôben szeretnénk egy irodát, ahová bármikor bejöhetnének a hallgatók. 6. Elegen vagytok jelenleg? Szükségetek van segítségre? Segítségre persze mindig szükség van, de ebben a pillanatban én azt látom, hogy eléggé szervezett a csapat, jó a belsô kommunikáció, mindenkinek megvan a maga feladata. Hogyha ez tovább bôvül és minden a tervek szerint valósul meg, akkor szükség lesz még emberekre. A magyar hallgatók egyelôre nem használják ki a lehetôségeiket, jelenleg is körülbelül tizenöten jelentkeztek Erasmusra. PhD hallgatóként azt látom, hogy a magyar hallgatók rendkívül passzívak és nem igazán integrálják a külföldieket. Ezért novemberben olyan teadélutánokat szervezünk majd, ahol találkozhatnak egymással külföldi és magyar hallgatók. Ezek a teadélutánok lennének a fórumok arra, hogy beszélgessenek egymással és ne egy ilyen nyelvóra hangulat legyen, ahol nem mernek megszólalni. Az elsô ilyen, november 6-án lesz, ahol kanadai és orosz diákokkal lehet majd találkozni.•

MOZAIK

FÉSZEK A közgáz védôszentje

Töhötöm újratöltve Írta: Lugó Töhötöm nagyon másnaposan ébredt. Hirtelen azt sem tudta hol van. Csupán óriási gépeket, rozsdás hordókat és vizes, szürke falakat látott maga körül. Nedvességet érzett ruháján. Észrevette, hogy egy tócsában fekszik. Jobban szemügyre vette a fura, zöld anyagot, melyet még életében nem látott. Hideg volt és sûrû, erôs, orrfacsaró bûze pedig csípte Töhötöm szemeit. Megtalálta a felborult hordót, oldalán óriási eozin felirattal. Mellette egy abszintos üveg, természetesen üresen. Rájött, hogy a Zsolnay porcelángyárban van. - Akkor már mindent értek – gondolta Töhötöm és hazaindult. Töhötömrôl köztudott, hogy viszonylag könnyen elengedi a dolgokat. Egy emlékezetkiesés, illetve különbözô kémiai anyagok mindenféle testrészére csöppenése nem számít olyan dolognak, ami megzavarja fôhôsünk nyugalmát. Mire hazatalált, a nap már ebédidôt kiáltva az ég tetején járt. Lakótársa épp készülôdött a délutáni órákra. A katalógusos órák miatt Töhötömnek is be kellett mennie, hiányzásait már szeptemberben ellôtte. Ám Töhötöm gondolatai mindezek helyett egy kiadós reggeli körül forogtak. Miután Töhötöm az utolsó néhány falat rántottát is úgy habzsolta be, mint aki a börtönbôl jött, megitta a kávéját és elindult az iskolába. Hogy honnan lett kávéja? Azt ô maga sem tudja, de a fura dolgok egyre csak szaporodni kezdtek körülötte. Töhötöm jól érezte magát, rég volt ilyen energikus. Ám az egyetemen olyan dolog történt, amit még csak el sem tudott képzelni. Épp egy tanár elôtt akarta kinyitni az ajtót, amikor az helybôl kiszakadt és méterekre elrepült. A kampuszban néma csend uralkodott. Mindenki ôt nézte. Töhötöm talán életében elôször zavarba jött, gyorsan utat tört magának és a mosdóba rohant. Lehajolt, hogy megmossa arcát, ám a csap óriási csörömpöléssel leszakadt. Ekkor Töhötöm megvilágosodott. Szupererôm van! – kiáltotta. Ez mind szép és jó, de attól még órára be kell menni, mégiscsak három hiányázásom van… Így is tett, megindul felfelé a lépcsôn, hogy részt vegyen a termelésmenedzsment órán.

Az ajtó elôtt kisebb csoportosulást vett észre. Közelebb férkôzött és ekkor sokként érte a szörnyû hír: A jogászkeddet összevonták a közgáz szerdával! - Tennem kell valamit! Használnom kell a szuperképességeimet! – gondolta Töhötöm. Összehívott egy sürgôs értekezletet a következô óraközi szünetre.

Az ég tiszta, a telihold bevilágítja az Est Café parkolóját. Léptek zaja, üvegek csörrenése, nevetgélés hallatszik. Részeg fiatalok folytatnak értelmetlen diskurzusokat, közben pedig belebele kortyolnak italukba. Töhötöm és csapata viszont komoly céllal érkezett. Mindennek a megbeszéltek szerint kell haladnia. Le kell bulizni a jogászokat, de úgy, hogy attól koldulnak. Többet oda ne tolják az orrukat a közgáz szerdára. Nincs karszalagotok! – rivallt rájuk egy kopasz hústorony hátán „Security” felirattal. Töhötöm egy szót sem szólt, megfogta a kidobót és nemes egyszerûséggel arrébb rakta. Az megmukkanni sem tudott a rémülettôl. A tánctér üres volt. Töhötöm a DJ-re pillantott, aki rögtön tudta mit kell tennie. Felcsendültek a Thunderstruck elsô dallamai. Töhötöm ekkor becsukta a szemét és mutatóujjait a halántékához emelte. Soha életében nem koncentrált még ennyire. A közgazdászok lassan a pult felé indultak. - Sikerült! Töhötöm elgörbítette a költségvetési egyenesünket! Piát mindenkinek! - kiáltozták. Mindenki fogta az elsô néhány whiskey-kóláját, és tovább szurkolt Töhötömnek, aki továbbra sem mozdult. Gyerünk Töhötöm! A jogászokét görbítsd visszafelé! – bíztatták. Töhötöm görbített, nem is akárhogyan. A pultosok sajnálkozva közölték a jogászokkal, hogy nem tudják ôket kiszolgálni, így azok szégyenkezve elkullogtak. Ezek után minden idôk legnagyobb közgáz bulija kezdôdött. A görbe költségvetési egyenesnek hála repkedtek a pezsgôsdugók, folyt az alkohol és a szerelem, valaki még rá is gyújtott bent! Az buli további részletei viszont nem egy újság hasábjaira valóak. Ez az este városi legendaként terjeng szájról szájra a pécsi egyetemisták köreiben. Hogy mi történt azóta? Töhötöm még mindig az elsôs tárgyaival küzd, ám fontosabb teendôi is akadnak. Ha ide jársz és baj ér, csak egyet kell tenned: Kiáltsd Töhötöm nevét és ô segít. Ô a közgáz védelmezôje. •

XXI. évfolyam 3. szám

MOZAIK

FÉSZEK

XXI. évfolyam 3. szám

A rejtvényeket összeállították:

Szilvi, Bia

KERESZTREJTVÉNY

MOZAIK

FÉSZEK

Sz@rpoén Bt.

A nagy sikerre való tekintettel

Aranyköpések

A Sz@rpoén Bt. kültagokat keres! Szívesen belépnél? Küldj nekünk egy olyan (sz@r!)poént, amit saját magad találtál ki, és a kültaggá avatás tiszteletére itt olvashatod viszont pályamûvedet! Sz@rpoén Bt. - Az igényes szellemi termék pártolója. (szarpoenbt@feszek.pte.hu)

Két matekszakos diák – Te figyelj csak, ki akarjuk tapétázni a nappalit, és beszélget a kollégiumban: kábé ugyanakkora lehet, mint a Tiétek, hány tekercs - Képzeld, vannak új csajok! tapétát vettél te annak idején? - Tényleg? Mennyi? – 25-öt. - Kettő. A tizediken. – Ok, kösz! - Ezerhuszonnégy?! 1 hét múlva: – Figyelj már, vettem 25 tekercset, de nekem 12 megmaradt. "Otthon egy szekrényt aktiválnak, – Nekem is. az mit jelent? Hogy kinyitották maguk - A Te feleséged is sikoltozik, amikor elmegy? elôtt." - Nem, az enyém hagy egy cetlit a hûtôn. - Dr. Beke Jenô "Nekem már mindegy, egy évtized ide vagy oda." - Dr. Buday-Sántha Attila -

- Játsszunk megerőszakolósat! - De Apa, én ezt nem akarom! - Ezaz, nagyon jó vagy! - De..

Bevittem egy levelet a postára, de olyan tömeg volt, hogy feladtam.

"Egy haverom azt mondta, hogy azért nem nôsült meg, mert egy csaj se tudta úgy megkenni a kenyerét, mint a mutter." - Dr. Barancsuk János -

- Mi a különbség a csôtészta és a titkárnô között? - A csôtészta üres fonál, a titkárnô pedig telefonál.

"Tökmindegy, hogy a vevô-e a hülye, vagy csak annak van nézve." - Dr. Fojtik János -

Egyenes Ágnes gyereke egyenesági leszármazott?

"Ha majd leírták módosítjuk." (tábláról másolásról megjegyezve) - Dr. Gyetván Ferenc -

- Mit csinál a matektanár a halála után? - Nem számít.

- Miért nem szabad ráejteni az akkumulátort az üvegasztalra? - Mert battery.

Ha az internet explorernek van mersze megkérdezni, hogy lehet-e alapértelmezett böngészô, akkor Te is nyugodtan elhívhatod akármelyik csajt egy randira!

– Mi a közös a fagyott sörben és a terhes nôben? – Volt 1 hülye, aki nem vette ki idôben.

Vacsoránál: Gyerekek, elgondolkoztatok már azon, hogy apátok kórboncnoki ﬁzetéséből hogyan telik minden nap friss májra?

Ha a hableányra esô esik, akkor szirénázik?

Pista bácsi megette a kutyáját, szomorúan nézegeti a csontokat, majd megszólal: - Ej Morzsi, hogy örültél volna Te ennek!

Két rendszergazda beszélget: - Nem tartod magas biztonsági kockázatnak, hogy a kutyád neve a jelszavad? - Miért, mi bajod azzal, hogy WSt7OuLa57E83*%&#4Z?

Felhívás! Új átverés a Budai vámi Tesco parkolójában! A kijáratnál két 19 éves lány szólít le, kérve, hogy vidd el ôket. Ahogy beszállnak, egymásnak esnek a hátsó ülésen, majd az egyik megkér, hogy vedd elô, és orálisan kényeztetni kezd. A MÁSIK EZALATT ELLOPJA A PÉNZTÁRCÁDAT! Így tûnt el az én pénztárcám is tegnap..meg csütörtökön..elôtte pedig hétfôn kétszer..na szóval nagyon vigyázzatok!

XXI. évfolyam 3. szám

Promóció időtartama: 2013. október 1 – december 8. Vásárolj „Csekkolj rá!” promóciós csomagolású BALATON ét, tej 30g vagy BALATON BUMM szeletet és töltsd fel a csomagoláson található kódot a www.balatonszelet.hu/csekkoljra oldalon! A csomagolást kérjük őrizd meg! További információ, részvételi és adatkezelési feltételek: a 06 40 214 200-as telefonszámon, a www.balatonszelet.hu/csekkoljra és a www.facebook.com/BALATONszelet oldalon. A nyereményjátékban résztvevők automatikusan elfogadják a hivatalos játékszabályzatot. A képen látható nyeremények illusztrációk.