Fészek XXI. évfolyam 6. szám

with an English article

TARTALOM

FÉSZEK Házunk Tája

Jegyzet, Hírek 4 Hírek 5 Képes Krónika 6 OEV selejtező versenyzői szemmel – JPKSZ 8 Kihagytad? Bánhatod! – KarrierNap 8 DJKB – Ha segítségre lenne szükséged 9 What is happening in our neighbourhood? – Ukraine unchained? 10 Házhoz hozza a szakmaiságot – MKT 11 Unileverre fel! – PR-cikk 11 Az évfolyamfelelős segít – Problémád merülne fel? 12 Állásinterjún szakirányú végzettség nélkül – Van nálad papír? 13 TDK – ...minek is? 14 Interjú Makk Dániellel 15 Hónap Hallgatója Horváth Mártont kérdeztük 16 Öreg oldal Értelem és érzelem 17 Folyosó Hangja

Párbeszéd

Oktatói Portré Dr. Törőcsik Máriáról 18 Trendi vagy nem trendi? – Oktatói Portré Oktatói Körkérdés 21 Az IQ-tesztek igazat mondanak?

Szonda

IQ-teszt 22 A Pécsiközgázosok véleménye az intelligenciáról

Kilátó Az IMF vigyázó kezei 26 Pénzed, vagy életed!

Mi történt 1848-ban? 27 Egy nemzeti szabadelvű forradalom emlékére

Lehúzó

EQ... Szerepe a párkapcsolatokban, avagy hiánya 28 Hogyan csapjuk be tudatunkat? 29

Szellem Gondolatébresztő Pro: Az alkotás művészete 30 Kontra: IQ… minek?! 31 Pillanatok a mennyországból Elgondolkodtató 32

Elvonó

Bak Rita – Kalligráfia-álom 33 Áldozó Krisztián – Fáradtan szoktam ezen mosolyogni 33 Gábor Tamás (Indiana) – Hisz sztori (részlet) 33 Nagy László – Ki viszi át a Szerelmet 33

Köret

A tudatállapotok szivárványa – könyvajánló 34 The Crazy One – filmajánló 34 Phantogram – Voices – zenei ajánló 34 True Detective – filmajánló 35 Tizenkét dühös ember – filmajánló 35 A Vizsga – filmajánló 35

Mozaik Szakma

Legyen a neve ágensalapú makroökonómia! 24 Csináljunk egy új makroökonómiát!

Daniel Kahneman (1934-) 25 Csodálatos Elmék

Érzelmi intelligencia – Mi az EI? 36 Mesterséges intelligencia – A kreált gondolkodás 37 Szeretnél az lenni! – Egy állat vagy... 38 Folyékony nyelvtudás – Magabiztos belépő a munkaerőpiacra 38 A négykarikás játékok – A XXII. téli olimpiai játékokról 39 Kulturális rabság Párizsban 40 Tudtad? 41 Aranyköpések, Sz@rpoén Bt. 42

Impresszum

Alapítók: László Barna, Nagy Zsolt, Réti Gábor Szatnik Szilvia fôszerkesztô • Hange Dániel felelôs szerkesztô, képes krónika • Maróti Petra címlap, elvonó • Halász Bia házunk tája • Gergits Imola párbeszéd • Harsányi Ákos szonda • Erôss Tímea szakma • Barkóczi Csaba kilátó • Bertalan Loretta lehúzó • Lugosi Barnabás szellem • Vaski Nóra köret • Kovács Laura mozaik Tördelôszerkesztôk: Erôss Tímea, Faragó Bernadett, Gungl Larion, Hange Dániel, Horváth Gergely, Kerekes Ramóna, Szalai Kitti, Szálasy Zsófia Olvasószerkesztôk: Bajusz Diána, Barkóczi Csaba, Gáll Domokos, Halász Bia, Hange Dániel, Stickel Orsolya, Szatnik Szilvia Grafikusok: Halász Bia, Kovács Rita, Maróti Petra, Rasztik Edit Emese További munkatársak: Anna Pykhtina, Bajusz Diána, Barnaki Tamás, Bartakovics Bettina, Béres Klára, Csupor Petra, Faragó Bernadett, Haffner Tamás, Hange Dániel, Harsányi Ákos, Horváth Márton, Karasz Katalin, Karfner Judit, Kászonyi-Nemes Márió, Kovács Rita, Lóránt Balázs, Lugosi Barnabás, Makk Dániel, Maklári Brigitta, Mándli Marinetta, Pál Zorka, Pavelka Alexandra, Piros Ármin, Rajczi Rudolf, Rasztik Edit Emese, Schumann Tamás, Stier Dalma, Stickel Orsolya, Szabados Alexandra, Szakály Márk, Szalai Kitti, Szatnik Szilvia, Szálasy Zsófia, Szita Patrícia, Szûcs Regina, Varga Martin, Vaski Nóra, Váry Miklós Közremûködô oktatóink: Dr. Mátyás Judit, Nagy Ákos, Putzer Petra, Dr. Törôcsik Mária, Szerkesztôség: 7622 Pécs, Rákóczi út 80. Tel.: 72/501-599/3180. Mobil: 70/779-2563 vagy 30/315-9709 Hirdetések: Hange Dániel, 30/315-9709, hange.daniel@gmail.com Internet: honlap: http://feszek.pte.hu; Olvasói levelek: olvasoi@feszek.pte.hu; Aranyköpések: arikopi@feszek.pte.hu Nyomdai munkálatok: Bolko-Print Kft. (7622, Pécs, Rét u. 47.)

XXI. évfolyam 6. szám

3

JEGYZET

FÉSZEK

Hírek Értelem vagy érzelem? Írta: Pavelka Alexandra Számos pszichológiai tanulmány állítja, hogy az érzelmi intelligencia épp oly fontos, mint az értelmi. Az IQ pontok nem tudják elég széles spektrumon kifejezni az emberi intelligenciát. A képesség, hogy megérts, és kifejezz érzelmeket szintén fontos szerepet játszik az életben való érvényesüléskor.

De mi a tendencia manapság? Melyik a fontosabb?

A magasabb IQ-val rendelkezôk általában jobban teljesítenek az iskolapadban, könnyebben tanulnak és szereznek végzettséget. De lássunk a számok mögé; nem ez az egyetlen kulcsa a sikerességnek. Szakmánkban, fôleg az üzleti életben sokkal fontosabb az érzelmi intelligencia. Nem véletlen az, hogy a cégek folyamatosan képzik a vezetôiket, tréningekre és coachingra küldik ôket, hiszen már a kiválasztási folyamatban is nagyobb szerepet játszik az, hogy vajon különbözô szimulált helyzetekben milyen döntéseket képes hozni. Egy vezetônek nap mint nap szembesülnie kell olyan döntési helyzetekkel, amikor az emberi tényezôk felülmúlhatják a szabályokat. Ilyenkor mi a racionális? A határidôk görcsös betartatása, vagy speciálisan kell elbírálni bizonyos helyzeteket? És mi történik akkor, ha van egy alkalmazott, aki bármilyen feladatot precízen és gyorsan elvégez, de a kollégáival nem ért szót? Ô vajon megérdemli, hogy elôléptessék? Én úgy gondolom, hogy egyik képesség sem fontosabb a másiknál. Például egy egyéni kutatásban sokkal fontosabb az IQ, de ha már csapatmunkáról beszélünk, rögtön elôtérbe kerül az, hogy mennyire tudsz jól kommunikálni, mennyire tudsz ráhangolódni a csapattársaidra egy projekt alkalmával, hiszen így lehet kihozni egymásból a maximumot. A jó hír az, hogy mindkettô fejleszthetô. Keressük az újat és a kihívásokat, gondolkodjunk új, alternatív megoldásokon, tûzzünk minél nehezebb célokat magunk elé, és ami talán a legfontosabb: kommunikáljunk minél több emberrel, mert másoktól lehet a legtöbbet tanulni, új szemléletmódot kapni!•

4

Ács J. Zoltán, Szerb László és Erkoo Autio a Research Policy-ban A Research Policy 2014. évi áprilisi száma (Volume 43, Issue 3, pp. 476-494) adja közzé Ács J. Zoltán, Szerb László és Erkoo Autio legújabb „National Systems of Entrepreneurship: Measurement issues and policy implications” címû tanulmányát.

A szerzôknek szívbôl gratulálunk és további termékeny munkát kívánunk!

vábbra is a programjában megjelölt céljai szerint folytatja munkáját. Sikeres munkát kívánunk oktatónknak és a rektornak is az elkövetkezendô négy évre!

Z generációs hívószavak A Pécsi Tudományegyetem nemrég „Z generációs” kutatói portrésorozatot indított az intézményen belül folyó tudományos munka sokszínûségének bemutatására.

A PTE Universitas Televízió által készített portrésorozat különlegessége azon izgalmas, vonzó és erôteljes hívószavak azonosítása, melyek a fiatal korosztály sajátos kommunikációs stílusát, elsôdleges értékeit fémjelzik. A videók elérhetôk a PTE hivatalos weboldalán, vagy iratkozzatok fel egyetemünk hivatalos youtubecsatornájára (PTE1367)!

Lezajlott az OEV kari fordulója Február 18. és 19. között került megrendezésre az Országos Esettanulmány Verseny PTE KTK Kari Fordulója. A verseny során a hallgatóknak komplex problémákat kellett megoldaniuk. A versenyre 4 fôs csapatok jelentkezését várták, melyeknek tagjai a Pécsiközgáz olyan nappali tagozatos hallgatói lehettek, akik aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek. Összesen hét csapat szállt versenybe és próbálta ki magát a valósághû helyzetekben. Gratulálunk minden résztvevônek és reméljük, hogy nagyszerû szakmai tapasztalatot jelentett számukra a megmérettetés. A verseny gyôztes csapata kvalifikálta magát az OEV budapesti döntôjére, így ezúton is sok sikert kívánunk Gulbert Árminnak, Gradwohl Máténak, Makk Dániel és Mokos Balázsnak a következô kihíváshoz.

Bódis Józsefet javasolja a PTE Szenátusa rektornak Február 20-a délután megtartotta rektorválasztó szenátusi ülését a Pécsi Tudományegyetem. Az egyetem legfôbb döntéshozó testülete Bódis Józsefet, a jelenlegi rektort javasolja az Emberi Erôforrások Minisztériumának a PTE vezetôi tisztségének betöltésére. A másik pályázó Karon méltán elismert oktatója, Dr. Mellár Tamás nyilatkozatában kifejtette, hogy annak ellenére, hogy a tisztséget hivatalosan nem tölti be, to-

Jelentkezz a kari TDK fordulóra Még a héten (március 14-ig) van lehetôségetek jelentkezni az áprilisi kari TDKra. Részletes tájékozatókat a KTK honlapjáról tölthettek le, amit a „Hallgatók / TDK” menüpont alatt találtok meg, de újságunk lapjai között is boncolgatjuk a témát. Még egy jó tanács: keresd és like-old a PTE KTK TDK oldalát a Facebook-on is az interaktív tanácsokért. Gondolkodók, ne tartsátok magatokban a gondolatébresztô ötleteket!

XXI. évfolyam 6. szám

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK

Hírek KULTÚRA

megismerhetôk a Kínán belüli nemzetiségek ruhái, de bemutatkozik a karcsú kínai hölgyek divatja is: a káprázatosan csinos és elegáns cheongsam.

Kínai zeneiskolások hagyományos hangszereket mutatnak be, megtekinthetô egy kínai teaszertartás, továbbá az interaktív játszóházban lehetôség nyílik a kínai találmányok kipróbálására. A kínai résztvevôk Sanghajból érkeznek a pécsi közönség elé, kifejezetten erre az alkalomra.

Helyszín: Zsolnay Negyed – E78 – Koncert- A legtöbb programra ingyenes a beléterem pés, a részletes tervért látogassatok el a Idôpont: 2014. március 18. 18.00 pecsprogram.hu weboldalra.

Itt az új hónap, melynek örömére ismét csempészünk egy kis humort az programtervbe: „duma” minden mennyiségben, nevetés könnyfakasztásig! Fellépôk: Beliczai Balázs és Kiss Ádám. Jegyek kaphatók a ticketexpress.hu jegyportálon és a Partyzoo jegyirodában, egységesen 2400 forint értékben.

A Janus Egyetemi Színház márciusi elôadásai „Átéltem egy évszázadot” Helyszín: Pécs, Zsolnay Vilmos u.16.

Helyszín: Mûvészetek és Irodalom Háza Március 17. 19.00: Csongor és Tünde Idôpont: 2014. március 26. 18.00 Március 19. 19.00: Csongor és Tünde Utolsó interjúk Fejtô Ferenccel – Fejtô Március 24. 19.00: Csongor és Tünde Ferencrôl. A közel 100 éves polihisztorral Március 26. 16.00: Halálra táncoltatott lány Földes Anita, Franciaországban élô újság- – Szekszárdon a DeutscheBühneben író készítette utolsó, eddig kiadatlan inter- Március 26. 18.00: Halálra táncoltatott lány júit. Az „Átéltem egy évszázadot” címû kö- – Szekszárdon a DeutscheBühneben tet egy izgalmas életutat jár be. A forrongó Március 31. 20.00: Csongor és Tünde XX. század történéseinek, titkok, szerel- A JESz minden elôadására ingyenes a bemek és a mai magyar közélet jelenségeinek lépés, de regisztráció szükséges a jesz@ egymásba fonódó krónikája decemberben pte.hu e-mail címen illetve a 06 72 501 jelent meg a Scolar Kiadónál. A könyvrôl a 500/28292 telefonszámon! Megértéseteket szerzô Földes Anita, Ágoston Zoltán, a Je- köszönjük. lenkor fôszerkesztôje és Fekete Vali újságíró beszélget. A részvétel mindenki számára ingyenes!

Fölismerem, beismerem, elismerem.

Helyszín: Mûvészetek és Irodalom Háza Idôpont: 2014. március 12. 19.30 Kínai Napok a városban Az elfogadás az egyik legfontosabb mentáHelyszín: Zsolnay Negyed – E78 lis képességünk, ami ebben az életkorban is Idôpont: Március 14 – 16. mûködik bennünk, hiszen sok dolgot már A rendezvény a kínai kultúra néhány izgal- most megtanultunk elfogadni, képesek vamasabb, eddig ritkán látott szeletét mutat- gyunk befogadni annak másságát. Azonban ja be. A hagyományos tuskalligráfia mellett ez a képesség gyakran nem mûködik abbemutatásra kerül a földre írt vízkalligráfia szolút értelemben; van egy határ, amin túli módszere, valamint népviselet-kiállításon dolgokat már nem vagyunk képesek azok Dumaszínház

XXI. évfolyam 6. szám

teljességében elfogadni. Ha növeled, fejleszted az elfogadási képességedet, akkor kitágul a világ és rájössz, hogy egyre több és több dolgot képes leszel véghez vinni. Történetek az önelfogadásról a Pécsi Playback Színház Egyesület elôadásában.

PÁLYÁZAT Gazdasági Versenyhivatal pályázata Beadási határidô: 2014. május 5.

A Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja immár tizenötödik alkalommal hirdeti meg „Versenyjog Magyarországon és az EU-ban” címû tanulmányi versenyét nappali tagozatos alapképzésben (osztatlan képzés, BSc/BA), valamint mesterképzésben (MSc/MA) résztvevô egyetemifôiskolai hallgatók részére.

A pályázati felhívás megtalálható a GVH honlapján: (www.gvh.hu, www.versenykultura. hu.)

A Külügyminisztérium pályázata Beadási határidô: 2014. március 17.

Ez év május 1-jén lesz tíz éve, hogy hazánk az Európai Unió tagja lett. Itt az ideje mérleget vonni: mit hozott Magyarországnak az uniós tagság, milyen kihívásokat, lehetôségeket – és ezekkel milyen módon tudtunk élni. A Külügyminisztérium a csatlakozási évfordulóhoz kapcsolódóan esszépályázatot hirdet magyarországi felsôoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói számára. Párbeszédre és tényeken, tapasztalatokon alapuló mérleg-készítésre hívják fel a fiatalokat. Céljuk annak sok szempontú, szûkebb- (az egyes szakterületekre fókuszáló) és szélesebb látókörû vizsgálata, hogy hogyan élt Magyarország az uniós tagság nyújtotta lehetôségekkel tagságunk elsô tíz évében.

A pályázók három téma közül is választhatnak, amibôl egy feldolgozására vállalkozhatnak. A kiírást megtaláljátok a http:// eu.kormany.hu/palyazati-felhivasok weboldalon.•

5

KÉPES KRÓNIKA

FÉSZEK

Fotók: Karton Network

Busójárás 2014

6

XXI. évfolyam 6. szám

FÉSZEK

KÉPES KRÓNIKA

Fotók: Karton Network

XXI. évfolyam 6. szám

7

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Sikeres esetverseny a KTK-n

OEV selejtezo versenyzoi szemmel Karunkon került megrendezésre az Országos Esettanulmány Verseny PTE-KTK Kari Fordulója a Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégium szervezésében 2014. február 18-19-én. 7 csapat versengett a nívós zsűri elismeréséért. Írta: Szita Patrícia (JPKSZ) Február 18-19-én lehetôségem nyílt részt venni az Országos Esettanulmány Verseny PTE KTK Kari Fordulóján. A 2 napos verseny során egy valós üzleti problémára kellett megoldást találnunk 4 fôs csapatokban.

Szerdán prezentáltuk a megoldásunkat a 7 fôs zsûri elôtt, melyben több tanácsadó cég képviselete és az esetben szereplô cég kereskedelmi igazgatója is helyt kapott.

Elôször vettem részt ilyen eseményen és annak ellenére, hogy nem értünk el helyezést a csapatommal, a „Finance BNP”-vel, mindenképpen pozitív élményekkel zárult a szerdai napom. A megmérettetés kedden reggel kezdôdött, amikor kézhez kaptuk az harminckettô oldalas esetet, amin este 6-ig dolgozhattunk. Ahhoz képest, hogy ennyi

idôt kaptunk rá, nagyon feszített volt a tempó. Gyorsan kellett dolgoznunk, sok munkát és energiát igényelt a feladat megoldása. Sok tapasztalattal gazdagodtam, és érdekes volt látni, hogy amit órán tanulunk, annak van értelme és fel lehet használni a való életben is. Örülök, hogy részt vehettem ezen az eseményen, annak ellenére is, hogy a holtpont környékén már a csapatunk tagjai között kialakult konfliktusokkal is meg kellett küzdenünk. Úgy gondolom, még sokat kell fejlôdnünk, de ez jó alkalom volt tapasztalatszerzésre. Szerencsések vagyunk, mert az esetversenyzés nem áll távol a Szakkoli köreitôl, elsô három helyezést szerzô csapatainktól „zöldfülû” versenyzôként lesz még mit ellesnem. Mindenesetre nagyszerû volt, hogy a Roland Berger tanácsadó cégtôl

jött zsûritag külön-külön mondta el az elôadóknak a véleményét, építô jellegû kritikákkal segítette a jövôbeli munkánkat.

Nagyon élveztem az egész versenyt, a stresszt, a megoldáskeresést, az éjszakát, amikor együtt „szenvedtünk” azon gondolkodva, hogyan is adjuk elô meggyôzôen az ötletünket. Már most várom a következô hasonló próbatételt! •

Karriernap

Kihagytad? Bánhatod!

Sok érdekes dolgot megtudhat az ember magáról ismeretlenektől, pár kérdés vagy néhány kézzel írott sor alapján. Rémisztően hangzik, nem igaz? Hát nem igaz. Akik eljöttek a karrierdélutánra, izgalmas program résztvevői lehettek. Akik nem jöttek, azok pedig sajnálhatják. Majd legközelebb… során egy üres A/4-es lapra, általunk választott tippeket kaptam azzal kapcsolatban, hogy hogyan

Írta: Szabados Alexandra (JPKSZ) tetszôleges témában kellett fél oldal terjedelmû valósítsam meg a kitûzött céljaimat, valamint Február 10-én került megrendezésre Karunkon a JPKSZ és a KÖSZI szervezésében a Karrierdélután. A KÖSZI szakképzett tanácsadói karrierteszttel, grafológiai-, valamint életpálya tanácsadással várták az érdeklôdô hallgatókat.

A karrierteszten 2x40 kérdésbôl álló önismereti kérdôívet kellett kitölteni, amely azt vizsgálta, hogy személyiségünkhöz mely foglalkozástípusok passzolnak a leginkább. A teszt nagy segítséget nyújthat a munkakeresés elkezdésében például azon pályakezdô vagy végzôs hallgatóknak, akik még bizonytalanok abban, hogy milyen területen szeretnének elhelyezkedni.

Ugyanakkor megerôsítést is kaphattak azzal kapcsolatban, hogy személyiségükhöz valóban az általuk elképzelt munkakör illik. A grafológiai tanácsadás

8

szöveget írni. Az íráskép vizsgálata fôképp önismeretünk erôsítésére, fejlesztésére irányult.

Számomra nagyon érdekes és egyben félelmetes is volt, hogy írásunk mennyi személyes információt árulhat el rólunk egy idegennek. Az életpálya tanácsadáson a jövôre vonatkozó terveimrôl, karriercéljaimról beszélgettünk, és hasznos

hogyan álljak neki az álláskeresésnek. Az életpálya tanácsadás legfôbb célja, hogy tudatosítsuk saját értékeinket és képességeinket, ehhez reális célokat kapcsoljunk, illetve képesek legyünk önállóan mérlegelni és döntést hozni, legyen szó akár karriertervezésrôl, akár pályamódosításról. A karrierdélután összességében nagyon érdekes és hasznos volt, mindenkinek ajánlom az ilyen programokon való részvételt, aki jobban meg szeretné ismerni önmagát, visszacsatolást kíván kapni személyiségérôl vagy segítségre van szüksége abban, hogy hogyan induljon el a céljai eléréséhez vezetô úton. •

XXI. évfolyam 6. szám

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Ha segítségre lenne szükséged

Diákjuttatási és Kollégiumi Bizottság Nem kell félni, nem harapunk! Írta: DJKB A Diákjuttatási és Kollégiumi Bizottság, avagy a DJKB egy oktatókból és hallgatókból álló kari Bizottság, amely a Rendszeres Szociális Támogatás és Alaptámogatás, Rendkívüli Szociális Támogatás, Szakmai Gyakorlati Ösztöndíj, valamint az Intézményi Szakmai Tudományos Ösztöndíjak megállapítását végzi a Közgazdaságtudományi Karon. E komoly szakmai felkészültséget igénylô feladatok mellett az évközi kollégiumi elhelyezési ügyeket és a Kar által alapított Alma Mater ösztöndíjprogrammal kapcsolatos feladatokat is a DJKB látja el a Tanulmányi Osztállyal közösen.

A DJKB szakmai munkájáért a bizottság vezetôi felelnek. Galambosné Dr. Tiszberger Mónika tanárnô irányítja a DJKB teljes munkáját, meghatározva a szervezet mûködésének alapelveit, ôrködve

Haffner Tamás a szabályosság felett. Haffner Tamás doktorandusz és Rajczi Rudolf hallgatók titkárként szervezik az üléseket, a pályázatást, azok elbírálását és az ösztöndíjak számfejtését, továbbá a kari reprezentáns diákszervezetek véleményét kikérve aktualizálják a bizottság mûködését meghatározó szabályzatokat. Mándli Marinetta pedig irodavezetôként felel a napi operatív munka zökkenômentességéért és az adminisztrációjáért. Az ô munkájukat további két oktató: Dr. Lányi Beatrix és Kovács Ba-

XXI. évfolyam 6. szám

lázs, továbbá három hallgató: Hesz Ale- saságot, vagy a tanuláshoz nyugalmat xandra Viktória, Tóth Adrienn és Gulyás biztosító kuckót.

Azon hallgatóink számára, Balázs segítik. akik önköltséges képzésre A DJKB azért mûnyertek felvételt, kedvezményt ködik, hogy megnyújt az Alma Mater Kompkönnyítsük hallgatólex Ösztöndíjprogram, melyink eligazodását, a nek keretén belül Tanulmáhozzánk benyújtható nyi- és Szociális támogatáspályázatok világára lehet pályázni. ban, és mindennapi Kiemelnénk továbbá, hogy tevékenységünkkel nem csak a tanulmányi eredmésegítsük Ôket, ha nyeket, de a tantervi követelmébármilyen kérdéssel, nyeken túlmutató tevékenyséproblémával fordulgeket is jutalmazzuk. Az Intéznak hozzánk. A DJKB ményi, Szakmai, Tudomátevékenysége elsôre nyos Ösztöndíjat azon hallgamerevnek és büroktók pályázhatják meg, akik turatikusnak tûnhet, Mándli Marinetta dományos, sport, vagy mûkü lönösen azok számára, akik valamilyen okból nem része- vészeti tevékenységet folytatnak és kisülnek támogatásban, azonban csak a emelkedô eredményekkel, elismeréssel szabályok és elôírások betartásával biz- rendelkeznek. Örömmel tudatjuk, hogy tosítható, hogy mindenki olyan és annyi évrôl évre egyre több hallgató pályázza támogatásban részesüljön, amire és meg sikeresen ezen ösztöndíjunkat, és mindig büszkeséggel tölt el bennünket, miamennyire jogosult.

Ha nem boldogulsz az ûrlap és a sza- lyen sok rendkívüli érdemmel rendelkezô bályzatok tengerében, vagy bárminemû hallgatót tudhat magáénak a kar. A DJKB juttatással – pályázati ûrlap kitöltése, szükséges dokumentumok beszerzése –, vagy kollégiummal – kollégiumi pályázat kitöltése, évközi kollégium igénylése, várólistára való jelentkezés – kapcsolatos kérdésed van, fordulj hozzánk bizalommal, s keress meg minket e-mailben, vagy a Toronyban, mi legjobb tudásunk szerint igyekszünk megválaszolni kérdéseidet.

Azért dolgozunk nap mint nap, hogy a hallgatóság megkapja a tanulmányaiRajczi Rudolf hoz szükséges anyagi hátteret, információt szerezhessen minden olyan támogatásról, anyagi juttatásról, amely az érdekeit szolgálja és segíti Ôket a hétköznapokban. Emellett segítséget nyújtunk abban, hogy eligazodjanak a Kollégiumok útvesztôiben és megtalálhassák a számukra legjobb koleszt, az igazi bulis tár-

rendszeres ügyfélfogadási idôt tart a szorgalmi idôszakban, a 3. emeletrôl megközelíthetô Torony 2. emeletén található irodában. Egyéb esetekben a djkb@ktk. pte.hu e-mail címre küldött leveleket igyekszünk a lehetô leghamarabb megválaszolni, ezzel is segítve hallgatóinkat. •

9

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Ukraine unchained?

What is happening in our neighbourhood? Írta: Anna Pykhtina On 30th March 2012 the European Union and Ukraine signed an Association Agreement. However, on 21st November 2013 a Ukrainian government decree suspended preparations for the signing of the association agreement and the first protest started that day. Approximately 2,000 people gathered on Maidan after these breaking news.

During the first week up until the 29th of November, the number of people went up to 10,000. In Lviv, protesters numbered some 20,000. No party symbols were there, only Ukrainian flags and the EU flags.

On the 30th of November, at 4 am peaceful people were attacked by the Berkut special police units, armed with batons, stun grenades, and tear gas. 35 people were injured as a result of the militia raid, including a Reuters cameraman and a photographer. Most of the protesters were students. From that moment it was not about EU anymore, it was about our right to be free and express our opinion. While the number of people joining the protest mostly from West was increasing, the tactics of the government was quite clear – to ignore. During the following days, and Christmas holidays, the activity of the whole protest was much lower. Maidan was still the centre of the events, but there were no other signs in other districts.

The Government kept silent but the real face appeared in their actions. They understood that they could not take the protesters

10

from the streets, so they started to chase the leaders and punish them. Lots of cars owned

by Maidan activists in Kharkiv were burned down at nights, a well-known opposition journalist and Maidan rally activist, Tetyana Chornovil, was savagely beaten late on December 24 by thugs on the way home. Several activists were found dead in the forests.

On January, 13th the draft bill “On amendments to the Law on the Judicial System and Status of Judges and procedural laws on additional measures for protecting citizens’ safety” appeared in agenda of the Parliament. According to it for setting tents, scene, and even sound without police’s permission and disrespect to court – you could be taken to jail for 15 days, for the threat to police – 7 years and 15 more positions. Now everyone understood that the black days of censorship are coming. However, after the next day protesters occupied one of the main streets and the real fight started, the laws were not signed.

But more than 4 people were dead, several kidnapped and hundred missing already.

18th of February marked the bloodiest day so far since the protests started in Ukraine. In one single day in Kyiv alone, more than 100 people have been killed and more than 500 people have been hospitalized according to the Maidan medical service coordinator. 3 days of danger and real war in the main Square of Kyiv with closed metro and people hiding at home and finally, the president had to resign. However, it is still not the end. The country is not united against the

corrupted government, the possibility of East being against the protesters and West is very high and politicians, with ex-president are working on it to save at least some power.

Although, there is another very important problem that exists these days but have no such media support as Maidan had. After the events on Friday when ex- president left to Kharki, promising that he will continue to rule the country from there as all the laws about his resigning are fake ones.

To understand the current divide in Ukraine, one has to understand the history and geography of the country and what is going on elsewhere. The western part of the country used to be part of the Austro-Hungarian Empire, and was Polish territory. While the eastern part and Crimea used to belong to the Russian Tsar. It’s in that part of the country where Yanukovych has his political base as well as where most of the rich oligarchs pulling strings behind the scenes, are from. However, what is happening in Ukraine is about many other things than just a battle between closer ties with the EU or with Russia. It’s about violence, corruption, lack of democracy and most of all accountability.

Weapons and forces are not used against the protesters anymore. But the problem still remains – people were fighting for changing the system and system is still the same, some politicians left but others – not better than previous ones – came lying that they always supported the protest. We hope that now, after so many sacrifices, people will not allow this amount of corruption and lie, but when it comes to politics, you cannot trust anyone. •

XXI. évfolyam 6. szám

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Pécsi Pénzügyi Napok, már nyolcadik alkalommal!

MKT, ami házhoz hozza a szakmaiságot

A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara, a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete és Ifjúsági Bizottsága együttműködve további szakmai szervezetekkel 2014. április 1-2-án nyolcadik alkalommal rendezi meg a Pécsi Pénzüg yi Napokat a PTE KTK Aulájában. Írta: MKT BMSZ IB A kétnapos rendezvény plenáris ülésein a monetáris és fiskális rendszer átalakításának aktuális kérdéseit a magyar bank- és adórendszer aspektusából vizsgáljuk.

A rendezvény plenáris ülésein a magyar pénzügypolitika prominens szereplôitôl elsô kézbôl kaphatunk tájékoztatást a várható változásokról.

A szekcióüléseken 18 okleveles adószakértô veszi górcsô alá, mutatja be a forgalmi adó, a nemzetközi adózás és

adótervezés legújabb kutatási eredmé- egy pár soros motivációs levelet a jelentnyeit. kezéssel kapcsolatban.

Az elôzô évekhez hasonlóan kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy a hallga- Jelentkezz, ha: tóknak „házhoz hozzuk” a szaktudást, • érdekelnek a monetáris és fiskáinformációt, kapcsolatrendszert, lis politika aktuális kérdései kommunikációs- és érdekérvényesí• szeretnél személyesen találkozni a tési lehetôséget. szakma képviselôivel • szeretnél két napot a szakmaiság jeAz MKT BMSZ IB az idei évben is várja gyében jó társaságban tölteni azokat a hallgatókat, akik szervezôként • kipróbálnád, milyen szervezô vagy és segítôként is részt vennének a rendezvény lebonyolításában. Ha szeret- Jelentkezés: mkt.bmszib@gmail.com nél testközelbôl belelátni egy országos Határidô: 2014. március 14. szakmai rendezvény lebonyolításának folyamataiba és értékes tapasztalatokat A részletes programtervet a Facebook olszerezni, akkor ne habozz nekünk írni dalunkon is megtaláljátok! •

Újra

Unileverre fel! Én, mint az Unilever ambassadora, örömmel jelentem, hogy ismét ég a kezünk alatt a munka.

Nektek. Értetek! Írta: Béres Klára Elôször is megragadnám az alkalmat, hogy megköszönjem a sok pozitív viszszajelzést az elôzô újságcikkemmel kapcsolatban, és hogy ilyen sokan részt vettetek Bencsik Gyôzô, a Lipton és Saga marketing menedzserének elôadásán. Öröm volt nézni és hallgatni, hogy menynyien érdeklôdtetek a szakmai gyakorlati helyekrôl, amit az Unilever hirdet.

A tavaszi félévre még több Unileveres programot tervezünk Nektek.

Lehetôségetek lesz személyesen megismerni az Unilever központot és dolgozókat, ha részt vesztek a Budapesten megrendezésre kerülô nyílt napunkon.

XXI. évfolyam 6. szám

Ezenkívül, megint ellátogat hozzánk az hettek a megüresedett pozíciókról. Ne Unilever egyik kiváló elôadója, ami elôtt habozz, légy Te is ennek a szuper csaés után szintén játszhattok és nyerhet- patnak a tagja! • tek, természetesen cégünk termékeit.

A tavaszi fesztiválról sem fogunk hiányozni, jelen leszünk egy standdal, rengeteg információval szolgálunk majd Nektek, illetve ajándékcsomaggal is gazdagodhattok, ha velünk játszotok.

Ezeken az eseményeken sokat megtudhattok az Unilevernél induló szakmai gyakorlati helyekrôl. Ha bármi kérdésetek van, írjatok a beresklara1992@ citromail.hu e-mail címre, szívesen válaszolok a kérdéseitekre.

Az Unilever Careers facebook oldalon is megtaláltok minket, ahol egybôl értesül-

11

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Problémád merülne fel?

Az évfolyamfelelos segít Korábban sikeresen működött az évfolyamfelelős pozíció, de az elmúlt pár évben szerepe feledésbe merült.

A tavaszi félévtől ismét segítségünkre lesznek a posztra újonnan megválasztott hallgatók. Ha probléma adódna a tanulmányaitokkal kapcsolatban és elveszettnek érzitek magatokat, keressétek őket bátran! Írta: Szálasy Zsófia Pál Zorka elsô éves FOKSZ-os hallgató, marketingkommunikáció szakon. Szeret táncolni, gitározni, olvasni. Írói hajlamát pedig a Fészek lapjain kamatoztatja.

1. Miért jelentkeztél évfolyamfelelôsnek?

Zorka: Úgy láttam, hogy az évfolyamon sokan elveszettnek tûnnek. Igazából, mint elsôs hallgató, még én sem vagyok mindennel tisztában, de ha már valakinek bele kell ásnia magát a témába, akkor az én szerettem volna lenni, hogy ezzel segítsek a többieknek.

Kata: A nagyszüleim neveltek fel engem és a testvéreimet, akik belém plántálták, hogy akinek csak tudunk, segítsünk. Úgy érzem a pozíció betöltésével ezt megtehetem.

Kitti: Szeretném jobban kivenni a részem a közösségi életbôl, amíg ide járok. Remélem, hogy mindenki számára hasznos lesz, hogy van egy évfolyamfelelôs.

Bettina: Korábban is szívesen segítettem a többieknek és örülök, hogy ezt most már hivatalos keretek között tehetem. Az évfolyamon sokan ismernek és így bártan fordulnak hozzám.

Karasz Katalin másodéves marketing szakos és a Pécsi Püspöki Hittudományi Fôiskola hallgatója. Tanulmányai mellett elsôsegélynyújtó versenyre jár, ezen kívül szeret kézmûves tárgyakat készíteni.

2. Az elôzô években nem volt évfolyamfelelôs, így sokan nem is tudják, hogy mit is jelent ez pontosan. Mesélnél errôl egy kicsit?

Zorka: Az a feladatunk, hogy a felmerülô problémákat a HÖT-tel közösen megoldjuk.

Kata: Közvetítô szerepet töltünk be: meghallgatjuk a panaszokat, használható információkat továbbítunk, de nem feltétlenül mi oldjuk meg a problémákat, csak útmutatást adunk.

Kitti: Amikor elsôsök voltunk, akkor még hallottam hírbôl, hogy van évfolyamfelelôs, de azt nem tudtuk, hogy ki az. Most újra

12

megpróbáljuk meghonosítani ezt a pozíciót, többek között ez is a feladataink közé tartozik.

Bettina: Háromszög kapcsolatot tartunk fent a hallgatók, a HÖT és a TO között. Szerintem így hatékonyabban eljutnak az információk, hogy közbe van iktatva még egy szint. A HÖT felé nem olyan bátran fordulnak a hallgatók.

Szalai Kitti harmadéves, marketing szakos hallgató. Szabadidejében szeret sportolni, olvasni, szórakozni. Tagja két diákszervezetnek is: a Fészeknek és a TM-nek.

3. Mondanál példát esetleg arra, hogy miben tudsz segíteni a hallgatóknak?

Kitti: Akadnak problémák, amelyek akár 10-15 embert is érintenek; ilyenkor érdemes hozzánk fordulni. Természetesen az egyénileg felmerülô kérdésekben is próbálunk tanácsot adni – harmadéven sok minden ismeretlen még a szakmai gyakorlattal és a szakdolgozattal kapcsolatban.

Kata: Bármilyen felmerülô kérdéssel fordulhatnak hozzánk, ami a tanulmányokkal kapcsolatos, mi igyekszünk megoldani ezeket vagy a megfelelô helyre irányítani ôket.

Bartakovics Bettina immár 4. éve a kar hallgatója. Menedzsment alapszakon végzett, most kezdte el a marketing mesterszakot.

Több diákszervezetnek is tagja: a Fészeknek és a Kappa Tau Bétának, ezen kívül az UnivPécs újságba is ír.

4. Mit csináltok Ti, mint évfolyamfelelôsök? Hogyan képzeljük el a munkátokat? (Hogyan valósul meg a kapcsolattartás a HÖT-tel?)

Zorka: Nyitva kell tartanunk a fülünket, hogy ha bármilyen panaszt hallunk, azt fel tudjuk jegyezni magunknak. Kéthetente tartunk ülést a HÖT-tel, itt tudjuk ezeket ismertetni.

Bettina: A megbeszéléseken kívül folyamatosan kommunikálunk a magasabb szintekkel, hogy együtt dolgozva minél gyorsabb és hatékonyabb legyen a megoldási folyamat. •

XXI. évfolyam 6. szám

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Van nálad papír?

Állásinterjún szakirányú végzettség nélkül Mindenki tisztában van vele, hogy egy állásinterjún mire figyeljen oda. Miről beszéljen és miről ne.

Melyik tulajdonságait emelje ki, hogy fogjon kezet, meddig érjen a szoknyája. De mi van akkor, hogy ha az adott területhez csak szakértelme és gyakorlata van, de végzettsége nincs? Írta: Kászonyi-Nemes Márió A komoly szaktudást igénylô pozíciókat, mint a mérnökök, a pilóták, orvosok, ügyvédek kihagynám a felsorolásból, ezek mindegyike elvitathatatlanul olyan szakterület, amit hozzáértés nélkül nem lehet – sokáig – gyakorolni. De mi van azokkal a területekkel, ahol nem a diploma jelenti a jártasságot?

Gondolok itt a mûvészetekre, a kreatív iparra vagy akár a tanári, pszichológusi munkakörre.

Azokra, ahol a szakértelmet el lehet sajátítani önszorgalomból, a „tananyagot” online vagy offline oktató könyvek/filmek formjában el lehet érni. Mennyivel ér többet a HR-es szemében az, akinek van egy neves egyetem által kiállított diplomája, mint egy érettségizett, de 5 évet a pályázott területen eltöltött, munkatapasztalattal és rengeteg NAPRAKÉSZ háttértudással rendelkezô jelentkezô?

Az utóbbira kitérve, fontos megjegyezni, hogy még az elitnek számító egyetemek sem naprakészek az oktatásban – bizonyos szakterületeken –, mivel mire egy tankönyv fizikai formát ölt, gyakran megesik, hogy már egész mások a vezetô trendek a versenypiacon, mint amit az adott könyvbôl a leendô munkaerô megtanulna.

Végzel a középiskolában, Te vagy a fura srác, különös hobbikkal, különös ruhákban.

De szerencsés vagy, tudod mi érdekel, mivel szeretnél foglalkozni. Eljársz tanfolyamokra, bújod a szakirodalmat, klasszikusokat és youtube videókat egyaránt. Kísérletezel, belebuksz, majd megpróbálod újra. És újra. És újra. Észre sem veszed és eltelt 5 év.

Találkozol egy bevásárlóközpont elôtt egy volt osztálytársaddal. Ô egyetemre ment, céges autója van, felesége, rendesen fizeti a ház részleteit. De szombat délelôtt van és ô még most is öltönyben... és azok a táskák a szeme alatt? Mintha tíz évvel idôsebb lenne.

Megkérdezi mivel foglalkozol. Lelkesen beszélsz neki a legújabb ötletedrôl, az idén már nullszaldós startup vállalkozásodról,

XXI. évfolyam 6. szám

amibe még a gyerekkorodban eltört karod platina darabját is beletoltad, és közben szinte szárnyalsz, ahogy magyarázod miért forradalmi az ötlet, amin dolgozol épp. Ô illedelmesen végighallgat, majd a felesége kiabálása szakít félbe, aki türelmetlenül várja a bébitápszert és egy törlôkendôt, hogy a blúzát letörölje…

Térjünk vissza kicsit a diplomához. Régebben a diploma megléte külön társadalmi státuszt jelentett. Felelôs, komoly, megbízható embernek tartották, aki elvégezte valamely felsôfokú oktatási intézmény képzését.

Ezzel arányos fizetésre, megbecsült munkahelyre is jogosan számított.

Viszont kiveszett belôle a papír átvételével egy idôben, illetve az egyetemen eltöltött évek során az a többre vágyás, az a berögzült társadalmi gondolkodásnak való ellenállás, az individualitás, ami elôbbre viszi a gazdaságot és a társadalmat. A gimnáziumban ezt nem oktatják, de megtanítanak deriválni, másodfokú egyenletet megoldani vagy Kambodzsa ásványkincseinek nevét. Az egyetemen – kartól függetlenül – építenek látásmódot, amit azonnal be is temetnek megtanulandó könyvekkel – legyen az akármilyen régi tudás is – mert „az egyetemes tudás elôny”. Megtanítják, mit kell csinálni hogy helyesen, azaz az adott munkakörnek megfelelôen cselekedj. Nem mondanak egy szót sem arról, hogyan valósítsd meg az álmaidat, hogy alkoss valami egyedit, valami maradandót. Egyszóval arra nevelnek, hogyan légy „a tökéletes alkalmazott”.

Az, aki megelégszik a felsôbb társadalmi osztályba tartozó fizetéssel, céges autóval,

30 ledolgozott év után – jobb esetben – a cég által a nyugdíj mellett fizetett különbözô terápiákra, orvosi kezelésekre jár, hogy kiheverje az elmúlt évtizedek fáradalmait, mialatt valaki más álmait építette.

A „Vesztes Cum Laude” végzettség nem ad egy falatnyi élettapasztalatot, egy halvány képet sem, mi történik az alma mater biztonságos falain kívül. Hogy a padban jobbról, balról melletted ülô lesz az állásinterjún az, akit le kell majd gyôznöd, hogy az iskolai évek alatt szerzett legjobb barátaid lesznek a legnagyobb konkurenciáid.

Nézd csak meg: írd be a keresôbe, hogy a világ tíz leggazdagabb embere, hol diplomázott!

Sehol? Még mindig ragaszkodsz a papír fontosságához? A szemellenzô viseléséhez, ami a szabad gondolkodásod, a kreativitásod valahol az általános iskolai szinten tartja? Ja, hogy fontos a biztos állás? A kényelmes nyugodt élet? Értem. Akkor ragaszkodj továbbra is ehhez és viseld el, hogy ha 15 év múlva összetalálkozol az egyik bevásárlóközpont elôtt, az egyetemrôl kibukott, különc csodabogárral, és ne lepôdj meg, ha valószínûleg ô fog abba a szuper sportkocsiba beszállni azzal a bombázóval, akit 5 perce titokban figyelsz, amíg a feleséged pelenkát cserél a hátsó ülésen.

Pedig a lehetôség elôtted is ott volt, csak Te nem mertél álmodni. Nem merted a járt utat járatlanért elhagyni. Nem azt mondom, hogy mindenki álljon fel és menjen ki az iskola kapuján álmokat megvalósítani… Mert végül is valakinek alkalmazottnak is kell lennie... •

13

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK TDK

...minek is?

Indul a jelentkezés a TDK tavaszi kari fordulójára, ahol minden hallgató bizonyíthatja érdeklődését, tehetségét. Nem tudod, miről beszélünk? Nos, mi is az a TDK? Írta: Putzer Petra • A Tudományos Diákköri Konferencia (TDK) olyan hallgatók mozgalma, akik tudományterületük (jelen esetben a közgazdaságtudomány) általuk legérdekesebbnek tartott részével alaposabban is foglalkoznak: témát keresnek és találnak, elolvassák a vonatkozó szakirodalmat, témájukban jártas tanárok segítségét kérik és végül – önálló gondolataikkal, esetleg saját kutatásaik, kísérleteik eredményeivel kiegészítve –tudományos igénnyel megírt dolgozattal rukkolnak elô.

• A TDK-n való sikeres szereplés jelenti a belépôt az OTDK-ra (Országos Tudományos Diákköri Konferencia).

A kari TDK tehát a tehetséggondozás egyik fontos állomása, hiszen a hallgatók elsô lépése a tudományos pályafutás felé. Karunk mûködésének elmúlt 40 éve alatt már több, mint 1000 hallgató mutathatta meg ilyen formában tehetségét.

Miért jó Neked a TDK? A hallgatói lét gondolkodó, alkotó állomása a Tudományos Diák Kör versenyén való részvétel, ami a folyamat élménye mellett számos esetben jelenthet elônyt, pl. egy álláspályázat pozitív elbírálását eredményezheti, de jól jöhet a mesterképzésre történô jelentkezéskor is.

Vagyis a TDK Neked való, mert • a témában leginkább jártas oktató segíti a kutatómunkádat, • nyilvánosságot kapnak gondolataid, • megmérettetési lehetôséget ad a hasonló involváltságú társaiddal, • a kari versenyeken túljutva országos szinten is bizonyíthatsz.

• növelheti egy színvonalas munkáért folyó álláspályázatod sikerét, • kitûnhetsz az átlagos hallgatói körbôl, • szakmai pluszpontot hoz, szakdolgozati alap lehet.

Na és persze a legjobbak egyéb elismerésben is részesülnek…

Ennyi pozitívum után már biztosan jelentkeznél, de lássuk hogyan is teheted mindezt. Nagyon egyszerûen, hiszen csupán csak a www.ktk.pte.hu/Hallgatók/TDK/Általános

14

tudnivalók, szabályzatok, letöltések oldalon lévô jelentkezési lapot kell kitöltetni, majd elektronikusan és nyomtatva leadni Putzer Petra kari TDT titkárnak (putzerp@ktk.pte.hu) 2014. március 14-ig.

A titkár nem csak jelentkezéseket, de az esetleges kérdéseket is várja. A jelentkezôk bármilyen szakon, munkarendben és képzési szinten tanulhatnak, sôt lehetôség van arra is, hogy ketten vagy hárman írjatok közösen TDK dolgozatot.

Mi történik ezután?

Elkezdôdik a TDK dolgozat megírása, amelyhez segítséget, hasznos információkat nyújt a már jelzett honlap és a PTE KTK TDK Facebook oldala. A dolgozatok leadásának határideje 2014. április.

22. 10:00. Ha jelentkeztél, de mégsem készülsz/készültök el, akkor sincs szankció, csak azt kérik a szervezôk, hogy idôben jelezzétek az esetleges visszalépést. A szóbeli forduló, amelyen a dolgozatokat prezentálják a hallgatók 2014. április 25-én 13.00-tól kezdôdik. Aki eléri a maximális 100 pontból az írásbeli és szóbeli pontszáma alapján a 75,1 pontot, kvalifikálja magát az országos fordulóra. Fontos tehát, hogy nem csak az jut tovább, aki helyezést ér el, hanem mindenki, aki megfelelô színvonalú munkát ad be.

E forduló az utolsó elôtti lehetôség arra, hogy ott legyetek a 2015-ös tavaszi OTDK-n (mert ezt a versenyt kétévente tartják) és nem csak kari, hanem az ország minden pontjából érkezô hallgatótársaitoknak is megmutassátok tudásotokat, képviseljétek karunkat, akkor is, ha késôbb, az OTDK idején esetleg már dolgoztok.

Vagyis aki most kvalifikál, de közben végez, dolgozni kezd, ugyanúgy jogosult rá, hogy induljon az OTDK-n, 2015-ben Budapesten.

Az alábbi ábra összefoglalja a TDK folyamat minden egyes szakaszát és legfontosabb határidôit.

Az elmúlt 20 évben az országos megmérettetéseken 25 darab I. helyezést, 29 darab II. helyezést, 32 darab III. helyezést és 73 darab különdíjat hoztak el hallgatóink. A hallgatói aktivitás és sikeresség, illetve a kari TDK az utóbbi években felfelé ível, hiszen a fenti díjak, helyezések közel felét az utolsó három OTDK-n (2013. Veszprém, 2011. Gödöllô és 2009. Debrecen) érték el a hallgatóink. Bízunk benne, hogy Te leszel a következô, aki díjával növeli a fenti számokat!

A Szervezôk e félévben is várják a gondolkodóktól a gondolatébresztô dolgozatokat!

Mi pedig reméljük, minél többen fogtok bele a tudományos diákköri munkába! •

XXI. évfolyam 6. szám

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Hónap Hallgatója

Interjú Makk Dániellel

Van egy srác a karon, aki két percen belül fejben megszámolja, hány lepalackozott bor van Mokosék raktárában, versenyzik, sportol, főz, minden buliban minden körülmények között józan, menza tag (alias: nagyon-nagyon okos) és bocs, Lányok, de mindezek mellett nős.

Készítette: Kovács Rita

– Sokan tudják rólad, hogy nagyon jó fejszámoló vagy. Ez hobbi, adottság vagy egyszerûen csak a számok szeretete?

– Szeretek kiszámolni dolgokat hobbiból.

Szerintem ez adottság, ami többé-kevésbé mindig megvolt bennem, ezért elkezdtek küldözgetni versenyekre. Amikor második osztályos koromban matek órán az osztást gyakoroltuk zavart, hogy még mindig ott tartunk, hogy „a hét osztva hárommal az kettô és marad az egy”. Egyrészt untam magam, másrészt meg ki voltam akadva, hogy mi az, hogy marad az egy?! Az 2,333 és tart a végtelenbe. Hát nem igaz, hogy itt ülök második osztályban és még mindig ezt tanuljuk!

– Ezzel az adottsággal mehettél volna matek szakra is. Miért a közgázt választottad?

– Mehettem volna, gondolkoztam is rajta, az elméleti fizika is képben volt, de én gyakorlatias embernek tartom magam. Illetve, bár nem szeretjük ezzel reklámozni a közgázt, de szerepe volt a választásban annak, hogy a számokból, illetve a kalkulálásból többnyire a gazdasági szférában lehet megélni. Ebbôl a pénzügy-számvitel szak is magától ér-

XXI. évfolyam 6. szám

tetôdônek tûnt. Jelentkeztem alkalmazott közgazdaságtanra is, de lecsúsztam róla pár ponttal. Igazából az elemzôi oldal inkább csak hobbi szinten érdekel, nem ezzel akarok foglalkozni. Az egyetem után szívesen dolgoznék akár a bankszektorban is, de mivel rengeteg újszerû ötletem van, szóba jöhet egy saját vállalkozás, illetve a családban is van vállalkozás, amit át kell majd egyszer venni.

– Neked olyan „szuperhôs tulajdonságod” van, hogy nôs vagy. Nem volt ez furcsa itt az egyetemen? Mert hát valljuk be, ilyen fiatalon ez ritka.

– Húsz éves voltam, amikor megházasodtam. Ez eleinte nagyon furcsának tûnt itt az egyetemen, bár én mindig úgy éreztem, hogy egy kicsit érettebb vagyok a koromnál. Ez igazából a gimnázium utolsó éveiben mutatkozott meg, amikor menô lett dohányozni, berúgni, óriási bulikra járni, de én erre nem vágytam. Meg hát túl jól bírom az alkoholt.

Most is úgy érzem, hogy „kinôttem” az egyetemet, már inkább dolgoznék, élném az életemet, lassan a gyermekvállalás is szóba jöhet. Szerencsésnek érzem magam, mert a feleségemmel sok mindenben hasonlítunk – ezért is találtunk ilyen jól egymásra!

– Mióta versenyzel? Milyen versenyeket szeretsz?

– Elôször egy felsôbbéves szakkolissal, Pálmai Danival mentem az „ITech Challenge” nevû versenyre. Egész jól sikerült: akkor szerettem bele a versenyzésbe.

Elôször a szimulációs versenyek tetszettek meg, az esetversenyzés csak a harmadik félévben jött, amikor Kisgyura Jánosék új csapattagot kerestek. Nagyon jó volt, mikor velük megnyertük a Dr. Papp László Számvitel Versenyt és onnan mehettünk az Országos Esettanulmányi Versenyre.

Következô évben Ákossal és Judittal megnyertük a Diák Menedzsment Bajnokságot és a K&H Diákkupát is. Elég jól kialakult, hogy kivel milyen versenyre jó elmenni. Emellett írtam

egy TDK dolgozatot is, az OTP Bankot hasonlítottam össze fundamentalista alapon a piaci értékítélettel. Kvalifikáltam is az OTDK-ra, de úgy éreztem, hogy nem elég erôs a dolgozatom, ezért nem mentem el.

– Mit szeretsz szabadidôdben csinálni?

Van valami, amit gyûjtesz?

– Zsebórákat gyûjtök. Egy ideig hordtam is ôket, nagyon „hipszter volt”. Hamar kinôttem ezt, azóta a falon van a helyük. Nincs kritérium, ami alapján gyûjtöm, azt veszem meg, amelyik tetszik, meg kaptam párat ajándékba is. Van például egy, az 1930-as évekbôl származó darab, de van, amit csak pár éve gyártottak, feltehetôleg Kínában. De nem ez az egyetlen hobbim, szeretek fôzni is és jól is csinálom! A húst nagyon szeretem, de igazából bármit elkészítek, tortákat, fôzelékeket, sülteket, leveseket. Hangszeren nem játszom, mert sajnos nem jó a hallásom, de szeretek sportolni: síelek, fallabdázok, futok, kondizok.

– Mesélnél egy kicsit a háziállatotokról?

– Maszat már egy éve nálunk van. Ô egy lógófülü törpenyúl, de azt még mindig nem tudni, hogy fiú vagy lány. Eredetileg lánynak vettük, de a vásárláskor azt mondta tenyésztô, hogy véletlenül összecserélte, és hímet adott nekünk. Nem igazán bántuk, hanem amikor kamasz korában elvittük az állatorvoshoz, hogy ivartalanítsuk, kiderült, hogy nincs mit tenni vele, lehet, hogy mégis nôstény. A nyulaknál ráadásul még periódus sincs, így ez alapján sem lehet megállapítani a dolgot. Nyaralni nem szoktuk magunkkal vinni, olyankor a szomszéd néni vigyáz rá.

Köszönöm az interjút! •

15

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Öreg Oldal

Horváth Mártont kérdeztük Intelligencia témakörében nem a mikroökonómiát oktató személynek tettük fel kérdéseinket. Alumni rovatunkban ezúttal az OTP bank munkatársa válaszolt.

Írta: Faragó Bernadett – Milyen volt Pécsiközgázos hallgatónak lenni?

– 2010-ben végeztem vezetésszervezés szakirányon, még az osztatlan képzés utolsó évfolyamaként. Az egyetemi éveim meghatározó élménye volt a másodéves koromban alapított Szakkollégium, amelynek a kezdetektôl tagja voltam, illetve végzett szakkollégistaként továbbra is igyekszem a tôlem telhetô módon segíteni a közösség munkáját. Érdekes idôszakra estek az egyetemi éveim, azt gondolom, hogy körülbelül akkor kezdôdött el a hagyományos, tantermi, nagyelôadásokra épülô oktatási forma máig tartó hanyatlása és – az internet térnyerésével – a saját erôfeszítésbôl, egyéni érdeklôdés által motivált tanulás elôretörése.

Feltettük magunknak a kérdést, hogy mi szükség van arra, hogy felolvassa nekünk valaki a vállalati pénzügyek tananyagot, ha mindezt a saját tempónkban otthon is feldolgozhatjuk, illetve meghallgathatjuk a Harvard vagy az MIT interneten elérhetô kurzusait? Ez persze nem helyettesítette a személyes interakciókra alapuló szemináriumokat, ahol megbeszélhettük, megvitathattuk az olvasottakat, így számomra egyenes út vezetett a szakkollégiumba, a kiscsoportos, saját érdeklôdésünknek megfelelô kurzusok világába. A kurzusok mellett értékes tudást szereztem a szakkollégiumi élet szervezése során és a rendszeres esettanulmányi versenyeken történô részvételekkel, illetve gondolom sokakhoz hasonlóan számomra is több értékes, azóta is tartó barátságot hozott az egyetemi élet.

– Mit gondolsz, melyikbôl kell több, hogy sikeresek legyünk az üzleti életben és magánéletben EQ-ból vagy IQ-ból?

– Szüleimtôl és nagyszüleimtôl azt a példát láttam, hogy elsôsorban az emberi kapcsola-

16

tok minôségét és a másokkal szembeni empátiát kell szem elôtt tartani mind a munkában, mind a magánéletben. A közgazdaságtudomány hûvösen racionális világát is úgy fordítom le magamnak, hogy az mindenekelôtt a különbözô, látszólag érthetetlen emberi döntések megértésével és elfogadásával foglalkozik, így toleranciára nevel. Ez alapján azt gondolom, hogy nincs éles határ az érzelmi és értelmi intelligencia között, az igazán értékes emberekbôl nem hiányozhat egyik sem. Úgy gondolom, hogy mindkettôt lehet és kell fejleszteni, számomra ebben is rengeteget segített a szakkollégiumi munka, a sokszor végelláthatatlan viták pozitív és negatív tanulságai. Az ott és a késôbbiekben, a munka során tapasztaltak alapján talán azt mondanám, hogy a szakmai kiválóság szükséges, de nem elégséges feltétele a sikernek, az empatikus képesség ugyanakkor a titkos összetevôje tud lenni. Ahogy egy számomra nagyon fontos, kiváló szakmai kvalitásokkal rendelkezô volt kollégám mondta mindig: „inkább több barátom legyen, mint sikeres projektem”. Talán pont emiatt volt sok sikeres projektje.

– Mivel foglalkozol jelenleg?

– Az OTP Banknál, a Stratégiai és Pénzügyi Divízióban a szerb és a bolgár leánybankok eredményes mûködését, tervezési folyamatát és stratégiai pályáját követem figyelemmel, tervezés-, elemzés szakértôként, azaz elég nagy mennyiségû adatot és számot figyelve próbálom megérteni, hogy merre tart közel 5000 ember munkája, és ezt interpretálva segítem az OTP menedzsmentjét. Emellett részt veszek a Chartered Financial Analyst Programban, amelynek keretében szeretném tovább bôvíteni a szakmai ismereteimet, illetve rendszeresen kurzusokat tartok a Szakkollégi-

umban, remélve, hogy mi, végzett szakkollégisták tudunk újat mutatni az egyetemi képzés kissé megkopott kereteihez képest.

Szabadidômben megpróbálom a lehetô legkevesebb idômet LCD panelek elôtt tölteni, fôleg a Mecsekben vagy a Budai Hegységben túrázva, esetleg valamilyen más sportot ûzve.

Remélem, hogy egyszer elindíthatom a saját vállalkozásomat is és nem csak irigykedve lesem majd barátnômet, aki figyelemreméltó bátorsággal a közgazdász diploma megszerzése után úgy döntött, hogy az ötvös, fémmûves szakmát tanulja ki, és szebbnél szebb ékszereket készít mások legnagyobb örömére.

– Mit üzensz a Pécsiközgázos hallgatóknak?

– Hogy higgyétek el, hogy bár a jelenlegi magyar kulturális közeg sem a racionális közgazdasági gondolkodásnak, sem a toleranciának nem nagy barátja, lehet ezzel szemben saját magunk számára magasra tenni a mércét. Mondjatok nemet arra, ha félmegoldásokat kínálnak számotokra akár az oktatásban, akár a munkában és segítsetek másoknak abban, hogy a maximumot kihozhassák magukból, mert Ti is így lesztek sikeresek.

Vegyetek példát a világszinten is sikeres magyar vállalkozásokról, amelyek elég bátrak voltak ahhoz, hogy ne csak a szûkebben vett hazai, de a nemzetközi versenyben is megméretessék magukat, sikereikkel a hátuk mögött kellô függetlenséget teremtve ahhoz, hogy elfogulatlanul indíthassanak el olyan kezdeményezéseket, mint például a Bridge Budapest vagy a nyitottakvagyunk.hu. •

Névjegy Tanulmányai a Karon: Vezetés és szervezés 2005-2010 Szak: Üzleti tanácsadás Munkahely: OTP Bank, Stratégiai és Pénzügyi Divízió 2010–

XXI. évfolyam 6. szám

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Mégis melyik?

Értelem és érzelem

A nők empatikusabbak, a férfiak intelligensebbek; a kérdés már csak az, hogy ez a mai világban is helytálló-e, amikor a szerepek igen csak átalakultak? A döntéseket érzelmeink vagy intelligenciánk alapján hozzuk? E havi számunkban arról faggattuk a hallgatókat: vajon mit gondolnak az EQ-IQ viszonyairól? Írta/Összeállította: Gergits Imola; Maklári Brigi Szerinted ahhoz, hogy sikeresek legyünk az IQ-nak vagy az EQ-nak kell magasabb szintet elérnie?

Szerintem az EQ-nak magasabb szintet kell elérnie.

Ezt nem igazán lehet az iskolában megtanulni, elsajátítani, sokkal inkább magunktól függ, hogy kiben hogyan alakul ez ki. Persze nem azt mondom, hogy az IQ-hoz kapcsolódó logikai, problémamegoldó, stratégiai készségek nem fontosak, de ezek könnyebben tanulhatóak. Ismereteinket folyamatosan gyarapítanunk kell a sikerért, de mindemellett az önismeretünk, az EQ-nk fejlettsége a legmeghatározóbb.

Lehet következtetni az egyetem vagy a munkavégzés alapján az érzelmi és értelmi intelligenciára?

Erre nem egyszerû válaszolni, de az egyetem és a munkavégzés nem teljesen azt mutatja meg, hogy valakinek milyen szinten van az IQ-ja vagy az EQ-ja. Hiszen vannak olyan emberek, akiknek magas az IQ szintjük és emellett rossz minôségben végzik el a munkájukat, míg az ellenkezô eset is igaz lehet. Az EQ azt is jelenti, hogyan bánunk egy másik emberrel, milyen az empátiánk, a kapcsolatteremtô készségünk.

Hogyan kezeled azt a helyzetet, amikor úgy érzed, hogy egy olyan emberrel kerültél össze, akinek az intelligencia szintje jelentôsen alulmúlja a tiédet?

Ha nagyon alulmúlná, akkor sem nézném le, nem éreztetném vele a különbséget. Igyekeznék úgy kommunikálni vele, hogy számára is egyértelmû legyen az, amit mondani szeretnék. De ez a különbség korosztálytól is függhet.

Számodra fontos az önmegvalósítás?

Természetesen fontos. Olyasmi ez, amit valójában csak egy bizonyos ideig tudunk teljesíteni, mindig van egy cél, amit ha elérünk, jön egy újabb kihívás; de az idô, amíg kiélvezzük azt, amit elértünk bizony megéri az erôfeszítéseket.

Napjainkban az érzelmi vagy értelmi intelligencia kap hangsúlyosabb szerepet? Úgy gondolom, a kettô összeköthetô. Van egy elmélet, mely szerint azokat a problémákat, amelyek túl nagy stresszt okoznának számunkra – mint pl. a globális felmelegedés –, figyelmen kívül hagyjuk és olyan apróbbakra koncentrálunk, hogy sikerült-e a vizsgánk. Ez egyaránt megfigyelhetô alacsony és magas intelligenciával rendelkezô embereknél. Ugyanakkor inkább az érzelmi intelligencia kap nagyobb szerepet. Azt az embert, aki a racionalitásra törekszik a környezete ridegnek érezheti.

Az érzelmi rátermettség tanulható?

Részben igen. Vannak alapképességek, melyekkel rendelkezünk, ezek fejleszthetôk. Azonban kellô idôvel és kitartással képesek lehetünk egymáshoz nagyon hasonló helyzeteket másként kezelni: ha felismerjük a hasonlóságot és a múltbéli tapasztalatainkra is hagyatkozunk, könnyen jobb döntést hozhatunk, mint azt elôzôleg tettük.

Piros Ármin BA II. évf.

Mit gondolsz, ki számít empatikusnak és ki nem?

Valószínûleg minden ember elérkezik életének azon szakaszába, amelyben érzelmi, hangulati világának, társas kapcsolatai egyes mozgatórugóinak megértése felé fordul. Az empátia szó sokszor elhangzik a tanórákon, a filmekben, hallhatsz róla a hírekben is, de tudod-e valójában mit jelent? Hogyan fogalmaznád meg a saját szavaiddal?

Az empátia az embernek az a képessége, amely segítségével más ember nézôpontját elfogadni és megérteni képes. A beleélô készséget eredetileg az intenzív mûélvezet állapotához kötötték: ennek során a szemlélô tudata mintegy egybeolvad a mûvel, figyelme teljesen arra irányul.

Ha valaki belehelyezkedik a másik helyzetébe – mintegy belülrôl szemlélve az idegen lelki folyamatokat – könnyebben érthetôvé válik számára, mit érez a másik, mit szeretne, mire vágyik, mi foglalkoztatja, miért és hogyan reagál bizonyos dolgokra.

Szerinted a lexikális tudás mennyire lényeges?

Szerintem ahhoz, hogy intelligens társalgást tudjunk folytatni szükséges, hogy olyan általános mûveltséggel rendelkezzünk, amibe bele tartozik a popkulturális tudás mellett a lexikális is, amit az iskolában sajátíthatunk el. Napjainkban a popkulturális elemek nagyon erôsen vannak jelen a médiában, a marketingtudományban és az élet számos más területén is. Az egyetemi tanulmányok azért is fontosak, mert ha bár gyakorlati tudást minden esetben nem sajátíthatunk el, egyértelmûen szélesedik a látókörünk, nyitottabbakká válunk a világ felé és ettôl egész más szemmel látjuk a környezetünkben zajló folyamatokat.

Mennyire játszik fontos szerepet a társadalomban az EQ? Fontos, hogy az olyan társadalmakban, ahol sok ember lakik együtt viszonylag kis helyen, ott a közösség tagjai ne zárkózzanak be, lehessen számítani egymásra. Míg Magyarországon nem jellemzô, addig tôlünk Nyugatra sokkal segítôkészebbek az emberek. Mosolyognak, az egyszerû ügyintézôk is jókedvvel végzik a munkájukat. Számomra fontosak ezek az értékek és az ember úgy tanulhatja meg ezt, ha világot lát, megismer más kultúrákat.

Varga Martin BA II. évf.

Barnaki Tamás MA I. évf. •

Szûcs Regina BA III. évf.

XXI. évfolyam 6. szám

17

PÁRBESZÉD

FÉSZEK " Oktatói Portré Dr. Törocsik Máriáról

Trendi vagy nem trendi?

Az emberek hajlamosak arra, hogy túl messzire tekintenek és közben átnéznek a közelben rejlő értékeken.

Nem csak a határon túl találunk példaképeket, hanem a közelben, egyetemünk falain belül is rábukkanhatunk.

Bevallom engem sosem tanított, de már elsőévesként felhívta figyelmemet kisugárzása, és azóta is csak pozitív élménnyel gazdagodtam vele kapcsolatban. Most megosztok veletek is egy kis részletet Dr. Törőcsik Mária professzor asszony életéből. Beszélgettünk magánéletről, sikerről, a jó (pár)kapcsolatok fontosságáról és arról, hogy mivel teremthetjük meg az egyensúlyt életünkben. Ajánlom figyelmetekbe!

Írta: Erôss Tímea – Tudjuk, hogy a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán szerzett diplomát, mégis ezelôttrôl kevés az információnk. Meséljen magáról! Milyen gyerekkora volt és végül mi terelte a közgazdaságtudományi területre?

– Jászalsószentgyörgyön születtem, tehát a Jászságban nevelkedtem. Ezenkívül Jászberényben tanultam és Szolnokon érettségiztem, majd kizárásos alapon, mint sokan ma is ez alapján döntenek, hogy milyen tárgyakat szeretnek, én is így választottam a közgazdaságtudomány területét. A történelem volt a kedvenc tárgyam, illetve az irodalom, a nyelvek. Mondhatni inkább humán beállítottságú voltam. Annak idején Pécsett és Budapesten lehetett ezt tanulni, amikor is a pécsi egyetem éppen második évfolyamos képzésû volt. Úgy lehetett válogatni az oktatási intézmények között, hogy vagy csak Pécs, vagy csak Budapest, vagy mind a kettôt elvállalja az ember és én beírtam, hogy mind a kettôt. Akik ezt így vállalták automatikusan Pécsre kerültek. Tehát én Szolnokról egy elég éles váltással jöttem ebbe a városba, hiszen életemben nem jártam elôtte itt.

Mindenesetre azt gondolom megvolt a felnôttségi vágyam is. Azért nagyon jó volt otthon, jó élményeim voltak, két bátyám volt és én voltam a legkisebb szerencsét próbáló gyermek, lányként. Majd úgy döntöttem jó, hogyha az em-

18

ber messzire elkerül a – Milyen kérdések fogcsaládi háztól, hogy lalkoztatták leginkább úgy tudja építeni maaz egyetemi évei alatt? gát, ahogyan szeretné.

– Nagy viták voltak, hogy Kevésbé szóljanak bele vajon milyen célja van az a szülôk, hogy mit és egyetemi életnek amelhogyan csinál. lett, hogy az ember sze– Távol a szülôi városrez egy diplomát, és hogy tól mennyire volt meg a párkapcsolatok milyen a lehetôsége és a hajmeghatározó módon alalandósága a diákkulnak ez idô alatt. Vagy életben való részhogy célja-e egy nônek vételre? Kollégiumaz, hogy párt találjon az ban lakott? egyetemen, vagy az csak – Igen, kollégista voltam úgy jön. Szóval elég sok és amúgy is van bennem kérdés foglalkoztatott. egyfajta aktivitás. Szere– Hogyan alakult ez tek a dolgokban benne Önnel? Meséljen egy lenni, formálni azokat, vékicsit a családjáról! „Szeretek a dolgokban leményt nyilvánítani. Ami– Amikor az egyetemre kebenne lenni, formálni rültem nagyon gyorsan kor egyetemre kerültem, azokat, véleményt akkor ennek a terepe megismertem az elsô férazért egy kicsit megváltojem. Annak idején egy nyilvánítani.” zott. Olyan értelemben, eléggé elterjedt dolog volt, hogy úgy, mint mindenki mást, engem is na- hogy évfolyamtársak leltek egymásra, összegyon érdekelt az egyete- házasodtak és nagyjából együtt is maradtak. mi élet is, nem csak a Én is idekerültem és rá pár hónapra már volt szakmai. Az, hogy lehet egy komoly párkapcsolatom. Aztán harmadismerkedni, beszélgetni. évesen már szültem az elsô gyermekem, aki De hát annak idején még jogász lett, negyedévesen a másodikat, aki a Fészek elôdjét mi csi- közgazdász, aztán késôbb a második házasnáltuk stencilezett mó- ságomból született egy lányom, ô is közgazdon. Úgy készült, hogy dász, és még két gyereket neveltünk. Tehát hajtani kellett azt a gépet öt gyerek van a családban és mindegyiket és úgy jött ki az újság. sikerült diplomához juttatni, ami nagyon jó. (nevet) Továbbá az is, hogy mostmár 15-en ülünk a családi asztalnál amikor ünnepelünk valamit, és azt gondolom, hogy hát „ ...én voltam a legkisebb szerencsét igen... Család... Érték. Számíthatunk egymásra, és örömet nyújtunk a mápróbáló gyermek...” siknak mindig.

XXI. évfolyam 6. szám

PÁRBESZÉD

FÉSZEK „...az embernek bizonyos belsô

képekkel kell dolgozni. Tehát olyat elképzelni, ami nincs.”

– Ön szerint hogyan teremthetô meg az egyensúly a sikeres szakmai- és boldog magánélet között? Hogyan egyeztethetô össze a kettô?

– Hát én nem tudom... Ehhez egy nagyon jó kis stratégia kell egyébként. (nevet) Én a mai napig azt gondolom, hogy vagy korán kell szülni, vagy késôn, de a késôinek ugye megvannak a maga hátrányai, bár a korainak is.

Nyilván egyéb tevékenységekbôl ezalatt kikerül az ember. Mi még a kollégiumban kaptunk helyet, így a gyerekeket is a kollégiumba szültem, és az évfolyamtársaink vigyáztak rájuk, ha éppen valamiféle programunk volt. Közben még arra is volt erôm, hogy TDK-t írjak, és az országos forduló nyertese lettem a marketing területén. Úgyhogy ez egy elég sokrétû egyetemi élet volt.

– Ha kiragadhatna néhány momentumot a múltból, melyek lennének azok, amelyek véleménye szerint a marketing szakterületre terelték?

– Mi már az elsô évben tanultunk marketinget és az engem elvarázsolt. Nagyon érdekelt, hogy hogyan lehet kutatni, fôleg a fogyasztói magatartás kérdéseit. Akkoriban jöttek haza kutatók az Egyesült Államokból, akik nagyon érdekes kurzusokat tartottak nekünk. Bár abban az idôben még hiányhelyzet volt Magyarországon, a marketingtudás a gyakorlatban kevésbé volt kipróbálható, engem mégis érdekelt. Fôleg az, hogy ez az életünk egy szelete, hogy emberekrôl beszélgetünk, miközben a kávézási szoká-

XXI. évfolyam 6. szám

sokat elemezzük vagy épp a reggelizési kel- zegben, ahova tenni szeretném, akkor azlékeket és márkákat vizsgálgatjuk. Tehát, zal nem szabad mit kezdeni. Mert ha a ami mindig foglalkoztatott, az az ember; fantáziámban nem mutat jól, akkor a vahogy miért csinálja azt, amit csinál, hogyan lóságban sem fog. Ezenkívül még szeretek csinálja, miért változik meg, és miért úgy fôzni, recepteket alkotni.

– A tradícionális ételek elkészítése, dönt, ahogyan.

– Mibôl merít inspirációt kutatásaihoz? vagy inkább kultúrák sajátosságainak – Abból a kíváncsiságból, ami mindig is keverése, az új ízek megismerése érmegvolt bennem. Hogy az emberek miért dekli? csinálják azt, vagy hogyan gondolják ezt. – Alapvetôen az olasz konyha az, ami Azokat a jelenségeket, amiket látok, meg- meghatározó szerepet játszik nálam. Sok próbálom egy rendszerben elhelyezni, hogy mindent próbálok átvenni más irányzatokrálássak arra, vajon azok a jelenségek mibôl ból is, de szeretem az egyszerûségét. Arról táplálkoznak, miért vannak, esetleg hogyan szól, ami. Nem kell elfedni az ételt nem tulehet csoportosítani ôket. Szerintem ez az, dom milyen masszákkal, nem kell mellé ami nagyon inspiratív, illetve az, hogy ne fel- súlyos mártásokat tenni. Az alapanyag játtétlenül csak a közgazdasági szemlélet le- szik és az, hogy egyszerûen, de valami gyen meg benne. Azt gondolom, hogy ná- meglepôt lehessen kihozni belôle és az lunk ez alap kell, hogy legyen, de ha ott ma- nagyon jó. rad valaki, akkor csak egy földhöz ragadt – Már tudjuk azt, hogy mennyi minden gondolkodású személy lesz. Ehhez kell még érdekli és milyen kíváncsi természet az érdeklôdés, a vonzalom, a zene, a festé- jellemzi, azonban az még ismeretlen szet, a társadalomtudományok, az orvostu- elôttünk, hogy trendkutatóként milyen irányzatokkal tud azonosulni, és midományok, a fizika iránt.

– Mit csinál szívesen szabadidejében? lyen életrôl kialakított filozófiát követ Miket tart a hobbijának, és mire szánna mindennapjaiban.

– A szélsôségeknek nem vagyok híve semtöbb idôt, ha megtehetné?

– Szerintem, ha valaki egy picit is kiemelkedô milyen szempontból. A trendeket érzem, teljesítményt nyújt a szakmájában, akkor az értem, de azt gondolom, hogy nekem nem valószínûleg elég rendesen elmélyül benne. kell feltétlenül trendinek lennem. Van, amiTehát, ha nekem szenvedélyem az, amit csi- nek a vonulatán én is haladok, és van, aminálok, hogyha újabb és újabb kérdések me- ben nem kell részt vennem. Például ebben rülnek fel, akkor alapvetôen én hobbiszin- az én-celeb történetben nem kell magam ten ûzöm a tudományomat, a munkámat. Én nem nagyon tudom szét„A trendeket érzem, értem, de azt választani, hiszen összefonódik gondolom, hogy nekem nem kell bennem a kettô. Ha egy regényt olvasok, akkor is egyszer csak megfeltétlenül trendinek lennem.” mozdul bennem valami, hogy „húú ez egy pozicionálás” vagy, hogy „jéé ez milyen érdekes”. Tehát kifejezetten külön hobbim nincs. Persze van sok minden, ami érdekel, például szeretek lakberendezéssel foglalkozni. Annak is az a része izgalmas, hogy az embernek bizonyos belsô képekkel kell dolgozni. Tehát olyat elképzelni, ami nincs. Ha megállok egy tárgy elôtt és nem tudom belsô képekbe illeszteni, hogy az majd hogy fog elhelyezkedni abban a kö-

19

PÁRBESZÉD

FÉSZEK „Nem szabad megijedni, hogy most mi lesz velem vagy, hogy kimaradok valamibôl.”

megmutatni a kelleténél több helyen vagy többször. Sôt, mindig zavarba jövök, ha magamról kell beszélnem.

– Milyen kulcsfontosságú elemeket emelne ki az egyén megfelelô életminôségének megteremtése érdekében?

– Szerintem nagyon nehéz jó és egészséges életet élni. Itt arról van szó, hogy a munka és a magánélet közti egyensúlyt kell kialakítani.

Azt gondolom, hogy az, hogy legyen valakinek társa, családja, jó baráti köre, az nagyon fontos. Nem szabad, hogy a karrier a társas élet rovására menjen, mert nagyon könnyen kiüresedik az ember és egyszer csak nem találja azt, hogy miért is csinálta ezt? Miért áldozta erre az életét? Viszont mindenkinek van egy ilyen „meg akarom mutatni az értékem” jellegû törekvése is, és a karrier pontosan ilyen. Vagyis egyrészt ezt az egyensúlyi elemet kell megtanulni, másrészt pedig elfogadni azt, hogy ezek az egyensúlyok az

„vissza kell venni az

individualizmusból, ettôl még nem lesz valaki kevésbé teljesítôképes.” idôvel együtt változnak. Be kell látni, hogyha valaki gyereket szül, akkor a karrier rész háttérbe szorul. Nem szabad megijedni, hogy most mi lesz velem vagy, hogy kimaradok valamibôl. Szerintem ez a legnagyobb probléma most, hogy mindenki fél attól, hogy kimarad, fél megállni, gondolkodni, mert az is idô és energia. Egy picit több idôt kell az életstratégiákra és gondolatokra fordítani.

Nem kell mindig elfogadni azt, ami a környezetbôl jön. Értékelni kell, meg kell állni, végig kell gondolni. Ehhez kell sokat ol-

20

vasni, beszélgetni, hogy az emberben valamennyire kialakuljon a saját véleménye a sorsáról, a fontos dolgokról és akkor próbáljon meg aszerint élni.

– Jelen lapszámunk témája az érzelmi és értelmi intelligencia szerepe. Mit gondol, az Y generáció esetében milyen változások láthatóak e téren a megelôzô generációkhoz képest?

– Azt gondolom, hogy felértékelôdik az érzelmi intelligencia. Ma már mindenki tudja, hogyha valakinek van egy diplomája, vagy tud egy-két dolgot, az nem elég. Azért nem elég, mert együtt kell mûködni és sok hasonló tudású ember közül kell kiemelkedni. Képesnek kell lenni a jó kapcsolatépítésre, a kapcsolatápolásra, a jó kommunikációra, arra, hogy azt sugallja az ember egész személyisége, hogy kíváncsi vagyok a másikra, együtt akarok vele mûködni és nem fogom bántani. Tehát nem az a célom, hogy legyilkoljam és megmutassam, hogy én mennyivel jobb vagyok. Kifejezetten azt gondolom, hogyha valaki érzékenységet, empátiát tud mutatni másokkal kapcsolatban, az biztos, hogy versenyelônynek számít, mert az emberek egyre kevésbé csak egyéni teljesítményeket produkálnak. Közösségben kell dolgozni és ebben az esetben az, hogy figyelek a másikra, beleérzem magam az ô helyzetébe és annak megfelelôen próbálom segíteni, az rendkívül fontos tulajdonság.

– Ön szerint ez mennyire jellemzi a mai fiatalságot?

– Hát nem nagyon. Elsôsorban azért, mert ez az életkor még másról szól. Ilyenkor építi az ember az identitását. Ehhez pedig nagyon az Én-t kell védeni, hiszen ez még nem az az idôszak, hogy inkább integrálni akarom a környezetem, most még inkább a „le akarok határolódni és megmutatni, hogy na, én aztán sokkal jobb vagyok, mint akárki más” gondolkodás jellemzô. Kicsit életkori probléma is, másrészrôl pedig ez a generáció sokkal nárcisztikusabb, mint a korábbiak. Sokkal inkább kifelé forduló. Nem csak az értékeit, de a testét is meg akarja mutatni, éppen úgy, ahogyan a létezô és nem létezô képességeit. Azt látom, hogy még így is nevelik a szülôk a gyermekeiket azzal, hogy „Te, édes kis egyetlen gyermekem, milyen fantasztikus

vagy!”. Majd az elsô nagy pofon megállítja ôket, amikor nem tartják olyan édesnek és helyesnek. Sôt azt mondják neki, hogy ez nem elég, ez így nem jó. Sajnos, így a védekezô képességük is gyenge.

– Mit gondol mennyit ad egy mai fiatal mások véleményére, mennyire fogékony a kritikára?

– Látszólag egyáltalán nem érdekli a másik véleménye, egyébként meg miután nagyon bizonytalan, igenis érdekli. A látszat és a belülrôl való feldolgozás eléggé mást mutat.

Szerintem a fiatal generáció mindig nagyobb figyelmet érdemel, többet, mint egy idôsebb generáció, fôleg azért mert nagyon sok a bizonytalansága. Például nagyon agresszív egy fiatalember, látszólag mindenkit lenyom, majd ô megmondja a tutit, és neki ne mondjon senki semmit. Ôket mind igazán sajnálom, mert mindig azt gondolom, hogy borzasztóan bizonytalanok magukban és segíteni kell nekik. Nem negatívan kell hozzáállni, hanem úgy, hogy milyen sebezhetô az az ember és segítségre szorul.

– Befejezésképpen mivel ösztönözné egyetemünk hallgatóit?

– A munka-karrier-magánélet probléma az, amire felhívnám a figyelmet. A kapcsolatokért dolgozni kell, és a jó párkapcsolat megérdemli azt, hogy az ember áldozzon rá, és ne csak saját magát helyezze a középpontba. Egy kissé vissza kell venni az individualizmusból, ettôl még nem lesz valaki kevésbé teljesítôképes. Amit még nagyon ajánlok az a kedvesség. Hihetetlen. Próbálják ki egyszerkétszer! Legyenek kedvesek emberekhez és tapasztalják meg, hogy ez milyen utakat nyit meg és mennyi erôt tud adni. Ha a felszínen nagyon védem magam és inkább el se mosolyodom, vagy álarcokat teszek fel az nem hatásos. Ha elég nyitottak tudnak lenni szakmai értelemben vagy magánélet szempontjából is, akkor nagyon sok élménnyel gazdagodhatnak. – Köszönöm az interjút! •

XXI. évfolyam 6. szám

PÁRBESZÉD

FÉSZEK Oktatói körkérdés

Az IQ-tesztek igazat mondanak?

Jelen lapszámunk soraiban az intelligencia kérdéskörét taglaljuk, a lehető legátfogóbb keretek között. Ennek tükrében oktatóinkat is arra kértük, vélelmezzék az adott témát, hogy milyen perspektívából látják a fenti fogalmat. Összeállította: Csupor Petra, Szakály Márk

Dr. Mátyás Judit: Ön hogyan vélekedik az IQ-ról, mit gondol az intelligencia tesztekrôl?

Korábban, aki IQ-vizsgálaton vett részt, és azon alacsony szintet ért el, nyomban elkeseredett, ugyanis tisztában volt vele, hogy a magas intelligencia hányadossal rendelkezô társai mellett labdába sem rúghat.

Aztán a 90-es években pszichológusok, kutatók megfigyelései rámutattak, hogy az úgynevezett érzelmi intelligencia, azaz EQ éppen olyan fontos, mint az IQ. Míg az IQ-mutatószám az elvont gondolkodás, matematikai, logikai készségek mérôszáma, az EQ az érzelmeink, konfliktusaink kezelésének, az empátia, a másokkal való kapcsolatteremtés szintjének mutatója. Véleményem szerint a sikeres emberek nem csak magas IQ-val, hanem magas EQ-val is rendelkeznek.

Gondoljunk csak arra, hogy az igazán nagy vezérekre, vezetôkre nem csak az jellemzô, hogy képesek logikusan gondolkozni, összefüggéseket meglátni, adatokat, információkat harmóniába, rendszerbe foglalni, hanem jó emberismerettel is rendelkeznek, olyanok, akik értik és megértik mások problémáját, kellôképpen empatikusak, vannak megérzéseik, jó „szimatuk” a jövôbeni események tekintetében, tehát jó stratégák.

Vannak persze erôteljes viták, egymásnak olykor ellentmondó vélemények is e két szám tekintetében, így pl. hogy a férfiak mutatószáma inkább az IQ, a nôké pedig az EQ. Ez lehet, hogy így is van, de a „való világ” számtalanszor rácáfol olykor elôítéletté csontosodott véleményeinkre, így pl. Sharon Stone IQ-ja köztudottan nagyon magas, pedig nô, sôt szép és szôke is!

XXI. évfolyam 6. szám

Nagy Ákos: Ön szerint az IQ tesztek képesek megmutatni, hogy egy adott személy milyen intelligens is valójában?

Azt gondolom, minél komplexebb egy IQ teszt, annál megbízhatóbb az intelligencia hányados mérésében. Vannak olyan tesztek, amelyek csak matematikai sorozatok megoldásán keresztül mérnek, vannak, amelyek geometriai alapokról indulnak, különbözô formák összeillesztését várják el, és olyanok is, amelyek szavak kombinálásával, szóösszetételekkel, asszociációval mérnek.

Ha azonban ezek mindegyike szerepel a feladatok között, akkor talán több oldalról lehet közelíteni, ki milyen intelligens. Saját tapasztalatból tudom, hogy minél több ilyen tesztet töltünk ki, annál jobb eredmény elérésére lehetünk képesek. Nagy kérdés azonban, hogy az IQ mit mond el rólunk? Természetesen fontos lehet, hogy logikus legyen a gondolkodásunk, minél gyorsabban jöjjünk rá egy probléma megoldására, képesek legyünk több szempontból is megközelíteni egy feladatot, de mindez nem mindig eredményez sikert az életben. Az IQ-ról elôször akkor hallottam, amikor Szász Marciról volt szó a Friderikusz showban és én mindösszesen 10 éves lehettem. Emlékszem, akkor nagyon érdekelt, hogy milyen lehet 195-s IQval élni, és az is felmerült bennem, vajon mi lesz a nálam 4 évvel fiatalabb „csodagyerekbôl”, ha felnô.

Azóta már tudom, hogy mennyire megnehezítette ez a riport az ô életét és azt is tudom, hogy a magas intelligencia nem biztos, hogy együtt jár a szakmai sikerekkel, vagy a jó munkahely megszerzésével. •

21

SZONDA

FÉSZEK A Pécsiközgázosok véleménye az intelligenciáról

IQ teszt

„Az emberi intelligencia egyik legfontosabb jellemzője, hogy képes ellentmondani önmagának.” /Mark Stevenson/ Írta: Harsányi Ákos Rajzolta: Halász Bia Semmi kétség nem férhet hozzá, hogy az intelligencia emelte ki az emberiséget az állatok közül.

Az értelem, a gondolkodás és az egyre hatékonyabb problémamegoldás képessége adott segítô szárnyakat hihetetlen mértékû fejlôdésünkhöz. Ez az a kincs, mely kivétel nélkül mindannyiunk fejében – valakinek nagyobb, míg másoknak kisebb mértékben –, ott rejtôzik, ami nélkül fizikailag oly törékeny fajunknak esélye sem lett volna felülkerekedni a többin.

Mi határozza meg az intelligenciát? Mekkora annak szerepe a sikeres élet elérésében? Létezik-e számottevô eltérés a különbözô korok, nemek, illetve embertípusok értelmi szintje között? Egyáltalán tisztában vagyunk-e azzal, hogy mi az intelligencia? Régóta foglalkoztatják társadalmunkat hasonló kérdések, melyek közül számos még a mai napig nem került megválaszolásra. A Pécsiközgázosok ellenben választ adtak a felmerülô kérdésekre…

Ezúttal 105 kitöltô véleménye kerül górcsô alá, akiknek az évfolyamok-, nemek- és szakok szerinti megoszlását a szokásos ábrákról olvashatják le az érdeklôdôk. Ezekhez az adatokhoz nem is kívánok sokat hozzáfûzni, talán csak annyit, hogy továbbra is rendkívül kevés „elsôéves mesteres” akad a válaszolók között, valamint, hogy ezúttal a pénzügyesek közül töltötték ki a legtöbben kérdôívünket, megtörve ezzel a gazdálkodási és menedzsment szak régóta tartó hegemóniáját.

1. Mennyire tartod magad intelligensnek?

(1. ábra) Már az elsô kérdéssel egy igen érdekes témakört feszegetett a Fészek szerkesztôsége. A kitöltôknek ugyanis saját intelligenciájukat kellett elhelyezni egy 1-tôl 10-ig terjedô skálán, ahol az

22

1-es a nagyon gyenge-, míg a 10es érték a rendkívül magas intelligenciaszintet jelölte. A megkérdezettek 98%-a sorolta magát az átlagon felüli IQ-szinttel rendelkezôk közé. Ez az eredmény egyáltalán nem lepett meg, hiszen aki eljut egy felsôoktatási intézmény padsoraiba, az talán joggal gondolhatja magát az átlagnál értelmesebbnek. Azonban elôzetes elvárásaimat inkább azon tény alapján támasztottam, miszerint az emberek többsége jóval túlértékeli a saját képességeit. A válaszadók bevallásai szerint intézményünk legalább 5 olyan hallgatóval rendelkezik, akik rendkívüli mértékû intelligenciával – esetleg önbizalommal – rendelkeznek. Akadt egy magával szemben kivételesen kritikus kitöltônk is, aki az 1-es szinten értékelte értelmiségi szintjét.

2. Vettél-e már részt valamilyen IQ teszten? Ha igen, szerinted mennyire tükrözi a kapott eredmény a valós intelligenciádat?

A Szonda kitöltôinek számottevô része (69%) mérte már fel a témához kapcsolódó képességeit élete során valamilyen IQ teszten. A felmérések eredményei, a résztvevôk elôzetes elvárásaihoz képest igen eltérô tapasztalatokat hoztak. A 73 fô 85%-ának bevallása szerint a kapott eredmények tükrözik valós intelligencia szintjüket, valamint csupán kis mértékben térnek el attól valamelyik irányba. E három kategória aránya majdnem megegyezik. A vártnál jóval rosszabb végkifejlet mindössze 4%, míg sokkal jobb 11% esetében született.

3. Állítsd sorrendbe az alábbi fogalmakat aszerint, hogy milyen mértékben befolyásolják az intelligenciát – genetika, egészséges életvitel (táplálkozás, testmozgás), családi háttér, tanulmányok, kultúra, anyagi háttér!

Természetesen ezen értékek kivétel nélkül mind befolyásolják az emberi intelligenciát valamilyen szinten.

Azonban, hogy melyik jellemzô milyen mértékben határozza meg, az még a szakértôk körében sem állapítható meg egyértelmûen. Az olvasók ezzel a kérdéskörrel kapcsolatos véleménye szintén megoszlott. Érdekes színfoltja a felmérésnek, hogy a saját intelligenciaszintjét az elsô kérdés során maximálisnak tekintô öt diák közül mind különbözô tulajdonságot tartott a legfontosabbnak e tekintetben. Tehát a legintelligensebbek, helyesebben saját IQ-szintjüket legjobbak között számon tartók véleményei teljes mértékben eltértek egymástól az „elsô hely” megállapításával kapcsolatban. Szembetûnô, hogy a nemek válaszai itt sem térnek el egymástól számottevôen.

A genetika, a tanulmányok, valamint a családi háttér egyértelmûen kiemelkedett a többi közül. E három szempontból utóbbit tartották a legmeghatározóbb faktornak, bár csak egy hajszálnyival elôzte meg a többit. Tehát a többség véleménye szerint a biztos, nyugalmat árasztó környezet, a szülôk támogatása, odaadása, valamint a boldogság és a meghitt hangulat befolyása a legnagyobb értelmi szintünk kialakulása során. Ezt szorosan „Az lenne a normális, ha nagy szerepet játszana életünkben az IQ szint, mind tanulmányaink mind sikereink során. Ám azt kellett észrevennem, hogy igaz a mondás: hülyének áll a szerencse. Emellett pedig szintén nagy szerepet játszik a pénz és az ismeretségi kör. Úgy gondolom, hogy a valódi értékek ma már nem számítanak értéknek, ilyen az intelligencia is." /Harmadéves lány/

XXI. évfolyam 6. szám

SZONDA

FÉSZEK követi az iskolapadban elsajátítottak, a tanulmányaik során tapasztaltak szerepe, valamint az öröklés által a génekkel szerzett intelligencia elmélete. A genetikáról alkotott vélemény oszlott meg leginkább a válaszok között, amit az 1,6-os szórás is jól mutat. Ugyan az eredmények szerint az imént említettektôl jócskán lemaradva következik a kultúra, de ennek hatását még többen fontosnak tartották. Az egészséges életvitel, illetve az anyagi körülmények, rendszerint a listák végén kaptak csak helyet, ezek szerepét szinte egyhangúan elhanyagolhatónak tekintették a kitöltôk.

4. Milyen mértékben mérhetô szerinted az intelligencia?

Mint ahogy a korábbi kérdések során már kiderült, sokan kétségbe vonják az intelligencia tesztek eredményét és az azok alapján alkotott képet. Ennek ellenére a válaszok rendkívül magas aránya azt mutatja, hogy az olvasók többsége úgy véli, mérhetô ez az érték. Mintegy 85% szerint kimutatható az intelligencia mértéke valamilyen formában. Ezen belül 60% pedig úgy gondolja, hogy nem ad ugyan teljesen átfogó képet az eredmény, de többnyire megbízható a mérési módszer.

Majdnem a kitöltôk negyede véli úgy, hogy ugyan lehetséges az értelmi szint pontos kimutatása, de még nem rendelkezünk az ehhez szükséges eszközökkel, eljárásokkal. Teljesen megegyezett azok aránya, akik szerint ez a jelen körülmények között is tökéletesen kimutatható, valamint akik úgy gondolják, hogy ezt a tulajdonságunkat sohasem tudjuk majd számszerûsíteni. Ezek a lehetôségek azonban csupán a válaszok 4-4%-át merítették ki.

5. Véleményed szerint mekkora szerepe van az IQ-nak a sikeres tanulmányok, karrier, élet elérésében? Válaszodat indokold meg pár mondatban.

Mielôtt kitérnék a válaszok elemzésére, szeretném megköszönni mindazoknak, akik vették a fáradságot és bôvebben kifejtették az adott álláspontjukat a témával kapcsolatban. Tudom jól, hogy a mai kapkodó világban senkinek sincs ideje ilyesmire, hogy sokaknak nyûgöt jelent pár sorban leírni a gondolatait. Ezért is ad hatalmas örömre okot, hogy rengetegen mondatokba formáltátok véleményeteket. Csak az ehhez a kérdéshez beérkezett válaszok terjedelme kétszeresen meghalad„Véleményem szerint könnyebben boldogulnak a magasabb intelligenciával rendelkező emberek, de a sikerek eléréséhez legalább olyan fontos a kellő szorgalom. Ha a sikeres élet alatt a sikeres magánéletet értjük, akkor ott szerintem az érzelmi intelligencia fontosabb az IQ-nál. A karrier és a tanulmányok során a motiváció is nagyon fontos tényező.” /Elsőéves fiú/

XXI. évfolyam 6. szám

ta a karakterszámot, melybôl jómagam gazdálkodhatok.

A többség kiemelt fontosságot tekint az intelligencia szerepének a sikeres élethez. Minden téren hatalmas elônyt jelent, megkönnyíti helyzetünket, bármi legyen is az.

A magasabb IQ szinttel rendelkezôk nem csak gyorsabban sajátítják el a kellô tudást, de jóval találékonyabbak, így sokkal könnyebben észlelik és oldják meg az adódó problémáikat. Ugyanakkor a válaszadók jelentôs rétege kiemelte, hogy mindez mit sem ér a szorgalom, illetve a megfelelô érzelmi intelligenciaszint nélkül. A magabiztosság, a határozottság, a küzdeni tudás, valamint a széles látókör elengedhetetlenek a sikerhez, függetlenül az adott illetô értelmi szintjétôl. Mások a célok kitûzését vagy éppen a jó egészséget emelték ki.

Páran pedig fôleg a megérzésekre vagy a puszta szerencsére esküsznek e tekintetben. Többen a tanulmányok során még nem tulajdonítanak különösebb szerepet a mentális képességeknek, szerintük ilyenkor ezek még szorgalommal helyettesíthetôk, ezzel ellentétben az azt követô való világban már fontosabb szerepet játszanak.

Nem véletlenül tartják sokan jóval többre a célok eléréséhez az intelligenciát a lexikális tudásnál. Pár elkeseredett kitöltô szerint, a mai világban az értelem szerepe elveszik a kapcsolatok tengerében.

6. Hogyan változott az emberiség IQ szintje az idô múlásával? Értelmesebbek vagyunk, mint ôseink? (2. ábra)

A kérdés kapcsán nagy érdeklôdéssel figyeltem a beérkezô válaszok arányainak alakulását, ugyanis szinte végig fej-fej mellett álltak. Az állítások ezért is lettek ennyire kisarkítva. Végül azonban kialakult a sorrend. 43% gondolja úgy, hogy az intelligencia nem az idô múlásának függvénye, az ugyanúgy jelen volt az emberiség kezdeténél is, amellett, hogy az emberi butaság továbbra is határtalan maradt. Körülbelül a diákok egyharmada szkeptikusabban tekint a mai körülményekre és úgy gondolja, hogy lebutított társadalommal vannak körülvéve. Rendkívül elgondolkodtató az egyik

olvasónk által említett axióma, miszerint bolygónk intelligenciájának végöszszege állandó, ezzel szemben a népessége növekszik…

7. Kérlek, fejezd be a következô mondatot! A téged körülvevô emberek intelligenciaszintje általában…

Természetesen ez a kérdés is elnagyolt és borzasztóan nehéz racionálisan megítélni, tehát a válaszaiból nem lehet messzemenô következtetéseket levonni. Azért érdekesnek tartom, hogy a kérdôívet kitöltôk közül csupán 3% tartja az ôt körülvevôket nála intelligensebbnek. Míg a kitöltôk több mint a háromnegyede általában a saját értelmiségi szintjének megfelelô személyekkel él együtt, addig egy 20%-ot felölelô réteg magát okosabbnak tartja hozzá közelálló társainál.

8. Létezhet-e különbség az alábbi csoportok intelligenciaszintje között? Ha igen, az esetben milyen szintû?

Bár szerkesztôségünk igyekszik elhatárolódni bárminemû faji-, nemi- vagy egyéb elôítélettôl, mégsem mehet el szó nélkül az adott kérdéskör mellett. Szerencsére a Pécsiközgázosok többsége is hasonló véleményen van, hiszen a legnagyobb szintû különbség átlaga is éppen, hogy meghaladja a 3-at az egytôl ötig terjedô skálán (melyen 5-ös szám jelöli a hatalmas devianciát, míg az 1-es azt, hogy nincs eltérés a két csoport intelligenciaszintje között). Ezt az eredményt az életkorok közötti differencia kapta, mely azért is érdekes, mert sok tudós úgy tartja, hogy 17-18 éves kortól az IQ-szintünk számottevôen már nem változik, annak ellenére, hogy természetesen a mentális képességek egy bizonyos kor betöltésétôl kezdve csökkennek. A legkisebb különbséget a nemek között látták a kitöltôk, emellett pedig rasszok, valamint az eltérô anyagi körülmények között élôk értelmiségi szintbeli eltéréseinek 2,5 körüli mutatói sem voltak számottevôek.

Ha messzemenô következtetéseket nem is vonhatok le az eredményekbôl, arról mindenképp meggyôzôdtem, hogy számos értelmes, remek gondolatokkal bíró hallgató jár karunkra, akiknek ezúttal is szeretném megköszönni a segítetséget. •

23

SZAKMA

FÉSZEK Csináljunk egy új makroökonómiát!

Legyen a neve ágensalapú makroökonómia!

Számos kritika éri napjainkban a mainstream közgazdaságtant, hogy túlságosan elrugaszkodott a valóságtól, és olyan valószerűtlen feltevésekre épít, amelyek téves következtetésekre vezetnek, ha a való életben akarjuk alkalmazni az elméleti eredményeket. A 2008-as válság kirobbanása óta felerősödtek ezek a hangok, mert a mainstream közgazdaságtan a mai napig képtelen volt egy koherens elméleti magyarázatot adni a válság kialakulására. Írta: Váry Miklós Ennek következménye, hogy a közgazdászok nem tudnak egy kiforrott javaslattal szolgálni a válság megoldására. A kritikákkal párhuzamosan megindult az útkeresés, új irányzatok kezdtek megjelenni, amelyek ennek az irányzatnak az alternatíváját jelenthetik. Ezek egyik legjelentôsebbike az ágensalapú modellezés.

Ez az új irányzat 10 évnél régebbi múltra semmiképp nem tekint vissza, és a válság kirobbanása után kezdett megerôsödni.

Számítógépes szimulációkon alapul, amelyeknek a számítási kapacitása lehetôvé teszi, hogy feloldjuk a mainstream számos életszerûtlen feltevését, amelyeket a matematikai kezelhetôség miatt eddig kénytelenek voltunk megtartani. Ebbôl következôen az ágensalapú modellek nem annyira kifinomult matematikai ismereteket, hanem inkább erôs programozói tudást igényelnek. Bár ezek a modellek matematikailag egyszerûbbek, viszont közgazdaságilag komplexebbek, emiatt nem szolgáltatnak olyan elegáns eredményeket, mint a mainstream modellek matematikai levezetései. Egy ágensalapú modell végeredménye nem néhány levezetett képlet, hanem néhány szimulált idôsor, amilyen a mellékelt ábrán is látható. Ezért sokan kritizálják ezeket a modelleket amiatt, hogy az eredmények magyarázata nehézkes. Noha van igazság ebben, mégis azt gondolom, hogy megéri felvállalni ezt a komplexitási többletet, hiszen a valóság sem olyan könnyen értelmezhetô, mint egy matematikai levezetés végeredménye.

24

Az alábbiakban számba veszem, hogy a mainstream mely feltevéseinek feloldására nyílik lehetôség egy ágensalapú modellben, és válik emiatt életszerûbbé a modell.

1. Minden gazdasági szereplô közvetlenül megjelenik a modellben, innen ered az irányzat neve is. Nem egy reprezentatív szereplô képviseli az összes háztartást és vállalatot, amely változóinak a szereplôk számával való megszorzása adja a makroszintû változók értékeit, hanem azokat statisztikai módszerekkel számítjuk ki az egyedi értékekbôl, mint a valóságban. Tehát a gazdaságot csak mikroszinten modellezzük, a makroszintû jelenségek a mikroszintû szereplôk viselkedésébôl és kölcsönhatásaikból bontakoznak ki. (Ezek az ún. emergens jelenségek, amelyeket jól illusztrálja a mellékelt ábra.)

2. A reprezentatív szereplôk kiiktatása lehetôvé teszi a szereplôk heterogenitásának és a köztük lévô szövevényes interakcióknak a figyelembe vételét.

3. A gazdasági szereplôk nem tökéletesen informáltak és korlátozottan racionálisak. Nem optimalizáló magatartást folytatnak, hanem valósághûebb hüvelykujj-szabályok alapján viselkednek.

4. Nem feltételezzük elôre a piaci egyensúlyt, nincs egy rejtélyes walrasi árverezô, aki

csak egyensúlyi áron engedélyezné a tranzakciókat, és ezáltal csak egyetlen ár alakulhatna ki a piacon. Ehelyett a vállalatok döntenek a termékük áráról és a termelésrôl egyaránt.

5. A mainstream modellekben az egyensúly elôfeltevése eleve kizárja válságok kialakulását, azok legfeljebb kívülrôl érkezô sokkhatások miatt jöhetnek létre. Az ágensalapú modellekben viszont a walrasi árverezô kiiktatása megteremti a koordinációs hibák lehetôségét, ezáltal a gazdaság szerves mûködése során, külsô sokkok nélkül is kialakulhatnak válságok. Ugyanakkor egy ágensalapú modellben is létrejöhet egyensúly, de csak endogén módon, nem pedig elôre feltételezve.

Ezek a valósághûebb feltevések gyakran a mainstreamtôl eltérô következtetésekre vezetnek az ágensalapú modellekben. Az irányzat gyors felfutása figyelhetô meg, azonban az ágensalapú modellek gyakorlati alkalmazását egyelôre nehezíti az, hogy a modellek nagyszámú paraméterét nehéz egy valós gazdaságra kalibrálni. De már vannak rá próbálkozások, mint például az Európai Unió gazdaságáról készült EURACE modell.

Pécsett a közelmúltban alakult egy kutatócsoport Mellár Tamás tanár úr vezetésével, amelynek jómagam is tagja vagyok. Célunk egy ágensalapú makromodell kifejlesztése a magyar gazdaság problémáinak vizsgálatára. Emellett a saját TDK-dolgozatomat is ebben a témában írom. Bízunk benne, hogy az ágensalapú modellek egyre nagyobb teret fognak nyerni a közgazdaságtanban, és a Pécsiközgáz az irányzat egyik úttörôjeként tud részt venni ebben a változásban. •

XXI. évfolyam 6. szám

SZAKMA

FÉSZEK Csodálatos Elmék

Daniel Kahneman (1934-) Soha nem vett részt egyetlen közgazdasági kurzuson sem. Dacára a kutatópszichológiai munkásságának, megosztott Közgazdasági Nobel-emlékdíjjal tüntették ki 2002-ben. Őt tekintik a pszichológiai szempontú közgazdaságtani megközelítés atyjának. Közelebb hozta a neoklasszikus elméletet a valóságos tényekhez. Írta: .elka Daniel Kahneman egy litván zsidó származású pszichológus. Gyermekkorában családjával Litvániából emigráltak Párizsba, és ott éltek 1944-ig, majd a náci megszállást, és apja halálát követôen kénytelenek voltak Palesztinába költözni.

A Héber Egyetemen pszichológia és matematika szakon végzett, majd ezt követôen kutatói pályára lépett, továbbá az amerikai egyetemek vendégtudósa és kutató ösztöndíjasa volt.

Késôbb egy egyetemi elôadás alkalmával találkozott Amos Tverskyvel, akivel hosszú éveken keresztül dolgozott együtt.

Létrehozták az emberi hibák és elôítéletek kognitív szemléletmódját, ezzel feltárták a heurisztikák mûködését. A heurisztikák lényegében a döntési problémák leegyszerûsítései, melyek téves következtetésekre terelhetik a döntéshozókat, mert nem szabatos logikai következtetéssel jutunk el az elôfeltevésünktôl a konklúzióig. Ennek egyik tipikus esete a szerencsejátékos tévedése.

Ha a ruletten hosszabb ideig csak a piroson áll meg a golyó, biztosra veszi, hogy következôre a feketére fog esni, annak ellenére, hogy véletlenen alapuló rendszerekrôl beszélünk, és függetlenül az elôzô eredményektôl még mindig 50-50% esély van mindkét kimenetelre.

Felfedezték, hogy a keretezési hatás milyen nagy mértékben befolyásolhatja a döntéshozatalt. Ez annyit tesz, hogy egy bizonyos problémát többféleképpen fogalmazhatunk meg, akár a pozitív, vagy a

XXI. évfolyam 6. szám

negatív kimenetek hangsúlyozásával, és ezeket más-más megítélésben részesítik a döntéshozók, még ha a lényege ugyanaz is lesz.

A másik erôsen befolyásoló hatás a döntéshozásban a tükrözési hatás. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy hasznok esetén az emberek kockázatkerülôek, veszteségek esetén pedig kockázat kedvelôek. A két választható lehetôség preferencia-sorrendje éppen a tükörképe a másiknak, negatív, illetve pozitív keretben. Ám az elismerést Nobel-emlékdíj formájában kifejezetten a kilátáselmélet kidolgozásáért kapta 2002-ben. Tversky ezt nem élhette meg, mert 1996-ban meghalt.

Szintén furcsaság, hogy egy szerencsés véletlennek tudhatjuk be az elismerést, hogy az 1979-s cikkük nem pszichológiai, hanem közgazdaságtani folyóiratban jelent meg. A díj odaítélésének hivatalos megindokolása: pszichológiai kutatási szempontoknak a gazdaságtudományba való bevezetéséért, különös tekintettel a bizonytalanság melletti emberi ítéletekre és döntéshozatalra.

Tverskyvel felhívták a figyelmet arra, hogy a hasznosságelvû döntéshozatal feltevése a legtöbb esetben nem állja meg a helyét, mert a döntéshozók nem a racionális magatartási axiómáknak megfelelôen hoznak döntést.

Céljuk az volt, hogy olyan eljárást, mûveletet fejlesszenek ki, amely a matematika alapvetô eszköztárát nem sérti, azonban a pszichológiai kutatásokat jobban igazolja. Tapasztalati úton egy olyan értékfüggvényt nyertek, amelyrôl le

tudjuk olvasni az emberi kockázatértékelési és döntési mechanizmusokat.

Ezen a függvényen a végkifejletet nem az

abszolút nullához, hanem a jelenlegi helyzethez viszonyítjuk. Leolvashatjuk, hogy ugyanakkora veszteség esetén sokkal nagyobb a szubjektív érték negatívuma, mint nyereség esetén az érzékelt pozitívum. Például a jelenlegi vagyonunk csökkenésével járó hasznosságvesztés nagyobb, mint az ugyanekkora méretû vagyonbôvüléssel járó hasznosságnövekedés, ami kockázatkerülô magatartást eredményez.

Kahneman és Tversky sikere az elméleteik gondos kísérleti alátámasztásából származik. A kilátáselmélet széles körûen alkalmazható, vizsgálatuk során az eszköztár és a nyelvezet is közgazdaságtani.

Kahneman ma a Princeton egyetem kutatója és emeritusa.

Számos tudományterületre nagy hatással voltak a gondolatai, a közgazdaságtan, a pénzügyi viselkedéstan, a pszichológia és az orvostudomány területére egyaránt.

A „Gyors és lassú gondolkodás” címû könyvét 2012-ben adták ki, mely életmûvének egy összefoglalója. Ajánlom mindenkinek a figyelmébe, mert roppant érdekes, hogy a Nobel-díjasok között is találhatunk olyan elméleteket, amelyek nem a mainstream vonalat képviselik, ráadásul az alternatív megközelítések egyre nagyobb szerepet kapnak mind a szakmánkban, mind pedig az életben. •

25

KILÁTÓ

FÉSZEK Pénzed, vagy életed!

Az IMF vigyázó kezei…

Képzeljünk el egy jótékony hitelintézetet. Amikor nagyon megszorulsz pénzt ad, s ha nem tudod visszafizetni, akkor ellát jótékony tanácsokkal, mit adj el, mire nincs szükséged, mit vonj meg mindennapi életedből. Mindezt úgy, hogy leginkább arra fókuszál, hogy Neked minél kevesebb kellemetlenséged adódjon. Na, ez nem az IMF… Írta: Barkóczi Csaba Az IMF (Nemzetközi Valutaalap) az elmúlt évek egyik legtöbbet emlegetett nemzetközi pénzügyi szervezete hazánkban. A jótékony IMF saját maga által megszabott formában hiteleket nyújt csôd közelében álló országoknak, amelyek többnyire nem tudják visszafizetni a felvett összeget, mivel vagy jóléti intézkedésekre, vagy már korábban felvett hitelek törlesztésére használják.

Persze az IMF ilyenkor rögtön azzal védekezik, hogy az adott állam kormánya gazdálkodásélénkítô intézkedések helyett más csatornákon folyatta el a hitelkeretet, de ez valójában azért vicces érv, mert a Nemzetközi Valutaalap szakértôi is pontosan tudják, hogy az ô hitelüket gyakorlatilag csak olyan országok veszik fel kényszerbôl, ahol a polgárháborús állapotokat el kerülendô kell megelôzni a krízisit pénzszerzéssel. Ez ellenben már egy másik kérdés.

Az azonban még (tragi)komikusabb, amikor az IMF a demokratikus intézményrendszer és az adott ország társadalmának megmentésére hivatkozva követel megszorító intézkedéseket egy kormánytól, véletlenül sem azért, hogy a nem csekély összeget kamatozó kölcsönét viszontlássa. Amikor pedig az adott kormány kijelenti, hogy nem kér az IMF jótékonykodásából, akkor maga a hitelintézet van felháborodva, amiért nem tudja busás kamatokkal járó hiteleivel megsarcolni valamely már amúgy is gazdaságilag legyengült országot. Ilyen esetekben a Nemzetközi Valutaalap – amely nem kevés médiabefolyással, és ez által kommunikációs térrel rendelkezik – gyakran elkezdi sulykolni, hogy az adott ország kormánya antidemokratikus, diktatúrát épít ki, és így tovább. Ennek célja pedig a megfélemlítés, a nyomásgyakorlás, és vé-

26

gül az általuk inkriminált ország izolációja.

(Azt hiszem, nem kell túl messzire menni, hogy erre példát találjunk).

Persze az IMF érzékenysége a demokrácia, valamint az alapvetô emberi jogok és az emberi méltóság iránt meglehetôsen szelektív. Az a diktátor nem is tûnik diktátornak számukra, aki tisztességesen visszafizeti a kölcsön részleteit, még akkor sem, ha közben ezreket végeznek ki rendszerellenességük miatt, megfélemlítik a lakosságot. Tegyük most félre, hogy a Kádár, vagy a Ceausescu rezsimek is az IMF hûséges ügyfélkörébe tartoztak. Itt van a világ utolsó fasiszta diktátorának tartott Augusto Pinochet tábornok, Chile egykori teljhatalmú vezetôje. Ajánlom mindenkinek, hogy nézzen utána mi ment végbe Chilében Pinochet uralma alatt. Az IMF-et mégsem érdekelte, hogy a „tisztelt” ügyfél milyen kormányzati magatartást tanúsít, hogy menynyi embert végeznek ki baloldali, demokratikus elkötelezettsége miatt. Az sem kötötte le a Nemzetközi Valutaalap figyelmét, hogy éppen a „pórnép” rovására és nyomorba taszításával fizetik a jótékony hitelintézet pénzét vissza. Miért is érdekelte volna ôket, ha egyszer az ô oldalukon a kassza gyarapodott, akkor ugyan miért kellett volna vissza kérdezniük, hogy kedves Pinochet, hogy tudtok fizetni, amikor a nép nyomorog?

Persze bevált receptek vannak arra, miként lehet egy országot kivezetni az adósságcsapdából; például jóléti és

szociális intézkedések eltörlése, megnyirbálása, tandíj, kórházi napidíj, vizitdíj, hogy csak néhányat említsek.

Szóval jótékony szervezet az IMF, de a jótékonyságnak is ára van… S azt az árat többnyire nem a hitelt felvevô kormány tagjai, hanem a lakosság fizeti meg. S lám, milyen rendes ez az IMF. Megengedné, hogy ha már egyszer hitelt vettünk fel tôle és nem tudjuk vissza fizetni, akkor majd ad másik hitelt, amibôl fizethetjük az elôzôt. S már kész is az adósságcsapda. Csak hát, olykor a hitelezés mellé még kérni fog valamit, mondjuk szabad földvásárlást külföldi befek tetôknek, energia és egyéb stratégiai szektorok privatizációját, vízszolgáltatók eladását és így tovább. S ha azt találnád mondani, hogy „Bocsánat uraim, de ez már az ország szuverenitását sér ti!”, akkor aztán nincs több hitel és lassan kezdheted visszafizetni, az elôzôt. Ja, hogy még mindig nem tartasz elôrébb a gazdasággal?

Nem baj, akkor majd beszeded az emberektôl, belebuksz, és a következô kormány, aki utánad jön, majd megtanulja a dörgést.

Volt is itt nagy csinnadratta, amikor az IMF helyi kirendeltsége sértôdötten, nagy dirrel-dúrral kivonult szerény kis hazánkból a világ szeme láttára.

Néhányan azt mondják ez egy gazdasági szabadságharc volt. Én másként fogalmaznék: Magyarország egy alternatív utat választott és szerencsésen megszabadult a világ legnagyobb és intézményesített uzsoráscsoportjától.

Arnold Schwarzenegger után szabadon: Hasta la vista, IMF! •

XXI. évfolyam 6. szám

KILÁTÓ

FÉSZEK Egy nemzeti szabadelvû forradalom emlékére

Mi történt 1848-ban?

Minden évben megünnepeljük március 15-én az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc évfordulóját, mégis sokszor olyan érzése támad az embernek, hogy a szélesebb értelemben vett publikum nem, vagy csak nagy vonalakban tudja mi történt a forradalom idején, mi vezetett a hirtelen támadt változást-akaráshoz. Írta: Barkóczi Csaba Petôfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór, Irinyi József, Irányi Dániel, Kossuth Lajos, Széchenyi István, Deák Ferenc, Batthyány Lajos, Klapka György, Eötvös József, Görgey Artúr, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Esterházy Pál, Klauzál Gábor, Damjanich János, Vécsey Károly… Végtelenségig sorolhatnánk azon elôdeink neveit, akik tevékenyen részt vettek a ’48-as magyar forradalom és szabadságharc cselekményeiben.

Vajon mit akartak ôk? Mi tette egységes, homogén csoportosulássá a 19. század derekán az amúgy tagolt, belviszályoktól sem mentes, abszolút heterogén magyar politikai elitet? Mit vártak ôk a forradalomtól?

A feudális keretek között mûködô Habsburg Birodalom tartományainak számító Magyarország és Erdély vezetôi, mely tartományok a történelmi Magyar Királyság töröktôl való felszabadítása, majd meghódítása után kerültek az osztrák császárok kezére, polgári változást kívántak végrehajtani a 19. századi Magyarországon.

Mit takart ez a polgári változás és mi vezetett ehhez?

A magyar nemesség, amely a hazai politikai elitet képezte, három dolgot tartott szem elôtt a forradalmat megelôzô idôkben. Az elsô és talán legfontosabb (szabadelvû) pillérét a forradalom kialakulásának a korábbi rendi társadalom eltörlésének szándéka jelentette. A magyar paraszti társadalom nyomorúságos helyzetének egyedüli lehetséges megoldása a jobbágyság intézményének megszûntetése volt. Az 1789-es franciaországi forradalom és annak utóhatása, amely a korábbi elit

XXI. évfolyam 6. szám

(az arisztokrácia és a király) kivégzését jelentette, majd a jakobinus diktatúrába torkollott, végül pedig Napóleon császárságába, amely teljesen felforgatta Európa békéjét, immár fél évszázada rettegésben tartotta a kontinens feudális uralkodó rétegeit, köztük a magyar nemességet is. Ezért született meg az a reformer szárny, amely angol mintára a polgári társadalom alapjait kívánta lefektetni Magyarország és Erdély területén a francia események elkerülése végett. Bár a történelemoktatás ’48 árnyékában keveset beszél róla, de a magyar nagybirtokos réteg félelme nem volt alaptalan, ugyanis az 1831-es koleralázadás kevés híján hasonló események láncolatát indította el, mint ami Franciaországban bekövetkezett a 18. század végén. (Ez is jelzi, hogy a paraszti réteg életkörülményei tragikusak voltak Magyarországon.)

A másik fontos (nemzeti) pillér az ország egységének megôrzése volt, amely terén a pángermán terjeszkedés (Magyarország elnémetesítése) mellett a pánszlávizmust tartották reális veszélynek. Az Ausztria irányából érkezô germanizáció elleni szellemi védekezés már az 1820-as és ’30as években megindult, a magyar nyelv és tudományos élet megerôsítéséért folytatott kultúrharc által, melynek szimbolikus és talán legjelentôsebb eleme a Magyar Tudományos Akadémia 1825-ös felállítása, és a magyar nyelv 1844-es hivatalossá tétele volt. A másik irányban az Orosz Birodalom ter-

jeszkedésével és megerôsödésével a magyar elit azzal számolt, hogy az ország szláv és román nemzetiségek által lakott területei – a pánszláv eszme jegyében – orosz fennhatóság alá kerülhetnek, vagy létrejöhet orosz patronálással Közép-Európa területén egy pánszláv állam, amely szintén az ország szuverenitását és integritását veszélyeztetné. Ennek ellenszerét a magyar politikai elit a polgárjogok kiterjesztésében látta. Azzal számoltak ugyanis, hogy míg a környezô (javarészt török megszállás alatt lévô) államokban és Oroszországban a parasztság helyzete borzalmas, addig a Magyarországon élô, fôként paraszti társadalmat képzô nemzetiségi területeken a jobbágyfelszabadítás a magyarsághoz való lojalitást és az asszimiláció felgyorsulását eredményezheti.

Végül pedig ne felejtsük el, hogy a magyar politikai elit, elsôsorban az arisztokrácia, mint maga Széchenyi is, rendelkezett tapasztalattal a nyugati (angol és francia) berendezkedésrôl, és világosan látták a polgári átalakulás gazdasági elônyeit, melyet irigyeltek, s melynek eléréséhez a feudális rendszer lebontása jelentette az elsô lépcsôfokot.

Elsôsorban ezek a tényezôk vezettek az 1848-’49-es forradalom és szabadságharc kitöréséhez, melyben a radikális Petôfi Sándor és az egyébként habitusában és reformer elképzeléseiben, de konzervatív attitûdjében is teljesen eltérô Széchenyi egy, a Habsburgokkal szemben álló oldalra kerültek. Emlékezetük és eredményeik meghatározták a magyar történelem késôbbi pozitív és negatív alakulását, de alakjuk szimbólummá vált az egész nemzet számára. •

27

LEHÚZÓ

FÉSZEK Az érzelmi intelligencia...

Szerepe a párkapcsolatokban, avagy hiánya

„A levél nem elég… a telefon sem. Csak a találkozás. Mert kell a közelség, az érintés, a mosoly, kellenek a szemek. Kellenek ezek a pillanatok, a találkozások. Hogy a lélekben megrajzolt képet a valóságban tudjuk kiszínezni, hogy az álomba beköltözzön a valóság, hogy az ünnepnapok mellett meglássuk a hétköznapokat is. A Másikat is.” (Csitáry-Hock Tamás) Írta: Diána Az életben való sikerességnek az egyik fontos tényezôje, hogy mennyire tudunk hatni az emberekre. Ebben az esetben fôként az ellenkezô nemmel való együttmûködésre gondolok, arra, hogy mennyire vagyunk képesek elfogadtatni, vagy elfogadni érveinket, érveiket. Ehhez nagy adag érzelmi intelligencia, magas EQ szükséges. Ennek fontosságát ma már senki sem vitatja, hiszen alapvetôen határozza meg a boldogságunkat. Köztudott, hogy az érzelmileg intelligens ember nagyobb eséllyel él idilli, kiegyensúlyozottabb párkapcsolatban, mint az, akit fôként, vagy teljes mértékben az IQ-ja irányít. Az ember pedig társas lény, igényli, hogy rátaláljon a másik felére, hogy megoszthassa a teljességet: ez önmagában a kapcsolatok célja.

A párkapcsolatokban nem lehet csak „alacsony hôfokon” vitatkozni, vagy veszekedni.

A „mai” férfiakra jellemzô, hogy mikor párjuk beszél hozzájuk, rendkívül egykedvûek, unottak tudnak maradni. Ez már csak azért sem jó, mert legbelül ôk is erôs érzelmeket élnek át, csak nem akarnak, vagy esetleg nem mernek ezekkel szembesülni, mivel tehetetlennek, sebezhetônek érzik magukat.

Számukra fontos, hogy kontrollálni tudjanak mindent, és ilyen helyzetekben nem találják magukat a „helyzet magaslatán”. Ez felerôsíti a negatív érzelmeket, és kialakul a „ha te is így, én is úgy” hozzáállás.

Veszekedéskor a férfi meg sem szeretne szólalni, míg a nô mást sem akar, csak be-

szélni… de MINDENRÔL. Az összes szóra odafigyel, ami elhangzik, megjegyzi és elemzi azokat, míg a férfinak csak egy-két dolog üti meg a fülét, „szelektál”. A nôt az érzelmei irányítják, de legszívesebben az eszét használná. Meg akarja oldani a problémát. A férfi az eszére hallgatna, de az érzelmei irányítják.

Várja, hogy vége legyen a vitának, mert tudja, hogy úgysem oldódik meg semmi, majd pedig következik a hiszti, sírás, üvöltés… aztán a CSEND. A nô ilyenkor már a hallgatást is beveti, mint „titkos fegyvert” – és sokra juthatna vele – de a férfi ettôl megôrül, mert ilyenkor már gyûlöli a csendet, már nem jut semmire a némaságával.

Egyszerûen nem érti, hogy miért nem lehet elfogadni, hogy neki van igaza, míg a nô várja, hogy elismerjék, hogy az a helyes, amit ô mond: ehhez bármit fel tud használni érvnek, míg úgy vélelmezi, hogy a férfi a legjobb indokokat is képes elrontani. Vita után – függetlenül attól, hogy ki volt a hibás – a Nôk engesztelésre vágynak, míg a Férfiak bocsánatot kérnek. Minden érzelemben megvan a cselekvésre való késztetés. Érzelmi intelligenciánk fokmérôje, hogy mennyire tudjuk ezt szabályozni. Fontos, hogy lehetôséget adjunk magunknak és párunknak egyaránt a lehiggadásra, és más érzelmi szintrôl folytassuk mondandónkat. Ha egy konfliktus alkalmával pálcát törünk partnerünk feje felett, az csak negatív gondolatok-

kal jár, de ha képesek vagyunk ezeket a negatív gondolatokat kiszûrni és kordában tartani, akkor lehetôségünk nyílik arra is, hogy elkerüljünk egy esetleges grandiózus civakodást.

Alapjában véve talán tényleg túlzás lenne azt állítani, hogy azok a párok a legboldo-

gabbak és legkiegyensúlyozottabbak, akik nagyon magas érzelmi intelligenciával rendelkeznek, de nem árt, ha tisztában vagyunk lelki, érzelmi állapotunkkal, hogy ha tudjuk, hogy mit, miért és hogyan csinálunk.•

* A Szonda kitöltőinek véleménye alapján

28

XXI. évfolyam 6. szám

LEHÚZÓ

FÉSZEK Intelligens fogyasztás – avagy annak hiánya

Hogyan csapjuk be tudatunkat?

Magyarok vagyunk. E megfogalmazáshoz sok jelzőt és egyéb tulajdonságot lehet társítani. Többek között, hogy anyanyelvünk a legszebb és legkifejezőbb a világon, és olyan tradíciókkal rendelkezünk, amit más nemzetek irigyelnek. Ugyanakkor gazdasági ismereteink nem minden esetben nevezhetőek mélyrehatónak, ami fogyasztási szokásainkban is megmutatkozik. Sajnos. Írta: DánieL És itt az elején álljunk is meg egy szóra: a jelen sorokban megfogalmazott álláspontokat mikroökonómiai szemléletmóddal szeretném kifejteni, fôként a magasabb értékkel bíró termékekre szûkítve; vagyis olyan hipotézisek felállítása a cél, melyek a valóságban alacsony valószínûséggel következhetnek be a Kedves Olvasó életében, azonban a érzékeltetéshez elengedhetetlenek.

Ugyanakkor, mint minden példa, ezek is valós aktusokból táplálkoznak. És ha már a nyelvjárásunk ékességét említettem, kiemelendô, hogy tisztelet a Kivételnek – a kivétel pedig erôsíti a szabályt.

Sajnos ki kell mondanunk: az átlag magyar vevô igényli, hogy becsapják ôt vásárlása során. Ennek egyik jellemzô megnyilvánulási formája, hogy társadalmunk árérzékenységébôl kifolyólag kockázatokat vállalunk. És nem is akármilyeneket! A fogyasztói igényeket pedig a piac tendenciaszerûen leköveti; a keresletre reagál a kínálat, aminek köszönhetôen tálcán nyújtják az egyszerû vásárlók számára azon lehetôségeket, melyek melletti döntés során kényelmesen és diadalittasan érezhetik magukat, hogy sikerült az évszázad üzletét megkötni.

Aztán a hitelre vett fagyi visszanyal.

Sokat lehetne elemezgetni a racionalitást, a veszteségkerülô magatartást, de úgy hiszem, hogy ezen témaköröket a szakirodalmak széleskörûen taglalják. Így általánosítva egy újabb kijelentéssel élnék: a magyar fogyasztók zöme nem körültekintô vásárlása során. Egy rövid szemléltetés ezt be is mutatja. Amikor Vásárló Viktor betér a mûszaki cikkeket értékesítô boltba, hogy neki azonnal „fullhádé-szmárttévé” kell, mert a kölök nem tud min Xboxozni,

XXI. évfolyam 6. szám

akkor nem veszi figyelembe a tényeket, hogy lakását hitelre vette, a kocsit ritkán használja, mert drága az üzemanyag, Anyuka pedig napokon belül világra hozza a család harmadik gyermekét. Nem, neki itt és most kell a termék, hogy rögtön hazavihesse, és a társadalom által elvárt skatulyarendszerben jól érezze magát, mert neki is van olyan, ami a szomszédnak.

Nulla forintért elhozza a készüléket, boldogan és örömittasan hiszi, hogy ismeri a kondíciókat, és nem lehet becsapni. Csak egy lényegi információt felejtetett el: újabb törlesztésre váró adósságot halmozott fel, nem beszélve arról, hogy a termék ára végösszegben magasabb lesz, mintha egy összegben fizette volna ki, tegyük fel pár hónappal késôbb. Tanulság: spórolni tudni kell, és a takarónknál nem érdemes tovább nyújtózkodni Biztosan sokaknak rémlik az a 2008-as hír, miszerint egy fiatal srác két darab 54000-es címletû bankjeggyel egyenlített ki 108 ezer forintos végösszeget három birkáért. Nem szeretnék lekicsinylô véleményt formálni az értékesítô idôs úrról, de a konklúzió az, hogy körültekintés nélkül senki ne akarjon a gazdasági tevékenységekbe belefolyni, különben hasonlóan pórul járhat. A leleményesség a magyar ember sajátja, csak sajnos turpisság is gyakran társul hozzá.

Végsô soron egy újabb általánosító tény: a magyar vevôk zöme telhetetlen. Vegyük Mindentudó Mátét, aki használtautó-vásárlásra adja a fejét, hiszen összegyûlt annyi félretett valutája, hogy megengedhessen magának egy személygépjármûvet. Logikusnak tûnô elvárásokkal áll neki a keresési folyamatoknak: a ki-

szemelt áldozat legyen egy fiatal, remek, hibátlan autó, amin egy karcolás sincs, sose volt még javítva rajta semmi – mert nyilvánvaló okokból, ha egy alkatrész cserélve volt, akkor az egy mûködésképtelen bontószökevény –, és ami a legfontosabb, természetesen a lehetô legalacsonyabb szám szerepeljen az árcédulán.

Mikor Máténk rájön, hogy bizony ô ehhez kevés, segítséget kér a szomszédjától, aki véletlenül pont a korábban említett Vásárló Viktor. Ketten együtt annyit értenek a kocsikhoz, mint én az azerbajdzsáni nyelvjárásokhoz.

Nem gond, találnak pár látszólag megfelelô modellt, és komolyabban szemügyre is veszik ezeket. A személyes találkozókon kiderül, hogy az összes eladó hazug és csaló, mert a fényképeken csak három karcolás látszik, pedig ezen a lökhárítón bizony minimum öt csúnya csík található. Az nem érdekes, hogy Máté édesapjának kiszuperált Zsiguliján minden ajtó más színû, és két autóból van összehegesztve a tákolmány, de a „sok-karcos” autó bizony átverés.

Végül egy szerelôt hívnak segítségül, aki imádkozik Máténak, hogy hozza el az autót, mert külcsínt leszámítva hibátlan.

Máté töpreng, végül egy másik autó mellett dönt, mely drágább, és láss csodát, két hét múlva mozgásképtelenné válik egy rejtett hiba okán.

Tanulság: segítséget kérni nem szégyen, ugyanakkor nem árt, ha hozzáértôk véleményére hagyatkozunk.

Végszóként pedig lehetne itt dobálózni azzal, hogy persze „homo oeconomicus”-ként könnyen beszélek, mert a gazdaság mûködését és felépítését tanuljuk felsôoktatási rendszerünk egy nemes intézményében, de azért a józan paraszti észbôl és az általános iskolás matematikából mindenkinek jutott. Ne csak nézzünk, lássunk (és számoljunk) is! •

29

SZELLEM

GONDOLATÉBRESZTÔ

FÉSZEK

Az alkotás muvészete A szíve mélyén mindenki szeretne valami újat, egyedit alkotni, de csak kevesen elég bátrak hozzá, hogy meg is tegyék…

30

kat álmodozunk, amiért itt vagyunk az egyetemen. Az érzelmi intelligencia azonban már a kreativitás alapjául szolgál. Ebbôl kiindulva pedig fejleszthetô az alkotói készség az érzelmeid felismerésével, az én-tudat elsajátításával. Ha fejlett az EQszinted, az egészen biztosan nagy elônyt fog nyújtani Neked a késôbbiekben, mindamellett még jól is érzed magad a bôrödben.

Akkor tehát mi kell ahhoz, hogy igazán kreatív legyél?

1. Önismeret 2. Merészség 3. Nyitottság 4. Szenvedély 5. Szabadság Fantasztikus élmény lehet ôszintének lenni magadhoz, ledobni a maszkot, az erôltetett mosolyt, átlépni az arrogancia és szkepticizmus küszöbét és szembenézni azzal, aki vagy, és elképzelni azt, aki akarsz lenni. Arról szó nincs, hogy mindez egyszerû feladat lenne, hiszen az álarcot elôször magunk elôtt kell levetnünk.

Szembenézni a problémáinkkal, a valósággal, önmagunkkal nem könnyû. A valódi kreativitásnak viszont pontosan ez az alapja. •

o

Képzeld el, hogy a kezedben tartod azt a bizonyos fehér galambot, mely a saját életed, szellemed és kreativitásod szimbolizálja. A lábadhoz kötve egy ketrec van, feletted pedig a határtalan ég. Igen, már biztos kitaláltad, hogy mi lesz a kérdés: bezárod a ketrecbe, vagy szabadon engeded, hogy szárnyaljon. Gondolom Neked is olyan egyszerû erre a válasz, mint nekem, hiszen ez annyira közhelyes és egyszerû kérdés volt, hogy legszívesebben már tovább is lapoznál. Nem szeretünk ilyen butaságokkal foglalkozni, mi értelme van, ha nem hoz pénzt, nem lesz tôle jobb állásunk, manapság pedig ez az, ami igazán számít?! Nincs elég idô arra, hogy megismerd önmagad, elmerülj gondolataidba és kifejezd valamilyen formában azt, aki vagy. Azok, akik elég merészek ahhoz, hogy megtapasztalják a felszabadultság frenetikus élményét, az alkotás mûvészetét, a teremtés szépségét, létrehoznak… valami egyedit.

Biztosan számtalanszor hallottad már életed során, hogy „ez a gyerek milyen kreatív”. Ritka kincs a család szeretete, mely elhiteti, hogy különlegesek vagyunk. Boldogság ebben felnôni, de aztán jönnek a nehézségek. Rájövünk, hogy akad, aki jobban teljesít nálunk, akit kiemelkedôbbnek látunk, akit kreatívabbnak gondolunk saját magunknál és félelmeink lekorlátoznak minket. Rengeteg szerzô próbálta a kreativitást, mint alkotó tevékenységet tudományos alapokra helyezni, lexikális tudássá tenni. Részletekbe menôen fogalmazzák meg az írók ezt az egyébként megfoghatatlan tehetséget, melynek kizárólag tárgyiasult formáját értékelhetjük. Gondoljunk egy Picasso festményre, amely végterméke egy nehezen leírható folyamatnak. Miért így festette, amit festett, miért ezeket a színeket használta és miért pont ezeket a formákat alkotta meg?

Ha igaz, amit mondanak, és az alkotóképesség valóban velünk együtt születik, szüleink

talán nem tévedtek akkorát és kreatívan élünk, míg meg nem halunk. Jó lenne, de nem. Sajnos keretelvû rendszerben mûködünk és ebben kell alkotni, nem azon kívül. Remélem, akadnak azért még, akik itt és most kijelentik, hogy márpedig ôk nem állnak be a sorba, keret ide vagy oda. Érdekes ellentmondása életünknek, hogy a szíve mélyén mindenki szeretne kitûnni a tömegbôl. Keressük azt az embert, aki majd felfigyel ránk és felhívja mások figyelmét is arra, hogy mennyire egyedülálló személyiségek vagyunk valójában, akiket a világ nem engedett érvényesülni. Kutatjuk azt a munkát, melyben kiteljesedhetünk, vágyunk egy partner után, aki megmutatja, kik vagyunk.

Ugyanakkor ez addig beteljesületlen álom marad, amíg kétségbeesetten küzdünk a világgal az életben maradásért és engedjük, hogy eljussunk arra a pontra, amikor már csak túlélni akarunk, ahelyett, hogy élnénk.

Hogy miért? Azért, mert megszállottan vágyunk a sikerre, de nincs bátorságunk szembeszállni a társadalmi elvárásokkal, bezárjuk magunkat, kreativitásunkat és gondolatainkat a ketrecbe, mert így érezzük magunkat biztonságban. Így senki nem bánthat, mert nincs a kezünkben semmi, ami megkülönböztet. Ha csendben maradunk, senki nem fog kinevetni. Nehezen vállaljuk fel önmagunkat nem csupán mások, hanem saját magunk elôtt is, mert félünk, hogy esetleg meglátásunk nem egyezik az elvártakkal, így alkalmazkodunk és belebújunk egy „elfogadhatóbb” szerepbe, mellyel elrejtjük és megvédjük magunkat.

A másik legnagyobb gátja a kreativitásnak, ha a realitás talaján szeretnénk rendkívülit alkotni, és az értelmi intelligenciát is bevesszük a játékba. Természetesen fontos a tudás, de a lexikális tudás már rég nem elegendô ahhoz az élethez, amirôl olyan so-

Pr

Írta: Maklári Brigi

XXI. évfolyam 6. szám

FÉSZEK

GONDOLATÉBRESZTÔ

SZELLEM

A gondolkodás nélküli tanulás

IQ… minek?! „Az acanthorrhexis az epidermis tüskés sejtjei között az intercelluláris hidak kontakt dermatitisben észlelt szétszakadása.” Nyugi, én sem értem, de megtanulhatom, úgy ahogy Te is. Bár valószínűleg akkor sem fogjuk érteni, na és? Írta: zorka

a

tr

on

XXI. évfolyam 6. szám

része? Akkor azt mutatja az eredmény, hogy milyen okos ember vagyok, közben csak a hasamra ütve jót szórakoztam. A másik, hogy mindig találhatunk megfelelô magyarázatot, hogy miért pont azt választottuk, amit. Viszont a tényeknél, azoknál az ismereteknél, amiket megtanultunk ez a probléma nem áll fenn. Vagy tudjuk, vagy nem, nincs tippelés csak a tudás és ez az, ami elôrébb visz minket tanulmányaink során.

Engedjétek meg, hogy egy példával támasszam alá mondandómat. Egy is merôsöm, hívjuk Katának (20), aki szintén a Pécsiközgázra jár, mesélte nekem, hogy még általános iskolában a felvételi elôtt csináltattak velük IQ tesztet. Kata mindig is szín ötös volt, egyedül matekból gyengélkedett, a teszteredményei pedig átlagosra sikerültek. Tanárai megrökönyödtek eredményei láttán. Úgy gondolták, hogy felesleges lenne gimnáziumban tovább tanulnia, inkább végezzen el egy szakmát. Szerencsére Kata nem ezen az úton haladt és most itt tanul köztünk a Közgázon, elég szép eredménynyel. Mi a tanulság? Kata szorgalmas, rendszeresen tanul és hiába nem lett kiemelkedô az IQ tesztje mégis teljesen jól elboldogul az egyetemen és az életben. Összegezve a mondandómat a lényeg az, hogy tanuljunk-tanuljunk egész életünk során, hiszen a világ folyamatosan változik, ezáltal mindig új ismeretekkel leszünk gazdagabbak, és sosem lehetünk elég okosak. Éljetek a 3 L-lel! •

K

Mielôtt nagyon a mélyére ásnánk az idôtlen idôk óta vitatott lexikális tudás vs. IQ problémájában, tisztázzuk, hogy mit is jelentenek ezek a fogalmak valójában. Az IQ (intelligence quotient) az értelmi fejlettség mértékének mutatója a népesség átlagához viszonyítva. A lexikális ismereteket pedig tanulmányaink során sajátíthatjuk el. Mint ahogy azt az elôbb is említettem, ez egy régóta vitatott témakör, melynek talán sosem fogunk a végére jutni, de most bebizonyítom, hogy igenis elég a lexikális tudás, hogy teljes életet éljünk.

Mindig azt mondják az emberek, hogy „persze, tanulni mindenki tud”, ami igaz valamilyen szinten, de a tanulást is tanulni kell.

Méghozzá azért, hogy ne csak egy vizsga erejéig maradjon meg bennünk a tudás, hanem életünk végéig ôrizzük az okosságokat. Erre pedig nincs külön módszer, hiszen mindenki másmilyen, így a tanulási szokásaink is. Van, akinek kevesebb idô kell és elég, ha egyszer elolvassa a dolgokat és van, aki pont az ellenkezôje. Saját magunknak kell kitapasztalnunk, hogy milyenek is vagyunk.

Miután erre rájöttünk, az egyik kérdés, ami az emberek fejébe ötlik, hogy van-e értelme fejleszteni a lexikális tudást? Tény, hogy manapság már inkább azt tanítják a diákoknak, hogyha valamilyen információra van szükségük, hol és milyen módon keressék rá a választ. Erre a legalapvetôbb példa a világháló, ahol mindig mindent megtalálhatunk. Tulajdonképpen az internet mellett nem is lenne szükségünk

tanulásra, hiszen a mai modern informatikai eszközökkel (okostelefonok, tabletek) bárhol, bármikor kellô információ mennyiséghez tudunk hozzájutni. Ámbár itt is problémákba ütközhetünk. Az egyik, hogy gyakran találkozunk rossz információkkal, amiket háttértudás nélkül könnyedén elhiszünk és rosszul használjuk fel. Ezáltal kínos szituációkba keveredhetünk, amit senkinek sem ajánlok. A másik gond abban a korban fordulhat elô, amikor családot alapítunk, esetleg már unokáink lesznek. Sôt nem kell olyan messze mennünk, ha a családban most is van egy-két kisgyerek. Ugyanis van a gyermekeknek egy olyan korszakuk, amikor mindenre rákérdeznek. Ha nincsenek lexikális ismereteink, akkor bizony itt ugyanúgy kellemetlenségek érhetnek minket, hiszen nem mondhatjuk azt a gyereknek: „Várj egy pillanatot, megnézem a neten!” Tehát, hogy a kérdésre válaszoljak, szerintem igenis kell, hogy fejlesszük tudásunkat. Ezt a legegyszerûbben, a legkevesebb energiaráfordítással úgy tehetjük meg, ha mi is gyermekekké változunk és érdeklôdünk.

Folyamatos kíváncsisággal kell a környezetünk felé fordulni, és jó kérdéseket feltéve hamar megkaparinthatjuk a kellô tudást.

Bár hiába vagyunk elkötelezett hívei a lexikális tudásnak, tanulmányaink során találkozhattunk már számtalan IQ teszttel vagy annak kis töredékével. Ezek nagyrészt azt foglalják magukba, hogy különbözô variációk közül kell kiválasztani, melyik részlet illik a sorba. Most gondolok gyufákra, dobókockákra, geometriai alakzatokra. Már ezeket látva felmerül az emberben a kérdés: vajon megoldásuk hogyan tükrözi intelligenciánk mértékét? Mi van akkor, ha csak tippelgetve oldom meg a feladatokat és jó az összes vagy legalább is a nagy

31

SZELLEM

FÉSZEK

Pillanatok a mennyországból Csendesen ültem a szirt szélén, s néztem a napfelkeltét, ahogyan lassan, de biztosan átveszi a sötétség helyét a fény.

Melegség öntötte el a szívemet, és amikor oldalra pillantottam, ott volt mellettem Ô.

– Hogy kerülsz ide? – kérdeztem meglepôdve. – Nem hittem volna, hogy valaha…

– Most van egy kis idônk beszélgetni – mondta szomorú mosollyal az arcán.

Keserûség szorongatta a szívemet és a torkomat, s egy jó ideig csak némán ültünk egymás mellet.

– De… Jól vagy? – szólaltam meg végül, megtörve a csendet egy olyan kérdéssel, ami számomra nagyon fontos volt, de kimondva úgy éreztem, semmit sem jelent.

A válasz ismét egy szomorú mosoly volt, de szavak nélkül is mindent elmondott, amit tudnom kellett. Ugyanúgy érzett, ahogy én, ahogyan mindannyian.

– Hiányzol – böktem ki végül. – Anya és Apa… rossz látni, hogy mit tesz ez velük. És Öcsi… ô fél. Nem tudja, hogy mit tegyen, és ez felôrli ôt. Ugyanúgy ahogy engem is.

– Én úgy látom, hogy a sötétség hamarosan elmúlik – mondta a távolba meredve. – Megvan az erôd, hogy higgy benne.

Most is azért vagyok itt, hogy segítsek. Próbálkozom, ahogy csak tudok. Mindannyiótokat meglátogattalak, hogy elbúcsúzzak. Nem sok idôm volt rá, hiszen túl hamar el kellett mennem.

– Sosem hittem volna, hogy egyszer vége lesz. Hogy így lesz vége – fakadtam ki. – Azt akartam, hogy lásd hova jutok, hogy megismerj mindenkit, akit szeretek és szeretni fogok; hogy ott legyél az esküvômön, hogy lásd a gyerekeimet és ôrült történeteket mesélj nekik, amik után magyarázkodhatok, és hogy még többet vitázhassunk, míg meg nem öregszünk.

– Tudod, hogy látom és látni fogom mindezeket.

– De ez nem ugyanaz, mintha tényleg itt lennél. Én is látni akartam, hogy veled mi lesz. Hiszen csak most kezdtél bele mindenbe; most kezdtél el igazán élni!

– Igazán éltem és boldog voltam. De most miattad vagyok itt. Szeretnék segíteni, hogy megtaláld az utad. Csak hinned kell benne, hogy mindez a te érdekedben van. Azért, hogy boldog legyél. A szíved mélyén tudod, hogy ezt akarod, és hogy képes vagy rá. Csak fel kell állnod, és lesz, aki felsegít. Csak el kell indulnod, és lesz, aki segít az utadon.

– De annyira nehéz továbbmenni. Nehéz a súly, amit cipelni kell.

– Megvan benned hozzá az erô. Mindenki látja benned, és valahol mélyen te is érzed. S minél tovább mész, annál könnyebb lesz a súly.

– Igaz, hogy erôsnek mutatom magam, de ez nem így van. Borzasztóan fáj, hogy nem vagy velünk.

Annyi minden mesélni valóm lenne nap mint nap. Vagy hogyha nekem nem is, de neked biztosan lenne.

Látni akarlak, hallani a hangod, tudni, hogy ott vagy valahol a közelben, biztonságban. Ez fáj a legjobban: a hiányod. Az a kis fekete folt a lelkem mélyén, ami sohasem fog eltûnni. Ô csak rám mosolygott és felállt mellôlem. A szemhéjamat összeszorítva próbáltam visszatartani a könnyeimet. Éreztem, ahogy könnyû csókot nyom a homlokomra.

Mikor kinyitottam a szemem, már nem volt ott. A felkelô nap fénye beragyogta a völgyet; egy újabb nap kezdôdött. És ô ismét nem volt sehol…•

Írta és rajzolta: Rasztik Edit Emese

32

XXI. évfolyam 6. szám

ELVONÓ

FÉSZEK Bak Rita Kalligráfia-álom Tussal kihúzott létvonal és üvegszív megdobbanása.

Mandulakemény holdfény kirakatokon.

Ecsetsuhanás.

Fénybeburkolt Fénybeburkolt szótlansága.

Az út itt van, olyan közel.

Mindig közel, nem enged el.

Nejlonzacskók lobogása Koromsötét tölgyfák ágán Messze futó acélsínek Vasbetonon fénymennyország.

Áldozó Krisztián Fáradtan szoktam ezen mosolyogni Nagy hiányzásokról kéne most írni, miértekről, Alagútvégekről, érzésekről, hogy anya nincs este Az ágyában. Anya máshol alszik. A teste Ott van csak a lelkét vitte el, tudom, mert Reggelente nem süppedt a huzat a mellkasa Alatt. Én se otthon alszom, általában nálad, Pedig tudom, nem húzod ki miattam az ágyat.

Persze nem is tudnád. Kicsi a szoba. Kicsi a hely, Kicsi vagy te is csak én vagyok nagy.

Anya Azt mondta jobban szeretett amíg kicsi voltam, Azt mondta abban biztonság van, meg addig sok Közös jövő van a gyerekben amíg kicsi, pontosabban Nem mondta, de cigizett közben és alig fújt ki Füstöt a száján amikor ezt gondolta. Belekarcolta Magába nikotinnal és ha így tett biztosan kátránnyal Ragasztotta oda valahova. Én is így ragasztom Magamban összevissza, hogy szeretlek. Most értem Csak meg anyát, most, amikor érzem, hogy nagy vagyok És nem férünk el ketten a szobádban. Az én hibám.

De legalább tudom mire fogni.

Alattam se nyomódik ám be a huzat, de ha megnézed A padlószőnyeged reggelente látnod kell, Hogy másfele állnak a sörték, mint este, mert én elfeküdtem.

Bár inkább mégse nézd meg, mert Akkor félni fogsz És forgolódsz, és én szeretem nézni, amikor nyugodtan alszol.

Illetve elgondolni, hogy milyen, mert ugye én nem vagyok ott.

Illetve ott is vagyok, meg nem is. Fáradtan szoktam ezen mosolyogni.

Nem a te hibád. Örököltem. Előbb-utóbb elkezded te is.

Gábor Tamás (Indiana) Hisz sztori (részlet) A földön én láttam az első villámokat, Miután felfaltam a saját világomat Én voltam szexi T-rex első elesége, És lótnak a kővé dermedt felesége Tapasztaltam magamban Szodomát és Gomorát A deep throatos csajnak én tanítottam oboát Én voltam ki Slash-el játszott épp szólót És aki Mclain-re adta rá full véres pólót Katolikus papnak a ministráns kisrác Voltam Afrikai törzsnek emberre kent grillpác Pláza cica kezében kamu Gucci retikül És a jeti lábán végzett exkluzív pedikür

Nagy László Ki viszi át a Szerelmet Létem ha végleg lemerült ki imád tücsök-hegedût?

Lángot ki lehel deres ágra?

Ki feszül föl a szivárványra?

Lágy hantú mezõvé a sziklacsípõket ki öleli sírva?

Ki becéz falban megeredt hajakat, verõereket?

S dúlt hiteknek kicsoda állít káromkodásból katedrálist?

Létem ha végleg lemerült, ki rettenti a keselyût!

S ki viszi át fogában tartva a Szerelmet a túlsó partra!

A tatár parancsára százszor ordítottam: bifsztek! Ördögnek látszom de közbe angyalnak hisztek Voltam Rilke által teleirt repedt bőr füzet Prométheusztól én kértem először „adj tüzet"

XXI. évfolyam 6. szám

33

KÖRET

FÉSZEK

A tudatállapotok szivárványa „Ki a normális?”, „Létezik abszolút boldogság?”, „Van-e idô?”, „Mi a valódi tudás?”, „Mitôl félünk?”, „Kábítószer-e az LSD?”, „Mi az ôrültség?” és ilyesforma végtelennek tûnô, célzatosan Írta: szilvi. figyelemfelkeltô kérdéseket jár körbe a Kanadában élô magyar pszichoterapeuta egyik legrégibb könyve. Összegezhetnénk így is: mire keresi a választ Feldmár András nevével fémjelzett „A tudatállapotok szivárványa” interjúkötet?

A válasz az, hogy: mindenre és semmire. Mint egy jó pszichológus; tudni akar mindent, megvizsgálni az összes változót, és hiány nélkül ábrázolni valamennyi realisztikus kimenetelt. De mint egy jó terapeuta; nem a válaszokat keresi, hanem az utakat és az ösvényeket, amiken elindulhat az olvasó. A célja, hogy rávilágítson azokra az összefüggésekre, amikre az emberi elme és az érzelmek szövevényes hálója okán mi magunk képtelenek vagyunk. Tudatosan nem ad a kezünkbe semmiféle megoldást, csak feltárja az értelem és az érzelem közti, ez idáig sötét alagutat. Kinek ajánlom elolvasásra a legkevésbé sem könnyû gondolatokat? Semmiképp sem a magabiztos megfejtések kutatóinak. Sokkal inkább a nyitott gondolkodású, tanulékony útkeresôknek, hogy ablakot nyissanak egy újabb perspektívára – egy pszichoterapeuta szemével.•

The Crazy Ones Minden évben rengeteg új sorozat érkezik az amerikai csatornákra. Ezeknek igen nagy részét igyekszem is megnézni, de nagyon kevés mellett tartok ki hosszabb ideig. A 2013-as ôszi szezonban induló „The Crazy Ones” gondolkodás nélkül belefért ebbe a halmazba. Ezt mondjuk már akkor sejtettem, amikor elôször meghallottam, hogy Robin Williams és Sarah Michelle Gellar közös fôszereplésével indul szituációs komédia (avagy „sitcom”). Williams humorát már egészen kis korom óta kedvelem, és természetesen Gellar kisasszony iránt is rajongok, de khm… más okokból. A mellékszereplôket alakító, számomra eddig ismeretlen színészek is remek választásnak bizonyultak.

Az alapszituációról röviden annyit, hogy egy népszerû reklámügynökség mindennapjaiba kapunk betekintést, ahol Robin Williams játssza a teljesen elvont, de határtalanul kreatív igazgató szerepét. Marketinges hallgatótársaimnak kifejezetten ajánlom. (Meg akkor már a „Mad Men”-re is kukkantsatok rá.)

Itthon a nemrég induló FOX csatorna fogja sugározni a mûsort „Eszementek” címmel, márciusi kezdettel. Akik pedig eredeti nyelven szeretnék élvezni, azoknak marad a torrent Netflix.•

Írta: Laresz

Phantogram – Voices Az album egészen friss, 2014. február 18-án jött ki, szóval már fent van iTunes-on, Youtube-on, SoundCloudon, Spotify-on plusz azon a bizonyos N-betûs helyen, ahonnét mindenki szerzi a zenéket, Írta: Rev filmeket... Tudjátok. Szóval, aki nem ismerné a mindössze két tagú bandát, annak ajánlom figyelmébe a New Yorkban élô duót, akik kisiskolás koruk óta barátok. Cuki nem? Fôleg így Valentin nap után. Amit tolnak kicsit elvont, kicsit elektro, kicsit pop, kicsit melankolikus és nem kicsit jó. Most is maxon hallgatom. A zenéjük nem úgy ütôs, mint egy Avicii szám, ahol a szöveg meg a dallam belemászik a füledbe. Nem klisés, egyszerûen nagyszerû, szofisztikált. A számok többsége lassan indul aztán szépen felépül. Az énekesnô, Sarah Barthel hangjától libabôrös lett a karom. Én takarítás közben hallgattam meg elôször az albumot, de utazáshoz és otthonüléshez is tökéletes. Bulihoz kicsit lassú, de azért lehet rá táncolni, ha nagyon benne van a boogie a lábadban. Egyébiránt nekem minden szám újdonság volt. Szerintem az album elsô dala a Nothing But Trouble tetszett meg leginkább az egyedi hangzás miatt. Az utolsó, a My Only Friend is nagyon üt. Meg az összes többi.•

34

XXI. évfolyam 6. szám

FÉSZEK

KÖRET

True Detective Az HBO új sorozatával óriásit robbantott: A törvény nevében az utóbbi idôk legnézettebb nyomozós szériája lehet.

A történetet két szálon fut. 2012-ben hallgatják ki Rust-ot (Matthew Mcconaughey) és Marty-t (Woody Harrelson) a tizenhét évvel korábbi nyomozás részleteirôl, hogy miért, azt egyelôre nem tudjuk. A flashbackek alatt megismerjük Marty tökéletesnek tûnô családi életét és Rust sötét múltját is. A klasszikus egy rész – egy ügy tematika helyett az elsô részben rituálisan megölt prostituált gyilkosa utáni nyomozás az egész évadon átível. Az író, Nic Pizolatto elmondta, a Törvény nevében-t antológia jellegû sorozatnak tervezik. A hangulat, a keretek megmaradnak, ám a karakterek változni fognak. Az alkotás mégsem ezektôl számít nagy durranásnak, hanem a két fôszereplô zseniális színészi játéka, összhangja miatt. Rust, a kissé megkeseredett, filozofálgató zseni, és a normálisabbnak tûnô Marty párbeszédei adják a történet igazi alapját.

A nyolc részesre tervezett évad gyakorlatilag egy egybefüggô film. A hosszabb játékidô miatt sokkal több idô jut a karakterek kibontakoztatására: A Törvény nevében ennek köszönhetôen adhat többet a nézônek, mint egy szimpla krimifilm. Ha valaki úgy dönt, hogy idôt szán egy sorozatra, kijelenthetjük: A törvény nevében legyen az.•

Írta: Lugó

Tizenkét dühös ember

3 Oscar-jelölés; legjobb rendezô, legjobb film, legjobb adaptált forgatókönyv. A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Arany Medve díját, azaz a legjobb filmnek járó elismerést elnyerô mû. A korabeli nézôközönség által nem igazán Írta: .elka közkedvelt, de mégis, a mai napig a klasszikusok között számon tartott alkotás. A Tizenkét dühös ember a maga egyszerûségében zseniálisat teremtett a filmtörténetben. A cselekmény egy gyilkossági tárgyalás végével kezdôdik, ahol csak pillanatokra láthatjuk az elítéltet. A történet az esküdtek döntésével folytatódik, és végig egy szobában játszódik. Az ügy látszólag egyértelmû, minden bizonyíték a vádlott ellen szól, csak ki kell mondani a kivégzéssel járó ítéletet. A legkülönbözôbb embertípusok bemutatásán keresztül fül- és szemtanúi lehetünk annak a két és fél órás vitának, ahol összecsapnak az elôítéletek, a hozott tapasztalatok, a túlzott tárgyilagosság, sztereotípiák és konzervativizmus… Hogyan jut el egyetlen „nem bûnös” szavazat a meggyôzhetetlennek tûnô 11 fô ellen odáig, hogy végül mi magunk is megkérdôjelezzük a bizonyítékok komolyságát? Mennyire kell alaposan utánajárni egy olyan ügynek, ahol egy másik ember életérôl döntünk? Milyen mértékben vezérelnek az észérvek vagy az érzelmeink, ha személyes tapasztalatainkat nem tudjuk a háttérbe szorítani?

Hogyan omlanak össze embertípusok, és mi kell ahhoz, hogy az elvakult döntéshozó végre felnyissa a szemét? Szerintem a film kötelezô és kihagyhatatlan. Mindenkinek azt ajánlom, hogy az eredeti, 1957es változatot nézze meg, hiszen a valaha volt egyik legjobb színészi alakításokat láthatjuk benne. •

A vizsga Ez is tipikusan azok közé a filmek közé tartozik, amiket magamtól biztosan nem néztem volna meg, de egy beszélgetés után úgy gondoltam, miért ne? Ennek ellenére azért nem helyeztem magam túlÍrta: Csupor Petra ságosan kényelembe, meg voltam róla gyôzôdve, hogy az elsô tíz perc után feladom a küzdelmet és idô elôtt véget vetek A vizsgának. Kellemesen csalódtam, hiszen Stuart Hazeldine thrillere kicsit sem mondható hétköznapinak vagy átlagosnak. A történet elég szélsôséges. Egy óriáscég felvételi vizsgáját mutatja be, de a nézô sokszor gondolhatja azt, hogy inkább egy pszichológiai teszt megfigyelôje, mint sem egy állásinterjúé. A komoly posztért való küzdelem, valamint a feszültség, amit az idô szûkössége és a bezártság okoz, mind a nyolc jelentkezôbôl mást hoz ki. Számomra ez a film remekül szemlélteti, hogy az IQ csak egy szám, hiszen mit sem ér, ha túlontúl egoista, vagy épp nárcisztikus jellemmel párosul, ahogy azt láthatjuk is. Persze helyzetüket az sem könnyíti meg, hogy a teszt egyetlen kérdésének megválaszolásához együtt kell mûködniük, annak ellenére, hogy mindannyian a másik vesztét akarják. Az ezek után felmerülô kérdés már csak az, hogy mi valójában a kérdés.

Mindenkinek ajánlom, aki szereti a fordulatos, csavarokkal teli alkotásokat.•

XXI. évfolyam 6. szám

35

MOZAIK

FÉSZEK Mi az EI?

Érzelmi intelligencia „Az érzelmi intelligencia (EI) az intelligencia vagy a képességek azon fajtája, ami a saját és mások érzelmeinek érzékelésével, kezelésével és pozitív befolyásolásával kapcsolatos.” Írta: Kászonyi-Nemes Márió Mondja a mindentudó Wiki barátnônk.

Próbáljuk meg definiálni: egy olyan képesség, amelynek segítségével saját és embertársaink érzelmeit felismerjük, azonosítjuk, értelmezzük és kezeljük. Ez eddig világos, de mit tudunk ezzel kezdeni? Vagyis mire jó ez igazából? Érzelmi intelligenciánk hatással van emberi kapcsolataink minôségére, a stresszel szembeni magatartásunkra, és tanulási, munkahelyi eredményességünkre is. No, ez már kezd érdekesebb lenni, mégis csak a KTK-n vagyunk, nem holmi romkocsmában merengô álpszichológusok. Azt mondják, az érzelmileg intelligens viselkedés egyaránt fontos a magán és az üzleti életben. Ha törôdünk mások érzéseivel, problémáival, netán nem csak meghallgatjuk, de még kérdéseket is teszünk fel az adott témában, rögtön átléphetünk a vaskalapos fônök pozícióból egy empatikus, megértô „jófejfônök” kategóriába anélkül, hogy a munkahelyi hierarchiában komoly zavar keletkezne.

Azt azt hiszem leszögezhetjük, hogy az egyéni eredményességünk és sikerességünk legmeghatározóbb tényezôje az érzelmi információk megértése és az érzelmekkel való érvelés képessége. Szóval mégiscsak kezd körvonalazódni, mi is ez. Annyi szent, hogy ha van, akkor olyan nagy bajunk nem lehet az életben. Ha társul hozzá egy megfelelô IQ szint, akkor tényleg „tûzoltó lehetsz, és katona, vagy vadakat terelô juhász”.

Egy kutatás azt mondja, hogy 20-80%

36

arányban függ a sikeres életút az IQ és az EQ szintünktôl. A gazdasági-társadalmi hely zeten és egyéb tényezôkön kívül, elsôsorban az érzelmek intelligenciáján múlik minden. Vagyis az emóciók intelligens használatának képességén, azon, hogy az adott személy képes legyen az adott szituációnak megfelelô érzelmeit a megfelelô emberre a megfelelô intenzitással, módon és célból irányítani. Ezek alapján tényként kezelhetjük, hogy az érzelmi intelligencia jelentôsen elômozdítja a munka hatékonyságát, a személyes kapcsolatok minôségét, a munkahely és a magánszféra egyensúlyának megôrzését. Azt is tényként fogadhatjuk el, hogy a saját és mások indítékainak ismerete nagyobb biztonságot jelent egymás elfogadásában, illetve társas tevékenységeink végzésében. Egyéni tapasztalataim alapján megkockáztatom, hogy a szakértelem és az általános intelligenciánál többet ér, ha az illetô magas EQ szinttel rendelkezik. A munkahelyi ranglétrán felfelé haladva, azt gondolom, .hogy egyre fontosabbá válnak az érzelmi intelligencián alapuló, személyes és szociális. kompetenciák. Ezek nem tanulhatók, ez abszolút velünk született, „kapott” képesség, ami nehezen fejleszthetô. Ugyanakkor kevésbé lényegesek a szakmai ismeretekhez és a hagyományos intelligenciához kötôdô képességek, készségek. Sok cégvezetô – sajnos itthon még ez kevésbé jellemzô – vélekedik úgy, hogy többet ér a vállalatának egy „jó ember” mint egy jó szakértô

alacsonyabb érzelmi intelligenciával, mert annak hiányán semmilyen továbbképzéssel, tanfolyammal sem lehet segíteni. Ugye azt tudjuk, hogy az intelligencián általánosságban az agy problémamegoldó képességét értjük – ez a racionális része, de tudjuk, hogy agyunk az érzelmeink irányításában is szerepet játszik, bármennyire is tûnik úgy, hogy néha aggyal és máskor pedig szívvel gondolkodunk. Ha az IQ a racionalitás, az EQ a megérzések, intuíciók gyûjtôneve. Valójában nem más, mint az érzelmekkel való bánás képessége. Az a képesség, amivel saját és embertársaink emócióit felismerjük, megértjük, kezeljük, netán saját hasznunkra formáljuk.

Az értelem és az érzelem közötti átjárás, agyunk racionális és érzelmi központjai között létrejövô kommunikáció. Az érzelmi intelligencia olyan képességek öszszessége, mint önmagunk ösztönzése, a minket érô frusztrációk ellenére is fenntartott kitartás, hangulataink pozitív irányba történô eltolása, indulataink fékezése, a vágykielégítés késleltetése és az empátia. Két fô területre szokták osztani. Személyes kompetencia, ezen belül: éntudatosság, önmenedzselés és interperszonális intelligencia. Társas kompetencia, amit társas tudatosságra és kapcsolatmenedzselésre oszthatunk. Anél kül, hogy ezek elemzésébe belemennénk, láthatjuk, hogy a már többször hangsúlyozott életrevalóság komoly alapkövei ezek, így törekedjünk a minél magasabb EQ szint elérésére. Azt mondtuk, hogy ez örökölt képesség, de a tudomány mai állása szerint fejleszthetô.

Hosszas gyakorlással, tudatos építkezéssel szert tehetünk a fent taglalt tulajdonságokra, amiknek megléte után már tényleg csak egy lépés az ingyen sör és az örök élet.

A cikkhez Pásztor Dóra tanulmányát hívtam segítségül.•

XXI. évfolyam 6. szám

MOZAIK

FÉSZEK A kreált gondolkodás

Mesterséges intelligencia Ismerős a kifejezés. Mindenki egyre többet hallja, minél fejlettebb a tudomány és a technológia. De vajon pontosan mit is takar? És miért könnyíti meg az életünket? Egyáltalán megkönnyíti azt? Írta: DánieL Számos megfogalmazás létezik az intelligencia kapcsán, azonban egységesen elfogadott, centrális leírást még nem tudott adni a jelenlegi tudományos világ. Talán ez annak is köszönhetô, hogy rengeteg olyan nyitottan hagyott és megválaszolásra váró kérdés adódik, mely az emberi agy mûködésével és felépítésével kapcsolatos.

Ahogy fentebb is említettem, temérdek elmélet létezik. Intelligens lény alatt talán olyasvalamit képzelhetünk el, mely rendelkezik szociális attitûdökkel, képes a megkülönböztetésre, emellett tanulékony, racionális, problémákat old meg, és mindezek összességét valamilyen kommunikációs csatorna útján kifejezésre is tudja juttatni. Képes a nálánál sokkal nagyobb és bonyolultabb világot észlelni, a világ alakulásának megértésére kísérletet tesz, és ért a manipulációhoz.

A mesterséges intelligencia (MI) – vagy másként kifejezve artificial intelligence (AI) – ennél nagyobb feladatra vállalkozik: nem csak az intelligens entitások megértése a cél, hanem ezek létrehozásával is foglalatoskodik.

Története egészen a második világháború végéig nyúlik vissza, mikor is a számítógépkezdeményezések megjelentek. Egy 1956-os dartmouthi munkatalálkozón két hónapon keresztül kísérletezett 10 személy, míg sikerült az Allen Newell és Herbert Simon párosnak megalkotni az elsô olyan programot, mely elszakadva a számítógépek numerikus gondolkodásától, képes volt matematikai tételek bizonyítására. Ezen az összejövetelen született meg John McCarthy által a mesterséges intelligencia, mint fogalom.

A fenti kifejezés XXI. századi életünkben számos területen jelen van. Elég, ha csak szûk környezetünkben körültekintünk: okostelefon, smart tv, személygépjármûvek is adatok tömkelegét dolgozzák fel, nem beszélve a mindenki által használt személyi számítógépekrôl. Az ezen eszközökben rejlô intelligenciának több sarkalatos pontja van, amiben eltér a humano-

XXI. évfolyam 6. szám

id társaitól, azonban talán a legfontosabb mind közül, hogy ezek IQ-ját nem tudjuk mérni, szemben az emberrel. Termeszesetesen léteznek tesztek, mellyel mûködésük precizitása vizsgálható, de nem kaphatunk számszerûsítô adatot például arra a kérdésre, hogy milyen intelligens a ház elôtt parkoló autó.

Példaként említve a számos videojátékban megjelenô karakter – melyet mesterséges IQval ruháznak fel – lényegi pontja, hogy a racionalitás hiányzik belôle, hiszen egy adathalmazt próbálnak elfedni és emberivé varázsolni úgy, hogy a Homo Sapiensek-re jellemzô tulajdonságokkal ruházzák fel, akár csak az állatmesék fôszereplôit. Megannyi módszer létezik, amellyel „emberszagúvá” lehet alakítani egy digitális személyt, ugyanakkor csak az eddig megszokott, humán viselkedéseket tudják produkálni. Hirtelen választási kényszerben elôre meghatározott algoritmus során fogja meghozni döntését, szemben a hús-vér emberrel, aki nem csak a racionalitással küzd, hanem sok egyéb mellett emocionális gondolatokkal is.

Azonban a digitális játékokban nem csak a szereplôk sajátja a mesterséges intelligencia, hiszen a környezetet is életszerûvé kell varázsolni, gondolva itt például a levelét hullató diófára. Kevesebb fejtörést okoz ennek legyártása, de mindannyian tudjuk: az ördög nem alszik, ráadásul a részletekben bújócskázik. És ahhoz, hogy a játékélmény maradandó legyen, gondoskodni kell minden apróságról, ami elhiteti velünk, hogy ez akár a valóságban is megtörténhetne.

Az AI területének számtalan példája létezik, így megpróbálok egy fontosabb momentumot kiragadni, ami nem lenne más, mint az emberi élet védelme a közlekedés során. Napjaink autóipari áttöréseit nem a kényelmi extrák kutatásai okozzák, hanem a legfejlettebb bizton-

ságtechnikai rendszerek létrehozása. A 20. századi elgondolások óta a hangsúly is eltolódott: manapság nem a már bekövetkezett ütközések közben fellépô behatások ellen küzdenek, hanem sokkal inkább a baleseteket megakadályozó architektúra kialakítása az elsôdleges szempont. Az utóbbi években komoly algoritmikus szerkezeteket építenek a gépjármûvekbe, melyek többek között a másodperc tört része alatt képesek döntést hozni, és akár a ráfutásos baleseteket megakadályozni azáltal, hogy az autót – szükség esetén – akár álló helyzetre fékezzék, ha a sofôr elbóbiskolna a volánnál.

Mint tudjuk, a legnagyobb baleseteket mindig a legnehezebb jármûvek, többek között a teherutók képesek okozni, hiszen tömegükbôl fakadóan lendületük is nagyobb, annak megfékezése igen komoly erôfeszítésekbe, vagy a kamion elôtt feltornyosuló hosszú kocsisorba kerülhet. Szerencsére a svéd autógyárnak, melynek reklámarca nemrég Jean-Claude Van Damme volt, sikerült olyan fékberendezést kifejlesztenie, mely nagyon rövid féktávon belül képes megállítani az esetlegesen elszabadult kamiont. És a tudomány fejlôdése nem állt meg!

Irományom végére érve én is megfékezném az okfejtést. Akinek felkeltettem az érdeklôdését, számtalan szakirodalmat fellapozva tudja oltani tudásszomját. • Források:

http://mialmanach.mit.bme.hu/aima/index ht t p :/ / w ww.g a m e r s .hu / m e s t e r s e g e s intelligencia-a-jatekokban/

37

MOZAIK

FÉSZEK Egy állat vagy...

Szeretnél az lenni!

Mi, emberek fejlett intelligenciával rendelkező lények vagyunk. Az evolúció csúcsának tartjuk magunkat, találékonyságunknak és életrevalóságunknak köszönhetően élünk e bolygón már hosszú ideje. Az állatok pedig már hosszú-hosszú ideje teszik ugyanezt. Írta: Yevgeniya Nem véletlen. Több mint 1 millió állatfaj él a Földön, mindegyikük teste, bundája, fogazata a saját életmódjukhoz igazodva fejlôdött ki az évezredek során. Sok természetfilmet láttam már és lenyûgöz, hogy az állatok milyen ügyes megoldásokat találnak ki néha.

Mi, a csúcson elhelyezkedô emlôsök mindenkinél intelligensebbnek gondoljuk magunkat, de állítom Nektek, hogy vannak olyan állatfajok, akik egyes embereknél sokkal okosabbak. Nekik is megvan a magukhoz való eszük, sôt. Mi fôleg beszéddel tudatjuk társainkkal, hogy mit szeretnénk. Az állatok, mivel beszélni nem tudnak,

csak hangokat kiadni, mind sajátos módon kommunikálnak. Csicseregnek, bôgnek, mutogatnak, kémiai anyagokat bocsátanak ki, vagy táncolnak. A kutatók minduntalan vizsgálják, hogy az állatok hogyan értetik meg magukat egymással, és sorra ájuldoznak, például a méhektôl, akik tánccal magyaráznak, vagy a hangyáktól, akik vegyületekkel igazítják útba társaikat. Mesterei a környezetük megfigyelésének, legtöbbjüknek jó az emlékezôképessége, és vannak egyes fajok, amelyek hozzánk hasonlóan én-tudattal is rendelkeznek, vagyis ha lerakjuk ôket egy tükör elé, akkor rájönnek, hogy magukat látják. Tudják, melyik növényt kell enni, ha fáj a gyomruk, a szél illatából

érzik a veszélyt, folyamatosan ápolják társas kapcsolataikat, a bonobo majmok például kurkászással vagy hatalmas orgiákkal. Mi ezek közül talán egyet ha alkalmazunk. Vannak, akik azon fáradoznak, hogy jelnyelvre tanítsák a csimpánzokat, vagy festeni az elefántokat, de ahelyett, hogy a magunk képére formálnánk ôket, lehet, hogy nekünk kéne ellesni pár trükköt tôlük. Az állatok intelligensek. Nem tudnak matekozni és sosem lesz diplomájuk, de gondolkodnak, érzékelik környezetük változását, és tudnak alkalmazkodni. Ez az emberek egy részérôl nem mondható el, mert bizonyos szituációkban életképtelenül vagy szörnyen bután viselkednek.

Majd ha kivágtuk az utolsó fát is a Földön, és megpróbáljuk megenni a pénzt, akkor majd gondolkodjunk el azon, hogy ki is okosabb. •

Folyékony nyelvtudás –Magabiztos belépo a munkaeropiacra Nincs vita: reménybeli állásokhoz ma már használható nyelvtudást kérnek. Nagy kérdés, hogy milyen vizsgatípust válasszunk. A lehetőségekről Karfner Judittól, a Más Nyelven Nyelviskola vezetőjétől kértünk tájékoztatás, aki tapasztalatait saját, hallgatóbarát iskolájában kamatoztatja. Írta: Karfner Judit – Egy végzôs, vagy akár az elôrelátó felsôbb évesek is igencsak megnézik, milyen nyelvvizsga-típusra áldoznak idôt és pénzt. Szakemberként milyen típust ajánlanál jó szívvel a hallgatóknak?

– A Más Nyelven Nyelviskola több éves mûködése során számos esetben találkozott olyan igénnyel, hogy a mindennapi életben és az üzleti kommunikációban használható tudást kapjon a tanuló. Iskolánkban a minôség mellett a hallgatói igényekre is nagy hangsúlyt helyezünk, ezért a régióban elsôként vezettük be az LCCI (London Chamber of Commerce and Industry) nemzetközi üzleti angol nyelvvizsga-rendszert.

Az LCCI akkreditált vizsgaforma, a PTE Közgazdaságtudományi Karán is elfogadott a diplomához, s alap-, közép- és felsôfokon is lehetôség nyílik vizsgabizonyítvány megszerzésére.

– Mennyiben más ez a típus a többi szaknyelvi vizsgához képest?

– Az LCCI olyan kreatív nyelvhasználatot kér, ami a munkahelyi környezetben jól kamatoztat-

38

ható. A felkészítô tanfolyam valóban megtanítja, begyakoroltatja, rögzíti a nyelvvizsga gyakorlatait, nem bízunk semmit a véletlenre. A „tréning” során fontosnak tartom, hogy a vizsgafeladatokhoz hasonló gyakorlatokkal tegyük magabiztossá a tanulókat és a vizsgán felkészülten oldja meg a feladatokat. A tanfolyamok zárásaként a saját diákjaink részére próbanyelvvizsgát is szervezünk, ahol a diákok éles helyzetben is kipróbálhatják magukat és értékelést kapnak a teljesítményükrôl.

– Milyen minôségbiztosítást garantáltok, hisz nagy a verseny…

– Tanáraik valamennyien diplomás szakemberek, akik az üzleti kommunikációt maguk is vállalati környezetben gyakorolták. Nyolc-tíz éve oktatnak angol üzleti nyelvet multinacionális és hazai cégeknél, tehát ez is bizonyítja, igyekszünk úgy dolgozni, hogy a bizalmat újra és újra megkapjuk.

– Milyen pluszt ad a nyelviskola?

– Mindig az igényekbôl kiindulva tervezzük meg a feladatokat. Ráadásul a nyelviskola idôben is nagyon rugalmas, akár az órák idôpontját is

közösen alakítjuk, hiszen tudjuk, hogy az órarendek összehangolása nem kis feladat.

– A Más Nyelven suli egyben vizsgahely is. Hogyan összegezték az elmúlt vizsgaidôszakoknak tapasztalatait a sikeres vizsgázóitok?

– Hallgatóink egyértelmû követelményrendszert kapnak az LCCI-tól, és értékelik, hogy olyan vizsgát tehetnek le, mely egyszerû, és színvonalas.

– A tavaszi diplomaszerzési hajrában mikor kell a legkésôbb elkezdeni a felkészülést?

– Március elejétôl akár 1-2 hónap alatt is „vizsgaérett” lehet a hallgató, de nyáron is indítunk felkészítô tanfolyamokat. A 2014. június 28-i vizsgaidôpont alkalmazkodik a felsôoktatási félévek tematikájához, a vizsgaidôszak után letehetô a nyelvvizsga is. Fontos, hogy a weboldalunkon (www.masnyelven.hu) minden információ megtalálható az aktuális idôpontokról, a vizsgadíjakról és más adatokról, de telefonon vagy emailben is állunk rendelkezésre. •

XXI. évfolyam 6. szám

MOZAIK

FÉSZEK Összefoglaló a XXII. téli olimpiai játékokról

A négykarikás játékok

Sokak előzetes félelmeivel ellentétben, a kezdeti problémák ellenére, végül viszonylag zökkenőmentesen zajlott le a szocsi téli olimpia, mely megosztotta a világ véleményét. Azt azonban senki sem vonhatja kétségbe, hogy mind sporteredményeinek, mind lebonyolításának köszönhetően rendkívül emlékezetes marad. Írta: Harsányi Ákos December elején Oroszországban járva, még korántsem gondoltam volna, hogy itt két hónap múlva egy sikeres, az egész világot megmozgató, annak igényeit tökéletesen kielégítô sportesemény kerül majd megrendezésre. Fôleg az akkor még a hóval köszönô viszonyban sem lévô Szocsiban. Bár a fôvárosi boltokat elárasztották az olimpiával kapcsolatos termékek– a színes kesztyûktôl kezdve, egészen az ember nagyságú kabalafigurákig –, illetve a Vörös tér mûjégpályája és a téli sportcentrummá varázsolt Gorkij Park is kellôképpen mutatta a házigazdák lelkesedését. Ugyan jómagam nem jártam a helyszínen, de idegenvezetônk, Elena elkeseredve mesélt többek között a hó hiányáról vagy éppen a határidôk betartásával reménytelenül küzdô, korrupciós ügyletek által megcsapolt építkezésekrôl.

A problémák száma csak tovább nôtt a volgográdi robbantások, a fokozódó terror fenyegetettség, valamint az oroszok homoszexualitással és az ukrán helyzettel kapcsolatos politikai nézeteinek köszönhetôen. Az akadályok elhárításáért pedig hatalmas árat kellett fizetni. A kormány azonban a sikeres megrendezést politikai presztízskérdésként kezelte és nem sajnálta a pénzt. A XII. téli olimpia költségei ugyanis 51 milliárd dollárra rúgnak, ami mintegy 11 475 milliárd forintnak felel meg. Tehát – a nyári játékokat is beleértve (!) – minden idôk legdrágább olimpiájának tekinthetjük. Kiadásai meghaladták a korábbi téli játékokra összesen költött összeget. Pár magyar példával szemléltetve ez az öszszeg elegendô lenne a 4-es metró vonalának huszonötszörösére, csaknem 3020 felcsúti stadion felhúzására vagy

XXI. évfolyam 6. szám

éppen a pécsi Kodály Központból mintegy 1640 darab létrehozására. De mire kellett ez a tömérdek mennyiségû pénz?

A rosszindulatú pletykák szerint nagy része az oligarchák kezében kötött ki.

Ezek a vádak valószínûleg nem teljesen

alaptalanok. Azt viszont senki sem vonhatja kétségbe, hogy a létesítmények és az infrastruktúra nagy részét szinte a semmibôl kellett létrehozniuk ahhoz, hogy a Fekete-tenger partján fekvô 350 000 fôs üdülôvárosból téli sportkomplexumot alakítsanak ki. A komoly terrorfenyegetés miatt, pedig fokozott biztonsági intézkedéseket kellett bevezetniük.

Bármilyen körülmények között is, de végül sikerült a pálmafákkal tarkított, szubtrópusi éghajlatú „orosz riviérából” többnyire alkalmas és biztonságos helyszínt varázsolni a jeges eseményre. Bár még a komoly igyekezetek ellenére is érkeztek panaszok a körülményekre a sportolók, rajongók és az újságírók köreibôl. A február 7-én, helyi idô szerint 20:14-kor kezdôdô olimpiai megnyitó azonban szinte tökéletesen zajlott, mely csodálatos hangulatot és látványt produkált nem csak a helyszínen, de az eseményt a távolból követô nézôk számára is. Egyedül az egyik látványelem részeként felvillanó olimpiai ötkarikából az egyik karika nem nyílt ki. De a többség az olimpiai láng fellobbanásakor már meg is feledkezett errôl az apró malôrrôl.

A fáklyát – mely az ûrt is megjárta – végül a legendás jégkorong kapus Vlagyiszlav Tretyak, valamint mûkorcsolyázó Irina Rodnyina gyújtották meg.

A sporteseményekre azonban már abszolút nem lehetett rossz szót mondani. Egyedül pár életveszélyes pálya borzolta a kedélyeket, valamint a kis túlzással nyárias idôjárás adott különös pikantériát a versenyeknek. A nézôk azonban rengeteg izgalmat élhettek át. Elég csak megemlítenem a nôi mogulban 3 testvér egymással való viaskodását, a nôi lesiklásban elsô helyet megszerzô két sportoló századra azonos eredményét, vagy akár a nôi jégkorong döntôt. Jó pár történelmi pillanatnak is szemtanúi lehettünk, hiszen Björndalen, a 40 éves norvég sílövô minden idôk legidôsebb aranyérmese és ezzel együtt legeredményesebb téli sportolója lett, míg a nôknél a szintén norvég nemzetiségû sífutó Marit Björgen ülhetett fel erre a trónra.

Szocsiba 16 magyar versenyzô utazott. Mindannyian helytálltak, de az eredmények közül kimagaslik Miklós Edit nôi lesiklásban szerzett szenzációs 7. helye. Természetesen nem feledkezhetünk meg a konfliktusok ellenére a pontszerzô 6. helyet szerzô rövidpályás nôi gyorskorcsolya váltónkról, aminek egy tagjától következô számunkban interjút is olvashattok.

Az éremtáblázaton végül Oroszország végzett az élen 13 aranyéremmel, Norvégiát (11), Kanadát (10) és az Egyesült Államokat (9) megelôzve. A házigazdák nem csak sporteredményeikre lehetnek büszkék, de bebizonyították, hogy igenis képesek megfelelô helyszínt biztosítani egy ilyen rangos világeseménynek. •

39

MOZAIK

FÉSZEK

Kulturális rabság Párizsban Stier Dalma nagy álma vált valóra, amikor mostani félévét egy párizsi egyetemen kezdhette meg. Persze a tanuláson kívül rengeteg tennivaló akad a városban, nem is beszélve az atomszféráról és a lehetőségekről, amiről a legtöbben csak filmekben hallhatunk. Nehéz lehet itt unatkozni, mi is e-mailben csíptük el az elfoglalt lányt. nikás, gitáros, vagy éppen mikrofonnal karaokézó utcazenész. Ilyenkor érzem igazán, hogy még csak múzeumba sem kell men– Miért épp Párizst választottad?

– Gyermekkorom óta Párizs álmaim vá- nem, máris gazdagabb lettem egy kulturális rosa! Nem tudom ésszerû érvekkel megma- élménnyel. gyarázni, hogy miért szerettem volna mindig is eljutni ide, de már emlékszem általános iskolás koromban is mindig azt feleltem, hogy a bakancslistám élén ez a város szerepel.

– Van esetleg valami korábbi kötôdésed a városhoz, ami miatt így döntöttél?

– A korábban említett rendkívül szubjektív érzelmi kapcson felül, 4-5 évvel ezelôtt volt szerencsém Párizsban tölteni három napot.

Tudtam, hogy vissza akarok menni, csak azt még nem, hogy milyen formában fog ez megvalósulni. Az a legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna, hogy egyszer itt fogok élni 5 hónapig…

– Milyen kint az atmoszféra?

– Ha egy mondattal valahogy jellemezni szeretném, akkor rögtön a frissen sült – Mégis milyen ez a francia nép? croissant illata jut eszembe, mivel számom– Itt szeretnék szertefoszlatni néhány ra ez az illat jelenti az igazi párizsi légkört.

– Tényleg olyan intenzíven vesz körbe sztereotípiát, mégpedig hogy a francia emberek nem hajlandóak megszólalni angolul, ott mindenkit a kultúra?

– Hát igen, a kultúra. Szerintem ez a leg- meg, hogy nem kapsz jó kiszolgálást, ha annyomósabb érv, ami miatt teljesen rabul golul beszélsz, mert ez egyáltalán nem igaz. ejtett a város. Most már két hónapja va- Sok esetben, amikor próbálkozom franciául gyok itt, minden hétvégén igyekszem mini- rendelni, és persze tudják, hogy nem vamum egy múzeumba eljutni, és körülbelül gyok francia, rögtön átváltanak angolra.

Soha nem volt semmilyen hátrányom abmég a negyedüket sem láttam.

Rendkívül érdekes egy olyan városban él- ból, hogy angolul intéztem el valamit.

– Hogy tetszik a multikulti Erasmus? ni, ahol ennyi történelmi esemény zajlott, – Nagyon tetszik, szavakba sem tudom ahol ilyen sok híres festô, író, zenész, szíönteni mennyire. Fantasztikus érzés, hogy nész, élt és alkotott.

A kultúra itt mindenhol jelen van. Majd- megismerhetek ennyi kultúrát. Körülbelül nem minden héten találkozom egy olyan azonos mennyiségben tanulok spanyolul és utcazenésszel vagy tánccsapattal, akik mi- olaszul is, mert ez a két nyelv is nagyon tetatt képes lennék akár egy órán át állni az szik, és a barátaim mindig tanítanak.

– Tényleg olyan jó a francia konyha? utcán és csak hallgatni a zenét, vagy éppen – Eszembe sem jutott megkóstolni a hínézni a produkciót. A kedvencem, amikor a metrón utazom és felszáll egy tangóharmo- res francia csigát, vagy békát. A barátaim

Írta: Vaski Nóri

40

többsége már kipróbálta, és nagyon bíztatnak, hogy nem mehetek haza enélkül a gasztronómiai sokk nélkül. Ezzel ellentétben, viszont már most tudom, hogy vannak olyan pékáruk, amik iszonyatosan fognak hiányozni. Nem beszélve az itteni sajtokról, és borokról.

– Milyenek az órák?

– Nagyon mások, mint otthon. Mivel szerencsére szabadon válogathattam, hogy mit szeretnék teljesíteni, nagyon változatos tárgyaim vannak. Van divattal, borkultúrával, nemzetközi menedzsmenttel, luxusmarketinggel kapcsolatos tárgyam is.

– Szerveznek nektek programokat?

– Igen, ez az, ami még családiasabbá teszi az egyetemet. Van egy diákszervezet, Cosmopoliten a nevük, akik folyamatosan szerveznek programokat az Erasmusosoknak. Minden héten kitalálnak valamit, voltunk már így hajókázni, bowlingozni, korcsolyázni, várost nézni, bulizni, karaokézni… Nagyon segítôkészek, és fôleg az elején iszonyatosan megkönnyítették a beilleszkedést.

– Milyen a suli? Azért gondolom „néha” oda is be kell járni…

– Nagyon tetszik most a környezetváltozás, és hogy ennyire más dolgokat tanulhatok, de egészében nézve nem hiszem, hogy jobb lenne. Talán a leginkább pozitív dolog, amit kiemelnék, hogy itt több kreatív csoportmunkánk van, amik nagyon tetszenek, és amit talán otthon is érdemes lenne bevezetni. Összességében nem gondolom, hogy az oktatás minôsége jobb lenne itt, mivel teljesen más szakirányok vannak, nem is tudom összehasonlítani a kettôt.

– Azért visszatérsz?

– Természetesen! Nem mondom, hogy nem fogom megsiratni Párizst, és az itteni barátaimat, de mindenképp visszatérek.

Azonban abban is biztos vagyok, hogy nem az erasmusos tanulmányaim végén fogom utoljára látni ezt a várost. •

XXI. évfolyam 6. szám

MOZAIK

FÉSZEK

Összeállította és rajzolta: Yevgeniya

Tudtad? ot ium tt. rém ia ó p it m illi rof tta.

3 m gú p zto ja $ sá tos O- agy szé CE rd n zött ö ovo ko en t re tt k a L elér azo ing által lkalm qu 0a an lat Yu válla 1000 t ng Ya ott a nusz p ka A bó

A rendőrlámpa tiltó jelzése és a féklámpa azért piros színűek, mert hullámhosszából adódóan az emberi szem ezt a színt érzékeli leghamarabb.

Az első ki nem kötött hőlégballon (1783) utasai egy kacsa, egy birka és egy kakas voltak.

Egy etióp kecskepásztor felfigyelt rá, hogy a kecskéi egy bizonyos bokor piros bogyóitól nagyon élénkek lesznek. Egy éjjel ébren akart maradni, hogy vigyázzon a nyájra, megpróbálta megenni a bogyókat, de nem tudta elrágni őket, mert túl kemények voltak. Ezért megfőzte a szemeket és megitta a barna főzőlevet, így ő volt az első ember, aki kávét ivott.

A Google 200 kecskét bérel főhadiszállásán arra a célra, hogy rendben tartsák a füvet és a bokrokat, mert ez nemcsak környezetvédelmi szempontból jobb, de „aranyosabbak is, mint a fűnyírók” – állítja a cég.

A szerecsenmakik elfogják az ezerlábúakat, és finoman megrágcsálják őket, majd az általuk kibocsátott mérgező vegyületet szétkenik a testükön, így távol tartják maguktól a szúnyogokat. Külön öröm számukra, hogy a vegyületnek hallucinogén hatása van.

Hat darab egyforma színű, nyolcbütykös LEGO építőelemet 102 981 500-féleképpen lehet egymásba illeszteni.

Az első fülvédő 1873-ban készült, miután feltalálója, Chester Greenwood fülei korcsolyázás közben megfagytak.

A jegesmedvék bundája fehér, a bőrük viszont fekete, így jobban magukba szívják a hőt.

Az ókori egyiptomiak készítettek először pirítóst, ugyanis ezzel ki tudták vonni a kenyérből a nedvességet, mely így nem penészedett meg és tovább elállt.

Az élelmiszerkonzerv 1811-ben jelent meg, a konzervnyitó feltalálására azonban még 44 évet kellett várni.

Az amerikai erdei békák úgy élik túl a telet, hogy keresnek maguknak egy szimpatikus levelet, bebújnak alá, majd 20 óra alatt kristályosra fagynak. A jó idő beköszöntével pedig szép lassan kiolvadnak.

A LEGO név jelentése ’jó játék’, mely két dán szó, a leg (játék) és a godt (jó) szó összeolvasztása, amit a játék feltalálója, Ole Kirk Christiansen dán ács alkotott meg.

XXI. évfolyam 6. szám

41

MOZAIK

FÉSZEK

Sz@rpoén Bt.

A nagy sikerre való tekintettel

Aranyköpések Székely család vacsoránál: – Fiam!

– Igen, idesapám'?

– Hozd a fejszém!

– Miért, idesapám'?

– Anyád asztalt bont.

„Kések én, de nem ennyit. Ez annak volt köszönhetô, hogy Schepp tanár úrral egyeztettem, amint tudják ôk verbálisan igen erôs. Mondjuk úgy, hogy az egy szekundum alatt kibocsájtott bitek száma nála byte-kban, mi több megabytekban mérhetô."

– Dr. Madár Péter –

A Sz@rpoén Bt. kültagokat keres! Szívesen belépnél? Küldj nekünk egy olyan (sz@r!)poént, amit saját magad találtál ki, és a kültaggá avatás tiszteletére itt olvashatod viszont pályamûvedet!

Sz@rpoén Bt. – Az igényes szellemi termék pártolója. (muszasi88@gmail.com)

(március 1-én) – Ma már nem fog esni a hó.

– Miért??

– Mert tegnap volt hóvége.

Vajon a szürkemarha tud ölni...a puszta nézésével?

Nagyon szenvedélyes, és ugyanakkor ragaszkodó kapcsolatuk van a mûkorcsolyázó pároknak, hiszen a fiú minden kûr alatt dobja a lányt.

Van egy anyakecském, ami bárhogyan is próbálja, de nem tudja átugrani a kerítést.

Szerintetek tartsak bakot?

„Maguk olyan 20 év körüliek, ugye?

Nekem van egy elônyöm magukkal szemben: én már megéltem az ötvenkettôt, magunkak csak esélye van rá."

– Dr. Ulbert József –

Kiss Mária vagyok, Kombi Lajos felesége.

Elég kellemetlenül érzem magam, mióta felvettem a Kombiné Kiss Mária nevet.

A kis herceg sokkal intelligensebb, mint az Ylvis, ő már régóta tudja, hogy mit mond a róka. „A termelôi többlet sok arcú, nem olyan mint Steven Seagal."

– Dr. Barancsuk János –

Régebben sokat problémáztam azon, hogy nehogy a barátnőm evőeszközzé változzon.

Manapság már nem nyafogok... amúgyis, most már késő.

Beiratkoztam egy reinkarnációs kurzusra. Rohadtul drága volt, de hát egyszer élünk!

– Milyen autót vesznek a könyvvizsgálók?

– ???

– Audit.

– És hogyan próbálnak vásárlás nélkül hozzájutni?

– ???

– Feladják hirdetésnek, hogy "Hófehér, vadiúj, karcmentes A4-es papírlapomat hasonló paraméterekkel rendelkezô Audira cserélném!"

42

„Olvasói levél:" Komoly dilemmában vagyok...

A szitu a következô: 5 éve élek együtt a feleségemmel, akivel 6 éve egy motoros találkozón ismerkedtünk meg. Eleinte minden nagyon jó volt, dúlt a láv', meg minden. Újabban viszont felfigyeltem egy-két dologra: többet jár fodrászhoz, eljár tornázni, jóga, konditerem, kozmetikus, stb... Tegnap elindultam munkába, aztán gondoltam egyet, és visszafordultam, majd a mocimmal leálltam a felettünk lévô utcában – ahonnan jól rá lehet látni a házunkra. Nem telt el 5 perc, és megjelent egy bömös a házunk elôtt, majd kiszáll belôle egy öltönyös csávó, kezében egy virágcsokorral. Ekkor leguggoltam a Honda VT 750 C3-m mellé, hogy meg ne lásson. Ekkor feltûnt, hogy a blokk aljából világos színû kásás olaj szivárog.

Mit gondoltok vigyem szervízbe, vagy álljak neki magam megbütykölni?

XXI. évfolyam 6. szám

FÉSZEK WORLD TOUR: ÉSZAKI SARKKÖR

A

z InnoKocsma párbeszédre és vitára invitál minden érdeklődőt a tudomány mindennapi életünkre gyakorolt hatásairól, a tudomány, a technológia és a társadalom sokrétű kapcsolatáról közérthetően, egy kávé, bor vagy éppen egy korsó sör mellett.

C

élunk, hogy ezeket a beszélgetéseket fiatal és tehetséges kutatók bemutatkozásaival indítsuk, jó alkalmat kínálva nemcsak egy érdekes beszélgetésre és vitára, hanem fontos kapcsolatok építésére és látókörünk szélesítésére.

SZERVEZŐ

TÁMOGATÓK

Dél-Dunántúli Regionális Ügynökség (DDRIÜ) Kocsis Tamás, ügyvezető n

n

n

n

Előadók

Facebook

n

Innovációs

H-7621 Pécs, Király utca 23-25.

06-72/511-676 innovacio@ddriu.hu www.ddriu.hu www.facebook.com/ddriu.nonprofit.kft

BORBESZÉD,AVAGY HOGYANVÁLHAT ZÖLDTERÜLET FEJLESZTÉS AUTISTA OTTHONOKTÓL IRODAHÁZAKIG A BOR RÉGIÓS BRANDDÉ,TURISZTIKAI VONZERŐVÉ,KULTURÁLISTÉNYEZŐVÉ?

Előadó: Koltai Tamás Előadó: Győrffy Zoltán

POP ÉS TARISZNYA - POPULÁRIS ZENEI KULTÚRA A TUDOMÁNYOS TÉRBEN Előadó: Beck Zoltán (30Y)

Nappali Bar, Arts & Entertainment Pécs, Király utca 23-25.

KETSH Web www.ketsh.hu www.fivosz.hu

AZ INAKTÍV ÉLETMÓD KÁROS HATÁSAI Előadó: Vass Lívia

Ahogy a borvidékeinket látják: itthon és külföldön

Nem baj, ha kritikusan gondolkodunk!

Szemelvények a populáris zenei kultúrából

Miért fontos a mindennapos testnevelés?

A bor többletjelentése

Milyen irányba tart az építészet és a városi kertészkedés?

A ZEN a hazai és a nemzetközi felsőoktatás világában

Mindenkit utolérnek a mozgásszervi megbetegedések?

Smart city mozgalom itthon

Hangszerek a kézben: aki tudja, csinálja

Bor, gasztronómia, turizmus Jövőkép: a stílustalanságtól a stílusváltásig

Honnan jön az inspiráció?

Léteznek-e munkahelyi egészségvédelmi prevenciós programok?

Mi a jelentősége a ergonómiai tornának?

2014. február 25. 18:00 Nappali (Király u. 23-25.)

2014. március 25. 18:00 Nappali (Király u. 23-25.)

2014. április 22. 18:00 Nappali (Király u. 23-25.)

2014. május 13. 18:00 Nappali (Király u. 23-25.)